A NATO teljes mértékben támogatja Bosznia-Hercegovina területi integritását – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára Szarajevóban, hozzátéve, hogy az ország vezetőinek fel kell oldaniuk a kialakult feszültséget.
Boszniában azóta van feszültség, hogy február végén egy bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte és hat évre eltiltotta a politizálástól Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. A szerb vezető elutasította az ítéletet, a Banja Luka-i parlament pedig kitiltotta a Szerb Köztársaság területéről a szarajevói központú rendőrséget és igazságszolgáltatást.
Az ítélet hatására az Európai Unió békefenntartó missziója, az EUFOR bejelentette, hogy ideiglenesen növeli az országban állomásozó 1100 fős erőinek létszámát. Zeljko Komsic, a bosznia-hercegovinai államelnökség boszniai horvát tagja eközben hivatalosan kérte az Európai Tanácstól az országban állomásozó magyar EUFOR-kontingens kivonását, miután Dodik kérésére 78 magyar terrorelhárító érkezett Boszniába.
Rutte hétfőn kijelentette, hogy a NATO nem fogja hagyni, hogy biztonsági vákuum alakuljon ki, és hogy a daytoni békeszerződés és a boszniai alkotmány semmibe vétele „elfogadhatatlan”.
A Bosznia-hercegovinai Föderációból és a Szerb Köztársaságból álló Bosznia-Hercegovina alkotmányos berendezkedését az 1995-ben megkötött daytoni béke határozza meg, ennek értelmében az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, és az ENSZ-főképviselő felel a békeszerződés végrehajtásáért. Milorad Dodik ellen azért emeltek vádat, mert a főképviselő és az alkotmánybíróság döntéseit felfüggesztő törvényeket írt alá.
„Nem hagyjuk, hogy a nehezen kivívott béke veszélybe kerüljön” – fogalmazott Rutte Szarajevóban.
Növelni kell a fegyvergyártást az Atlanti-óceán mindkét oldalán, ez több pénzt igényel – jelentette ki szombaton Mark Rutte NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című brit lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva.
A jelentés szerint Rutte elmondta, hogy a NATO tagországainak több pénzt kell költeniük saját biztonságuk fenntartására. „Gyorsan kell növelnünk a védelmi termelésünket az Atlanti-óceán mindkét partján… Túl sokáig termeltünk túl keveset” – tette hozzá.
A NATO-főtitkár szerint növelni kell a lőszer, a hajók, a tankok, a repülőgépek, valamint a műholdak és a drónok gyártását. Mark Rutte azt is elmondta, hogy számos védelmi vállalat vezetőjével találkozott, és sürgette őket, hogy reagáljanak a megnövekedett igényre.
Elon Musk, az amerikai kormány tisztségviselője és a világ leggazdagabb embere az X nevű közösségi oldalon azt írta: egyetért azzal a véleménnyel, miszerint az Egyesült Államoknak ideje lenne kilépnie a NATO-ból és az ENSZ-ből is.
Elon Musk – aki jelenleg az Egyesült Államok kormányzati hatékonyságért felelős szervezetét vezeti – egy Gunther Eagleman nevű amerikai politikai kommentátor és influenszer bejegyzésére reagálva fejtette ki véleményét. Eagleman azt írta: „Ideje kilépni a NATO-ból és az ENSZ-ből.” (az influenszer ezzel egyébként Mike Lee republikánus szenátor véleményére reagált, aki szintén arról írt egy közösségi médiás posztban, hogy el kellene hagyniuk a NATO-t).
E véleményt a jelek szerint a világ leggazdagabb embere is osztja, Elon Musk ugyanis röviden azt írta az influenszer felvetésére: „Egyetértek”.
A kontextus szempontjából nem mellékes, hogy Elon Musk az X-en napi rendszerességgel tesz közzé provokatívnak szánt kijelentéseket – ami megkérdőjelezheti, hogy mennyire vehető komolyan ez a kommentár a részéről.
Ugyanakkor az tény, hogy amerikai részről egyre gyakrabban merült fel a különféle nemzetközi szervezetekből való kivonulás ötlete – az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) való kilépést pedig már be is jelentették, és nemrég a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) szemben is lépett a Trump-kormányzat.
Ami a NATO-t illeti, Donald Trump már az elnökválasztási kampányban is beszélt arról, hogy magára hagyhatják a szervezetet, amennyiben a NATO többi tagja nem növeli a védelmi kiadásokat, de konkrét lépés ebbe az irányba még nem történt az elnöksége alatt (ugyanakkor az amerikai elnök nyilatkozatai arra utalnak: Trump továbbra is elvárja, hogy a katonai szövetség minden tagja éves szinten a GDP legalább 5 százalékra emelje a katonai kiadásokat).
Az ENSZ-ből való kilépés vonatkozásbán viszont több republikánus törvényhozó törvényjavaslatot nyújtott be a napokban, arra hivatkozva, hogy a szervezet politikája összeegyeztethetetlen a Trump-kormányzat America First („Amerika az első”) nevű politikai programjával.
Mike Walz, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tekinti Ukrajnát a NATO tagjának, és ami a biztonsági garanciákat illeti, azokról tárgyalni kell – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatorna Waltzcal készített interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump tanácsadója elmondta: Ukrajnában minden békemegállapodás tartalmazna „bizonyos területi engedményeket a jövőbeni biztonsági garanciák érdekében”. Az Egyesült Államok azonban nem siet a biztonsági garanciák nyújtásával – tette hozzá. „Európa által nyújtott biztonsági garanciáknak kellene lenniük. És akkor, tudják, ne menjünk túl messzire azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú támogatást fogunk nyújtani vagy nem” – fogalmazott.
Waltz megjegyezte, hogy a biztonsági garanciák tárgyalások tárgyát képezik majd. Ezek azonban nem tartalmazzák Ukrajna NATO-tagságát – húzta alá. „Már most is nyilvánvaló, hogy nem tekintjük Ukrajnát a NATO tagjának. Mert ez automatikusan bevonná az amerikai csapatokat Ukrajnába” – mutatott rá.
A tanácsadó ezenkívül hozzátette, hogy a Trump-adminisztráció „kétli, hogy Zelenszkij kész befejezni a háborút”. „Nem világos, hogy Zelenszkij egyáltalán tárgyalni fog-e, képes lesz-e valaha megegyezésre jutni Putyinnal” – hangoztatta Mike Waltz.
Londonban vasárnap csúcstalálkozót tartanak Ukrajnáról, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett több mint 10 állam vezetői, az Európai Unió és a NATO vezetése vesz részt – számolt be az rbc.ua hírportál a brit kormány közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a brit kormány megjegyezte, hogy a csúcstalálkozón részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint Franciaország, Németország, Dánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Kanada, Finnország, Svédország, Csehország és Románia vezetői. Ugyancsak jelen lesz Hakan Fidan török külügyminiszter, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke. Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap délelőtt fogadja Giorgia Malone olasz miniszterelnököt a Downing Streeten. Utána más vezetők is csatlakoznak.
A csúcstalálkozó fő témái: Ukrajna pozícióinak megerősítése most, beleértve a folyamatos katonai támogatást és az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás fokozását; erős, tartós megállapodás szükségessége, amely biztosítja az állandó békét Ukrajnában, és biztosítja, hogy Ukrajna elrettentse és megvédje magát az Oroszország jövőbeli támadásait; következő lépések az erős biztonsági garanciák tervezéséhez.
„Szövetségeseinkkel együttműködve meg kell erősítenünk a biztonsági garanciák európai elemére való felkészülést, az Egyesült Államokkal folytatott megbeszélések folytatása mellett. Lehetőségünk van arra, hogy összefogjunk egy igazságos és tartós béke biztosítása érdekében Ukrajnában, amely garantálja szuverenitásukat és biztonságukat”
– mondta Keir Starmer.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Londonban vasárnap csúcstalálkozót tartanak Ukrajnáról, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett több mint 10 állam vezetői, az Európai Unió és a NATO vezetése vesz részt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740931680
[modified] => 1740919208
)
[title] => Nagy-Britannia nyilvánosságra hozta a Zelenszkij részvételével tartandó londoni csúcstalálkozó részleteit
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142987&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142987
[uk] => 143059
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142988
[image] => Array
(
[id] => 142988
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2.jpg
[original_lng] => 37531
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740920949:3
[_thumbnail_id] => 142988
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1175
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ec0c3cc3373d959cfc534701f4ff9866] =>
Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni kijelentette, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákat kell biztosítani, és ezt a NATO keretében kell megvalósítani. Ezzel kapcsolatban a NATO-t nevezte a legjobb struktúrának a béke garantálására. A hírt az ANSA közölte.
Ezt a célt (a tartós és igazságos békét – a szerk.) csak akkor lehet elérni, ha megfelelő biztonsági garanciákat adunk Kijevnek, hogy ami az utóbbi három évben történt, az ne ismétlődjön meg, és hogy azok az európai országok, amelyek a legnagyobb fenyegetést érzik, biztonságban érezhessék magukat
– mondta Meloni.
[type] => post
[excerpt] => Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni kijelentette, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákat kell biztosítani, és ezt a NATO keretében kell megvalósítani. Ezzel kapcsolatban a NATO-t nevezte a legjobb struktúrának a béke garantálására.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740739860
[modified] => 1740702836
)
[title] => Olaszország miniszterelnöke a NATO keretében biztosítana biztonsági garanciákat Ukrajnának
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142644&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142644
[uk] => 142576
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 142577
[image] => Array
(
[id] => 142577
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286.png
[original_lng] => 295067
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286.png
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740695637:5
[_thumbnail_id] => 142577
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1015
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ec0c3cc3373d959cfc534701f4ff9866] =>
A NATO-ban egyeztetni kell a tagállami védelmi kiadásoknak a GDP 3,5 százalékára történő emeléséről, és ezek a költségek kivonandók az uniós túlzottdeficit-eljárás alól – jelentette ki Edgars Rinkevics lett államfő kedden Varsóban, az Andrzej Duda elnökkel tartott közös sajtókonferencián.
A kétoldalú tárgyalások napirendjén szereplő biztonsági témák kapcsán a lett elnök utalt a 4,7 százalékos idei lengyel védelmi kiadásokra, és bejelentette: Lettország a GDP 4 százalékát szánná védelemre, 2028-ra pedig ezek a költségek véleménye szerint 5 százalékos szintet érnének el.
A védelmi kiadásokat ki kell vonni a túlzottdeficit-eljárás alól – javasolta Rinkevics, csatlakozva a Varsó által az Európai Unió (EU) felé megfogalmazott követelményhez.
A lett elnök reményének adott hangot, hogy a NATO-ban 3,5 százalékban határozzák majd meg a védelmi kiadások szintjét.
„Ez az a szint, amelyről egyeztetni kell, a közvetlenül veszélyeztetett országoknak pedig ennél nagyobb kiadásokat kell megfontolniuk” – húzta alá Rinkevics.
Az ukrajnai békefolyamatról szólva kijelentette: „Igazságos és hosszú távú békére van szükség”. Fontosnak nevezte az esetleges békemegállapodást követő európai cselekvési terv kidolgozását. „Biztonságunk utána is (kölcsönös) támogatásra szorul” – jelentette ki.
Andrzej Duda fontosnak nevezte, hogy Ukrajnában véget érjen az orosz agresszió, és hogy „elérjék a tartós békét, amely nemcsak Ukrajna, hanem más, köztük a NATO keleti szárnyán fekvő országok” biztonságát is szavatolja.
A Donald Trump amerikai elnök által Ukrajnáról jelenleg folytatott megbeszélések „előkészítik a jövőbeli tárgyalásokat, és a folyamatban lévő háború befejezését célozzák” – fogalmazott Duda. Reményének adott hangot, hogy az érdemi béketárgyalást Oroszország és Ukrajna folytatja majd az Egyesült Államok felügyelete alatt. „Hiszen most ebbe az irányba tart Trump elnök” – jegyezte meg.
Az ukrajnai ásványkincseknek az Egyesült Államok, illetve az EU által történő esetleges felhasználására vonatkozó újságírói kérdésre Duda leszögezte: „Először is erről Ukrajnának kell döntenie”.
Hozzátette: nemcsak arról van szó, hogy Kijevnek „felajánlják” az ásványkincsek felhasználását, illetve a vele közös kitermelést, hanem arról is, hogy mit ajánlanak neki ennek fejében.
„Tartsuk szem előtt, hogy mindez a béketárgyalásokkal összefüggésben történik” – húzta alá az elnök. Megismételte: a legfontosabb, hogy a tárgyalások „a szuverén, független ukrán állam létezését biztosító, tartós békéhez vezessenek”.
Ezért nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államoknak, esetleg az Európai Bizottságnak is biztonsági garanciákkal kell összekötniük az ásványkincsekhez történő hozzáférést – folytatta a lengyel elnök. A lényeg az, hogy ki nyújt Ukrajnának jobb garanciákat – szögezte le Duda. Megjegyezte: az EB esetében nem tudja, „az adott szakaszban mindez milyen alapon történne”.
Rinkevics hozzáfűzte: Ukrajna dönti el, kivel és milyen megállapodást köt. „A konkurencia egészséges” – tette hozzá a lett elnök.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Törökországba látogat, hogy megvitassa az Ukrajnával kapcsolatos amerikai–orosz tárgyalásokat, valamint Ankara lehetséges szerepvállalását a békefolyamatban – számolt be a Reuters.
A NATO-tag Törökország, amely 2022-ben már otthont adott az orosz–ukrán tárgyalásoknak, egy török külügyi forrás szerint készen áll arra, hogy az elkövetkező időszakban is betöltse ezt a szerepet.
Lavrov látogatása egybeesik az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik évfordulójával. A névtelenséget kérő forrás szerint az orosz külügyminiszter török kollégájával, Hakan Fidannal a gázai tűzszünetről és a szíriai helyzetről is egyeztet majd, ahol Törökország hangsúlyozni fogja Szíria területi egységének fontosságát és a terroristák kiűzésének szükségességét.
Az amerikai és orosz tárgyalófelek a múlt héten Rijádban találkoztak az ukrajnai konfliktus lezárásának megvitatására, Kijev részvétele nélkül. Ugyanazon a napon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ankarában tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
A török forrás szerint a hétfői megbeszéléseken szó lesz a „diplomáciai erőfeszítések révén elérhető igazságos és tartós békéhez vezető lépésekről”, az amerikai–orosz kapcsolatfelvételről, valamint arról, hogy Törökország mivel járulhat hozzá a folyamathoz.
Törökország a háború kezdete óta igyekszik egyensúlyt tartani a két fekete-tengeri szomszédjával, Ukrajnával és Oroszországgal ápolt kapcsolataiban.
Nehéz vita vár a NATO tagországokra arról, hogy milyen mértékben emelkedjenek a védelmi kiadások, és hogy milyen ütemben lehetséges elérni ezt a növelést – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák államfő Pozsonyban, miután fogadta Mark Ruttét, az észak-atlanti szövetség főtitkárát csütörtökön. Robert Fico szlovák kormányfő a hírek szerint kikosarazta Ruttét. Közben Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is fontos üzenetet küldött a NATO-tagoknak.
A szlovák államfő hangsúlyozta: nem mindegy, hogy mire lesznek felhasználva a védelmi kiadások, mert – mint mondta – azok 20 százalékát a korszerűsítésre kellene költeni.
„Szlovákiában a védelmi kiadások 35 százalékát a korszerűsítésre költjük és nem csak a hadsereg fenntartására és működtetésére” – jelentette ki Peter Pellegrini, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. Hozzátette: Szlovákia számára nem csak a védelmi kiadások növelése, hanem a modernizációra szánt eszközök arányának növelése is fontos lesz.
Peter Pellegrini megjegyezte: terítékre kell kerülnie annak a kérdésnek is, hogy a védelmi kiadások milyen hányada mehet az úgynevezett kettős felhasználású projektek finanszírozására. A védelmi erők képességeinek szükségszerű fejlesztésével kapcsolatban rávilágított: készen kell állni a külső nyomások elhárítására és amikor ezekről van szó, nem csak a háborúra, hanem az illegális migráció masszív hullámaira vagy a terrorizmusra is kell gondolni.
Mark Rutte a találkozó után nyilatkozva azt mondta, hogy a NATO-nak „gyors és radikális” változásokon kell átesnie
ahhoz, hogy szembe tudjon nézni a jelenlegi kihívásokkal. Ezzel összefüggésben a NATO tagországok védelmi kiadásainak „jelentős” emelésére és az európai hadiipar kapacitásainak megerősítésére szólított fel. A NATO vezetője szerint a tagországok védelmi kiadásait „jóval” a GDP három százaléka fölé kellene emelni, s úgy vélte: az ehhez vezető folyamatnak, az időtartamot tekintve, ambiciózusnak kell lennie.
A találkozó után Peter Pellegrini az ukrajnai béke megteremtését célzó folyamatokról is beszélt. Ezzel kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajnában a tartós békét nem lehet megteremteni bizonyos olyan biztonsági garanciák nélkül, amelyekért az Európai Unió (EU) lenne a felelős. Kifejtette: véleménye szerint az EU-nak igényt kellene tartania arra, hogy helyet kapjon a béketárgyalások asztalánál és a tárgyalásokhoz hozzájáruljon saját indítványaival is.
„Meggyőződésem, hogy az unió magabiztos fellépéssel és saját indítványokkal hozzájárulhat a tartós békéhez és a további háborús konfliktusok megelőzéséhez. Ehhez az EU-nak is ott kell lennie a tárgyalóasztalnál” – idézte a szlovák hírügynökség Peter Pellegrini kijelentését, aki aláhúzta: az uniónak nem kellene arra várnia, hogy valaki meghívja a tárgyalóasztalhoz, hanem önmagának kellene indítványoznia azt, mert ha erre nem kerít sort, akkor a békefeltételeket nélküle fektetik le.
Az Újszó azt írta csütörtökön, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök nem találkozott a NATO főtitkárával, pedig előzetesen szó volt a személyes találkozóról. Amikor a miniszterelnök január végén bejelentette, hogy Mark Rutte hamarosan Szlovákiába látogat, kiemelten fontosnak nevezte a találkozót – emlékeztet a hírportál. Rutte és Fico egyeztetésének hírét a napokban Peter Pellegrini is megerősítette. A kormányhivatal az utolsó pillanatig mélyen hallgatott, csütörtök reggel pedig egy rövid közleményben tudatták, hogy Robert Fico a tervezett washingtoni útja miatt nem vesz részt a tárgyaláson.
Üzent az USA a NATO-tagoknak
Minden NATO-tagállamnak teljesítenie kell a védelmi kiadásokra vonatkozó, GDP-arányos 2 százalékos célkitűzést az észak-atlanti szövetség júniusi csúcstalálkozójáig – közölte csütörtökön Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
Donald Trump amerikai elnök „ezt világossá tette és a minimumot el kell érni” – szögezte le Waltz a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján. „100 százalékon kell lennünk ebben júniusban a NATO-csúcson” – tette hozzá.
Mark Rutte NATO-főtitkár a párizsi „sürgős csúcstalálkozó” után kijelentette, hogy Európa kész felvállalni a kezdeményezést Ukrajna biztonsági garanciáit illetően – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Rutte X-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár a francia fővárosban számos európai állam vezetőjével folytatott megbeszélést követően leszögezte, hogy „Európa kész és hajlandó megerősíteni magát, kezdeményezni, hogy biztonsági garanciákat adjon Ukrajnának”.
Rutte azt is hangsúlyozta, hogy ez a „nézete a mostani párizsi találkozóról”. „Európa kész és hajlandó feljebb lépni. Vezető szerepet játszani Ukrajna biztonsági garanciáinak a biztosításában. Kész és hajlandó sokkal többet befektetni biztonságunkba” – mutatott rá.
Ezenkívül a NATO-főtitkár a részletek további meghatározásának szükségességéről is beszélt, de hozzátette, hogy „a kötelezettségvállalások egyértelműek”.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
