Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy sürgősen meg kell határozni, hogy az Oroszországi Föderáció befagyasztott eszközei hogyan használhatók fel Ukrajna támogatására – olvasható a Pénzügyminisztérium által kiadott közleményben.
„Úgy gondolom, hogy koalíciónknak meg kell találnia a módját, hogy ezeket a zárolt eszközöket mihamarabb felhasználhassuk Ukrajna ellenállásának és hosszú távú talpra állásának támogatására” – idézte Janet Yellen szavait a Pénzügyminisztérium a G20-országok pénzügyminisztereinek és központi bankjainak vezetői találkozója előtt kiadott sajtóközleményében.
Janet Yellen üdvözölte az EU Tanácsának döntését is, amely pontosítja az Oroszországi Föderáció Központi Bankjának eszközeit és tartalékait birtokló, az EU korlátozó intézkedései következtében befagyasztott központi értékpapír-tárházak kötelezettségeit.
„Koalíciónk, amely a világgazdaság több mint felét képviseli, lépéseket tett, hogy 285 milliárd dollárnyi orosz szuverén vagyont rögzítsen, és közösen megerősítették, hogy ez a pénz befagyasztva marad mindaddig, amíg Oroszország meg nem fizeti az általa okozott hatalmas károkat” – mondta az USA pénzügyminisztere. Hozzátette: „Európai kollégáim most megtették az első fontos lépést az orosz szuverén eszközökből származó váratlan bevételek hasznosítására, amit teljes mértékben támogatok.”
Szükségesnek és sürgősnek nevezte, hogy megtalálják annak a módját, hogy felszabadítsák ezeknek az immobilizált eszközöknek az értékét, hogy ezzel is támogassák Ukrajnát. Meglátása szerint ez döntő válasz lenne arra, hogy Oroszország példátlan módon fenyegesse a globális stabilitást, és világossá tenné, hogy Oroszország nem nyerhet a háború elnyújtásával, és arra ösztönözné, hogy üljön asztalhoz, és tárgyaljon egy igazságos békéről Ukrajnával.
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Ukrajnának most két sürgős szükséglete van a háború folytatásához: légvédelmi eszközökre és a befagyasztott orosz vagyon átadására – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter a svájci Davosban, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta, a légvédelem erősítéséhez repülőgépekre, rakétákra, elfogó vadászgépekre és rádióelektronikai eszközökre van szükség. Mint hozzátette, Ukrajna erősebb pozícióban lesz, ha meg tudja védeni a légterét, és ki tudja verni onnan Oroszországot.
A külügyminiszter ragaszkodott ahhoz is, hogy Ukrajna támogassa a védelmi iparágak közötti jobb együttműködés kiépítését az ellátás stabilitásának biztosítása érdekében. A befagyasztott orosz vagyonnal kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie a háború által okozott károkat Ukrajnának. Nem értett egyet a jogi korlátozásokról szóló érvekkel, amelyek állítólag megakadályozzák Moszkva pénzének a felhasználását.
„Mindössze három ország – Nagy-Britannia, Luxemburg és Svájc – befagyasztott orosz eszközeiből finanszírozható az összes megrongálódott ukrajnai infrastruktúra, köztük repülőterek, hidak és utak helyreállítása. Ha 180 milliárd eurónyi orosz vagyont elvesznek az Euroclear rendszerben Belgiumban befagyasztott orosz forrásokból, az lehetővé teszi a kórházak és iskolák helyreállításának és javításának finanszírozását” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Russia continues to escalate its terror, launching another barrage of hundreds of drones and missiles, damaging residential areas, killing and injuring civilians.
Western cities of Chernivtsi, Lviv, and Lutsk suffered a particularly horrible attack, other regions were also hit.… pic.twitter.com/hLJFe03xqL
Svájc nagyjából 7,7 milliárd svájci frank (8,8 milliárd dollár) orosz pénzeszközt fagyasztott be – közölte a svájci kormány pénteken.
Ez az előzetes becslés valamivel magasabb, mint a kormány által tavaly becsült 7,5 milliárd frank.
A történelmileg semleges Svájc azután fagyasztotta be az orosz vagyonokat, hogy a többi nyugati országhoz igazodva szintén szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt.
A szankciókat felügyelő svájci gazdasági államtitkárság (SECO) szerint a 7,7 milliárd frank csak a legfrissebb becslés, és az összeg még változhat.
A szankciókkal sújtott személyek listáján történő változások, valamint a további pénzeszközök befagyasztására vagy feloldására irányuló bírósági eljárások miatt nehéz pontos összeget megadni – közölte a SECO.
Pontosabb adatok a befagyasztott vagyon összegéről 2024 második negyedévének végén várhatók, amikor a svájci bankok hivatalos jelentést tesznek majd a kormánynak.
Ukrajna törvénytervezetet nyújtott be az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusához az Oroszországi Föderáció vagyonának lefoglalásáról az ország helyreállítása érdekében – idézte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szavait a Focus.
Újabb lépés a befagyasztott orosz vagyon elkobzása felé […] az aláírók között vannak demokraták és republikánusok is – írta Smihal Telegram-csatornáján.
Szerinte a törvénytervezet megadja az amerikai igazságügyi minisztérium számára a szükséges eszközöket a szankcionált orosz oligarchák vagyonának gyors elkobzásához. Mint írta, bíznak a kezdeményezés mielőbbi elfogadásában, hogy a bevételt átutalhassák Ukrajnának a helyreállítás érdekében.
Azon dolgozunk, hogy a Nyugaton befagyasztott összes orosz pénzt, beleértve a szuverén eszközöket is, elkobozzák Ukrajna javára – zárta Smihal.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
A brit kormány által hétfőn beterjesztett törvénytervezet szerint Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszország ellen elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.
A tervezett jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák erre a célra befagyasztott vagyonukat.
A minisztérium hangsúlyozza: a London által zárolt orosz vagyonok tulajdonosait nem kényszerítik arra, hogy vagyonukat felajánlják az Ukrajnának fizetendő kártérítésre, ugyanakkor nem számíthatnak az ellenük hozott brit szankciók enyhítésére sem, ha ezt megteszik.
Önkéntesen vállalható adományozásról van szó, amelynek alapján a szankcionált egyének kérhetik zárolt vagyonuk felszabadítását az ukrajnai újjáépítés támogatásának kifejezett céljával – fogalmaz hétfői tájékoztatásában a londoni külügyminisztérium.
A tárca közlése szerint „megfelelő időben” döntés születik az így keletkező adományok elosztásának pontos mechanizmusáról.
A minisztérium ismertetése szerint – készül egy olyan külön törvénytervezet is, amelynek alapján mindazoknak, akik Nagy-Britanniában az orosz jegybank, az orosz pénzügyminisztérium vagy az orosz nemzeti vagyonalap nevében vagy megbízásából vagyoneszközöket tárolnak vagy kezelnek, erről kötelezően értesíteniük kell a brit pénzügyminisztériumot.
Ennek elmulasztása további pénzügyi jellegű büntetőintézkedésekhez, illetve az érintett vagyoneszközök elkobzásához vezethet.
Az intézkedéssel a brit kormány átfogó képet alkothat a három orosz intézmény Nagy-Britanniában tárolt vagyoneszközeinek értékéről és jellegéről, ez pedig lehetővé teszi, hogy a pénzügyminisztérium nyomon követhesse a pénzügyi szankciók betartását, illetve az elkerülésükre tett kísérleteket – áll a brit külügyi tárca hétfői tájékoztatásában.
A törvénytervezet-csomag lehetővé teszi a brit kormánynak az Oroszországgal szembeni szankciók érvényben tartását is mindaddig, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.
A londoni külügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint ez annak révén válik lehetségessé, hogy a tervezet módosítja a szankciók célját: az új jogszabály szövegezése alapján ugyanis a szankciókat kifejezetten annak előmozdítására is fel lehet használni, hogy Oroszország kártalanítást fizessen Ukrajnának.
A feltörekvő európai gazdaságok támogatására 1991-ben életre hívott londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemrégiben ismertetett – a háborús károk figyelembevételével készült – becslése szerint az ukrajnai újjáépítés költsége meghaladhatja a 410 milliárd dollárt.
Az EBRD jelezte: várhatóan tőkeemelést kér az idén a részvényes országoktól annak érdekében, hogy hozzájárulhasson a ukrajnai újjáépítés finanszírozásához.
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
A svájci kormány megtagadta az orosz vagyon elkobzását, mert az állítólag sérti az Alkotmányt és aláássa a fennálló jogrendet – számolt be a Jevropejszka Pravda a Svájci Szövetségi Tanács magyarázatára hivatkozva.
Megjegyezték, nemzetközi megbeszélések és számos parlamenti indítvány hátterében a Szövetségi Tanács felkérte az adminisztrációt, hogy vizsgálja ki az Oroszország elleni szankciók eredményeként Svájcban befagyasztott vagyon jogi helyzetét. A Szövetségi Igazságügyi Hivatal által vezetett munkacsoport tájékoztatta a Szövetségi Tanácsot a következtetéseiről.
„A Gazdasági Államtitkárságot (SECO), a Nemzetközi Pénzügyi Államtitkárságot (SIF) és a Nemzetközi Jogi Igazgatóságot (DIL) képviselő munkacsoport a Szövetségi Igazságügyi Hivatal vezetésével arra a következtetésre jutott, hogy a törvényes eredetű magánvagyon kisajátítása kártalanítás nélkül a svájci jog szerint megengedhetetlen. A befagyasztott magánvagyon elkobzása ellentmond a szövetségi alkotmánynak és a jelenlegi jogrendnek, és sérti Svájc nemzetközi kötelezettségeit” – áll a közleményben.
Svájc ugyanakkor továbbra is mérlegeli az orosz jegybank devizatartalékainak és egyéb állami vagyonának elkobzását, valamint a szankciók megsértése esetén szigorúbb büntetőjogi szankciók bevezetését.
„Svájc szoros figyelemmel kíséri ezeket a javaslatokat, és kifejti véleményét a megbeszélések során. Az illetékes ügynökségek rendszeresen tájékoztatják a Szövetségi Tanácsot a nemzetközi fejleményekről” – olvasható a közleményben.
„A befagyasztott orosz eszközökkel kapcsolatos megbeszélésektől függetlenül a Szövetségi Tanács megerősítette szándékát, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát” – tette hozzá a svájci kormány.
Today I addressed the Swiss Parliament @parlch to say that we are not a source of aggression, not a territory of war, and not some kind of conflict zone. We are a country that has always valued and will always value peace. Our peace can only withstand such aggression by force of… pic.twitter.com/PZbbCRudp2
