Németh Zsolt a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke
Úgy tűnik, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió egyik mellékfrontjaként információs háború zajlik a magyar–lengyel barátság ellen is. A lengyel közvéleményben rohamosan terjed az a hamis nézet, hogy a budapesti kormány oroszbarát politikát folytat, és Magyarországon is vannak – ha kevesebb „eredménnyel” kérkedhetnek is –, akik felelőtlen heveskedőnek próbálják beállítani a varsói kormányt. Csak arra tudok biztatni mindkét országban mindenkit, hogy ne engedjen a manipulációnak: a másik ország helyzetét alaposan tanulmányozva próbálja megérteni a magyar és a lengyel Ukrajna-politika közötti hangsúlybeli különbségeket, és vegye észre az azonosságokat is.
Orbán Viktor miniszterelnök rögtön a háború kitörése után bejelentette, hogy az orosz agresszióval olyan helyzet állt elő, amelyben a magyaroknak félre kell tenniük a korábbi évek ukrán kisebbségpolitikája által kiváltott ellenérzéseiket, és minden rendelkezésükre álló eszközzel támogatniuk kell a megtámadott Ukrajnát. Hozzátette, hogy Oroszország egy szuverén ország megtámadásával olyan lépést tett, amilyet semmilyen érv nem igazolhat. Ezt a megközelítést a minap a törvényhozás politikai nyilatkozata is megerősítette.
A kormány és törvényhozás ezzel kapcsolatos álláspontjának az alapja az ENSZ alapokmánya 2. cikkének 3. bekezdése, amelyben a világszervezet tagjai vállalták, hogy viszályaikat békés eszközökkel rendezik. Oroszország ezt Ukrajna megtámadásával durván megsértette. Elsősorban erre utalva jelentette ki a magyar miniszterelnök pár napja, hogy a magyar–orosz kapcsolatok, amelyek korábban korrektül működtek, az Ukrajna elleni agresszió óta már nem a régiek.
A magyar kormány tehát teljes egyértelműséggel és következetességgel kezdettől fogva Ukrajna oldalán áll, Ukrajnával vállal szolidaritást. Magyarország az EU-ban megszavazta az összes szankciót Oroszország ellen, és támogatta az Ukrajnába irányuló uniós védelmieszköz-szállítást is. Lengyelországban számos hamis hír kering ezzel kapcsolatban. Elterjedt például, hogy Magyarország blokkolta Oroszország kizárását a SWIFT rendszerből, ami egyszerűen tételesen nem felel meg a valóságnak. Magától értetődő módon az ukrán–magyar és a román– magyar határátkelők nyitva állnak minden ukrán állampolgár és Ukrajnában legálisan tartózkodó külföldi előtt, s a magyar kormány az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel közösen minden lehetséges segítséget és támogatást megad nekik. A háború első napjaiban volt olyan időszak, amikor lakosságarányosan Magyarországra érkezett a legtöbb menekült Ukrajnából. Összesítve Lengyelország után hazánkba érkeztek a legtöbben, az összes menekült 10-15 százaléka. Ám nem is az a kérdés, hogy mikor men -nyi menekült lépi át a határt. A lényeg, hogy bármennyien átléphetik, Magyarország – akárcsak Lengyelország – mindenkit befogad és ellát.
„A magyar kormány tehát teljes egyértelműséggel és következetességgel kezdettől fogva Ukrajna oldalán áll”
Jelentős humanitárius segély is áramlik Magyarországról a vele szomszédos ukrajnai területre. Ennek már rögtön részét képezte nagy mennyiségű üzemanyag átjuttatása is a határon. Bár formálisan nem a háborús helyzettel kapcsolatos támogatás, a háború kontextusában különösen fontos Magyarország stratégiai jelentőségű szerepvállalása Ukrajna energiaellátásában. Annak idején
Magyarország volt Ukrajna első szomszédja, amely megfordította az áramlás irányát a két országot összekötő gázvezetékben, és azóta is ez Ukrajna külföldi gázbehozatalának a legfontosabb iránya.
Tudni kell, hogy az a térség, ahol mindez a segítség megérkezik Ukrajnába, Kárpátalja (ukrán nevén Kárpáton Túli terület) nem képezi harci cselekmények részét, ami Magyarország számára – és Ukrajna számára is – rendkívül jelentős, megőrzendő érték. Lengyel részről egyesek lekicsinyléssel szoktak beszélni arról, hogy Magyarországnak ez többek között az e területen egy tömbben élő százötvenezer magyar miatt fontos. Az ilyen lekicsinylés erkölcsi tartalmát nem kívánom minősíteni. Igen, nekünk a Kárpátalján élő másfél százezer magyar és több mint egymillió ukrán életének a megőrzése kiemelten fontos szempont. Aki erkölcsileg felhatalmazva érzi magát, hogy emiatt elítélje Magyarországot, annak legalább az ezen a területen Ukrajnába jutó segítség biztonságának a stratégiai jelentőségét érdemes figyelembe vennie. Összeurópai érdek, hogy maradjon legalább egy olyan útvonal, amelyen biztonságosan lehet segélyt juttatni Ukrajnába. Magyarországnak már csak ezért is tartózkodnia kell minden olyan nyilatkozattól vagy intézkedéstől, amit orosz részről megtorlandó katonai fellépésnek tekintenének.
Hozzá kell tenni, hogy Magyarország eleve csak retorikailag lenne képes provokálni Oroszországot. A 2002 és 2010 között hatalmon lévő kormányok ugyanis a magyar gazdaság súlyos válságba sodrásával együtt a katonaság és a védelmi ipar teljes leépítéséről is „gondoskodtak”. S bár a gazdaság talpra állítása után, a 2010-es évek utolsó harmadában megkezdődött a magyar haderő és védelmi ipar koncepciózus fejlesztése is, az Ukrajna elleni orosz támadás ennek a mintegy évtizedes folyamatnak körülbelül a felénél érte Magyarországot. Jelenlegi helyzetében Magyarország elsődleges felelőssége, azaz NATO-kötelezettségei ellátásának veszélyeztetése nélkül ha akarná, sem tudná érdemi fegyveradományokkal támogatni Ukrajnát. Az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítások útvonala pedig eddig sem haladt át Magyarország területén. Így a fegyverszállításba való szimbolikus magyar bekapcsolódás nulla gyakorlati eredmény fejében járna jelentős áldozatvállalás kockáztatásával mind a magyarok, mind az ukránok számára. Eredmény nélküli áldozat: tipikusan olyan dolog, amit egy háború alatt nem szabad vállalni. Lengyel barátainknak tehát azt kell tudatosítaniuk, hogy Magyarország objektív okoknál fogva – a feljebb említett, stratégiai jelentőségű humanitárius segítségen túlmenően – legfőképp aktív békepolitikával képes támogatni Ukrajnát.
Úgy vélem, hogy hiba az ebben rejlő stratégiai lehetőség értékét alábecsülni. Ukrajna, Lengyelország és Magyarország nagyon fontos közös érdeke a béke legelső lehetőségének megragadása és a háborús cselekmények leállítása. Minden háborúban töltött nappal, minden kioltott emberélettel, minden elpusztuló infrastruktúrával a háború utáni Ukrajna gyengül. A béketeremtés képességének ezért óriási stratégiai jelentősége van. Magyarország arra törekszik, hogy megőrizze béketeremtésre való képességét, és minden lehetőséget megragadjon, hogy Ukrajna, Közép-Európa, a nyugati szövetség és az egész világ javára kamatoztassa. A magyar külpolitikának ez a profilja valóban eltér Lengyelország szerepvállalásától. Varsó elsősorban abban tudja támogatni Ukrajnát, hogy minél kedvezőbb katonai helyzetből tárgyalhasson a békéről Oroszországgal. Látni kell azonban, hogy a kétféle szerep nem ellentétes, ezért nagyon káros a kettőt egymással szembehelyező narratíva. Egy szövetség nem attól szövetség, hogy mindenki ugyanazt teszi benne, hanem attól, hogy a közös célért mindenki azt teszi meg, amire a leginkább képes.
„A béketeremtés képességének óriási stratégiai jelentősége van”
De felmerül a kérdés: közös-e a cél, amikor a magyar miniszterelnök egy interjúban úgy fogalmaz, hogy Lengyelország a nyugati világ határát kívánja keletre kitolni, Magyarország pedig egyszerűen egy független államot akar önmaga és Oroszország közé? Aki ezt kérdezi, annak érdemes megfigyelnie, hogy ez a különbségtétel kétféle érvelést ír le, melyeknek azonban ugyanaz a gyakorlati következtetése. A vak is látja ugyanis, hogy az ukrán nemzet a nyugati világhoz akar tartozni, ezért ha független államban élhet, akkor előbb-utóbb oda is fog tartozni. Nincs tehát a magyar miniszterelnöknek ebben a nyilatkozatában semmi olyan, amit egyesek megpróbálnak belemagyarázni, hogy a kétféle érvelés közül az egyik jó, a másik rossz. Egyszerűen tény, hogy sok szempontból más a lengyel és a magyar érvelés, de az is tény, mindkettő arra irányul, hogy az ukrán nemzet békében élhessen és szabadon dönthessen a sorsáról. Ez már csak abból a kiváló kezdeményezésből is világosan kitűnik, hogy Lengyelország és Magyarország – a többi közép-európai tagállammal közösen – határozottan fellép az Európai Unió fórumain Ukrajna tagságáért.
Az ukrán EU-tagság víziója is mutatja, hogy politikánk – ahogy ez háború idején lenni szokott – két idősíkon dolgozik. Az egyik a most, azonnal a háborús helyzettel közvetlenül kapcsolatos döntésekről, segélyekről, békepolitikáról szól. A másik idősík a háború utáni világ, amelynek többek között az EU-tag Ukrajna is része. Egyszersmind az erős Európa és benne az erős Közép-Európa is része ennek a víziónak. Ez a vízió is közös. Kétségtelenül van azonban eltérés a magyar és a lengyel felfogásban azt illetően, hogy mi szolgálja az erős Európát: az orosz energiaforrásoktól való teljes elszakadás, ahogy lengyel barátaink vélik, vagy az orosz energiaimport monopóliumának – és ezáltal extraprofitjának – a megtörése, ami a magyar stratégia lényege. Az orosz és az egyéb forrásokból származó energia közti választási lehetőség számos európai nemzetgazdaság, köztük Magyarország számára a versenyképes árú energiaellátás – és ezáltal a nemzetközi vetélkedésben való helytállás – alapfeltétele. Ezért úgy látjuk, hogy az orosz energiaforrások teljes kizárásával Európa úgy büntetné Oroszországot, hogy nagyobb kárt okozna magának, mint az orosz félnek. Márpedig nagyobb kár okozása magunknak, mint az ellenségnek, különösen háború idején, a legtévesebb dolog, amit tenni lehet.
Javaslom tehát tudatosítani: Magyarország az orosz energiának csak a teljes kizárását ellenzi az európai piacról – viszont mindent támogat, ami az orosz energia monopolhelyzetének a megszüntetését szolgálja. Ez azért fontos, mert valamikor – reméljük, hogy minél előbb – véget fog érni a háború, amivel azonban nem zárul le a történelem. A világ továbbra is bizonytalan lesz. Ádáz verseny fog folyni, újabb és újabb biztonsági kihívások fognak jelentkezni. Ezért úgy kell végigélnünk a szomszédságunkban pusztító háborút, úgy kell hordoznunk annak a ránk eső terheit, hogy közben országainkban ne álljon le, illetve minél kevésbé fékeződjék az utóbbi évek robusztus gazdasági és technológiai fejlődése. Politikánknak azt kell elérnie, hogy a háború utáni béke nagyon erős és gyorsan fejlődő, globális szinten versenyképes Közép-Európát eredményezzen, amelynek Ukrajna is a része.
Az orosz katonai beavatkozást elítélő és Ukrajna szuverenitása, valamint a béke megteremtése mellett kiálló politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés 174 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett csütörtökön.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke expozét tart az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikai nyilatkozat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. március 10-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A külügyi bizottság önálló indítványaként benyújtott dokumentum szerint Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, illetve területi épségének sérthetetlensége mellett.
Szorgalmazzák benne a harci cselekmények haladéktalan leállítását, a béketárgyalás megkezdését és a béke megteremtését, egyetértést fejezve ki a NATO vezetőinek felelősségteljes nyilatkozataival arról, hogy el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére.
A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot.
Kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket és nem járul hozzá a magyar–ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához.
A politikai nyilatkozat felhívja a közéleti szereplők és a sajtó figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a meggondolatlan vagy politikai hátsó szándéktól vezérelt megnyilatkozásoktól, amelyek veszélyeztetik Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Különösen veszélyesnek és felelőtlennek ítéli a dokumentum azokat a követeléseket, amelyek magyar katonák és fegyverek küldését sürgetik a háborús térségbe, illetve azokat a minősítéseket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érték.
A nyilatkozat kitér a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogainak tiszteletben tartására, és megerősíti azt, hogy Magyarország szorgalmazza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának hivatalos megkezdését.
Természetes kötelezettség a segítségnyújtás minden magyar, ukrán és más állampolgárságú embernek, aki a háború elől menekülve Magyarország, mint első biztonságos ország területére lép – áll a szövegben.
Biztonságpolitikáról, gazdasági együttműködésről és politikai kapcsolatokról tárgyalt Németh Zsolt (Fidesz) az Egyesült Államokban, Washingtonban. A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a külügyminisztériumban, a szenátusban az európai albizottság elnökével és a kongresszusban a magyar baráti tagozat elnökével folytatott egyeztetést.
Németh Zsolt szombaton az MTI-nek hangsúlyozta: az Egyesült Államok a legfontosabb nemzetközi szereplő a világpolitikában, ezért Magyarországnak kulcsfontosságú a folyamatos, magas szintű párbeszéd fenntartása. Az Egyesült Államok és Magyarország kétoldalú kapcsolataiban hangsúlyos szerepe van a biztonságpolitikának, ezért ezzel kapcsolatban a nyugat-balkáni stabilitás kérdéséről beszélgettek.
Az Egyesült Államok nagy elismeréssel tekint Magyarország balkáni szerepvállalására, különösen amiatt, hogy a KFOR parancsnokságát ősztől egy magyar tábornok vette át, és Magyarország jelentősen növelte kontingenseinek arányát a térségben – mondta. Hozzátette: szintén komoly elismerést váltott ki, hogy az afganisztáni evakuációkor sok amerikai állampolgárt is sikeresen menekített ki Magyarország.
Németh Zsolt a tárgyalásokon Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban hangsúlyozta Magyarország elkötelezettségét Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti kisebbségi jogok – különösen a kárpátaljai magyarság szerzett jogainak – tiszteletben tartása előfeltétele Magyarország hozzájárulásának. Hangsúlyozta: Magyarország elégedetlen az ukrajnai magatartással e tekintetben, és ezt az amerikai partnerek tudomására is adták.
Ismertette, hogy a gazdasági együttműködés területén látványos eredmények vannak: az Egyesült Államok Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere Európán kívül, az elmúlt harminc évben a második legjelentősebb tőkebefektető Magyarországon, és több mint százezer magyar munkahely fenntartásához járult hozzá.
Emiatt Magyarország érdeke, hogy az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok továbbra is fejlődjenek, és hogy megfelelő, kiszámítható legyen az üzleti környezet – emelte ki, hozzáfűzve: az Egyesült Államok támogatja a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseket. Németh Zsolt elmondta: a politikai kapcsolatokkal összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az adminisztrációval Magyarország a folyamatos és kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik.
Fontos az is, hogy Amerikában nagyon erős az a politikai tábor, amely az érték-konzervativizmus talaján hasonlóan viszonyul a társadalompolitika meghatározó kérdéseihez, mint a magyar kormány – közölte a bizottság elnöke, aki szerint az amerikai konzervatív unió tavasszal Budapesten megrendezendő éves konferenciája kiváló fórum lesz az eszmecserére. Németh Zsolt beszámolt arról is, hogy az eseményre meghívta a kongresszusi és szenátusi találkozókon részt vevő partnereit, és bízik benne, hogy képviseltetik majd magukat a konferencián.
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
The White House is making plans for Ukrainian President Volodymyr Zelensky to meet with President Biden in Washington on Wednesday https://t.co/4qBESgNG1s
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
Hangsúlyos a nemzeti kisebbségek védelme a magyar Európa tanácsi elnökség számára. Németh Zsolt fideszes képviselő pozitív tapasztalatokról számolt be a Magyar Nemzetben.
Strasbourgban ülésezik a héten az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése, ahol magyar szempontból a legfontosabb feladat az ET Miniszteri Bizottságában e hónapban kezdődött soros magyar elnökség prioritásainak bemutatása. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a lapnak elmondta, a közgyűlés politikai bizottságában bemutatták és megvitatták a magyar prioritásokat, valamint az előző, német elnökség eredményeit, a plenáris ülésen pedig Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ismertette hétfőn a programot. Felidézte, a tárcavezető számos, a magyar belpolitikát érintő kérdésre válaszolt, ez a nyílt sisakos kiállás pedig nagy érdeklődést és szimpátiát váltott ki.
A magyar elnökség egyik prioritása a nemzeti kisebbségek védelme. A közgyűlés előző ülésén elfogadták a vajdasági Kovács Elvira jelentését a témában, és ahogyan Németh Zsolt elmondta, négy konferenciát is tartanak ezzel kapcsolatban. Az elsőre – ami az ET kisebbségvédelmi eszközrendszeréről szól majd – már jövő héten sor kerül, részt vesz rajta az ET főtitkára, Marija Pejčinović Burić is, valamint Gulyás Gergely magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kisebbségvédelem kérdéskörében a legégetőbb probléma jelenleg az ukrajnai helyzet. A képviselő felidézte, beszédében Szijjártó emlékeztetett, az ET keretegyezménye is kimondja, hogy a kisebbségek szerzett jogait nem lehet csorbítani, márpedig Kijev a nyelvtörvénnyel és az oktatási törvénnyel éppen ezt teszi. Németh hangsúlyozta, Ukrajna számíthat Magyarországra a területi integritásáért és szuverenitásáért folytatott küzdelmében, ám az ország nehéz helyzete sem szolgálhat mentségül a kisebbségi jogsértésekre.
A prioritások közé tartozik a vallásközi párbeszéd erősítése és a keresztény közösségek védelme is. Ehhez kapcsolódik az újfajta antiszemitizmus is – magyarázta a képviselő –, amit részben a migráció hozott be Nyugat-Európa nagyvárosaiba, valamint az Izrael-ellenesség formájában is megjelenik. Németh Zsolt kiemelte továbbá a családpolitikát, az ifjúság védelmét – azon belül is a roma fiatalokat segítő integrációs törekvéseket –, a digitalizáció, valamint a környezetvédelem és az emberi jogok kapcsolatának kérdéseit. Fontosnak nevezte azt is, hogy ne csak az uniós tagállamok kapjanak szót az Európa jövőjéről szóló vitában, hiszen a kontinenshez nem csak 27 ország tartozik.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Németh Zsoltot, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnökét választotta egyik alelnökének a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése hétfőn.
Az MTI-t tájékoztatva Németh Zsolt kiemelte: megválasztása azért fontos Magyarország számára, mert hamarosan, május 21-től fél évre Magyarország veszi át az Európa Tanács Miniszteri bizottságának elnökségi tisztségét. A közgyűlés magyar delegációjának vezetője elmondta, mától egy éven keresztül fogja betölteni a közgyűlés monitoring bizottságának alelnöki tisztségét is. Arról is tájékoztatott, hogy a közgyűlés a hét folyamán a nemzeti kisebbségekért felelős albizottságának elnökévé választhatja Kovács Elvira vajdasági politikust.
Németh Zsolt a parlamenti közgyűlés hétfői, nemzeti kisebbségeket érintő vitáival összefüggésben sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság elutasította a jogalkotási eljárás megindítását a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében benyújtott, Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés ügyében.
„Az Európai Unió nem vonhatja ki magát saját szerepének betöltése, valamint a kisebbségvédelmi szerepvállalás alól” – fogalmazott. Véleménye szerint az Európa Tanács és az Európai Unió közötti együttműködésnek jelentős szerepe lehet abban, hogy megoldást lehessen találni a „megrekedt helyzetre”. Arra, hogy az Európai Bizottság mintegy 1,2 millió ember, valamint az Európai Parlament akaratát vette semmibe – emelte ki.
A kárpátaljai magyarokat érintve Németh Zsolt kijelentette: Ukrajna az emberi jogi egyezményekbe foglalt alapvető kötelezettségeit is figyelmen kívül hagyja. Magyarország nem pusztán a nemezi kisebbségek nyelvhasználatának és az oktatáshoz fűződő jogainak biztosítását várja Ukrajnától, hanem azt is, hogy garantálja a kisebbségekhez tartozók megfélemlítésétől való mentességét is – húzta alá. „Nem tud a nemzetközi közösség segíteni Ukrajnán, ha a kisebbségi jogokat lábbal tiporja” – tette hozzá a Németh Zsolt.
Az ukrán-magyar kapcsolatok jelentős javulásában bízik Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
A politikus, a Tv 21 Ungvár Hétről Hétre című műsorának adott interjújában azt mondta: bízik abban, hogy a tervezett ukrán-magyar vegyes bizottsági ülések sikeresek lesznek, mely után, talán még a nyáron sor kerülhet egy találkozóra Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő között.
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elengedhetetlennek nevezte, hogy Ukrajna magas szintű párbeszédre biztosítson lehetőséget mind Magyarországgal, mind az Európa Tanács vezetőivel egyebek mellett a területén élő kisebbségek jogait érintő törvényeket illetően – nyilatkozta az MTI-nek telefonon.
Németh Zsolt és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke Marija Pejcinovic Buric-csal, az Európa Tanács főtitkárával, Dunja Mijatovic-csal, az Európa Tanács emberi jogi biztosával, Snezana Samardzic-Markovic-csal, az Európa Tanács demokráciáért felelős főigazgatójával, valamint a Velencei Bizottság tisztségviselőivel találkozott.
Megbeszéléseiket követően a néppárti politikus elengedhetetlennek nevezte, hogy Ukrajna végrehajtsa az Európa Tanács égisze alatt működő alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság már megszületett ajánlásait, különös tekintettel a diszkrimináció-mentességre.
Ezen a területen még semmilyen előrehaladás nem történt – húzta alá.
„Fontosnak tartjuk, hogy a kisebbségeket érintő nyelvi és oktatási törvények esetében Ukrajna tegye lehetővé az előzetes normakontrollt az Velencei Bizottság részére” – húzta alá az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
Russian occupation forces are trying to seize the #Chornobyl_NPP. Our defenders are giving their lives so that the tragedy of 1986 will not be repeated. Reported this to @SwedishPM. This is a declaration of war against the whole of Europe.
?: We are stepping up our support for Ukraine. More weapons, more sanctions, and more isolation for Russia. I stressed this once again when speaking to @ZelenskyyUa, in response to Russia’s mobilisation and illegitimate referenda. Protecting Europe is crucial for our security. pic.twitter.com/3tyQLpCDDQ
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Nem engedhető meg, hogy bármilyen diszkriminációnak legyenek kitéve a nemzeti kisebbségek Ukrajnában. A kisebbségeket érintő ukrán törvények jelentős különbségeket tesznek kisebbségek és kisebbségek között, ami elfogadhatatlan – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden Strasbourgban.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
Németh Zsolt, a nyelvi jogok helyzete és perspektívái Ukrajnában
címmel az Európa Tanácsban szervezett kerekasztal-beszélgetésen
hangsúlyozta, hogy az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználatát és az
oktatást érintően elfogadott törvények és törvényjavaslatok az ország
állampolgárainak négy kategóriáját állapítja meg eltérő jogosultságokat
adva számukra.
Noha néhány fontos ajánlást Ukrajna teljesített – például 2023-ig elhalasztotta az oktatási törvény hatályba léptetését, valamint kivették a magániskolákat a középfokú oktatást szabályzó törvény hatálya alól –, mégsem teljesültek maradéktalanul az Európa Tanács Velencei Bizottságának erre vonatkozó elvárásai.
Reményét fejezte ki, hogy az új nemzeti kisebbségi törvény esetében a
Velencei Bizottság állásfoglalását már a törvény elfogadása előtt
kikéri Ukrajna.
„Eljött az ideje annak, hogy a legfelsőbb szinten is elinduljon a
párbeszéd Magyarország és Ukrajna között. Magyarország, és a kárpátaljai
magyarság legitim képviselői erre készen állnak” – fogalmazott.
Kijelentette, a Velencei Bizottság decemberben megfogalmazott
„rendkívül kritikus ajánlásával” komoly segítséget nyújtott mindazok
számára, akiknek fontosa a kisebbségek ügye. Általa, és a magyar kormány
támogatásával rendet lehet tenni a magyar-ukrán kapcsolatokban, hogy a
szóban forgó jogkorlátozásokat megszűnjenek a magyar nyelvhasználat
további biztosítása érdekében – tette hozzá.
Bocskor Andrea, fideszes EP-képviselő beszédében hangsúlyozta: fel
kell hívni a politikusok és a közvélemény figyelmét arra, hogy
Ukrajnában milyen súlyos jogsértések zajlanak. Arra, hogy folyamatosan
felszámolják azokat a kisebbségi jogokat, amelyek még „a legsötétebb
kommunista rendszerben” is megillette a helyi közösségeket.
Arra figyelmeztetett, hogy az említett törvények elfogadása a kisebbségi közösségek asszimilációjához vezet.
„Ha Ukrajna demokratizálódni akar, ha az európai közösséghez akar
tartozni, akkor be kell tartania az ehhez szükséges játékszabályokat és
elvárásokat. Nem folytatható tovább az a nacionalista politika, amely
gátolja az ország európai integrációját” – húzta alá a képviselő.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
Csernicskó István, nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar
Főiskola Nyelvészeti Kutatóközpontjának vezetője arról beszélt, hogy
Ukrajna már korábban sem teljesítette maradéktalanul nemzetközi
kötelezettségvállalásait többek között a Regionális vagy Kisebbségi
Nyelvek Európai Chartájának végrehajtása területén.
Az új ukrajnai, kisebbségeket érintő törvények elfogadása azt
mutatja, hogy Kijev a jövőben sem kívánja betartani nemzetközi
kötelezettségvállalásait. Nem hajlandó alávetni magát azoknak a
kötelezettségeknek, amelyeket saját maga vállalt nemzetközi dokumentumok
ratifikálásával – emelte ki.
A törvények alkalmazásával Ukrajna nem csak nemzetközi
kötelességeinek nem tud majd eleget tenni, hanem meglévő jogokat von
vissza – tette hozzá.
Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor, a román parlamenti
delegáció vezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, Románia azt akarja
elérni, hogy Ukrajna tartsa be nemzetközi kötelezettségeit, különös
jelentőséggel a kisebbségekre, és kezelje körültekintően azok jogait.
Kiemelte, noha megindult a kisebbségek jogait csorbító
jogszabályokról kezdeményezett párbeszéd, abban Románia nem lát
semmiféle haladást. Ha ez nem változik, szükség esetén Bukarest az
Európai Tanácshoz fordul kérve, hogy használja fel befolyását az
ukrajnai kisebbségek ügyében.
Az ukrán parlament január közepén fogadta el a nemzeti kisebbségeket
is érintő, középfokú oktatásról szóló törvényt, amely három csoportba
sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket, és eszerint ír elő számukra
megfelelőnek tartott oktatást. Egy másik, a kisebbségek
nyelvhasználatáról szóló jogszabály azt mondja ki, hogy Ukrajnában az
egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé
teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi
rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási
szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv
nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von
maga után.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
