Az örmény Nemzetbiztonsági Szolgálat meghiúsított egy fegyveres hatalomátvételi kísérletet, amelyet több örmény állampolgár és Hegyi-Karabahból származó személy készített elő – jelentette szerdán az örmény Nyomozó Bizottság.
A tájékoztatás szerint a csoport „tudatosan kidolgozta a tervezett hatalomátvétel feltételeit, mely célból erőszakot és erőszakkal való fenyegetést alkalmazott volna”. A Nyomozó Bizottság szerint a csoport tagjai az oroszországi Rosztov-no-Donuban, egy bizonyos Arbat bázison kaptak kiképzést.
„Megállapítást nyert, hogy a kiképzés célja az Örmény Köztársaságba való visszatérés és a jelenlegi kormány megdöntése volt” – közölte a testület.
Hét személy ellen indult büntetőeljárás a puccskísérlet ügyében, közülük hármat őrizetbe vettek, négyet köröznek – írta az örmény Nyomozó Bizottság.
„Azt tervezték, hogy a választások után destabilizálják a kormányt” – szögezte le a venezuelai belügyminiszter, miután külföldieket vettek őrizetbe. Madrid és Washington cáfolta részvételét bármilyen puccskísérletben, bár külföldön sokan vitatják a július végén megrendezett elnökválasztás legitimitását.
A hatóságok három amerikai, két spanyol és egy cseh állampolgárt tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy multinacionális összeesküvés keretében terveztek „erőszakos cselekményeket” a kormány helyzetének megrendítésére – jelentette ki kategorikusan a venezuelai belügyminiszter.
Diosdado Cabello bizonyítékokkal nem támasztotta alá állítását, ehelyett sajtótájékoztatóján nagyszámú lőfegyver előtt pózolt, amelyek közül négyszáz szerinte az Egyesült Államokból származik. Való igaz, hogy Washington az ellenzéki Edmundo Gonzálezt tartja a július 28-án megrendezett – amerikai értelmezésben szó szerint „megrendezett” – elnökválasztás győztesének. A hivatalos caracasi eredményhirdetés azonban ismét Nicolás Madurót, az egykori buszsofőrt és szakszervezeti vezetőt nyilvánította elnöknek.
Maduro 2013 óta vaskézzel irányítja az országot. Ez idő alatt több mint 6,1 millió venezuelai menekült el hazájából. Az elnök politikai riválisát is távozásra késztette. Edmundo González ellen elfogatóparancsot adtak ki, ezért az Spanyolországban kért politikai menedékjogot.
Nemzetközi szervezetek követelték a választási jegyzőkönyvek közzétételét, ez azonban elmaradt.
Átláthatóság hiányában az Európai Unió sem ismerte el a választási eredményeket, sőt újabb venezuelai menekülthullámra figyelmeztettek.
A kilátásba helyezett szankciókat Magyarország némi késéssel támogatta – a külügy szerint azért, mert először áttanulmányozták a Venezuelából érkezett jelentéseket, és csak utána csatlakoztak az EU közös állásfoglalásához.
Európai zsoldosok
„Tudjuk, hogy az Egyesült Államok kormánya kapcsolatban áll ezzel a művelettel” – utalt a venezuelai belügyminiszter az állítólagos puccskísérletre, amelynek bizonyítékát az amerikai fegyverekben látta.
Két spanyol állampolgárt nemrégiben tartóztattak le Venezuela délnyugati részén, Puerto Avacuchóban – közölte Cabello. Spanyolország erre válaszul nyomatékosan visszautasította, hogy részt vett volna egy Venezuelát destabilizáló műveletben – közölték spanyol külügyi források.
A venezuelai belügyminiszter szerint az amerikaiaknak és a cseh állampolgárnak is köze volt a feltételezett államcsíny előkészítéséhez, amiben – szavai szerint – az amerikai és spanyol hírszerzés, továbbá Maria Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető is érintett.
Francia és Kelet-Európából érkezett zsoldosokkal léptek kapcsolatba, hogy katonai hadműveletben próbálják megtámadni hazánkat – mondta Diosdado Cabello, de ezt az állítását sem támasztotta alá.
Megkérdőjelezett elnökválasztás
A bejelentés után Washington közölte, hogy az „amerikai hadsereg egyik tagját” őrizetbe vették Venezuelában, rajta kívül pedig tudomásuk van két másik letartóztatott amerikairól. A Maduro megbuktatására irányuló összeesküvés vádját a State Department „határozottan hamisnak” nevezte.
Madrid ezzel szemben több információt kért. A spanyol nagykövetség felvette a kapcsolatot a venezuelai kormánnyal, és engedélyt kért a foglyok meglátogatására, hogy ellenőrizzék személyazonosságukat és állampolgárságukat, illetve hogy pontosan tisztázzák a vádak jellegét.
A baloldali venezuelai kormány korábban is gyakran vádolta azzal az Egyesült Államokat, hogy megkísérel beavatkozni a dél-amerikai ország belügyeibe, a hatalom megdöntésének vagy szabotálásának szándékával.
A feszültség a júliusi elnökválasztás után még inkább kiéleződött, miután kimenetelét sem Washington, sem Madrid nem ismeri el.
Elon Musk wants Google and Microsoft to look bad for supporting Kamala Harris. What is the contribution of X to Trump? It could be 100 times the two are offering! pic.twitter.com/xoBgOqJTSm
— CAMPAIGN AGAINST ILLICIT TRADE & FAKE PRODUCTS (@caitfap) September 24, 2024
Vasárnap reggel a Kongói Demokratikus Köztársaság hadserege sikeresen meghiúsított egy puccskísérletet, amelyben három ember, köztük két rendőr és egy támadó, életét vesztette.
A hadsereg szóvivője, Sylvain Ekenge dandártábornok szerint a támadást katonai egyenruhát viselő kongóiak és külföldiek hajtották végre, akik tüzet nyitottak Vital Kamerhe gazdasági miniszter, a parlament házelnöki tisztségére is jelölt politikus rezidenciájára. A katonai- és biztonsági erők minden elkövetőt és a vezetőjüket is ártalmatlanná tették, így a veszély elhárult és a nyugalom helyreállt. A miniszter és családtagjai sértetlenek maradtak. Az események pontos részletei, beleértve a puccsisták sorsát, nem teljesen tisztázottak. Nem derült ki, hogy a puccsistákat megölték, vagy csak őrizetbe vették.
A puccskísérlet hátterében álló okok valószínűleg a parlament elnökének megválasztásának elhalasztása és a Felix Tshisekedi államelnök pártján belüli belső válság állhatnak. Tshisekedi pénteken megbeszélést tartott a parlamentben többséggel rendelkező és a Nemzeti tömörülés elnevezésű kormánykoalíció fő erejét adó pártjának tagjaival. Az államfő kijelentette, hogy ha nem sikerül megoldani a koalíció belső problémáit, akkor habozás nélkül dönt a parlament feloszlatásáról és új választás kiírásáról.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban az instabilitás nem egyedi eset, a Száhel-övezetben és Közép-Afrikában egyre több országban válik instabilabbá a politikai helyzet. Tavaly Nigerben és Maliban is katonai puccsok történtek, és a térség több országában, mint például Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban is fokozódnak a feszültségek.
A grúz titkosszolgálat (SSG) szerint Georgi Lortkipanidze, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője „összeesküvést szőtt” a grúz hatalom „erőszakos megdöntésére” a télen. Kijev tagadja, hogy bármi ilyesmire készülne.
Tbiliszi azzal vádolt meg egy magas rangú ukrán tisztviselőt, hogy megpróbálja megbuktatni a grúz kormányt.
A grúz Állambiztonsági Szolgálat (SSG) állítása szerint Georgi Lortkipanidze, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője „összeesküvést szőtt” a grúz hatalom „erőszakos megdöntésére” e télen. Lortkipanidze a korábbi, erősen nyugatbarát grúz kormány tagja volt.
Ukrajna visszautasította a vádakat, hangoztatta, hogy ez csak belpolitikai okokból „egy újabb kísérlet Ukrajna démonizálására”, az SSG pedig nem szolgáltatott bizonyítékokat állításai alátámasztására. Az egyre oroszbarátabb Grúz Álom nevű párt 2012-es hatalomra kerülése óta ez már legalább a hetedik alkalom, hogy tisztviselőik azt állítják, puccs fenyeget.
Az SSG állítása szerint Lortkipanidzének Ukrajnában az oroszok ellen harcoló grúzok és Mihail Szaakasvili bebörtönzött exelnök egykori testőre voltak a bűntársai. Ezek közül néhányan „kiképzésen vesznek részt az ukrán-lengyel határ közelében” – állítja a jelentés.
Több ellenzéki csoport szerint a bejelentés célja az volt, hogy elterelje a közvélemény figyelmét a volt főügyésznek az Oroszországgal való állítólagos kapcsolatai miatt elrendelt amerikai szankciókkal kapcsolatos botrányról.
Grúzia saját állítása szerint elkötelezett az EU-csatlakozás mellett, tavaly azonban megtagadták tőle a tagjelölt státuszt. Brüsszel kikötötte, hogy csökkentenie kell a politikai polarizációt és javítania az állami intézményeket. Ukrajna inváziója óta azért is romlottak az Európához fűződő kapcsolatok, mivel Tbiliszi nem hibáztatta Moszkvát az agressziós háborúért.
Több mint harminc embert vettek őrizetbe hétfőn Kirgizisztánban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy puccs elkövetésére készültek. Mindannyian beismerő vallomást tettek.
A csoport tagjai titkos előkészületeket tettek arra, hogy lázadást szervezzenek az országban. A céljuk az volt, hogy erővel átvegyék a hatalmat – írta keddi közleményében a kirgiz nemzetbiztonsági bizottság (GKNB).
A kirgiz hírszerzés szerint az puccsra készülő, több mint száz tagú csoport irányítója a Népi Tanács (Eldik Kenech) nevű párt vezetője volt, akit vád alá is helyeztek.
„ A pártelnök titkos tanácskozásokat szervezett, ahol az erőszakos hatalomátvétel terveit beszélték meg” – közölte a GKNB. Hozzátették, hogy a társaság külföldről kapott volna pénzügyi támogatást.
Nagy a belső feszültség az országban A volt szovjet tagköztársaságot több belpolitikai válság is megrázta a Szovjetunió összeomlása óta. 2005-ben és 2010-ben fegyveres lázadás is kirobbant.
Május végén Adahan Madumarov ellenzéki vezető, egykori elnökjelölt ellen eljárás indult „lázadás, erőszakos hatalomátvétel és hatalommal való visszaélés” címén. Madumarov rendszeresen bírálta a szomszédos Üzbegisztánnal kötött megállapodást, amely szerinte veszélybe sodorja a szárazság sújtotta ország vízkészletének felhasználását.
Mint írtunk róla, Kirgizisztán államfője, Szadir Zsaparov februárban Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt a Karmelita kolostorban. A megbeszélésen arra a konszenzusra jutott a két politikai vezető, hogy Magyarország és Kirgizisztán közötti jó politikai kapcsolat egyre erősebb gazdasági, kereskedelmi összeköttetéseket eredményez.
Abdel-Fattáh Burháni, Szudán katonai vezetője elutasított minden további politikai vitát a félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erőkkel (RSF) az al-Dzsazíra hírtévének nyilatkozva csütörtökön, a szudáni belharcok hatodik napján.
A több mint 330 halálos áldozatot követelő összecsapások szombati kezdete óta először megszólaló Burháni felszólította ellenlábasát, az országot vezető katonai tanács kettes számú vezetőjét, az RSF parancsnokát, Mohamed Hamdán Daglót, hogy hagyjon fel a hatalom megszerzésére irányuló erőfeszítéseivel, ellenkező esetben „katonailag fogja szétzúzni”.
Csütörtökön is folytak a harcok elsősorban a valaha szövetséges hadsereg és a félkatonai szervezet között Kartúmban és a nyugati országrészben lévő Dárfúr tartományban, de detonációkat lehetett hallani a fővárostól 350 kilométerre délre fekvő el-Obeidben is.
Az RSF támaszpontjait és lakott területeken elhelyezett hadállásait célba vevő légierő nem kíméli a kórházakat sem – közölték orvosok.
António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön háromnapos tűzszünetet javasolt az íd al-fitr iszlám böjttörő ünnep alkalmából, „hogy a harci övezetekben rekedt polgári lakosok orvosi ellátáshoz, élelmiszerhez és más alapvető cikkekhez juthassanak”.
Guterres újságírók előtt beszélt erről, miután virtuális tanácskozást tartott az Afrikai Unió, az Arab Liga és az Afrikai Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD), valamint más szervezetek vezetőivel.
Mohamed Hamdán Daglo, más néven Hemedti közölte, hogy kész betartani egy háromnapos tűzszünetet az íd al-fitr alkalmából, amely pénteken vagy szombaton kezdődne, Burháni tábornok szerint azonban „kizárólag katonai megoldás lehetséges”.
Burháni azzal vádolja Hemedtit, aki a múlt hétig a helyettese volt a két évvel korábbi puccs után megalakított katonai tanácsban, hogy meg akarja kaparintani a hatalmat. A két tábornok 2019-ben még közösen vett rész Omar el-Bésir diktátor uralmának megdöntésében. Köztük a konfliktust a polgári kormányzás visszaállítását célzó, nemzetközileg támogatott tervekkel kapcsolatos nézeteltérések, illetve a milícia reguláris hadseregbe való beolvasztásának terve körüli viták váltották ki.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint tíz- és húszezer közötti azoknak a száma – többségükben nők és gyermekek –, akik a harcok elől a szomszédos Csádba menekültek.
A 45 milliós Szudán lakosságának egynegyedét már a konfliktus előtt is éhínség fenyegette, de az ENSZ Élelmezési Világalapja szombaton leállította az egyik legnagyobb szabású misszióját, miután három segélymunkását megölték.
Az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön azt jelentette be, hogy az Egyesült Államok újabb katonákat küld Szudán térségébe arra az esetre, ha evakuálni kellene az amerikai nagykövetség dolgozóit. Az újabb erőt washingtoni jelzések szerint a Dzsibutiban lévő amerikai támaszponton vonultatják fel.
Puccskísérlettel vádolta meg Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök elődjét, Jair Bolsonarót helyi idő szerint csütörtökön, szerinte ugyanis Bolsonaro állt az ország kormányzati épületei ellen januárban végrehajtott támadás mögött.
„Teljes biztonsággal kijelenthetem: ez az állampolgár (Bolsonaro) puccsot készített elő” -jelentette ki Lula a RedeTV! nevű brazil televíziós csatornának adott interjújában, hozzátéve: nem hiszi, hogy Bolsonaro felhagyott ilyen irányú tevékenységével.
„Legyőztük Bolsonarót, de még nem győztük le a bolsonaróizmust” – fogalmazott Lula.
Január 8-án Bolsonaro több száz híve rohamozta meg Brazíliavárosban a kongresszus, a Planalto elnöki palota és a legfelsőbb bíróság épületét, áttörve a rendőrségi kordont.
A tavalyi elnökválasztáson Bolsonaro baloldali ellenlábasa, Luiz Inácio Lula da Silva aratott győzelmet. A volt elnök mindazonáltal nem ismerte el egyértelműen választási vereségét, és mandátuma lejártával Floridába távozott. Január végén a volt elnök turistavízumot is igényelt az országban.
Bolsonaro híveinek egy része elutasította Lula győzelmének elismerését azzal a nem bizonyított váddal, hogy az októberi elnökválasztást elcsalták.
Flavio Dino igazságügyi miniszter januárban azt ígérte, hogy szervezett bűnözés, államcsíny és a demokratikus jogrendszer megdöntésére tett erőszakos kísérlet miatt bíróság elé állítják a zavargások szervezőit és finanszírozóit.
A svéd kormány nem ad ki Törökországnak négy körözött személyt, aki állítólag kapcsolatba hozható a 2016-os hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett, Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokkal – jelentette csütörtökön a TT svéd hírügynökség.
A TT szerint a kiadatási kérelmeket Ankara még 2019-ben, illetve 2020-ban terjesztette elő még Svédország és Finnország, valamint Törökország háromoldalú megállapodása előtt, amely a két észak-európai ország NATO-csatlakozásával kapcsolatos török aggályokat volt hivatott orvosolni.
A svéd legfelsőbb bíróság tavaly nyáron döntött arról, hogy ezt a négy személyt nem adhatják ki, így a stockholmi vezetésnek nem maradt más választása, mint ezt a döntést követni – ismertette a TT.
A svéd külügyminisztérium egyelőre nem reagált az ügyben.
A török diplomácia december végén nagyon negatív fejleménynek minősítette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadatását, akit a török vezetés mások mellett felelőssé tett a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért, és szintén Gülen támogatójának tart.
A török külügyminisztériumba a nap folyamán bekérették Svédország ankarai nagykövetét amiatt, hogy egy stockholmi tüntetésen lábbal felfelé felakasztottak egy Recep Tayyip Erdogan török elnököt formázó bábut. A török kormányzati sajtóban megjelent felvételek szerint a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai tüntettek a stockholmi városháza előtt, de csak kevés embert látni a videón.
„Elvárjuk, hogy a történtek elkövetőit azonosítsák, lefolytassák a szükséges eljárásokat és Svédország megtartsa ígéreteit” – ismertette egy török diplomáciai forrás.
„A kormány védelmezi a politikai döntésekkel kapcsolatos nyílt vitát, de határozottan elhatárolódik a politikai élet szereplőivel szembeni fenyegetésektől és gyűlöletkeltéstől” – írta Tobias Billström svéd külügyminiszter mikroblogján.
Fahrettin Altun török elnöki szóvivő szerint „az, hogy PKK-terroristák kihívást intézhetnek Stockholm szívében a svéd kormányhoz, bizonyítéka annak, hogy a svéd hatóságok nem tettek megfelelő lépéseket a terrorizmussal szemben”.
Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés azzal indokolja húzódozását, hogy a két tagjelölt állam terrorszervezeteket támogat, mint például a PKK-t.
Június végén már megoldódni látszott a vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A svéd kormány nem ad ki Törökországnak négy körözött személyt, aki állítólag kapcsolatba hozható a 2016-os hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett, Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokkal – jelentette csütörtökön a TT svéd...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1673610600
[modified] => 1673567711
)
[title] => Svédország nem ad ki a törököknek négy körözött személyt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=67176&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67176
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 67177
[image] => Array
(
[id] => 67177
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo.webp
[original_lng] => 215924
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1673560512:5
[_thumbnail_id] => 67177
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1288
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5691dd2bde3669ecc7fc3caa2a030ac5] =>
Ніхто не зупинятиметься… поки росіяни не втечуть з України, не повернуть українцям вкрадені в них будинки та квартири в Криму, не видадуть авторів «СВО»/воєнних злочинців, не вивчать сенсу поняття «міжнародне право».
Ukrainians to practise flying Swedish Gripens, but there will be no supply. Pål Jonson, Minister of Defence of Sweden, has announced the training of several Ukrainian pilots on Swedish JAS 39 Gripen fighter jets in response to the Ukrainian side's request. pic.twitter.com/4zj7T4Ogp6
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
A szudáni szuverén tanács és a honvédség is a helyén maradt a katonai puccskísérletet követően. Abdel-Fattah Burhan, a tanács vezetője egy katonai bázison az ország egységének a megőrzésére biztatott:
„Nem fogjuk átadni az ország vezetését ismeretlen pártoknak vagy erőknek. Olyan nemzeti pártoknak akarjuk átadni a hatalmat, amely törődik a nép biztonságával, és azon fáradozik, hogy javítson az emberek életkörülményein. Bízunk abban, hogy végül egyesülnek a polgári és katonai erők, és egy olyan Szudánt építhetünk fel, amilyenről a gyerekeink álmodna, ahol szabadság, béke és valódi igazság van” – mondta a főtiszt.
A megkérdezett szudániak nem kérnek a katonai vezetésből. A puccsot pedig a menesztett elnök, Omar al-Basír számlájára írják. A katonaság két évvel ezelőtt vetett véget az autokrata vezető harmincéves hatalmának.
„Reggel a rádióból áradó katonai zenére ébredtünk. Meglepődtünk, hogy katonák akarták megszerezni a hatalmat, szudáni polgárként elutasítom az ilyesmit. Demokráciában akarunk élni, hogy az országban stabilitás legyen” – mondta Al-Tajib Abaidi.
„Ebben a gazdasági helyzetben és káoszban azt látni, hogy valaki egy törzs nevében megszerzi a hatalmat, a kormány meg semmire sem képes. Ilyenkor a polgárok tudják, bármi megtörténhet” – vélekedett egy férfi.
Helyi sajtóértesülések szerint szudáni nehézpáncélosok egy csoportja akarta megdönteni a hatalmat, de nem sikerült maguk mellé állítani sem a fegyveres erőket, sem a civileket.
