Ukrajna Legfelső Tanácsa július 17-én elfogadta a járások megalakításáról és likvidálásáról szóló törvényt. A jogszabály értelmében az országban 490 közigazgatási egység szűnik meg, és 136 alakul.
A határozat szerint Kárpátalján hat járás jön létre: az Ungvári, Munkácsi, Huszti, Beregszászi, Técsői és a Rahói. Ezzel végeredményben a decentralizációs folyamat jogi szabályozása lezárult.
Az Ukrán Legfelsőbb Tanács július 17-én, 238 képviselő támogatásával véglegesítette és elfogadta a kormány 3650-es számú, a járások felszámolásáról és kialakításáról szóló határozatát. Ennek értelmében Kárpátalját a korábbi 13 helyett 6 járásra osztották: ungvári, munkácsi, beregszászi, huszti, técsői, és rahói járásra.
A járások határait az adott járás részét képező települések külső határai fogják meghatározni. Ez az 5 éve indult közigazgatási reform befejező szakasza, amit hónapokon át tartó bizottsági és közösségi viták előztek meg.
Az Ukrán Területfejlesztési Minisztérium kidolgozta Ukrajna járásainak projektjét és jóváhagyás céljából megküldte azt a régiók számára. Ennek értelmében Kárpátalján 5 járást fognak kialakítani, viszont Olekszij Petrov, Kárpátalja kormányzója nem ért egyet ezzel a tervvel.
A megye olyan javaslattal állt elő, amelyben azt kéri, hogy vegyék figyelembe a vidék sajátosságait és hozzanak létre egy hatodik, hegyvidéki járást is Rahó központtal.
https://youtu.be/XRN9ALkI-D0
A kormányzó szerint a Rahói járás létrehozása törvényszerű és logikus döntés. Egyetlen akadálya van, a csekély számú lakosság. Abban az esetben, ha Szlatinát is hozzá csatolják, akkor a járás lakossága eléri a 130 ezret. Annál is inkább, mert a szomszédos ivano-frankovszki és csernivci megyében is akad példa olyan hegyvidéki járások kialakítására, ahol a lakosság száma nem érte el a 150 ezer főt.
A kabinet soron kívüli ülésén jóváhagyta a „Járások létrehozásáról és felszámolásáról szóló” kormányrendelet tervezetét, amelyben felszámolta a meglévő 490 járást, 129 újat hozott létre. Az erre vonatkozó rendelettervezetet a kistérségek és területek fejlesztési minisztere, Olekszij Csernyisov jelentette be – közölte az UNN tudósítója.
„A megyei adminisztrációk és munkacsoportok javaslatai alapján kidolgozott törvénytervezet a Krím Autonóm Köztársaság közigazgatási-területi struktúrájának módosítási tervezetére, a Parlament állam- és önkormányzati, területfejlesztési és várostervezési bizottsága szerint 129 járást kell Ukrajnában kialakítani. Tízet a Krím Autonóm Köztársaságban, 7-et a Donyeck és Luhanszk megye átmenetileg elfoglalt területein, a meglévő 490 járás pedig felszámolásra kerül” – mondta Olekszij Csernyisov. Megjegyezte, hogy a tervezet jóváhagyása biztosítja Ukrajnában az adminisztratív-területi járási rendszerének a modern követelményeknek és az európai szabványoknak való megfelelését, amely a végrehajtó és az illetékes helyi önkormányzatok tevékenységének ésszerű területi alapjának tekinthető.
Elmondása szerint a Krím Autonóm Köztársaságban 10, Vinnyicában – 5, Voliny megyében – 4, Dnyipropetrovszkban – 6, Donyeckben – 8, Zsitomirban – 4, Kárpátalján – 5, Zaporizsjében – 5, Ivano-Frankivszkban – 5, Kijev megyében- 6, Kirovohradban – 4, Luhanszkban – 8, Lemberg (Lviv) megyében – 7, Mikolajivban – 4, Odesszában – 6, Poltavaban – 4, Rivnben – 4, Szumi megyében – 5 , Ternopilben – 3, Harkivban – 7, Herszonban – 3, Hmelnyickijben – 5, Cserkasziban – 4, Csernyivciben – 3 és Csernyihiv régióban – 4 járás kialakítását javasolják. „A megyei jogú városok és a létrehozott járások, amelyek a megyei jogú városok részét képezik, nem keresztezik egymást. Nem lesz hatalom-keresztezés” – tette hozzá Denisz Smihal miniszterelnök. A Minisztertanács a megszavazta a tervezetet, amelynek műszaki és jogi módosításait, szükség esetén egy napon belül kell elvégezni.
A járások kialakítása állami, nem megyei szintű hatáskör, létrehozásukkor a nemzetiségi összetétel kérdése nem játszik szerepet, csak az állam és az ukrán állampolgárok érdekei, így az új Beregszászi járás is megfelel minden követelménynek – jelentette ki Olekszij Petrov, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke egy csütörtöki sajtókonferencián, amiről maga számolt be Facebook-oldalán.
A közigazgatási-területi reform során kibővítendő Beregszászi járás nagy ukrajnai és nemzetközi visszhangot kiváltott ügyével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva a kárpátaljai kormányzó kifejtette: a járások létrehozása államhatalmi hatáskörbe tartozik, nem megyei szintű feladat. Mint rámutatott, az új Beregszászi járás létrehozása megfelel mind az egy közigazgatási-területi egységen belüli lakosságszámmal kapcsolatos ukrán módszertani követelményeknek, mind az országok területi felosztását szabályozó európai rendszernek, miszerint a kis régiók kialakítása 150 ezres lakosságszámnál kezdődhet. A kibővített Beregszászi járás lakossága 195 600 főt tesz majd ki – emlékeztetett.
Petrov azt is vázolta, hogy az ukrán módszertani előírások szerint járási központként olyan várost kell kijelölni, amelyik legközelebb van az államhatárhoz, és Beregszász ilyen, ráadásul megyei jogú város, megfelel a határon átnyúló együttműködés állami stratégiájának, minden eszköze megvan a nemzetközi együttműködéshez. Hozzátette, ez a járási központ az Európai Unió határán található, és az 5-ös számú páneurópai közlekedési folyosó részét képező M3-as autópálya tervezett folytatása mellett fekszik, tehát az infrastrukturális beruházások, következésképpen a régiófejlesztés vonzáspontja.
A megyevezető ismételten emlékeztetett arra, hogy a létrehozott járás és a járási központ mindenekelőtt helyi szintű államhatalmi képviselet. A járások kialakításánál nincs szó etnikai elvről, a fő szempont az államigazgatás és az állami politika kérdése – mutatott rá, kiemelve, hogy az első helyen az állam és az ukrán állampolgárok érdekei szerepelnek, nemzetiségtől függetlenül. „Ha az állam intézményei működnek, akkor nem lehetnek veszélyek” – húzta alá Olekszij Petrov.