Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete előtt 2022 februárjában Kamala Harris amerikai alelnök arra kérte Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy dolgozzon ki tervet arra az esetre, ha megölnék vagy elfognák – írta a The Washington Post című amerikai lap, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint ezt Bob Woodward ismert amerikai újságíró, a The Washington Post szerkesztője állította a Háború című könyvében, amelyből az újság idézett kivonatokat. A hírlapíró azt állította, hogy a müncheni biztonságpolitikai konferencián arról győzködte Zelenszkijt, hogy cselekedjen az orosz katonai fenyegetés árnyékában. A kérések között szerepelt egy olyan utódlási terv kidolgozása, amely biztosítja a stabilitást, ha Zelenszkijt „elfogják vagy megölik”.
Júliusban a The Times című brit lap közzétett egy cikket, amelyben azt állítja, hogy 2022 februárjában, néhány nappal Oroszország teljes körű Ukrajna inváziója előtt, Harris elutasította a Moszkva elleni megelőző szankciókra vonatkozó ukrán javaslatot.
Kamala Harris szombaton elfogadta a CNN meghívását, a Demokrata Párt elnökjelöltje szívesen vállalna egy újabb élő televíziós vitát Donald Trumppal október 23-án. Harris azt írta X-en, hogy reméli, Trump is csatlakozik.
Jelenleg azonban úgy néz ki, nem lesz újabb összecsapás a két amerikai elnökjelölt között. Trump a szombati kampányrendezvényén ugyanis azt mondta: túl késő lenne egy újabb vitát tartani pár nappal a választás előtt – írta a Telex.
A BBC cikke szerint Harris kampányfőnöke, Jen O’Malley Dillon úgy reagált, hogy az amerikaiak „megérdemelnek még egy alkalmat” és példátlannak nevezte az USA újkori történetében, hogy csak egy választási vita lenne a két jelölt között.
Trump álláspontja annyiban nem újdonság, hogy az előző, szeptemberi vita is bejelentette Trump, hogy nem áll ki még egyszer Kamala Harissel. „Kamalának arra kellene összpontosítania, hogy mit kellett volna tennie az elmúlt közel négyéves időszakban. Nem lesz harmadik vita!” – írta akkor a Republikánus Párt elnökjelöltje.
Trump júniusban Joe Biden jelenlegi elnökkel, akkori demokrata elnökjelölttel vitázott. A legtöbb elemzés szerint a vitából Trump jött ki győztesen, Biden ugyanis többször belezavarodott mondanivalójába és elfelejtette, mit akart mondani. Biden – részben a vita hatására – azóta visszalépett az elnökjelöltségtől, és átadta azt Kamala Harrisnek. Harris és Trump vitáját a legtöbb elemzés, és a szavazók jó része szerint a demokrata jelölt nyerte.
Donald Trump amerikai elnökjelölt kijelentette, hogy nem áll készen újabb tévévitákat folytatni ellenfelével, Kamala Harrisszal. A hírt a CNN közölte.
A Fox Newsnak adott interjújában Trump azt mondta, hogy ez volt a „legjobb vitája”, és „nagy fölénnyel nyert”. Egy republikánus beállítottságú csatorna új vita rendezésére tett ajánlatára reagálva azt mondta, hogy „nem hajlandó” erre.
„Ha megnyerek egy vitát, nem tudom, akarok-e részt venni egy másik vitában” – mondta Trump.
Trump azt is elmondta, hogy Harris állítólag előre megkapta a kérdéseket az ABC elnökválasztási vitája előtt. Véleménye szerint a vita „csalás volt”.
A gazdaság, az illegális bevándorlás, a nemzetközi konfliktusok, a terhesség-megszakítás, valamint a szociális juttatások kiemelt témaként szerepeltek az amerikai elnökjelöltek kiélezett vitájában kedden este.
A Philadelphiából, az ABC News televízió szervezésében sugárzott több mint 90 perces esemény a demokrata Kamala Harris számára az első elnökjelölti vita volt, míg Donald Trump már második televíziós vitáján vett részt a 2024-es választási kampány során.
Június végén a republikánus politikus vitapartnere még Joe Biden elnök volt, aki részben a vitán nyújtott teljesítménye nyomán lépett vissza, és engedte át a jelöltséget alelnökének, Kamala Harrisnek.
A két politikus azonos időkeretben szólalhatott meg és reagálhatott a másikra. Az összegzések szerint Donald Trump 42, Kamala Harris 37 percen keresztül beszélt.
A vita első témája a gazdaság helyzete volt azzal a kérdéssel, hogy az amerikai emberek jobban élnek-e, mint 4 évvel korábban.
Erre válaszul Kamala Harris a középosztály érdekében tervezett lépéseket ígért, többek között 6 ezer dolláros adókedvezményt a gyerekek után, valamint az első lakást vásárlók számára egyszeri anyagi hozzájárulást 25 ezer dollár értékben.
Donald Trump az elmúlt évek inflációja okozta károk helyreállítását ígérte és azt, hogy az amerikai gazdaság védelme érdekében vezetne be kölcsönösségi alapon vámot például egyes Kínából érkező termékekre. Az illegális bevándorlás és a határőrizet kezelésével kapcsolatban Kamala Harris republikánus ellenfelét azzal vádolta, hogy megakadályozta a határválság kezelésére vonatkozó kétpárti törvény elfogadását a Kongresszusban.
Donald Trump az illegális bevándorlás okozta társadalmi hatásokat a vita során többször említette, megismételte a határ lezárásának szükségességét az illegális átlépések előtt, és hangsúlyozta, hogy az illegálisan érkezett bevándorlók hozzájárulnak a bűnözés növekedéséhez.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a demokrata alelnök és elnökjelölt Ukrajna további támogatásának szükségességét hangoztatta, és úgy fogalmazott, hogy Ukrajna a számára rendelkezésre bocsátott biztonsági támogatás révén tudta megőrizni függetlenségét és szuverenitását az orosz agresszióval szemben.
Donald Trump az elsődleges célnak a háború lezárását, megállapodás elérését és az életek megóvását nevezte az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hozzátéve, hogy „a harmadik világháborúval játszunk”.
A republikánus elnökjelölt az Egyesült Államok világpolitikai súlyáról beszélve Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is megemlítette.
Fontos vezetőnek nevezte, és azt idézte a magyar kormányfőtől, hogy hozzá, Donald Trumphoz köti az Amerika iránti tisztelet helyreállítását a világban. Az Izrael és a Hamász közötti háborúról Kamala Harris kijelentette, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, ugyanakkor azonnali tűzszünetre van szükség, valamint kétállami megoldásre a kérdés hosszú távú kezelésére.
Donald Trump ezzel szemben megismételte, hogy szerinte Amerika gyengesége, és a háttérben álló Irán ereje miatt indított támadást a Hamász 2023 októberében. Ellenfelével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Kamala Harris valójában „gyűlöli Izraelt”.
A 90 perces vitában felmerült a terhesség-megszakítás, a békés hatalomátadás és a választások szabályosságának garantálása, a Donald Trump ellen indult büntetőperek politikai vonatkozása, az egészségbiztosítási rendszer megőrzése, valamint a klímaváltozás témája is.
Zárszavában Kamala Harris arról beszélt, hogy elnöksége esetén az ország előre haladna, míg Donald Trumppal visszalépne, valamint megjegyezte, „nem vagyok Joe Biden és nem vagyok Donald Trump”.
Donald Trump arra hívta fel a figyelmet, hogy Kamala Harrisnek három és fél év alelnökség állt rendelkezésére ahhoz, hogy kezelje a határválságot és a gazdasági helyzetet, amit nem sikerült elérnie. A két politikus hivatalos eseményen korábban még soha nem találkozott, vitázott vagy beszélt egymással.
A vitát követően Kamala Harris kampánytanácsadója a közösségi médiában közzétett bejegyzésben újabb vitára tett javaslatot. A Fox News hivatalosan is meghívást küldött a két jelölt kampányszervezetének egy második, októberi vitára.
BREAKING: In a stunning moment, Donald Trump just admitted he got involved with the Taliban. Retweet so all Americans see this. pic.twitter.com/9QMjlQyfKF
A republikánus elnökjelölt, Donald Trump megerősítette, hogy részt vesz a Kamala Harris alelnökkel folytatandó vitán az ABC News műsorán. A vita szeptember 10-én kerül megrendezésre, és a szabályok megegyeznek a júniusi CNN-vitán alkalmazottakkal ‒ tudósított a Politico.
Donald Trump azt is elárulta, hogy a vita során a jelöltek mikrofonjai le lesznek némítva, amikor az ellenfelük beszél. Állítja, ez lehetővé teszi az érdemi eszmecserét a jelöltek között.
A vita szabályai körül korábban nézeteltérés alakult ki a két kampánycsapat között. Harris emberei azt szerették volna, ha a mikrofonok végig bekapcsolva maradnak, míg Trump kampánycsapata ragaszkodott az eredeti, júniusi feltételekhez.
A vita során a jelöltek nem támaszkodhatnak jegyzetekre és egyéb segédanyagokra
‒ írta Trump a közösségi médiában. Hozzátette, hogy az ABC biztosítékot adott a vita tisztességes és méltányos lebonyolítására is.
Korábban Trump kétségeket fogalmazott meg a részvételével kapcsolatban, miután elégedetlen volt azzal, ahogy a csatorna Tom Cotton republikánus szenátorral bánt egy interjú során.
„Amikor megnéztem az ellenséges hangnemet, azt mondtam: Miért csinálom? Csináljuk meg egy másik csatornával. De meg akarom csinálni” ‒ nyilatkozta újságíróknak egy virginiai kampányeseményen.
A szeptember 10-i vita jelenleg az egyetlen egyeztetett időpontban a két elnökjelölt között, bár Trump további vitákat javasolt más csatornákon is.
Kamala Harris elnökválasztási kampánya 540 millió dollár támogatást kapott öt hét alatt – közölte a demokrata elnökjelölti kampányszervezet vasárnap.
Jen O’Malley Dillon kampányfőnök közleménye szerint a beérkezett adományok összege a demokrata elnökjelölő gyűlés napjaiban lépte át a félmilliárd dollárt, és az elnökjelölt beszédét követő órában rekordmértékű felajánlás folyt be.
Kamala Harris kampánya július 21-ét követően indult, amikor Joe Biden elnök bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és alelnökét javasolja maga helyett.
Harris kampányának elindulása megfordította a kampányadományok összegéről szóló verseny állását a demokrata és republikánus elnökjelölt között.
A Donald Trump kampánycsapatának bejelentése szerint júliusban csaknem 139 millió dollár érkezett be, és augusztus elején 327 millió dollár állt rendelkezésére a választási harc finanszírozásához.
Júniusban, Joe Biden elnökjelöltségének utolsó teljes hónapjában Donald Trump vezetett a beérkezett kampányadományokat tekintve.
Az elnökjelölti kampányokhoz közvetlenül érkező támogatások mellett külön gyűjtenek politikai adományokat a szervezetileg független politikai akcióbizottságok (Political Action Committee – PAC), amelyek különböző politikai célok mentén alakulnak és állnak be a jelöltek mögé.
A Donald Trump mögött álló 10 legnagyobb politikai akciószervezet az év eleje óta mintegy 305 millió dollárt gyűjtött, míg a Kamala Harris támogató 10 legnagyobb PAC 199 millió dollárral rendelkezik a nyilvánosan elérhető adatok szerint.
Nem könnyű feladat meghatározni a különbséget Joe Biden amerikai elnök és Kamala Harris külpolitikai nézetei között, a jelenlegi alelnök esetleges leendő mozgástere azonban minden bizonnyal más lenne elnökként, mint most. Három térségre biztosan nagyon kellene figyelnie, ezek Ukrajna, a Közel-Kelet és az indiai csendes-óceáni térség. Elnökké válása esetén Kamala Harris valószínűleg nem elégedhetne meg azzal, amivel Biden, azaz hogy segítsen Ukrajnának megvédeni szuverenitását.
Donald Trump elnökké újraválasztása esetén nem sok meglepetés történne: a volt republikánus elnök követné azt az irányvonalat, amelyet már megismerhettünk tőle, sőt az orosz–ukrán háború gyors befejezését is kilátásba helyezte. Ám Trump demokrata kihívója, Kamala Harris külpolitikai elképzeléseiről egyelőre nem sokat tudunk. Pedig mióta az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris lett a demokraták jelöltje a 2024-es elnökválasztási versenyre, az egyik legnagyobb kérdés Washingtonban és szerte a világban az: hogyan nézne ki Harris külpolitikai doktrínája, ha novemberben megválasztják?
Erre a kérdésre nemcsak azért nehéz válaszolni, mert – ahogy a The New York Times írta – Harris kis szerepet játszott a Biden-kormányzat külpolitikájának alakításában, még azokon a területeken is, ahol ő is részt vesz, különösen a kormányzatnak a déli határ mentén zajló, illegális migrációval kapcsolatos megközelítésében. Harrisnak az Egyesült Államok alelnökeként, Joe Biden elnök mellett vélhetően nem ugyanaz a mozgástere, mint elnökként lehetne. Azért sem könnyű a válasz, mert a világpolitikai történések tekintetében is nehéz megjósolni, hogy mi fog majd történni egyes területeken. Az viszont biztos, hogy a változásokra az Egyesült Államoknak reagálnia kell majd, még akkor is, ha közben befolyásolni tudja a történéseket.
A demokraták eddig nem kifejezetten éltek annak a lehetőségével, hogy Kamala Harrist külpolitikailag „felépítsék”, kampányuk Biden és Trump tevékenységének összehasonlításáról szól, nem pedig Kamala Harris doktrínájáról.
A hatalom és a jog keveréke
Kamala Harris külpolitikája a hatalom és a jog keveréke – írta a The Week. A The Washington Post pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az alelnökök nem külpolitikát alakítanak ki, hanem segítenek megvalósítani az elnök jövőképét. Ez volt Harris szerepe Joe Biden elnök alatt az elmúlt négy évben. Most azonban egy olyan külpolitikai menetrend felvázolására készül, amely „egyszerre kínálja a folytonosságot a Biden-adminisztrációval és a fejlődést ott, ahol politikája elmaradt”. Barack Obama, Donald Trump és Joe Biden kormányait egy közös külpolitikai vágy osztotta meg: kiszabadulni a Közel-Kelet ingoványából, és az amerikaiak figyelmét a Kínával való rivalizálásra irányítani.
A republikánus és a demokrata párt külpolitikai kezei még az ördögien polarizált Washingtonban is nagyrészt egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziója katasztrófa volt, és hogy az Egyesült Államoknak csökkentenie kell részvételét a régió viszályaiban – tette le a voksát az amerikai külpolitika jövőbeli lavírozását illetően a The Atlantis.
A rossz zsaru szerepét vitte eddig
Harris közelmúltbeli izraeli látogatása, amikor Biden elnökkel együtt Netanjáhú izraeli miniszterelnökkel tárgyalt, és úgy nyilatkozott: „nem hunyhatunk szemet a gázaiak szenvedése láttán”, mindenesetre sokatmondó. Harris tulajdonképpen már ezzel is kritizálta Izraelt. Akik Biden és Harris külpolitikai megnyilvánulásait figyelik, úgy láthatják, hogy a „jó zsaru” Biden mellett Harris következetesen a „rossz zsaru” szerepét viszi. Más lesz a helyzet akkor, amikor nem lesz mellette „jó zsaru”, mert meg kell tanulnia az engedékenyebb hangnemet is – akár Oroszországgal kapcsolatban. Más kérdés, hogy Harristől inkább azt várják szavazói, hogy legyen kemény kezű Oroszországgal szemben. Ugyanakkor a háború novemberi állását ma még nem ismerve nehéz lenne eldönteni most, milyen tónus lenne a leginkább megfelelő akkor – a tengerentúlról nézve.
Kamala Harris külpolitikája egyelőre azonban valószínűleg kemény marad Oroszországgal és Kínával szemben, és »megdorgálja« Izrael Gázába irányuló segélykezelését – hívta fel a figyelmet a Politico.
Az indo-csendes-óceáni térség szerepe fontos
A CBNC is úgy látja, hogy Harris külpolitikai tevékenysége leginkább azt sugallja: Kínára, az indo-csendes-óceáni térségre kell összpontosítani. A lap szerint az alelnök elnökként valószínűleg prioritásként kezelné a Kína elleni fellépést és az indiai csendes-óceáni térségben a partnerségek megerősítését. Szembe kellene ugyanis néznie azzal, hogy az Egyesült Államok indo-csendes-óceáni hatalom. A régió a Csendes-óceán partvonalától az Indiai-óceánig húzódik, s a világ népességének több mint felének, közel kétharmadának ad otthont.
Az elkövetkező években pedig, mivel a régió a globális gazdasági növekedés kétharmadát hajtja, befolyása csak növekedni fog – ahogyan jelentősége is az Egyesült Államok számára. Kína esetlegesen növekvő befolyásának ellensúlyozására, a regionális agresszió megelőzésére
Kamala Harrisnak ki kellene terjesztenie az amerikai katonai jelenlétet a térségben, esetleg új védelmi megállapodásokat kellene kötnie – miközben a Közel-Keletről nem biztos, hogy megkapná ugyanazt a viszontámogatást, amelyet az Egyesült Államok eddig megszokott.
„Kína inkább Harrist vagy inkább Trumpot szereti?” – tette fel a kérdést a Foreign Affairs. Donald Trump elnöksége „sokkal konfrontatívabb megközelítést” mutatott Pekinggel kapcsolatban, és Biden politikája nagyjából ugyanezt az irányvonalat követte, tükrözve azt a kétpárti konszenzust, hogy Kínát „most fő ellenfélként kell kezelni”. Egyébként Kínával kapcsolatban Trump és Harris „stratégiailag következetes”.
Az orosz–ukrán háború kezelése
Miközben szakértők azt találgatják, hogyan is nézne ki egy Harris-kormányzat, a Demokrata Párt kormányzószervezete, a Demokrata Nemzeti Bizottság nemrégiben kiadott politikai platformja Európát a külügyekkel foglalkozó fejezetének élén szerepelteti. A sorrendnek persze nem feltétlenül kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani, de a felütés a szövetségekről szól, amelyek az orosz–ukrán háború tükrében lényegesen fontosabbnak tűnhetnek, mint békésebb időkben. Ezeket a szövetségeket nincs is miért háborgatnia Harrisnak.
Esetleges elnökké válása után ugyanakkor – ha a háború akkor még folyna – valószínűleg nem elégedhetne meg Kamala Harris azzal, amivel Biden, azaz hogy segítsen Ukrajnának megvédeni a szuverenitását, hogy megőrizze az egységet az Egyesült Államok transzatlanti szövetségeiben, s nem utolsósorban hogy megakadályozza a konfliktus elfajulását, a közvetlen ütközést Oroszországgal.
Mivel pedig harciasabb hozzáállást Ukrajna kapcsán az amerikai társadalom valószínűleg nem tolerálna, Harrisnak olyan oroszpolitikát kellene folytatnia – akár tetszik ez neki, akár nem –, amellyel arcvesztés nélkül csökkentheti azt a kezdetben nagy, de azóta már magától is csökkenőben lévő lendületet, amellyel az Egyesült Államok a világ csendőre akar lenni Ukrajnában is. Eddig eljutni azonban nem lenne könnyű, a demokraták voksaiért ugyanis Harrisnak fizetnie kell. Szavazói pedig elvárják, hogy továbbra is ismételje a mantrát: az Oroszország jelentette fenyegetés meghaladja az ukrajnai agressziós háborút, mert az orosz–ukrán háborúban megmutatkozik Észak-Korea, Irán és Kína azon erőfeszítése is, hogy megtámadják a szabadságot szerte a világon.
Kamala Harrisnak tehát – ha elnökként lenne egyáltalán hangsúlyos vagy legalább némileg érzékelhető változás a külpolitikájában Bidenéhez képest – először is időre lenne szüksége. Időre ahhoz, hogy átmentse, ami menthető, és kidobja, amire nincs szükség – már ha jól szeretné végezni a dolgát.
Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt kijelentette, hogy „joga van” sértegetni demokrata ellenfelét, Kamala Harrist. Trump azt mondja, nem igazán tiszteli magát Harrist vagy annak „intelligenciáját”. A hírt az ABC News közölte.
Donald Trump volt elnök augusztus 15-én, csütörtökön a New Jersey-i Bedminster golfklubjában tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „joga van” megsérteni demokrata ellenfelét, Kamala Harris alelnököt, hisz nem is tiszteli.
„Azt hiszem, jogom van a személyes támadásokhoz. Nem nagyon tisztelem őt. Nem nagyon tisztelem az intelligenciáját, és szerintem szörnyű elnök lenne. Nagyon fontosnak tartom, hogy nyerjünk” – mondta Trump.
Ráadásul a republikánus azzal vádolja Harrist, hogy állítólag nem szereti az országot.
A republikánus elnökjelölt azt állítja, hogy demokrata ellenfele az ő elképzeléseit használja fel kampányában.
Plagizálással vádolta meg Donald Trump republikánus elnökjelölt demokrata ellenfelét, Kamala Harris, alelnököt vasárnap. Trump szerint Kamala Harris előző napi, Las Vegasban ismertetett választási ígérete a szolgáltató iparban dolgozók borravalójának adómentességére, eredetileg a republikánus kampányprogram része.
Donald Trump kifejtette, hogy Kamala Harrisnek, alelnökként, a kormányzat egyik vezetőjeként, már most lehetősége lenne arra, hogy intézkedjen az adómentességről, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Biden-adminisztráció szövetségi adóhatósága 2023. február 6-án mutatta be a szolgáltató iparban dolgozók borravalójának bejelentésére vonatkozó új programot, amely az adóalap megállapítására szolgál.
Donald Trump úgy fogalmazott, hogy Kamala Harris vele megegyező tartalmú választási ígérete annak bizonyítéka, hogy a demokrata jelöltnek nincs terve arra, hogy miként tudna javítani az amerikai emberek életkörülményein, amelyeken az elmúlt négy év politikája hagyta rajta a nyomát.
Donald Trump június 9-én az amerikai vendéglátóipar egyik fellegvárának tartott Las Vegasban tartott választási gyűlésén jelentette be javaslatát a borravaló adómentességére. A republikánus elnökjelölt 20 pontos választási programjának összefoglalójában a hatodik pontként szerepel az adócsökkentések ígérete és a borravaló adójának megszüntetése.
