„Elfogadhatatlan, ami Ukrajnában a kárpátaljai magyarsággal történik” ‒ jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Facebook-oldalán. Felháborodását a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola magyar vezetőjének indokolatlan menesztése, valamint a tanévnyitón a nemzeti szimbólumok használatának és a magyar nemzeti himnusz eléneklésének megtiltása idézte elő.
Az iskola vezetősége a tanévnyitón a magyar zászló kitűzését, de még nemzeti imádságunk eléneklését sem engedélyezte. Válaszként a tantestület és a szülők néma sorfalat állva egy szál nemzeti színű gyertyával, valamint Reményik Sándor Templom és iskola versével tiltakoztak az ukránosító lépés ellen.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a közösségi médiafelületén felhívta a figyelmet a Munkácsi kistérségben folyó magyarellenes megnyilvánulásokra, majd sajnálatosnak nevezte, hogy az „önkormányzati hatáskörre” való hivatkozással ez ellen sem a megye vezetése, sem pedig az ukrán kormányzat nem lép fel. A munkácsi városvezetés cinikus intézkedéseivel próbálja ellehetetleníteni a közel 150 éves múltra visszatekintő magyar oktatási intézmény működését.
Továbbá posztjában emlékeztetett, hogy: „Magyarország 32 éve elsőként ismerte el az újonnan létrejött, független Ukrajnát, Ukrajna pedig most a jogszűkítő ukrán törvényekkel asszimilációra vagy távozásra kényszerítené az 1 100 éve a szülőföldjén élő magyarságot.”
Véleménye szerint egy, az Európai Unióba és a NATO-ba igyekvő ország esetében az ukrán önazonosság megerősítése és a háborús helyzet nem szolgálhat alapul az ukrán Alkotmányban, nemzetközi és kétoldalú szerződésekben vállalt kisebbségi jogok szűkítésére. „Határozott gyakorlati intézkedéseket várunk Kárpátalja megye vezetésétől és Zelenszkij elnöktől!” – zárta reakcióját Potápi Árpád János.
A kárpátaljai magyarság szeretné megtartani korábban gyakorolt jogait – erről beszélt a kisebbségi jogok az unió bővítési folyamatában című konferencián Bocskor Andrea, EP-képviselő Brüsszelben. Az Európai Parlamenben megtartott rendezvényen a politikus azt mondta, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását. A magyarok pedig pozitívan állnak a többséghez és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.
„Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – mondta Brüsszelben Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a kisebbségi jogok az unió bővítési folyamatában című konferencián. Az Európai Parlamentben megtartott rendezvényen a politikus úgy fogalmazott: a kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajna európai integrációját, azonban fontos, hogy – a koppenhágai kritériumoknak megfelelően – tiszteletben legyenek tartva a nemzetiségek jogai. A KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, az 1992-ben megszerzett, európai mértékkel mérhető törvény széleskörű jogokat biztosított a kisebbségek számára.
„Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke május 23-án Brüsszelben, az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja kezdeményezésére szervezett Kisebbségi jogok az Európai Unió bővítési folyamatában című konferencián.
Az Európai Parlamentben megtartott fórumon a KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, 1992-ben egy európai mértékkel mérhető, széleskörű jogokat biztosító kisebbségi törvényt fogadtak el, amely nagyrészt kielégítette az országban élő kisebbségek igényeit, és ezt 1996-ban az alkotmány is rögzítette. „2017-ben azonban az oktatási törvény, később a nyelvtörvény, majd az új kisebbségi törvény elfogadásával az összes korábban élvezett jogainkat vagy visszavették, vagy igen jelentős mértékben korlátozták. Mi azt kérjük, hogy állítsák helyre a jogainkat Ukrajna Alkotmányával és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban” – tette hozzá Brenzovics László.
„Az Európai Unió újra bővítés előtt áll, szó van nyugat-balkáni országokról, Ukrajnáról, Grúziáról és Moldováról, s mint ahogy a múltban, most is rendkívül fontos aspektusa a bővítési folyamatoknak a kisebbségek jogai, hiszen a koppenhágai kritériumokban – amelyek meghatározzák azt, hogy milyen országok csatlakozhatnak az Európai Unióhoz – fel van sorolva az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása is” – szögezte le Brenzovics László, s köszönetet mondott a konferencia szervezőinek, hogy lehetőséget adtak arra, hogy reális képet mutassanak az Európai Parlamentben a ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetéről. „A kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajna mielőbbi európai integrációját, ugyanakkor szeretnénk megőrizni és helyreállítani azokat a jogainkat, amelyek Ukrajna Alkotmánya, Ukrajna nemzetközi szerződései és az ukrán–magyar alapszerződés szerint járnak nekünk” – fűzte hozzá a politikus.
Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő a konferencián kiemelte: az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását, a kisebbségek pozitívan állnak a többséghez, és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.
„A mai konferencia jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy az Európai Parlamentben és az európai biztos jelenlétében is elmondhattuk: nagyon fontos a kárpátaljai magyarok szempontjából, hogy a korábban gyakorolt jogainkat szeretnénk megtartani. A kárpátaljai magyar közösség, illetve az Ukrajnában élő román közösség egyaránt úgy gondolja, hogy nagyon nem fair a csatlakozásra váró Ukrajnától, hogy a korábbi jogokat – amelyeket például az 1992-es törvény, illetve az alkotmány is garantált a kisebbségek számára – az utóbbi években elfogadott törvények nagyon nagy mértékben leszűkítették. Jelen esetben a legsürgősebb és legfájóbb probléma az, hogy 2023 szeptemberétől megszűnik a lehetősége az Ukrajnában élő román és a magyar gyerekeknek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, ami tönkreteszi a több évtizede sikeresen működő ukrajnai magyar és román iskolarendszert, s ez ellen szeretnénk fellépni és kérni az európai uniós intézmények segítségét” – mutatott rá Bocskor Andrea, hozzátéve: „Az Európai Unió koppenhágai kritériumai alapján egyébként nagyon fontos szempont a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, és emiatt is fontos felhívni a figyelmet, hogy az Európai Uniónak és az európai uniós intézményeknek fokozott felelőssége, hogy odafigyeljenek ebben a folyamatban, hogy az ukrajnai kisebbségek jogi helyzete megnyugtató módon rendezésre kerüljön.”
Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke felszólalásában felhívta a jelenlévők figyelmét: az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani. „Csatlakozás előtt, a csatlakozási tárgyalások folyamán lehet a kisebbségi jogokat érvényesíttetni és számonkéretni, és ezek betartását elővetíteni. Így történik ez a nyugat-balkáni országok esetében is, ahol komoly nemzeti és nyelvi kisebbségeket érintő kritériumok jelennek meg. Ezek hasonlóan kell megjelenjenek az ukrán csatlakozási folyamat esetében is. Amit itt látunk – és ezért tartom hasznosnak ezt a mai konferenciát –, hogy Brüsszelben keveset tudnak arról, hogy éppen mi zajlik Ukrajnában, hogy mi történik az anyanyelvi oktatási kérdéssel, a nyelvi jogok kérdésével, egyáltalán a kisebbségi jogokkal, így a kárpátaljai magyarok jogaival is. Ezért fontos felhívni a figyelmet és elmondani azt a realitást, amivel számolni kell, ami egy csatlakozásra váró, arra aspiráló ország esetében a XXI. században elfogadhatatlan, és kimondani azt, hogy a szerzett kisebbségi jogok elvétele megengedhetetlen. Ezeket a kérdéseket rendezni kell, hiszen nem érezheti magát a kisebbségi közösség másodosztályú állampolgárnak szülőföldjén. Ezért hangsúlyozni kellett itt ma délután, hogy Ukrajna akkor csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha a csatlakozási tárgyalások folyamán érvényesíteni tudjuk a kisebbségi jogvédelmet, ha valóban esélyegyenlőséggel, jogegyenlőséggel egyenjogú állampolgáraivá válnak a nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek, így a kárpátaljai magyar közösség is” – szögezte le Gál Kinga.
„A nemzeti kisebbségek ügyét már számos alkalommal felvetettük az Európai Parlamentben, és ezután is ezt fogjuk tenni, mert meggyőződésünk, hogy a kisebbségvédelem uniós téma, és uniós hatáskör kellene legyen. A kisebbségi jogok emberi jogok. A kisebbségeknek joguk van identitásuk, kultúrájuk – kulturális intézményeik, anyanyelvük, sajtójuk – védelmére, joguk van az anyanyelvi oktatáshoz. A kisebbségek nem jelentenek veszélyt a többségre nézve, de szükségük van a többség segítségére abban, hogy megőrizhessék identitásukat a szülőföldjükön” – emelte ki Vincze Loránt, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke, EP-képviselő.
A konferencián felszólalt Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa is, aki hangsúlyozta, hogy a csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nemcsak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után is egyaránt szükséges. „A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték. Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájáruljanak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség” – jelentette ki az uniós biztos, majd hozzátette: Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat pedig a kisebbségekkel együtt kell megoldani.
bocskor.fidesz-eu.hu, TV21 Ungvár, lexi
[type] => post
[excerpt] => „Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke május 23-án Brüsszelben, az Európai ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1685036700
[modified] => 1685033632
)
[title] => A nemzeti kisebbségek és jogaik védelme elengedhetetlen az európai uniós csatlakozási folyamatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=79894&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 79894
[uk] => 79974
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 79897
[image] => Array
(
[id] => 79897
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[original_lng] => 38814
[original_w] => 767
[original_h] => 511
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1685096553:8
[_thumbnail_id] => 79897
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2033
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] =>
[_oembed_time_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] => 1685025905
[_oembed_db2f13683b50a9ab4e683c7c41a56189] =>
Min. @sikorskiradek rozmawiał z min. SZ🇺🇦 @DmytroKuleba, któremu pogratulował rozpoczęcia negocjacji akcesyjnych z UE.
💬Musimy przywrócić warunki uczciwej konkurencji w handlu między oboma krajami, tak by wszyscy na tym skorzystali.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) aggodalommal figyeli a térségünk szomszédságában dúló háború tragikus következményeit, a további eszkaláció veszélyeit és szolidaritását fejezi ki a kárpátaljai magyar közösséggel.
A KMKF pénteki plenáris ülésén elfogadott, MTI-hez eljuttatott állásfoglalásban a résztvevők szilárd meggyőződésüket fejezték ki, hogy az erőszak semmilyen formája nem lehet része nemzetközi viták megoldásának, sem etnikumközi feszültségek kezelésének.
A KMKF üdvözli a magyar nemzetrészek egyöntetű és kiemelkedő hozzájárulását a háború menekültjeinek megsegítéséhez, a humanitárius segítségnyújtáshoz.
A KMKF elítéli az Ukrajna ellen indított katonai agressziót, és támogat minden lépést, amely a mielőbbi békét célozza. Hangsúlyozták, hogy a magyarság érdeke egy szuverén, demokratikus és a polgárainak, köztük az ott élő őshonos nemzeti közösségeknek is életlehetőséget biztosító Ukrajna, ahol a magyarság létét nem veszélyeztetik, nyelvi és kulturális örökségét sem vonják kétségbe, hanem az egész országot és Európát gazdagító értékként ismerik el.
A KMKF szolidaritását fejezi ki a kárpátaljai magyar közösséggel, amely a szerzett jogai csorbításának és a háborús helyzetben tovább fokozódó magyarellenesség következtében nem érezheti magát teljes biztonságban a szülőföldjén, ám tovább küzd megmaradásáért.
Az állásfoglalásban kiemelték, hogy Ukrajna uniós tagjelölt, a nemzeti kisebbségek védelme pedig az EU egyik deklarált alapértéke. A KMKF emlékezteti a nemzetközi közösséget, hogy az egyéni és közösségi kisebbségi jogok tiszteletben tartása és a nemzeti kisebbségek védelme a demokrácia és a jogállamiság próbaköve. Az az ország tekintheti magát az európai értékközösség részesének, illetve az első számú uniós csatlakozási feltételt teljesítőnek, amelyik megfelelően védi a nemzeti kisebbségeket, az érintett közösségeket partnernek tekintve – írták.
Kitértek arra is, hogy a KMKF rokonszenvvel és határozott elvárásokkal figyeli Ukrajna európai útját, és egyetért a magyar kormány álláspontjával, miszerint akkor lehet támogatni az ország további euroatlanti integrációs közeledését, amikor helyreállítják a magyar nemzeti közösség 2015-ig létező jogait.
A KMKF különösen időszerűnek tartja kifejezni, hogy a konfliktusokban a nemzeti kisebbségek bizonyulnak a legsérülékenyebbeknek. A kisebbségek védelme ugyanakkor jótékony hatást gyakorol az európai társadalmak biztonságára, demokratikus működésére és békés fejlődésére. A KMKF ezért szorgalmazza, hogy a kisebbségek identitásának, kultúrájának és nyelvének védelme olyan érték legyen, amelyet az Európai Unió intézkedésekkel véd.
A KMKF támogat minden olyan kezdeményezést, amely a kisebbségvédelmet a jogállamiság és az alapvető jogok EU-n belüli nyomon követésének részévé kívánja tenni, az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközeit be kívánja építeni az uniós jogrendbe, és továbbra is követendő megoldásnak tekinti a közösségi önkormányzatiság különböző – több európai országban működő – közjogi formáit.
A KMKF megállapítja azt is, hogy a magyar nemzetpolitika szülőföldön való boldogulást segítő eszközrendszere, különösen a nyelvhasználati és az anyanyelvű oktatási jogok érvényesítése jótékony hatást gyakorol a magyar közösségek megmaradására. Ugyanakkor szembe kell nézni az évek óta kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal, valamint az asszimiláció és az elvándorlás a népszámlálási adatokban is megmutatkozó negatív következményeivel.
A KMKF tagjai továbbra is közösen kívánnak fellépni a szülőföldjükön maradó minden magyar boldogulásáért, amihez a gazdasági prosperitás mellett a megemelt összegű oktatási-nevelési támogatás is hozzájárul, és visszavárnak mindenkit, aki a szülőföldjére való visszatérés mellett dönt. Ennek szellemében támogatják mindazokat az intézkedéseket, amelyek kulturális és természeti értékeink védelmével a Kárpát-medence vonzerejét növelik – írták.
Magyarország a háború kitörése óta elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen, és kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – jelentette ki Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke hétfőn Prágában az európai uniós nemzeti parlamenti elnökök kétnapos konferenciájának nyitónapján.
Leszögezte: az utóbbi időkben tapasztalt kárpátaljai események, a magyar pedagógusok indokolatlan elbocsátása és a magyar jelképek levétele egy súlyos, magyarellenes kampány egyértelmű jelei Ukrajnában. Ez nemcsak kétoldalú probléma, hiszen Ukrajna uniós tagjelölt, a nemzeti kisebbségek védelme pedig az EU egyik deklarált alapértéke.
„Az Ukrajna elleni orosz agresszió nem az első orosz puskalövéssel kezdődött, tisztelt Konferencia, hanem azzal, amikor az orosz politika kétségbe vonta az ukrán nemzet létét, az ukrán nyelvet és az ukrán nemzeti kultúrát. Ebben a kérdésben mi, az Európai Unió minden tagállama, Ukrajna mellé álltunk” – fejtette ki az Országgyűlés alelnöke.
Magyarország akkor tudja támogatni Ukrajna további integrációs közeledését – akár a NATO, akár az Európai Unió irányában –, amikor Ukrajnában helyreállítják a magyar nemzeti közösség 2015-ig létező jogait – zárta felszólalását Jakab István. A prágai parlamenti konferencia ma folytatódik.
2017 óta tart a kisebbség szabad nyelvhasználata körüli vita Ukrajnában, akkor hozta meg ugyanis az ukrán parlament azt az oktatási törvényt, mely az ötödik osztály után gyakorlatilag ellehetetleníti az anyanyelven történő tanítást a közel 100 kárpátaljai magyar iskolában. A tiltakozás azóta is tart, hiszen a jogszabály szemben áll Ukrajna alkotmányával, a nemzetközileg vállalt egyezményeivel, és a kétoldalú megállapodásaival is. A honatyák a döntést azzal indokolták, hogy a kisebbségek nem beszélnek elég jól ukránul, a szakértők szerint viszont, nem ez a legjobb módja az államnyelv megtanításának. Végül múlt decemberben megszületett az a kisebbségi kerettörvény, mely betonba önti mindezt a jogfosztást. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szerint az új törvények akadályozhatják az ország európai integrációs törekvéseit, ezért megküldte az erre vonatkozó árnyékjelentését és szakvéleményét a jogszabályt tárgyaló Velencei Bizottságnak. Így tett a KMPSZ is. Darcsi Karolina hozzátette: a KMKSZ a kezdetektől támogatja Ukrajna európai integrációs törekvéseit, fontosnak tartja, hogy az uniós jogharmonizációval a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat.
Kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán csütörtökön rendezett nemzetközi tudományos konferencia résztvevőihez online formában intézett köszöntő beszédében.
Fotó: facebook.com/potapiarpad
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is támogatja a kárpátaljai magyar közösség megmaradását és szülőföldön való boldogulását elősegítő beruházások megvalósulását.
A magyar nemzet krízistűrő, ez pedig különösen igaz a kárpátaljai magyarokra – fogalmazott a Krízishelyzetek hatása és kihívásai az oktatásban című nemzetközi konferencia témájára utalva Potápi Árpád János.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyar közösség aktívan részt vett a belső-ukrajnai menekültek megsegítésében, ellátásában, tagjai pedig „teljes jogú ukrán állampolgárokként részt szeretnének venni a háború utáni demokratikus Ukrajna újjáépítésében is, ahol a korábban meglévő kisebbségi oktatási és nyelvi jogok helyreállításra kerülnek”.
„A szülőföldön való megmaradás záloga a magyar nyelvű oktatás” – húzta alá, hiszen „az óvodában, iskolában erősödnek meg anyanyelvükben, kultúrájukban és identitásukban a felnövekvő nemzedékek”. Potápi Árpád János hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen.
Magyarország abban érdekelt, hogy a szomszédos Ukrajna szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is biztonságban és nyugalomban élhet szülőföldjén.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy „Magyarország minden segítséget megadott, és továbbra is megad a kárpátaljai magyar nemzeti közösség tagjainak”.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási programjai keretében továbbra is kiszámítható működési támogatásban részesíti a kárpátaljai egyházi líceumokat, az oktatási és kulturális feladatokat ellátó civil és szakmai szervezeteket, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát és annak intézményeit – jelentette ki.
A légicsapások miatti áramkimaradások enyhítése céljából a Miniszterelnökség 100 millió forint értékben támogatta a kárpátaljai magyar oktatási intézmények önálló energiaellátásának biztosítását, és a támogatásból generátorokat, áramfejlesztőket, konvektorokat, hordozható hőlégfúvókat vásároltak. 2022-ben több mint 5000 pályázó oktatási dolgozó részesült támogatásban.
Potápi Árpád János megerősítette, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság idén is meghirdeti kárpátaljai szociális programcsomag pályázatát.
Fotó: kmf.uz.ua
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke a magyar nyelvű sajtó képviselőinek elmondta, hogy a háború ellenére sikerült megtartani a 2006 óta hagyományossá vált Rákóczi Napok rendezvénysorozatot, amelynek szerves részét képezi a kétnapos nemzetközi pedagógiai konferencia.
Az oktatást sújtó válságok között az orosz–ukrán háború a legsúlyosabb – fogalmazott, de Ukrajnában a nemzeti kisebbségi oktatás krízise a 2017-ben elfogadott oktatási törvény elfogadásával kezdődött. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és főiskola folyamatosan keresi és kidolgozza az előremutató szakmai megoldásokat, de a válság feloldásához politikai akarat szükséges – mutatott rá Orosz Ildikó.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Rezes József szerint a teljes körű invázió gyökeresen megváltoztatta a Kárpátalján élő nemzeti kisebbségek hangulatát. Kommentálta a térségben a magyar kisebbség körül zajló eseményeket. A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) vezetője a magyar kisebbség helyzetéről nyilatkozott.
„Mi, Kárpátalján élő ukrajnai magyarok mindannyian Ukrajna állampolgáraiként pozícionáljuk magunkat. Mindannyian pont úgy aggódunk országunk sorsa miatt, mint bármely más állampolgár” – mondta el.
Rezes József szerint a kárpátaljai magyaroknak korábban is voltak észrevételeik az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak törvényi szabályozásával kapcsolatban. A háború kezdetével ez azonban háttérbe szorult. Elmondása szerint mindennek ellenére egyetlen kárpátaljai magyar sem mondja azt, hogy nem akarja megtanulni az ukrán nyelvet.
„Amint a háború kitört, a megyei tanácsban lévő összes párt kijelentette, hogy ezentúl csak egyetlen párt létezik – Ukrajna pártja. Mindannyian a győzelemért és a fejlődésért dolgozunk. Most egy háborúban álló országban élünk, és ki kell állni hazánk védelméért. A mozgósítás etnikai származástól függetlenül zajlik. Sok kárpátaljai testvérünk – köztük magyarok – a fronton harcolnak. Sokan vannak, akik mindent megtesznek azért a háttértben, hogy közelebb hozzák a győzelmet: humanitárius szállítmányokat szerveznek, segítik a belső menekülteket” – közölte.
Pavlo Klimkin, korábbi ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott Válasz Online-nak adott interjújában, hogy ami a kárpátaljai magyarok ügyében történt az utóbbi években, az felér egy kudarccal – számolt be az Index.
Arra a kérdésre, hogy mire vezethető vissza a magyarok és ukránok közti konfliktus, Pavlo Klimkin azt mondta: alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségleteire.
Hozzáfűzte azt is, hogy Magyarországra akkor kezdtek el veszélyként tekinteni Kijevben, amikor a magyar fél „teljesen átláthatatlan módon elkezdett útleveleket kiállítani”, és emiatt a magyar identitás is „gyanússá vált”,
Miközben magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbászi harcokban. Ideje lenne új definíciót találni az ukrán patriotizmusra – mondta az interjúban Pavlo Klimkin a kárpátaljai magyarokat érintő konfliktusra utalva.
A külügyminiszter azzal folytatta, hogy a 2017-es oktatási törvénnyel nem a magyar öntudat ellen akartak fellépni, hanem „lehetőséget akartak adni a magyarok kezébe”. Ugyanakkor azt elismerte, hogy a törvényről épp a kárpátaljai magyarokkal nem egyeztettek, holott voltak valódi aggodalmak is, amelyek felmerültek a részükről.
[type] => post
[excerpt] => Pavlo Klimkin, korábbi ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott Válasz Online-nak adott interjújában, hogy ami a kárpátaljai magyarok ügyében történt az utóbbi években, az felér egy kudarccal – számolt be az Index.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1679162940
[modified] => 1679144540
)
[title] => Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a kárpátaljai magyarok szükségleteire – Klimkin
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=73596&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 73596
[uk] => 73685
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 3261
[image] => Array
(
[id] => 3261
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin.jpg
[original_lng] => 488207
[original_w] => 1449
[original_h] => 815
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin.jpg
[width] => 1449
[height] => 815
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin.jpg
[width] => 1449
[height] => 815
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin.jpg
[width] => 1449
[height] => 815
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1679221077:3
[_thumbnail_id] => 3261
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2373
[_oembed_7018c8b49738a34d12d4a79760882e71] =>
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
