Maia Sandu moldovai elnök pénteken kijelentette, hogy a Wagner orosz magánhadsereg államcsínyre készült az országában. A terv szerint szavazókat fizettek volna le és erőszakos fordulatot adtak volna a kormányellenes tüntetéseknek – közölte az államfő.
„A helyzet valóban drámai, és meg kell védeni magunkat” – mondta Maia Sandu a Financial Times című brit lapnak adott interjúban, de arra nem tért ki, hogy mikor történt volna a puccs.
Maia Sandu moldovai elnök pénteken kijelentette, hogy a Wagner orosz magánhadsereg államcsínyre készült az országában. A terv szerint szavazókat fizettek volna le és erőszakos fordulatot adtak volna a kormányellenes tüntetéseknek – közölte az államfő.
„A helyzet valóban drámai, és meg kell védeni magunkat” – mondta Maia Sandu a Financial Times című brit lapnak adott interjúban, de arra nem tért ki, hogy mikor történt volna a puccs.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Maia Sandu, Moldova elnöke úgy véli, hogy Oroszország nem stratégiai partnere országának – számolt be a Jevropejszka pravda az államfő a NonFiction projektnek adott interjújára hivatkozva.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország és Moldova stratégiai partner-e, Sandu elmondta, hogy nem tudja, mikor volt ilyen partnerség.
„Ha nem tisztelnek téged, az valószínűleg nem stratégiai partnerség. Amikor Oroszország 30 évig állomásoztat csapatokat területünkön a nép akarata ellenére, az nem stratégiai partnerség” – szögezte le az államfő.
„Amikor mindenféle blokád alatt van az exportunkon, amikor nagyon magas árat fizetünk a gázért, és minden ok nélkül 60%-kal csökkentik a gázszállítást – milyen stratégiai partnerség ez?” – tette hozzá.
Sandu hangsúlyozta, hogy Moldova kész együttműködni azokkal az országokkal, amelyek „tisztelik szuverenitásunkat, tisztelik népünket, és ha ez az együttműködés kölcsönös számunkra”.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt olyan személynek nevezte, „aki háborút kezdeményezett, és ebben a háborúban rengeteg ártatlan ember hal meg”, az Orosz Föderációt pedig „olyan államnak, amely nem becsüli népét, ahol az emberi élet nem ér semmit”.
Maia Sandu és Moldova jelenlegi kormánya következetesen kritizálja Oroszországot az ország belpolitikájába való beavatkozási kísérletek miatt.
Maia Sandu moldovai elnök azzal vádolja Oroszországot, hogy beavatkozik a moldovai gagauz autonóm területen tartandó vasárnapi választásokba, ahol szerinte a jelöltek közül sokan orosz ügynökök.
Moldova a héten megtiltotta egy regionális orosz küldöttségnek, hogy a gagauz területre utazzon, ahol vasárnap választják meg a helyi kormányzat vezetőjét. A delegációt Rusztam Minnihanov, az oroszországi Tatárföld kormányzója vezette.
Nyílt beavatkozást látunk, Minnihanov Gagauziába tartott, hogy támogassa az egyik jelöltet a választásokon. Sajnos, az ottani gagauz jelöltek közül sokan Oroszország ügynökei, és nem olyan politikusok, akik a gagauz nép javára akarnak dolgozni – hangsúlyozta Maia Sandu csütörtöki televíziós beszédében.
Moszkva tagadja, hogy beavatkozna Moldova ügyeibe, Maia Sandu vádjára pedig nem reagált.
Oroszország kedden közölte, hogy kiutasít egy moldovai diplomatát, megtorlásul egy moldovai orosz diplomata múlt heti kiutasításáért.
Sokkolta a háború Moldova gazdaságát
Moldova tavaly szomszédjához, Ukrajnához hasonlóan felvételét kérte az Európai Unióba. Sandu azzal vádolja Oroszországot, hogy destabilizálni próbálja országát. Moszkva tagadja ezt a vádat is.
Oroszország nem tiszteli, és soha nem is tisztelte szuverenitásunkat és függetlenségünket. Most megpróbálja destabilizálni a moldovai helyzetet, hogy akadályozza európai utunkat, és káoszt idézzen elő – közölte a moldáv elnök.
Moldova elítélte Oroszország ukrajnai bevonulását. A háború sokkot okozott a moldovai gazdaságban, amely nagymértékben függött az orosz gázszállításoktól. A válságot kormányellenes tüntetések kisérték.
Maia Sandu szerint Oroszország finanszírozza a tiltakozásokat és egyes pártokat annak érdekében, hogy „az irányítása alatt álló politikusok visszatérjenek a hatalomba”. Kijelentette, hogy Chisinau az EU támogatásával szembeszáll ezekkel a törekvésekkel.
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Moldovának „védernyőre” van szüksége, de lakosságának túlnyomó többsége nem támogatja a NATO-csatlakozást, és az alkotmányban foglalt semlegességet pártolja – közölte szerdán Maia Sandu moldovai elnök a Jurnal TV helyi televízió műsorában.
„Úgy vélem, a Moldovai Köztársaságnak védernyőre van szüksége. De ha népszavazást tartunk, az sem fog változtatni a helyzeten… A lakosság többsége a semlegességet választja” – felelte Sandu újságírói kérdésre felelve. Mindemellett megjegyezte, hogy némileg emelkedett azok aránya, akik a NATO-csatlakozás mellett döntenének.
Közvélemény-kutatások szerint a moldovaiak 55 százaléka határozottan ellenzi a NATO-csatlakozást, s mindössze 27 százalékuk támogatna egy ilyen lépést. Ugyanakkor Sandu korábban nem zárta ki, hogy az ukrajnai orosz hadművelet tükrében az ország feladhatja semlegességét és NATO-tagságért folyamodhatna. Ezen felül érdeklődést mutatott a szorosabb együttműködés iránt az észak-atlanti szervezettel a moldovai hadsereg átfegyverzése végett. A müncheni konferencia keretében a moldovai államfő felkérte a nyugati országokat, hogy segítsenek hazája hadseregének korszerűsítésében, valamint a fegyverzet, ideértve a légvédelmi rendszerek beszerzésében. Támogatást kért a közösségi hálózatokban terjedő, Kreml álláspontját képviselő információk terjesztésével szemben is.
Moldova és a NATO egy egyedi partnerségi megállapodás keretében működik együtt.
#BREAKING Germany plans to permanently station an additional 4,000 soldiers in NATO ally Lithuania to help secure the alliance's eastern flank, German Defence Minister Boris Pistorius says pic.twitter.com/KEuAn9DeYw
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Az EU részéről személyesen biztosította támogatásáról Moldovát az Európai Tanács elnöke. Charles Michel hivatalos látogatáson találkozott Maia Sandu moldovai elnökkel, és megerősítette, hogy az Európai Unió kiáll az Ukrajna elleni orosz háború idején Moldova mellett, és igyekszik támogatni az ország stabilitását. Egyúttal gratulált a moldovai reformtörekvésekhez.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke történelminek nevezte a lehetőséget, amit a jó viszony jelent Moldova és az EU között. Oroszország továbbra is támadja Ukrajna szabad népét, ez Moldovára is hatással van, az ország egyre inkább az orosz katonai hírszerzés célpontjává válik – mondta Charles Michel.
Az Európai Tanács elnöke hivatalos látogatásán hangsúlyozta, hogy az EU anyagilag is támogatja Moldovát, több mint egymilliárd eurót mozgósított az ország stabilitásának védelmére.
A moldovai kormány szerint Oroszország destabilizálni próbálja az országot azzal, hogy kormányellenes tüntetéseket támogat. Moszkva ezt cáfolja.
„Azt szeretném, hogy a román nyelv egyesítsen mindannyiunkat, akik itt élünk, és szeretjük ezt a földet. 27 milliós közösségünk minden tagjával együtt a románt, az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikét használjuk. Azoknak, akik azt állítják, hogy hazánk polgárai moldávul, nem pedig románul beszélnek, egyetlen céljuk van: éket akarnak verni közénk.”
Ezek a gondolatok Maia Sandutól, Moldova köztársasági elnökétől származnak, aki szerda este közösségi oldalán jelentette be: aláírta a törvényt, melynek értelmében ezentúl a Románia és Ukrajna közé ékelődött kelet-európai állam hivatalos nyelve a moldáv helyett a román lesz. Előbbi ezek szerint lényegében megszűnik.
A vonatkozó törvényt februárban terjesztette a moldovai parlament elé a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), majd élénk viták után március 16-án fogadta el azt a parlamenti többség. A 101 tagú törvényhozás képviselői közül 58-an mondtak igent, az ellenzéki szocialisták és kommunisták nemmel szavaztak, sőt vehemensen tiltakoztak, és ezt azóta sem hagyták abba.
A téma nem most került a középpontba, hiszen a Szovjetunió összeomlása és Moldova függetlenné válása óta napirenden van. A 90-es évek elején frissiben létrejött állam egyik első döntése értelmében tértek át a cirillről a latin betűs írásmódra, majd az Alkotmánybíróság 2013-ban állásfoglalást adott ki arról, hogy a román nyelvvel indokolt lenne felváltani a moldávot, minekutána a kettő között nincsenek érdemi különbségek. Hogy valóban nincsenek-e, vagy vannak mégis, az sokkal inkább politikai, mintsem nyelvészeti-nyelvtörténeti kérdés. A komolyabban vehető szakértők zöme azért jellemzően úgy véli, ugyanarról a nyelvről van szó, a fontosabb különbségek főként a szovjet korszak évtizedei alatt alakultak ki – a leginkább látványosak az orosz/szláv jövevényszavakban mutatkoznak meg –, és a kilencvenes évek, az izoláció megszűnése óta ezek is eltűnőben vannak.
Bonyolítja viszont a helyzetet, hogy a de iure Moldovához tartozó Dnyeszter Menti Köztársaságban és a Gagauz autonóm területen más szabályok vannak érvényben. Transznyisztriában elvileg a moldáv nyelv cirill betűs verziója a használatos, noha valójában mindenki oroszul beszél – az intézményekben is –, míg Gagauziában három hivatalos nyelv van, a gagauz, a moldáv és az orosz. Románról sem az egyik, sem a másik térségben nincs szó.
A Maia Sandu által aláírt törvénymódosítás nyomán a moldáv nyelv megjelölést minden jogszabályban a románnal váltják fel, ez az „államnyelvre”, a „hivatalos nyelvre” és az „anyanyelvre” is vonatkozik. Ezzel együtt az alkotmányból is kiveszik az oda bő harminc évvel ezelőtt, a cirill betűk kiiktatása jegyében bekerült, mostanra idejétmúltnak minősített „latin átírás szerint” megfogalmazást.
Az ellenzék tiltakozásának egyik alapja, hogy a szóban forgó törvényt feles többséggel fogadtatta el a PAS, csakhogy az az alkotmányt is érinti, amit minimum kétharmaddal vagy népszavazás útján lehetne megváltoztatni.
A fejleményeket lelkes hangnemben kommentálta a szomszédos Románia. Nicolae Ciuca miniszterelnök „a történelmi és tudományos igazság elismeréséről” beszélt, Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök pedig „az orosz fenyegetés előtt emelt újabb pajzsnak” minősítette a „nyelvtörvény” elfogadását.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter hétfőn arról beszélt: az úgynevezett moldovai nyelv nem létezik, az csak mesterséges konstrukció, amelyet a Szovjetunió hozott létre, és ma Oroszország használja propagandacélokra. Erre már muszáj volt reagálnia Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőnek is, azzal, hogy „Bogdan Aurescu úr sem létezett soha, de végül is létrehozták. Lehetséges most őt mesterséges konstrukciónak nevezni?”
Ciolacu házelnök mindenesetre ilyet is írt a közösségi oldalán: „Gratulálok a törvényhozóknak, akik megszavazták ezt a rendkívül fontos törvényt. Március 27-én, Románia és Besszarábia 1918-as egyesülésének napján Chisinauban leszek, és azt szeretném, hogy együtt ünnepeljük a román identitás hatalmas győzelmét.”
[type] => post
[excerpt] => A vonatkozó törvényt februárban terjesztette a moldovai parlament elé a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), majd élénk viták után március 16-án fogadta el azt a parlamenti többség. A 101 tagú törvényhozás képviselői közül 58-an mondt...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1679576460
[modified] => 1679575742
)
[title] => Moldova elnöke aláírta a nyelv átnevezéséről szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=74130&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 74130
[uk] => 74105
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 74106
[image] => Array
(
[id] => 74106
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[original_lng] => 724840
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker-300x156.png
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker-768x400.png
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1679568572:4
[_thumbnail_id] => 74106
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2836
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15096
[1] => 25593
[2] => 65
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Maia Sandu
[1] => Moldova Köztársaság
[2] => nyelvtörvény
)
)
[6] => Array
(
[id] => 73617
[content] =>
A moldovai elnök, Maia Sandu úgy véli, minden feltétel adott ahhoz, hogy Moldova 2030-ig az Európai Unió teljes jogú tagja legyen.
Maia Sandu Chisinauban, a parlament plenáris ülésén pénteken felszólalva hozzátette: az EU-csatlakozásban látja az „egyetlen esélyt” arra, hogy Moldova védve legyen a „Kreml fenyegetéseitől”. Ismét azzal vádolta Moszkvát, hogy meg akarja dönteni a chisinaui kormányt.
„Bírjuk az Európai Unió tagországainak támogatását. A moldovai állampolgárok az európai utat választották” – mondta, hozzátéve: ezt a célt csak összefogva lehet elérni. „Mennyi idő kell nekünk ehhez? Minden tőlünk függ” – vélekedett.
A moldovai elnök szerint a Kreml és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azzal bízta meg az ellenzéki Sor pártot, hogy rángassa bele Moldovát a háborúba, és döntse meg a jelenlegi Európa-barát kormányt.
A 2,6 millió lakosú ország fővárosában az utóbbi időben rendszeresek a tüntetések, amelyek kezdeményezője az oroszbarát Sor párt. Ennek elnöke, Ilan Shor 2019 óta szökésben van. A moldovai hatóságok gyanúja szerint szülőhazájában, Izraelben talált menedéket. Washington szankciókkal sújtotta korrupció és Oroszország javára történő tevékenység vádjával.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
Maia Sandu lemondását követelte több ezer tüntető Moldova fővárosában vasárnap. A tiltakozók a Nyugat-barát miniszterelnököt és a kormányát hibáztatják az elszabadult inflációért és a drasztikusan emelkedő energiaárakért.
A két jelenség természetesen összefügg, az energiaárak szeptemberben 29, augusztusban 50 százalékkal emelkedtek, így az infláció mértéke éves szinten 34,3 százalék.
Moldova, a 3,5 millió lakosú posztszovjet köztársaság, amelynek egy részét, az ún. Dnyeszter Menti Köztársaságot az orosz hadsereg ellenőrzi, a környező államokhoz hasonlóan Oroszországtól, vagyis a Gazpromtól vásárolja a gázt. A tavaly kötött megállapodás szerint a gáz ára évszakonként változik, és az olaj és gáz aktuális világpiaci árához kötött. Mivel az olajárak a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülés, majd az Ukrajna ellen indított orosz háború, vagyis inkább a gázcsappal játszadozó Gazprom miatt drasztikusan emelkednek, így Moldova is egyre nagyobb árat kénytelen fizetni.
Az emelkedő árak miatti elégedetlenséget most az ellenzék, azon belül is Ilan Shor, az egymilliárd eurós csalásért elítélt egykori üzletember pártja igyekszik kihasználni. Shor pártjának egyik képviselője, Dinu Turcanu például arról beszélt, hogy „Moldova a klinikai halál állapotában van a jelenlegi kormány miatt”.
Az inflációs nyomás miatt idén valószínűleg egyáltalán nem növekszik majd a moldáv gazdaság, Natalia Gavrilitia miniszterelnök pedig szeptemberben jövő évre is csak mérsékelt, 1,5 százalékos GDP-emelkedést jósolt. (Via East Coast Daily)
Навальный: Это преступная агрессивная война усугубляется, и Путин хочет замазать кровью как можно больше людей. Чтобы продлить свою личную власть, он терзает соседнюю страну, убивает там людей, а теперь бросает в мясорубку войны еще огромное количество российских граждан pic.twitter.com/L4KPVJkWmn
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Прибув до Києва, де візьму участь у міжнародному саміті з продовольчої безпеки та зустрінуся з Президентом @ZelenskyyUa. Основна увага – на наслідках військової агресії РФ для ? продовольчої безпеки та довгостроковій підтримці ?? з боку Швейцарії. https://t.co/gDvY63m7Pfpic.twitter.com/K1knMoufwe
Who among world political leaders can make a speech in so perfect #Ukrainian? May be just a few. Here is the today's video of the Speaker of the Parliament of #Finland Jussi Halla-aho addressing the #Ukraine's Parliament in Ukrainian on the 90th anniversary of the Russian crime -… pic.twitter.com/eKM4bTfthG
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
„Az Európai Unió fontolgatja Modolva katonai eszközökkel való megerősítését” – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdai moldovai látogatása során.
A CNN beszámolója szerint a kijelentésnek valószínűleg köze van a pár nappal ezelőtt találatot kapott két rádiótoronyhoz a Dnyeszter Menti Köztársaságban. Az oroszbarát szakadár régió az ország ukrán határán fekszik.
A politikus Maia Sanduval, Moldova miniszterelnökével közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az EU már hozott „néhány döntést” Moldova logisztikájának és kiberbiztonságának javítása érdekében. A politikusok katonai jellegű támogatásról is tárgyaltak, azonban erről több részletet nem árultak el.
Az ukrán védelmi minisztérium „szándékos orosz provokálásnak” nevezte a rádiótornyok felrobbantását, melyet az oroszok egyelőre nem ismertek el.