Március 25-én a lett külügyminisztérium behívatta az orosz nagykövetség ügyvivőjét, és jegyzéket adott át egy ukrán drón miatt, amely megsértette az ország légterét, számolt be a minisztérium sajtóosztálya.
A lett fél kategorikus tiltakozását fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen kiszámíthatatlan biztonsági kockázatokat teremt a régióban.
A találkozó során Riga elítélte Oroszország március 24-i légicsapásait az ukrán polgári infrastruktúra ellen, többek között a Lemberg régióban. Lettország kijelentette, hogy ezek a cselekmények többek között az UNESCO kulturális örökségi helyszíneinek elpusztítására irányultak. Az ország külügyminisztériuma emlékeztetett arra, hogy Oroszország agressziója a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának súlyos megsértése, és felszólított a háború befejezésére és a csapatok kivonására Ukrajna teljes területéről.
Lettország kormánya február 17-i ülésén úgy döntött, hogy 10 millió eurót különít el Ukrajna számára fegyverek beszerzésére a PURL program keretében, amely az amerikai fegyverek ukrán fegyveres erőknek történő szállítását biztosítja – jelentette be Evika Siliņa lett miniszterelnök.
Ezeket a pénzeket fegyverek és katonai technika beszerzésére fordítjuk, hogy segítsük Ukrajnát. A beszerzéseket az Egyesült Államokból, stratégiai partnerünktől hajtjuk végre, ami megbízható és minőségi támogatást biztosít
– írta.
Evika Siliņa hozzátette, hogy Lettország hozzájárulása a kötelezettségvállalás része, miszerint Ukrajna támogatására a GDP legalább 0,25%-át különítik el.
Today in Florida, U.S. and Ukrainian delegations held constructive meetings as part of ongoing mediation efforts, with discussions focused on narrowing and resolving remaining items to move closer to a comprehensive peace agreement.
The American delegation included Special Envoy…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) March 21, 2026
A lett Nemzeti Elektronikus Média Tanács (NEPLP) arra szólította fel a parlamentet, hogy tiltsák be az összes magán orosz nyelvű rádió működését. A tanács szerint az állam valójában finanszírozza ezeket a rádiókat, mivel ingyenesen használhatják az állami tulajdonban lévő frekvenciákat, amelyek a rádióüzletág legértékesebb részei – számolt be a Delfi.
A NEPLP javaslata szerint fokozatosan, nyolc év alatt kellene megszüntetni az orosz nyelvű rádiók működését. A tanács elnöke, Ivars Aboliņš kritizálta a parlamenti bizottság vezetőjét, amiért a kérdést nem vették fel a napirendre, és a kulturális minisztérium sem támogatta a kezdeményezést.
Aboliņš hangsúlyozta, hogy Lettország már csak lett nyelvű állami oktatást finanszíroz, ezért nincs indok az értékes állami frekvenciák orosz nyelvű, kereskedelmi rádiók általi használatára. Azt kérte a parlamenti frakcióktól és a független képviselőktől, hogy „állami szempontból” támogassák a javaslatot.
[type] => post [excerpt] => A lett Nemzeti Elektronikus Média Tanács (NEPLP) arra szólította fel a parlamentet, hogy tiltsák be az összes magán orosz nyelvű rádió működését. A tanács szerint az állam valójában finanszírozza ezeket a rádiókat, mivel ingyenesen használhatják a... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1771419000 [modified] => 1771405623 ) [title] => Lettországban az orosz magánrádiók leállítását sürgetik [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=178421&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 178421 [uk] => 178329 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 178358 [image] => Array ( [id] => 178358 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129.png [original_lng] => 1498217 [original_w] => 1500 [original_h] => 942 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129-768x482.png [width] => 768 [height] => 482 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129-1024x643.png [width] => 1024 [height] => 643 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129.png [width] => 1500 [height] => 942 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129.png [width] => 1500 [height] => 942 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129.png [width] => 1500 [height] => 942 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1771398441:5 [_thumbnail_id] => 178358 [_edit_last] => 5 [views_count] => 734 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 751956594000 [_oembed_fdb6ce41830be5e63cb860044454396a] =>
I have just promulgated the Law on Defense Financing, mandating 5% of GDP for defense from 2027 onwards.
This will strengthen Latvia’s defense capabilities and resilience while honoring NATO commitments from the Hague Summit.
Lettország részletes tervet dolgoz ki, amely biztosítja a keleti határon lévő közutak és vasútvonalak azonnali lezárásának lehetőségét, ha szükséges. Ezt Lettország védelmi minisztere, Andris Sprūds jelentette ki az LSM-nek adott interjújában, írja a Jevropejszla Pravda.
A lett miniszter kifejtette, hogy mind a Katonai Tanács, mind a Közlekedési Minisztérium összefoglaló információkat nyújtott be ezen kérdés kapcsán.
„Ha fokozódik a katonai fenyegetés, nem zárjuk ki az közutak és vasútvonalak lebontását. Egyetlen megszállókhoz tartozó katonai vagon sem fog áthaladni Lettország területén” – hangsúlyozta.
Lettország elnöke, Edgars Rinkēvičs pedig egy nappal korábban megjegyezte, hogy az ország jelenleg átfogóan mérlegeli a keleti határt. Szerinte ez nemcsak a vasúti sínekről, hanem az utakra és a Védelmi Minisztérium által hozott mozgáskorlátozó intézkedésekre is vonatkozik.
„A fő feladat a már meghatározott intézkedések végrehajtása, a sínekkel kapcsolatban pedig egy olyan cselekvési modell kidolgozása, amely lehetővé teszi számunkra, hogy válság esetén megoldjuk ezt a problémát. És amikor világos tervünk és erőforrásaink lesznek, folytatjuk a tárgyalásokat a balti országokkal” – tette hozzá az ország elnöke.
Baiba Braže lett külügyminiszter kijelentette, hogy amíg Oroszország nem változtat viselkedésén, addig nincs ok a közvetlen tárgyalások újrakezdésére vele. Braže ezt francia kollégájával, Jean-Noel Barrot-val közösen tartott rigai sajtótájékoztatón mondta.
A lett külügyminiszter elmondása szerint Oroszország most az ellenkezőjét teszi – kijelenti, hogy készen áll stratégiai céljainak megvalósítására – vagyis Ukrajna elpusztítására és Európa fenyegetésére.
„Amíg Oroszország nem változtat tevékenységén, nincs alapja a tárgyalásoknak. Tehát ebben a szakaszban nem vitatjuk meg ezt a kérdést sem egymás között a balti régióban, sem más formátumokban. És amíg Oroszország nem változtat tevékenységén, nem a kijelentéseken, hanem a valós tettein –, addig nem fogunk semmilyen alapot látni az érdemi tárgyalásokra vele” – hangsúlyozta.
Ugyanakkor egy bizonyos ponton, amikor szükségessé válik, Európa készen áll majd egy tárgyaló kinevezésére – mondta Braže.
„Készen állunk. De most nagyon nehéz megmondani, hogy miről beszélhetne egy ilyen különmegbízott” – tette hozzá.
Lettország miniszterelnöke, Evika Siliņa kijelentette, hogy az Európai Unió döntése, miszerint a következő két évben 90 milliárd euró hitelt nyújt Ukrajnának, egyértelmű jelzés arra, hogy Európa nem fáradt el, és nem hátrál meg.
A lett kormányfő nyilatkozatát a Delfi idézi – számol be róla a Jevropejszka pravda.
Siliņa szerint a Brüsszelben folytatott hosszú tárgyalásokat követően elért megállapodás létfontosságú mentőövet biztosít Ukrajna számára abban az időszakban, amikor az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a háború mielőbbi lezárásáról szóló megállapodás megkötésére szólít fel.
„Ukrajna támogatása befektetés egész Európa – így Lettország – biztonságába is” – mondta.
A lett parlamenti képviselők támogatták ötmillió euró újraelosztását drónok beszerzésére Ukrajna számára 2025-ben, számolt be a Delfi.
Ismertté vált, hogy 5 millió eurót csoportosítanak át a lett külügyminisztérium költségvetési programjából, amelyet az Európai Békemechanizmushoz való hozzájárulásra szántak. Az alapokat úgy csoportosítják át, hogy biztosítsák a pilóta nélküli rendszerek beszerzését Ukrajna támogatása és a lett ipar fejlődésének előmozdítása érdekében a kettős felhasználású technológiák területén.
A jelentésben megjegyezték, hogy az alap újraelosztása azért lehetséges, mert Magyarország blokkolta az Ukrajna katonai támogatásának az Európai Békemechanizmuson keresztül történő biztosítására vonatkozó döntést.
„Ezért Lettország 2025-re tervezett hozzájárulásait a mechanizmushoz nem használták fel teljes mértékben, a fel nem használt összeget pedig az állami költségvetésben rendelkezésre álló forrásokon belül osztják újra” – jegyezte meg a Külügyminisztérium.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
A lett parlament úgy döntött, hogy elhalasztja az Isztambuli Egyezményből való kilépését. Evika Silina lett miniszterelnök a demokrácia, a jogállamiság és a nők jogainak győzelmének nevezte a döntést.
A törvényjavaslatot az ellenzék nyújtotta be, de a hárompárti kormánykoalíció egyik tagja, a Zöldek és Gazdák Szövetsége is a kilépés mellett szavazott.
A szavazás heves tiltakozásokat váltott ki Lettországban, utcai tüntetéseket is tartottak. Több mint 60 ezer lett írta alá a petíciót, amelyben felszólították az elnököt, ne hirdesse ki a törvényt.
Az elnöki vétó nyomán a jogszabály visszakerül a törvényhozáshoz újabb olvasatra. A parlamentnek az illetékes bizottság elé kell utalnia, amely megvitatja az elnök kifogásait és kitűzi az újabb plenáris vita időpontját, amelyben csak az államfő által kifogásolt pontok kerülhetnek napirendre. Ha a parlament másodszor is, változtatás nélkül jóváhagyja a törvény szövegét, az elnök másodszor már nem vétózhatja meg az életbe lépését.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (PACE) elnöke, Teódorosz Ruszópulosz pénteken példátlan és felettébb aggasztó visszalépésnek nevezte a nők jogai és az emberi jogok tekintetében az egyezményből való kivonulásról szóló törvény elfogadását.
Az Isztambuli Egyezményt mind ez idáig 45 ország, valamint az Európai Unió írta alá és 36 ország ratifikálta.
A lett parlament megszavazta az ország kilépését az Isztambuli Egyezményből – írja a Politico. Az elfogadott döntést az elnöknek még jóvá kell hagynia.
A kilépést egy jobboldali ellenzéki párt, a Lettország Első Pártja (Latvijas Pirmā Partija) kezdeményezte, de végül a kormánykoalíció három pártjából a második legnagyobb, a Zöldek és Gazdák Szövetsége velük szavazott, így átment a javaslat. Evika Siliņa miniszterelnök pártja nem támogatta a javaslatot.
A beterjesztő jobboldali-konzervatív párt szerint az egyezmény „a radikális feminizmus genderideológiáján” alapul, szerintük ennek korábbi elfogadása „politikai marketing volt, amelynek semmi köze az erőszak elleni küzdelemhez”. Ha Edgars Rinkēvičs elnök elfogadja a javaslatot, akkor Lettország lesz az első ország az Európai Unióban, amely kilép az Isztambuli Egyezményből.
Az ellenzéki kezdeményezést élesen bírálták az ország emberi jogi szervezetei, amelyek szerint a kilépés miatt sérülnének a nők jogai Lettországban. A szavazás előtti napon nagyjából ötezer ember tüntetett a parlament épülete előtt, „Ne nyúljatok az Isztambuli Egyezményhez” és „Lettország nem Oroszország” feliratú táblákkal.
Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott Isztambuli Egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló átfogó nemzetközi egyezmény, célja az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése.
