Németország és Egyiptom egyetért abban, hogy a Gázai övezet és Ciszjordánia a palesztinoké – közölte kedden egyiptomi látogatása alatt Annalena Baerbock német külügyminiszter.
A nemzetközi közösség kötelezettséggel tartozik a háború utáni biztonsági helyzet megszervezéséért a Gázai övezetben, melynek jövőjében a megújult Palesztin Nemzeti Hatóságnak döntő szerepet kell játszania – mutatott rá a német külügyminiszter Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékozóján.
A palesztinok és a gázai lakosság szenvedése nem folytatódhat, konkrét intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a segélyszállítmányok eljussanak az ott élőkhöz – tette hozzá.
Az Izraelből Egyiptomba, majd onnan kedden Libanonba továbbutazó német külügyminiszter leszögezte: a Hamásznak le kell tennie a fegyvert.
Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter kiemelte: együttműködés jöhet létre Kairó és Berlin között az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása, illetve a közel-keleti stabilitás és béke létrehozása terén.
Kifejtette továbbá, a Gázai övezetben és Ciszjordániában is stabilitást kell elérni, foglalkozni kell a túszok kérdésével és a humanitárius tiltakozásokkal, emellett véget kell vetni az izraeli telepesek betelepítésének.
Az egyiptomi külügyminiszter a tűzszünet elérését és a biztonsági kérdések rendezését nevezte prioritásnak a humanitárius segélyek eljuttatása és az áttelepítések megakadályozása mellett.
Izrael minden egyes lépésével az áttelepítésekre törekszik – mutatott rá. „Azt az illúziót kergetjük, hogy erőfeszítések történtek ennek a megakadályozására, de erre vonatkozó érdemi intézkedéseket nem láttunk” – hangsúlyozta.
Izraeli tisztviselők közlése szerint új, célzottabb szakaszba ért a Hamász elleni háború, amelyben gázai hivatalos tájékoztatás szerint több mint 23 ezer palesztin halt meg az övezetben.
A kétállami megoldás a feltétele annak, hogy az öböl menti országok finanszírozzák Gáza újjáépítését. A háborúban a helyi infrastruktúra nagy része megsemmisül, így a harcok végével is súlyos humanitárius katasztrófát jelent majd az áram, a víz és az egészségügyi ellátás hiánya. A nemzetközi közösség keresi a megoldást, de egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz Gáza sorsa.
Gáza romokban hever, a gazdasági helyzete pedig katasztrofális. A nemzetközi színtéren egyre többen teszik fel a kérdést, hogy ha Izrael Hamász elleni háborúja véget ér, akkor ki viseli majd a térség újjáépítésének költségeit.
Az izraeli miniszterelnök egy beszédében közölte, hogy Gázáról a harcok után az Egyesült Arab Emírségeknek és Szaúd-Arábiának kell gondoskodnia. Benjamin Netanjahu szavait nem fogadták jól az öböl menti országok, vélhetően erről nem volt semmiféle egyeztetés a színfalak mögött. Ennek ellenére az arab országok nem zárkóznak el attól, hogy pénzeljék az újraépítést Gázában, de természetesen ezt feltételekhez kötik.
Az Öböl-államok egyértelmű álláspontja, hogy csak akkor finanszírozzák Gázát, ha megvalósul a kétállami megoldás, vagyis, hogy Izrael mellett létrejöjjön a független palesztin állam – írta a Handelsblatt.
Az Egyesült Államok is támogatja egyébként ezt a megoldást, Izrael viszont kategorikusan elutasítja. Az Emírségek ENSZ-nagykövete, Lana Nusseibeh közölte, hogy ameddig nem születik döntés a kétállami megoldásról, addig egy fillért sem költenek Gázára.
Emiatt a vita miatt Gáza egyelőre magára van hagyva. Előre lépésre természetesen addig nincs esély, ameddig tart a harc, ami akár még hónapokig is elhúzódhat Netanjahu szerint.
Törökország lehet Gáza megmenője
Miközben az Öböl-országok és Amerika a kétállami megoldásra próbálja rábírni Izraelt, addig Törökország jelezte, hogy kész segíteni az övezetben lakóknak. Recep Tayyip Erdogan számára kiváló lehetőség lenne Gáza pénzelése, hogy ezzel a nemzetközi diplomáciában előnyöket szerezzen.
A török elnök közölte, hogy Ankara mindent meg fog tenni, hogy kórházakat és iskolákat építsenek, illetve újraindítsák a szociális szolgáltatásokat Gázában, amint véget ér a háború.
Izrael Hamász ellen indított háborúja óta nagyjából 40 ezer épület semmisült meg Gázában, ami az infrastruktúra 18 százaléka. Becslések szerint a térség újjáépítése legalább négymilliárd dollárt emészthet majd fel, de ez az összeg a harcok minden napjával emelkedik.
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Azonnali humanitárius tűzszünetet sürgetett kedden az ENSZ az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háborúban. A határozatot az ENSZ-közgyűlés 193 tagjának több mint háromnegyede támogatta, nem sokkal azután, hogy a javaslatot az Egyesült Államok a múlt héten megvétózta a Biztonsági Tanácsban.
Az Egyesült Államoknak a Közgyűlésben nincsen vétójoga. Washington most is a határozattervezet ellen szavazott Izraellel és nyolc másik országgal együtt. A tervezetet 153 tagállam támogatta, míg 23 ország tartózkodott.
Az ENSZ-közgyűlés határozatai nem kötelező érvényűek, de politikai súlyuk van, és a háborúról kialakult általános képet tükrözik.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a szavazás előtt kijelentette, hogy a határozat több aspektusával – így a rettenetes gázai humanitárus helyzet sürgős megoldásának szükségességével, a polgári személyek védelmével és a túszok szabadon engedésével – az Egyesült Államok egyetért.
Hozzátette azonban: „Minden azonnali tűzszünet a legjobb esetben időleges, a legrosszabb esetben pedig veszélyes lenne az izraeliek számára, akik szüntelen támadások alanyai lennének, és veszélyes lenne a palesztinok számára is, akik megérdemlik az esélyt, hogy jobb jövőt építsenek maguknak, a Hamásztól szabadon”.
Az ENSZ-ben tartott szavazás előtt Joe Biden amerikai elnök kijelentette a 2024. évi választási kampány egyik rendezvényén, hogy Izrael elveszíti a nemzetközi támogatást a válogatás nélküli légitámadások miatt.
Gilad Erdan, Izrael állandó ENSZ-képviselője a szavazás előtt leszögezte: „A tűzszünet csak egy dolgot jelentene: a Hamász, az Izrael és a zsidók megsemmisítésére esküdött népirtó terroristák túlélésének biztosítását.”
Izrael a levegőből támadja a Gázai övezetet, ostromzárat állított fel és szárazföldi offenzívát indított a Hamász október 7-i Izrael elleni támadása megtorlásául. Izrael szerint a Hamász fegyveresei 1200 embert öltek meg és 240 embert hurcoltak túszként a Gázai övezetbe. A gázai egészségügy-minisztérium szerint 18 205 palesztin halt meg és megközelítőleg ötvenezren sebesültek meg.
Az ENSZ-közgyűlés határozata valamennyi túsz azonnali és feltétel nélküli elengedését követeli, és felszólítja a harcoló feleket, tartsák be a nemzetközi jogot, különös tekintettel a polgári személyek védelmére.
A gázai humanitárius szünet meghosszabbítására szólított fel hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, mert szerinte ez teszi lehetővé, hogy a térségben élő emberek megkapják a számukra égetően szükséges segélyt, és még több túsz kiszabadulhasson.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján a norvég politikus üdvözölte, hogy a Hamász és Izrael közötti megállapodás több túsz elengedéséhez vezetett. Kiemelte, hogy a régióban tapasztalat szenvedés, még fontosabbá teszi a politikai megoldás szükségességét. Mint mondta, a NATO-szövetségesek jelen vannak a tágabb közel-keleti térségben, a többi között az iraki kapacitásépítő missziók révén.
„Drón- és rakétacsapásokat tapasztaltunk amerikai támaszpontok ellen Szíriában és Irakban, valamint kereskedelmi hajók elleni támadásokat, mindez az eszkaláció kockázatának növekedésére mutat rá. Iránnak vissza kell fognia szövetségeseit” – hívta fel a figyelmet.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség tagállamainak külügyminiszterei kedden egyeztetést folytatnak a helyzetről.
„Oroszország visszahozta a háborút Európába. Kibertámadásokkal, dezinformációval, energetikai és migrációs zsarolással destabilizálni igyekszik demokráciáinkat” – mutatott rá. Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben Moszkva migránsokat szállított a finn határra, emiatt le kellett zárni átkelőhelyeket. Hangsúlyozta, hogy a NATO szolidaritást vállal új tagállamával, Finnországgal, és üdvözölte, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) segít megerősíteni a finn határokat.
Stoltenberg elmondta továbbá, hogy a NATO megerősíti Ukrajna hosszú távú támogatását, és a szövetségesek egyetértenek abban, hogy az ország a szervezet tagja lesz.
„Ukrajna visszafoglalta az Oroszország által elfoglalt területek 50 százalékát. Szuverén, független nemzetként győzedelmeskedett. Eközben Oroszország politikailag, gazdaságilag és katonailag is gyengébb lett” – hangoztatta.
Kínával kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: a távol-keleti ország nem ellenfél, a Pekinggel való párbeszédet pedig fenn kell tartani, sok területen – például éghajlati és fegyverzetellenőrzési kérdésekben – együtt kell vele működni.
Rámutatott azonban, hogy néhány kínai kormányzati intézkedés kihívást jelent a szövetségesek biztonságára nézve, és a NATO-nak együtt kell dolgoznia a válaszlépéseken.
A nyugat-balkáni helyzetről szólva a NATO-főtitkár kiemelte, hogy a többi között Oroszország rosszindulatú kísérleteket tesz a feszültség szítására a régióban.
„A NATO máris további 1000 katonát vezényelt Koszovóba. Vizsgáljuk továbbá a békefenntartó kontingensünk tartósabb növelését” – jelentette ki.
Végezetül, Stoltenberg sürgette, hogy Magyarország és Törökország mihamarább fejezze be Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Csütörtök délelőtt tíz órakor kezdődik a Gázai övezetben a legalább négynapos, de akár tíz napig is eltartó tűzszünet izraeli, palesztin és egyiptomi források egybehangzó jelentése szerint.
A katari fővárosba érkezett szerdán Dedi Barnea, a Moszad izraeli hírszerző szolgálat vezetője, hogy még a tűzszünet életbe lépése előtt megbeszéljék a Hamász palesztin iszlamista szervezet által az övezetbe elhurcolt izraeli túszok elengedéséről született megállapodás tisztázatlan részleteit.
Izraelben a tűzszünet kezdetéig a legfelsőbb bíróságnak határoznia kell az izraeli börtönökből szabadon engedendő palesztinok ügyében benyújtott esetleges petíciókról, a bíróság jóváhagyhatja, elhalaszthatja, vagy megakadályozhatja az illetők elengedését, de a korábbi hasonló esetek alapján az a tapasztalat, hogy a bíróság nem tart vissza egyetlen bebörtönzöttet sem.
A szabadon engedendő izraeli túszokat a palesztinok a nemzetközi vöröskeresztnek adják át, a szervezettől pedig az izraeli hadsereg fogja átvenni őket. A gyerekekkel először kapcsolatba kerülő katonákat szakpszichológusok készítik fel erre a feladatra. Ugyanis az első órákban a gyerekeket csak katonák kísérik, családtagjaik és egészségügyi szakemberek még nem lesznek ott.
A tűzszünet életbe lépése előtt még folynak a harcok az izraeli hadsereg és a Hamász fegyveresei között. Egy izraeli katonai szóvivő bejelentette, hogy az izraeli csapatok elfoglalták a Hamász egyik parancsnokságát az övezet északi részén, Seik Zajed negyedben.
Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezete (UNRWA) azt közölte, hogy két iskolaépülete teljesen romba dőlt az izraeli támadásokban.
Az egyik épületben életét vesztette tizenöt olyan civil – kilenc gyerek és négy nő –, aki az övezet északi részéből menekült délre, és csak az iskolában tudta meghúzni maghát. Húszan megsebesültek. Mintegy ezren kerestek menedéket az épületben.
David M. Satterfield, a közel-keleti humanitárius ügyekért felelős amerikai megbízott szerint „a lehető leghamarabb” engedélyezni kell az övezet északi részéből elűzött gázaiak hazatérését. Izraelben azonosították egy huszonöt éves izraeli nő, Seni Gabai holttestét, akit az október 7-i terrortámadás óta eltűntként tartottak nyilván.
Megdöbbentő és elfogadhatatlan a gázai polgári áldozatok száma – hangsúlyozta vasárnap New Yorkban António Guterres ENSZ-főtitkár, aki ismételten azonnali humanitárius tűzszünetet szorgalmazott.
A világszervezet főtitkára közölte: mélységesen megdöbbentette, hogy kevesebb mint 24 óra alatt két ENSZ-iskolát ért találat a Gázai övezetben, számos embert megölve és megsebesítve, köztük sok nő és gyermek volt, akik menedéket kerestek az ENSZ-létesítmények helyiségeiben.
„Palesztin civilek százai keresnek menedéket az ENSZ létesítményeiben Gáza-szerte a heves harcok miatt. Újólag kijelentem, hogy a helységeink sérthetetlenek” – áll a főtitkár közleményében.
António Guterres szerint a Gázai övezetet irányító Hamász fegyveresei és Izrael közötti háborúban „megdöbbentő és elfogadhatatlan számban haltak meg polgári személyek”, és ismételten felszólította a feleket az azonnali humanitárius tűzszünetre.
Az elmúlt 48 órában a Gázai övezetben történt „rettenetes események” túlmennek a felfoghatóság határán – jelentette ki Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki szerint az izraeli hadsereg egyes lépései továbbra is „háborús bűncselekménynek” bizonyulnak.
„A menedékhellyé átalakított iskolában megöltek nagy száma, az es-Sifá kórházból az életüket menteni kívánó menekülők százai, a Gázai övezet déli részébe áttelepülő ezrek mind a polgári személyeknek a nemzetközi jog által biztosított jogok alapvető védelme ellen valók” – szögezte le közleményében a főbiztos.
Volker Türk szerint legkevesebb három, menekülteket befogadó iskolát ért támadás az elmúlt 48 órában. Mint írta, az emberiesség mindenekelőtt való, és hangsúlyozta, hogy tűzszünetre van szükség „most”.
A Hamász iszlamista palesztin szervezet kormánya vasárnapi közlése szerint október 7. óta 13 ezer ember halt meg izraeli légitámadásokban.
Az áldozatok között több mint 5500 gyermek és 3500 nő van. További harmincezren megsebesültek a Hamász egészségügy-minisztériuma szerint.
A tárca szerint az egyik légicsapásban a Malka-család 41 tagja halt meg Gázaváros központjában, Zejtún negyedben. Az AFP francia hírügynökség tudósítója szerint heves harcok dúltak az izraeli katonák és palesztin fegyveresek között, miközben légicsapások is érték az övezetet.
Joe Biden amerikai elnök szombaton Ciszjordánia és a Gázai övezet jövőbeni újraegyesítését szorgalmazta egy „megújult Palesztin Hatóság” keretében, és szankciókkal fenyegette meg a ciszjordániai palesztinokra támadó „szélsőséges” telepeseket.
„A Gázai övezetet és Ciszjordániát egységes kormányzati struktúra alatt kellene újraegyesíteni, végső soron egy újjáélesztett Palesztin Hatóság alatt”, miután a Hamászt kiszorították az általa 2007 óta irányított palesztin területről a jelenlegi izraeli katonai műveletet követően – írta az amerikai elnök a The Washington Post című helyi lapban közzétett véleménycikkében.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy sajtótájékoztatón azt válaszolta, hogy „a Palesztin Hatóság jelenlegi formájában nem képes felelősséget vállalni Gázáért”.
„Nem lehet olyan civil hatóságunk Gázában, amely támogatja, bátorítja, finanszírozza és tanítja a terrorizmust” – mondta.
Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki Ciszjordánia autonóm területeit kormányozza, november elején a Palesztin Hatóságnak a Gázai övezetbe való visszatérését a megszállt Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is magában foglaló „politikai rendezéshez” kötötte.
„A Gázai övezet a Palesztin Állam szerves része, és mi teljes mértékben vállalni fogjuk felelősségünket a Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és a Gázai övezet átfogó politikai megoldás keretében” – mondta Abbász, amikor Rámalláhban fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert.
Joe Biden hangoztatta: „A ciszjordániai palesztinok elleni szélsőséges erőszaknak véget kell vetni, és az ilyen erőszakot elkövetőket felelősségre kell vonni”.
„A kétállami megoldás az egyetlen módja annak, hogy hosszú távon biztosítsuk az izraeli és a palesztin nép biztonságát. Ma ez a kilátás távolabbinak tűnik, mint valaha, de a jelenlegi válság miatt minden korábbinál nagyobb szükség van rá” – mondta a 80 éves demokrata, és azokat az elveket említette, amelyeknek szerinte érvényesülniük kell.
Gázát soha többé nem szabad a terrorizmus bázisaként használni. Nem szabad a palesztinokat erőszakkal kitelepíteni a Gázai övezetből, nem szabad újra megszállni, nem szabad ostromolni vagy blokád alá vonni, és nem szabad csökkenteni a területet – sorolta.
A Gázai övezet elleni megtorló bombázások azóta szüntelenül folynak, hogy a Hamász iszlamista mozgalom október 7-én példátlan méretű és erőszakú támadást hajtott végre izraeli területen, 1200 embert, többségében civileket ölt meg, és más fegyveres csoportokkal együtt mintegy 240 embert rabolt el az izraeli hatóságok szerint.
A Hamász ellenőrzése alatt álló palesztin egészségügyi minisztérium szerint az izraeli csapások legalább 12 ezer palesztin civilt öltek meg, köztük ötezer gyermeket.
Ciszjordániában, az Izrael által 1967 óta megszállt területen is nagy a feszültség, ahol a palesztin egészségügyi tárca szerint október 7-e óta mintegy kétszáz palesztint öltek meg izraeli telepesek és katonák.
A NATO tagállamai támogatják a „humanitárius szünetet” Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet között annak érdekében, hogy a segélyszállítmányok bejussanak az övezetbe – jelentette ki csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
„Tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, a civileknek pedig védelmet kell nyújtani” – közölte újságírókkal Stoltenberg Berlinben, nem sokkal Olaf Scholz német kancellárral tartandó egyeztetése előtt.
A főtitkár emellett figyelmeztetett arra is, nem szabad, hogy a gázai háború regionális konfliktussá szélesedjen: „Iránnak és a Hezbollahnak ki kell maradni a harcokból” – szögezte le.
Az ukrajnai háborúra kitérve a főtitkár hangsúlyozta a kijevi kormánynak nyújtott támogatások fontosságát Mint mondta: a fegyverszállítmányok segítségével az ukrán erők erősek lehetnek a fronton, ezáltal pedig erősek lesznek a tárgyalóasztalnál is.
Méltatta egyúttal Berlin e téren tett erőfeszítéseit, kiemelve, hogy az Egyesült Államok után Németország Ukrajna legnagyobb támogatója, példaként pedig kiemelte a kijevi kormánynak küldött légvédelmi rendszert.
„E hozzájárulások segítenek Ukrajnának, hogy megvédje szabadságát, és hozzájárulnak Európa biztonságához” – fogalmazott.
A főtitkár leszögezte, Oroszország immár „biztonsági fenyegetést jelent” Európára nézve, emlékeztetve arra, hogy a moszkvai kormány májusban felmondta az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést (CFE), arra hivatkozva, hogy a megállapodás mára elavult, és új szabályozásra van szükség. A felmondás hivatalosan kedden lépett életbe.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Megvétózta az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) benyújtott azon határozattervezetet, amely humanitárius tűzszünet elrendelésével biztosítaná a segélyszállítmányok eljutását a Gázai övezetbe.
A szerdai szavazás során a benyújtott dokumentumot a BT tizenkét tagja támogatta, Oroszország és Nagy-Britannia tartózkodott, az Egyesült Államok pedig nemmel szavazott.
A dokumentumban felszólítják Izraelt, hogy vonja vissza a gázai civilek és az ENSZ segélymunkásai számára kiadott parancsot, miszerint vonuljanak az övezet északi részéből a délibe, és elítélik a Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadásait.
Elítélik továbbá a civilek elleni erőszak és az ellenségeskedés minden formáját, az összes terrorcselekményt, és túszaik feltétel nélküli szabadon engedésére szólítják fel a Hamászt.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a szerdai szavazás után közölte: Joe Biden amerikai elnök jelenleg a régióban folytat diplomáciai egyeztetéseket, amire jelen esetben hatalmas szükség van. Bírálatot fogalmazott meg a dokumentummal kapcsolatban, amiért az nem említi meg Izrael jogát az önvédelemhez.
Tor Wennesland, az ENSZ közel-keleti megbízottja az Izrael és a Hamász fegyveresei közti konfliktus kiterjedésének veszélyére figyelmeztette szerdán a Biztonsági Tanácsot.
„Attól tartok, hogy egy mély és veszélyes szakadék szélén állunk, amely nemcsak az izraeli–palesztin konfliktus jövőjét változtathatja meg, hanem az egész Közel-Keletét is” – mondta a megbízott a tizenöt tagú testülethez intézett szerdai videóüzenetében. A benyújtott dokumentum elfogadására kiírt szavazást kétszer is elhalasztották.
A tanács tagjai korábban két orosz módosító indítványt is elutasítottak, amelyek a humanitárius tűzszünet elrendelését, továbbá a civilek és a civil célpontok elleni támadások elítélését tartalmazták. António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán azonnali tűzszünetre szólította fel a feleket a humanitárius segélyek Gázába való eljuttatása és a túszok szabadon bocsátása érdekében.
Izrael az elmúlt héten a Gázában élő lakosság közel felét, mintegy 1,1 millió ember kitelepítését rendelte el a Hamász támadásaira válaszként tervezett szárazföldi offenzíva előtt. Izrael a Hamász október 7-én végrehajtott támadása óta teljes ostrom alatt tartja Gázát és a terrorszervezet megsemmisítését tűzte ki céljául.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
A háborús bűncselekményeket követhetett el az izraeli hadsereg a Gázai övezet elleni legutóbbi támadásaival, amelyek miatt legalább 242 ember vesztette életét és mintegy 74 ezren kényszerültek elmenekülni otthonaikból – jelentette ki csütörtökön Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
Bachelet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az izraeli–palesztin konfliktus miatt összehívott rendkívüli ülésén szólalt fel. Szerinte ezek a támadások „kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy Izrael betartja-e a megkülönböztetés és arányosság elvét a nemzetközi humanitárius jog értelmében”. Ha bebizonyosodik, hogy ezeket a támadásokat válogatás nélkül és aránytalanul hajtották végre, akkor azok „háborús bűncselekményeknek minősülhetnek” – mondta.
A Gázai övezetet uraló Hamász palesztin radikális iszlamista mozgalom által kezdett támadásokra – amelyek miatt legalább 10 ember vesztette életét Izraelben – válaszul végrehajtott izraeli támadások nagymértékű pusztítást vittek véghez a polgári létesítmények, köztük lakhelyek, orvosi központok, humanitárius szervezetek és médiumok irodái körében – hangsúlyozta Bachelet.
Bár Izrael arra hivatkozik, hogy ezeknek az épületeknek a nagy részében fegyveres csoportok tartózkodtak vagy katonai célokra használták őket, nem kaptunk még bizonyítékokat erre vonatkozóan – mondta. Az ENSZ-főbiztos bírálta a Hamász által alkalmazott taktikákat is, köztük azt, hogy sűrűn lakott polgári területeken helyeztek el katonai eszközöket, és rakétákat lőttek ki belőlük.
Ezeket a rakétákat válogatás és anélkül lőtték, hogy különbséget tettek volna katonai és civil objektumok között, ami a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértésének minősül – jelentette ki.
Mindazonáltal az egyik fél tettei nem mentik fel a másikat nemzetközi jogi kötelezettségei alól – tette hozzá.
Bachelet összevetette az izraeli és palesztin civilek helyzetét, jelezve, hogy miközben az előbbiek rendelkeznek a Vaskupola védelmi rendszerrel és professzionális katonai erőkkel az önvédelemhez, a palesztinok nem rendelkeznek védelemmel a világ egyik legsűrűbben lakott térsége elleni légi csapásokkal szemben.
A 14 éve érvényben lévő szárazföldi, légi és tengeri blokád miatt pedig nincs hová menekülniük – tette hozzá. Az ENSZ-főbiztos üdvözölte a május 21-i tűzszünetet, mindazonáltal felhívta rá a figyelmet, hogy amíg nem kezelik a konfliktus gyökeréből eredő problémákat, „csak idő kérdése az újabb erőszakhullám”.
Meirav Eilon Sahar, Izrael állandó genfi ENSZ-képviselője az ülésen felszólalva úgy fogalmazott: a Hamász minden egyes rakétája „háborús bűncselekménynek” minősül. Rijád al-Máliki palesztin külügyminiszter pedig arra kérte a tanácsot, hogy vizsgálják ki „az illegális izraeli megszállást a palesztin területen, azt a gyarmati rendszert”, amely szerinte a térségbeli erőszak forrása.
Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) határozattervezetet nyújtott be, amelynek elfogadása esetén állandó bizottságot állítanának fel a jogsértések jelentésére Izraelben, a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Izrael azzal vádolja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy elfogult vele szemben, és rendszeresen visszautasítja az együttműködést nyomozóival.
[type] => post
[excerpt] => A háborús bűncselekményeket követhetett el az izraeli hadsereg a Gázai övezet elleni legutóbbi támadásaival, amelyek miatt legalább 242 ember vesztette életét és mintegy 74 ezren kényszerültek elmenekülni otthonaikból – jelentette ki csütörtökön M...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1622194260
[modified] => 1622158695
)
[title] => Az ENSZ szerint az izraeli hadsereg háborús bűncselekményeket követhetett el Gázában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=24377&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 24377
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 24378
[image] => Array
(
[id] => 24378
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/gaza-2.jpg
[original_lng] => 100730
[original_w] => 700
[original_h] => 465
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/gaza-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/gaza-2-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/gaza-2.jpg
[width] => 700
[height] => 465
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/gaza-2.jpg
[width] => 700
[height] => 465
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/gaza-2.jpg
[width] => 700
[height] => 465
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/gaza-2.jpg
[width] => 700
[height] => 465
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/gaza-2.jpg
[width] => 700
[height] => 465
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1622147896:12
[_thumbnail_id] => 24378
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2051
[translation_required_done] => 1
[_oembed_aca7480ca37d55f8eec5d81871d93e90] =>
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
Discussed strengthening defense capacity and further comprehensive support of #Ukraine with ?? Chancellor @OlafScholz. Europe's energy security is on the agenda. Offered to send a special EU and UN mission to the ZNPP. Sure that ?? is a reliable and consistent partner of ??. 1/1 pic.twitter.com/HkGgSREUnc
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
