Miután Oroszország a legutóbbi fenyegetései szerint rendszeres csapásokat mér az ukrán fővárosra, az Európai Unió bekérette az orosz ügyvivőt – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Anita Hippernek, az Európai Bizottság szóvivőjének X-en közzétett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a szóvivő hangsúlyozta, hogy a külföldi állampolgárok és diplomaták elleni fenyegetések, amelyek Kijev elhagyására szólítanak fel, „elfogadhatatlan eszkalációt jelentenek”.
„Az Európai Unió bekérette az ideiglenes ügyvivőt, és felszólította a civilek elleni támadások beszüntetésére, valamint a valódi béketárgyalások megkezdésére, kezdve egy teljes és feltétel nélküli tűzszünettel” – mutatott rá Anita Hipper, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió ukrajnai kirendeltsége folytatja munkáját Kijevben.
Az EU-tagállamok a migrációs jogszabályok megsértőiként küldik haza az ukrán állampolgárokat, közölte az Állami Migrációs Szolgálat vezetője.
Az Európai Unió haza akarja küldeni az ukrán állampolgárokat. Azokat, akik illegálisan hagyták el Ukrajna területét, deportálják, közölte Natalija Naumenko, az Állami Migrációs Szolgálat vezetője a Glavkomnak adott interjújában.
Elmondása szerint ez elsősorban az alábbi kategóriákat érinti:
azok, akik az ellenőrző pontokon kívül léptek be az EU-ba (feltételesen „a Tiszán keresztül”);
azok a személyek, akik NEM igényeltek vagy hosszabbítottak meg időben az EU-ban való legális tartózkodásra jogosító okmányokat;
azok az ukránok, akik az EU területén bűncselekményeket követtek el.
Ezenkívül, közölte Naumenko, idén elkezdődött az ukránok hazatérésének tendenciája.
„2025-ben az ukrán állampolgárok határlépéseinek mérlege negatív volt: 14,77 millió belépés 16,13 millió kilépéssel szemben (azaz 1,36 millióval több kilépés volt, mint belépés). 2026 januárja és áprilisa között azonban a tendencia megváltozott: kilépések – 4,169 millió, belépések – 4,186 millió. Bár nem sokkal – 17 ezerrel –, ez az első időszak, amikor a határátlépések dinamikája pozitív a teljes körű agresszió kezdete óta” – jegyezte meg. Hozzátette azonban, hogy állampolgáraink hazatérésével kapcsolatos következtetésekhez meg kell várnunk a 2026-os év első felére és az egész évre vonatkozó adatokat.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyott egy frissített szankciós mechanizmust, amely korlátozásokat tesz lehetővé Irán a közel-keleti hajózási szabadságát veszélyeztető intézkedéseiben részt vevő személyekkel és szervezetekkel szemben – jelentette az Európai Unió Tanácsának sajtószolgálata.
A döntés a meglévő uniós szankciós keretrendszer kiterjesztéséről szól, amelyet korábban Irán az Ukrajna elleni háborúban Oroszországnak nyújtott katonai, valamint a közel-keleti és a vörös-tengeri térségben működő fegyveres csoportok támogatására válaszul alkalmaztak.
A módosított rendszer mostantól Irán azon intézkedéseire és politikáira is kiterjed, amelyek veszélyeztetik a hajózási szabadságot a régióban.
Brüsszel hangsúlyozta, hogy Irán a Hormuzi-szoros térségében végrehajtott intézkedései ellentétesek a nemzetközi joggal, és sértik a nemzetközi vízi utakon való áthaladáshoz és békés áthaladáshoz való jogot.
A szankciók a listán szereplő személyek és szervezetek számára az uniós tagállamok területére való belépés vagy az azon való áthaladás tilalmát tartalmazzák, valamint a vagyonuk befagyasztását írják elő. Ezenkívül az uniós állampolgároknak és vállalatoknak tilos pénzeszközöket, pénzügyi eszközöket vagy gazdasági erőforrásokat biztosítaniuk a szankciók hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek.
A döntés az uniós külügyminiszterek által április 21-én elért politikai megállapodás végrehajtása.
Az Európai Bizottság levelet kapott Friedrich Merz német kancellártól Ukrajna „társult tagságáról”, a bővítéssel kapcsolatos innovatív döntéseknek azonban egy kulcsfontosságú uniós elven kell alapulniuk – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság szóvivőjére hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Bizottság üdvözölte, hogy a tagállamok között megbeszélések folynak Ukrajna uniós tagságáról. „Ez a tagállamok erős elszántságát mutatja, hogy a bővítés mielőbb valósággá váljon” – mondta a szóvivő, és felszólított arra, hogy ezt a megbeszélést az Európai Tanács szintjére emeljék. Szerinte egyre világosabbá válik, hogy a bővítés geostratégiai befektetés a jólétbe, a békébe és a biztonságba. Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása pedig alapvetően összefügg az EU biztonságával is.
„Ugyanilyen fontos, hogy biztosítsuk az EU-bővítés befejezését minden olyan tagjelölt országgal, amely évek óta dolgozik a csatlakozáson. Bármilyen innovatív megoldásnak érdemeken alapuló folyamaton kell alapulnia (a tagjelölt országok reformjainak végrehajtása során – a szerk.)”
– jegyezte meg a szóvivő.
Ezért, ahogy a szóvivő kijelentette, a jövőre nézve az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy a bővítéshez való hozzáállás összhangban legyen a kitűzött célokkal. „Ezért az Európai Bizottság továbbra is aktívan együttműködik a tagállamokkal és a tagjelölt országokkal, hogy megtalálják a legjobb megoldásokat, amelyek erősebbé és biztonságosabbá tesznek minket Unióként” – zárta szavait.
Amerika háttérbe vonulása után Európa előtt nehéz feladat áll, egyetlen kulcsfigurát kell találnia, aki képes asztalhoz ültetni az orosz és az ukrán felet. Bár a háttérben már megkezdődtek a találgatások a lehetséges közvetítő személyéről, kérdéses, hogy az uniós tisztviselők meg tudnak-e állapodni. Vajon képes lesz az Európai Unió közös stratégiát kialakítani, vagy a belső viták és a bizalmatlanság miatt a békefolyamat még sokáig várat magára?
Mivel Donald Trump amerikai elnök és az amerikai kormányzat figyelme az iráni helyzet megoldására irányul, egyre nagyobb nyomás helyeződik Európára, hogy saját maga nevezzen ki különmegbízottat az orosz–ukrán béketárgyalások előmozdítására — és meglepő módon Kijev és Moszkva is nyitottnak mutatkozik erre – számolt be róla a Reuters.
Washington először pénzügyileg hátrált ki Ukrajna mögül, most pedig a jelek szerint Európának át kell vennie a közvetítői szerepet a béketárgyalásokon. A Reuters szerint Kijev és Moszkva egyetért abban, hogy Európának egyetlen személyt kellene kijelölnie, nem pedig egy bizottságot.
A legfontosabb kérdés, hogy ki képviselhetné megfelelően Európát az orosz–ukrán egyeztetések jövőbeli fordulóin.
Vlagyimir Putyin Gerhard Schröder volt német kancellára tett javaslatát azonnal elutasították — Ukrajna külügyminisztere viccelődve azt mondta, hogy Putyin ennyi erővel az oroszbarát színészeket, Steven Seagalt vagy Gérard Depardieut is jelölhette volna.
Ki képviselheti Európát az orosz–ukrán béketárgyalásokon?
Kaja Kallas
Kaja Kallas az egyik kézenfekvő jelölt. Az EU külügyi főképviselője sokáig ellenezte a közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal, de azóta nyitottá vált egy különmegbízott kinevezésére, és azt mondta hogy az uniós külügyminiszterek még ebben a hónapban tárgyalhatnak erről a kérdésről. Múlt héten újságíróknak kifejtette: Úgy gondolom, át tudnék látni azokon a csapdákon, amelyeket Oroszország állít.
Három uniós diplomata azonban arra figyelmeztetett, hogy Kallas kemény, oroszellenes álláspontja gyors ellenszenvet válthatna ki Putyinból. Emiatt egy uniós diplomata szerint kis esélye van, hogy rá essen a választás.
Angela Merkel
A volt német kancellár az egyik legesélyesebb jelölt lehet, mivel közvetlenül tárgyalt már Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Vlagyimir Putyinnal is. Angela Merkel neve azért merül fel rendszeresen, mert kancellárként kulcsszerepet játszott a minszki békefolyamatban, amely éveken keresztül az egyik legfontosabb diplomáciai keretet jelentette az ukrajnai konfliktus kezelésére. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Merkel közben egyértelművé tette, hogy nem kíván közvetítőként fellépni Oroszország és Európa között az ukrán konfliktus ügyében. A volt német kancellár szerint az ilyen tárgyalásokhoz politikai hatalomra és hivatalos felhatalmazásra van szükség, ezért a közvetítői feladatot a hatalmon lévő európai vezetők közül kell valakinek ellátnia.
Alexander Stubb
A finn elnök rendelkezik közvetítői tapasztalattal hazájában és korábban érdeklődést mutatott a szerepkör iránt, ugyanakkor széles körű uniós támogatásra lenne szüksége és Finnország NATO-tagsága Moszkva szemében nagy eséllyel hátrányt jelent.
Mario Draghi
Az egykori olasz miniszterelnököt széles körben tisztelik Európában és nem tartják túlzottan Kreml-barátnak. Ugyanakkor egyelőre nincs jele annak, hogy a gazdasági fókuszú Draghi egyáltalán vágyik-e a közvetítői szerepre.
A vita jól mutatja, hogy miközben Európa nagyobb szerepet akar vállalni az orosz–ukrán háború lezárásában, továbbra sem világos, hogy a tagállamok képesek-e közös geopolitikai stratégiát kialakítani.
Az uniós különmegbízotti irány zsákutca?
A Kijev gondolkodását ismerő források szerint a leendő európai különmegbízottnak erős uniós támogatást kell élveznie, de nem szabadna az Európai Unióból érkeznie, mivel az orosz elnök mélyen bizalmatlan a blokkal szemben. Egyes elemzők szerint éppen ezért olyasvalaki lehet a legalkalmasabb közvetítő, aki ugyan szoros kapcsolatban áll Európával, mégsem az Európai Unió intézményrendszeréből érkezik. India és Norvégia merült fel, mivel mindkét ország igyekezett fenntartani a kommunikációs csatornákat Moszkvával a háború alatt is. Ez olyan szereplők felé mutathat, mint Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, aki tapasztalt közel-keleti szakértő, vagy akár S. Jaishankar indiai külügyminiszter, aki mindkét féllel jó diplomáciai kapcsolatot ápol.
Az EU ellentmondásosnak tartja, hogy az ukrán hadköteles férfiak egy része, miután elhagyja Ukrajnát, automatikusan ideiglenes védelmet kap az európai országokban – jelentette ki Ylva Johansson, az EU az ukránok kérdéseiért felelős különleges képviselője a Deutsche Welle-nek adott interjújában.
Az Európai Unió országaiban jelenleg az unióban ideiglenes védelem alatt álló hadköteles ukrán férfiakra vonatkozó lehetséges korlátozás bevezetését vitatják.
Johansson elmondása szerint az EU tagállamai jelenleg csak tárgyalják a kérdést, közös megoldás még nincs.
„Az én véleményem szerint nem tűnik logikusnak, hogy sok a hadköteles férfi, akinek nincs joga elhagyni Ukrajnát, ugyanakkor amint átlépi a határt, akár illegálisan, azonnal ideiglenes védelmet kap”, mondta.
Johansson hozzátette, hogy ezt a megközelítést „ellentmondásos jelzésnek” tartja Ukrajna számára, mivel az EU egyidejűleg támogatja Kijevet az Oroszország elleni háborújában, beleértve a katonai segítséget.
„Ezért véleményem szerint van értelme bizonyos kivételeket bevezetni, de ebben a kérdésben még nem született megállapodás. Meglátjuk. Ha azonban bármilyen korlátozás bevezetésre kerül, úgy gondolom, azok kis mértékűek lesznek” – biztosított az EU az ukránok kérdéseivel foglalkozó különleges képviselője.
[type] => post [excerpt] => Az EU ellentmondásosnak tartja, hogy az ukrán hadköteles férfiak egy része, miután elhagyja Ukrajnát, automatikusan ideiglenes védelmet kap az európai országokban – jelentette ki Ylva Johansson [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779357780 [modified] => 1779308370 ) [title] => Az EU módosítaná az ukrán férfiak egy része számára a védelmi szabályokat [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186762&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186762 [uk] => 186647 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186648 [image] => Array ( [id] => 186648 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-226.png [original_lng] => 1089737 [original_w] => 1300 [original_h] => 820 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-226-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-226-300x189.png [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-226-768x484.png [width] => 768 [height] => 484 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-226-1024x646.png [width] => 1024 [height] => 646 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-226.png [width] => 1300 [height] => 820 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-226.png [width] => 1300 [height] => 820 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-226.png [width] => 1300 [height] => 820 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1779297571:12 [_thumbnail_id] => 186648 [_edit_last] => 12 [views_count] => 654 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 902303893002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 2058 [1] => 41 [2] => 53550 [3] => 11 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek [3] => Kiemelt téma [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 154 [1] => 2097393 [2] => 311956 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => ukrán férfiak védelmi szabályozása [2] => változások ) ) [6] => Array ( [id] => 186697 [content] =>
Európának tanulnia kell abból az ellenálló képességből, amellyel Ukrajna képes megbirkózni az energia-infrastruktúráját érő támadásokkal – jelentette ki kedden Berlinben Johann Wadephul német külügyminiszter egy energiabiztonságról szóló nemzetközi konferencián.
A politikus kiemelte: Ukrajna „komoly áron szerzett szakértelemmel” rendelkezik, amelyre az Európai Uniónak sürgősen szüksége van saját ellenálló képességének és energiabiztonságának megerősítéséhez. Mint mondta: a kritikus infrastruktúra egyre inkább a „geopolitikai konfrontáció frontvonalává” válik, és sem Németország, sem európai szövetségesei és partnerei nem immunisak a fenyegetésekkel szemben.
A német tárcavezető az MTI közlése szerint példaként említette a kibertámadásokat, az energetikai létesítmények felett észlelt drónokat, valamint a tenger alatti kábelek megrongálását. A nyugati országok számos ilyen incidenst Oroszországnak tulajdonítanak, amely immár több mint négy éve folytat háborút Ukrajna ellen.
Az eseményen a G7-országcsoport, az Európai Unió és a NATO képviselői, valamint gazdasági szervezetek, tudományos intézmények és civil szereplők vitatták meg a Kijev háborús tapasztalataiból levonható tanulságokat. A tanácskozáson részt vett Denisz Smihal ukrán miniszterelnök-helyettes és energiaügyi miniszter is.
Johann Wadephul szerint az állandó bizonytalanság korszakában az ellenálló képesség legfontosabb elemei a kritikus infrastruktúra fizikai védelme, a kiberbiztonság garantálása, a gyors helyreállítási képesség és a decentralizáció. A külügyminiszter figyelmeztetett: az erősen központosított rendszerek békeidőben ugyan hatékonyak lehetnek, válsághelyzetben azonban különösen sérülékennyé válhatnak.
Jelezte: az elosztott energiatermelés, a mobil kapacitások, a helyi energiahálózatok, az energiatárolás és a tartalékkapacitások is növelik a túlélőképességet. „A társadalmi ellenálló képességet nem lehet egyszerűen bekapcsolni egy válság idején; azt előre kell felépíteni” – fogalmazott a politikus.
Az Európai Unió ellentmondásosnak tartja, hogy egyes ukránok, akik hadkötelesek, a távozásuk után automatikusan ideiglenes védelmet kapnak az európai országokban – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Ylva Johanssonnal, az EU-ban lévő ukránok ügyében illetékes különleges képviselője Deutsche Welle német médiumnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint jelenleg az Európai Unió országaiban folynak a tárgyalások az EU-ban ideiglenes védelem alatt álló, hadköteles korú ukrán férfiakra vonatkozó lehetséges korlátozásokról. Johansson szerint az EU tagállamai jelenleg csak megvitatják ezt a kérdést, és még nincs közös megoldás. „Személyes véleményem szerint nem tűnik teljesen logikusnak, hogy sok olyan hadköteles férfi, akinek nincs joga elhagyni Ukrajnát, azonnal ideiglenes védelmet kap, amint átlépi a határt, akár illegálisan is” – magyarázta.
Johansson azt is kijelentette, hogy ezt a megközelítést „ellentmondásos jelzésnek” tartja Ukrajna számára, mivel az EU egyidejűleg támogatja Kijevet az Oroszország elleni háborúban, beleértve a katonai eszközöket is. „Ezért véleményem szerint van értelme bizonyos kivételeket bevezetni, de ebben a kérdésben még nem született megállapodás. Szóval, meglátjuk. Ha azonban bevezetnek bármilyen korlátozást, azt hiszem, azok nagyon csekélyek lesznek” – biztosított a különleges EU-megbízott.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió ellentmondásosnak tartja, hogy egyes ukránok, akik hadkötelesek, a távozásuk után automatikusan ideiglenes védelmet kapnak az európai országokban – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Ylva Johanssonnal, az EU-ban lévő ukránok ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1779219900 [modified] => 1779214426 ) [title] => Az EU korlátozhatja a hadköteles ukrán férfiak ideiglenes védelmére vonatkozó jogokat [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186645&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186645 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 31267 [image] => Array ( [id] => 31267 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson.jpg [original_lng] => 49432 [original_w] => 730 [original_h] => 411 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson.jpg [width] => 730 [height] => 411 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson.jpg [width] => 730 [height] => 411 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson.jpg [width] => 730 [height] => 411 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson.jpg [width] => 730 [height] => 411 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ylva-johansson.jpg [width] => 730 [height] => 411 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1779203637:5 [_thumbnail_id] => 31267 [_edit_last] => 5 [views_count] => 824 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 85382676000 [_oembed_5b35e2b7a1facc9108395eab719f318d] =>
Russia’s war of aggression has crossed yet another line.
A Russian drone incursion struck a densely populated area in Romania, injuring civilians.
On EU territory.
We stand in full solidarity with Romania and its people.
As we continue strengthening our security and…
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 29, 2026
Az Európai Unió Angela Merkel volt német kancellár, Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök jelöltségét fontolgatja az EU tárgyalójának szerepére az orosz–ukrán háborúról szóló tárgyalási folyamatban, számolt be a Politico, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
A kiadvány Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselőjét is nyilvánvaló jelöltként említi a pozícióra. Az EU külpolitikai főképviselője régóta ellenzi a közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal, de a közelmúltban megnyitotta az utat egy megbízott kinevezése előtt, mondván, hogy a külügyminiszterek a hónap végén megvitatják a kérdést. A múlt héten még saját jelöltségét is benyújtotta, ezt nyilatkozva az újságíróknak: „Azt hiszem, felismerem azokat a csapdákat, amelyeket Oroszország állít”.
Három EU-diplomata azonban arra figyelmeztetett, hogy Kallas keményvonalas oroszellenes álláspontja határozott „nemet” fog kiváltani Vlagyimir Putyinból, a Kreml vezetőjétől.
„Sajnos saját maga zárta ki magát a jelöltek listájáról” – mondta az egyik EU-diplomata.
Merkel jelöltségével kapcsolatban a kiadvány megjegyezte, hogy jelenleg elérhető, és közvetlenül tárgyalt mind Volodimir Zelenszkijjel, mind Putyinnal. Sok európai azonban úgy véli, hogy a korábbi sikertelen közvetítési kísérletei elegendőek ahhoz, hogy kizárják részvételét.
Stubb jelölését hazájában szerzett közvetítői tapasztalata és érdeklődése miatt üdvözlik. Ehhez azonban széleskörű uniós támogatásra lenne szüksége, Finnország NATO-tagsága pedig csökkentheti vonzerejét Moszkvában.
Draghi eközben széles körben elismert és népszerű politikus Európában, nem tartják túlzottan agresszívnek vagy Kreml-barátnak. De nyilvánosan nem mutatkoztak jelek arra vonatkozóan, hogy a gazdaságra fókuszáló Draghi szeretné ezt a szerepet.
Kijev álláspontját ismerő személyek szerint a megbízottnak erős EU-támogatással kell rendelkeznie, de nem lehet a blokk képviselője, amely iránt Putyin nagyon bizalmatlan.
Ez olyan személyekre utalhat, mint Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, vagy akár Jaishankar indiai külügyminiszter, akik mindkét féllel kapcsolatot tartanak fenn.
A tárgyaló kiválasztásának legnagyobb akadálya nem Putyin vagy Zelenszkij, hanem az, hogy európaiak képtelenek egymás között megállapodni, vonta le a következtetést a kiadvány.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió Angela Merkel volt német kancellár, Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök jelöltségét fontolgatja az EU tárgyalójának szerepére az orosz–ukrán háborúról szóló tárgyalási folyamatban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779213840 [modified] => 1779178086 ) [title] => Megnevezték azt a három jelöltet, aki EU nevében tárgyalna Oroszországgal [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186601&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186601 [uk] => 186540 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186541 [image] => Array ( [id] => 186541 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203.jpg [original_lng] => 50368 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203-300x171.jpg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1779167291:12 [_thumbnail_id] => 186541 [_edit_last] => 12 [views_count] => 405 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_7277e509e95869ba54ea5cc48e489c7e] =>
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
Angela Merkel, Németország volt kancellárja elutasította azt az elképzelést, hogy közvetítsen az EU–Oroszország tárgyalásokon az ukrajnai háború lezárásáról, olvasható a Hasepost kiadvány anyagában.
Angela Merkel kijelentette, hogy nem tartja lehetségesnek a párbeszédet a Kremllel valódi politikai hatalom nélkül. Felszólalt a WDR Europaforum fórumon, ahol a közvetítőként való részvételének lehetőségéről beszélt.
Elmondása szerint a Krím annektálása és a 2014-es donbászi háború kezdete utáni tárgyalások Vlagyimir Putyinnal csak azért folytatódtak, mert ő és Francois Hollande francia elnök voltak a két ország vezetői.
Merkel azt is hangsúlyozta, hogy a volt politikusok közvetítőként való bevonásának ötlete megkérdőjelezhető.
Nyilatkozatainak hátterében Európában is folynak megbeszélések a Kremllel való kapcsolattartás lehetséges formátumáról. Korábban a média arról számolt be, hogy Merkelt tapasztalata miatt potenciális közvetítőnek tartják.
A többi jelölt mellett megnevezték Alexander Stubb finn elnököt és Mario Draghi volt olasz miniszterelnököt. A jelenleg szolgáló diplomaták, többek között a norvég és indiai jelöltsége is szóba került.
