Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének (BKSZ) elnöke, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője az elmúlt év sikereiről, nehézségeiről, továbbá a jövőben megvalósítandó tervekről nyilatkozott.
– Az elmúlt év tele volt kihívásokkal. Miként élték ezt meg a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete és a hozzá tartozó alapszervezetek?
– A 2023-as év számunkra a megpróbáltatások, a beteljesületlen remények éve volt, de ugyanakkor kitartó küzdelem is jellemezte, amelyet a kárpátaljai magyarság és annak meghatározó szervezetei folytattak a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáért. Itt főképpen a nyelvhasználati jogainkra gondolunk, hiszen szervezetünk biztosítani szeretné az utánunk következő nemzedékeknek, gyermekeinknek, fiataljainknak az anyanyelvű oktatás lehetőségét, amint azt a Velencei Bizottság is határozottan ajánlja.
Háborús körülmények közepette élni, működni és összetartani kis közösségeinket nagy energiát követel, hisz életkörülményeink romlottak, a mindennapi megszokott dolgainkat beárnyékolják a különféle korlátozó intézkedések, fegyveres szolgálatra felhívó nyilatkozatok, behívások. A háborús konfliktus sajnos tovább mélyül, a békekötés lehetősége 2023-ban távolodott tőlünk, az agresszor pedig tovább szélesítette háborús arzenálját és hadseregét. Veszteségeink között pedig számos kárpátaljai magyar neve is ott található.
– Kérem, értékelje a KMKSZ BKSZ 2023-as évét.
– A rendkívüli helyzetek közepette is a KMKSZ BKSZ az alapszabálynak megfelelően megszervezte és levezette tisztújító közgyűléseit, a negyedévente sorra kerülő választmányi üléseinken több mint harminc kérdést vitattunk meg és fogadtunk el megfelelő határozatokat. A választmányi és elnökségi üléseinken áttekintettük a kárpátaljai magyarságot érintő kérdéseket, pályázati lehetőségeket, kiemelt fejlesztési programokat, az Egán Ede KGFP által meghirdetett pályázatok végrehajtásának menetét.
Örömmel vettük tudomásul és figyelemmel kíséri szervezetünk néhány nagyobb, számunkra rendkívül fontos beruházás megépítésének menetét, így a Vérke megtisztítását vagy a Makkosjánosi Hulladékfeldolgozó munkálatainak befejező szakaszát.
Mind a harmincnégy alapszervezetünkben sikerült megfelelő módon, nagy érdeklődés közepette megszervezni és levezetni az alapszervezeti közgyűléseket. A fő kérdések között, melyeket felvetettek tagjaink a közgyűléseinken, a háború és béke kérdése, a szociális támogatások meghirdetése, a helyi intézményrendszer megőrzése és továbbfejlesztése, az anyanyelv használatának megőrzése, valamint az Egán Ede KGFP pályázatai szerepeltek.
Örömmel konstatálhatjuk, hogy alapszervezeteink a régió mind a harmincnégy településén az alapszabálynak megfelelően működnek. Négy településen, Makkosjánosiban, Haranglábon, Guton és Rafajnán új alapszervezeti elnök megválasztására került sor, akik bekapcsolódtak szervezetünk érdekvédelmi tevékenységébe.
A KMKSZ BKSZ érdekszférájába tartozó települések öt kistérségbe, városi és községi tanácsokba egyesültek. A 2020-as évben levezetett választásokon a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt sikeresen szerepelt, s ennek eredményeképpen minden kistérségi tanácsban megalakultak a párt frakciói, amelyek néhol ellentámadásos helyzetben, de eredményesen működnek. Itt főképpen a Beregszászi Városi Tanácsban működő „KMKSZ” – UMP-frakcióra várnak éles viták, melyeket az itt fennálló harsány kisebbség megengedhetetlen módon próbál elmérgesíteni, s országunk ellenségéve nyilvánítani az anyaország kormányát, amely fegyvereken kívül mindenben segíti Ukrajnát és az ukrajnai állampolgárokat. „Az idő igaz, s eldönti, ami nem az” – írta nagy költőnk, Petőfi Sándor, és reméljük, mindenki számára világos lesz, hogy ki az ukrán nép igazi barátja, és kik azok, akik provokatív módszereket vetnek be ellenünk.
Szervezetünk az elmúlt évben is megtartotta – a körülményeknek megfelelően – a betervezett rendezvényeit. A rendkívül feszült helyzetben az emberek igénylik az együttlét örömét, a közösség erejét, s annak megfelelően január 1-jétől, Petőfi születésnapjának megünneplésétől az év végi karácsonyi időszakig megszerveztük ünnepségeinket, rendezvényeinket, megemlékezéseinket.
Ismerjük a hagyományőrzés jelentőségét és fontosságát az ember életében, s ennek jegyében egy sor rendezvényt szerveztek alapszervezeteink, főképpen a Tisza melléki községekben: Badalóban, Haláboron, Tiszacsomán, Gecsében, Csetfalván, Váriban, Orosziban, Benében, valamint Guton. Örömmel tapasztaltuk, hogy a felnövekvő nemzedék is aktívan vesz részt a helyi kulturális életben és kapcsolódik be a helyi folklóregyüttesek munkájába Tiszacsomán, Gecsében, Orosziban, Guton, Borzsován, Haláboron és másutt.
Középszintű szervezetünk közösségépítő és -erősítő céllal a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark bázisán szervezett juliálist, amelyen részt vettek az alapszervezeteink képviselői, jelenleg működő folklóregyütteseink, néprajzosok és ismert zenészek.
Külön ki szeretném emelni az általunk támogatott BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet tevékenységét, amely egyházi és világi művekből összeállított előadásaival lélekemelő hangulatot teremtett számos település templomában és iskolájában, tudatosítva a jelenlévőkben, hogy „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát”. E két intézmény az, amelynek megtartása és ereje jelentősen hozzájárulhat a kárpátaljai magyarság megmaradásához, elősegítve a nehéz idők túlélését. És ne hagyjuk persze a többi jelentős intézményünket, gondolok itt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházra, egyházi líceumainkra, amelyek immár harminc éve állnak tartóoszlopként a kárpátaljai magyarság életében.
– Milyen problémák leküzdése vár önökre a jövőben?
– Az eddig elmondottak alapján jogosan lehetnénk teljes mértékben bizakodók is, ha nem éreznénk mindennap a háború ránk nehezedő sötét árnyát, ha nem éreznénk a szülőföldjüket elhagyó sorstársaink hiányát. Úgy gondolom, a KMKSZ küzdeni tudásban, kitartásban jól vizsgázott az elmúlt időszakban, s mindent megtett azért, hogy megkönnyítse a szülőföldjükön maradottak életét. Ezt a kitartó munkát kell megőriznünk a jövőben is.
Ahhoz, hogy bizakodóan tekinthessünk a jövőbe és itt tudjuk elképzelni a jövőnket, szükség van arra, hogy a kisebbségek számára kedvezően realizáljuk a nemzeti közösségekről szóló törvény pontjait, valamint a decemberben elfogadott módosításokat az oktatási és nyelvhasználati törvényben.
Mivel az elemzők többsége Ukrajnában a helyzet rosszabbodására számít, így fel kell készülnünk arra, hogy megvédjük és biztosítjuk intézményrendszerünk működését, a lakosságunk szociális támogatásának kiszélesítését. Itt elsősorban nemzetközi szervezetekre, illetve Magyarország segítségére számíthatunk. El kell mondanunk, hogy az anyaországunk eddig is jelentős támogatást nyújtott, ez a segítség eljutott a kisiskolásoktól a nyugdíjas pedagógusokig, a nagycsaládosoktól a műtéti beavatkozáson átesett személyekig.
– Meglátása szerint a jövőben kikre számíthatunk a közös és hatékony munka érdekében?
– Biztató jelként tudjuk értékelni vezető magyarországi politikusok nyilatkozatait arról, hogy a magyarnak maradás elősegítése nemzetpolitikai kihívássá vált Magyarországon, és garantált a kárpátaljai intézményrendszer támogatása is.
Ennek reményében fontos dolog, hogy együtt keressük a kiutat a jelenlegi súlyos helyzetből, szem előtt tartva a maroknyi magyarság érdekeit és jövőjét a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteivel, egyházi vezetőivel, a működő civil szervezetek vezetőivel és persze azokkal a kistérségekkel, amelyekben jelentős számú magyar él, és vezetőivel együtt lehet működni.
Megtartani a szülőföldjén élő kárpátaljai magyarságot – ez a közös feladatunk, közös célunk, hisz „nekünk itt van jussunk borban és búzában!”
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Évértékelő interjú Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Brenzovics Lászlóval készült évértékelőben a Szövetség tevékenységéről, Magyarország és Ukrajna viszonyának alakulásáról és a kárpátaljai magyarság előtt most, az évkezdéskor felsejlő, reménykedésre okot adó lehetőségekről olvashatnak.
– A KMKSZ működését milyen mértékben befolyásolja a jelenlegi háborús helyzet?
– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség több mint harminc évvel ezelőtt azért alakult, hogy képviselje a kárpátaljai magyarság érdekeit, segítse a megmaradását és fejlődését. Ennek a feladatának minden körülmények között igyekezett eleget tenni. Nyilván most vagyunk a legsúlyosabb helyzetben, éppúgy, mint Ukrajnának valamennyi polgára, hiszen ez a háború mindenre kihat, így a KMKSZ tevékenységére is. Mindennek ellenére sikerült a szervezetet életben tartani, a KMKSZ él, működik, s azt hiszem, többé-kevésbé megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket a tagságunk és magyar közösségünk támasztott velünk szemben. A KMKSZ által létrehozott alapítványokon keresztül a támogatások megérkeztek az igénylőkhöz. A Szövetség képviselői a különböző tanácsokban folytatták a tevékenységüket, és sikerült ebben a rendkívül nehéz időszakban jogsegélyszolgálatot nyújtani a rászorulóknak. Indítottunk egy olyan programot is, amelyben segítettük azokat a betegeket, akik nem tudják finanszírozni a kezelésüket. Nem utolsósorban, aktívan részt vettünk azokban a tárgyalásokban, egyeztetésekben, amelyek végül az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény módosításához vezettek.
– A Szövetség alapítványaival szemben folytatott bűnvádi eljárások már befejeződtek?
– Újabb fejlemény nincs, azonban ezeket az ügyeket nem zárták még le. Arról, hogy mi a szándék, nincs tudomásunk. Máig nem született vádirat az ügyészség részéről, és azt nem terjesztették a bíróság elé. Mindezek ellenére az alapítványok az elmúlt évben működtek, mint ahogy működnek jelenleg is. Ezeknek az alapítványoknak rendkívül nagy szerepe van, hisz a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványon keresztül folytatódnak a különböző szociális támogatási programok, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány által pedig az iskolai és óvodai programok, valamint ezen keresztül biztosítjuk a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működését. Továbbá az Egán Ede-alapítvány is működik, és új támogatási programot indít mezőgazdasági vállalkozók számára.
– Nem vegzálják mostanság az alapítványok munkatársait? Mert korábban lehetett ilyen esetekről hallani.
– Az utóbbi időben nem voltak kihallgatások, és újabb dokumentumokat sem kértek az alapítványainktól. Annak ellenére, hogy az említett eljárások még folyamatban vannak, jelenleg az alapítványok viszonylag zavartalanul tudnak működni.
– Elnök úr, az ön ellen 2020-tól folyó bűnvádi eljárással kapcsolatban van valamilyen változás? Mint köztudott, akkor nagyon súlyos vádakkal, hazaárulással és szeparatizmus finanszírozásával vádolták meg, amit azóta sem sikerült bizonyítania az ukrán titkosszolgálatnak.
– Azzal kapcsolatban sem lehet semmit tudni. Ellenem sincs vádirat, tehát egy alvó ügyről van szó, viszont nem zárták le. Ez ügyben a két évvel ezelőtt kialakult helyzet semmit nem változott.
– Most hogyan látja Ukrajna és azon belül a kárpátaljai magyarság helyzetét?
– Mind Ukrajna, mind a kárpátaljai magyarság helyzete tragikus. A háború második éve tart, nem látjuk a végét, s közben irtózatos rombolást végez. Ukrajna lakossága 1991-ben, a Szovjetunió széthullásakor 52 millió embert tett ki, most különböző becslések szerint 25, legfeljebb 30 millió, tehát megfeleződött. A termékenységi ráta 0,5, ami a legalacsonyabb a világon. Ebből a demográfiai válságból igen nehéz lesz – ha nem lehetetlen – Ukrajnának és Kárpátaljának is kijönnie. S akkor még nem beszéltünk a korfáról. Tudjuk, hogy elsősorban a fiatalok és a nők tartózkodnak külföldön, az otthon maradt lakosságban pedig rendkívüli mértékben felülreprezentáltak az idősebb generációk, és ez egyre inkább így lesz. Azt is tudjuk, hogy az ország véglegesen eladósodott, s keleten rendkívül nagyok a pusztítások. Azáltal, hogy a háború a pénznek a nagy részét elviszi, természetesen az infrastruktúrába sem tudnak befektetni, emiatt ott is rendkívül nagy problémák jelentkeznek már most is, és jelentkeznek majd a jövőben. Mihamarabb békére lenne szükség.
Hasonló folyamatok vannak a kárpátaljai magyarság körében is. Közösségünk jelentős része külföldön tartózkodik, elsősorban Magyarországon, a korfával és a demográfiai helyzettel a mi esetünkben is problémák vannak. Ráadásul negatív módon befolyásolja a helyzetet, hogy nem lehet látni, mikor ér véget a jelenlegi állapot, és mit hoz a jövő.
– Miként értékeli a magyar kormány Ukrajnával és Kárpátaljával kapcsolatos politikáját?
– A magyar kormány, Magyarország kiállt és kiáll azért, hogy visszaadják a kárpátaljai magyarság jogait, ez ügyben konfliktusokat is felvállal. Láthatjuk, hogy ez valamifajta eredményre vezetett, hiszen az ukrán parlament – paradox módon pont a Porosenko-párt által benyújtott javaslatot támogatva – villámgyorsan és jelentős mértékben módosított az oktatási és nyelvtörvényben lévő jogszűkítő intézkedéseken. A mostani állapot sem tökéletes, hiszen számos korábbi jogunkat nem kaptuk vissza, azonban kétségtelen, hogy a törvénymódosítás jó irányba tett lépés. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy akkor mire való volt ebben az ügyben a 2017-től folyamatosan zajló hangzavar, ha ezt már akkor jobban meg lehetett volna oldani.
– Az említetteken túl is rendkívül feszült az ukrán és a magyar kormányzat közötti viszony…
– A két ország közötti feszültség nem új keletű. Még Porosenko elnök idején kezdődött a viszony romlása. Mi, kárpátaljai magyarok valamennyien érzékeltük, hogy egy korábban elképzelhetetlen mértékű propagandakampány indult Magyarország és a kárpátaljai magyarság ellen, ami folyik jelenleg is. Mindenfajta alaptalan és teljesen abszurd vádakkal támadták Magyarországot, ami óhatatlanul rontotta a két ország kapcsolatát. Ugyan Magyarország tett gesztusokat: történetének legnagyobb humanitárius segélyprogramját folytatja Ukrajna vonatkozásában, melyben hangsúlyosan szerepel Kárpátalja is; többször járt Ukrajnában Novák Katalin elnök asszony is – azonban ezek a gesztusok nem hoztak érdemi javulást. A két kormányzat esetében van egy kardinális nézetkülönbség a háborúval kapcsolatban. Magyarország elismeri Ukrajna területi egységét és elítéli az orosz agressziót, támogatott mindenféle szankciós intézkedést Oroszország vonatkozásában és befizet azokba az alapokba, amelyekből az EU támogatja Ukrajnát, azonban fegyvert nem szállít és folyamatosan sürgeti a mihamarabbi tűzszünetet és békét. A magyar politika döntéshozói kezdettől úgy vélik, hogy ez a háború a frontokon nem nyerhető meg. Ez az álláspont nyilván feszültséget okoz a két ország között.
A másik ok pedig az, hogy másfajta véleménye van Magyarországnak Ukrajna EU-csatlakozásáról is. Szerintük Ukrajna nem kész az EU-csatlakozásra, ezt meg kellene fontolni. Ugyanakkor a magyar kormány nem gördített akadályt korábban a társulási szerződés és most a csatlakozási tárgyalások megkezdése elé sem. A legutóbbi hírek szerint érintkezésbe lépett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és az ukrán elnöki adminisztráció vezetője, tárgyalásokat készítenek elő Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij között. Mindez reménykeltő, ha sikerül jól előkészíteni a találkozót, ott pozitív folyamatok is elindulhatnak a két ország között. Sajnos ilyen hosszas torzsalkodás után igen nehéz lesz normalizálni a viszonyt.
– Mit gondol Magyarországnak a kárpátaljai magyar közösséget megcélzó támogatáspolitikájáról?
– Ez számunkra nagyon fontos dolog. Azt hiszem, hogy a kárpátaljai magyarság intézményeit anyaországi támogatás nélkül rendkívül nehéz lenne fenntartani. Ezek a támogatási formák már 2014 után megjelentek, hiszen az akkori ukrajnai forradalom és a kialakuló belső feszültségek jelezték azt, hogy nehéz időszak következik. Emiatt a többi határon túli közösségre is kiterjesztett támogatási rendszereken túl a kárpátaljai magyarság speciális támogatásformákban is részesült, amelyek elsősorban a tanárok, az orvosok és a kulturális területek dolgozóinak a támogatását célozzák. Ezenkívül nagyon fontos az oktatási-nevelési támogatás is. Mindezeknek köszönhetően a kárpátaljai magyarok jelentős támogatáshoz jutnak, illetve a támogatási programjaink után befizetett adóból – ami ugyancsak jelentős – az ukrán költségvetés mellett profitálnak az önkormányzatok is. Ezek a támogatási formák a jövőben is folytatódnak.
– Ön szerint van remény arra, hogy a háború befejezése után újra egy gyarapodó, fejlődő közösség legyen a kárpátaljai magyarság, Ukrajna pedig egy élhető ország?
– Gulácsy Géza (a KMKSZ alelnöke – a szerk.) írta valahol, hogy a kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere a remény – ebben van igazság. Azt hiszem, valamennyi kárpátaljai magyarnak az a vágya, hogy legyen béke Ukrajnában. Azonban be kell valljuk, hogy a béke megteremtése után sem vár ránk könnyű időszak. Őseink az első és a második világháború után is rendkívül nehéz időket éltek át; ebből a tapasztalatból is látszik, hogy nemcsak maga a háborús időszak, hanem az utána következő sem egyszerű. Eddig még minden háborút béke követett, reménykedjünk abban, hogy ez minél hamarabb bekövetkezik, s akkor újra hozzáfoghatunk a dolgok helyreállításához. A kárpátaljai magyarság többször bizonyított története folyamán, most is látjuk, hogy a háborús viszonyok ellenére sem esett szét mint közösség és fenn tudja tartani az intézményeit. Ha kedvezőbb lesz a környezet, akkor reménykedhetünk abban, hogy magyar közösségünk meg tud maradni a szülőföldjén és újra fejlődni tud.
Ukrajna törvényéről az Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról az Európa Tanács és annak szervei által a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak egyes területeit illetően
A Kárpátalja Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit. Ezért üdvözli a 2023. december 8-án az Ukrajna Legfelső Tanácsa által számos törvényben a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő módosítások megejtését, melyek ezen ambíciók megvalósulása irányába mutatnak.
A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, különös tekintettel az oktatásra, a nyomdai termékek előállítására és terjesztésére, valamint a médiahasználat területére.
Pozitívumnak tekinthető, hogy a törvény konkrét tartalommal tölt meg egyes, korábban meghatározatlan jogi kategóriát. A jogszabály kimunkálásakor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásainak egy részét, valamint konzultáltak a nemzetiségi szervezetekkel.
Fontos előrelépés, hogy az oktatási törvény 7. cikkelyének vonatkozásában szavatolják az egyes kisebbségek, köztük a magyar kisebbség anyanyelvű oktatásban való részesülésének jogát. Ugyancsak pozitívnak tekinthető, hogy azok a gyermekek, akik a 2018-as tanév előtt kezdték meg magyar nyelvű iskolai tanulmányaikat, a középfokú oktatás befejezéséig változatlanul magyar nyelven tanulhatnak.
Ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy az elfogadott törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. A nyelvi jogok települési szintű alkalmazása továbbra is a többségi döntéshez kötött, vagyis azok realizálása a települések nagy részében illuzórikussá válik.
A törvény a nyelvi jogokkal való élés lehetőségét a kisebbség „hagyományos” letelepedettségének fogalmához köti. Ennek szintjét 10%-ban állapítja meg. Ily módon az ennél kisebb arányszámban, tehát a szórványban élő kisebbségek gyakorlatilag semmilyen nyelvi jogokkal nem rendelkeznek, ami tovább gyorsítja az asszimiláció folyamatát.
A jogszabály csupán a kisebbségek nyelvi jogait érinti, míg más vonatkozások abból teljesen kimaradnak. Továbbra sem rendelkezik a törvény a nemzeti szimbólumok szabad használatáról. Nem rendelkezik a jogszabály a kisebbségi képviselet feltételeinek biztosításáról sem.
A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű, ami önkényes értelmezésre adhat módot. Több fogalom értelmezése továbbra is tisztázatlan. Ez elsősorban az anyanyelvű oktatásnak az államnyelv melletti érvényesítési joga esetén további kérdéseket vet fel.
A törvény továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek részére az Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét.
Bízva abban, hogy e törvénymódosítás csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ hatályos programjának megfelelően továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat.
Egy perces néma csenddel emlékeztek a KMKSZ soron következő választmányi ülésének résztvevői a szövetség nemrég elhunyt alelnökéről, Barta Józsefről, a KMKSZ megyei tanácsi frakciójának vezetőjéről. A róla készült kisfilm bemutatását követően online elnöki beszámolójában Brenzovics László úgy fogalmazott: Barta József halála nagy űrt hagyott maga után a szövetségben, de a KMKSZ-nek folytatnia kell a kárpátaljai magyarság érdekvédelmével kapcsolatos munkáját, amelynek többek között Barta József tevékenységének köszönhetően körvonalazódnak az eredményei. Bocskor Andrea Európai Parlamenti képviselő beszédében rámutatott: a KMKSZ és a KMPSZ vezetőivel számos fórumon jelezték a 2017-óta kezdődött, kisebbségekre vonatkozó ukrajnai jogszűkítéseket. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke hozzászólásában azokról a kárpátaljai magyar oktatást érintő módosítási javaslatokról beszélt, amelyet a szövetség az Ukrán Oktatási Minisztériumnak küldött meg. Gulácsy Géza általános alelnök az anyaországi támogatások koordinálását lebonyolító KMKSZ Jótékonysági Alapítvány tevékenységét összegezve elmondta: az alapítvány az idén több mint 32 ezer pályázatot fogadott be. Ezek mintegy 95 százaléka már ki lett fizetve. Berki Marianna irodaigazgató az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány idei munkájáról számolt be és ismertette az új pályázati lehetőségeket. Molnár László, kulturális titkár elmondta: a KMKSZ nemrég avatott Kölcsey-emléktáblát Badalóban és jelenleg is tart a beregszászi színházzal közösen gyermekek számára szervezett előadássorozat, amelyet Kárpátalja 11 magyar településén mutatnak majd be. Molnár László ismertette a KMKSZ 2024-es rendezvényeinek programtervét, amelyet a választmány jóváhagyott. Az ülés néma főhajtással zárult a háború áldozatai emlékére.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) sajnálattal konstatálja, hogy a kisebbségi törvény módosításakor ezúttal sem vették figyelembe a magyar szervezetek által megfogalmazott építő jellegű módosító javaslatokat. A második olvasatban elfogadott törvény szerint a nemzeti kisebbségek meghatározásának egyik fontos ismérvét törölték, vagyis azt, hogy annak képviselői hagyományosan Ukrajna területén élnek, s ezáltal kiüresítették a nemzeti kisebbség fogalmát, illetve ez a kisebbségekhez köthető bármiféle kollektív jog kizárását eredményezi. Önkényes értelmezésre adhat módot az, hogy a jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű. A törvény arról sem rendelkezik, kik és milyen alapon tartoznak egy adott kisebbséghez, nem tesz különbséget az őshonos, tradicionális kisebbségek és a betelepültek között.
A most elfogadott módosítás továbbra sem biztosítja a kisebbségek részére az Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogokat.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) sajnálattal állapítja meg, hogy a törvény módosításakor ezúttal sem vették figyelembe a magyar szervezetek által megfogalmazott felvetéseket. Az első olvasatban elfogadott törvénymódosítás szövege szerint törlésre kerül a nemzeti kisebbségek meghatározásának egyik fontos ismérve, azaz, hogy annak képviselői hagyományosan Ukrajna területén élnek, ami végső soron a nemzeti kisebbség fogalmának kiüresítését, illetve a kisebbségekhez köthető bármiféle kollektív jog kizárását eredményezi. A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű, ami önkényes értelmezésre adhat módot.
Az első olvasatban elfogadott módosítás továbbra sem biztosítja a kisebbségek részére az Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogokat.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) a Velencei Bizottság és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottsága által megfogalmazott ajánlásokkal összhangban támogatja A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) Ukrajnában című törvény érdemi megváltoztatására, a kisebbségek jogainak bővítésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor nem tartjuk korrekt hozzáállásnak, hogy a törvény módosítási javaslatait csak közvetlenül a megbeszélés előtt juttatják el hozzánk, ami lehetetlenné teszi annak mélyreható jogi elemzését, illetve érdemi módosító javaslatok kidolgozását és megküldését. A magunk részéről sajnálatosnak tartjuk, hogy a kisebbségi törvény közel egyéves megvitatása során korábban megküldött építő jellegű javaslataink közül egyetlen egy sem került be a módosító indítványba. Ugyancsak sajnálatos, hogy a törvénymódosítás szeptember közepére tervezett elfogadása – a rövid határidőkre való tekintettel – nem tesz lehetővé érdemi vitát, illetve megfelelően alátámasztott javaslatok benyújtását.
Az Ukrajna etnopolitikai és lelkiismereti szabadság kérdéseivel foglalkozó állami szolgálata (mint a kérdésben illetékes legfelsőbb végrehajtó szerv) és Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa emberjogi, az Ukrajna megszállt területeinek deokupációjával és reintegrációjával, a nemzeti kisebbségek és nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó bizottsága által kidolgozott, a társadalmi megvitatás előtt egy nappal (augusztus 8-án) megküldött törvénymódosító indítvány nagy része pusztán deklaratív jellegű szövegkiegészítéseket tartalmaz, amelyek egyes elemei más jogi dokumentumok dublírozása, illetve olyan meghatározatlan tartalmú fogalmakat használ, amelyek jogérvényesítési relevanciája csekély, ugyanakkor önkényes értelmezést is lehetővé tesz. A törvényalkotó által elkészített módosító indítvány nem veszi figyelembe az Európa Tanács 1201-es ajánlásában foglaltakat. Így például a módosító indítvány elfogadása esetén a törvény 1. cikkéből törölték a nemzeti kisebbségek meghatározásának egyik fontos ismérvét, azaz hogy annak képviselői „hagyományosan Ukrajna területén, annak nemzetközileg elismert államhatárai között élnek”. Ebből kifolyólag Ukrajna valamennyi állampolgára, aki nem etnikai ukrán (vagy az őshonos népek tagja), a nemzeti kisebbségek kategóriájába fog tartozni. Meglátásunk szerint a tervezet több passzusa diszkriminatív, illetve sérti az alapvető emberi jogokat is, éppen ezért javasoljuk azok átdolgozását és/vagy törlését.
Egészében véve a módosítási javaslat nem állítja vissza a kisebbségek Ukrajna Alkotmánya által garantált jogainak összességét, mi több, nem szolgálja érdemben a korábban meglévő kisebbségi jogok visszaállítását sem.
Egy perces néma csenddel tisztelegtek a háború áldozatai előtt a KMKSZ soron következő választmányi ülésének résztvevői. A szövetség elnöke online tartotta meg éves beszámolóját. Brenzovics László hangsúlyozta: a háború rányomja bélyegét a KMKSZ tevékenységére is. Ennek ellenére sikerült megtartani a tisztújító közgyűléseket az alap- és középszintű szervezetekben, ami azt bizonyítja – ellentétben egyes magyarországi médiumok állításával -, hogy a kárpátaljai magyarság létezik, messze nem mindenki hagyta el szülőföldjét.
Orosz Ildikó, a kárpátaljai magyar oktatásügyi helyzetet elemezve rámutatott: a központi hatalom kivonult az oktatási intézmények finanszírozása mögül, ezzel hatalmas terhet rótt a kistérségekre, ezeknek ugyanis saját költségvetésből kell fenntartaniuk iskoláikat, óvodáikat. Forráshiány miatt ez sok helyen intézmények összevonásához vezethet – mutatott rá a KMPSZ elnöke.
A KMKSZ választmánya nyilatkozatot fogadott el, amelyet Darcsi Karolina, kommunikációért felelős titkár ismertetetett az egybegyűltekkel.
A KMKSZ választmánya egyhangúlag döntött arról, hogy a szövetség tisztújító közgyűlését idén április 22-én tartják a beregszászi főiskolán.
Egy perces néma csenddel tisztelegtek a háború áldozatai előtt a KMKSZ soron következő választmányi ülésének résztvevői. A szövetség elnöke online tartotta meg éves beszámolóját. Brenzovics László hangsúlyozta: a háború rányomja bélyegét a KMKSZ tevékenységére is. Ennek ellenére sikerült megtartani a tisztújító közgyűléseket az alap- és középszintű szervezetekben, ami azt bizonyítja – ellentétben egyes magyarországi médiumok állításával- , hogy a kárpátaljai magyarság létezik, messze nem mindenki hagyta el szülőföldjét.
