Eredménytelenül zárult hétfőn a bukaresti jobbközép kormánykoalíció vezetőinek első válságtanácskozása: az USR PLUS továbbra is a liberális miniszterelnök menesztését követeli, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azonban kiállt Florin Citu mellett.
Az USR PLUS szerint nem maradhat következmények nélkül, hogy Citu hozzájárulásuk nélkül váltotta le egyik miniszterüket, de sajtóértesülések szerint már azzal is megelégednének, ha elérnék, hogy a miniszterelnök csak a koalíció jóváhagyásával alakíthassa át kormányát. A PNL és az RMDSZ a jelek szerint nem fogadja el a miniszterelnök jogkörének korlátozását, mondván, hogy a kormányfő alkotmányos joga a miniszterek visszahívásáról dönteni. A PNL és az USR PLUS vezetői távozáskor nem nyilatkoztak érdemben az ülésterem bejáratát négy órán keresztül őrző újságíróknak. Kelemen Hunor annyit mondott: a PNL-USR PLUS-RMDSZ koalíció alig négy hónapja alakult, „nem engedhet meg magának” egy nagyobb feszültséget, konfliktust. Az RMDSZ elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a kormánykoalíció el tudja kerülni egy komoly politikai válság kialakulását. Florin Citu sem árult el részleteket a koalíciós tárgyalásról, de a Digi 24 hírtelevíziónak kifejtette: a maga részéről folytatni akarja a munkát, a koalíciós partnerekkel közösen meg akarja valósítani azokat a célkitűzéseket és reformokat, amelyeket a kormányprogramba foglaltak. Hozzátette: az ország partnerei és a külföldi befektetők egyértelmű jelét adták annak, hogy bíznak a decemberi választások nyomán alakult koalíciós kormányban. A kormányfő azt is bejelentette, hogy – ügyvivő egészségügyi miniszterként – elrendelte egy szakértői bizottság megalakítását, amely kivizsgálja, valósak-e a koronavírusos elhalálozási statisztikákban szereplő adatok. Citut és a PNL-t pénteki sajtóértekezletén vádolta meg az egészségügyi tárca éléről leváltott Vlad Voiculescu azzal, hogy valótlan adatokat közölnek a koronavírusban elhunytak számáról. A kormányfő elutasította és felelőtlennek minősítette Voiculescunak a – vírustagadó összeesküvés-elméleteket tápláló, a szociáldemokrata ellenzék által azonnal felkapott és a kormány támadására kihasznált – vádaskodását, de azt ígérte: kivizsgálják, hogy volt-e bármilyen alapja. Citu megismételte: arra vár, hogy az USR-PLUS új tisztségviselőt javasoljon az egészségügyi miniszteri posztra. A koalíciós vezetők kedden folytatják az egyeztetést.
A nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadása és az idegengyűlölet hatékony büntetése is szerepel a beiktatásra váró, Florin Citu vezette jobbközép bukaresti kormány programjában, amelyet szerdán tettek közzé a parlament honlapján.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével alakuló koalíciós kabinet négy évre szóló, 270 oldalas programja kétoldalas külön fejezetet szentel a kisebbségek védelmével kapcsolatos törvényalkotási és kormányzati intézkedéseknek, de a közigazgatási anyanyelv használatra és anyanyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzések átszövik a dokumentum egészét, és számos más ágazati politikánál is megjelennek.Egyebek mellett a telefonos ügyfélszolgálatok, formanyomtatványok, űrlapok, szakmai továbbképzések esetében tervezi a kormány az anyanyelv használat bővítését, de a program azt is előírja, hogy az egészségügyi szolgáltatások szintjén érvényesíteni kell az – egyébként Románia által is ratifikált – európai nyelvi charta előírásait.
Az identitásmegőrzés intézményes garanciáit egységes keretbe foglaló kisebbségi törvénnyel kapcsolatban a kormányprogram megemlíti, hogy a jogszabály megalkotását az alkotmány is előrevetítette, és a sarkalatos, minősített többséget igénylő jogszabályok kategóriájába sorolta. Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény tervezetét még a Tariceanu-kormány terjesztette 2005-ben a parlament elé, de annak szenátusi elutasítását követően azóta sem került napirendre a jogszabály véglegesítésében illetékes képviselőházban.
A kisebbségek kölcsönös védelmére a külpolitikai fejezetnek a román-magyar kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó szakasza is kitér. Románia az 1996-ban aláírt alapszerződés és a 2002-ben kötött stratégiai partnerség jegyében, „az európai értékek szellemében és a jövő felé fordulva” szándékszik jószomszédi kapcsolatait fejleszteni Magyarországgal, és a kisebbségi vegyesbizottság tevékenységének újraindítását sürgeti.
A külpolitikai fejezetben a gyakorlatias együttműködést, a két ország polgárainak jólétét szolgáló, kölcsönösen előnyös projektek előtérbe helyezését, újabb magyar-román közös kormányülések szervezését szorgalmazzák.
Az új román koalíciós kormányban négy poszton – a védelmi, a külügyi, a mezőgazdasági és a kulturális tárca élén – nem lesz változás, ezekre ugyanis már egy éve tisztségben lévő minisztereit jelölte az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A bukaresti parlament szakbizottságaiban szerdán megkezdődött a Citu-kabinetbe javasolt miniszterjelöltek meghallgatása, délután pedig összeül a két ház együttes ülése, hogy bizalmat szavazzon a kormánynak Románia.
Online ülésén szavazta meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kormányában való részvételt, és arról is döntöttek, hogy kiket és milyen tisztségekre jelölnek a kabinetben. Az előterjesztés értelmében Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt miniszterelnök-helyettesi tisztségre, Cseke Attilát fejlesztési miniszternek, Tánczos Barnát környezetvédelmi miniszternek, Novák Károly Eduárdot pedig sportminiszternek jelöli a párt.
A csíkszeredai születésű Novák Károly Eduárd a londoni paralimpián aranyérmet nyert pályakerékpárban – ezzel ő lett Románia első paralimpiai bajnoka –, emellett háromszoros világ-, valamint Európa-bajnok. 2013-ban a Román Kerékpáros-szövetség elnökének is megválasztották.
A Nemzeti Sport szerint Novák a bejelentés után azt írta közösségi oldalán, megtiszteltetésnek érzi, hogy sportminiszternek javasolta az RMDSZ, tudatában van a tisztséggel járó feladatoknak és kihívásoknak, és meggyőződése, hogy egy megfelelő csapattal nagyszerű dolgokat tudnak tenni a román sportért.
„A sport szerepe a mi életünkben, mindannyiunkéban alapvető, nem hiszem, hogy ezt bárki is cáfolná. Stabilitást szeretnék hozni, egy olyan irányt kitűzni, amely pozitívan hat a román sportra. A növekedés kulcsfontosságú, és minden sportágban érezhető kell, legyen. Szükséges, hogy olyan szinten tisztában legyünk a fair play fogalmával, mint még soha, elismerjük a bajnokainkat, támogassuk a tehetségeket, és minél messzebb juttassuk a román sportot a nagyvilágban” – tette hozzá.
A 2020–2024 közötti közös kormányzásról kötött megállapodást hétfőn Romániában az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR–PLUS és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A parlamenti voksok 56 százalékára számító jobbközép koalíció Florin Cîțu (PNL) jelenlegi pénzügyminiszter számára kér kormányalakítási megbízást az államfőtől.
A megállapodást Ludovic Orban PNL-elnök, Dan Barna és Dacian Cioloș, az USR–PLUS társelnökei és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke írta alá hétfőn a parlamentben.
A közös kormányzás alapelveit lefektető hétpontos dokumentumban arra vállalkoznak, hogy stabil, kiszámítható, szakszerű kormányzással javítsák a közszolgáltatások minőségét, az állampolgárok életminőségét nemtől, nemzetiségtől, vallástól, kortól, társadalmi körülményektől függetlenül. – A szabadság, tisztelet, integritás, egyéni felelősség és szolidaritás közös értékek, amelyek összekötnek bennünket. Készen állunk arra, hogy megvédjük ezeket az értékeket, amikor ezek veszélyben vannak, és hogy továbbvigyük Romániát az európai úton – olvasható a koalíciós megállapodásban.
Az aláíró pártok vállalják, hogy komoly tapasztalattal és jó hírnévvel rendelkező szakembereket javasolnak a köztisztségekbe. Nem támogatják a nepotizmust és a klientúraépítést, a köztisztségek betöltésénél versenyvizsga esetén betartják a kompetencia és a semlegesség elvét. A megállapodás a pártváltoztatás tilalmára is kitér: a pártok vállalják, hogy szervezeteikbe nem fogadnak be más politikai párt színeiben mandátumot nyert képviselőket. A megállapodás szerint a képviselőház élére Ludovic Orbant (PNL), a szenátus élére az egykori Cioloș-kormány volt pénzügyminiszterét, Anca Dragut (USR–PLUS) javasolják házelnöknek.
A megállapodás aláírását követően Ludovic Orban elmondta: a koalíció hozzáértő, felelős, az ország modernizálására, a közszolgáltatásokat korszerűsítő kormányzásra vállalkozik.
Dan Barna elmondta, a mintegy 300 oldalas kormányprogram is nagyjából elkészült, már csak finomításokra szorul, és azokat a közös vállalásokat tartalmazza, amelyekben valamennyi koalíciós partner egyetért.
Kelemen Hunor azt hangsúlyozta: nyolc év politikai válság után véget kell vetni a demagógiának, elérkezett a stabil, kiszámítható kormányzás, a közép- és hosszú távú tervezés ideje, amely képes megteremteni minden ember és közösség számára a biztonságot.
A koalíciós megállapodás aláírásán a miniszterelnöki tisztség várományosa, Florin Cîțu is jelen volt. Kifejezte reményét, hogy a koalíciós pártok összehangolt munkájával lehetővé válik, hogy az új kormány karácsonyig megkapja a parlament bizalmát, és meghozhassa a 2021-es évet érintő legsürgősebb pénzügyi, gazdasági intézkedéseket.
A kormányban a két kisebbik pártnak egy-egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettese lesz, a PNL kilenc, az USR–PLUS hat, az RMDSZ pedig három minisztert jelöl.
Klaus Iohannis román államfő türelemre intette polgártársait szerdán az elhúzódó kormányalakítási tárgyalások miatt, kifejezve reményét, hogy a jobbközép Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS-nak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) sikerül megállapodnia a közös kormányzásról.
Az elnök szerint nem kell megbélyegezni a koalícióra készülő pártokat, amiért tisztségekért harcolnak. A politika nemcsak elvekről szól, a programokat emberek ültetik gyakorlatba, természetes, hogy minden párt a legjobb embereit akarja döntéshozói helyzetbe juttatni – magyarázta. Szerinte a leendő kormánykoalíció stabilitását szolgálja, ha a pártok közti esetleges feszültségekre már most megkeresik a megoldást.
Iohannis leszögezte: kész kormányalakítási megbízást adni annak a miniszterelnök-jelöltnek, akinek a személyében meg tud egyezni a PNL az USR-PLUS és az RMDSZ, legyen szó – a miniszterelnöki tisztségről a választások után lemondott – Ludovic Orbanról, a PNL által múlt héten javasolt Florin Cituról vagy bárki másról.
Az elnök ezzel gyakorlatilag megüzente volt pártjának, a PNL-nek, hogy – a választási kampánnyal ellentétben, amikor nyíltan a PNL támogatására bíztatta híveit – nem akar már beavatkozni a koalíciós egyezkedésbe vagy párton belüli hatalmi csatákba. A román alkotmány egyébként éppen a kormányalakításnál adja a legnagyobb hatalmat az államfő kezébe: az elnöknek ugyanis nem kötelező a parlamenti pártok által javasolt miniszterelnök-jelöltet kinevezni, ha egyetlen pártnak sincs abszolút (ötven százalék feletti) többsége, hanem bárkit megbízhat kormányalakítással.
Arra az újságírói kérdésre, megfontolja-e a jobbközép koalíció megalakulását hátráltató hatalmi viták közepette, hogy a választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást, Iohannis azt mondta: tudomása szerint a PSD nem tárgyal senkivel, illetve senki sem tárgyal a PSD-vel kormánytöbbség kialakításáról, többség híján pedig a PSD nem tarthat igényt a kormányzásra.
Az elnök szerint kizárt, hogy karácsony előtt beiktassák az új román kormányt. Úgy vélekedett, a koalíciós tárgyalások akár két-három hetet is igénybe vehetnek, ugyanakkor megígérte: nem hagyja kormány nélkül az országot, ha a jobbközép pártok nem képesek megegyezni egymással.
Arra a felvetésre, hogy Nicolae Ciuca ügyvivő kormányfő, védelmi miniszter „maradhatna a kormány élén”, amíg lejár a koronavírus elleni oltási kampány, amelyet őt irányít, Iohannis azt mondta: a koalíciós tárgyalások elakadása nagymértékben a sajtón keresztül történt üzengetésnek tudható be, ezért legalább ő tartózkodni szeretne attól, hogy olyan tanácsokkal álljon elő, amelyeket nem kértek tőle.
Je me suis longuement entretenu, ce matin, avec le nouveau PMT, Dr. Succès Masra. Je lui souhaite pleine réussite dans sa nouvelle et grande mission à la tête du gouvernement et l’assure de mon soutien. #Tchadpic.twitter.com/CbjCoLLM6U
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Je me suis longuement entretenu, ce matin, avec le nouveau PMT, Dr. Succès Masra. Je lui souhaite pleine réussite dans sa nouvelle et grande mission à la tête du gouvernement et l’assure de mon soutien. #Tchadpic.twitter.com/CbjCoLLM6U
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Valamennyi román párt, amely parlamenti képviselethez jutott a december 6-ai választásokon, saját miniszterelnök-jelöltjének kért kormányalakítási megbízást Klaus Iohannis államfőtől a hétfői konzultáción.
A választásokat megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) Alexandru Rafila orvosprofesszort javasolta a miniszterelnöki posztra és – koalíciós partnerek híján – nemzeti egységkormányt javasolt. Marcel Ciolacu, a PSD elnöke elmondta: a jobboldali államfő gratulált a párt választási győzelméhez, és “tisztességes ajánlatnak” nevezte a – koronavírus-járvány idején reflektorfénybe került, Romániát az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) képviselő – mikrobiológus Rafila jelölését. A pártelnök azzal érvelt a nemzeti egységkormány mellett, hogy az egészségügyi és politikai válság közepette a megalakítandó kormánynak széles parlamenti támogatásra van szüksége, a miniszterelnököt pedig szerinte a legnagyobb frakcióval rendelkező PSD-nek kell jelölnie.
Az államfőhöz közel álló Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az USR-PLUS szövetség múlt héten kifejezte készségét, hogy – a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt – egy jobbközép kormánytöbbséget alakít, koalíciós tárgyalásaik elakadása után azonban hétfőn a PNL Florin Citu pénzügyminiszter, az USR-PLUS pedig Dacian Ciolos EP-képviselő számára kért kormányalakítási megbízást.
Ludovic Orban PNL-elnök elmondta: pártja jobbközép kormányt akar, amely képes fejlődési pályára állítani az országot. Megerősítette: pártja mind a miniszterelnöki tisztségre, mind a képviselőház elnöki tisztségére igényt tart. A két poszt valamelyikét az USR-PLUS is meg akarja kapni. Utóbbi azért kérte hétfőn Ciolos számára a kormányfői posztot, mert a PNL elzárkózott attól, hogy a szövetség másik társelnöke, Dan Barna legyen a képviselőház elnöke.
A konzultáció után Barna és Ciolos elmondta: továbbra is derűlátóak a tekintetben, hogy Romániában stabil jobbközép kormány alakul – mégpedig “nem hat hónapra, hanem négy évre” -, a koalíciós megállapodás azonban szerintük csak bizalomra és egyensúlyra épülhet. “Az nem egyensúly, ha az egyik koalíciós partner minden tisztséget elvisz, a többinek pedig csak maradék jut” – érveltek.
A pártelnökök nyilatkozataiból az is kiderült: a PNL nem támogat olyan kormányt, amelyben a PSD is részt vesz, a PSD pedig nem hajlandó egy kisebbségi PNL-kormányt megszavazni.
A bukaresti parlamentbe újonnan bejutott, nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) küldöttsége elkésett a konzultációról, megvárakoztatva a – pontosságára mindig érzékeny – államfőt. George Simion, az AUR társelnöke jelezte: pártja nyitott a párbeszédre, de sem a jobb-, sem a baloldali pártokkal nem hajlandó koalícióra lépni. Az AUR Calin Georgescu fenntartható fejlődési szakembert javasolta kormányfőnek.
A kormányalakítási konzultációk során Klaus Iohannis államfő hétfő délután az RMDSZ küldöttségét, majd a képviselőház 17 tagú kisebbségi frakciójának küldöttségét fogadja.
I’ve been encouraged by support from colleagues who want a fresh start, a united party and leadership in the national interest.
I’m running to be the leader of the Conservative Party and your Prime Minister - to unite our country, deliver our pledges and win the next GE.#PM4PMpic.twitter.com/MM0NTHJ5lH
As the Party starts the process of looking for a new leader, I would like to put on the record that I will not be letting my name go forward as a candidate. I am privileged to be the UK Defence Secretary and the current threat requires stability in that office.
I’ve been encouraged by support from colleagues who want a fresh start, a united party and leadership in the national interest.
I’m running to be the leader of the Conservative Party and your Prime Minister - to unite our country, deliver our pledges and win the next GE.#PM4PMpic.twitter.com/MM0NTHJ5lH
As the Party starts the process of looking for a new leader, I would like to put on the record that I will not be letting my name go forward as a candidate. I am privileged to be the UK Defence Secretary and the current threat requires stability in that office.
Miután Klaus Johannis román államfő már hetekkel ezelőtt világossá tette, hogy a jelenleg kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetésével képzeli el a következő bukaresti kabinetet is, és újra Ludovic Orbant jelöli miniszterelnöknek, politikai földindulásra nem lehet számítani a vasárnapi parlamenti választások után Romániában.
A felmérések szerint a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) koalíciós partner hiányában még akkor sem sikerülne többséget kialakítania a törvényhozásban, ha megnyerné a megméretést.
Az első helyért egyébként szoros versenyt jósolnak az elemzők a járványhelyzet vitatott kezelése miatt a népszerűségéből folyamatosan veszítő PNL és a belső válságából kilábalni látszó PSD között.
Mindkét formáció 23–33 százalékos eredményre számíthat a közvélemény-kutatások alapján. Majdnem biztosra vehető, hogy a PNL vezette új hatalmi csapatban a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is kiemelt helyet kap, de egy kényelmes parlamenti többséghez e két formáció várhatóan kevés lesz. Ami esélyt ad a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is egy esetleges koalíciós szerepvállalásra.
Nagy kérdés, hogy meghaladja-e a húsz százalékot az USR, és törvényhozói mandátumokhoz jut-e a szintén biztos koalíciós partnerként emlegetett jobboldali, nacionalista Népi Mozgalom Pártja. Ott lesz-e a következő parlamentben Victor Ponta baloldali Pro Románia Pártja? Tud-e meglepetést okozni az egyes elemzők szerint a felmérések ellenére egyre nagyobb támogatottságnak örvendő nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség? Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint, ha meglesz az erős magyar képviselet, és lehetőségük lesz a kormányalakítási tárgyalásokon részt venni, akkor jön az RMDSZ programjából merítő feltételrendszer.
– A miniszteri tárcákkal kapcsolatban a spekulációknak nincs semmilyen alapjuk, abból indulnak ki, amit korábban már betöltöttünk: egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális minisztérium. Csakhogy ha ma le kellene ülni tárgyalni, ezek közül első körben egyet sem kérnénk – mondta az erdélyi Krónikának adott interjújában Kelemen.
Cristian Pîrvulescu román politológus úgy véli, a részvételi arány a koronavírus-járvány miatt alacsonyabb lesz, mint a szeptember végi helyhatósági választásokon, 35-38 százalékos aktivitás várható a szavazók részéről. A Gândul hírportálnak nyilatkozó elemző szerint falun és a kisebb városokban várható erősebb voksolási kedv, ez pedig a nagyobb pártok közül a PSD-nek kedvez. Hozzátette: a bizonytalan szavazókért óriási harc van az USR és a PNL között. Pîrvulescu nyomatékosította, hogy a szociáldemokraták egy esetleges jó eredmény esetén is esélytelenek a kormányalakításra.
Klaus Iohannis, román államfő, november 18-án kihirdette azt a törvényt, amely a «trianoni szerződés napjává» nyilvánítja június 4-ét Romániában. Románia ezen tettével kapcsolatban Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára közleményt adott ki, amelyben az új román törvényt nemcsak az erdélyi, hanem az összmagyarság számára is mélységesen sértőnek minősítette.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
A román képviselőház szerdán elutasította a kormány sürgősségi rendeletét, amely a családi pótlék fokozatos emeléséről rendelkezett.
A kormányrendelet értelmében a családi pótléknak szeptember 1-től kellett volna nőnie 20 százalékkal. A parlament, amelyben az ellenzéki szociáldemokratáknak más kisebb pártokkal együtt többségük van, azért utasította el a rendeletet, mert azt szeretné, ha a kormány megduplázná ennek a juttatásnak az összegét. A kormány szerint az államháztartás jelenlegi nehéz helyzete miatt nincs lehetőség a pótlék megkétszerezésére. Az idén a román államháztartási hiány GDP-arányosan várhatóan eléri a 8,6 százalékot.
A szerdai szavazáson a rendelet elutasítása mellett 166 honatya szavazott, az elfogadását 63-an támogatták. Klaus Iohannis államfő szerdán este egy sajtótájékoztató keretében kijelentette, hogy a rendelet elutasítása „otromba populizmus”, hiszen a jelenlegi gazdasági válságban nem elég akarni a juttatás megkétszerezését, pénz is kell hozzá, amivel nem rendelkezik az államháztartás. Az elnök szerint felelőtlenség sorozatban megbuktatni a kormánynak azokat a rendeleteit, amelyek igyekeznek féken tartani az államháztartási hiányt. A pótlék megkétszerezése mellett érvelő parlamenti pártok szerint ugyanakkor a kormánynak nem a gyermekeken kellene spórolnia.
Az idei 20 százalékos emelést követően 2021-ben és 2022-ben is január elsejétől, illetve július elsejétől kezdődően további 20-20 százalékkal kellett volna emelni a juttatást. Így a gyermekenkénti családi pótlék havi összege két év múlva érte volna el a mostani szint kétszeresét, a 300 lejt a két év feletti, illetve a 600 lejt a két év alatti, illetve fogyatékkal élő 3 év feletti kiskorúak esetében.
A román sajtó szerint amennyiben Iohannis kihirdeti az elutasításról elfogadott szerdai törvénytervezetet, a kormány kénytelen lesz megkétszerezni a családi pótlékot.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A kormányrendelet értelmében a családi pótléknak szeptember 1-től kellett volna nőnie 20 százalékkal. A parlament, azért utasította el a rendeletet, mert azt szeretné, ha a kormány megduplázná ennek a juttatásnak az összegét.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1597936356
[modified] => 1597872644
)
[title] => A román parlament elutasította a családi pótlék fokozatos emeléséről szóló kormányrendeletet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=9642&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 9642
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 9643
[image] => Array
(
[id] => 9643
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169.jpg
[original_lng] => 269674
[original_w] => 980
[original_h] => 551
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1597861844:10
[_thumbnail_id] => 9643
[_edit_last] => 10
[views_count] => 8102
[_oembed_ffea52ee18df96b3086ed1964a380631] =>
[_oembed_time_ffea52ee18df96b3086ed1964a380631] => 1606066296
[_algolia_sync] => 831460503002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 861
)
[tags_name] => Array
(
[0] => román kormány
)
)
[9] => Array
(
[id] => 2078
[content] =>
Szerdai együttes ülésén szavaz a kétkamarás román parlament arról, hogy tisztségben marad-e Ludovic Orban miniszterelnök jobbközép kormánya – döntötte el keddi ülésén a parlament egyesített házbizottsága.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kisebbségi kormánya ellen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) terjesztett be bizalmatlansági indítványt, hogy megakadályozza a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, amelyet az Orban-kabinet úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé. Az RMDSZ becslése szerint a romániai magyarság polgármestereinek 20 százalékát elveszítené, ha bevezetnék a kétfordulós választást. Egy második forduló ugyanis lehetővé teszi, hogy a román pártok összefogjanak az első körben élre került magyar jelöltekkel szemben. A kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezeteket nem vitathatja meg a parlament, azok automatikusan elfogadottnak minősülnek, ha három napon belül senki sem terjeszt be bizalmatlansági indítványt, vagy a kormány túléli a bizalmi szavazást. A bizalmatlansági indítvány szerzői hatalmi visszaéléssel, a demokrácia alapvető szabályainak megsértésével vádolják az Orban-kormányt, azt kifogásolva, hogy a kormánypárt „önös érdekei miatt”, a korábbi alkotmánybírósági határozatokat és az európai ajánlásokat megsértve, alig néhány hónappal a júniusban esedékes helyhatósági voksolás előtt próbálja módosítani a választási törvényt. A kormány megbuktatásához és a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet parlamenti elutasításához a törvényhozók több mint felének – vagyis legalább 233 képviselőnek és szenátornak – a támogatására van szükség, a jelenlévők számától függetlenül. A PSD-nek jelenleg 202, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van. A két párt arra számít, hogy a függetlenek közül is többen megszavazzák a bizalmatlansági indítványt. Bár a közvélemény-kutatások szerint példátlan népszerűségnek örvendő, tavaly november óta kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem titkolja, hogy a parlamenti választások előre hozását is szeretné kiprovokálni, Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn cáfolta, hogy pártja saját kormánya megbuktatására voksolna. A bizalmatlansági indítvány beterjesztői biztosra veszik az Orban-kormány bukását. Amennyiben nem sikerül a kormánybuktatás, a PSD és az RMDSZ alkotmányossági óvással próbálja megakadályozni a kétfordulós polgármester-választás bevezetését.
