Kijev és Berlin tárgyalásokat folytat a hadköteles korú ukránok hazaküldéséről, már egy külön munkacsoportot is létrehoztak – jelentette be pénteken Olekszij Makejev, Ukrajna németországi nagykövete, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a nagykövet közölte, hogy a hazatoloncolás csak azokra az ukrán állampolgárokra vonatkozik, akik illegálisan hagyták el Ukrajnát. Hozzátette, hogy általánosságban ez a folyamat két összetevőből áll. Először is, a Unity Hub, a németországi ukránok központjai. Ez az irány magában foglalja az állam munkáját az ukrán közösséggel.
A diplomata megjegyezte, hogy rendkívül fontos elmagyarázni az embereknek, milyen lehetőségek vannak a hazatérésre. Ahogy megjegyezte, az első Unity Hub már aktívan működik Berlin központjában, és fokozatosan bővíti tevékenységét.
„A második (komponens – a szerk.) annak kidolgozása, hogyan tudjuk a németekkel közösen elősegíteni a visszatérést. Ezért létrehoztak egy munkacsoportot az ukrán és a német minisztériumok között, ahol információcserét folytatnak” – magyarázta Makejev.
A nagykövet megerősítette, hogy már folyamatban van a mechanizmusok kidolgozása az Ukrajnát illegálisan elhagyó, hadköteles korú férfiak hazaküldésére. „Egyelőre nem fogom nyilvánosságra hozni ezeket a mechanizmusokat. Ezeket a munkacsoport keretében vitatják meg” – mutatott rá Olekszij Makejev.
Ukrajna és Németország közös légvédelmi rendszert fejleszt az egész európai kontinens védelmére, a projekt lehetővé teszi a ballisztikus rakéták elfogását, ami jelenleg szűkös képesség az európai országok számára – jelentette be Olekszij Makejev, Ukrajna németországi nagykövete az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint jelenleg Európának nincs ilyen osztályú saját védelmi rendszere. Az országok kénytelenek külföldi technológiákat vásárolni. Ez vagy az izraeli Arrow rendszer, vagy az amerikai Patriot komplexumok. Egyelőre nincs tisztán európai termék a ballisztikus rakéták elleni küzdelemhez. Ezért a partnerség célja egy olyan képesség létrehozása, amely nemcsak az ukrán légteret, hanem az egész Európai Uniót is védi.
Makejev a következőképpen magyarázta a partnerek motivációját: „De miért támogatja Németország ezt az ukrán javaslatot? Mert azt mondjuk: ezt nemcsak Ukrajnáért tesszük – ezt egész Európáért tesszük.” Egy antiballisztikus rendszer létrehozása egy összetett projekt, amely számos védelmi ipari óriás összefogását igényli. A projektben a német piac vezetői vesznek részt. Makeev azonban egyelőre titokban tartja a részleteket. Elmondása szerint a nevet és a résztvevők teljes listáját később hozzák nyilvánosságra.
Az új rendszer létrehozása mellett Ukrajna és Németország tárgyalásokat folytat a Patriot gyártásáról. A technológia az Egyesült Államoké, de a német MBDA cég rendelkezik a megfelelő engedéllyel, ami megnyitja az utat a technológiaátadás előtt. A felek már megkötöttek bizonyos megállapodásokat. Ezek magukban foglalják nagyszámú rakéta szállítását és a lehetséges közös vonalak építését.
Makejev hozzátette: „Az amerikai technológiával történő gyártás lehetőségéről és a technológiaátadásról beszélünk. A német MBDA cég rendelkezik a megfelelő gyártási engedéllyel. Ezért állapodtunk meg a német féllel jelentős számú ilyen rakéta szállításáról kormányközi konzultációk és a lehetséges közös gyártás során.” Hogy pontosan hol indítják el a gyártást, egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A diplomata úgy vélte, hogy túl korai lenne konkrét helyszínekről beszélni.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajna és Németország közös légvédelmi rendszert fejleszt az egész európai kontinens védelmére, a projekt lehetővé teszi a ballisztikus rakéták elfogását, ami jelenleg szűkös képesség az európai országok számára – jelentette be Olekszij Makejev. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1783083060 [modified] => 1783073690 ) [title] => Ukrajna és Németország közös légvédelmet hoz létre az orosz ballisztikus rakéták elleni védekezéshez [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190846&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 190846 [uk] => 190861 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 190847 [image] => Array ( [id] => 190847 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/katona.jpg [original_lng] => 45622 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/katona-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/katona-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1783067795:3 [_thumbnail_id] => 190847 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1037 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 169876680000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 17 [5] => 33 [6] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Sürgős [5] => Ukrajna [6] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 453070 [1] => 394 [2] => 119411 [3] => 63 ) [tags_name] => Array ( [0] => közös légvédelem [1] => németország [2] => Olekszij Makejev [3] => Ukrajna ) ) [2] => Array ( [id] => 190491 [content] =>
Varsó részletes tervet készített és nyújtott be Berlinnek a náci megszállás alatt retorziót elszenvedett több tízezer lengyel állampolgár pénzügyi támogatására – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Süddeutsche Zeitung című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az új tervnek megfelelően a lengyel fél azt követeli a német kormánytól, hogy a náci rezsim minden élő áldozatának évente 10 000 zlotyt (körülbelül 2333 eurót) fizessen. A kifizetések folyósítását a Lengyel-Német Megbékélési Alapon keresztül javasolják. Mivel ez nem egyszeri kifizetés, hanem állandó éves támogatás, a kártérítés teljes összegének nem lesz rögzített felső határa, és a kiadások összege minden évben csökkenni fog az áldozatok számának természetes csökkenése miatt.
Nagyon konzervatív becslések szerint a projekt megvalósításának teljes költsége elérheti a 300 millió eurót. Ha Berlin beleegyezik ezekbe a feltételekbe, akkor 2027-ben az első 100 millió eurót a német költségvetésből kell majd elkülöníteni az összes regisztrált áldozat szükségleteinek fedezésére.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök követeli, hogy Németország 2026 végéig egyértelműen hagyja jóvá a tervet, figyelmeztetve, hogy ellenkező esetben Varsó a saját költségvetéséből kezdi majd el finanszírozni a kifizetéseket.
Az éves kifizetések konkrét összegére vonatkozó követeléseket a kiélezett lengyel belpolitikai helyzet diktálja. Donald Tusk kormánya igyekszik elkerülni az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt vádaskodásait, amely hatalmon lévén hivatalos törvényjavaslatot nyújtott be Németországnak a klasszikus jóvátételről csillagászati összegben, 1,3 trillió euró értékben.
Éppen az elődök trillió dolláros igényei és Berlin képességei közötti óriási szakadék miatt törekszik Varsó egy olyan pénzügyi „humanitárius gesztus” formátumának elérésére, amelyet a társadalom nem tekintene megalázó alamizsnának. Emiatt Donald Tusk még 2024-ben elutasította az akkori német kancellár, Olaf Scholz javaslatát egy egyszeri, összesen 200 millió eurós kártérítésre, elégtelennek tartva azt.
Június 24-én Berlinben találkoznak Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Lengyelország vezetői, hogy az orosz–ukrán háborúról és Ukrajna támogatásáról egyeztessenek.
Az E5 néven ismert országcsoport találkozóján részt vesz Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, valamint Keir Starmer brit kormányfő is, aki korábbi bejelentése ellenére továbbra is ellátja hivatalát.
Az E5 együttműködés 2024-ben alakult meg, célja pedig Európa védelmi képességeinek erősítése és az Ukrajnának nyújtott támogatás összehangolása az orosz agresszióval szemben.
A megbeszélést Friedrich Merz német kancellár kezdeményezte. A találkozó várhatóan az európai biztonsági helyzetről és az Oroszországgal kapcsolatos politikáról is szól majd.
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
Ukrajna és Németország megállapodást írt alá az antiballisztikus védelmi rendszerek fejlesztésében való szorosabb együttműködésről – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a brüsszeli Ramstein-formátumú találkozó megnyitóján. A dokumentumot Mihajlo Fedorov ukrán miniszter és Boris Pistorius német védelmi miniszter írta alá.
Volodimir Zelenszkij szerint a két ország technológiai kapacitásainak egyesítése kulcsfontosságú lépés a ballisztikus rakéták elleni védelem megerősítésében. Hangsúlyozta, hogy mind Ukrajna, mind Németország rendelkezik olyan fejlesztésekkel, amelyek közösen hatékonyabb védelmi rendszerré alakíthatók.
Boris Pistorius részvétele mellett a felek megvitatták a hadiipari együttműködés bővítését is, beleértve a fejlett rakétavédelmi képességek fejlesztését. Zelenszkij kiemelte, hogy Oroszország továbbra is a rakétacsapásokra építi katonai stratégiáját, ezért ezek kivédése prioritás.
Az ukrán elnök utalt arra is, hogy Ukrajnában már léteznek olyan vállalatok, amelyek ballisztikus rakéták gyártására is képesek lehetnek, példaként említve a Fire Point fejlesztéseit. A cél egy közös „antiballisztikus koalíció” létrehozása a partnerországok részvételével.
Zelenszkij szerint a programnak már a következő tél előtt kézzelfogható eredményeket kell hoznia, mivel az antiballisztikus védelem nemcsak Ukrajna, hanem a partnerországok hosszú távú biztonsága szempontjából is kulcskérdés.
Németország további 400 millió dolláros katonai támogatást nyújt Ukrajnának, a forrásokat légvédelmi rendszerekre, lőszerre és rakétákra fordítják a Patriot rendszerekhez – jelentette ki csütörtökön Boris Pistorius német védelmi miniszter a brüsszeli NATO-miniszteri találkozó kezdete előtti sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pistorius elmondta, hogy Németország forrásokat fog elkülöníteni a „légvédelmi rendszerekhez szükséges lőszerre”. „Így mentünk életeket szó szerint minden éjjel és minden nap. Ezúttal 200 millió dollárt különítünk el” – mondta Pistorius. Emellett a miniszter megjegyezte, hogy Németország támogatni fogja a PURL programot, amely Patriot rendszerekhez való rakéták vásárlását foglalja magában.
„Ennek köszönhetően irányított rakéták vásárlását tervezik a Patriot rendszerekhez. Mi is beleegyeztünk, hogy csatlakozunk, és 200 millió dollárt különítünk el PAC-3 irányított rakéták vásárlására. Tehát haladunk előre” – tette hozzá Pistorius. A német védelmi miniszter felszólította a többi ramsteini résztvevőt is, hogy csatlakozzanak a PAC-3 rakéták vásárlásának finanszírozásához az ukrán légvédelem megerősítése érdekében.
Az aktuális kelet-közép-európai biztonsági helyzetre reagáló új védelmi együttműködési megállapodást írt alá szerdán Varsóban Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter német hivatali partnerével, Boris Pistoriusszal.
A megállapodás új együttműködési területeket nyit meg a kiberbiztonság, az új technológiák, ezen belül az űrben folytatott tevékenységek, valamint a katonai mobilitás és az infrastruktúra fejlesztése terén is – mondta el Kosiniak-Kamysz a Pistoriusszal közösen tartott sajtókonferencián.
Emellett a megállapodás „a Balti-tengeren viselt közös felelősségre és közös (katonai) irányításra is vonatkozik” – tette hozzá a lengyel miniszter.
Boris Pistorius kiemelte: a megállapodás új fejezetet nyit a kétoldalú együttműködés és barátság történetében, „a két ország közösen vállalja a felelősséget európai jövőjéért”. A Lengyelország és Németország közötti bizalom „kiváló szinten van, és nem engedjük, hogy bárki is mást állítson” – fogalmazott Pistorius. Európa biztonsága „nagymértékben a lengyel-német tengelytől függ” – húzta alá.
Bejelentette: idén novemberben a két ország katonái részt vesznek a Grand Eagle fedőnevű, Lengyelország területén is zajló hadgyakorlaton.
A lengyel védelmi tárca korábbi közleménye szerint a megállapodás új jogi alapot teremt a kétoldalú védelmi együttműködéshez. A kezdeményezés célja „a jelenlegi műveleti együttműködés rendszerezése a kelet-közép-európai biztonsági helyzet figyelembevételével” – közölték. Aláhúzták: a dokumentum kiegészíti a NATO és az Európai Unió keretében alkalmazott védelmi mechanizmusokat.
A Pentagon blokkolta a Tomahawk nagy hatótávolságú cirkálórakéták Németországnak történő eladását. Ez a döntés a közel 80 éve Európában működő biztonsági architektúra fokozatos felülvizsgálatát jelezheti, számolt be a Politico.
A rakéták szállításának elutasítása nem az első ilyen lépése az Egyesült Államoknak. Korábban Washington már kivonta mintegy 5 ezer katonáját Németország területéről, és felfüggesztette egy Tomahawk rakétákkal felszerelt amerikai zászlóalj telepítését is. Emellett csökkentették az amerikai bombázók, vadászgépek, rombolók és tengeralattjárók tervezett jelenlétét a NATO-erők keretein belül.
A Pentagon az ilyen lépéseket azzal magyarázza, hogy helyre kell állítani az európai és az Egyesült Államok közötti védelmi kiadások egyensúlyát. Ugyanakkor a Tomahawkról szóló döntés megnehezíti az európai szövetségesek hozzáférését a nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyverekhez, ami az elemzők szerint az orosz reakciótól való félelmeknek is köszönhető. Valójában, ahogy a Politico megjegyzi, Washington fokozatosan elválasztja saját biztonsági prioritásait az európaiaktól.
Németország Európa legerősebb hagyományos hadseregét építi, és „jóval” a 2035-ös határidő előtt teljesíti a GDP 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-elvárást – jelentette ki Jens Hanefeld, Németország washingtoni nagykövete egy vasárnap megjelent interjúban.
A diplomata a Fox News Digital internetes hírportálnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy Németország a hadseregfejlesztés részeként a közelmúltban mintegy 33 milliárd dollár értékű szerződést kötött amerikai hadiipari vállalkozásokkal fegyverzetek beszerzéséről. Hozzátette, hogy a német haderő mintegy 100 ezer fővel növeli aktív szolgálatot ellátó katonáinak állományát.
„Németország fokozza fellépését, halljuk a felszólítást” – fogalmazott azzal az amerikai elvárással kapcsolatban, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságának fenntartásában.
Bizonyos vagyok abban, hogy a NATO alapjait tekintve megmarad transzatlanti szervezetként, de jóval inkább európaivá válik a következő egy évtizedben – mondta a német nagykövet.
Jens Hanefeld egyben azt a meggyőződést hangoztatta, hogy a Németországban működő amerikai katonai bázisok az amerikai nemzetbiztonság érdekeit szolgálják, valamint egyben fokozzák a NATO elrettentő és védelmi képességét.
Az Európában zajló katonai konfliktus kapcsán kijelentette, hogy mára Németország Ukrajna legnagyobb támogatójává vált.
Megállapította, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított illegális háborúja szétzilálta azokat a körülményeket, amelyeket Európában és Németországban korábban „bizonyosságként” kezeltek, miközben a nemzetközi rend állandóan kihívásnak van kitéve, megváltoztatva a „stratégiai környezetet”.
Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes kérésükre fogadta Nigel Philip Casey brit, Nicholas de Riviere francia és Alexander Graf Lambsdorff német nagykövetet csütörtökön Moszkvában.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a diplomáciai misszióvezetőknek „objektív értékelést adtak” országuk vezetésének az ukrajnai válsággal kapcsolatos politikájáról, amely a tárca szerint „destruktív” és célja „a kijevi vezetés maximális ösztönzése az Oroszország elleni háború folytatására a nyugati »hajlandók szövetsége« nevében, annak költségére és közvetlen segítségével”.
A tárca szerint a találkozó során kifejtették a nagyköveteknek az orosz félnek a konfliktus politikai-diplomáciai rendezése keresésével kapcsolatos álláspontját, amely a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésén alapul.
A francia nagykövet jónak minősítette a külügyminisztériumi megbeszéléseket, és közölte, hogy ezekkel kapcsolatban közös nyilatkozat várható.
