Március 2-án, szombaton a Szerb Haladó Párt (SNS) ismételt helyhatósági választásokat hirdetett Belgrádban. Ez az ellenzék tömeges tiltakozása és a 2023. december 17-én tartott szavazás negatív értékelése indokolja, jelentette be Aleksandar Šapić, a szerb főváros megbízott polgármestere, számolt be a Szabadság Rádió balkáni szolgálata.
A decemberi választások után az ellenzék a belgrádi választás adatainak meghamisításával vádolta meg a hatóságokat. A hivatalos eredmények szerint egyetlen politikai erő sem kapott többséget – az ellenzék szerint ez nem felel meg a választók akaratának.
„A magunk kárára döntöttünk, de nem félünk” – mondta Šapić.
Korábban Aleksandar Vučić szerb elnök sajtótájékoztatóján közölte, felkérte az SNS választói lista tagjait, tartsanak új választásokat Belgrádban.
Felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje meg az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) ajánlásainak végrehajtását a decemberi szerbiai választásokról szóló jelentésében.
Az új szavazás időpontját 30 napon belül kell kitűzni. A „Szerbia az Erőszak Ellen” ellenzéki koalíció nagy győzelmének nevezte a kormány megállapodását az új választások kiírásáról.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Hatalmas külföldi nyomás nehezedik Szerbiára, a nyugati államok azt szeretnék elérni, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét, vonja meg a támogatást a boszniai Szerb Köztársaságtól, vezessen be szankciókat Oroszország ellen, távolodjon el Kínától és állítson fel egy baloldali bábkormányt – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szombati, a szerbiai közszolgálati televízióban is sugárzott beszédében.
A szerb elnök kiemelte: a Nyugat azzal a céllal gyakorol nyomást Szerbiára, hogy destabilizálja az országot, ezért is történnek az ilyen jellegű támadások mindig összehangoltan a média, a civil szervezetek és a különböző, nyomásgyakorlásra alkalmas – például egyházi vagy szurkolói – csoportok részéről. A célok elérése érdekében Szerbia folyamatos démonizálása zajlik, például azt mondják, hogy a választások nem demokratikus módon zajlottak, erre azonban egyetlen bizonyíték sincs vagy azt állítják, hogy rossz a média helyzete – magyarázta.
A nyomásgyakorlás másik módja, hogy Belgrádra mutogatnak, amikor a tavaly szeptemberben Észak-Koszovóban történt, rendőrök elleni támadásról van szó. „Közhellyé vált Szerbiára mutogatni annak érdekében, hogy csökkentsék Albin Kurti (koszovói miniszterelnök) felelősségét a szerbek Koszovóból történő elűzésében” – emelte ki Aleksandar Vucic.
A harmadik mód pedig a különböző „ügyek” kitalálása, amelyekben az derül ki, hogy a kétes ügyekben résztvevők mind Aleksandar Vucic partnerei voltak.
Ha ezt minden nap csinálják, akkor az emberek ezt ellenőrizni fogják – húzta alá, majd hozzátette: az embereknek tudniuk kell, hogy ezek a támadások nem véletlenül történnek.
„Ha Szerbia megtartja a szabad gondolkodásmódját, ezek a dolgok folytatódni fognak” – szögezte le. Véleménye szerint ez a belgrádi hozzáállás nem tetszik a Nyugatnak, amely azt szeretné, hogy olyan bábkormány irányítsa az országot, mint amilyen 2012 előtt volt.
„Ez látszik ezekből a kérdésekből. Ez a kormány elismerné Koszovót, azonnal szankciókat vezetne be Oroszország ellen és megszakítaná a gazdasági kapcsolatokat Kínával” – hangoztatta Aleksandar Vucic. Mint mondta, ezt a baloldali, bábkormány felállítását szeretnék elérni azzal, hogy folyamatosan bűncselekményeket akarnak az ország vezetőihez kötni, hogy embertelennek állítják be az országot, és alapvetően rossz képet festenek Szerbiáról és az ott élők helyzetéről.
Az európai uniós csatlakozásra váró Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik Oroszországhoz és noha elítélte Moszkva Kijev elleni agresszióját, nem hajlandó csatlakozni az uniós büntetőintézkedésekhez, ahogyan Kínával sem akarja megszakítani a gazdasági kapcsolatokat. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
A szerb külügyminisztérium szerint Gordan Grlic-Radman elfogadhatatlanul beszélt Szerbiáról és annak elnökéről. A horvát külügyminiszter Aleksandar Vucicot Oroszország lehetséges csatlósának és szatellitjének nevezte egy televíziós műsorban.
Tiltakozó jegyzéket küldött Szerbia Horvátországnak vasárnap a horvát külügyminiszter egy nappal korábbi kijelentése miatt, amelyben „orosz szatellitnek” nevezte Aleksandar Vucic szerb elnököt. A szerb külügyminisztérium szerint Gordan Grlic-Radman az N1 regionális hírtelevízió horvát csatorna február 24-i híradójában elfogadhatatlanul beszélt Szerbiáról és annak elnökéről. A külügyi tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen nyilatkozatok a gyűlöletkeltés folytatását jelentik, és aláássák a térség békéjét és stabilitását elősegítő közös politikát.
„Szerbia külügyminisztériuma elvárja, hogy Horvátország magas rangú tisztségviselői a jövőben tartózkodjanak az olyan kijelentésektől, amelyek Szerbia belügyeibe történő beavatkozást jelentenek, és folytassák a megbékélés és a jószomszédi kapcsolatok politikáját” – olvasható a tiltakozó jegyzékben.
A horvát külügyminiszter az említett interjúban úgy fogalmazott, hogy egyik lapra tartoznak Szerbia állampolgárai, egy másikra pedig Aleksandar Vucic és a politikája. Hozzátette: a szerb elnöknek el kell döntenie, melyik székre ül, mert „két széken nem lehet, és nem is kényelmes ülni”. Megfogalmazása szerint
Vucic lehet Oroszország csatlósa és szatellitje, de nem szabad engedni az orosz befolyásnak, vagy más olyan, rosszindulatú befolyásnak, amely veszélyezteti a Nyugat-Balkán stabilitását.
A kijelentésekre Aleksandar Vucic úgy reagált, hogy a horvát külügyminiszter nemcsak Szerbia belügyeibe avatkozik be, hanem sértegeti a szerb népet, és fenyegeti Szerbia állampolgárait. Ana Brnabic miniszterelnök és Ivica Dacic külügyminiszter határozottan elítélte a horvát miniszter kijelentését.
Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia mindeddig nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, és nem hangolta össze külpolitikáját az Európai Unióval, amit Belgrád azzal indokol, hogy Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz.
[type] => post
[excerpt] => A szerb külügyminisztérium szerint Gordan Grlic-Radman elfogadhatatlanul beszélt Szerbiáról és annak elnökéről. A horvát külügyminiszter Aleksandar Vucicot Oroszország lehetséges csatlósának és szatellitjének nevezte egy televíziós műsorban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1708944600
[modified] => 1708926256
)
[title] => Tiltakoznak a szerbek, amiért a horvát külügyminiszter „leszatellizte” az elnöküket
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=104890&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 104890
[uk] => 105023
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 104891
[image] => Array
(
[id] => 104891
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic.jpg
[original_lng] => 91282
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709024856:3
[_thumbnail_id] => 104891
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1275
[translation_required_done] => 1
[_oembed_12fe5fa792aad60e7809aed48849325f] =>
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Megalakult az új szerb parlament kedden Belgrádban, miután hitelesítették a képviselők mandátumát, ám a házelnököt és helyetteseit csak később választják meg.
Az alakuló ülés az ellenzék heves tiltakozása közben nyílt meg. A kormányzat bírálói szerint választási csalás történt, és nem törvényes úton jutottak képviselői helyhez a korábbi kormánykoalíció pártjainak tagjai.
Az új összetételű törvényhozásban a 250 helyből 129 jutott a legnagyobb szerb pártnak, a Szerb Haladó Pártnak (SNS). Ez kilenccel több, mint az előző megbízatási időszakban volt, és ezzel a párt megszerezte az abszolút többséget.
A december 17-i előrehozott parlamenti választáson a második helyen a baloldali összefogás Szerbia az erőszak ellen nevű listája végzett, amelynek így 65 képviselője került be a parlamentbe. A harmadik az eddigi kisebb kormánykoalíciós partner, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) lett 18 mandátummal.
A parlamentbe bekerült még a jobboldali Remény koalíció (13 mandátum), valamint a civilekből álló, A nép egy hangja nevet viselő lista (13 mandátum).
A szerb pártok mellett öt kisebbségi párt is bekerült a törvényhozásba. A bosnyák kisebbség két pártjának kettő-kettő, az orosz, valamint az albán kisebbségnek pedig egy-egy képviselője került be a törvényhozásba. A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) hat politikusa ülhet be a parlamenti patkóba. A legnagyobb délvidéki magyar párt az előző választáson öt mandátumot szerzett.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője az alakuló ülést követően az MTI-nek azt mondta, nehéz munka vár a parlamentre, ha az ellenzék a mostanihoz hasonló módon fogja a következő időszakban is akadályozni a munkát. Reményének adott hangot, hogy ez nem így lesz, és az ellenzék is konstruktívan vesz részt a parlament munkájában a jövőben.
„Mi arra készülünk, hogy minden egyes, magyar szempontból fontos ügyet a parlament érdeklődésének a középpontjába helyezzünk, ahogy ez történt az elmúlt mandátumok során is” – húzta alá.
Hozzátette: „Nekünk az a feladatunk, hogy a migránsveszélyről, a biztonság kérdéséről, a kisebbségi jogok megvalósításáról, a gazdasági kérdésekről, a mezőgazdaságról, a termelők nyugdíjbiztosítási járulékának a kérdéseiről, és minden más olyan témáról beszéljünk és javaslataink legyenek, amelyek magyar szempontból és vajdasági szempontból érdeklődésre tartanak számot, amelyeknek a megoldását az emberek elvárják tőlünk”.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy mely pártok kerülnek be a kormányba, a koalíciós tárgyalások csak az alakuló ülést követően kezdődnek meg, de az előzetes bejelentések szerint a kormánykoalícióba ezúttal is bekerül a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint az Ivica Dacic vezette Szerbiai Szocialista Párt, amely 2012 óta közösen vezeti az országot a Szerb Haladó Párttal.
A szerbiai alkotmány értelmében a kormánynak a parlament megalakulását követően legfeljebb 90 napon belül meg kell alakulnia.
Eltörölte a szerbiai rendszámtáblák leragasztására vonatkozó döntését a koszovói kormány pénteken, néhány nappal az után, hogy Belgrád is hasonló döntést hozott.
A döntés a jószomszédi viszony fenntartása érdekében született, válaszként arra, hogy Szerbia elismerte a koszovói rendszámtáblákat – közölte a pristinai kormány pénteken.
Szerbia és Koszovó még 2011-ben európai uniós közvetítés mellett egyezett meg arról, hogy kölcsönösen elismeri egymás rendszámtábláit, Szerbia azonban erre nem volt hajlandó, mivel még mindig a saját, déli tartományának tekinti a területet annak ellenére, hogy Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét. Emiatt Belgrád korábban úgy vélekedett, hogy a Koszovó területéről Szerbia területére érkező autóknak is szerb rendszámtáblával kell rendelkezniük. Válaszlépésként a koszovói kormány 2021-ben kötelezővé tette a Szerbiából Koszovó területére lépő autók számára a rendszámtáblára ragasztható matrica használatát, mellyel a szerb nemzeti szimbólumokat takarták le.
A múlt év végén a szerb kormány elfogadta azt a határozatot, amely voltaképpen elismeri a koszovói rendszámtáblák létjogosultságát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti Koszovó függetlenségének az elismerését.
Tavaly egyébként többször is igencsak veszélyes szintre eszkalálódott a Koszovó és Szerbia közti feszültség: két alkalommal is felvonult a szerb hadsereg a határon, amiért úgy látták, a koszovói hatóságok a szerb kisebbséggel szemben hátrányos intézkedéseket hoztak. A mostani enyhülés kedvező fordulatként értékelhető.
Megismétlik az előre hozott parlamenti, tartományi és önkormányzati választást 35 választóhelyen szombaton a december 17-i voksolás során tapasztalt szabálytalanságok miatt. A baloldali ellenzék napok óta tüntet a teljes választási folyamat megismétlését követelve, az országos választási bizottság azonban az összes erre vonatkozó beadványt elutasította.
Szombaton 7 és 20 óra között a 6,5 millió választópolgár közül 19 543-nak kell ismét az urnák elé járulnia.
Bojan Klacar, a Szabad választásokért és demokráciáért központ (Cesid) vezetője szerint annak ellenére, hogy a Nemzeti gyülekezés nevű jobboldali koalíció a 3 százalékos bejutási küszöb közelében van, nem fogja azt elérni a megismételt voksolás után sem, és a többi induló lista eredményén sem fog lényegesen változtatni az új szavazás.
Míg a jobboldali ellenzék többé-kevésbé elfogadta a december 17-i voksolás eredményét, a baloldali ellenzék már a voksolás másnapján tiltakozásba kezdett. A demonstráció élére a Szerbia az erőszak ellen nevű választói lista képviselői álltak, akik a második helyen végeztek a választáson.
Az országos választási bizottság előzetes eredményei szerint az országos voksolást a kormányzó Szerb Haladó Párt listája nyerte meg a voksok 46,7 százalékának megszerzésével, míg a második a baloldali ellenzéki összefogás Szerbia az erőszak ellen elnevezésű listája lett a szavazatok 23,69 százalékával.
A Szerbia az erőszak ellen lista legismertebb politikusa, Marinika Tepic tizenharmadik napja folytat éhségsztrájkot a választás megismétlését követelve.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a szombati megismételt választásokat követően lezárulhat a választási folyamat, és kihirdethetik annak végleges eredményeit, hogy Szerbia ne vesztegessen erre több időt, az új kormányra ugyanis számos fontos feladat vár.
A szerbiai jogszabályok szerint a választás végleges eredményeinek kihirdetését követően harminc napon belül kell megalakulnia a parlamentnek, és a parlament alakuló ülését követően kilencven napon belül kell felállnia az új kormánynak. A Szerb Haladó Párt még nem közölte, kit javasol miniszterelnöknek.
Szabálytalanságok miatt 28 szerbiai szavazóhelyiségben megismétlik december 30-án a köztársasági parlamenti választást – közölte szerdán az országos választási bizottság (RIK) Belgrádban.
A RIK tájékoztatása szerint összesen 12 240 választópolgárnak kell ismét a szavazóurnák elé járulnia jövő szombaton 7 és 20 óra között.
A december 17-i választást a voksok 46,7 százalékának megszerzésével a Szerb Haladó Párt (SNS) nyerte meg. A második helyen az ellenzéki Szerbia az erőszak ellen nevű lista végzett a szavazatok 23,69 százalékával. Az eddigi kisebbik kormánykoalíciós partner, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) lett a harmadik 6,55 százalékkal.
A választási bizottság előzetes eredményei alapján az országgyűlésbe bekerült még a jobboldali Remény koalíció (5,02 százalék), és a civilekből álló, A nép egy hangja nevet viselő lista (4,68 százalék).
A testület eredményei alapján öt nemzeti kisebbségi párt jutott be a parlamentbe. Az albán kisebbségnek egy, a bosnyák kisebbségnek – két listáról – öt, az orosz kisebbségnek egy, míg a Vajdasági Magyar Szövetségnek hat politikusa kerülhet be a parlamenti patkóba.
A szerbiai jogszabályok szerint a választás végleges eredményeinek kihirdetését követően harminc napon belül kell megalakulnia a parlamentnek, és a parlament alakuló ülését követően kilencven napon belül kell felállnia az új kormánynak. A Szerb Haladó Párt még nem közölte, kit javasol miniszterelnöknek.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Választási csalásra hivatkozva a belgrádi önkormányzati választások megismétlését követelik a baloldali összefogás Szerbia az erőszak ellen nevű listájának politikusai, és hétfő estére tiltakozást szerveztek a választási bizottság épülete elé.
Marinika Tepic és Miroslav Aleksic, a baloldali összefogás két legismertebb alakja a hétfői tiltakozás során a köztársasági választási bizottság épületébe is bejutott, és onnan üzente támogatóinak, hogy mindaddig nem távozik, amíg a csalásra vonatkozó bizonyítékaikat a testület át nem veszi.
Végül közölték, átadták a bizonyítékokat, az épületet azonban nem hagyják el mindaddig, amíg a belgrádi választás megismétléséről nem születik döntés. Hozzátették: az ismételt választások kiírásáig éhségsztrájkot is folytatnak.
A belgrádi helyi önkormányzati választásokon a választási bizottság adatai szerint a Szerb Haladó Párt a szavazatok 39,34 százalékát, míg a Szerbia az erőszak ellen a voksok 32,17 százalékát szerezte meg. Utóbbi tömörülés szerint azonban számos szabálytalanság történt, és a Szerb Haladó Párt olyanokat is a szavazóhelyekre vitt, akiknek nincs is bejelentett lakhelyük Belgrádban.
Szerbiában vasárnap előrehozott parlamenti, vajdasági tartományi, és 65 településen, közöttük a fővárosban előrehozott önkormányzati választást tartottak.
Az előzetes eredmények szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) a szavazatok 46,5 százalékát szerezte meg az előrehozott parlamenti választásokon, ami azt jelenti, hogy meglesz az abszolút többsége az országos parlamentben – közölte Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, a párt tagja vasárnap késő este.
Mint mondta, pártja adatai szerint az ellenzéki összefogás Szerbia az erőszak ellen nevű listája a voksok 23,5 százalékát szerezte meg, míg a harmadik helyen a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 6,5 százalékkal. A parlamentbe az SNS adatai alapján bekerült még a jobboldali Remény koalíció (4,9 százalék), valamint A nép egy hangja nevű pártfüggetlen lista (4,7 százalék). A Szerb Haladó Párt adatai alapján a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) öt vagy hat parlamenti helyet szerzett meg a 250 fős törvényhozásban.
Aleksandar Vucic közölte, hogy a vajdasági tartományi választáson is hasonló eredmények születtek, és a belgrádi önkormányzati választást is a Szerb Haladó Párt nyerte meg, igaz, csak hajszálnyival előzte meg az ellenzéki összefogást. Az államfő szerint a fővárosban A nép egy hangja nevű lista lehet a mérleg nyelve.
A szerb köztársasági elnök arról is beszélt, hogy várhatóan a mostani kormánykoalíció pártjai képezik majd a következő kormányt is, vagyis az SNS, az SPS és a VMSZ.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnökét bízta meg a pártelnöki teendők végzésével a párt tanácsa Pásztor István pártelnök halálát követően – közölte a VMSZ sajtószolgálata hétfőn.
Pásztor István, aki 16 éven át vezette a legnagyobb délvidéki magyar pártot, október 30-án, 67 évesen, rövid, súlyos betegség után hunyt el.
Pásztor István fia, Pásztor Bálint a VMSZ alelnöke, köztársasági parlamenti frakcióvezetője, valamint a szabadkai városi képviselő-testület elnöke. A politikus a VMSZ következő tisztújító közgyűléséig marad a párt megbízott elnöke.
A VMSZ tájékoztatása szerint „ebben a nehéz időszakban, tekintettel a köztársasági parlamenti választások kiírására, a VMSZ nem maradhat vezető nélkül”, a VMSZ tanácsa pedig Pásztor Bálintban „látja annak biztosítékát, hogy folytathassa a megkezdett munkát, hogy tovább tudja vinni azt a hatalmas politikai örökséget, amelyet Pásztor István hagyott rájuk”.
Szerbiában december 17-én tartanak előrehozott parlamenti választást. A Vajdasági Magyar Szövetség ezzel kapcsolatban azt üzente: a párt egységes, és „mindenkit az a cél vezérel, hogy december 17-én olyan választási eredmény szülessen, amelyre Pásztor István elnök úr büszke lenne”.
