A krízis az Európai Ügyészség korrupcióval kapcsolatos nyomozásához köthető.
A görög országgyűlés megkapta az OPEKEPE-botrány aktáit, pénteken a képviselők kilencfős csoportokban mennek be a parlament 168-as termébe, hogy tanulmányozzák azokat. Az Európai Ügyészség (EPPO) első aktája 11 hivatalban lévő EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, míg a második a miniszterek felelősségéről szóló törvénnyel kapcsolatos, és Szpilosz Livanosz volt vidékfejlesztési miniszterre és miniszterhelyettesére, Fotini Arabatzira vonatkozik, akik a feladataik ellátása során súlyos mulasztásokat követhettek el.
A parlament etikai bizottsága kedden 10 órakor ül össze, hogy megvitassa a képviselők és a volt miniszterek mentelmi jogának felfüggesztését.
Pénteken 12 óra előtt benyújtotta lemondását Kosztasz Tsziarasz vidékfejlesztési miniszter, Jannisz Kefalogiannisz polgári védelmi miniszter és Dimitrisz Vartzopulosz egészségügyi miniszterhelyettes. Ezzel egyidejűleg lemondott Costas Skrekas főtitkár, valamint Notis Mitarakis parlamenti képviselő is.
Reform Margaritis Schinas és Makarios Lazaridis részvételével
A vidékfejlesztési tárcát Margaritis Schinas veszi át, helyettesei Makarios Lazaridis és Yannis Andrianos lesznek. A Polgári Védelem Minisztériumában Evangelos Tournas veszi át Kefalogiannis helyét miniszterként, Kosztasz Katsafados pedig helyettes miniszter lesz.
Az eskütételre szombaton 11 órakor kerül sor.
Csütörtökön az Euronews is megírta, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) felszólította a görög parlamentet, hogy az EU-s mezőgazdasági alapokat érintő állítólagos szervezett csalás ügyében folytatott nyomozás miatt 11 EP-képviselő mentelmi jogát függesszék fel. A jelentések szerint a képviselők egytől egyig ugyanannak a politikai pártnak a tagjai, ugyanakkor öt korábbi képviselő ellen is vizsgálat folyik, illetve egy volt vidékfejlesztési miniszterhelyettes érintettségével kapcsolatban is nyomoznak. Az EPPO minden szükséges információkat továbbított a görög parlamentnek.
Az EPPO szervezett csalás gyanúja miatt nyomoz, melyben a görög OPEKEPE ügynökség (ez foglalkozik az EU-s pénzek koordinálásával és pályázatokkal) köztisztviselői lehetnek érintettek. A közlemény szerint a nyomozás jelenleg a bizonyítékok felderítésénél tart, egyes eljárásoknál pedig szükség van arra, hogy a képviselők ne bújhassanak a mentelmi joguk mögé. Megjegyzik, hogy „információjuk van arról, hogy egy volt vidékfejlesztési miniszter és a helyettese a feladatkörük gyakorlása során korrumpálódhattak.”
Mi történt eddig az OPEKEPE-ügyben?
A jelenleg vizsgált ügy korábbi EPPO-vizsgálatok folytatása, melyek célja az Európai Unió pénzügyi érdekei ellen elkövetett esetleges bűncselekmények kivizsgálása. Az EPPO leszögezi, hogy a görög hatóságokkal együttműködve kívánnak eljárni. A mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos korrupciós ügy vizsgálata 2025-ben kezdődött, és a szervezet gyaníthatóan szabálytalan ügyeire vonatkozik. Olyan esetekre fókuszálnak, amikor a támogatásokat a földterület tulajdonjogáról vagy műveléséről szóló hamis vagy félrevezető nyilatkozatok alapján ítélték oda, magyarán jogellenes kifizetések történhettek.
A nyomozás részeként 2025 októberében az illetékes hatóságok nagyszabású műveletet indítottak, melynek során az ország különböző régióiban legalább 37 személyt tartóztattak le, és azzal vádoltak őket, hogy részt vettek a mezőgazdasági támogatások törvénytelen elosztásában.
A Trump-adminisztráció kijelentette, hogy Miguel Díaz-Canel elnöknek le kell mondania ahhoz, hogy előrelépés legyen a Kubával folytatott tárgyalásokon. Az Egyesült Államok megpróbálja eltávolítani őt hivatalából, mindamellett a jelenlegi kommunista kormány maradna hatalmon, jelentette a The New York Times.
A kiadvány adatai szerint az Egyesült Államok Díaz-Canelt akarja eltávolítani hivatalából, miközben meghagyja a jelenlegi kommunista kormányt, amely több mint 65 éve irányítja Kubát. Az amerikai tárgyalók világossá tették a kubai fél számára, hogy az elnök lemondása nélkül nem lesznek megállapodások, a konkrét lépések megtételét Havannára hagyva.
Amerikai tisztviselők elmondása szerint Díaz-Canel eltávolítása olyan strukturális gazdasági változásokat tenne lehetővé, amelyeket a jelenlegi elnök, akit a kormányzat kemény vezetőjének tartanak, valószínűleg nem támogatna. Ugyanakkor Washingtonnak nincsenek tervei arra, hogy nyomást gyakoroljon a Castro család tagjaira, akik továbbra is Kuba fő politikai befolyásos személyiségei. Díaz-Canel 2018 óta vezeti az országot, és a Kubai Kommunista Párt vezetője. Ő az első elnök az 1959-es forradalom óta, akinek nem Castro a vezetékneve, de inkább tekintik bábunak, mint valódi hatalomnak. Lemondása szimbolikus győzelem lehetne Trump számára, hasonlóan a venezuelai lépésekhez, és megmutathatná az amerikai közvéleménynek a kormányzat politikai változás iránti vágyát az országban.
Az USA azt is követeli, hogy Kuba engedje szabadon a politikai foglyokat, és fokozatosan nyissa meg gazdaságát az amerikai vállalatok előtt, ezzel megteremtve az alapokat a szorosabb gazdasági kapcsolatokhoz.
A kubai kormány eddig tartózkodott a kommentálástól. Maga Díaz-Canel is elismeri az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat, de Washingtont hibáztatja az energiablokádért és a gazdasági problémákért, amelyek hatalmas áramkimaradásokat és humanitárius válságot okoztak.
Joe Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója lemondott az Irán elleni háború miatt, kijelentve, hogy az ország „nem jelentett közvetlen fenyegetést” az Egyesült Államokra – írja a Sky News.
Hosszas megfontolás után úgy döntöttem, hogy lemondok a Nemzeti Terrorizmusellenes Központ (NCTC) igazgatói posztjáról, azonnali hatállyal. Lelkiismeretem nem engedi, hogy támogassam az Irán elleni folyamatban lévő háborút. Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést az országunkra, és egyértelmű, hogy ezt a háborút Izrael és annak befolyásos amerikai érdekcsoportja nyomására kezdtük el – írta Joe Kent közösségi oldalán.
Mint arra a CNN emlékeztet, Trump az iráni háború célját az idők során többször is megváltoztatta. Először azt mondta, az iráni tüntetőket akarja megvédeni. Aztán arra hivatkozott, hogy meg kell akadályozni Iránt abban, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszen. Legutóbb pedig azzal indokolta a háborút, hogy Irán évtizedek óta támogat olyan terrorszervezeteket, amelyek amerikaiakat öltek.
[type] => post
[excerpt] => Joe Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója lemondott az Irán elleni háború miatt, kijelentve, hogy az ország „nem jelentett közvetlen fenyegetést” az Egyesült Államokra – írja a Sky News.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1773858240
[modified] => 1773818989
)
[title] => Lemondott Donald Trump embere az iráni háború miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=181134&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 181134
[uk] => 181100
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 181135
[image] => Array
(
[id] => 181135
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/joe-kent.webp
[original_lng] => 20232
[original_w] => 545
[original_h] => 307
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/joe-kent-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/joe-kent-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/joe-kent.webp
[width] => 545
[height] => 307
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/joe-kent.webp
[width] => 545
[height] => 307
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/joe-kent.webp
[width] => 545
[height] => 307
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/joe-kent.webp
[width] => 545
[height] => 307
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/joe-kent.webp
[width] => 545
[height] => 307
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1773811849:12
[_thumbnail_id] => 181135
[_edit_last] => 12
[views_count] => 843
[_algolia_sync] => 771298846002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2012718
[1] => 2029485
[2] => 683
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => iráni háború
[1] => Joe Kent
[2] => lemondás
[3] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 179365
[content] =>
Lemondott tisztségéről csütörtökön Borge Brende, a Világgazdasági Fórum elnök-vezérigazgatója, néhány héttel azután, hogy a szervezet független vizsgálatot indított a szexuális bűncselekmények miatt elítélt Jeffrey Epsteinhez fűződő kapcsolata miatt.
A 2026 januárjában közzétett Epstein-dokumentumok szerint Brende 2018-ban és 2019-ben legalább három alkalommal vett részt üzleti vacsorán Epstein New York-i házában, emellett több mint 100 e-mailt és SMS-t váltott a pedofília miatt elítélt üzletemberrel.
Brende – aki korábban Norvégia külügyminisztere volt – elismerte a kapcsolatot, de állítása szerint nem volt tudomása Epstein múltjáról és bűncselekményeiről.
„Alapos mérlegelést követően úgy döntöttem, hogy lemondok a Világgazdasági Fórum elnök-vezérigazgatói tisztségéről. Az itt eltöltött nyolc és fél év rendkívül meghatározó volt számomra” – közölte Brende.
Hozzátette: hálás a kollégáival és partnereivel folytatott együttműködésért, és úgy véli, eljött az idő, hogy a fórum zavartalanul folytathassa munkáját. Nyilatkozatában nem tett említést Epsteinről.
A genfi székhelyű szervezet társelnökei, Andre Hoffmann és Larry Fink külön közleményben közölték, hogy a Brende és Epstein közötti kapcsolatot vizsgáló, külső jogi szakértők által lefolytatott független eljárás lezárult. Megállapításuk szerint a korábban ismertetett tényeken túl nem merültek fel további aggályok. A társelnökök bejelentés szerint Alois Zwinggi veszi át ideiglenesen az elnök-vezérigazgatói feladatokat, az átmenetet pedig a fórum kuratóriuma felügyeli, beleértve egy állandó utód kiválasztásának folyamatát is.
Muna Juhl norvég diplomata lemondott, miután a nyilvánosságra hozott dokumentumokban napvilágot láttak kapcsolatai, amelyek Jeffrey Epstein pénzügyi és elítélt szexuális bűnözőhöz köthetőek – jelentette az NRK a norvég külügyminisztériumra hivatkozva.
„Ez a helyes és szükséges döntés, amelyet a minisztériummal folytatott konzultációk után hoztunk meg ezen a héten” – mondta Espen Barth Eide külügyminiszter.
Hangsúlyozta, hogy Juhl Epsteinnel való kapcsolatai súlyos ítélőképesség-vesztést mutatnak, és megnehezítik a diplomáciai szerepébe vetett bizalom helyreállítását. Muna Juhlt, aki Norvégia jordániai és iraki nagyköveteként szolgált, a múlt héten ideiglenesen felfüggesztették, amíg az Epsteinnel való kapcsolatainak kivizsgálása folyik.
Muna Juhl kijelentette, hogy Epsteinnel való kapcsolatai „epizódszerűek és privátak” voltak, és férje, Terje Rød-Larsen volt diplomata tevékenységeihez kapcsolódtak. Arról biztosított, hogy nem adta át szakmai kapcsolatait Epsteinnek, és semmilyen személyes társadalmi vagy üzleti kapcsolatban nem állt vele.
Eide miniszter elismerte, hogy az eset komoly reputációs problémát jelent Norvégia számára, és nemcsak a Külügyminisztériumot, hanem számos politikust, volt diplomatát és nemzetközi szervezetet is érint. Hangsúlyozta, hogy az Epsteinnel folytatott kapcsolatok kivizsgálása folyamatban van, és Juhl esetében a következményeket a szabályok megsértésének mértékétől függően fogják meghatározni.
A több millió oldalas iratanyagban került reflektorfénybe Miroslav Lajčák ügye. A volt szlovák külügyminiszter, aki mostani lemondásáig Robert Fico kormányfő tanácsadója volt, neve 346 alkalommal, beceneve, a „Miro” pedig több mint 700 alkalommal szerepel az Epstein-aktákban.
Legalábbis a szlovák Denník N szerint, noha nem biztos, hogy minden kontextusban róla esik szó.
A dokumentumok szerint Lajčák és Epstein szoros levelezést folytattak, amelyben gyakran nőkről esett szó. Egy Kijevből küldött üzenetben Lajčák azt írta: „A lányok gyönyörűek, mint mindig”.
A levelezéskor 2018 októberében, Szlovákiában már a Pellegrini-kormány volt hatalmon, miután 2018 februárjában meggyilkolták Ján Kuciak újságírót és menyasszonyát, majd Robert Fico távozott a miniszterelnöki posztról.
Amikor Lajčák az iratok szerint a fenti üzenetet küldte Epsteinnek, valóban Kijevben járt, hogy találkozzon Petro Porosenko akkori ukrán elnökkel, és az ottani kormány képviselőivel. A Facebook-oldalán közöltek szerint onnan a Tátrába utazott, ahonnan szintén üdvözölte a szexuális predátort, egy képet is mellékelt, ami az iratokban ki van takarva, így nem látni, ki van rajta.
Lajčák írt neki moszkvai látogatásakor is, illetve küldött egy fotót, amelyet szintén kitakartak a fájlokban, Eptein viszont arra volt kíváncsi, milyen „belülről” a hely, amit Lajčák fotózott, mire a külügyminiszter azt válaszolta, hogy „a lányok hihetetlenek”, Epstein pedig úgy válaszolt, hogy ezek jelentik „a legjobb orosz exportárut”.
Robert Fico Lajcák mostani lemondásáról a Parameter.sk beszámolója szerint azt mondta
Miro ismét nagy diplomataként viselkedett, és elfogadom az együttműködés lezárására tett javaslatát, noha mindannyian – nemcsak én – egy hihetetlen tapasztalati forrást veszítünk el a diplomácia és a külpolitika terén
Jeffrey Epsteint – akit kiskorúak szexuális célú kereskedelmével, erőszakkal és egyéb visszaélésekkel vádoltak – 2019-ben találták holtan New York-i börtöncellájában. Halálát hivatalosan öngyilkosságnak minősítették.
Anna Kelly, a Fehér Ház sajtótitkárhelyettese hamisnak nevezte azokat a médiaértesüléseket, miszerint az Egyesült Államok kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, de cserébe beleegyezik a csapatok Donbászból való kivonásába, számolt be a Jevropejszka pravda Kelly a Financial Timesnak adott kommentárjára hivatkozva.
A tisztviselőnő kijelentette, hogy ezek a jelentések „hazugságok”, amelyek célja a békefolyamatban elért haladás elrontása.
„Ez teljes hazugság – az Egyesült Államok egyetlen szerepe a békefolyamatban az, hogy a két felet összehozza a megállapodás érdekében. Szégyen, hogy a Financial Times hagyja, hogy rosszindulatú szereplők névtelenül hazudjanak, és ezzel meghiúsítsanak egy békefolyamatot, amely jelenleg kiváló állapotban van a hétvégi Abu-Dzabiban tartott történelmi háromoldalú találkozót követően” – mondta Kelly.
Egy, az amerikai álláspontot ismerő forrás a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy Washington „nem próbál semmilyen területi engedményt ráerőltetni Ukrajnára”. Ugyanakkor az amerikai biztonsági garanciák mindkét fél békemegállapodás megkötésére való készségétől függenek, és annak tartalma kizárólag Oroszországtól és Ukrajnától függ.
Az FT kiadvány forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Ukrajna számára nyújtott amerikai biztonsági garanciák Kijev előzetes beleegyezésétől függenek csapatainak kivonásához a Donbász nem megszállt részéből – ahogyan azt Oroszország követelte.
[type] => post
[excerpt] => Anna Kelly, a Fehér Ház sajtótitkárhelyettese hamisnak nevezte azokat a médiaértesüléseket, miszerint az Egyesült Államok kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, de cserébe beleegyezik a csapatok Donbászból való kivonásába.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1769591460
[modified] => 1769590431
)
[title] => Az USA cáfolja, hogy biztonsági garanciákat ajánlott volna Ukrajnának a Donbászból való kivonulásért cserébe
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=176377&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 176377
[uk] => 176313
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 176314
[image] => Array
(
[id] => 176314
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/800-0-1741676500-7462.webp
[original_lng] => 27224
[original_w] => 800
[original_h] => 532
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/800-0-1741676500-7462-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/800-0-1741676500-7462-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/800-0-1741676500-7462-768x511.webp
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/800-0-1741676500-7462.webp
[width] => 800
[height] => 532
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/800-0-1741676500-7462.webp
[width] => 800
[height] => 532
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/800-0-1741676500-7462.webp
[width] => 800
[height] => 532
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/800-0-1741676500-7462.webp
[width] => 800
[height] => 532
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1769583231:12
[_thumbnail_id] => 176314
[_edit_last] => 12
[views_count] => 957
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 661019124001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1904
[1] => 683
[2] => 1994935
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donbász
[1] => lemondás
[2] => ukrán terüleltek
[3] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 175758
[content] =>
Rumen Radev bolgár elnök hétfőn bejelentette lemondását, hogy részt vehessen az előrehozott parlamenti választásokon, amelyek a parlamenti pártok kormányalakítási kudarcai miatt elkerülhetetlenné váltak. A leköszönő elnök kiemelte, hogy alelnöke, Ilijana Jotova méltó utódja lesz az elnöki poszton, megerősítve, hogy a pénteken bejelentett politikai patthelyzet miatt szükséges az új választás – írja az Index.
Bejelentette lemondását Rumen Radev bolgár elnök hétfőn a nemzethez intézett beszédében. Közölte, hogy indulni akar az előrehozott parlamenti választásokon, amelyek elkerülhetetlenné váltak, miután a jelenlegi parlamenti pártok elutasították az új kormány megalakítására irányuló lépéseket.
Reggel benyújtom a lemondásomat. Meggyőződésem, hogy Ilijana Jotova méltó utódom lesz az elnöki poszton – idézte az MTI Rumen Radevet, aki a jelenlegi alelnökre utalt.
Az MTI emlékeztetett: Rumen Radev már pénteken közölte, hogy Bulgáriában előrehozott parlamenti választásokat kell tartani, miután a harmadik párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) is visszaadta a kormányalakítási megbízatást.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden kijelentette, hogy sok képviselő lemondana a mandátumáról – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Sok képviselő van, aki már le szeretne mondani képviselői mandátumáról. De háború van, háborús kihívások vannak, törvény van. Tehát egyelőre mindenkinek dolgoznia kell, bármilyen nehéz is.” Szerinte megpróbálták megbontani az egypárti többséget, és befolyásolni, hogy szavazzanak a szükséges törvényekről.
„A monotöbbség létezésétől kezdve, öt évvel ezelőtt, először pénzügyi csoportok, köztük Kolomojszkij csoportja tette ezt. Mindenki befolyásolni akarta a monotöbbséget, a Nép Szolgáját, hogy olyan törvényeket szavazzanak meg, amelyekre valakinek szüksége van” – mondta az elnök. Hozzátette, hogy a monotöbbséget megőrizték, de „néhányan nem őrizték meg a szabadságukat”. Szerinte ezek közül a politikai és pénzügyi csoportok közül sokan külföldre menekültek a háború alatt.
„És még most is, külföldről, a teljes körű háború során próbálták meg felszámolni az egypárti többséget. De az egypárti többség megszavazta az Európai Unió és a Világbank által kért összes törvényt, amelyekre valóban szükségünk volt az EU-hoz vezető úton való jelöltségünkhöz. Jelöltek lettünk, és az egypárti többség ma is működik” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Lemondott a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke, Savo Minic csütörtökön annak érdekében, hogy megelőzze hivatalból történő eltávolítását.
A Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) politikusa csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, újra őt kéri majd fel kormányalakításra az országrész elnöke.
A boszniai alkotmánybíróság Savo Minic kinevezésének alkotmányosságát vizsgálja, és a vélhetőleg megvonja tőle a megbízatást. Ezt megelőzendő nyújtotta be lemondását.
Savo Minicet Milorad Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság korábbi elnökének a javaslatára választották meg Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének miniszterelnökévé. Ám Milorad Dodikot a boszniai szövetségi választási bizottság megfosztotta hivatalától. Ennek oka az volt, hogy a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság tavaly augusztus 1-jén egy évi – pénzzel megváltható – letöltendő börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől a politikust, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Milorad Dodiknak így nem volt felhatalmazása arra, hogy miniszterelnök-jelöltet javasoljon.
Ana Trisic-Babic megbízott köztársasági elnök megerősítette, hogy újra Savo Minicet fogja felkérni miniszterelnöknek. A várakozások szerint a parlament rövid időn belül meg is szavazza Minic kinevezését, és ezzel egy időben kisebb kormányátalakítást is rendeznek.
Savo Minicet tavaly szeptemberben választotta meg az országrész parlamentje azt követően, hogy a korábbi kormányfő lemondott.
