Egy texasi szövetségi bíró kedden ideiglenesen blokkolta Joe Biden amerikai elnök döntését, amely száz napra leállította volna egyes bevándorlók kitoloncolását az országból. A Biden-adminisztráció várhatóan fellebbezni fog a döntés ellen.
Drew Tipton – akit Donald Trump előző amerikai elnök nevezett ki – egy úgynevezett visszatartó végzést adott ki, amely 14 napra országos szinten blokkolja az elnöki utasítást. A szövetségi bíró szerint a Biden-adminisztráció nem adott konkrét, észszerű indokolást a kitoloncolások leállítására.
Az amerikai elnök még a kampánya során megígérte, hogy ha megválasztják, száz napos moratóriumot vezet be a kitoloncolásokra. Miután Joe Biden hivatalba lépett, az amerikai belbiztonsági minisztérium (DHS) egyik vezető tisztviselője feljegyzést adott ki, amelyben elrendelték bizonyos kitoloncolások szüneteltetését. Az indoklásban az állt, hogy a minisztérium így jobban tudja kezelni azokat a kihívásokat, amelyeket a világjárvány okoz az Egyesült Államok és Mexikó határán.
A texasi főügyész azzal érvelt, hogy a moratórium sérti a szövetségi törvényeket, valamint a belbiztonsági minisztérium és Texas állam közötti megállapodást. Ken Paxton azt mondta: a megállapodás előírja, hogy a DHS-nek konzultálnia kell Texasszal és más államokkal, mielőtt bármilyen intézkedést hoz bevándorlás-ügyben.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Az európai jövőt alapvetően meghatározó kérdésekben, többek között az illegális migráció elleni küzdelemben szoros az együttműködés Magyarország és Észtország között – jelentette vasárnap közösségi oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter bejegyzésében azt írta: Urmas Reinsalu, Észtország külügyminisztere sem tartozik a nemzetközi liberális mainstream kedvencei közé. – Hogyan is tartozhatna, hiszen mindig egyenesen, őszintén és világosan beszél, nem fél felvállalni véleményét, a patrióta álláspontját, és bátran kiáll nemzete érdekei mellett – tette hozzá.
Közölte: Urmas Reinsalu vasárnapi nyilatkozata alapján sem kap majd dicséretet a liberális köröktől, ugyanis kollégája az észt rádióban azt mondta, hogy a vétó nem az EU túszul ejtése, hanem a tagországok szerződésben garantált joga. Az észt politikus arról is beszélt: azzal az elképzeléssel, amely már Jean-Claude Juncker bizottsági elnöksége idején megfogalmazódott, miszerint az uniós forrásokat összekötnék a migrációval, nemcsak Magyarország, hanem ő maga sem értett és jelenleg sem ért egyet.
With attacks on #Dnipro and elsewhere in Ukraine, Russia has again proven it is a terrorist state.
My call to allies and partners: let us ramp up our support. #Ukraine needs weapons, including tanks and air defence. #Russia must be held accountable for all crimes committed.
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
1/2 I had a good meeting with @r_stefanchuk in Kyiv #Ukraine. We discussed raising the cost of war to Russia, including imposing additional sanctions to Russia & lowering the oil price cap, avoiding circumvention of sanctions. Also talked about ?? path to #EU & #NATO. pic.twitter.com/Bf16WMRZjL
Elégedetlenek a Földközi-tenger térségében fekvő európai uniós tagországok a brüsszeli Európai Bizottság menekültügyi reformjavaslataival – írta a Welt am Sonntag egy levélre hivatkozva, amelyben a vasárnapi német lap szerint az EU-ba érkező menedékkérők tagállamok közötti kötelező szétosztását sürgette a spanyol, az olasz, a görög és a máltai kormányfő.
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és a német kancellárnak, Angela Merkelnek írt levél szerint a bizottság szeptemberben bemutatott reformjavaslata „kiegyensúlyozatlan”. Az egyik legfőbb gond, hogy nem szerepel benne a kötelező szétosztás. Átdolgozásra szorul az EU külső határán kötelező jelleggel lefolytatandó menekültügyi eljárásról szóló elképzelés is, az a gondolat pedig egyenesen elfogadhatatlan, hogy a határ térségében építsenek ki nagy befogadóképességű és zárt központokat a menedékkérők elhelyezésére – fejtette ki az EU külső határán fekvő négy tagország kormányfője. Hangsúlyozták: ragaszkodnak ahhoz az elvhez, miszerint valamennyi tagállam saját hatáskörben dönt arról, hogy a menedékkérők mely csoportjai esetében alkalmazza a határon lefolytatandó gyorsított eljárást.
Németországban csalódást okoz a spanyol-olasz-görög-máltai bírálat. Amennyiben a földközi-tengeri migrációs útvonalak EU-s végénél fekvő négy tagország nem változtat álláspontján, nemigen lehet elérni az Európai Unió Tanácsa soros német elnöksége által kitűzött célt, a menekültügyi reform alapjai körüli egyetértés megteremtését az év végéig – mondta a Welt am Sonntagnak Thorsten Frei, a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője. A politikus kiemelte, hogy a külső határon kötelezően lefolytatandó eljárás elengedhetetlen elem, nélküle Németország nem lát lehetőséget a reform elfogadására.
A Welt am Sonntag összeállítása szerint idén eddig valamennyi határszakaszt együttvéve 88 550 illegális határátlépést regisztráltak, a menedékjogi kérelmek száma viszont jóval nagyobb, eléri a 386 ezret. Az eltérés egyebek között annak tulajdonítható, hogy a menedékkérők között sok az újszülött, akik már az EU-ban jöttek világra. További jelentős tényező, hogy a menedékkérők csaknem 25 százaléka nem illegális határátlépő, hanem az EU-ba legálisan érkezett külföldi. Ők többnyire latin-amerikaiak, akik Spanyolországban szeretnének maradni.
A menedékjogi kérelmek száma alapján idén eddig Spanyolország az első számú célország. A spanyol hatóságokhoz mintegy 83 ezer kérelmet nyújtottak be. A második helyen Franciaország áll 75 ezer kérelemmel, a harmadik Németország 74 ezer menedékjogi kérelemmel.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A Welt am Sonntag vasárnapi német lap szerint az EU-ba érkező menedékkérők tagállamok közötti kötelező szétosztását sürgette a spanyol, az olasz, a görög és a máltai kormányfő.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1606678517
[modified] => 1606667823
)
[title] => Német lap: elégedetlenek a déli tagállamok Brüsszel menekültügyi reformjavaslatával
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=14665&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 14665
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 14666
[image] => Array
(
[id] => 14666
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[original_lng] => 455955
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1606660623:10
[_thumbnail_id] => 14666
[_edit_last] => 10
[views_count] => 6009
[_oembed_79b58b1452e68fa305436e51db0dbcd4] =>
Urmas Reinsalu barátom, Észtország külügyminisztere sem tartozik a nemzetközi liberális mainstream kedvencei közé....
Amerikai tagállamok és városok közösen fordultak bírósághoz pénteken Donald Trump elnök rendelete ellen, amely kizárná a népszámlálásból az illegális bevándorlókat – írja az MTI.
Összesen 35 szövetségi állam és város adta be közösen a keresetet egy manhattani bíróságon, hogy megakadályozza a szóban forgó rendelet hatálybalépését. Szerintük a rendelet alkotmányellenes, mert az alkotmány egyik kiegészítése szerint az országban népszámláláskor mindenkit számba kell venni, jogi státuszától függetlenül.
Trump kedden írt alá memorandumot arról, hogy az illegális bevándorlókat a népszavazáskor nem vehetik nyilvántartásba. Ezzel lényegében azt is kizárta, hogy a választási körzetek kialakításánál figyelembe vegyék ezeknek az embereknek a létszámát.
Az Egyesült Államokban a tízévente tartott népszámlálások adatai alapján szabják meg a választási körzeteket, az ezeket a körzeteket megillető képviselőházi helyek számát, illetve azt, hogy hogyan osztják el a szövetségi forrásokat a tagállamoknak és a településeknek.
Az elnöki rendelet az őszi voksolásra már nem lenne hatással, de a 2022-ben tartandó, úgynevezett félidős választások, továbbá a 2024-es és a 2028-as elnökválasztások eredményét befolyásolhatja.
A pert indítók között található Illinois, Massachusetts, Michigan, New Jersey és Pennsylvania állam, valamint New York városa, Philadelphia és San Francisco. A Fehér Ház nem kommentálta az ügyet.
Donald Trump amerikai elnök kedden memorandumot írt alá arról, hogy az illegális bevándorlókat nem vehetik nyilvántartásba a választási körzetek kialakításakor – közölte az MTI.
A nyilvántartásba vétel lényegében a népszámláláskor történik, amelyet az amerikai alkotmány értelmében tízévente kell megtartani. Jelenleg éppen folyik a népszámlálás az Egyesült Államok tagállamaiban.
A népszámlálási adatok alapján szabják meg a választási körzeteket, a képviselőházi helyek számát és azt, hogyan osztják el a szövetségi forrásokat a tagállamoknak és a településeknek.
Egyes emberi jogi szervezetek máris jelezték, hogy bírói úton támadják meg az elnök döntését. Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) nevű szervezet igazgatója, Dale Ho azt hangoztatta: „találkozunk a bíróságon és megint mi fogunk nyerni”. Az igazgató ezzel arra a nyertes perre célzott, amelyet az ACLU azért indított a kormányzat ellen, mert a népszámlálási kérdőívekre fel akarta vezetni az állampolgárságra vonatkozó kérdést is.
Elizabeth Wydra, az Alkotmányos Felelősségrevonási Központ nevű liberális szervezet elnöke alkotmányellenesnek minősítette a memorandumot. „A szövetségi kormányzatnak alkotmányos kötelezettsége, hogy számba vegyen minden embert, aki az Egyesült Államok területén él, függetlenül attól, hogy amerikai állampolgár-e vagy sem, az Egyesült Államokban született-e vagy a világ egyik távoli vidékén” – fogalmazott Wydra.
Az amerikai alkotmány úgy rendelkezik, hogy a szövetségi kormánynak minden tizedik évben számba kell vennie a népességet, s az alkotmány 14-ik kiegészítése szerint a képviselőházi helyeket arányosan, a „minden egyes államban élő teljes népesség alapján” kell elosztani. A jelenleg folyamatban lévő népszámlálásnál eddig mintegy 91 millió háztartásban vették számba az embereket.
