Párbeszédet és vitát javaslok minden televízióban és portálon a kormányellenes tüntetők megválasztott legitim képviselőivel – mondta pénteken Aleksandar Vucic szerb elnök a közösségi oldalán közzétett videójában, amelyben kiemelte: Szerbiának demokratikus párbeszéddel, nem erőszakkal kell megoldania a problémáit.
„Meghívom a blokádmozgalom képviselőit egy beszélgetésre, nyilvános vitára az elképzelésekről, hogy beszélgessünk a jövőbeli terveinkről és programjainkról, valamint együtt ítéljük el az utcáinkon zajló erőszakot” – hangsúlyozta Vucic.
Hozzátette: a cél az, hogy közösen találjanak megoldásokat, nem pedig az, hogy a vitában legyőzzenek valakit.
Itt az ideje, hogy mindenki megmutassa az arcát és a programját – mondta az elnök, aki egyben annak a reményének adott hangot, hogy a párbeszéden keresztül erőszak nélkül oldhatják meg a konfliktusokat.
„Építsük újjá az országot és tereljük helyes útra, hogy az emberek elégedettek lehessenek. Én mindent megteszek annak érdekében, hogy ezt a tiszteletet kimutassam” – húzta alá.
A belgrádi mezőgazdasági és tudományegyetemen alakult mozgalmak azonnal válaszoltak a felhívásra, és azt írták közösségi oldalukon: akkor fognak vitázni, ha kiírják a választásokat.
„Az elnök nyilvános vitára hívott minket. Nyilvánvalóan nincs válasza a nemzeti felkelésre, ezért most beszélni akar velünk, akiket hónapok óta terroristáknak nevez. A jövőre vonatkozó elképzelésekről és programokról a választások előtti kampányban fogunk vitázni, amikor kiírják a választásokat” – olvasható a Bölcsészek blokádban (Filozofi u blokadi) nevű X-bejegyzésben.
Szerbia több városában is egyre erőszakosabbá váltak a több mint kilenc hónapja tartó kormányellenes tüntetések, amelyeket az újvidéki pályaudvaron bekövetkezett tragédia váltott ki.
Az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője tavaly november 1-jén szakadt le 16 ember halálát okozva. Ezután országos tiltakozások kezdődtek, amelyek a mai napig tartanak. A követelések között szerepelt a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala, az elmúlt hónapokban a tüntetőkre támadók felelősségre vonása, a tiltakozások miatt őrizetbe vett diákok és tanárok szabadon engedése, valamint a felsőoktatásra szánt költségvetési keret 20 százalékos növelése. A kormány szerint már teljesültek a követelések, ezért a további tiltakozások indokolatlanok.
Az illetékes szervek 16 ember ellen emeltek vádat mulasztás és veszélyeztetés miatt, az újvidéki felsőügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupció gyanúja miatt indított nyomozást.
A vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021–2022-ben több hullámban újították fel, és a munka tavaly is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter tavaly júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható.
A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását. Az új miniszterelnököt és a kormányt április 16-án választotta meg a parlament.
Csütörtökön a szerbiai Novi Sadban több mint 60 ember sérült meg, miután támadások érték a Szerb Haladó Párt (SNS) irodáit és támogatóit. Aleksandar Vucic szerb elnök elmondta: „A támadók, a blokádok résztvevői, botokkal, petárdákkal és kövekkel közelítették meg az épületeket hátulról, és megtámadták azokat. Több mint 60 ember sérült meg. 64 ember sérült meg a Szerb Haladó Párt irodájában Novi Sadban” – tette hozzá.
A támadások következtében 15 rendőr is megsérült az esti zavargások során – közölte Ivica Dacic belügyminiszter. A rendőrség támadásokat jelentett a Szerb Haladó Párt irodájára és rendőri kordonnal szemben. A rendőrségi statisztikák szerint a zavargások következtében Belgrádban, Novi Sadban, Nišben, Kragujevacban és más városokban csaknem 70 ember sérült meg az elmúlt napon.
A szerbiai tüntetések 2024 novemberében kezdődtek, miután a Novi Sad-i vasútállomás teteje összeomlott, és 15 ember életét vesztette. A tüntetők a kormányt hibáztatják, és előre hozott parlamenti választásokat követelnek.
Aleksandar Vucic 2017-ben választották meg Szerbia elnökévé, és 2022-ben újraválasztották. Második ciklusa 2027-ben jár le.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Az elnök beszámolt arról, hogy 16 rendőr és 64 civil sérült meg az incidens során az SNS újvidéki irodájánál. Hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy elfogják azokat, akik „Szerbiát polgárháborúba akarták sodorni”. Mint mondta, Belgrád és Újvidék utcáit is meg fogják tisztítani, „tisztelni fogjuk az ellenfeleinket, de az erőszaktevők, verőlegények és bűnözők számára nem lesz kegyelem”.
Az újvidéki pártiroda előtt előbb az ellenzéki tüntetők és a kormányzó Szerb Haladó Párt aktivistái csaptak össze, a rendőrség azt követően avatkozott közbe, hogy az SNS tagjai pirotechnikai eszközöket vetettek be a tiltakozók ellen.
Szerda este Újvidéken kívül Belgrádban is összecsaptak a tiltakozók a rendőrökkel, más településeken, például Szabadkán, Nisben és Kragujevacon azonban békésen zajlott a tüntetés.
Az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője tavaly november 1-jén szakadt le 16 ember halálát okozva. Ezután országos tiltakozások kezdődtek, amelyek a mai napig tartanak. Az illetékes szervek 16 ember ellen emeltek vádat mulasztás és veszélyeztetés miatt, az újvidéki felsőügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupció gyanúja miatt indított nyomozást.
Civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők a tragédia után tiltakozásba kezdtek. A követelések között szerepelt a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala, az elmúlt hónapokban a tüntetőkre támadók felelősségre vonása, a tiltakozások miatt őrizetbe vett diákok és tanárok szabadon engedése, valamint a felsőoktatásra szánt költségvetési keret 20 százalékos növelése.
A kormány szerint már teljesültek a követelések, ezért a további tiltakozások indokolatlanok. Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021-2022-ben több hullámban újították fel, és a munka tavaly is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter tavaly júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható.
A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását. Az új miniszterelnököt és a kormányt április 16-án választotta meg a parlament.
[type] => post
[excerpt] => Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1755169860
[modified] => 1755176869
)
[title] => Aleksandar Vucsics szerb elnök kijelentette: nem lesz polgárháború
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=159504&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 159504
[uk] => 159625
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 74367
[image] => Array
(
[id] => 74367
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817.jpg
[original_lng] => 69571
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1755194081:2
[_thumbnail_id] => 74367
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1928
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 372217470000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5983
[1] => 1183523
[2] => 1865
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Aleksandar Vucic
[1] => polgárháború megakadályozása
[2] => Szerbia
)
)
[3] => Array
(
[id] => 155358
[content] =>
Június 28-án, szombaton hatalmas tüntetések voltak a szerb fővárosban, Belgrádban, előrehozott választásokat és Aleksandar Vučić elnök vezetésének megszüntetését követelve, számolt be a Sky News és a BBC.
Jelentések szerint mintegy 140 000 tüntető gyűlt össze Belgrádban, ami az elmúlt hónapok legnagyobb tüntetése volt. Tömegek töltötték meg a főváros főterét és számos környező utcát, választásokat követelve. A szervezők egy nyilatkozattal fordultak a tömeghez, amelyben arra kérték az embereket, hogy „vegyék kezükbe a szabadságot”.
Ezzel egy időben a fővárosi hatóságok különleges erőket vezényeltek a kormányzati épületek, a parlament és a szomszédos Úttörő park köré, ahol több hónapja sátortáborban élnek az ország minden tájáról érkező Vučić-támogatók százai.
Végül a rendvédelmi tisztviselők és a tüntetők csoportjai közötti összecsapások több órán át tartottak, a rohamrendőrök pedig könnygázt és sokkoló gránátokat vetettek be a tömeg feloszlatására.
Az összecsapások során a rendőrség több tucat tüntetőt őrizetbe vett, és hatan megsérültek.
Vučić azzal vádolta a választásokat követelő tüntetőket, hogy egy külföldi összeesküvés résztvevői, amely megpróbálja elvenni az országát. Vučić ellenfelei ugyanakkor szervezett bűnözéssel való kapcsolatokkal, korrupcióval, a versenytársak elleni erőszakkal és a médiaszabadság korlátozásával vádolják őt és szövetségeseit.
„Meg akarták dönteni Szerbiát, és kudarcot vallottak” – írta a szerb vezető az Instagram-oldalán.
Mint ismeretes, tegnapelőtt Szerbiában a rendőrség őrizetbe vett egy hat fős csoportot, akiket puccs tervezésével vádolnak. Az őrizetbe vételekre az országban fokozódó politikai feszültségek közepette került sor, a hétvégére tervezett belgrádi nagyszabású ellenzéki tüntetés előtt.
Oroszország külföldi hírszerző szolgálata, az SZVR azzal vádolta meg Szerbiát, hogy hadiipari cégei lőszert szállítanak Ukrajnának, annak ellenére, hogy Belgrád hivatalosan semleges – írja a The Moscow Times.
Az SZVR szerint a szerb vállalatok 2022 óta több százezer tüzérségi lövedéket és több millió kézifegyver-lőszert adtak el Ukrajnának, közvetítő országokon keresztül. Az érintett cégek a Yugoimport SDPR, a Zenitprom, a Krusik, a Sofag, a Reyer DTI, a Sloboda, a Prvi Partizan – vagyis majdnem minden nagyobb szerb hadiipari vállalat.
Szerbia eleinte tagadta, hogy fegyvergyáraik Ukrajnának gyártanának lőszert, majd Aleksandar Vucic elnök azt nyilatkozta, hogy nem fogja megtiltani ezeknek a magánvállalatoknak, hogy olyan országoknak adjanak el lőszert, amelyek esetleg ezeket továbbadják Ukrajnának.
A háború előtt Vucic és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes barátságot ápoltak, a 2022-es, Ukrajna elleni invázió azonban megrontotta a két politikus kapcsolatát. Kifejezetten érzékeny pont volt az, amikor kiderült 2023-ban, hogy a Wagner csoport Szerbiában toboroz önkénteseket.
2022 eleje óta egyébként több nyugati médiaportál is megírta már, hogy Szerbia hadiipari cégei közvetítőkön keresztül az ukrán haderőt támogatják.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Pontosan negyed évszázada húzódnak – különösebb perspektíva nélkül – Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai. Most egy Brüsszel által támogatott projekt, amelynek célja az elektromos járművek meghajtásához szükséges lítiumkészletek feltárása felcsillanthat némi reményt.
Az Európai Unió Szerbia lítiumkészletéért cserébe esetleg eltekintene a jelenlegi szerb kormánnyal szembeni fenntartásaitól és még a környezetvédelmi elvárásokat sem kezelné szigorúan – derül ki a Politico című brüsszeli lap cikkéből.
A szerbiai Jadar lítiumlelőhely a becslések szerint elegendő „fehér fémet” tartalmaz ahhoz, hogy akár egymillió elektromos járművet működtessen, és az európai kereslet akár 25 százalékát is kielégítse. Így a kontinens legnagyobb lítiumlelőhelye az EU azon erőfeszítéseinek középpontjába került, hogy biztosítsa a fosszilis tüzelőanyagokról való átálláshoz szükséges kritikus nyersanyag-ellátást – írja elemzésében a Politico.
Csatlakozók és csalatkozók
Nem csoda tehát, hogy a Rio Tinto globális óriáscég által kifejlesztett lítiumlelőhely bányászati projektje a kritikus nyersanyagokról szóló törvény (CRMA) keretében kulcsfontosságú támogatást kap Brüsszelből, amelynek célja, hogy csökkentse a blokk Kínától való nagyfokú függőségét az alapvető nyersanyagok tekintetében.
A lap kitér a szerbek állítólagos „heves ellenállására” a projekttel szemben. A Politico szerint a beruházás ellenzői aggódnak a környezeti károk miatt. A lap szerint a szerb politikai vezetés korrupt, és olyan, állítólagosan szerbiai véleményeket idéznek, melyek szerint a bánya megnyitása „aláássa az uniós tagság támogatását, amely mintegy 40 százalékos”.
Ismert: az Európai Unió – mely a hadban álló, az élelmiszer-egészségügyi előírásokat rendkívül lazán kezelő és az európai termelőket vehemens mezőgazdasági árudömpinggel fenyegető Ukrajnát mindenképpen és minél hamarabb tagjai között tudná – 25 esztendeje húzza-halasztja Szerbia uniós felvételét.
Az informális kapcsolatok már 1965-ben megindultak az Európai Gazdasági Közösség (EU) és Jugoszlávia között: Az első közös nyilatkozatot már 1967-ben aláírták.
A csatlakozási tárgyalások Szlobodan Milosevics szerb elnök 2000. évi bukása után kezdődtek meg Belgráddal. Adódik a kérdés, amire a Politico cikkében már nem tértek ki: a csatlakozási folyamat 25 éven keresztül történő elhúzása nem ássa-e alá az uniós tagság támogatottságát Szerbiában?
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Megválasztotta Szerbia új kormányát az ország parlamentje szerdán, az új miniszterelnök a politikai múlttal nem rendelkező Djuro Macut endokrinológus lett.
Az új kormányt a 250 fős törvényhozás 153 képviselője támogatta. A 31 miniszter közül 22 az előző, Milos Vucevic vezette kabinetnek is tagja volt.
Az új kormánytagok főként a saját területük szakértői, akik a miniszterelnökhöz hasonlóan nem rendelkeznek pártpolitikai múlttal.
Programbeszédében Djuro Macut kedden azt hangsúlyozta, hogy Szerbia belefáradt a megosztottságba és a blokádokba, párbeszédre van szükség, az intézményeknek működniük kell.
Az öt hónapja tartó diáktüntetésre reagálva közölte, hogy senkinek nem lehet több joga a másiknál, és senki sem korlátozhatja mások jogait, az intézményeknek működniük kell, nem szabad őket ebben akadályozni.
Djuro Macut kitért arra, hogy az egyetemistáknak vissza kell térniük a tantermekbe, és párbeszédre van szükség a hallgatók, a tanárok, az egyetemek és a kormány között.
Az Európai Bizottság reformok végrehajtására szólította fel Szerbiát, többek között a szólás és sajtószabadság, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. Vučić kijelentette, elkötelezett az EU felé vezető út mellett. A tüntetők a szerb vezetés felelősségre vonását követelték a korrupcióért, a tiltakozások pedig folyamatosak. Az Európai Bizottság reagált a helyzetre, és azt javasolta Vučić elnöknek, hogy változtasson politikáján, írta a Politico.
Az országban uniós reformokat kell véghez vinni, beleértve a szólás és sajtószabadságot, határozott lépéseket kell tenni a korrupció elleni küzdelemben és a választási reformot illetően, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden.
Ez a következtetés az esti órákban, Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel folytatott munkavacsora után jelent meg, amelyen António Costa, az EU Tanácsának elnök is részt vett – a felek az aktuális politikai helyzetről és Szerbia uniós csatlakozási útjáról tárgyaltak.
Érdekes részlet, hogy az EU vezetése rendkívül óvatosan viszonyul a szerbiai tiltakozásokhoz, nem fejezi ki támogatását. Eközben Szerbiában és számos más országban ellentmondást váltott ki Vučić munkavacsorája az EU vezető vezetőivel. Az Európai Parlament 32 képviselője levélben követelte von der Leyentől a Vučiccsal való találkozó lemondását.
Srdjan Majstorovic, az Európai Politikai Központ igazgatóságának elnöke közölte, a szerb diákmozgalom „pozitív jelzés a demokrácia életképességéről a régióban és Európában”. Ennek ellenére megjegyezte, hogy a szerbek „zárt ajtók mögötti hangos és nyilvános beszédet” várnak az EU képviselőitől „a szerbiai beszélgetőpartnerekkel”.
Vučić a szerbiai politikai helyzet és az EU-csatlakozás felé vezető út megvitatása után az alábbiakat nyilatkozta: Szerbia teljes mértékben elkötelezte magát ezen stratégiai út mellett… Hamarosan megszületik a döntés az új kormányról vagy a választások megtartásáról.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság reformok végrehajtására szólította fel Szerbiát, többek között a szólás és sajtószabadság, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. Vučić kijelentette, elkötelezett az EU felé vezető út mellett.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1743098820
[modified] => 1743097944
)
[title] => A nagyszabású szerbiai tiltakozások miatt az EU vezetői arra kérik Vučić elnököt, hogy végezze el a radikális reformokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145904&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145904
[uk] => 145764
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145765
[image] => Array
(
[id] => 145765
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[original_lng] => 26998
[original_w] => 1300
[original_h] => 722
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-300x167.webp
[width] => 300
[height] => 167
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-768x427.webp
[width] => 768
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-1024x569.webp
[width] => 1024
[height] => 569
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[width] => 1300
[height] => 722
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[width] => 1300
[height] => 722
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[width] => 1300
[height] => 722
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1743090745:5
[_thumbnail_id] => 145765
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2730
[_algolia_sync] => 508429908000
[_oembed_084631042bd397ee70768d1f181f540f] =>
La presidente della Commissione europea, Ursula von der Leyen, e il presidente americano, Donald Trump, si sono stretti la mano e hanno avuto un breve scambio sul sagrato di piazza San Pietro prima dell'avvio della cerimonia funebre per l’ultimo saluto a Papa Francesco… pic.twitter.com/VAZoQMalyJ
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter jogsértésekről beszélt, ezért támogatja, hogy szankciókat vezessenek be Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen.
„Boszniában, ami a Szerb Köztársaságot illeti, egyértelmű alkotmányos jogsértéseket látunk, ezért vizsgáljuk a szankciók lehetőségét a felelősökkel szemben” – mondta Meinl-Reisinger a Kuriernak.
Még februárban első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot a boszniai szövetségi bíróság, a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt. Dodik akkor úgy védekezett, hogy szerinte a vádhatóság politikai nyomás hatására állította össze az ellene felhozott vádakat.
Két nappal később a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje február 27-én megszavazta a Banja Luka-i igazságügyi szervek elszakadását a szövetségiektől. Az ekkor hozott törvényeket a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság március elején hatályon kívül helyezte.
Az országban tovább élesedett a feszültség amiatt, hogy Dodik kijelentette, Bosznia-Hercegovina nem létezik: „Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén” – mondta.
Március 12-én a bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, valamint további két vezető boszniai szerb politikust, mert többszöri felkérés után sem voltak hajlandók megjelenni az ügyészség meghallgatásán. Ezt a parancsot pár nappal később a határrendészet is megkapta.
Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-balkáni országban.
Milos Vucevic miniszterelnök január 28-án nyújtotta be a lemondását. Akkor azt mondta, kormányfőként ezzel kíván hozzájárulni a társadalmi megbékéléshez. Az általa vezetett kormány még 2024. május 2-án alakult meg.
Ana Brnabic házelnök megköszönte a miniszterelnök munkáját, majd lezárta a parlament tavaszi ülésszakának első ülését, amely március 4-én kezdődött, és amelynek napirendjén 70 pont szerepelt.
Egyelőre nem lehet tudni, kit kér fel kormányalakításra Aleksandar Vucic, mivel a köztársasági elnök eddig személyi kérdésekről nem beszélt.
Az államfő az utóbbi napokban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ha a megszabott határidőn belül nem sikerül megválasztani az új kormányt, akkor előre hozott választást kell tartani, amelynek a várható időpontja június 8. lenne.
[type] => post
[excerpt] => Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-b...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1742417400
[modified] => 1742392738
)
[title] => Elfogadta a parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145123&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145123
[uk] => 145238
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145124
[image] => Array
(
[id] => 145124
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[original_lng] => 390843
[original_w] => 976
[original_h] => 493
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic-768x388.png
[width] => 768
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1742469910:3
[_thumbnail_id] => 145124
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2457
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508429026000
[_oembed_86d6a9b3e1c0252b07bc3856cecd1403] =>
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
