Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója. Az előzetes felmérések szerint Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója végezhet az élen, így a következő öt évben is az elnöki többség rendelkezhet a legnagyobb frakcióval a parlament alsóházában, nem biztos azonban, hogy meg tudja őrizni az eddigi abszolút többségét.
A múlt vasárnapi első fordulóban a rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett az elnöki koalíció mindössze 21 ezer szavazattal végzett az élen az első fordulójában a kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali összefogás (NUPES) előtt. Mindkét szövetség 25 százalékos támogatottságot kapott. A mandátumbecslések szerint a kormánypárt 265 és 305 közötti helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, míg a NUPES 140-180 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges. Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Az 577 választókörzetben öt képviselőt választottak meg az egy héttel ezelőtti első fordulóban, négyet a baloldali összefogás színeiben, egyet pedig a kormányzó szövetség részéről, azaz ennyien kaptak több mint ötvenszázalékos támogatottságot múlt vasárnap. Három további körzetben pedig a baloldali jelöltek már győztesnek tekinthetők, miután olyan nagy fölénnyel végeztek az első fordulóban, hogy a másik fordulóba mellettük továbbjutott ellenfeleik visszaléptek. A még nyitott 569 körzetben az az 1148 jelölt jutott be a második fordulóba a 6293 induló közül, aki legalább 12,5 százalékot kapott múlt vasárnap. Mintegy harmaduk volt képviselő az előző nemzetgyűlésben. Hét helyen hárman mérkőznek meg, a többi körzetben csak ketten. Az elnöki Együtt! koalíciónak 402 helyen maradtak állva a jelöltjei, ezek felében az első helyen, de összességében százzal kevesebb körzetben, mint öt évvel ezelőtt. A baloldalnak 377 körzetben vannak képviselőjelöltjei a 2017-es 146-hoz képest, s 270 helyen az Együtt! jelöltjeivel állnak szemben. Baloldali győzelemhez a NUPES-nek a körzetek több mint nyolcban százalékában győznie kellene, de a felmérések alapján erre nagyon kicsi az esély. A szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltjei 208 körzetben maradtak versenyben, elsősorban az ország északi részén, ami kétszer annyi, mint 2017-ben, de csak húsz helyen nyerték meg az első fordulót, s nem kívánnak koalícióra lépni más párttal. Marine Le Pen pártja számára ugyanakkor siker, hogy 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat várhatóan 20 és 50 közötti képviselővel. A szuverenista jelölteknek az elnöki többség jelöltjeivel kell megmérkőzniük 108 körzetben, 62 helyen a baloldali összefogással állnak szemben, 25 helyen pedig a konzervatívok az ellenfeleik. A konzervatív Köztársaságiak frakciója a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről, miután 11,3 százalékos támogatottsággal a negyedik helyen végeztek az első fordulóban, s csak alig 81 körzetben jutottak be a második fordulóba, az öt évvel ezelőtti háromszázhoz képest. A pártvezetés arra számít, hogy ebből legalább hatvanban tudnak győzni. Két hónappal ezelőtti újraválasztása után Emmanuel Macron a két forduló előtt „stabil többséget” kért a választóktól a kormányzáshoz a második mandátuma idejére. „Semmi sem lenne rosszabb, mint francia rendetlenséget társítani a világban tapasztalható rendetlenséghez” – mondta az elnök, „erőt és határozottságot” kérve „a szabadság, egyenlőség, testvériség, szekularizáció” megtartásához. „Meg kell védenünk az intézményeinket mindazokkal szemben, akik vitatják és gyengítik azokat” – tette hozzá, egyszerre üzenve az erősebb parlamentre építő VI. köztársaságot szorgalmazó baloldali összefogásnak és vezetőjének, a miniszterelnöki székre pályázó baloldali radikális Jean-Luc Mélenchonnak, valamint Marine Le Pen pártjának. Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, s az eredménytől függően kisebb-nagyobb kormányátalakítás is várható.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az anyaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor vagy 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések a saját politikai mozgalmat vezető, 44 éves Emmanuel Macron győzelmét jelzik 55,5 – 57,5 százalék közötti támogatottsággal. Az 53 éves Marine Le Pen, aki harmadik alkalommal indul az elnöki székért, a szavazatok 42,5 – 44,5 százalékát szerezheti meg.
A felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak 68-72 százaléka kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók 73,7 százaléka szavazott. Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 74,6 százalékos volt a részvétel.
A két forduló között a két továbbjutott jelölt mindenekelőtt az első fordulóban 22 százalékos támogatottságot szerzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóit szólította meg. Marine Le Pen a megélhetési problémákra építve a kampányát azt ígérte, hogy a legelesettebbeket kívánja elnökként képviselni, míg Emmanuel Macron jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem a következő ötéves ciklusban.
Az Ipsos-Sopra Steria pénteken megjelent felmérése szerint a 11 millió baloldali szavazó 41 százaléka Macront kívánja támogatni, 21 százalékuk Le Penre voksol, 38 százalékuk pedig nem mondta meg, hogy kire szavaz.
A franciák 1958 óta tizenegyedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.
Második alkalommal fordult elő, hogy nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba, s az öt évvel ezelőtti második forduló szereplői mérkőzhetnek meg ismét egymással. 2017-ben Macron kétharmados győzelmet aratott Marine le Pen felett.
Mindkét jelölt az ország északi részén voksol: Emmanuel Macron a Calais-hoz közeli Le Touquet nevű tengerparti kisvárosban, ahol feleségével nyaralója van, Marine Le Pen pedig pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik legfőbb bázisának számító Hénin-Beaumont-ban.
Emmanuel Macron az Eiffel-torony előtti Mars-mezőre, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Boulogne-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után.
Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 13-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Emmanuel Macron jelenlegi mandátuma. A megválasztott államfő által kinevezett új kormányfő fogja vezetni a kampányt a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt, amelynek eredménye alapján nevezi majd ki az elnöki program végrehajtásáért felelős kormányt.
A nemzetgyűlési választások két hónap múlva az elnökválasztás harmadik fordulójának ígérkeznek, miután a felmérések alapján jelenleg sem Macron pártja, a Köztársaság lendületben, sem a Nemzeti Tömörülés nem rendelkezne abszolút többséggel a nemzetgyűlésben.
Jean-Luc Mélenchon egy múlt heti tévéinterjúban bejelentette, hogy júniustól ő kíván a miniszterelnök lenni, s a baloldali pártok között már megkezdődtek a tárgyalások az összefogásról annak érdekében, hogy az új államfő a baloldali tömbbel együttműködve úgynevezett politikai „társbérletben” legyen kénytelen kormányozni.
José Antonio Kast jobboldali politikus és Gabriel Boric volt diákvezér versenyez a chilei szavazók voksaiért az elnökválasztás második fordulójában vasárnap. A választás során eldől, hogy Chile kitart-e a két évvel ezelőtti diáktüntetések után kijelölt irányvonal mellett, és tényleg szakít Augusto Pinochet diktatúrájának örökségével, illetve a neoliberális gazdasági modellel, vagy megáll a társadalmi nyitás folyamata.
A mindössze 35 éves Boric állami finanszírozású oktatási rendszert és jobb egészségügyet szeretne, valamint eltökélten védi a kisebbségek, az őslakosok és a migránsok jogait.
Kast ezzel szemben kilencgyermekes családapa és a katolikus egyház elkötelezett híve. Kampánya során adócsökkentést, a bűnözőkkel szemben szigorú fellépést és erőteljesebb határvédelmet ígért.
Chile sokáig a biztonság és a nyugalom szigete volt a szegénység, erőszak és politikai zavargások jellemezte dél-amerikai térségben. Az országban a legmagasabb az egy főre eső jövedelem Dél-Amerikában, és az elmúlt évtizedekben sikerült tovább javítani az emberek életszínvonalán. Ugyanakkor nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, az oktatás és az egészségügy jelentős részét privatizálták, és egyre többen úgy érzik, hogy az állam megfeledkezett róluk – írta a DPA német hírügynökség. A szavazóhelyiségek reggel nyolc és este hat között vannak nyitva. Előzetes eredmények hétfő reggel várhatók.
Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke és Eric Ciotti dél-franciaországi képviselő jutott tovább csütörtökön a francia jobbközép Köztársaságiak (LR) államfőjelölt-választó szavazásának második fordulójába, az első a párt liberálisabb szárnyához, míg az utóbbi a legjobboldalibb, bevándorlásellenes szárnyához tartozik.
A parlamentben a legnagyobb ellenzéki pártnak számító LR öt jelöltjére a 140 ezer párttag elektronikus úton szavazhatott szerda reggel óta. Az első fordulóban nagy meglepetésre Eric Ciotti végzett az élen a szavaztok 25,59 százalékával, a 25 százalékos támogatottságot élvező Valérie Pécresse előtt. A pénteken és szombaton megrendezendő második fordulóban azonban ez utóbbinak van nagyobb esélye megnyernie az előválasztást, miután a három kiesett jelölt, a 23,93 százalékot elérő Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója, a 22,36 százalékon végző Xavier Bertrand, az északi Hauts-de-France régió elnöke és az alig 3,13 százalékot kapó Philippe Juvin orvos is az ő támogatására kérte a párttagságot. Christian Jacob, az LR vezetője az eredményhirdetéskor üdvözölte, hogy a 140 ezer párttag nyolcvan százaléka részt vett a jelöltállító szavazás első fordulójában. Néhány perccel később Xavier Bertrand – akinek a felmérések szerint a legnagyobb esélye lett volna az öt jelölt közül sikeresen szerepelni Emmanuel Macron államfővel szemben – az összefogásra szólított fel Valérie Pécresse mellett. Michel Barnier – akit a közvélemény-kutatók az élre vártak a párton belüli népszerűsége miatt – pedig úgy vélte, hogy Pécresse-nek nagyobb esélye van nyerni az elnökválasztáson, mint Ciotttinak. Négy és fél hónappal az megméretés előtt a felmérések azt mutatják, hogy ha most tartanák az elnökválasztást, a Köztársaságiak egyik jelöltje sem jutna tovább az április 24-én esedékes második fordulóba, ahol a jelenlegi elnökkel, Emmanuel Macronnal a Köztársaságiaktól jobbra álló Marine Le Pennek, a Nemzeti Tömörülés jelöltjének vagy a függetlenként induló publicistának, Eric Zemmournak van esélye megmérkőzni. „Én vagyok az egyetlen, aki meg tudja verni Emmanuel Macront” – jelentette ki első nyilatkozatában Pécresse, akinek sajtótájékoztatóján megjelent Xavier Bertrand és Philippe Juvin is. A szigorú bevándorlásellenes javaslatairól ismert Ciotti is ugyanezt állította nem sokkal később magáról, szerinte ugyanis csak „a nézeteit nyíltan felvállaló erős jobboldalnak lehet esélye a jelenlegi államfővel szemben”. A képviselő egy korábbi vitában már jelezte, hogy ha Eric Zemmour bejut a második fordulóba, ő rá fog szavazni Macronnal szemben, miután Zemmour nézeteit számos francia osztja. Ciotti és Zemmour köztudottan jó barátok, miközben Pécresse „a provokációk emberének” tartja a publicistát. A hat hétig tartó kampányban – amelynek legfőbb témája a bevándorlás feltételeinek szigorítása és a közbiztonság javítása volt – négy televíziós vitát rendeztek a jobboldali jelöltek azzal a nem titkolt céllal, hogy ne csak a párttagságnak, hanem minden választónak megmutassák, alkalmas jelöltek az ország irányítására. Zemmour a Twitteren gratulált Ciottinak a győzelemhez, és ahhoz, hogy a Köztársaságiak tagjai közül ilyen sokan támogatják azokat a nézeteket, amelyeket mindketten képviselnek. Marine Le Pen viszont iróniával reagált az eredményre. „Nem vagyok abban biztos, hogy jó hír az LR számára, hogy a tagság ennyire megosztott” – mondta a jelöltek közötti szoros eredményre utalva. A második forduló péntek reggel 8 órakor kezdődik. A párttagok szombat délután 2 óráig szavazhatnak az interneten, az eredmények ismertetése szombaton a délutáni órákban várható.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke és Eric Ciotti dél-franciaországi képviselő jutott tovább csütörtökön a francia jobbközép Köztársaságiak (LR) államfőjelölt-választó szavazásának második fordulójába, az első a párt libe...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1638535620
[modified] => 1638534877
)
[title] => Francia elnökválasztás - A legjobboldalibb és a legliberálisabb jelölt jutott a jobbközép előválasztás második fordulójába
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=34878&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34878
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 34880
[image] => Array
(
[id] => 34880
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg.jpeg
[original_lng] => 91699
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg-300x158.jpeg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg-768x403.jpeg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg-1024x538.jpeg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1638528321:4
[_thumbnail_id] => 34880
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3198
[_algolia_sync] => 831513893002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 38672
[1] => 14245
[2] => 47302
)
[tags_name] => Array
(
[0] => francia elnökválasztás
[1] => második forduló
[2] => továbbjutottak
)
)
[4] => Array
(
[id] => 26380
[content] =>
Egyetlen régióban sem sikerült győznie a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek a franciaországi regionális választások vasárnap tartott második fordulójában nagyon alacsony, alig 35 százalékos részvétel mellett – derült ki a francia televíziók által ismertetett exit poll eredményekből.
Jóllehet az első forduló után a déli Provence-Alpes Cote d’Azur régióban a Nemzeti Tömörülés jelöltje, Thierry Mariani által vezetett lista állt az élen, a második fordulóban a jobbközép Köztársaságiak listája győzött 57,7 százalékkal.
A 13 európai régió többségét, hetet eddig az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak irányították, hatot pedig a szintén ellenzéki baloldal, s a felmérések szerint a következő hét évben is ugyanilyen arányban fog megoszlani a hagyományos pártok között a régiók vezetése. A Nemzeti Tömörülés mellett a regionális választások másik nagy vesztese Emmanuel Macron pártja, amely a célul kitűzött 15 százalékos támogatottságot sem érte el.
A helyhatósági választások második fordulóját tartják ma, november 15-én, Ukrajna 7 városában. A szavazás újbóli megtartásának oka, hogy egyik főpolgármester-jelölt sem kapta meg a szavazatok 50%-át.
A szavazóhelyiségek hagyományosan reggel 8:00-kor nyitottak ki és 20:00-kor zárnak be.
Az újbóli szavazásra az alábbi városokban kerül sor:
Kamjanec-Pogyilszkij (Hmelnyick megye);
Kramatorszk (Donyeck megye);
Luck (Voliny megye);
Odessza (Odessza megye);
Szumi (Szumi megye);
Ukrajinka (Kijevmegye);
Herszon (Herszon megye).
Meg kell jegyezni, hogy a koronavírus-járvány miatt a szavazást a járványellenes intézkedések betartásával kell lefolytatni.
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
Russian occupation forces are trying to seize the #Chornobyl_NPP. Our defenders are giving their lives so that the tragedy of 1986 will not be repeated. Reported this to @SwedishPM. This is a declaration of war against the whole of Europe.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
