Ciprian Dobre, Maros megye prefektusa átiratban kérte Makfalva elöljárótól a település parkjába, báró Wesselényi Miklós szobra mellé kitűzött székely zászló eltávolítását, de Vass Imre azt válaszolta, hogy a jelkép kihelyezése nem törvényellenes. A prefektus szerint „a székely zászló kapcsolatban áll a székelyek autonómiatörekvéseivel, vagyis az etnikai alapon történő területi szeparatizmussal”.
Beperelte a Maros megyei prefektus a székelyföldi Makfalva polgármesterét, Vass Imrét a székely zászló köztérre való kihelyezése miatt – tudatta kedden az MTI-vel Kincses Előd ügyvéd.
Az alperest képviselő marosvásárhelyi ügyvéd Ciprian Dobre prefektus Maros megyei Törvényszéknek címzett keresetét is eljuttatta az MTI-nek, melyben a román kormány területi képviselője kéri a bírákat: kötelezzék az „úgynevezett székelyföld” zászlajának tartott kék-arany lobogó eltávolítására a Maros megyei község elöljáróját. (Az „úgynevezett székelyföld” kifejezést a román politikusok Székelyföld létezésének megkérdőjelezésére, tagadására használják.)
Ciprian Dobre emlékeztet: szeptember 13-án átiratban kérte az elöljárótól a település parkjába, báró Wesselényi Miklós szobra mellé kitűzött jelkép eltávolítását, de Vass Imre azt válaszolta, hogy a székely zászló kihelyezése nem törvényellenes. A függetlenként újabb mandátumot elnyerő elöljáró a prefektusi átiratra küldött válaszához Kincses Előd jogi véleményét is mellékelte.
A román kormány területi képviselője keresetében azt írja, a prefektúrát a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Hargita, Kovászna és maros Megyei románok civil fóruma tájékoztatta a makfalvi zászló létéről.
Ebben a román nemzeti lobogó kitűzésére vonatkozó törvényt idézi, amely előírja, hogy más államok hivatalos zászlói kizárólag a román nemzeti zászlóval együtt tűzhetők ki hivatalos látogatások és egyéb nemzetközi események alkalmával Hangsúlyozza: minden más zászló kitűzése tilos, mivel nincs jogi alapja.
Dobre a keresetben kisbetűvel, „székelyföldként” emlegeti a tömbmagyar régiót, és leszögezi, hogy csak a hivatalosan elfogadott jelképek használhatók, mint Románia zászlója, címere, az adott közigazgatási egység címere. Azt is írja, hogy a székely zászló, székely himnusz és a Székelyföldre utaló SIC tartománykód kapcsolatban áll a térségben lakók autonómiatörekvéseivel, „az etnikai alapon történő területi szeparatizmussal”, ami szerinte alkotmányellenes.
Húsz székely zászlóval válaszolnak
Vass Imre polgármester a Maros megyei Törvényszék közigazgatási részlegének címzett válaszlevelében a kereset elutasítását kéri, rámutatva, hogy egy olyan zászló kitűzése, mely nem egy adott államé, és a polgárok egy csoportja helyezte ki, nem közigazgatási aktus. Arra is kitér, hogy a keresetből nem derül ki, Dobre polgármesterként vagy magánemberként idézi bíróság elé, és aláhúzza, hogy a zászló kihelyezéséről semmilyen közigazgatási irat nem született.
Továbbá felhívja a figyelmet, hogy a nemzeti jelképek használatának akadályozása sérti Románia alkotmányát és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt.
A makfalvi székely zászló ügyében küldött szeptemberi prefektusi átirat kapcsán egyébként Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke bejelentette, hogy a szervezet kész minden erkölcsi és politikai segítséget megadni Makfalva polgármesteri hivatalának, és 20 hasonló székely zászlót helyez ki Székelyföld különböző településein.
A legutóbbi romániai népszámláláson a Maros megyei Makfalva község mintegy háromezer lakosa közül 2200-an vallották magukat magyarnak.
[type] => post
[excerpt] => Ciprian Dobre, Maros megye prefektusa átiratban kérte Makfalva elöljárótól a település parkjába, báró Wesselényi Miklós szobra mellé kitűzött székely zászló eltávolítását, de Vass Imre azt válaszolta, hogy a jelkép kihelyezése nem törvényellenes.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729096260
[modified] => 1729080080
)
[title] => Beperelték egy székely zászló miatt Makfalva polgármesterét, ezért a székelyek még több zászlót tesznek ki
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129523&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129523
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 129524
[image] => Array
(
[id] => 129524
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szekelyzaszlo.png
[original_lng] => 502249
[original_w] => 979
[original_h] => 501
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szekelyzaszlo-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szekelyzaszlo-300x154.png
[width] => 300
[height] => 154
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szekelyzaszlo-768x393.png
[width] => 768
[height] => 393
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szekelyzaszlo.png
[width] => 979
[height] => 501
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szekelyzaszlo.png
[width] => 979
[height] => 501
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szekelyzaszlo.png
[width] => 979
[height] => 501
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szekelyzaszlo.png
[width] => 979
[height] => 501
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729069281:12
[_thumbnail_id] => 129524
[_edit_last] => 12
[views_count] => 529
[_oembed_265049ae099420ee8502b0be93b724b4] =>
Elon Musk wants Google and Microsoft to look bad for supporting Kamala Harris. What is the contribution of X to Trump? It could be 100 times the two are offering! pic.twitter.com/xoBgOqJTSm
— CAMPAIGN AGAINST ILLICIT TRADE & FAKE PRODUCTS (@caitfap) September 24, 2024
Marcel Ciolacu szerint nem a „magyar etnikumú románok” ellen kell összefogni Marosvásárhelyen, hanem egy jobb városvezetés megválasztása érdekében, hiszen Erdély elcsatolása nem reális veszély, és szerinte sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában.
A román miniszerelnök a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként pártja Maros megyei szervezetének tisztújító gyűlésén mondott beszédet péntek este. A Kultúrpalota dísztermében összesereglett párttársai és a jelen lévő újságírók előtt kifejtette: tudja, hogy Maros, Szatmár, Kovászna és Hargita megyében sajátosabb a helyzet, „görcsösebb a történelmi örökség”, de a maga részéről nem tartozik azon bukaresti politikusok közé, akik népszerűségük átmeneti, távolról sem meghatározó növelése érdekében „összeugrasztják a románokat más etnikumú románokkal”, majd visszamennek Bukarestbe, ahol nem érinti őket, ami ezekben a közösségekben történik.
Marcel Ciolacu elmondta: nem azért jött, hogy összeugrassza a helyi közösség különböző etnikumú tagjait, nem akar gyűlöletet szítani azokban a román fiatalokban, akiknek adott esetben magyar etnikumú barátai vannak, és nem kizárt, hogy magyar etnikumú románokkal fognak házasodni. Úgy vélekedett: nem kell visszatérni a soviniszta diskurzushoz, és azt sem tartja szerencsés hozzáállásnak, hogy a marosvásárhelyi román pártok valakik ellen, a „magyar etnikumú románok” ellen fogjanak össze a közelgő önkormányzati választásokon.
„Jóemberek! Nem fog itt létezni semmilyen Székelyföld. Ilyesmi sosem lesz Romániában! Nem fog senki semmilyen Erdélyt eladni. Nem fog semmilyen határ megváltozni. Hogy miért? Mert az Európai Unióban és a NATO-ban vagyunk” – szögezte le a román miniszterelnök.
Hozzátette: az integráció folytatódik, Románia szerinte év végéig a szárazföldi határátkelőkkel is a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, 2026-ban ott lesz az OECD-ben, jövőre pedig a román állampolgárok vízum nélkül utazhatnak majd az Egyesült Államokba. „Ez az igazság. Ez Románia útja” – hangoztatta a kormányfő.
Hozzátette: normális országban akar élni, nem akar visszatérni a múltba. Mint mondta: nem fog beleszólni abba, hogy a PSD helyi szervezetei milyen lokális választási együttműködést hoznak létre, de a marosváráshelyi párttársainak azt tanácsolta: ne más etnikumú románok ellen egyesüljenek, egy összefogásnak csak az lehet a célja, hogy jobb vezetőt válasszanak a városháza, a megyei tanács élére.
Elutasította a román képviselőház csütörtöki plenáris ülésén a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket, melyeket Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József RMDSZ-listán mandátumot szerzett parlamenti képviselők nyújtottak be.
Gyimesbükk, 2018. május 20.
Magyar és székely zászlók a kontumáci Nagyboldogasszony-kápolnánál a székelyföldi Gyimesbükkön, ahol misét tartottak pünkösdvasárnap, 2018 május 20-án. A zarándokok elõzõ nap a csíksomlyói búcsúban, az összmagyarság egyik legjelentõsebb vallási és nemzeti ünnepén vettek részt.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A kétkamarás román parlament alsóháza sürgősségi eljárással tárgyalta a három autonómiatervezetet. A plenáris ülést hibrid formában tartották, a jelen nem lévő parlamenti képviselők online csatlakoztak és szavaztak.
Elsőként a Székelyföld autonómiastatútuma szerepelt napirenden, melyet a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete követett.
A parlamenti képviselők a jogszabálytervezetek elutasításáról szavaztak.
Az első két jogszabálytervezet elutasítását a 329 tagú alsóház jelen lévő vagy interneten szavazó képviselői közül 260-an támogatták, 16-an az elutasítás ellen szavaztak, egy honatya tartózkodott. A nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény elutasítását 255 képviselő támogatta, 15 az elutasítás ellen szavazott és egy képviselő tartózkodott.
Sürgősségi eljárással csütörtökön tárgyalja a román képviselőház a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket. Szerdán a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több politikusa is ezek elutasítását szorgalmazta.
A házbizottság által jóváhagyott, a képviselőház honlapján szerdán közzétett napirend szerint az ülést kora délután hibrid formában tartják, azaz a nem jelen lévő parlamenti képviselők online csatlakozhatnak.
A napirenden mindhárom autonómiatervezet szerepel, melyet december 20-án nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.
Ezeket a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, Kulcsár-Terza József is támogatta, aki Zakariáshoz hasonlóan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján szerzett képviselői mandátumot.
Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete,
a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki.
A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök egy hete közösségi oldalán az autonómiatervezetek gyors elutasítását kérte a házelnöktől, így már a két ünnep között naprendre tűzték őket.
A kormányfő bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat.
Hasonlóan fogalmazott szerdán közösségi oldalán Ciprian Serban, a PSD alsóházi frakcióvezetője is, „mérgezőnek és megosztónak” nevezve a tervezeteket. Hangsúlyozta: párttársaival szilárd meggyőződésük, hogy a Székelyföld autonómiájára vagy etnikai kritériumokon alapuló kulturális autonómiára irányuló törvényjavaslatoknak „nincs helyük egy demokratikus államban”.
Marius Budai PSD-s parlamenti képviselő Facebook-bejegyzésében szintén az etnikai kritériumokon alapuló szegregáció ellen foglalt állást, kifejtve, hogy valamilyen módon mindegyik tervezet ezt szorgalmazza.
Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke kifogásolta, hogy a többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői a házbizottság szerdai ülésén nem támogatták, hogy a törvénytervezeteket sürgősségi eljárással tárgyalják. A PSD politikusa reményét fejezte ki, hogy egyik frakció sem fogja kampánycélra használni a csütörtöki ülést, és nem fog botrányt csapni.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
Maros megyét Kolozsvár alá sorolnák be, míg a magyar többségű Kovászna és Hargita Brassóval kerülne egy közigazgatási egységbe. Szlovákiában is hasonló, a magyarok számára hátrányos tervezet szivárgott ki nemrégiben.
Romániában jelenleg 41 megye van, a legújabb javaslat szerint – amelyet a román üzleti és tudományos szféra szorgalmaz – pedig ezekből mindössze 15 maradna. A közigazgatási egységeket a kistelepülések és a városok lakosságszámának megfelelően szerveznék újra.
A szakemberek szerint a Bukaresttel kiegészülő 41 megye csökkentésével Románia sokkal jobban tudna működni. Bogdan Daniel Vișan, a romániai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, a községek meghatározásánál legalább ötezres, a városoknál legalább tízezres lakosságszámot kellene figyelembe venni.
Marcel Ciolacu, Románia szociáldemokrata miniszterelnöke is szükségesnek tartja a közigazgatási reformot, ugyanakkor megjegyezte, ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani.
A politikus szerint az átrendezést a 2024-es parlamenti választások előtt nem fogják meglépni.
Az említett javaslat ugyan a mai Romániában található történelmi régiók határait tiszteletben tartja, azonban elsősorban az erdélyi megyéknél a kulturális, demográfiai és történelmi szempontokat kevésbé veszi figyelembe.
Erdély, a Partium, a Bánát, Havasalföld, Moldva, valamint Dobrudzsa határait jól kirajzolják az új közigazgatási egységek – bár Máramaros esetében lehet vitatkozni, amelyet hozzácsapnának a jelentősebb magyar kisebbséggel rendelkező Szatmárhoz és Biharhoz –, azonban az erdélyi megyék esetében már vegyes a kép.
Nem maradna magyar többségű megye
Székelyföldet például kettévágná a javaslat. A 38 százalékban magyar lakossággal rendelkező Maros megyét, benne a 40-45 százalék között mozgó marosvásárhelyi magyarsággal, hozzácsatolnák a döntő többségben román lakosságú Kolozs, Szilágy és Beszterce megyéhez, míg a magyar többségű Hargitát és Kovásznát Brassóval vennék egy kalap alá.
Utóbbi azért különösen problémás, mert így nemhogy autonómia nem jönne létre, de még magyar többségű megye sem maradna Romániában.
My Website
Hargita megye 85, Kovászna megye 74 százalékban magyar, amennyiben viszont összevonnák őket Brassóval, abban az esetben Románia egyik, ha nem a legprosperálóbb megyéje jönne létre, amely viszont 54 százalékban román lenne, és csak 43 százalékban magyar.
Bár a Maszol megemlíti, a közigazgatási reformot évek óta gumicsontként használják a politikai pártok, elemzők mégis úgy tartják, van esély rá az elkövetkező években. Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora szerint az átszervezést ugyanakkor nem lehet életképtelen kritériumok alapján elvégezni, ismerni kell a földrajzi és gazdasági viszonyokat, a településeken élők hagyományait, kötődéseit a történelmi régiókhoz.
Ebből a szempontból a három székely megye (Maros, Hargita, Kovászna) összevonása lenne magától értetődő, emellett Brassónak is sokkal több kötődése van például a javaslat szerint külön délnyugat-erdélyi megyéhez csatolandó Nagyszebenhez, illetve az egykor szász többségű dél-erdélyi területekhez.
Szlovákiában is a magyarok kárára terveznek reformot
Nem csupán keleti szomszédunkban dolgoznak közigazgatási reformon. Szlovákiában arról már nagyjából közmegegyezés van, hogy a jelenlegi, észak–déli irányú megyerendszer nem életképes, viszont a szlovák politikusok továbbra sem nagyon mernek hozzányúlni a Vladimir Mečiar által kidolgozott rendszerhez.
A megyék alapvetően úgy lettek kialakítva, hogy ne legyen olyan közigazgatási egység, ahol magyar többség van. Ezzel mind politikai, mind gazdasági téren nagyobb mozgástér van az erőforrások elosztása kapcsán, aminek sokszor a magyarlakta, déli járások az elszenvedői. A konkrétumoknak a szeptemberi, szlovákiai választások előtti helyszíni riportunkban jártunk utána Csallóközben.
Többek között arról is szó esett, hogy a szlovák Belügyminisztériumtól kiszivárgott egy olyan javaslat, amely teljesen átformálná a megyei és a járási szintű közigazgatást.
A tervezet ugyanakkor talán még kedvezőtlenebb a magyarság számára, mint a jelenleg érvényben lévő rendszer.
Ez alapján a Dunaszerdahelyi járástól Pozsonyhoz csatolnák a közel 50:50 arányban magyar-szlovák vegyes lakosságú Somorját, emellett a járás északi részén fekvő településeket a kibővített, szlovák többségű Nagyszombat megyéhez csapnák, ami alá besorolnák a jelenleg magyar vezetésű önkormányzattal rendelkező Galántát, a járás pedig teljesen megszűnne.
My Website
Eltűnne továbbá a magyar többségű komáromi járás is, amelyet a ma már mindössze 20 százalékos magyar lakossággal rendelkező Érsekújvárhoz csatolnának szinte egy az egyben, viszont a magyar többségű Párkány önálló járásként kelne életre.
Magyar többségű megye továbbra sem lenne Szlovákiában, ugyanis a jelenlegi Nagyszombat és Nyitra megyét összevonnák egy nagy, nyugat-szlovákiai közigazgatási egységbe, amelyen belül a magyaroknak még a mostaninál is nehezebb lenne az érdekérvényesítés.
Amennyiben székely petíciós kampány szolgálatába áll több ezer testvértelepülés, megnöveli az esélyét annak, hogy további négy országban elérjék a törvényben meghatározott aláíráslimitet – olvasható a Magyar Nemzet szerdai számában.
Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke a lapnak elmondta, hogy levéllel fordul az önkormányzati érdekképviseletek vezetőihez, hogy tagjaik vegyék fel a kapcsolatot a testvérvárosaikkal és -megyéikkel, és kérjék meg őket arra, álljanak a székely petíció mellé.
Az ötletgazda önkormányzati vezető szerint ez sokat lendíthetne a székely petíció nemzetközi kampányán, és további, legalább négy országban is összegyűlhetne a jogszabályban meghatározott aláírásszám. Ez eddig Magyarország mellett Romániában és Szlovákiában sikerült, de a gyűjtés november 7-ig tart.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke, Tab polgármestere támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Schmidt Jenő jelezte: Tabnak is van két felvidéki (Szimő és Pered) és egy székely (Tusnádfürdő) testvértelepülése, ahol szintén sokat tehetnek az ügy sikeréért.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, aki egyben Szentkirály polgármestere szerint nagyon változó, hogy egy-egy önkormányzat mennyit tud segíteni a testvérvárosi kapcsolatain keresztül a székely petíciós kampányban. Ez függ attól, hogy egy település vezetése mennyire kíván az ügy mellé állni, illetve, hogy két önkormányzat testvértelepülési kapcsolata mennyire élő – vélte.
A kezdeményezés tétje: ha a petíció sikeres lesz, akkor lehetőség nyílhat arra, hogy a tagállamok őshonos nemzeti kisebbségei által lakott régiók alanyi jogon pályázhassanak európai uniós támogatásokra.
Az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó új szabályok szerint a koronavírus-járványra tekintettel hat hónappal hosszabbítják meg az aláírások eredeti gyűjtési időszakát azon kezdeményezéseknél, amelyek 2020. március 11-én már folyamatban voltak. A székely petícióhoz július 18-a óta gyűlnek újra az aláírások. A petíció kampánycsapata, az Írdalá.hu új vállalást tett. Egymillió helyett kétmillió aláírást szeretnének Brüsszel asztalára tenni, és hét helyett tíz országban teljesítenék a szükséges aláírási limitet.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
