Az örmény kormány szerint már 93 ezer ember hagyta el Hegyi-Karabahot, és távozott Örményországba az azeriek elől. Ez a 120 ezres egykori lakosságnak több mint háromnegyede.
Azerbajdzsán közben bejelentette, hogy napokon belül beenged egy ENSZ-küldöttséget a kiürülő régióba.
Az örmény etnikumúak kivándorlása Hegyi-Karabahból a régió szeparatista kormányának múlt heti bukása után kezdődött. Csütörtökön Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a kormány ülésén kijelentette: „A következő napokban nem maradnak örmények Hegyi-Karabahban”.
A politikus egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „cselekedjen” a Hegyi-Karabahban zajló „etnikai tisztogatás” miatt.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a mintegy 30 évvel ezelőtt lezajlott első hegyi-karabahi háború után a nemzetközileg el nem ismert, örmény „Hegyi-Karabahi Köztársaság” ellenőrzése alá került.
Azerbajdzsán a 2020. őszi offenzívában az enklávé és az azt övező területek jelentős részét visszafoglalta, majd a múlt héten indított „terrorellenes műveletben” végleg térdre kényszerítette a szakadárokat.
Az enklávé gyötrelmeit tetézi, hogy egy üzemanyagraktárban történt robbanás és tűz halálos áldozatainak száma 170-re emelkedett. Erről pénteken az Armenpress helyi hírügynökség számolt be a szakadár régió helyi tisztviselőire hivatkozva. A robbanás hétfőn akkor történt, amikor több ezer örmény nemzetiségű menekült el a szakadár területről. A hatóságok nem adtak magyarázatot a robbanás okára.
Az áldozatok száma meredeken nőtt a karabahi hatóságok korábbi, 68 halottról szóló kedd esti bejelentéséhez képest. A mentési munkálatok a robbanás helyszínén jelenleg is tartanak.
A hegyi-karabahi villámháború után Samvel Sarhamanjan, a régió elnöke aláírta a rendeletet, aminek értelmében 2024. január 1-jével a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik, Hegyi-Karabah pedig megszűnik létezni.
A szeparatista Hegyi-Karabah régió elnöke, Samvel Sahramanjan aláírta a 2023. szeptember 19. utáni helyzetből adódó intézkedésekről szóló rendeletet – írja a Szabad Európa örmény oldala. Eszerint a nehéz katonai és politikai helyzettel összefüggésben, figyelembe véve az azerbajdzsáni hatóságokkal kötött megállapodást, a szakadár régió hatóságai úgy döntöttek, hogy
2024. január 1-jével feloszlatják a fennhatóságuk alá tartozó valamennyi állami intézményt és szervezetet, illetve a Hegyi-Karabahi Köztársaság megszűnik létezni.
Hegyi-Karabah lakosságának, beleértve a köztársaságon kívül élőket is, e rendelet hatálybalépését követően meg kell ismerkednie az Azerbajdzsáni Köztársaság által bemutatott reintegrációs feltételekkel, hogy önálló és egyéni döntést hozhassanak a Hegyi-Karabahban való maradás vagy visszatérés lehetőségéről.
A rendelet szövege szerint a kihirdetést követően azonnal hatályba lép a határozat.
Mint köztudott egynapos villámháború zajlott Hegyi-Karabahban, aminek célja az volt, hogy Azerbajdzsán az ott élő örményeket megadásra kényszerítse. A harcoknak civil áldozatai is voltak, valamint több békefenntartó katona is életét vesztette. Hegyi-Karabah örmény vezetése végül tűzszünetet kötött, hogy megállítsák a további vérontást.
A múlt héten bejelentett 500 ezer euró felett az Európai Unió 4,5 millió euró értében további humanitárius segélyt nyújt a hegyi-karabahi lakosságnak, a régióban fellépő élelmiszerhiány kezelésére és az alapvető szolgáltatások biztosítására – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden. A brüsszeli közleményben kiemelték, az Örményország és Azerbajdzsán között múlt héten kiújult konfliktus elmérgesedése – az azt követően bejelentett tűzszüneti megállapodás ellenére – a helyi lakosság tömeges kivándorlását idézte elő Hegyi-Karabahból Örményországba. Eddig mintegy 13 500 menekült lépte át a határt.
Közölték: Hegyi-Karabah enklávéban jelentős élelmiszerhiány lépett fel, nincs áramszolgáltatás, az emberek többsége nem jut ivóvízhez. Az EU összesen ötmillió eurós humanitárius finanszírozása segíteni fogja az Örményországba menekülteket, valamint a Hegyi-Karabahban maradtakat egyaránt.
Az élelmiszert és egészségügyi felszereléseket tartalmazó segélyt a Nemzetközi Vöröskereszt közreműködésével juttatják el a mintegy 60 ezer érintetthez. Az EU emellett humanitárius területen tevékenykedő szakértőt is küld a régióba, aki a helyszínen szolgálatot teljesítő partnerekkel együttműködve segíti majd az uniós támogatás hatékonyságát – tájékoztattak.
Az EU a hegyi-karabahi konfliktus 2020-as eszkalációja óta – a kedden bejelentett finanszírozással együtt – már több mint 25,8 millió euróval támogatta az örményországi és azerbajdzsáni humanitárius műveleteket – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.
Az Európai Tanács hétfői közlése szerint az Európai Unió meghívására kedden Brüsszelben tárgyalnak Azerbajdzsán és Örményország képviselői.
A tárgyalásokat Simon Mordue, az Európai Tanács elnökének diplomáciai főtanácsadója vezeti, azeri és örmény részről, valamint Franciaország és Németország részéről pedig a nemzetbiztonsági főtanácsadók vesznek részt.
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Azerbajdzsán megígérte, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulását azon örmények számára, akik leteszik a fegyvert azt követően, hogy Baku bejelentette, a 24 órás hadműveletet követően ismét ellenőrzése alá vonja a szeparatista régiót – számolt be a Report azerbajdzsáni hírügynökség a Belügyminisztérium sajtószolgálati osztályának vezetője, Elshad Hadzsijev kijelentésére hivatkozva, tájékoztatott a Jevropejszka pravda.
Elmondása szerint a lefegyverzett és leszerelt erők Karabahból Lachin-Khankendi és Kalbajar-Basarkechyar irányába történő kivonulását a szeptember 20-án kötött megállapodásnak megfelelően biztosítják autóbuszokkal és személyi járművekkel.
Azerbajdzsán szeptember 19-én „antiterrorista” hadműveletet indított a nemzetközileg elismert területe, Hegyi-Karabah ellen, és másnap bejelentette annak befejezését.
[type] => post [excerpt] => Azerbajdzsán megígérte, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulását azon örmények számára, akik leteszik a fegyvert azt követően, hogy Baku bejelentette, a 24 órás hadműveletet követően ismét ellenőrzése alá vonja a szeparatista régiót. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1695659160 [modified] => 1695645955 ) [title] => Azerbajdzsán azt ígéri, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulást a fegyvert letevő örmények számára [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=90783&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 90783 [uk] => 90744 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 90746 [image] => Array ( [id] => 90746 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [original_lng] => 27076 [original_w] => 516 [original_h] => 344 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1695635156:5 [_thumbnail_id] => 90746 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3525 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_aac82fff28808a3a9dc5c51a94201e34] =>
Tűzszüneti megállapodás jött létre a vitatott hovatartozású dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban szerdán, egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán „terrorellenes műveletet” indított a térségben – erősítette meg az azeri védelmi minisztérium.
Nikol Pasinján örmény kormányfő közölte: országa nem vett részt a tűzszüneti megállapodás előkészítésében. Hozzátette: hivatala tudomásul vette a karabahi hatóságok döntését, hogy elfogadják a tűzszüneti megállapodást. Ismételten hangsúlyozta, hogy 2021 augusztusa óta Örményország nem állomásoztat csapatokat Hegyi-Karabahban.
Az orosz védelmi minisztérium megerősítette az orosz javaslatra létrejött tűzszünet hírét, és közölte, hogy az orosz békefenntartók részt vesznek a megvalósításában.
Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a tűzszünet közép-európai idő szerint 11 órakor életbe is lépett.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Örményország az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult azzal a követeléssel, hogy tartsanak rendkívüli ülést a hegyi-karabahi kérdésben – közölte szombaton Edmon Marukjan, az ország különleges megbízásokért felelős nagykövete, számolt be az UNN.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének kérelmet nyújtottunk be, miszerint rendkívüli ülés összehívását követeljük a hegyi-karabahi helyzettel kapcsolatban” – írta Marukjan Facebookon, megemlítve a Lachin-folyosó ügyét.
Amint arról az ország külügyminisztériuma beszámolt, Örményország állandó ENSZ-képviselője, Mher Margaryan augusztus 11-én levélben fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez.
A Lachin folyosó az egyetlen út, amely Örményországot Hegyi-Karabahhoz köti. Áprilisban Baku ellenőrzőpontot hozott létre a Hakari hídon, arra hivatkozva, hogy „meg kell akadályozni a személyek, fegyverek és aknák illegális szállítását”.
Örményország kategorikusan visszautasította a vádakat, mondván, hogy Azerbajdzsán durván megsérti a tűzszüneti megállapodást. Később, júliusban Azerbajdzsán Állami Határőr Szolgálata bejelentette a Lachin határátkelőhely működésének ideiglenes felfüggesztését.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Bejelentette a két ország közötti területi vita rendezését Ilham Aliyev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön Moszkvában.
Aliyev az Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén kijelentette, hogy Örményország elismerte Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként, így lehetőség van a békemegállapodásra. Pasinján megerősítette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről.
„Azerbajdzsán együttműködése az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaival – Örményország kivételével – 30 éve sikeresen fejlődik. Az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásának komoly előfeltételei vannak a területi integritás és szuverenitás kölcsönös elismerése alapján. Ma az orosz fél kezdeményezésére háromoldalú találkozót tartanak Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán vezetői” – hangoztatta a találkozón Aliyev a Rosszija 24 hírtelevízió által élőben közvetített ülésen.
Kijelentette, hogy Azerbajdzsánnak ma nincsenek területi követelései Örményországgal szemben.
„Lehetőség van békeszerződés megkötésére, figyelembe véve, hogy Örményország elismerte Karabahot Azerbajdzsán részeként” – mondta az elnök.
„Szeretném megerősíteni, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi épségének kölcsönös elismeréséről, és ennek alapján elmondhatjuk, hogy elég jól haladunk kapcsolataink rendezése felé” – mondta Pasinján.
Az örmény kormányfő hangsúlyozta, hogy „egy nemzetközi mechanizmus keretében” biztosítani kell a hegyi-karabahi lakosság jogait és biztonságát.
„Remélem, hogy hamarosan normális, konstruktív párbeszéd kezdődik Baku és Sztyepanakert (az el nem ismert Hegyi-karabahi Köztársaság fővárosa) között”– mondta Pasinján.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A tanácskozáson ugyanakkor kiderült, hogy több kérdésben, egyebek között az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, azeri területen áthaladó lacini folyosó ügyében még nem alakult ki összhang.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az elhangzottak alapján kifejezte reményét, hogy a felek között megállapodások jönnek létre, egyebek között a közlekedési folyosók megnyitása ügyében. Megerősítette, hogy a nap folyamán külön is tárgyal majd még Aliyevvel és Pasinjánnal.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között.
A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.
A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások. A felek az elmúlt év folyamán intenzív tárgyalásokat folytattak Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Az Azerbajdzsán és Örményország közötti békemegállapodás aláírása elkerülhetetlen – jelentette ki Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Vilniusban Gitanas Nauseda litván elnökkel közösen kiadott sajtónyilatkozatában, számolt be az Azertadzs.
„Tájékoztattam Litvánia elnökét az Azerbajdzsán és Örményország közötti béketárgyalásokról. Reméljük, hogy azok végül tartós békét hoznak Kaukázusba. Úgy véljük, hogy a békemegállapodás aláírása elkerülhetetlen, és igyekszünk konstruktív erőfeszítéseket tenni ezen cél elérése érdekében” — jelentette ki Alijev.
Hozzátette: ennek a békeszerződésnek meg kell felelnie a nemzetközi normáknak és elveknek. Eközben Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette, hogy intenzív tárgyalások folynak Örményország és Azerbajdzsán között egymás területi integritásának elismeréséről – közölte a Ragyio Azatutyun.
„A nemzetközi közösség egyre inkább afelé a képlet felé hajlik, amely szerint Örményországnak és Azerbajdzsánnak 29 800 és 86 600 négyzetkilométeren belül fenntartás nélkül el kell ismernie egymás területi integritását, Bakunak és Sztepanakertnek párbeszédet kell folytatnia a hegyi-karabahi örmények jogainak és biztonságának biztosításáról” — mondta Pasinján.
Elmondása szerint Jereván egyetért ezzel, és ennek megfelelően folytatja a tárgyalásokat. Elmondása szerint a washingtoni találkozók után Örményország átadta az azerbajdzsáni félnek a békeszerződés szövegének negyedik kiadását, és Baku válaszára vár. Pasinján megjegyezte, hogy Jereván feladata a tárgyalások mielőbbi lezárása és a békeszerződés aláírása, amelyen a csapata intenzíven dolgozik.
Örményország miniszterelnöke egyúttal közölte: nem tartja reálisnak a békeszerződés aláírását a moszkvai háromoldalú találkozón, amelyet május 25-én, csütörtökön tartanak Örményország, Oroszország és Azerbajdzsán vezetőinek részvételével.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Kész elismerni Örményország Azerbajdzsán területi integritását, amely magában foglalja Hegyi-Karabahot is, azzal a feltétellel, hogy Baku szavatolja az ottani örmény lakosság biztonságát – jelentette ki hétfői sajtókonferenciáján Nikol Pasinján örmény miniszterelnök.
„Örményország elismeri Azerbajdzsán 86,6 ezer négyzetkilométeres területét, feltételezve, hogy Azerbajdzsán is kész elismerni Örményország területi integritását 29,8 ezer négyzetkilométeren. Azerbajdzsán 86,6 ezer négyzetkilométere magában foglalja Hegyi-Karabahot is” – mondta Pasinján. Hozzátette: „A hegyi-karabahi örmények jogainak és biztonságának kérdését a Baku-Sztyepanakert formátumban kell megvitatni”.
Reményét fejezte ki, hogy a felek mielőbb meg tudnak állapodni a békemegállapodás aláírásáról. Kijelentette: „Örményország továbbra is elkötelezett a régió békeprogramja mellett. Reméljük, hogy a közeljövőben megállapodásra jutunk a békemegállapodás szövegéről, és képesek leszünk aláírni.”
Egyúttal úgy vélekedett, hogy a Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel tartandó csütörtöki háromoldalú moszkvai találkozóján aligha kerül még sor békeszerződés aláírására. Bízik abban ugyanakkor – mondta –, hogy sikerül megállapodásra jutni a regionális kommunikációs összeköttetések megnyitásáról.
Pasinján a múlt héten jelentette be, hogy május 25-én Moszkvában tárgyalásokat folytat Aliyevvel az orosz elnök közvetítésével. Hozzátette, hogy június 1-jén a moldovai fővárosban, Chisinauban is találkozik Aliyevvel. Ez utóbbi megbeszéléseken részt vesz majd Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Olaf Scholz német kancellár is.
Pasinján elmondta: Örményország kilép a (több szovjet utódállamot tömörítő) Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (ODKB), ha arra a következtetésre jut, hogy az „nem működő struktúra”.
„Ha Örményország de jure úgy dönt, kilép a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, ez azután fog megtörténni, hogy rögzíti, hogy az ODKB elhagyta Örményországot. […] Akkor magunknak kell döntenünk a saját biztonsági ügyeinkről” – mondta az örmény miniszterelnök.
Január 10-én Pasinján bejelentette, hogy Örményország nem szándékozik megtartani területén az ODKB 2023. évi hadgyakorlatát. Az orosz külügyminisztérium erre reagálva január 26-án úgy nyilatkozott, hogy Jereván döntésével az Európai Uniónak akar kedvezni.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő február 20-án bírálta az EU polgári missziójának megjelenését Örményország határ menti térségében, és kijelentette, hogy Oroszország az EU örményországi polgári missziója mögött kizárólagos „geopolitikai indítékot” lát, amely nem a kaukázusi helyzet rendezésére, hanem Oroszországnak a térségből való kiszorítására irányul.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Örményország véglegesítette és megküldte Bakunak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportját alkotó országoknak az Azerbajdzsánnal kötendő békemegállapodás tervezetét – közölte Nikol Pasinján miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen.
Az örmény kormányfő szerint „a dokumentum tartalmazza a megállapodásoknak azt a logikáját, valamint a fékek és egyensúlyok rendszerét, amely kizárja a tartós és stabil béke megsértésének bármely forgatókönyvét”.
Kifejtette: remélik, hogy sikerül előrelépést elérni a tárgyalások három fordulója során elért eredményekre építve. Hozzátette, a dokumentum aláírása valóban tartós békét kell, hogy jelentsen. Megjegyezte, hogy kész aláírni a békeszerződést, vállalni annak felelősségét.
A Lacini-folyosó helyzetére utalva Nikol Pasinján elmondta, hogy Azerbajdzsán szerdán megnyitotta, majd két órára elzárta a gázellátást Hegyi-Karabah irányába. Ezzel szerinte „a helyi lakossággal szembeni negatív szándékáról” tett tanúbizonyságot.
Azerbajdzsán 2020 szeptemberében indított támadást az országtól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah és a környező, örmények uralta azerbajdzsáni települések visszafoglalására.
A csaknem két hónapos háborúban Bakunak sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok, amelyek nemzetközi becslések szerint mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, háromoldalú, örmény–azeri–orosz tűzszüneti megállapodás aláírásával értek véget.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
