Guido Crosetto olasz védelmi miniszter azt hangoztatta, hogy „Ukrajna el fog jutni oda, hogy döntenie kell, mennyit képes visszaszerezni az elveszített területeiből, és mennyit veszíthet még, ha folytatja a háborút” – írja az MTI.
Hozzátette, ez olyan döntés, amelyet egyedül az ukrán nép hozhat meg.
„Az esetleges területlemondásról Kijev dönt, és sem Oroszország, sem a nemzetközi közösség nem kötelezheti erre Ukrajnát” – mondta a védelmi tárcavezető. Crosetto úgy vélte, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már „nyitást mutatott” a kérdésben, és „Ukrajna valószínűleg belemegy majd a területvesztésbe”.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kormányának védelmi minisztere azt követően nyilatkozott, hogy az olasz sajtóban részletek jelentek meg az ismert újságíró, Bruno Vespa Világvége című könyvéből. A csütörtökön megjelenő kötetben Guido Crosetto szintén az ukrajnai háborúról beszél, hangsúlyozva, hogy Ukrajna számára lehetetlenség visszaszerezni a 2014-ben és a 2022 februárja óta elveszített területeket.
„Oroszország soha nem fog engedni belőlük, és Ukrajnának magától nem lesz ereje visszaszerezni őket, még a mi segítségünkkel sem. Vlagyimir Putyin sem hátrálhat, mivel az elfoglalt területeket alkotmánymódosítással orosznak kiáltotta ki, tehát azokról nem tárgyalhat” – mondta Guido Crosetto.
Kifejtette, az ukránokra vár a döntés, hogy „mi számít nagyobb áldozatnak, a területekről való lemondás vagy a véres háború folytatása, ami még rosszabbra fordulhat”.
Ami a halálos áldozatokat illeti, Guido Crosetto tudomása szerint 52 ezer ukrán veszítette életét, miközben orosz oldalon a halottak száma meghaladja az egymilliót. „A különbség az, hogy az ukránok ismerik veszteségüket, az orosz népnek fogalma sincsen róla” – mondta a védelmi miniszter.
Az Egyesült Államok és Kína megállapodott a kétoldalú kereskedelmet szabályozó egyezség kereteiben, és lekerülhet a napirendről az újabb amerikai büntetővám – közölte Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap.
A tárcavezető több amerikai televíziónak adott interjúban közölte, hogy a kínai miniszterelnök-helyettessel Malajziában tartott kétnapos egyeztetéssorozat eredményeként „tartalmas keretet” dolgoztak ki, amely tárgyalási alapként a két elnök elé kerülhet csütörtökre tervezett találkozójukon.
Scott Bessent az NBC, a CBS és az ABC televíziós csatornáknak adott interjúkban arról is beszámolt, hogy a kínai féllel zajlott tárgyalás eredményeként nagy valószínűséggel sikerül elkerülni azt, hogy az Egyesült Államok bevezesse a Donald Trump elnök által a közelmúltban kilátásba helyezett 100 százalékos importvámot Kínára. „Meggyőződésem, hogy ez most gyakorlatilag lekerült az asztalról” – fogalmazott Scott Bessent a CBS televíziónak nyilatkozva, míg az NBC csatornán arról számolt be, hogy a kínai fél valószínűleg halasztást alkalmaz majd a ritkaföldfémek exportkorlátozásának bevezetésében.
Donald Trump amerikai elnök azt követően helyezett kilátásba további 100 százalékos vámot a Kínából Egyesült Államokba érkező termékekre november 1-jétől, hogy Kína exportkorlátozó lépéseket jelentett be a ritkaföldfémek kivitelére.
Az amerikai pénzügyminiszter az ABC televíziónak a kínai féllel előkészített kereskedelmi megállapodás elemeként említette a mezőgazdasági termékek Kínába irányuló amerikai exportjáról szóló vita rendezését.
Az Egyesült Államok részéről kifogásként merült fel a kínai kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatban az is, hogy a távol-keleti ország idén gyakorlatilag teljesen megszüntette az Egyesült Államokban termelt szója importját, ami súlyos gondokat jelent az amerikai mezőgazdasági termelők számára. Scott Bessent arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai termelők az elmúlt 20-30 év legjobb szójatermését takaríthatták be, ami tovább növeli készleteiket.
Donald Trump elnök vasárnap érkezett Malajziába, három országot érintő ázsiai útjának első állomására. Az elnök még a repülőn újságíróknak nyilatkozva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel eredményes tárgyalást tartanak csütörtökön Dél-Koreában. Egyben megjegyezte, hogy hosszú ideig nem lenne fenntartható Kína esetében egy 150 százalékos nagyságrendű vámtétel.
A napokban már rendkívül optimista amerikai nyilatkozatok láttak napvilágot a kínai–amerikai feszültségek megoldásával kapcsolatban. Ha összejön a Trump–Hszi Csin-ping-csúcstalálkozó, várhatóan október végén, jelentősen enyhülhet a kereskedelmi háború által okozott feszültség.
Bessent vasárnap reggel Kuala Lumpurban újságíróknak elmondta, hogy a felek többek között
a kereskedelemről, főleg a mezőgazdasági termékekről,
Három kulcsfontosságú európai ország vezetője bejelentette, hogy közös erőfeszítést tesznek a befagyasztott orosz eszközök felhasználására az ukrán hadsereg támogatására, hangsúlyozva az Egyesült Államokkal való koordináció és a nemzetközi pozíció megerősítésének fontosságát, számolt be a Reuters hírügynökség.
Egy nemrégiben lezajlott telefonbeszélgetésben Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetői megállapodtak abban, hogy a befagyasztott orosz eszközök értékét összevonják az ukrán fegyveres erők támogatása érdekében. A német kormány által kiadott közlemény szerint a lépés célja, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra és tárgyalásokra ösztönözze.
Az európai vezetők hangsúlyozták az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés szükségességét a nemzetközi erőfeszítések koherenciájának biztosítása és a befolyás hatékonyságának növelése érdekében. A közös stratégia magában foglalja a befagyasztott vagyon felmérését és elosztását, ami a szakértők szerint jelentős tényező lehet az Oroszországra nehezedő folyamatos nyomásgyakorlásban a konfliktus kontextusában.
A telefonbeszélgetés során a gázai tűzszüneti megállapodást is megvitatták. A „trió” vezetői készségüket fejezték ki a humanitárius segítségnyújtás azonnali folytatására a tűzszünet hatálybalépését követően, hangsúlyozva az Ukrajna katonai támogatása és a nemzetközi humanitárius felelősségvállalás fenntartása közötti egyensúly fontosságát.
A befagyasztott orosz eszközök felhasználására irányuló közös erőfeszítéseket egy szélesebb körű nyomásgyakorló stratégia részének tekintik, amely gazdasági szankciókat és diplomáciai intézkedéseket is magában foglal. Az elemzők véleménye szerint az Egyesült Államokkal való koordináció erősíti az Európai Unió azon képességét, hogy befolyásolja a globális politikai folyamatokat és támogassa Ukrajnát a feszültségek idején.
[type] => post
[excerpt] => Három kulcsfontosságú európai ország vezetője bejelentette, hogy közös erőfeszítést tesznek a befagyasztott orosz eszközök felhasználására az ukrán hadsereg támogatására, hangsúlyozva az Egyesült Államokkal való koordináció és a nemzetközi pozíció...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1760274180
[modified] => 1760260009
)
[title] => Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetői megállapodtak a befagyasztott orosz eszközök felhasználásában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165414&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165414
[uk] => 165320
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 165321
[image] => Array
(
[id] => 165321
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-105.png
[original_lng] => 867344
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-105-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-105-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-105-768x512.png
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-105-1024x683.png
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-105.png
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-105.png
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-105.png
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1760249211:12
[_thumbnail_id] => 165321
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1054
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 448271823002
[_oembed_fd1c42a492e216068aa82d9a6444bd75] =>
[_oembed_time_fd1c42a492e216068aa82d9a6444bd75] => 1763829940
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 294066
[1] => 244
[2] => 421
[3] => 2498
[4] => 394
)
[tags_name] => Array
(
[0] => befagyasztott orosz vagyon
[1] => Franciaország
[2] => megállapodás
[3] => Nagy-Britannia
[4] => németország
)
)
[3] => Array
(
[id] => 165372
[content] =>
Volodimir Zelenszkij elnök szombaton telefonos megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel, amelynek során a felek megvitatták Oroszország ukrán energiatermelés elleni támadásait és a légvédelmi rendszer megerősítésének lehetőségét – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán elnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij közölte: „Beszéltem Donald Trump amerikai elnökkel. Jó beszélgetés volt, nagyon produktív.” Egyúttal gratulált Trumpnak a sikeréhez és a közel-keleti megállapodáshoz, amelyet valójában meg is kötött. „Ez egy erős eredmény. És ha meg tudjuk állítani a háborút abban a régióban, akkor biztosan más háborúkat is meg tudunk állítani, beleértve ezt az orosz háborút is” – jegyezte meg.
Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy a megbeszélés során tájékoztatta Trumpot az ukrán energiaszolgáltató vállalatok elleni orosz támadásokról. „Hálásak vagyunk a támogatásunk iránti hajlandóságukért. Megbeszéltük a légvédelmünk megerősítésének lehetőségeit és az ehhez kapcsolódó megállapodásokat. Jó lehetőségek, erős elképzelések vannak arról, hogyan lehetne minket valóban megerősíteni” – mondta.
Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy az oroszoknak hajlandónak kell lenniük részt venni a valódi diplomáciában. „Az erőnek köszönhetően ez biztosítható. Köszönöm, elnök úr!” – zárta mondandóját Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Államok kormánya körülbelül száz iráni állampolgárt deportált Iránba a két ország kormányai közötti megállapodás után.
A New York Times szerint ezt két, a tárgyalásokban részt vevő iráni tisztviselő, valamint egy amerikai hivatalnok jelentette, aki tisztában van a tervekkel.
Az iráni tisztviselők szerint az Egyesült Államok által bérelt repülőgép hétfő este indult Louisiana államból, és keddre Kataron keresztül Iránba érkezett volna. Az amerikai hivatalnok megerősítette, hogy a járat előkészítése a végső szakaszban volt.
A deportált személyek kiléte és migrációs okai továbbra sem ismertek. Az elmúlt években nőtt az USA déli határát átlépő iráni migránsok száma, sokan politikai vagy vallási üldözéstől való félelmükre hivatkozva kérnek menedéket.
Az iráni tisztviselők szerint a deportáltak között vannak férfiak, nők, sőt házaspárok is.
Az iráni kormány felmondja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) kötött egyezményét, amennyiben a nyugati államok visszaállítják a Teheránra kirótt szankciókat – jelentette ki pénteken az iráni külügyminiszter.
Abbász Aragcsi a Telegramon közzétett üzenetében hangsúlyozta, hogy az ügynökséggel Egyiptomban megkötött egyezményt – amely többek között lehetővé teszi a NAÜ ellenőrei számára a belépést az iráni nukleáris létesítményekbe –, semmisnek tekinti a síita állam elleni bármely „barátságtalan lépés” esetén.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szeptember 19-én engedélyezte az úgynevezett snapback mechanizmust. Ez olyan jogi eljárás, amely lehetővé teszi, hogy visszaállítsák az ENSZ által korábban elrendelt büntetőintézkedéseket, ha az érintett fel megszegi a kötelezettségvállalásait.
A testület mindazonáltal pénteken szavaz arról az Oroszország és Kína által előterjesztett javaslatról, amely lehetővé tenné, hogy a büntetőintézkedések visszaállítását hat hónappal elhalasszák.
Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína 2015-ben kötötte meg Iránnal az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről szóló megállapodást (Közös Átfogó Akcióterv, angol rövidítéssel JCPOA), amelyben Irán vállalta, hogy a szankciók feloldása fejében korlátozza atomprogramját. A megállapodást az ENSZ 2231. határozata léptette érvénybe, és október közepén jár le.
Donald Trump amerikai elnök első mandátuma idején, 2018-ban kiléptette országát a szerződésből és visszaállította az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket. Irán ezt követően felhagyott egyes kötelezettségvállalásai teljesítésével, egyebek mellett az urándúsítás területén.
A Legfelső Tanács szeptember 17-i, szerdai ülésén ratifikálta az Ukrajna és az Egyesült Királyság, valamint Észak-Írország közötti 100 éves partnerségről szóló megállapodást, számolt be a Jevropejszka Pravda a parlament sajtószolgálatára hivatkozva. A határozatot 295 parlamenti képviselő hagyta jóvá.
A dokumentum új, hosszú távú keretet hoz létre a kétoldalú együttműködésre, amely a biztonság, a védelem, a gazdaság, a tudomány, a technológia és a kulturális kapcsolatok területét fedi le.
Ukrajna és Nagy-Britannia január 16-án történelmi jelentőségű 100 évre szóló partnerségi megállapodást írt alá a biztonsági kapcsolatok elmélyítése és a partnerség megerősítése érdekében a jövő generációi számára.
Ez a megállapodás a 2024. január 12-én aláírt biztonsági megállapodásra épül.
Valójában az új megállapodás kibővíti a Kijev és London közötti együttműködést a biztonsági szektorban, és tíz évről száz évre hosszabbítja meg azt. A dokumentum kiterjed az együttműködésre a biztonsági és védelmi kérdésekben, a tengerészeti szektorban, a gazdaságban, az energiaügyekben, az igazságszolgáltatásban (beleértve a nemzetközi igazságszolgáltatást is), a dezinformáció elleni küzdelemben stb.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek megállapodást kell kötnie az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezéséről – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az amerikai elnök sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint újságírók Trumpot arról kérdezték, mit mondana Zelenszkijnek, ha New Yorkban találkozik vele, ahol szeptember 22. és 30. között zajlik az ENSZ Közgyűlés 80. ülésszaka magas szintű találkozókkal. „El kell kezdenie csekedni és meg megállapodást kell kötnie. Meg kell kötnie egy megállapodást. Zelenszkijnek is meg kell kötnie egy megállapodást. És Európának abba kell hagynia az orosz olaj vásárlását” – mondta Trump.
Az amerikai elnök hozzátette, hogy Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz diktátor gyűlölik egymást. „Úgy tűnik, egy szobában kell majd ülnöm velük, mert ők nem ülhetnek együtt egy szobában. Sok a gyűlölet” – állította Donald Trump, aki azt is kijelentette, hogy a Putyinnal Alaszkában tartott találkozó „sok mindent elért”.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna és Oroszország kénytelen lesz engedményeket tenni a békemegállapodás elérése érdekében, egyik fél sem lesz 100%-ig elégedett – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Rubio Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Rubio hangsúlyozta, hogy a háború vagy bármilyen konfliktus lezárását célzó tárgyalások során mindkét félnek nemcsak kapnia, hanem adnia is kell. „Alapvetően az egyik fél nem fog 100%-ot elérni. Mindkét félnek engedményeket kell tennie” – mondta. És bár „nem könnyű” és talán „igazságtalan” is, ez az egyetlen módja a háború befejezésének – tette hozzá.
„Csak azok a háborúk nem végződnek így, amelyek az egyik vagy a másik fél feltétel nélküli megadásával járnak, és ezt ebben a konfliktusban nem fogjuk látni” – mutatott rá az amerikai külügyminiszter. Elmondása szerint a washingtoni találkozó után várhatóan csúcstalálkozóra kerül sor Volodimir Zelenszkij elnök és Putyin orosz diktátor között, és csak ezt követően folytatódnak a vezetők közötti tárgyalások Donald Trump részvételével. Az utolsó találkozón tervezik Kijev és Moszkva közötti megállapodás megkötését a háború lezárásáról.
A Fehér Ház vezetője megjegyezte, hogy az ukrán katonák „félelmetesek”, és „rendkívüli bátorságról és képességekről” tesznek tanúbizonyságot.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, miután megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyinnal arra sürgette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy kössön megállapodást Oroszországgal. A bejelentés augusztus 16-án, szombaton hangzott el a Fox Newsnak adott interjújában, amikor a két ország közötti geopolitikai helyzetet kommentálta.
Trump közölte, hogy Ukrajnának törekednie kell a megállapodásra Oroszországgal, mivel szerinte az utóbbi „nagyon nagyhatalom”, míg Ukrajna nem az. Azt is megjegyezte, hogy az ukrán katonák csodálatosak, rendkívüli bátorságról és képességekről tesznek tanúbizonyságot. A beszélgetés során hangsúlyozta saját támogatását Ukrajna iránt első elnöki ciklusa alatt, felidézve az amerikai Javelin páncéltörő rakéták átadását. „De tudják, nekik volt a jó felszerelésük is. Tudják, nekik a mi felszerelésünk volt. És ha emlékeznek, Javelineket adtam nekik az első ciklusom alatt” – tette hozzá az amerikai elnök. Ugyanakkor Trump véleménye szerint a közeljövőben sor kerülhet egy Zelenszkij és Putyin találkozóra az ő részvételével. Azt azonban nem részletezte, hogy egy ilyen találkozóra sor kerülhet-e például a következő hónapban. Az amerikai elnök bízik abban, hogy mindkét vezető érdeklődik a jelenléte iránt az ilyen tárgyalásokon, és kifejezte hajlandóságát a részvételre.
