Olaf Scholz hétfőn végre ellátogatott Solingenbe, a terrortámadás helyszínére. Egyre többen vitatják a menekültügyi és kitoloncoltatási szabályok hatékonyságát és azt, milyen kapcsolatban áll az erőszakcselekmények számának növekedése a migránsokkal.
Olaf Scholz német kancellár a deportálások felgyorsítását és az illegális migráció megfékezését ígérte hétfőn Solingenben, ahol három embert gyilkoltak meg egy késes támadásban a hétvégén. „Ez terrorizmus volt, terrorizmus mindannyiunk ellen” – mondta a kancellár újságírók előtt a városban, ahol virágot helyezett el az áldozatok emlékére a támadás helyszínén.
A támadást az Iszlám Állam egyik szíriai tagja követte el, és az tovább élezi a politikai feszültségeket Németországban három tartományi választás előtt, amelyeken győzelmi esélyekkel indul a migrációellenes Alternatíva Németországért (AfD). Egyre többen vitatják a menekültügyi és kitoloncoltatási szabályok hatékonyságát és azt, milyen kapcsolatban áll az erőszakcselekmények számának növekedése a migránsokkal.
Már Solingen előtt megnőtt a késes támadások száma az országban, különösen a pályaudvarok környékén, a német belügyminiszter ezért szigorúbban akarja szabályozni, milyen kést tarthatnak maguknál az emberek az utcán.
Scholz keményebb fellépést ígér
„Minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni annak biztosítására, hogy deportáljuk azokat, akiknek nem szabadna és nincs joguk Németországban maradni” – ígérte a kancellár.
A támadással gyanúsított 26 éves szíriai férfit ugyanis a német sajtó szerint tavaly deportálni kellett volna Bulgáriába , az első tagállamban, ahol az Európai Unió területére lépett, emlékeztetett tudósításában a Reuters.
A férfit azonban nem találták a menekültszálláson, amikor megpróbálták Bulgáriába szállítani.
Scholz az AFP francia hírügynökség tudósítása szerint azt is megígérte, hogy szigorítják a fegyvertartási szabályokat.
„Immár szigorítanunk kell a fegyvertartási szabályokat… különösen a késeket illetően. Biztos vagyok benne, hogy ez nagyon hamar meg fog történni” – fogalmazott a kancellár.
Nem sietett a látogatással
A kancellár három nappal a támadás után látogatott a városba, ahol elsőként Tim Kurzbach polgármester fogadta a városházán Hendrik Wüst, észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökének a társaságában.
A kancellár a tervek szerint találkozik majd a rendőrök és mentősök képviselőivel. Talán azért nem sietett a látogatással, mert már korábban bejelentették, hogy a hét elején a Ruhr-vidékre érkezik, vagyis erre a környékre, ahol megtekinti a marli vegyipari parkot, az egykori bochumi Opel telephelyen található technológiai központot és a Castrop-Rauxelben található veteményeskertet – ezekre az eseményekre a solingeni után kerül sor.
Németország további támogatásáról biztosította Ukrajnát és szomszédját, Moldovát – a német államháztartásban tervezett takarékossági intézkedésekről szóló viták ellenére – szerdán Chisinauban Olaf Scholz német kancellár.
„Németország nem fogja elhanyagolni Ukrajna támogatását” – ígérte Scholz a Chisinauban Maia Sandu moldovai elnökkel közös sajtóértekezletén. „Addig fogjuk támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges, és mi leszünk az ország legnagyobb támogatója Európában” – mondta, hozzátéve, hogy csak az Egyesült Államok mint nagyhatalom tesz többet Ukrajnáért.
Ukrajna kurszki offenzívájáról Scholz visszafogottan nyilatkozott, mint ahogy arra a kérdésre is kitérően válaszolt, hogy ott az ukrán hadsereg német fegyvereket is bevethet-e. Ukrajna a legnagyobb titokban készítette elő a hadműveletet, és nem konzultált róla Németországgal – mondta.
A német kormány szorosan nyomon követi a kurszki helyzetet – tette hozzá. „Ez egy területileg és valószínűleg időben is nagyon korlátozott művelet lesz” – vélekedett, elismerve, hogy ezt nem tudhatjuk előre.
Maia Sandu kiemelte, hogy a Moldovának nyújtott német támogatás a szomszédos Ukrajnát és a térség biztonságát is erősíti. Arról is szólt, hogy Moldova nyitott a befektetésekre, és meghívta a német üzletembereket, vegyenek részt országának a megújuló energiatermelésre kiírt első versenytárgyalásán.
A német kancellár egy telefonhívásban azt mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy megállapodást kell kötnie a tűzszünetről és a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról – közölte a német kormány szóvivője a Times of Israel beszámolója szerint.
A Hamász elleni harc számos katonai célját sikerült elérni, miközben a polgári áldozatok és az emberi szenvedések óriásiak Gázában – mondta Olaf Scholz Netanjahunak. A német álláspont szerint emellett a gázai háború befejezése döntő lépés lenne a háború kiterjedésének megakadályozása felé is. A német kancellár nem az egyetlen, aki tűzszünetet sürget a konfliktusban: hasonlóan vélekedett nemrégiben az amerikai elnök is.
Közben az izraeli kormány ülésén felszólaló Benjámin Netanjahu miniszterelnök állítólag cáfolta azokat a héber sajtóértesüléseket, amelyek szerint a katonaság egyre frusztráltabb amiatt, hogy a kormány nem tűz ki egyértelmű célt Gázában.
Ez nem igaz. A cél a győzelem. Az IDF szisztematikus módon pusztítja el a Hamászt azzal a céllal, hogy lerombolja a katonai és kormányzó képességeit, és ezzel egyidejűleg a túszokat is kiszabadítsa – mondta a kormánytagoknak az izraeli miniszterelnök.
Olaf Scholz német kancellár elfogadhatatlannak nevezte a francia vasutak szabotázsát az olimpiai játékok megnyitójának napján, számolt be a Jevropejszka Pravda a DPA-ra hivatkozva.
Reményét fejezte ki, hogy a francia hatóságok hamarosan sikeresen azonosítják a szabotázs szervezőit.
„Ez abszolút elítélendő. Egy ilyen békeünnep erőszakos cselekményekkel való megszakítása soha nem lehet elfogadható, és a leghatározottabb ellenállást igényli” – mondta Scholz pénteken, amikor a párizsi német nagykövetségen járt.
Ennek ellenére megjegyezte, nagyon várja az olimpiai játékokat, és sok sikert kívánt a német csapatnak.
Elmondása szerint legfontosabb „a jelenlét és átérezni azt a hangulatot, ami a sport ünnepével jár”.
Emlékeztetőül, hogy július 26-án reggel több száz párizsi utas tapasztalta meg, hogy gyorsvonataik nem indulnak el.
Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését – jelentette ki szerdán Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva.
„Az első dolog, amit Oroszországnak meg kellene tennie, megállítani ezt a szörnyű agressziós háborút Ukrajnával szemben és fel kell hagynia az ország egészének meghódítására irányuló törekvésével” – hangoztatta a szociáldemokrata politikus nyári sajtótájékoztatóján Berlinben.
A kancellár egyben a saját pártjának soraiból érkező bírálatokkal szemben is védelmébe vette az amerikai fegyverrendszerek telepítését. Mint mondta, ez a döntés azt szolgálja, hogy „ne legyen háború”.
„Szükségünk van elrettentési képességekre azon felül, amivel már rendelkezünk, például manőverező robotrepülőgépek formájában, mégpedig nagy hatótávolságú, hagyományos hatóeszközökre is” – fogalmazott.
„Mindannyian azt kívánjuk, hogy ismét egy olyan világban élhessünk, ahol nagy jelentősége van a fegyverkorlátozásoknak” – mondta. „Most viszont arról van szó, hogy biztonságunkat a szükséges elrettentés által is szavatoljuk éppen azért, hogy ne legyen háború” – tette hozzá.
Scholz egyben szóvá tette azt is, hogy Oroszország is fegyvereket telepített a NATO tőszomszédságába.
Hangsúlyozta: jelentős „mindaz, ami Kalinyingrádban és a NATO keleti határának túloldalán, Oroszországban lett telepítve”. „Ezek olyan dolgok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és ezért szükség van az elrettentés lehetőségére” – fűzte hozzá.
Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét.
Minderről Berlin és Washington július 10-én állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.
Szándékát röviddel azután erősítette meg, hogy a német kormány bejelentette a következő Bundestag-választás időpontját.
Olaf Scholz (SPD) német kancellár azt tervezi, hogy ismét indul a német kormányfői posztért. Ezt szerdai sajtótájékoztatóján erősítette meg. Szándékát röviddel azután erősítette meg, hogy a német kormány bejelentette a következő Bundestag-választás időpontját, amelyre 2025. szeptember 28-án kerül sor.
„Az SPD egy nagyon zárt párt. Mindannyiunk eltökélt szándéka, hogy együtt induljunk el a következő Bundestag-választási kampányban és megnyerjük azt. Emellett ismét indulni fogok a kancellári posztért is” – mondta Scholz.
A hagyományos nyári sajtótájékoztatóján Scholz ismét kifejezte meggyőződését, hogy Kamala Harris demokrata elnökjelölt megnyerheti a novemberi amerikai elnökválasztást. Ugyanakkor, mint hangsúlyozta, „az amerikai választók döntenek”.
A szövetségi kancellár egyúttal megerősítette Németország elkötelezettségét a transzatlanti együttműködés mellett, és kiemelte, hogy országa az Észak-atlanti Szövetség (NATO) kritériumainak megfelelően rendszeresen és folyamatosan bruttó hazai termékének két százalékát fordítja védelemre.
A DPA szerint egyúttal megvédte a nagy hatótávolságú amerikai fegyverek német területre tervezett telepítését. Szerinte ennek a döntésnek az elrettentés a célja, hogy ne támadják meg Németországot, és ne legyen háború – magyarázta.
Ezzel összefüggésben Scholz rámutatott, hogy Oroszország az elmúlt évtizedekben tömegesen nem tartotta be a fegyverzet-ellenőrzési megállapodásokat. Szerinte fontos, hogy a biztonságot a szükséges elrettentés révén is garantálják – összegezte a DPA.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
„Felháborít, ha valaki, aki itt védelmet talált, a legsúlyosabb bűncselekményt követi el” – közölte Olaf Scholz, német kancellár.
A bűncselekményeket elkövető menekültek nehezítik a centrista konzervatívok politizálását, különös tekintettel a szélsőjobboldal előretörésére több EU-s államban, így Németországban is. Egy-egy gyilkosság, nemi erőszak vagy általánosságban véve erőszak elkövetése, illetve a magántulajdon és közvagyon elleni bűntettek komoly táptalajként szolgálnak a szélsőségek számára a radiális ideológia hirdetésére, a bizonytalanokat pedig a populista ígéreteket tévő tömbök felé hajtja. A középen politizáló konzervatívok sem nézhetnek félre, ugyanis az ilyen esetek a számukra fontos értékrenddel is szembe mennek, miközben a kollektív bűnösségre utalás látszatától is tartózkodniuk kell.
A fentiek miatt keltette fel a figyelmet a szociáldemokrata (SPD) német kancellár kijelentése, miszerint kitoloncolná az ilyen bűntetteket elkövető bevándorlókat. Olaf Scholz így fogalmazott: „Felháborít, ha valaki, aki itt védelmet talált, a legsúlyosabb bűncselekményt követi el” – az idézet a világsajtóban is megjelent, így a Politico is írt róla.
A szövetségi kancellár érvelése széles társadalmi kör számára elfogadható, hiszen a befogadó ország szempontjából nem lehet kérdéses saját törvényeinek betartatása. A sajtókommentárok szerint Scholz így igyekszik kifogni a szelet a szélsőjobboldal vitorlájából, hiszen ha erről egyértelműen fogalmaznak a középen politizálók, akkor a populisták már nem hangoztathatják saját ígéretként a széles körben elfogadott normát.
A bevándorlókkal kapcsolatos lakossági elégedetlenség növekszik. Még azok is, akik szükségesnek tartják az üldöztetés és a kilátástalanság elől menekülők befogadását, többségében csalódottak, ha a befogadással visszaélve bűnözésbe kezdenek a bevándorlók.
Az elöregedő német társadalom miatt a munkaerőpiac számára nélkülözhetetlenek a bevándorlók, a munkavállalási engedély megszerzéséig azonban nem dolgozhatnak legálisan. Egy-egy kérelem esetében ez az időszak elnyúlhat, és jogvédők szerint ilyenkor az egyénnek nincs más választása, mint feketén dolgozni, vagy ami rosszabb, bűnözés útján jutni bevételhez.
Ami a különösen kegyetlen eseteket illeti, egy-egy bűncselekmény elkövetője bosszúból követ el súlyos bűntettet, amikor azzal szembesül, hogy nem fogadja be Németország. Nagy port kavart több eset. A televízió is bemutatta azt a kislányt, akit szerettek német diáktársai, de egy műsorban maga Angela Merkel mondta neki, hogy nem maradhat mindenki. A kislány és családja sírt, de nem mindenkinél merül ki ennyiben a reakció. Több olyan támadásról, utcai erőszakról cikkezett a német sajtó, amikor az elkövető igyekezett végigjárni a kérvényezés útját, esetleg közben – feketén, de szorgalmasan – dolgozott, és a kérelem elutasításakor minden realitásérzéket elveszítve, bosszút forralt, sőt, tett. Emlékezetes az a kölni szilveszter is, amikor az utcai bulihangulatot kihasználva erőszakoltak meg nőket bevándorlók. A legutóbbi súlyos ügyek egyike, amikor egy afgán gyanúsított ölt meg egy rendőrt, majd szélsőséges iszlamisták a neten méltatták a támadást. Az is sokkolta a németeket, amikor egy középiskolás lányt kísért érettségi báljára 20 éves testvére, aki meghalt, amikor rájuk támadt egy 18 éves afgán fiatal.
A súlyos esetek annyira felborzolják a kedélyeket, amire építve bővíteni tudja támogatóinak körét a szélsőjobboldal, és amelyekkel nehezen küzdenek meg a hatóságok és a centrista hatalom. A németek eddig Európa egyik legbiztonságosabb államának tartották Németországot, épp ezért aggasztja a közvéleményt a bűnözés növekedése, ami az esetek éves összesítésében 6 százalékos.
A Tagesspiegel cikke egyenesen növekvő pánikról ír, és annak tulajdonítja, hogy Scholz jóváhagyta azt a törvénytervezetet, ami lehetővé tenné a terrorcselekményeket és más erőszakos cselekményeket elkövető vagy támogató külföldiek kitoloncolását, még abban az esetben is, ha csak a közösségi médiában méltatják ezeket.
A júniusi európai parlamenti választásokon a szélsőjobboldali német párt, az AfD minden idők legjobb eredményét érte el, míg Scholz szociáldemokratái szerepeltek a legrosszabbul. Elemzők szerint a német társadalmat aggasztja a bűnözés növekedése mellett a szélsőjobb térnyerése is, ezzel magyarázható a szövetségi kancellár eddiginél határozottabb fellépése. Az azonban kérdéses, hogy a javaslatból hatályos törvény születhet-e, ugyanis többen felvetik, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó rendelkezései miatt (közösségi oldalakon a bűncselekmények méltatása) alkotmányellenes lehet.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Megdöbbentő jövendőbeli pozícióját tekintve Rutte holland miniszterelnök pozíciója, aki a NATO soron következő főtitkára lesz.
Az EU-csúcson Németország és Hollandia ellenezte az EU védelmi kiadásainak növelését. Ez megakadályozza azt, hogy a brüsszeli csúcson megállapodjanak a következő öt évre szóló stratégiai menetrendről, amely a biztonság és a védelem megerősítésének céljait tartalmazza – írta a Bloomberg.
Olaf Scholz német kancellár állítólag támogatja a közös kiadások növelésével kapcsolatos fenntartásokat a blokk képességeinek hiányosságainak fedezésére. A Bloomberg ezt a német költségvetés problémáinak tulajdonítja.
A kiadvány adatai szerint a csütörtökön kezdődő EU-csúcson a vezetőket meglepte, hogy az oroszok Ukrajna elleni háború kellős közepén Németország és Hollandia nem értett egyet a felhívással, hogy tegyenek lépéseket a kiadások növelésének finanszírozási lehetőségeit illetően, ahelyett, hogy megvitatták volna, hogyan lehetne ezt növelni és felgyorsítani a védelem megerősítését.
A heves vita során néhány vezető – többek között Dánia és Lengyelország – megjegyezte, hogy jó, hogy sem Oroszország képviselői, sem Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke nem tartózkodott a teremben.
Scholz számíthat Mark Rutte holland miniszterelnök támogatására, hogy megakadályozza a finanszírozást. Mindketten források növelése ellen küzdenek, beleértve a közös adósságot is, mielőtt a többi lehetőség kimerülne.
Az egyik EU-diplomata elmondása szerint Rutte, a NATO soron következő főtitkára álláspontja megdöbbentő a finanszírozás késleltetéséről, tekintettel jövendőbeli posztjára. Mielőtt beleegyezne az európai alapok felhasználásába, Hága a szükségletek egyértelmű felmérését, a belső védelmi piac megerősítését, a jobb beszerzéseket és a magántőkéhez való könnyebb hozzáférést szeretné.
Az EU diplomatái azonban úgy vélik, hogy Németország ellenzéke nem vet véget a vitáknak arról, hogyan lehetne növelni a blokk védelmi képességeit Oroszország ukrajnai inváziója és a geopolitikai kockázatok növekedése mellett.
A csütörtöki eszmecsere után a vezetők megállapodtak abban, hogy felkérik a blokk végrehajtó testületét, hogy mutassa be a lehetőségeket az állami- és magánfinanszírozásra a védelmi ipar megerősítése és a kritikus hiányosságok megszüntetése érdekében.
A lap forrásai szerint Németország nem szeretne újabb védelmi és finanszírozási bejelentéseket látni azon túl, amiről az előző, márciusi uniós vezetői csúcson megállapodtak, azzal érvelve, hogy jelenleg nincsenek olyan új fejlemények, amelyek változtatást érdemelnének.
A német kormány támogatta azt a törvényjavaslatot, amely megkönnyítené a terrorizmust dicsérő vagy népszerűsítő személyek kitoloncolását. A törvénytervezet értelmében a terrorbűncselekmények igazolása vagy dicsőítése – akár a közösségi oldalakon is – elegendő lesz ahhoz, hogy a rendvédelmi szervek mérlegeljék az adott személy kitoloncolásának lehetőségét.
Ezért a terrorista bűncselekményeket támogató külföldieket nagy eséllyel kitoloncolják Németországból.
„Kemény intézkedéseket teszünk az interneten elkövetett iszlamista és antiszemita gyűlöletkeltés ellen” – mondta Nancy Feiser, a német belügyminisztérium vezetője.
A tárca hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a törvénytervezet mielőbb elfogadásra kerüljön a parlament alsóházában.
Olaf Scholz német kancellár már korábban bejelentette a kitoloncolási szabályok szigorítását. Ez azután történt, hogy egy afgán megölt egy rendőrt Mannheimben.
Scholz akkor azt mondta, hogy a kormány azon dolgozik, hogy biztosítsa a bűnözők és veszélyes migránsok országukba való kitoloncolását.
Ugyanakkor egy ilyen törvénytervezet ellentmondásos, mert Németország nem küld embereket olyan országokba, ahol a halál veszélye fenyegeti őket.
A német kancellár szerint előbb-utóbb Oroszországot is be kell majd vonni a tárgyalásokba, Moszkva nélkül ugyanis lehetetlen lesz elérni a békét. A német kancellár a Svájcban zajló kétnapos békekonferencián beszélt erről, hozzátéve, hogy ő maga is elfogadhatatlannak tartja Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi békejavaslatát, ami elcsatolna négy megyét Ukrajnától, valamint távol tartaná az ukrán államot a NATO-tól.
A svájci csúcson nem vett részt Oroszország, Moszkva ugyanis nem kapott meghívót a konferenciára.
A konferencia előtt, még pénteken, ismertette békefeltételeit Vlagyimir Putyin orosz elnök. Azt mondta, az ukrajnai harcok akkor fejeződnek be, ha Kijev lemond Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről, illetve, ha Ukrajna felhagy NATO-tagsági terveiről.
Az ukrajnai csúcs résztvevői elutasították az orosz békefeltételeket.
Az orosz békejavaslatot elutasította Olaf Scholz német kancellár is. Azt mondta: Vlagyimir Putyin javaslatai csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a svájci békekonferenciáról. A kancellár ugyanakkor hozzátette, hogy Oroszországnak előbb-utóbb muszáj lesz bekapcsolódnia a békefolyamatba.
„El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül. De azt is tudjuk, hogy Oroszország ezt a háborút akár ma, vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából” – tette hozzá Olaf Scholz.
Közben az orosz elnöki szóvivő is reagált a svájci békecsúcson elhangzottakra. Dmitrij Peszkov azt mondta: a Nyugat nem adott előremutató válaszokat Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai helyzet rendezésére vonatkozó javaslataira. Mint fogalmazott, sok reagálás volt, hatalmas mennyiségű hivatalos nyilatkozat és válasz, de ezek nem voltak konstruktív jellegűek.
