Az EU-tagállamok polgárainak körülbelül 70%-a gondolja úgy, hogy országa számára előnyös az Európai Uniós tagság – számolt be a Jevropejszka Pavda a júniusi európai parlamenti választások után végzett Eurobarométer-felmérés eredményeire hivatkozva.
Tízből hét válaszadó (67%) kijelentette, hogy országa uniós tagsága fontos számára. Ez a szám alig változott az elmúlt évek során.
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership – a figure that has remained relatively stable in recent years.
Az indokok között szerepel az országok közötti nagyobb együttműködés (36%), a béke védelme és a biztonság erősítése (32%), a gazdasági növekedés pozitív tényezői (28%), több munkalehetőség (24%).
Hazájuk uniós tagságával a legelégedettebbek Portugáliában, Hollandiában, Luxemburgban, Dániában, Írországban, Lengyelországban és a balti államokban, Horvátországban és Magyarországon vannak.
A legtöbb „euroszkeptikus” Franciaországban, Ausztriában és Bulgáriában van.
A válaszadók 65%-a pozitívan ítéli meg az Európai Unió jövőjét, ami 4 százalékponttal több, mint az előző év elején végzett felmérésben.
Az Európai Parlament pozitív megítélésének mutatója a felmérés során a legmagasabbnak bizonyult – 42%.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
A köztársasági elnök azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz. Az olimpiai és paralimpiai játékokra hivatkozva továbbra is a lemondott Gabriel Attal miniszterelnök kormánya van hivatalban a folyó ügyek intézésére, miközben Emmanuel Macron egyeztetéseket folytat a pártok képviselőivel egy új kormány létrehozásáról. A Le Monde című napilapban szombaton közölt reprezentatív felmérés – amelyet az Ipsos közvéleménykutató intézet július 26. és augusztus 1. között 11 204 választópolgár megkérdezésével készített – rávilágított arra, hogy a választók 67 százaléka azt gondolja, hogy Emmanuel Macron döntése a képviselőház feloszlatásáról negatív következményekkel járt Franciaországra nézve. A felmérés szerint a franciák nagyfokú bizalmatlansággal viseltetnek a politikai elittel és az intézményekkel szemben, annak ellenére, hogy a parlamenti választásokon nagyon magas volt a részvételi arány. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az egyes politikai blokkok szavazói nem hajlandók kompromisszumokra a kormányzáshoz szükséges koalíciókötés érdekében. A megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy nem bízik az új nemzetgyűlésben, és 56 százalékuk negatívan értékelte a választási eredményeket. Ez az arány a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés szavazói körében 86 százalékos. Az elutasítás ugyanakkor nemcsak az intézményekre vonatkozik, a politikai szereplőkről alkotott kép is különösen negatív a közvéleményben. A felmérésben vizsgált 19 politikus közül egyikről sincs pozitív véleménye a választóknak. Leginkább a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont utasítják el, 13 százalékos pozitív és 83 százalékos negatív véleménnyel. Őt követi az államfő, akinek az elutasítottsága 69 százalékos, a franciák 27 százaléka van csak jó véleménnyel az elnökről. A volt szocialista államfőt, Francois Hollande-ot, aki képviselőként tért vissza a közéletbe, a megkérdezettek 67 százaléka utasítja el és 27 százalékuk értékeli pozitívan, míg a jobbközép Köztásaságiak elnökéről, Éric Ciottitól a megkérdezettek 24 százalékának van jó véleménye, 65 százalékának pedig negatív. A felmérés a nemzetgyűlés háromosztatúságáról kialakult véleményt is vizsgálta. Bár a franciák 76 százaléka arányosabb választási rendszert szeretne, a kompromisszumkészség egyik táborban sem mutatkozik. Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség kormányra kerülését csak a baloldali szavazók szorgalmazzák, az Új Népfront és az elnöki tábor közötti koalíciót csak a baloldali és az elnöki szavazók látnák szívesen, és hasonló a helyzet a jobboldalon is a különböző forgatókönyvek kérdésében. Összességében mindegyik tömb kormányalakítását a francia választóknak bizonyos hányada támogatja. Az Új Népfront koalícióját a válaszadók 47 százaléka, az elnöki tábor és a jobbközép Köztársaságiak koalícióját 48 százaléka, míg a Nemzeti Tömörülés által alakított kormányt 45 százaléka támogatná. A franciák megosztottak Emmanuel Macron esetleges lemondását illetően is. A válaszadók 51 százaléka szeretné, ha az elnök távozna. Ez az arány a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaország táborában a legmagasabb, 77 százalékos, de Marine Le Pen szavazóinak 76 százaléka is ezt szeretné.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1725227280
[modified] => 1725207010
)
[title] => Felmérés: a franciák jelentős többsége nem bízik az új parlamentben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125421&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125421
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 125422
[image] => Array
(
[id] => 125422
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[original_lng] => 517907
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725196211:5
[_thumbnail_id] => 125422
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2407
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
A Reuters és az Ipsos friss közös felmérése szerint a párt választóinak 32 százaléka örülne Biden távozásának. Az adatokból azonban az is kiderül, hogy nehéz lenne a helyére olyat találni, aki jobb eséllyel venné fel a versenyt Trumppal szemben.
Joe Biden amerikai elnök napjai múlt hét csütörtök óta arról szólnak, hogy az elnökjelölti vitán nyújtott gyenge teljesítményét magyarázza. Kedden arról beszélt, hogy majdnem elaludt a stúdióban, mert a hónapban két tengerentúli útja is volt, és az időeltolódás megviselte a szervezetét. A Fehér Ház korábban azt közölte, hogy Biden meg volt fázva a vitán.
A magyarázkodásra azért van szükség, mert a 81 éves elnök éppen abban vallott kudarcot, amiben a leginkább bizonyítania kellett volna: egyáltalán nem látszott rajta, hogy kognitív képességei teljes birtokában van, és fizikailag, valamint szellemileg készen áll újabb négy évnyi elnökségre. Többször is belegabalyodott a mondanivalójába, máskor menet közben elfelejtette, hogy hogyan akarta folytatni a mondatot, és enerváltnak, gyengének tűnt. Vagyis leginkább öregnek.
Ehhez képest némileg meglepő módon a Reuters és az Ipsos friss közvélemény-kutatása azt állapítja meg, Biden nem veszített a népszerűségéből a múlt hét csütörtöki vita óta: továbbra is a regisztrált választók 40 százaléka támogatja, csakúgy, mint Trumpot, 3,5 százalékos statisztikai hibahatár mellett. A felmérés ezzel a jobbak közé tartozik Biden számára, olyan kutatások is vannak, amelyek jelentős lemaradást mérnek neki.
De maradjunk a kedden publikált Reuters/Ipsos-felmérésnél, abban ugyanis azt is megpróbálták kideríteni, hogy ha nem Biden, akkor ki vehetné fel eredményesen a harcot Donald Trumppal szemben demokrata színekben. A hipotetikus párharcokban szokás szerint Michelle Obama, Barack Obama korábbi elnök felesége szerepelt a legjobban, ő 50-39 arányban legyőzné Trumpot – csakhogy korábban többször is hangsúlyozta, hogy nem kíván elindulni az elnökségért.
Sok demokratának teljesen mindegy, ki indul Trumppal szemben A többiek már kevésbé szerepeltek jól. Kamala Harris alelnöknek 43-42-es vereséget mértek, ami bőven a hibahatáron belül van, és Harris megítélése egyébként még jobb is a demokraták körében, mint Bidené (81 százalék értékeli pozitívan Biden 78 százalékával szemben). Gavin Newsom kaliforniai kormányzó hátránya egy kicsit nagyobb, ő 39 százalékot kapna a 42 százalékot szerző Trumppal szemben a felmérés szerint.
A többiek hátránya még nagyobb, de az adatokból az is látszik, hogy a demokraták jó részének teljesen mindegy, hogy ki indul Trumppal szemben, akár egy teljesen ismeretlen jelöltre is leszavaznának. Kentucky állam kormányzójáról, Andy Beshearról a demokrata válaszadók 70 százaléka még életében nem hallott, de a Trumppal való hipotetikus összevetésben így is csak 40-36-os vereséget szenvedett a teljes népességre nézve, a demokraták jó része tehát ugyanúgy beállt mögé.
A felmérés azt is kiderítette, hogy Biden a demokraták 59 százaléka szerint túl öreg a kormányzáshoz, 32 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy vissza is kellene lépnie. Fontos kiemelni, hogy az elnök öregedésével kapcsolatos aggodalmak már régóta átszövik a demokrata tábort. Januárban, amikor még bőven zajlott a jelöltállítási folyamat, egy hasonló felmérésen a demokrata szavazók 49 százaléka azt mondta, hogy Bidennek nem kellene elindulnia az elnökségért.
Egy demokrata képviselő már kimondta: Bidennek mennie kell Joe Bidenre egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik a pártján belülről is. Kiszivárgott információk szerint a képviselőház 25 demokrata tagja arra készül, hogy felszólítsa a visszalépésre az elnököt, ha a következő napokban sem javul az állapota. Sőt, most már megvan az első olyan képviselő is, aki nyíltan kimondta, hogy Bidennek távoznia kell a hatalomból: a texasi Lloyd Doggett az NBC-nek adott interjújában beszélt erről, és azt is hozzátette, hogy reméli, hogy más demokrata politikusok is követni fogják a példáját.
A képviselőház 84 éves elnöke, Nancy Pelosi enyhébben fogalmazott, de azt ő is elismerte, hogy legitim feltenni a kérdést: Bidennek csak rossz napja volt, vagy a teljesítménye komolyabb problémára utal. A házelnök azt is hozzátette, hogy ugyanilyen szigorú elbírálás alá kellene esnie Donald Trumpnak is.
Joe Biden szerdán arra készül, hogy egy konferenciabeszélgetésben meggyőzze a demokrata párti kormányzókat arról, hogy továbbra is jó állapotban van az elnökséghez. A héten egy ABC-interjú is tervben van, a jövő héten pedig a NATO-csúcson fog sajtótájékoztatót tartani. A szereplését árgus szemekkel figyelik majd a szavazói és a párttársai.
Bident egyébként valószínűleg nem lehetne leváltani az elnökjelöltségről, ő maga viszont visszaléphetne az indulástól.
A Héber Egyetem kutatása szerint az izraeliek 74 százaléka ellenez egy esetleges Irán elleni ellentámadást, ha az veszélyeztetné a nyugati és néhány arab ország biztonsági szövetségét.
A felmérés szerint többségük úgy véli, hogy Izraelnek nem kellene válaszolnia az iráni támadásra a konfliktus lezárása érdekében – írja a Portfolio a The Jerusalem Post cikkét ismertetve.
A jeruzsálemi Héber Egyetem friss kutatása szerint, az izraeli lakosság nagy része, pontosan 74 százaléka nem támogatja azt a lehetőséget, hogy Izrael ellentámadást indítson Irán ellen, ha ez aláásná a fontos szövetségesekkel ápolt kapcsolatokat. Ilyenek az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és több mérsékelt arab állam – köztük Jordánia és Szaúd-Arábia. A felmérést Nimrod Nir vezette kutatócsoport készítette.
A résztvevőknek egy iráni támadásra adott izraeli válaszlépésekről kellett véleményt nyilvánítaniuk.
Az eredmények szerint a megkérdezettek 52 százaléka úgy gondolta, hogy Izraelnek nem kellene válaszolnia az iráni támadásra, ezzel lezárva a konfliktus aktuális szakaszát. Ezzel szemben 48 százalék úgy vélte, hogy Izraelnek reagálnia kellene még akkor is, ha ez hosszabbíthatja meg a konfliktust. A katonai válaszlépést preferálók közül 25 százalék támogatta az iráni területen végrehajtandó műveleteket, míg több mint egyharmaduk egy stratégiai beavatkozást javasolt az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetése érdekében.
Az izraeli kormány erősségét illetően a válaszadók megosztottak voltak: 46 százalék érzékeli erősnek a kormányt Irán felé, míg ugyanennyien vagy gyengének látják vagy sem erősnek sem gyengének nem ítélik meg. Az izraeliek többsége szerint országuknak figyelembe kell vennie szövetségeseik biztonságpolitikai igényeit; csak 12 százalék mondta azt, hogy nem támogatja ezt. Körülbelül 60 százalék állította azt is, hogy amerikai segítség esetén Izraelnek össze kell hangolnia biztonságpolitikai intézkedéseit az Egyesült Államokkal.
A Gázai övezettel és Ciszjordániával kapcsolatos biztonság szervezését illetően a megkérdezettek 43 százaléka úgy véli, hogy ezt Izrael szövetségeseire kell bízni. A válaszadók negyede ezzel nem értett egyet. A felmérés adatgyűjtését egy online panel segítségével végezték vasárnap és hétfő között. A minta 1466 felnőtt izraeli állampolgár véleményét tükrözi és figyelembe veszi az izraeli társadalom sokféleségét többek között vallás, nem, életkor és lakóhely alapján.
Októberben a válaszadók 81%-a azt válaszolta, hogy a háború után kell választásokat tartani. Ugyanakkor 16%-uk véli úgy, hogy a katonai akciók nem akadályozzák az akarat kifejezését. A hírt a Kijevi Statisztikai Intézet közölte.
„Ukrajna minden régiójában a lakosság többsége ellenzi a választások megtartását a háború alatt” – állapították meg a szociológusok.
Ezenkívül a válaszadók 65%-a negatívan viszonyul az internetes távszavazás gondolatához. 29% támogatja az ötletet.
[type] => post
[excerpt] => Októberben a válaszadók 81%-a azt válaszolta, hogy a háború után kell választásokat tartani. Ugyanakkor 16%-uk véli úgy, hogy a katonai akciók nem akadályozzák az akarat kifejezését. A hírt a Kijevi Statisztikai Intézet közölte.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1698791520
[modified] => 1698755916
)
[title] => Ukrajnában a válaszadók 81%-a ellenezte a választásokat a háború alatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=93952&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 93952
[uk] => 93876
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 93877
[image] => Array
(
[id] => 93877
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp
[original_lng] => 47022
[original_w] => 960
[original_h] => 639
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0-768x511.webp
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 639
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 639
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 639
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 639
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1698748716:5
[_thumbnail_id] => 93877
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4227
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_2906cf0dd450837a980f257594425b15] =>
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek relatív többsége valószínűnek tartja, hogy a több mint egy évszázada megosztott Ír Köztársaság és Észak-Írország a belátható jövőben újraegyesül. A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov 2272 fős reprezentatív választói csoport bevonásával elvégzett országos vizsgálata kimutatta, hogy a britek 13 százaléka nagyon valószínűnek, 26 százalék meglehetősen valószínűnek tartja az ír sziget egyesülését a következő ötven évben, vagyis Nagy-Britannia lakosságának 39 százaléka valószínűsíti valamilyen mértékben Írország és Észak-Írország újbóli egyesülését.
Ugyanezt a megkérdezettek 20 százaléka meglehetősen, 10 százalék nagyon valószínűtlennek nevezte.
A felmérés előzményeként Leo Varadkar ír miniszterelnök a minap kijelentette, hogy ha őszig nem sikerül a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti önkormányzati rendszer újjáélesztése, akkor „tárgyalni kell egy B tervről”. A RTÉ ír közszolgálati televíziónak adott múlt heti nyilatkozatában Varadkar hozzátette: meggyőződése szerint Írország „már úton van az újraegyesítés felé”. A 44 esztendős ír kormányfő valószínűnek nevezte, hogy ez még az ő életében megtörténik.
A kijelentés kisebb diplomáciai viszályt szított London és Dublin között.
Chris Heaton-Harris, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere reagálásában úgy fogalmazott, hogy az ír miniszterelnöknek „nagyon sok belpolitikai kérdéssel kell egyszerre foglalkoznia, és eközben időről időre becsúsznak hasznosnak nem nevezhető megjegyzések is”.
A májusi észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin nagyarányú győzelmet aratott, így az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először az észak-írországi tanácsokban is a legnagyobb politikai erővé vált, a második helyre szorítva a Demokratikus Unionista Pártot (DUP).
A radikálisan EU-szkeptikus jobboldali DUP hagyományosan az észak-írországi koronahű protestáns közösség fő pártja, amelynek korábban helyhatósági szinten és a belfasti parlamentben, a Stormontban is megkérdőjelezhetetlen volt a többsége. A párt azonban a tavaly májusi észak-írországi parlamenti választásokon is a második helyre szorult, miután a Sinn Féin kapta a legtöbb képviselői mandátumot.
A belfasti kormánynak így a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője, Michelle O’Neill személyében először lenne katolikus miniszterelnöke, ám a DUP a tavaly májusi parlamenti választás óta bojkottálja az új felekezetközi észak-írországi kormány megalakulását.
A baloldali irányzatú, EU-párti Sinn Féin a legutóbbi választási eredmények nyomán már jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja, de erről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.
Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Az amerikai elnök megítélését számos tényező befolyásolja, egy felmérés pedig arra utal, Biden támogatottsága egyre nagyobb visszaesést produkál.
A Reuters és az Ipsos legfrissebb közvéleménykutatásából kiderül, miszerint Joe Biden népszerűsége sosem volt még olyan alacsony az elmúlt másfél évben, mint most, amelyet az adatok is alátámasztanak, hiszen jelenleg mindössze 36 százalékos a támogatottsága Amerikában.
Mindez elképesztő visszaesést jelent már a múlt héthez viszonyítva is, amikor elfogadottsága még 42 százalékon állt, ennek hátterében pedig az áll, hogy az amerikaiak 59 százaléka elégedetlen az elnök teljesítményével.
A felmérés szerint Biden támogatottsága tavaly augusztus óta folyamatosan 50 százalék alatt van, kiemelve, hogy a republikánus szavazók mindössze 10 százaléka szimpatizál a demokrata politikussal, mindemellett a párton belüli népszerűsége is 72 százalékon áll.
A közvéleménykutatást 1005 felnőtt részvételével végezték el az Egyesült Államokban, akik közül 456 demokrata és 358 republikánus volt, egy korábbi felmérésben pedig a válaszadók több mint fele arról nyilatkozott, „a világ már nem olyan stabil Biden hivatalba lépése óta” – derül ki a Reuters beszámolójából.
A közgazdászok elmondása alapján az országot jelenleg rég nem látott infláció sújtja, miközben az üzemanyagárak emelkedésével, a járvány okozta ellátási láncban fellépő zavarokkal is meg kell küzdeniük, mindemellett az Ukrajnának eljuttatott 2000 milliárdos mentőcsomag is hozzájárult a dráguláshoz.
Az elnök és hivatalának megítélését a demokrata politikusok negatív véleménye, valamint Biden csapatának megnyilvánulásai sem segítik, mivel többször is előfordult már, hogy az elnök és emberei egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek.
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Komolynak tekinthető bázisa az orosz ellenzéknek vélhetően csak Moszkvában és Szentpéterváron van, ám úgy tűnik, hogy az ott élők is feladták a regnáló rezsimmel szembeni ellenállást. Legfeljebb passzivitásukkal jelezhetik, hogy nem tetszik nekik a rendszer.
Moszkva lakói Vlagyimir Putyin államfőt és az őt támogató Egységes Oroszország pártot támogatnák, ha most vasárnap lennének a választások – idézte a Moscow Times az utolsó független orosz közvélemény-kutató intézet, a Levada Center felmérésének eredményét. A vizsgálat négy hónappal a parlamenti választások előtt készült.
A pártnak az a tét, hogy meg tudja-e őrizni kétharmados (75 százalékos) többségét a Dumában annak ellenére, hogy népszerűségi indexe a béka feneke alatt van. A közvélemény-kutatás szerint az orosz főváros lakóinak 40 százaléka támogatná Putyint, ha a most vasárnap elnökválasztás lenne (a következő 2024-ben esedékes) és 15 százalékuk szavazna az Egységes Oroszországra.
A magukat biztosra ígérő szavazók körében 56 és 28 százalék a két támogatási arány. A Levada értékelése szerint a felmérés azt bizonyítja, hogy a rezsim ellenfelei sehol sem állnak a népszerűségi versenyben. Alekszej Navalnij ellenzéki vezér ugyan Putyin után a második helyen szerepel, ám a moszkvaiaknak csak öt százaléka látná őt szívesen az államfői székben. A második legnépszerűbb párt az őfelsége ellenzékéhez tartozó, radikális jobboldali Liberális Demokrata Párt, amelyre a szavazók 10 százaléka voksolna.
Érdekes összehasonlítani a mostani eredményeket a legutóbbiakkal. Putyin a 2018. március elnökválasztáson a szavazatok 76,7 százalékának megszerzésével nyert, az Egységes Oroszország 2016-ban 54 százalékos támogatottságot élvezett. Az orosz politika legnagyobb kérdése, hogy az államfő elindul-e újraválasztásáért 2024-ben vagy hátrább lépve tartja meg az irányítást.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
A The Alliance of Democracies Foundation, azaz a Demokrácia Szövetségesei Alapítvány megbízásából ötvenhárom országból kérdeztek meg csaknem ötvenezer embert. A világméretű tanulmány egyik letaglózó eredménye azt sugallja, hogy az 53 megkérdezett országban a válaszadók csaknem fele (44%) úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok befolyása veszélyezteti a demokráciát az adott országban – derül ki a Guardian cikkéből.
Kínát (38%) és Oroszországot (28%) világszerte kisebb veszélynek tekintik a demokráciára.
A felmérésből kiderül, hogy Pakisztánban, Indiában, a Fülöp-szigeteken, Tajvanon és Dél-Koreában gondolják a leginkább úgy, hogy az Egyesült Államok fenyegetést jelent a demokráciára. A megkérdezett 53 ország közül az Egyesült Államokat 42 országban nagyobb veszélynek tekintik a demokráciára, mint Kínát. Csak öt ország (Ukrajna, Irán, Lengyelország, Venezuela és Magyarország) tekinti az orosz befolyást nagyobb fenyegetésnek, mint Amerikát. A világ három nagyhatalma közül a lengyelek nem meglepő módon Oroszországot tekintik a demokrácia szempontjából a legnagyobb fenyegetésnek. Ugyanakkor meglepő eredmény, hogy a lengyelek negatívabban értékelik Amerika demokráciára gyakorolt hatását, mint Kínáét. Hozzáteszik, hogy az Egyesült Államok globális befolyásának felfogása szinte minden megkérdezett országban javult Joe Biden megválasztását követően, de a legnagyobb módon Németországban és Kínában. Csak nyolc országnak van negatívabb véleménye az Egyesült Államok 2021-es befolyásáról, mint tavaly volt: magának az USA-nak, Oroszországnak, Izraelnek, Nigériának, Dél-Afrikának, Ausztráliának, Norvégiának és Lengyelországnak.
President Biden spoke today with President Xi Jinping of the People’s Republic of China about Russia’s unprovoked invasion of Ukraine. pic.twitter.com/SnpgobFiPz
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Harmatnyi előnnyel, de továbbra is Volodimir Zelenszkijt választaná az ukránok többsége államelnöknek – legalábbis ez derült ki a kijevi Razumkov Központ által január huszonkilencedike és február harmadika között végzett felmérésből.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
