Az ukrán kormány május 13-án tette közzé azon távlati tervét, melyben jóváhagyta Voliny, Kárpátalja, Kirovohrad, Poltava és Csernyihiv megyék esetében a településtársulások létrehozását. Ebben a tervben Visket és Velétét is a Huszti kistérséghez csatolják. A helyiek körében az önkényesen meghozott határozat hatalmas felháborodást váltott ki, hisz tudtuk nélkül és akartuk ellenére döntött így a Zelenszkij által vezetett kormány.
Tegnap este beszámoltunk arról, hogy Visk polgármestere videofelhívásban tájékoztatta a község lakosságát a kormány által elfogadott kistérségi egyesüléseket meghatározó távlati tervezetekről. Az elfogadott tervezetekkel kapcsolatban a gond ott kezdődik, hogy – előzetes egyeztetés nélkül – utólagosan tájékoztatták az önkormányzatot, miután már elfogadták a távlati tervezetet. Tehát Visknek és körzetének, valamint Velétének lehetősége sem volt arra, hogy legalább véleményt nyilvánítson a döntéshozók előtt.
Április végéig volt lehetősége minden községnek arra, hogy benyújtsa tervezetét a kistérségek kialakítására. Jaroszlav Hajovics, Visk polgármestere elmondta, hogy az önkormányzat közösen Veléte önkormányzatával még tavaly benyújtotta a szükséges okmányokat a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatalhoz, melyet az elutasított arra hivatkozva, hogy átdolgozásra szorulnak. Az átdolgozott okmányokat nemrégiben újra beadták, melyekben szintén a Velétével való közös egyesülés döntése és annak kidolgozása található.
Az Európai Unióba tartó Ukrajnában napi szinten történnek „csodák”, nemcsak a törvényhozásban és törvényalkotásban, de a közigazgatásban is. Habár a Nép Szolgája kampányában a nép szolgálatát tűzte ki célul, mégis egyre-másra történnek olyan önkényuralmi döntések, melyek nem az európai demokratikus útvonal lejtőjét célozzák meg. Vajon ennél a döntésnél ki vagy kik érdekeltek abban, hogy Visk és Veléte mindenképpen a Huszti kistérséghez tartozzon, hiszen ha lakossági létszámot tekintjük, Huszt és a már eddig hozzá önkéntesen csatlakozni kívánó települések bőven elegendőek, valószínűleg nem ez lehetett az az indok, amely alapján szükségeltetett a döntés meghozatala. Nem szabad elfeledni, hogy a térség egyik legnagyobb turistaövezete Veléte és Saján, amely Visk közigazgatásához tartozik. Az üdülőövezetek nagy bevétellel rendelkeznek, emellett a térség bőven gazdag ásvány- és termálvízlelőhelyekben. Vajon nem voltak-e háttérspekulánsok, akik számára az elfogadott döntés kedvező gazdasági lépéseket hozna? Hogy hogyan és mire alapozva hozta meg döntését a kormány, egyelőre nem tudni, az viszont biztos, hogy a helyi lakosság bevonása nélkül döntött az ott élők jövőjéről.
A polgármester május 13-án este rendkívüli tanácsülést hívott össze, melyen megvitatták a kormány által kedélyeket felborzoló önkényesen erőltetett tervezetet. Május 14-én reggel, közép-európai idő szerint 09.00-kor a Huszti Járási Tanács hivatalában Visk és Veléte vezetőségét fogadják, ahol az érintettek megpróbálnak fellebbezni a kormány által elfogadott döntés ellen – tájékoztatott közösségi oldalán Klücskei Szlávik, a viski képviselői tanács tagja, aki arra buzdítja az érdekvédelmi képviseleteket is, hogy segítsék Visk és Veléte ügyét.
A községben nagy felháborodást kiváltó egyesülési tervezet ellen civil kezdeményezésre a közösségi média oldalán többen kifejezték tiltakozásukat az egyesítés ellen: ukránok és magyarok kommentekben, fényképekkel, megosztásokkal tüntetnek a Huszti kistérséghez való csatlakozás ellen. Ilyen megosztások olvashatóak: „Visk nem Huszt, ellenezzük az egyesítést!”, „Я категорічно проти приєднання Вишкова до Хустської ОТГ”, „Я проти приєднання Вишково до Хустської ОТГ”. A mai napon civil kezdeményezésre tüntetést szerveztek, azonban a viski vezetőség kérésére a tüntetést elhalasztották.
Jaroszlav Hajovics, Visk polgármestere közösségi oldalán május 13-án videofelhívásban arról tájékoztatta a község lakóit, hogy a kormány önös döntése alapján Visket a Huszti kistérséghez csatolják – olvasható a Kárpátalja hetilap oldalán.
Több újságban is megjelent az ukrán kormány által elfogadott kistérségek kialakításainak tervezete a Volinyi, Kirovográdi, Poltovai, Csernyihivi és Kárpátaljai megyében. 17 megyében már születtek hasonló tervek. A tervezetben arról tájékozódhatunk, hogy Visket és a szomszédos Velétét a Huszti kistérséghez csatolja a kormány, ezáltal összesen 11 település csatlakozik Huszthoz.
Visk polgármestere szerint a minisztériumi kabinet úgy hozta meg döntését, hogy számba sem vette a helyiek akaratát. „Néhány órával ezelőtt tudomásunkra hozták, hogy a távlati terv elfogadása szerint Visk község a Huszti kistérséghez tartozik. Nagyon kellemetlen olvasni e minisztériumi határozatot, melyet a viski és a velétei közösség akarta ellenére fogadtak el, ugyanis megtartottunk öt képviselői gyűlést, folytattunk közös megbeszéléseket, párbeszédeket falvaink – Visk és Veléte – lakosai között, melyeken egyöntetű vélemény született: Saját kistérséget hozzunk létre, melynek központja Visk, és Veléte is hozzá tartozna. Ugyanezt a véleményt támogatták Veléte lakosai is, vagyis ebben a kérdésben egyöntetűen határoztunk, és a szükséges okmányokat továbbítottuk a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatalnak még tavaly” – fogalmazott Jaroszlav Hajovics.
A Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal azonban elutasította az okmányokat arra hivatkozva, hogy átdolgozásra szorulnak. „Községünk Velétével közösen ezen okmányokat átdolgozta, az okmányok a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatalban vannak. A holnapi nap folyamán szeretnék egy rendkívüli találkozón részt venni Kárpátalja kormányzójával, ahol tájékoztatom a közösség álláspontjáról, valamint kérni fogom a segítségét a helyzet megoldására” – mondta el a polgármester.
A viski községháza vezetői ma este rendkívüli gyűlésen vettek részt, melyen az adott kérdést tárgyalták.
1/3 The Ministry of Foreign Affairs is concerned at last night’s parade, held in the heart of the city of Kiev, to mark the establishment of the SS “Galicia” Division. The SS Waffen units were involved in some of the worst crimes that took place during the Holocaust. pic.twitter.com/XLzCEjVb7k
“We will fight, we will die, we will get our rights” chanted a group of brave Afghan women during a protest against Taliban regime in Kabul.
Among other restrictions, Taliban have banned female education almost altogether & placed severe restrictions on female employment. pic.twitter.com/jtTN6cTM9s
#Afghanwomen took to the street in Kabul today afternoon and asked the world not to recognize the Taliban while they were violently dispersed. The protesters chanted “recognition of the Taliban is a disgrace to the world”, and “Afghan people are hostages of the Taliban”. pic.twitter.com/5dvmMiC2dB
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta Voliny, Kárpátalja, Kirovohrad, Poltava és Csernyihiv megyék esetében a településtársulások létrehozásának távlati terveit – adta hírül az unn.com.ua hírportál.
A tudósítás szerint Olekszij Csernisev közösség- és területfejlesztési miniszter a kormányülésen bejelentette, hogy „az 5.4, 5.5, 5.6, 5.7 és 5.8 rendelettervezetekkel indítványozza Voliny, Kárpátalja, Kirovohrad, Poltava és Csernyihiv megyékben a településtársulások létrehozását célzó távlati tervek jóváhagyását a már létrejött településtársulások kritériumainak, módszereinek és kialakításának megfelelően, a megye egész területére kiterjedően.” Mint kifejtette, a május 12-i állapotok szerint a kormány jóváhagyta 12 megye, így Ivano-Frankivszk, Ternopil, Csernyivci, Hmelnickij, Zsitomir, Vinnica, Cserkaszi, Mikolajiv, Harkiv, Herszon, Doneck és Luhanszk megyék távlati terveit a területi és közösségi társulások létrehozására.
A május 13-án életbe lépett 562-IX. számú törvény értelmében a kormány köteles három hónapon belül meghatározni a településtársulások határait – közölte a Közösség- és Területfejlesztési Minisztérium. Az október 25-re kitűzött helyi önkormányzati választásokon már ezen törvény alapján választják a helyi önkormányzati képviselőket az országban.
Izsnyétét Kárpátalja decentralizációs térképén a Gorondi Egyesített Területi Közösség részeként tüntették fel, holott a település lakosainak többsége a Munkácsi kistérséghez akar csatlakozni. Bár álláspontjuknak már több éve hangot adnak, ám sem a helyi, sem a központi hivatalok nem akarnak tudomást szerezni róla. Ezért Izsnyéte képviselői ismét felkeresték a megyei vezetőséget, hogy elmondják közösségük kifogásait és reményeit.
https://youtu.be/yqk7jB67Z_Y
Az ukrán törvényeknek megfelelően, az Egyesített Területi Közösség megalakítása csak a távlati tervben meghatározott módon történhet. Viszont az izsnyéteieknek nem maradt túl sok idejük annak végleges elfogadásáig.
Április végéig maradnak a leendő kistérségek határai Kárpátalja térképén, eddig van lehetőség módosításokat és új igényeket benyújtani ahhoz a tervhez, amit a Megyei Közigazgatás állít össze a községek igényeinek figyelembevételével.
https://youtu.be/9qku3UUbqHs
Vidékünkön meghatározták annak a 64 kistérségnek a határait, amelyeket fel szeretnének állítani. A jelenlegi állás szerint a Magyar közösségek túlnyomórészt a magyarok által lakott kistérségekhez fognak csatlakozni.
A Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal megfontolásra és jóváhagyásra nyújtotta be Ukrajna Minisztertanácsának Kárpátalja egyesült területi közösségeinek távlati tervének új kiadását. A távlati terv 64 kistérséget jelöl meg és 2020. február 21-én került benyújtásra.
A tervben szerepel az ungvári járási Onokóci és Homoki valamint a szolyvai járási Hársfalvai (Nelipino) kistérségek, amelynek létezését a közelmúltban megkérdőjelezték. Emlékeztetőül, Kárpátalja egyesült területi közösségeinek távlati terve csak ajánló jellegű. A végső szót Ukrajna kormánya mondja ki.
A kistérségek listája a megyei adminisztráció Városrendezési és építészeti főosztályának honlapján található.
Magyarország addig blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, amíg nincs megállapodás a kárpátaljai magyaroktól elvett kisebbségi jogok visszaadásáról.150 ezer kárpátaljai magyar sorsa fontosabb bármilyen geopolitikai megközelítésnél.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Továbbra is bizonytalan Izsnyéte kistérségi hovatartozása. Mivel helyi közösségnek számos diskurzust követően sem sikerült megfelelő támogatást szereznie a Munkácsi Egyesített Területi Közösséghez való csatlakozási szándékához, az izsnyétei lakosok aktív tagjai vasárnap egy rendkívüli gyűlést tartottak a kérdésben. Meggyőződésük, hogy községük távlati jóléte csakis a Munkácsi kistérségben képzelhető el nem pedig a gorondiban. A helyiek készek a végsőkig kiállni törekvésük mellett.
https://youtu.be/lWQUnl4j3Zo
A falugyűlésre meghívták Iván Turjanicát, Gorond polgármesterét is, aki viszont a gyűlésen nem kapott szót. Az izsnyéteiek szerint, a szomszéd község vezetőjét azzal a céllal hívták meg, hogy a saját szemével lássa a falu lakosainak valódi szándékát. A helyiek úgy vélik, hogy a gorondi polgármester csak is azzal a szándékkal koptatja a kijevi kormányhivatal küszöbét, hogy elhitesse velük, miszerint Izsnyétének a Gorondi Egyesített Területi Közösséghez kell tartoznia. Február elején Ukrajna közösség- és területfejlesztési minisztériumában újabb tanácskozásra került sor a távlati tervek formálását illetően.
Az izsnyéteiek, akiknek további sorsát Ungváron és Kijevben döntik el, nem hajlandóak visszalépni céljuktól. Egyelőre törvényes és civilizált eszközökkel próbálnak megoldást találni a kialakult helyzetre. Szavaik szerint, az újonnan megválasztott kormánybak meg kell hallania a nép szavát, de hozzátették, hogy ha ez nem történik meg, akkor radikálisabb lépésekre fognak kényszerülni.
A Munkácsi Városi Tanács és a város polgármestere is örömmel befogadná térségébe a munkácsi járási települést, Izsnyétét. A csatlakozást a nagy földterülettel rendelkező falu lakosai már több falugyűlésen is egyhangúlag megszavazták. Csakhogy a településsel szomszédos Gorond saját közigazgatási kistérséget (hromadát) alakított, amelybe minden létező eszközzel szeretné belekényszeríteni Izsnyétét. Ezt a szándékukat az sem zavarja, hogy az izsnyéteiek legalább 90%-a nem kíván Gorondhoz tartozni. A lakosságot megtévesztő aláírásgyűjtés, manipulatív televíziós riport, a polgármester ellen irányuló lejárató kampány, a tanácshatározat bírósági úton történő megsemmisítésére tett kísérlet jellemzi a gorondiak módszereit.
Orosz Jánost, Izsnyéte polgármesterét ottjártunkkor arra kértem, mondja el az elejétől, hogyan alakult ki a jelenlegi helyzet: „Már 2017-ben felkeresett engem Ivan Turjanica, Gorond polgármestere azzal kapcsolatban, hogy szeretne Gorond központtal „hromadát” alakítani. Akkor elmondtam neki, hogy mi falugyűlésen döntjük majd el, hogy a település hová csatlakozzon, én pedig az ott hozott döntést fogom képviselni. 2017. augusztus 13-án tartottuk ezzel kapcsolatban az első falugyűlést, ott a megjelentek egyhangúlag egyetértettek abban, hogy nem szeretnének csatlakozni egy Gorond központú kistérséghez. Ezt követően, augusztus 28-án a helyi tanács ülésén minden jelen lévő képviselő arra szavazott, hogy nem csatlakozunk a gorondi kistérséghez. A község magyar és ukrán nemzetiségű lakosai is egyetértettek abban, hogy ők a Munkács központú kistérséghez szeretnének csatlakozni, az egészségügyi ellátás és minden más szempontból is az lenne számunkra a legelőnyösebb. Ezt követően megkerestem Munkács polgármesterét, Andrij Balogát, majd a városi képviselőtes-tületnek is jeleztem, hogy Izsnyéte Munkácshoz szeretne csatlakozni. Ők mindannyian támogatásukról biztosítottak” – meséli a polgármester.
A története során mindig vegyes népességű Izsnyéte kb. 2000 fős lakosságának jelenleg 70%-a magyar nemzetiségű, 30%-a pedig ukrán. Bohus Anna, az Izsnyétei Községi Tanács földmérője a falu többségében ukránok által lakott részén, Oroszvégen lakik, a polgármester által vázolt előzményeket kiegészítve elmondta: „Tudja, mi közösen a Druzsba Kolhozhoz tartoztunk Goronddal. Az akkori tapasztalatok miatt Izsnyétén sem az ukránok, sem a magyarok nem szeretnének egy Gorond központú kistérséghez csatlakozni. Igaz, vannak olyan fiatalabb lakosok a faluban, akik többsége Gorondról került ide, leginkább házasság révén, legfeljebb ők támogatják ezt az elképzelést, de elenyésző kisebbségben vannak. Illetve a községi tanács képviselői közül hármat sikerült valamilyen ígéretekkel maguk mellé állítani a gorondiaknak. Ráadásul a három képviselőnk egyike valójában Gorondon lakik, csak papíron van itteni lakcíme.”
Bohus Anna elmondta még, hogy egy idő után a faluban terjeszteni kezdték, hogy a magyar bíró Beregszászhoz akarja csatolni Izsnyétét, ahol hamarosan még kórház sem lesz, mert átköltöztetik Nagyszőlősre. Akkor majd az öregek járhatnak Szőlősre orvoshoz. Emiatt 135 ember aláírt egy petíciót a Beregszászhoz csatolás ellen, most azokat az aláírásokat használják fel Gorond érdekében. Ez csalás, az aláírók is azt szeretnék, hogy Munkácshoz kerüljön a falu.
„A lakosság elhatározása ellenére 2019 elején a megye perspektivikus tervének kidolgozásakor Izsnyétét mégis Gorondhoz rajzolták – folytatja Orosz János polgármester –, meg sem kérdeztek minket. Néhány ügyeskedő terjeszteni kezdte, hogy én Izsnyéte Beregszászhoz csatolásáról aláírtam a szerződést. Oroszvégen tavaly nyár közepén a testület két képviselője kezdte gyűjteni az aláírásokat a Beregszászhoz csatolás ellen. 2019. szeptember 8-án újra összehívtam a falugyűlést Izsnyétén, ahol 203 ember egyhangúlag megszavazta a Munkácshoz csatlakozást. A helyi tanács két aláírásgyűjtő képviselőjéből az egyik nem jött el a falugyűlésre, a másik okoskodott, de végül ő is megszavazta a Munkácshoz történő csatlakozást. Gorond szóba sem került mint lehetőség, azt már korábban kizártuk. A falugyűlés után a tanácsülésen is egyhangúlag megszavazták a jelen lévő képviselők azt a tanácsi határozatot, amely arról döntött, hogy a Munkács központú »hromadához« csatlakozik Izsnyéte. Majd a Munkácsi Városi Tanács is pozitív határozatot hagyott jóvá a csatlakozásukkal kapcsolatban. A törvényeknek megfelelően a községi tanács képviselőinek többsége újra szavazott az ügyben, majd a Munkácsi Városi Tanács ismételten megszavazta, és elkezdtük előkészíteni a szükséges dokumentációt, amelyet az eljárási rendnek megfelelően Ungvárra vittünk a megye kormányzójához jóváhagyásra. A kormányzó meglepetésünkre nem írta alá, visszaküldte átdolgozásra a papírokat. Azt viszont, hogy mit kell benne átdolgozni, senki nem tudta megmondani. Ma úgy gondolom, az időt akarták csak húzni. Ekkor kezdtünk mi egy aláírásgyűjtésbe, ekkor 1040 helyi lakos kérte aláírásával a Munkácshoz történő csatlakozást. De még ez sem volt elég ahhoz, hogy aláírja a kormányzó. Azóta elküldtük ezzel kapcsolatos levelünket Kijevbe is.
Közben a Gorond érdekeiért küzdő két képviselőnk az Ungvári Adminisztratív Bíróságon próbálja semmissé nyilváníttatni az Izsnyétei Községi Tanácsnak a Munkácsi kistérséghez csatlakozással kapcsolatos határozatát. Most is rendszeresen járok ebben az ügyben a bíróságra. A helyi tanács határozatképességéhez nyolc képviselőnek jelen kell lennie az ülésen, néhányan viszont külföldön dolgoznak a testületből. Kiszámolták, hogy ha hárman nem jönnek el a tanácsülésre, akkor csak hét képviselő lesz itt. Ezúttal nem volt szerencséjük, mert véletlenül hazalátogatott egy Németországban és egy Magyarországon dolgozó tagja is a testületnek, akik itt voltak és szavaztak. Erről fényképeket is töltöttünk fel a községi tanács honlapjára. Ők arra hivatkoznak, hogy nem volt a tanácsülés határozatképes, de ennek az ellenkezőjét dokumentumokkal és fotókkal is tudtam bizonyítani a bíróságon. Meggyőződésem, hogy minket fog igazolni majd a bírói döntés. Amennyiben mégsem, akkor folytatom a küzdelmet tovább, hisz mellettünk van az igazság és a falu lakossága is. Nem kényszeríthetnek minket idegen emberek arra, hogy Gorondhoz csatlakozzunk, hisz a törvény értelmében a helyi lakosok dönthetnek ebben a kérdésben” – hangsúlyozta Orosz János.
A helyieket az háborította még fel, hogy az M-Studio nevű televíziós csatorna forgatócsoportja egy manipulált, az igazsággal köszönőviszonyban sem lévő összeállítást közölt az ügyről. A forgatócsoport autójában ott ült a Gorondi Községi Tanács egyik alkalmazottja, aki megmutatta, hogy kiket kérdezzenek meg Izsnyétén. Ennek ellenére sokan Munkács mellett érveltek a kamera előtt, de azok nyilatkozatait többségében kihagyták a tudósításukból, inkább gorondiakat beszéltettek az izsnyéteiek helyett. A helyi postásról meg azt hazudták, hogy azért van Munkács mellett, mert a városban dolgozik, holott Izsnyétén postás, nem Munkácson. Ezen annyira felháborodtak a helyi emberek, hogy kilenc gépkocsival mentek Ungvárra a kormányzóhoz, hogy tisztázzák az ügyet. Az izsnyéteiek nem akarják elhinni, hogy Ungváron csak a csalással megszerzett 135 aláírás számít, a községi tanács által összegyűjtött 1040 meg nem. Találgatják, hogy ki állhat a gorondiak mögött. Viszont elhatározták, hogy mindenáron kitartanak döntésük mellett, ha kell, tüntetnek, vagy akár polgári engedetlenségre is hajlandóak, hisz joguk van eldönteni, hogy kikkel akarnak közös önkormányzatban élni és kikkel nem. Első lépésként a polgármester vasárnap, február 9-re, magyar idő szerint 13 órára ismét összehívja a falugyűlést, hogy tájékoztathassa a lakosságot a kialakult helyzetről.
Izsnyétét, lakosai akarata ellenére, akik a munkácsi kistérséghez szeretnének tartozni, arra kényszerítik, hogy a Gorond központú kistérség tagja legyen. A helyi lakosok ez ellen a Megyei Közigazgatási Hivatalnál tiltakoztak.
https://youtu.be/KoIbZhlIYdE
A Megyei Közigazgatási Hivatal ideiglenesen megbízott vezetője arról biztosította az izsnyéteieket, hogy a kistérségek kialakítását a jogszabályoknak megfelelően, a lakosság véleményét figyelembe véve kell megoldani.
A KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese támogatja az izsnyéteieket és kész kiállni a helyiek önkéntes egyesülésének jogáért. Viszont türelemre inti a jelenlévőket, hiszen a kérdés további tanulmányozásra szorul.
Az izsnyéteiek most írásos kérvényt nyújtottak be a Megyei közigazgatási hivatalhoz, amelyben véleményük meghallgatását kérték. A Megyei közigazgatási hivatalban két-három hét múlva ígértek választ adni a falusiaknak, akik készek határozottabban is fellépni saját érdekükben. És azt is fontolóra vették, hogy levelet írnak az üggyel kapcsolatban az államfőnek is.
Magyarország addig blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, amíg nincs megállapodás a kárpátaljai magyaroktól elvett kisebbségi jogok visszaadásáról.150 ezer kárpátaljai magyar sorsa fontosabb bármilyen geopolitikai megközelítésnél.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
A Kárpátaljai Megyei Tanács illetékes munkabizottság változtatásokat szavazott meg a kárpátaljai perspektivikus terv kapcsán. Ez az a dokumentum, az amely rögzíti a megye területén kialakítandó új kistérségeket. A módosítás értelmében egy új magyar érdekeltségű területi egyesülés is létrejöhet Nagybégány központtal.
