A visegrádi csoport (V4) megalapítása 30. évfordulójáról emlékeznek meg, valamint a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításról és az energiabiztonságról is tárgyalnak Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia elnökei kedden kezdődő kétnapos lengyelországi találkozójukon.
A balti-tengeri Hel-félszigeten fekvő Jurata üdülőhelyen lévő elnöki rezidencián zajló jubileumi csúcstalálkozón három panelbeszélgetésen egyeztetnek az államfők a lengyel elnöki hivatal honlapján elérhető program szerint. A koronavírus-járvány miatt a találkozó zártkörű lesz, az értekezletet záró szerdai sajtókonferenciát online formában rendezik.
A két keddi panel közül az elsőn az elnökök a V4 megalapításának február 15-i 30. évfordulója kapcsán az európai és a transzatlanti együttműködésről egyeztetnek, majd felavatják az országcsoport harmincéves fennállását megörökítő emléktáblát. Krzysztof Szczerski, a lengyel elnök külpolitikáért felelős miniszteri rangú megbízottja hétfőn a PAP hírügynökségnek kifejtette: az évfordulós témakörben az államfők megvitatják a csoport helyzetét az európai uniós politika, az amerikai elnökválasztás, valamint a jelenlegi oroszországi események fényében. A másik keddi panelben a Covid-19-járvány utáni gazdasági helyreállításról egyeztetnek. Szczerski ebben a vonatkozásban kiemelte a Három Tenger Kezdeményezés, valamint az Európai Unió (EU) helyreállítási alapja szerepét a járvány gazdasági következményeinek felszámolásában.
Térségünkben a helyreállítás fontos elemét nagy közérdekű beruházások képezik majd, és ezt nemcsak országos, hanem szélesebb fórumon is meg kell vitatni – jegyezte meg Szczerski.
Energiabiztonság és a klímapolitika
A csúcstalálkozó harmadik, szerdai értekezletén az energiabiztonság és a klímapolitika kerül napirendre. Szczerski ezzel kapcsolatban egyfelől az energiaforrások diverzifikációját, másfelől az energetikai transzformáció, az uniós zöld megállapodás kérdéseit emelte ki.
Az államfők megvitatják azt, hogy az országaik miképp állítják össze energetikai palettájukat, milyen módon akarják elérni az EU-ban elfogadott redukciós célokat – magyarázta. Lengyelország tavaly július 1-e óta a V4 soros elnöke, ezt a tisztséget június 30-án Magyarország veszi át.
A tagországok közötti koordinációs, informális fórumként működő V4 csoport alapítását az 1991-es február 15-ei, Visegrádon rendezett találkozóhoz kötik, amikor Magyarország akkori miniszterelnöke, Antall József, Lech Walesa lengyel elnök, valamint az akkori (majd 1993 óta két külön államként létező) Csehszlovákia államfője, Václav Havel közös együttműködési és programnyilatkozatot írt alá. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 2004-es uniós csatlakozását követően a V4 a térségbeli, valamint uniós politikára vonatkozó közös álláspontok kidolgozását, a tagországok közötti tapasztalatcserét szolgálja.
[type] => post
[excerpt] => A visegrádi csoport (V4) megalapítása 30. évfordulójáról emlékeznek meg, valamint a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításról és az energiabiztonságról is tárgyalnak Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia elnökei kedden ke...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1612859460
[modified] => 1612828149
)
[title] => A V4-csúcstalálkozón a járvány utáni helyreállítás és az energiabiztonság is terítékre kerül
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=18422&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18422
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 18423
[image] => Array
(
[id] => 18423
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4.jpg
[original_lng] => 72364
[original_w] => 1000
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4-768x461.jpg
[width] => 768
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1612820950:12
[_thumbnail_id] => 18423
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2977
[_oembed_699edbee3ab652fc590588fff17c661e] =>
Had a phone call with the ?? President's National Security Advisor @JakeSullivan46.
Discussed further coordination in the matter of guaranteeing ??energy security. Thanked for supporting ?? in our struggle for independence, freedom, and democratic values. pic.twitter.com/xUyrImPzCj
Had a phone call with the 🇺🇸 President's National Security Advisor @JakeSullivan46.
Discussed further coordination in the matter of guaranteeing 🇺🇦energy security. Thanked for supporting 🇺🇦 in our struggle for independence, freedom, and democratic values. pic.twitter.com/xUyrImPzCj
Az Egyesült Államok politikai rendszere nem működik, és Kína a következő évtizedben a világ legbefolyásosabb országává válik. Ilyen véleményeket fogalmaztak meg az Európai Tanács Nemzetközi Kapcsolatok felmérésének résztvevői. És a South China Morning Post úgy véli, hogy ez az európaiak szemléletváltozását jelzi.
„Az amerikai hatalom válsága: milyennek látják az európaiak Biden Amerikáját” című tanulmányban, melynek eredményeit január 19-én tették közzé, 15 ezren vettek részt 11 európai ország részvételével: Magyarország, Lengyelország, Dánia, Svédország, Hollandia, Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Portugália és Spanyolország. A közvélemény-kutatást 2020 novemberében és decemberében, az Egyesült Államokbeli elnökválasztás után végezték el.
Bár a válaszadók 53%-a egyetértett azzal az elképzeléssel, hogy a demokrata Joe Biden megválasztása az Egyesült Államok elnöki posztjára pozitív változásokat ígér az EU számára, a válaszadók többsége továbbra is úgy véli, hogy Európának inkább saját magára kell támaszkodnia, különösen a Kínával való kapcsolatokban. Tíz válaszadóból hat úgy gondolja, hogy a következő 10 évben a KNP erősebbé válik, mint Amerika.
„Vizsgálatunk kimutatta, hogy az európaiak hozzáállása az Egyesült Államokhoz jelentősen megváltozott. Az EU vezető országai polgárainak többsége úgy véli, hogy az Egyesült Államok politikai rendszere megtört, hogy Kína tíz év alatt erősebb lesz Egyesült Államoknál, és az európaiak nem számíthatnak Washington védelmére” – áll az Nemzetközi kapcsolatokért felelős Európai tanács beszámolójában.
A South China Morning Post kiadvány szerint, amíg az Egyesült Államok a választások után belső problémáival volt elfoglalva, az EU és a Kínai Népköztársaság egy Átfogó beruházási megállapodás aláírásának utolsó szakaszához érkezett, bár Joe Biden felszólította Brüsszelt, hogy ne siesse el.
Az Egyesült Államok új elnöke európai szövetségeseit a Kínával szembeni „összehangolt megközelítésre” szólította fel, de amint azt felmérést mutatja, figyelembe véve az EU közvéleményének változását, még az új amerikai vezetés mellett is nehéz lesz közös álláspontot kialakítani Brüsszellel.
„Az Egyesült Államokkal szembeni kételyek és a figyelem miatt, amelyet Donald Trump kizárólag bizonyos nemzeti érdekekre fordított, az európai választópolgárok más véleményt formáltak a NATO-ról” – konstatálták a szakértők.
Véleményük szerint, a tanulmány eredményeiből ítélve „a modern Európának nincsenek arra vonatkozó álmai, hogy visszatérjenek egy olyan bipoláris világba, amelyben a Nyugat szemben állna Kínával és szövetségeseivel, mint ahogyan ez valamikor a Szovjetunióval volt”.
Ezen kívül a legtöbb válaszadó (több mint 60%-a) azt mondta, hogy szeretné, ha országaik semleges álláspontot képviselnének, ha az Egyesült Államok esetleg valamilyen ellenállásba vonná be. Még azokban az országokban is, ahol kiderült, hogy a legtöbben szívesen állnának Amerika mellé, többségük mégis a semlegességre szavazott. Ugyanakkor azok száma, akik szeretnének Kína mellé állni, nem haladta meg a 10%-ot.
„Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy bár az európaiak és az amerikaiak egyre jobban közelednek Kínához, hosszú távú céljaik valamilyen módon mégis eltérnek egymástól. Ugyanakkor, amikor az amerikaiak eltávolodni akarnak Kínától és vissza szeretnék szorítani, az európaiak (elsősorban a németek) továbbra is abban reménykednek, hogy a bizonyos feltételek mellett bevonják Kínát a rendszerbe. Nem arról van szó, hogy az európaiak Kína párti álláspontot képviselnek. De a saját útjukat akarják követni, nem pedig az amerikai politikát követni Kínával szemben” – kommentálták a fent említett kutatók.
Ami az EU és Kína közötti Átfogó beruházási megállapodást illeti, egy francia elemző központjának szakértője az európaiakat a „stratégiai autonómia” következményeire figyelmeztette, amelyet ezzel a megállapodással Pekingnek demonstráltak. Az elemző szerint az EU fellépését Kína a „rugalmasság” jeleként könyvelheti el, nem biztos, hogy képes lesz teljesíteni a megállapodásban foglalt összes ígéretét, például a nemzetközi munkaügyi normák teljesítését és a szakszervezetek létrehozására való jogot.
„Ezért Brüsszelnek ki kell használnia az Egyesült Államok új elnökének, Joe Bidennek és adminisztrációjának hatalomra kerülését, és újra „meg kell találnia a közös érdekeket és értékeket” – jegyezte meg az elemző.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok politikai rendszere nem működik, és Kína a következő évtizedben a világ legbefolyásosabb országává válik. Ilyen véleményeket fogalmaztak meg az Európai Tanács Nemzetközi Kapcsolatok felmérésének résztvevői.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1611414420
[modified] => 1611363953
)
[title] => Miért gondolják az Európai Unió állampolgárai, hogy Kína 10 év múlva erősebb lesz, mint az Egyesült Államok?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=17462&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17462
[uk] => 17406
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 17407
[image] => Array
(
[id] => 17407
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52.png
[original_lng] => 660115
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52.png
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1611356753:5
[_thumbnail_id] => 17407
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4024
[_oembed_721e1397076e4fbe11219c4b3e2df853] =>
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
Január 21–24. között rendezik meg az 50. davosi Világgazdasági Fórumot, amelynek idei mottója: Érintettek (szakértők és döntéshozók) az összetartozó és fenntartható világért.
Ukrajnának Közép- és Kelet-Európa vezető országává kell válnia – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon.
„A mi filozófiánk az, hogy a problémáinkból erőt kovácsolunk
magunknak. Az előttünk álló kihívások minket, ukránokat hihetetlen és
lehetetlen cselekedetekre sarkallnak. Pozitív gondolkodásra és ambiciózus
feladatokra programozzuk be magunkat” – fejtette ki az elnök az ukrán sajtó
által ismertetett beszédében.
„Önök szerint mi lenne a feladata egy olyan országnak, amely
elvesztette területének egy részét, és távolról sem a kontinens leggazdagabbja?
Legyen vezető – igen, váljon vezetővé Kelet- és Közép-Európában” – jelentette
ki, hozzátéve: tisztában van azzal, hogy ezek becsvágyó tervek. Azonban – mondta
– „semmi sem lehetetlen”. Sokan fogtak bele a világon „őrült ötletekbe, néhány
alkalmazottal a saját garázsukban berendezett irodában”, és lettek végül
sikeresek – magyarázta.
Az államfő megjegyezte, hogy a jelenlegi ukrán kormány
mindenki számára egyenlő játékszabályokat teremt, megtisztítja az
igazságszolgáltatást, digitalizálást hajt végre számos területen, és
létfontosságú reformokat visz véghez.
„Mindenünk megvan ahhoz, hogy sikeres országgá váljunk:
kedvező éghajlati viszonyok, nagyon kedvező földrajzi fekvés, kimeríthetetlen
mezőgazdasági és ipari potenciál és legértékesebb erőforrásunk, a hihetetlenül
kreatív és nagyon tehetséges emberek” – hangoztatta, kiemelve, hogy a Human
Capital Index rangsorában Ukrajna emberi erőforrása bekerült az ötven legjobb
közé.
Zelenszkij egyebek mellett ígéretet tett arra, hogy azoknak
a befektetőknek, akik két éven belül legalább 10 millió dollárért privatizálnak
egy megvételre felkínált ukrán állami vállalatot, az elkövetkező öt évben a
hasznuk után nem kell adót fizetniük.
Az ország keleti részében dúló fegyveres konfliktusról és az
Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím félszigetről szólva Zelenszkij arra
hívta fel a figyelmet, hogy a világnak ideje átgondolnia és „frissítenie” a
nemzetközi biztonságot érintő szabályokat.
„Hazámban hatodik éve dúl a háború, hatodik éve, hogy
Oroszország annektálta területünk egy részét annak ellenére, hogy több ezer
oldal nemzetközi jogszabály és több száz szervezet hivatott megvédeni minket.
Igen, a világ egyesült ezeknek a kérdéseknek a rendezésére, de vajon elegendő-e
a globális aggodalom azoknak az ukránoknak, akik elestek, akik az otthonaikat
veszítették el? Ez nem elég” – szögezte le.
Hozzátette: mindez arról tanúskodik, hogy a jelenlegi „világszerkezet”
sebezhető, a meglévő intézmények pedig nem mindig hatékonyak. „A világnak át
kell gondolnia és frissítenie kell a szabályokat, különösen a nemzetközi
biztonság szabályait” – összegezte Zelenszkij.
Щиро вітаю Фінляндію й Президента @niinisto зі вступом до НАТО у 74-ту річницю його заснування. В умовах російської агресії альянс став єдиною ефективною гарантією безпеки в регіоні. Розраховуємо, що Вільнюський #NATOSummit наблизить і Україну до нашої євроатлантичної мети.
Today I addressed the Swiss Parliament @parlch to say that we are not a source of aggression, not a territory of war, and not some kind of conflict zone. We are a country that has always valued and will always value peace. Our peace can only withstand such aggression by force of… pic.twitter.com/PZbbCRudp2
