Keir Starmer brit miniszterelnök szombaton az európai vezetők online találkozójának ad otthont, a tanácskozás fő témája Ukrajna lesz, a találkozó a legutóbbi Lancaster House-csúcs folytatása lesz – számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Starmer szóvivője elmondta: „Várhatják, hogy a miniszterelnök megtartja a koalíciós vezetők második találkozóját, amely a Lancaster House csúcstalálkozója lesz.”
A The Guardian hozzátette, hogy a találkozóra egy mozgalmas diplomáciai hét végén kerül sor, a tervezett ukrán-amerikai tárgyalásokat, valamint a fegyveres erők legfelsőbb parancsnokát, valamint Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Lengyelország védelmi minisztereit érintő külön európai megbeszéléseket követően.
Március 2-án Londonban Ukrajnáról tartottak csúcstalálkozót, amelyen több mint 10 állam vezetői, az EU és a NATO vezetése vett részt. A találkozón ott volt Volodimir Zelenszkij elnök is
A csúcstalálkozó fő témái a következők voltak: Ukrajna pozícióinak megerősítése, beleértve a katonai támogatást, valamint az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást; egy olyan hosszú távú megállapodás kérdése, amely biztosítaná Ukrajnában a tartós békét, és védelmet biztosítana Ukrajnának az esetleges jövőbeni orosz támadásokkal szemben; a megbízható biztonsági garanciák kidolgozásának következő lépései.
A zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából folyósított hitelt Ukrajnának hadianyagok beszerzésére a brit kormány.
A londoni pénzügyminisztérium szombati tájékoztatása szerint Ukrajna megkapta az ebből a forrásból származó 2,26 milliárd fontos hitelcsomag első 752 millió fontos részletét.
A hitelt az ukrán kormány teljes egészében védelmi célú beszerzésekre fordíthatja — adta hírül az MTI.
A hitelmegállapodást Rachel Reeves brit és Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter írta alá a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében összehívott múlt vasárnapi londoni csúcsértekezleten.
A hitelcsomagot a szankciók alapján zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik, így Ukrajnát a kölcsön után nem terheli visszafizetési kötelezettség.
A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználhatók a zárolt orosz vagyoneszközök Ukrajna pénzügyi támogatására.
London többször hangsúlyozta, hogy a kölcsön nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti.
A 2,26 milliárd fontos hitelcsomaggal Nagy-Britannia a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) által Ukrajna számára összeállított 50 milliárd dolláros segélyprogramhoz járul hozzá.
A hitelt három, egyenként 752 millió fontos részletben folyósítják, és az első részletet a bit pénzügyminisztérium szombati tájékoztatása szerint előző nap átutalták Ukrajnának.
A tárca hangsúlyozza, hogy a hitelt a brit kormány az Ukrajnának jóváhagyott, évi 3 milliárd font összegű brit katonai támogatáson felül nyújtja.
Nagy-Britannia a háború kezdete óta 12,8 milliárd font katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.
Az orosz állami vagyoneszközök hozamából finanszírozott, hadfelszerelés beszerzésére szolgáló ukrajnai hitelcsomag tervét London már tavaly bejelentette, és a múlt vasárnapi londoni csúcstalálkozón aláírt szerződés rögzíti a részleteket.
A brit pénzügyminisztérium a terv tavalyi bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az orosz szuverén vagyoneszközök zárolása nélkül Oroszországnak több mint 400 milliárd dolláros forrás állna rendelkezésére hadigépezetének működtetésére, és ebből az összegből további négy évig finanszírozhatná az ukrajnai hadműveleteket.
Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy megállapodást köt az Anduril angol–amerikai védelmi technológiai vállalattal, amely lehetővé teszi az ukrán fegyveres erők számára, hogy fejlettebb csapásmérő drónokat kapjanak az orosz agresszió elleni küzdelemhez a Fekete-tengeren – számolt be a Jevropejszka Pravda a brit kormány közleményére hivatkozva.
A megállapodásról John Healy brit védelmi miniszter és amerikai kollégája, Pete Haggett közötti találkozó előtt állapodtak meg a Pentagonban.
Az új, összesen csaknem 30 millió font értékű szerződés értelmében az Anduril szállítja a legújabb Altius 600m és Altius 700m drónokat, amelyek a terep megfigyelésére szolgálnak, mielőtt lecsapnak a célra.
„Eltökélt szándékunk, hogy biztonságos és tartós békét érjünk el Ukrajnában, ami azt jelenti, hogy Ukrajnának a lehető legerősebb álláspontot kell foglalnia ahhoz, hogy megakadályozza az orosz agresszió bármily nemű visszatérését”, mondta a brit védelmi minisztérium vezetője.
Az Anduril UK-val folytatott munkát az Egyesült Királyság által vezetett Ukrajnai Nemzetközi Alap (IFU) megbízásából a Defense Equipment & Support – a Védelmi Minisztérium beszerzési részlege vezette.
Az Ukrán Fegyveres Erők a következő hónapokban drónokat, kilövőket és pótalkatrészeket kapnak.
Nagy-Britannia nem zárja ki, hogy a vadászgépei részt vesznek a Nyugat-Ukrajna feletti légi járőrözésben az Égi Pajzs művelet részeként – számol be pénteken az rbc.ua hírportál a The i Paper című brit kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit orgánum azt írta, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök hivatala „nem zárta ki” annak lehetőségét, hogy az ország vadászgépei csatlakoznak az európai légierőhöz, hogy Nyugat-Ukrajna felett járőrözzenek.
Arra a kérdésre, hogy London kész-e vadászgépeket biztosítani ehhez a tervhez, a miniszterelnöki hivatal kitért a konkrét válasz elől, azonban – mint a kormányfő szóvivője megjegyezte – Nagy-Britannia mindent megtesz, hogy támogassa Ukrajnát és biztosítsa számára a lehető legerősebb pozíciót.
Mint a The Guardian című brit lap megírta, az Európai Légierő 120 vadászgéppel védheti a légteret Kijev felett, valamint Ukrajna nyugati felén, hogy elkerülje az Oroszországgal való konfliktus eszkalációját. Az Égi Pajzs művelet a NATO-tól elkülönülten fog működni, és része lehet egy légi tűzszünetnek. Hatása kiterjedhet Ukrajna három működő atomerőművére, Odesszára és Lembergre, de nem a frontvonalra vagy az ország keleti részére.
A The Guardian értesülése szerint az Egyesült Királyság továbbra is hírszerzési információkat fog szolgáltatni Ukrajnának, miután az Egyesült Államok Donald Trump elnök döntése miatt leállította azt. Azt azonban fontos megérteni, hogy London lehetőségei korlátozottabbak lesznek.
Névtelen források szerint Nagy-Britannia továbbra is ellátja Ukrajnát a nyers adatelemzéssel is.
Azt azonban fontos megérteni, hogy nem fogja továbbadni az Egyesült Államoktól a két ország közötti csereegyezmények alapján szerzett információkat.
„Ezek nem olyan messzemenőek, mint az amerikai képességek, nem ugyanolyan mértékűek, és nem képesek a helyükre lépni” – magyarázta egy bennfentes.
Mindazonáltal képesek lesznek arra, hogy Ukrajnát korán figyelmeztessék egy támadással kapcsolatban, és garantálják egy bizonyos mélyütés lehetőségét Oroszország ellen.
A műholdakról, földi állomásokról, felderítő repülőgépekről, például a Rivet Jointról, sőt, a titokban bevetett szárazföldi csapatokról gyűjtött hírszerzési adatokat összegyűjtik és megosztják Ukrajnával a nyílt forrású anyagokkal együtt, hogy lehetővé tegyék a pusztító mélységi rakéta- és dróncsapásokat Oroszország ellen.
Az Egyesült Államok korlátozta a titkosszolgálati adatok Ukrajnának történő továbbítását, az USA elsősorban Nagy-Britanniának tiltotta meg, hogy megossza Kijevvel a Washingtontól kapott hírszerzési adatokat – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a Daily Mail című brit lap közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Donald Trump felfüggesztette a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, ami aggodalmat váltott ki, hogy Ukrajna jelentősen meggyengülhet a csatatéren. De ezen a határozaton kívül Nagy-Britannia összes hírszerző szolgálata és katonai intézménye is utasítást kapott, amely kifejezetten megtiltja az USA által megszerzett titkosszolgálati adatok továbbítását Ukrajnának. Ezek az adatok „Rel UKR” néven ismertek, ami a „Releasable to Ukraine” kifejezésnek a rövidítése.
A brit újság emlékeztet arra, hogy Oroszország teljes körű inváziójának 3 évvel ezelőtti kezdete óta Nagy-Britannia és más nyugati biztonsági partnerek, például Ausztrália és Új-Zéland megosztottak ilyen hírszerzési információkat Ukrajnával. És most Washington elrendelte ennek leállítását további intézkedésig. A döntés Nagy-Britannia Általános Hírszerzési Igazgatóságát, a hírszerző ügynökségeket és a védelmi minisztérium hírszerző egységeit érinti.
Keir Starmer a londoni alsóházban úgy fogalmazott: nem lehet ismét a korábbi minszki megállapodásokhoz hasonló gyenge egyezményt elfogadni, ezúttal erőt felmutatva kell haladást elérni az ukrajnai béke megteremtése és megvédése felé. Nagy-Britannia ebben vezető szerepet vállal, „ha kell, katonákkal és repülőgépekkel” – mondta hétfői alsóházi tájékoztatásában a brit kormányfő.
Miután Franciaország javaslatot tett egy egy hónapos kezdeti tűzszünetre, amely előkészítheti a béketárgyalások útját, az Egyesült Királyság bejelentette, hogy több lehetséges javaslat is terítéken van egy esetleges ukrajnai tűzszünetre vonatkozóan – írja a Reuters.
„Egyértelműen több lehetőség van a terítéken, de nem fogok belemenni ezek ismertetésébe” – mondta Keir Starmer miniszterelnök szóvivője.
A hírügynökség felidézte, hogy az európai országok Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével vizsgálják a békejavaslat lehetőségeit, miután a múlt héten botrányba fulladt Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni találkozója. Úgy tűnik, a veszekedésbe torkollott tárgyalással a republikánusok nyílt háborút indítottak Zelenszkij ellen, és a lemondását követelik. Mike Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója már azt is felvázolta, hogy milyen lenne az ideális ukrán elnök az Egyesült Államok szerint.
Starmer vasárnap az európai vezetők csúcstalálkozójának házigazdája volt Londonban, és elmondta, hogy az európai vezetők megállapodtak egy ukrajnai béketerv kidolgozásában, amelyet majd benyújtanak az Egyesült Államoknak. Eközben Emmanuel Macron francia elnök egy, a csúcstalálkozóra menet adott interjúban felvetette az egy hónapos tűzszünet lehetőségét. Egyelőre a többi szövetséges még nem reagált az ötletre.
„Egy ilyen tűzszünet a légi, tengeri és energetikai infrastruktúrára vonatkozóan lehetővé tenné, hogy megállapítsuk, vajon Vlagyimir Putyin orosz elnök jóhiszeműen cselekszik-e, amikor tűzszünetet vállal. És akkor kezdődhetnének meg az igazi béketárgyalások” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter hétfőn Macron javaslatáról.
Volodimir Zelenszkij, akit arról kérdeztek, hogy tud-e a Macron által említett, egy hónapos tűzszünetre vonatkozó tervről, a londoni újságíróknak azt mondta: „Mindenről tudok.” A lap szerint Franciaország, Nagy-Britannia és más európai országok már felajánlották, hogy tűzszünet esetén csapatokat küldenének Ukrajnába, de valamilyen formában támogatást kérnének az Egyesült Államoktól is ehhez.
Zelenszkij szerint a tűzszünetnek a Nyugat kifejezett biztonsági garanciáival kell járnia, hogy Oroszország a jövőben ne támadjon újra.
Donald Trump amerikai elnök elutasította, hogy ilyen garanciákat adjon.
Keir Starmer ma a a londoni alsóházban úgy fogalmazott: nem lehet ismét a korábbi minszki megállapodásokhoz hasonló gyenge egyezményt elfogadni, ezúttal erőt felmutatva kell haladást elérni az ukrajnai béke megteremtése és megvédése felé.
Nagy-Britannia ebben vezető szerepet vállal, „ha kell, katonákkal és repülőgépekkel” – mondta hétfői alsóházi tájékoztatásában a brit kormányfő. Starmer korábban is említette, hogy London kész katonákat vezényelni egy esetleges ukrajnai békefenntartó alakulatba, de a vasárnapi londoni Ukrajna-értekezletet záró sajtótájékoztatóján jelentette ki először – és ezt hétfői parlamenti tájékoztatásában megerősítette –, hogy Nagy-Britannia légierővel is hajlandó lenne részt venni ebben.
Nagy-Britannia fontos lépéseket tesz Ukrajna megsegítésére, közte van katonai kontingens Ukrajnába küldése – jelentette ki vasárnap Keir Starmer brit miniszterelnök az Ukrajnával foglalkozó londoni csúcstalálkozón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Starmer elmondta: Nagy-Britannia fontos lépéseket tesz gazdasági szankciókkal és Oroszországra gyakorolt nyomással Ukrajna megerősítése érdekében. Mint megjegyezte: ma már egyetértés van abban, hogy minden tartós béke Ukrajna szuverenitását és biztonságát feltételezi, és Ukrajnának részes félnek kell lennie ebben a megállapodásban.
A brit miniszterelnök szerint békemegállapodás esetén Nagy-Britannia megerősíti Ukrajna saját védelmi képességeit, hogy megakadályozza az ukrán határok jövőbeni megsértését.
Kontingenst küldünk Ukrajnába, hogy megvédjük a megállapodás végrehajtását. Nem várhatunk, nem hanyagolhatjuk a segítség lehetőségét. Azonnal növeljük a segítségünket
– hangsúlyozta.
Azt is megjegyezte Starmer, hogy a siker érdekében ezeket az erőfeszítéseket az Egyesült Államoknak is támogatnia kell. Hozzátette, hogy már dolgozik Donald Trump amerikai elnökkel. „Szeretnék világossá tenni: most együttműködnünk kell. Végül abban állapodtunk meg, hogy hamarosan találkozunk az amerikai elnökkel, hogy addig működjünk együtt, amíg meg nem születik egy közös terv. Ez nem az a pillanat, amikor szószátyárkodhatunk, hanem az, hogy összefogjunk a tartós és igazságos békéért” – húzta alá.
„A koalícióval kapcsolatban igen, egyes országok már kifejezték egyetértésüket, szándékukat, hogy részesei lehessenek ennek a tervnek, amelyen dolgozunk. Természetesen ezzel kapcsolatban kifejtik a saját véleményüket” – mutatott rá Starmer. Megjegyezte, hogy kritika nélkül és teljes tisztelettel elfogadja más államok álláspontját, amelyek nem érzik, hogy hozzá tudnak járulni, de bízik abban, hogy ha legalább néhányan részt vesznek, az lehetővé teszi a továbblépést.
„Pontosan azért, mert ez egy gondosan előkészített terv, amelyet a lehető leggyorsabban végre kell hajtani a béke, az Egyesült Államokkal fenntartott szövetséges kapcsolatok, valamint az Egyesült Királyság és Európa biztonsága és védelme érdekében” – foglalta össze Keir Starmer.
Nagy-Britannia és Franciaország esetleg más országokkal együtt Ukrajnára vonatkozó tervet dolgoznak ki, amit az Egyesült Államok elnöke elé terjesztenek – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Keir Starmer brit miniszterelnök BBC-nek adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Starmer elmondta, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszéléseket követően megállapodás született arról, hogy Nagy-Britannia Franciaországgal és „talán egy-két másik országgal” együttműködik Ukrajnával „a harcok befejezésének tervén”.
A brit kormányfő elmondása szerint majd az elfogadott tervet bemutatják az Egyesült Államoknak. „Úgy gondolom, hogy tettünk egy lépést a helyes irányba” – mondta újságíróknak. Úgy vélte, hogy Donald Trump amerikai elnök „tartós békét akar látni Ukrajnában”, annak a retorikája és Zelenszkijhez való hozzáállása ellenére.
A brit miniszterelnök három fő tényezőt említett, amelyek véleménye szerint biztosítják a tartós békét Ukrajnában. Keir Starmer az „amerikai védelmi mechanizmusra”, valamint az európai országok által nyújtott biztonsági garanciákra, valamint az orosz invázióval szembeni védelmi képességekkel rendelkező erős Ukrajnára utal.
A Nagy-Britannia által Ukrajnának nyújtott 2,26 milliárd font értékű hitel a G7 rendkívüli bevételgyorsítás Ukrajnának kezdeményezése keretében Ukrajna védelmi képességeinek megerősítését célozza, amit Kijev a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételből fizet vissza – számolt be az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte, hogy a londoni látogatása során „meleg és fontos” találkozót folytatott Keir Starmer brit miniszterelnökkel. A felek mindenekelőtt Ukrajna megerősítéséről tárgyaltak, hogy a háborút igazságos békével, biztonsági garanciákkal zárják le.
Zelenszkij szerint a tárgyalások során a felek megvitatták az Ukrajna és egész Európa előtt álló kihívásokat, a partnerekkel való koordinációt, Ukrajna pozícióinak megerősítését és a háború igazságos békével történő lezárását célzó konkrét lépéseket, valamint a megbízható biztonsági garanciákat.
„Elvi támogató szavak a miniszterelnöktől és egy fontos döntés: ma a jelenlétünkben aláírták a hitelszerződést Ukrajna és Nagy-Britannia között. Hitel a védelmi képességeink megerősítésére, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból befolyt bevételből fizetünk vissza. A pénzt Ukrajnában fegyvergyártásra fordítjuk. Csak ennyi: annak kell fizetnie, aki elindította a háborút”
– hangsúlyozta az államfő.
Az elnök köszönetét fejezte ki Nagy-Britannia népének és kormányának a „háború kezdete óta nyújtott nagy támogatásért”. „Örülünk, hogy ilyen stratégiai partnereink vannak, és ugyanaz a vízió arról, hogy mindenki bizalommal nézzen a jövőbe” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
