Izland már augusztusban népszavazáson dönthet arról, hogy újraindítsa-e a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióhoz – tudta meg két, az ügyre rálátó forrástól a Politico.
Reykjavík eredetileg azt ígérte, hogy legkésőbb 2027-ig referendumot tartanak a csatlakozási tárgyalások újraindításáról, miután egy korábbi kormány 2013-ban befagyasztotta a folyamatot. A menetrend azonban felgyorsult a növekvő geopolitikai feszültségek miatt. Az unióhoz való közeledésben szerepet játszhat az is, hogy az Egyesült Államok vámokkal sújtotta a szigetországot, és hogy Donald Trump amerikai elnök január első heteiben másról sem beszélt, mint Grönland annektálásáról.
A lap forrásai szerint az izlandi parlament a következő hetekben jelenti be a szavazás időpontját, miután az elmúlt hetekben intenzív diplomáciai egyeztetések zajlottak: uniós politikusok látogattak Izlandra, izlandi vezetők pedig Brüsszelbe, hogy előkészítsék a döntést.
Ha a választók igennel szavaznak, Izland akár más tagjelölteket megelőzve is csatlakozhatna az EU-hoz – mondta az egyik forrás.
„A bővítésről szóló párbeszéd átalakulóban van” – mondta Marta Kos bővítési biztos, aki múlt hónapban Brüsszelben találkozott Izland külügyminiszterével, Þorgerður Katrín Gunnarsdóttirrel. „Egyre inkább a biztonságról, az összetartozásról és arról szól, hogyan őrizhetjük meg cselekvőképességünket egy befolyási övezetekre tagolódó világban. Ez minden európait érint.”
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szintén Brüsszelben találkozott Izland miniszterelnökével, Kristrún Frostadóttirrel, és úgy fogalmazott, hogy a két fél partnersége „stabilitást és kiszámíthatóságot jelent egy átalakuló világban”.
Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter Ukrajna 2027-es európai uniós csatlakozása kapcsán kijelentette, hogy fel kell hagyni az Ukrajna 2027-es európai uniós csatlakozására vonatkozó ultimátumokkal – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a külügyminiszter Brüsszelben, az EU külügyminisztereinek találkozója előtt tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Bettel Volodimir Zelenszkij elnök szavaira reagált, amelyek Ukrajna 2027-es EU-csatlakozási elvárásairól és az európai partnerek támogatásáról szóltak.
Hallottam, hogy Zelenszkij elnök azt mondta, hogy jövőre tagokká kell válniuk. Sajnálom, én is többször mondtam neki: ne adjon ultimátumokat. Ez nem az érdekeit szolgálja. Vannak szabályok, amelyeket be kell tartanunk
– hangsúlyozta.
A luxemburgi külügyminiszter hozzátette, hogy az EU-hoz való csatlakozás szabályai minden ország számára azonosak, és ebben a kérdésben nem lehetnek kivételek. „Vannak szabályok, amelyeket be kell tartanunk” – hangsúlyozta Xavier Bettel.
Amíg sérülnek a kárpátaljai magyarok jogai és az emberi jogok, Ukrajna nem haladhat tovább az uniós csatlakozás útján – jelentette ki a kárpátaljai származású Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kedden.
Ferenc Viktória arról tájékoztatott, hogy a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja tavaly év végén kérdést intézett az Európai Bizottsághoz az ukrajnai háborús mozgósítás során elkövetett súlyos jogsértések kapcsán, mivel – mint fogalmazott – „a toborzóirodák hatalmukkal visszaélve jogellenes és embertelen bánásmódot alkalmaznak az érvényes halasztással rendelkező állampolgárokkal szemben”.
Az EP-képviselő közölte: Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos válaszában elismerte, hogy az Európai Bizottságnak tudomása van a jogsértésekről, de azok kezelését csak a csatlakozási tárgyalások megnyitása utánra halasztaná.
Ez azt jelenti, hogy Ukrajna diktálja a szabályokat: nem az emberi jogok tisztelete jelenti a csatlakozási tárgyalások első fejezete megnyitásának feltételét, hanem fordítva, utólag próbálnák orvosolni a jogsértéseket – hívta fel a figyelmet a fideszes politikus. Ez az EU alapértékeivel ellentétes logika, amely aggodalomra ad okot a csatlakozási folyamat tisztaságát és hitelességét illetően – jelentette ki.
„Képviselőtársaimmal arra keressük a választ, hogy az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások során az Európai Bizottság miként követi nyomon az emberi jogsértéseket. Vezet-e nyilvántartást ezekről, milyen lépéseket tesz megelőzésük érdekében, és mindez milyen hatással van az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalási fejezetek megnyitására” – fogalmazott.
Mindezt elengedhetetlen tisztázni. A kárpátaljai magyar közösséget érintő ügyek ugyanis, köztük a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem hallgatóinak esetei és Sebestyén József halálának körülményei csak néhány példát jelentenek abból a több ezer, az ukrán emberi jogi biztos által is elismert jogsértés közül, amelyek egyértelműen rámutatnak arra, hogy Ukrajnában súlyos, rendszerszintű problémák vannak az emberi jogok tiszteletben tartásával – emelte ki az EP-képviselő.
Végezetül hangsúlyozta: az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogfosztásai mellett az Európai Bizottság az alapvető emberi jogok megsértései felett is szemet huny. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az Európai Unió balliberális vezetése nem az Ukrajnában élő emberek érdekeit tartja szem előtt, hanem a kijevi hatalom kiszolgálását és saját geopolitikai érdekeinek érvényesítését. Mindezt akár az unió alapértékeinek és normáinak, köztük az EU-csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumoknak a semmibe vételével is. Ez elfogadhatatlan – tette hozzá Ferenc Viktória.
[type] => post
[excerpt] => Amíg sérülnek a kárpátaljai magyarok jogai és az emberi jogok, Ukrajna nem haladhat tovább az uniós csatlakozás útján – jelentette ki a kárpátaljai származású Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott köz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1769542020
[modified] => 1769586865
)
[title] => Ferenc Viktória: amíg sérülnek a kárpátaljai magyarok jogai, Ukrajna nem haladhat tovább az EU-csatlakozás útján
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=176330&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 176330
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 151572
[image] => Array
(
[id] => 151572
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg
[original_lng] => 50601
[original_w] => 768
[original_h] => 512
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1769579898:12
[_thumbnail_id] => 151572
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1404
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 659952317001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13795
[1] => 362903
[2] => 2744
[3] => 21063
[4] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-csatlakozás
[1] => Ferenc Viktória
[2] => kárpátaljai magyarok
[3] => nemzeti kisebbségek jogai
[4] => Ukrajna
)
)
[3] => Array
(
[id] => 176319
[content] =>
Volodimir Zelenszkij elnök kedden Christian Stocker osztrák kancellárral tárgyalt Ukrajna 2027-es európai uniós csatlakozásának kérdéséről, majd meghívta, hogy a közeljövőben látogasson el Ukrajnába – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy a Stockerrel folytatott megbeszélés során megvitatták az ukrajnai energiahelyzetet az orosz terrortámadások után. Megköszönte a kancellárnak, hogy Ausztria forrásokat különített el az ukrán energiaszektor támogatására.
Zelenszkij és Stocker külön-külön megvitatták a múlt héten az Egyesült Arab Emírségekben folytatott tárgyalásokat. Mint hangsúlyozta, hogy Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása az egyik legfontosabb biztonsági garancia nemcsak Kijev, hanem Európa számára is.
„Végül is Európa közös ereje lehetséges, különösen Ukrajna biztonsági, technológiai és gazdasági hozzájárulásainak köszönhetően. Ezért beszélünk egy konkrét dátumról – 2027 –, és számítunk partnereink támogatására álláspontunkhoz” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy meghívta Stockert, hogy a közeljövőben látogasson el Ukrajnába.
Ukrajna felgyorsítaná a tárgyalásokat az EU-csatlakozásról. Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese szerint már közel a cél.
Szeptember végén Ukrajna befejezi az EU-csatlakozási tárgyalások átvilágításának utolsó szakaszát, és áttér a „referenciaértékek” szakaszára, nevezetesen az egyes tárgyalási fejezetek kritériumainak meghatározására. Ukrajna tehát határozottan szeretné felgyorsítani a tárgyalásokat.
Erről Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese beszélt az Ukrainformnak.
Valójában egy fejezetünk van hátra. Szeptember 29–30-án tartjuk az utolsó átvilágítási ülést. Akkor már csak az a kérdés, hogyan biztosítható a tárgyalások eddigi gyors üteme a jövőben is. Nyilvánvalóan 27 tagállam döntése lenne ideális, de egyelőre Magyarország fenntartja különleges álláspontját, ezért ezt is megvitatjuk itt a francia kormány tagjaival – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Elmondása szerint a szűrővizsgálatok befejezése után várhatóak az Európai Unió szűrőjelentései. Így a negyedik klaszterről néhány napon belül, az ötödikről pedig néhány héten belül várható egy ilyen jelentés.
A miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy az ukrán csapat jelenleg azon dolgozik, hogy mit tegyen a 27 szavazat megszerzéséig tartó időszakokban.
Nem szabad veszítenünk a lendületből, és tovább kell lépnünk. Az átvilágítás után az Európai Bizottság és a tagállamok meghatározzák a »referenciaértékeket« – azaz az egyes tárgyalási fejezetek megnyitásának kritériumait. Amikor ezeket meghatározták, megtervezhetjük, hogyan fogjuk végrehajtani őket – fogalmazott Kacska.
Az Európai Unió az első tárgyalási klaszter megnyitását fontolgatja Moldova számára, ami jelentős lépést jelentene az országnak a blokkhoz való csatlakozás felé vezető úton, írta a Politico.
Az európai tisztviselők által fontolgatott forgatókönyv szerint az EU-országok szeptember elején, az uniós miniszterek találkozója után megnyithatnák az első „tárgyalási klasztert” Moldova számára – ami kulcsfontosságú jogi lépés lenne a tagság felé vezető úton. Egy ilyen lépés erőteljes lendületet adna Maia Sandu elnöknek, akinek pártja Európa-párti platformon kampányol, és eltökélt orosz erőfeszítésekkel néz szembe, hogy Moszkva javára befolyásolja a szavazatokat. „Meg kell találnunk a módját, hogy megnyissuk az első klasztert. Ez jelzés lenne Oroszországnak, és cáfolná az EU-tagság felé vezető úton elért haladás hiányáról szóló tézisüket” – mondta Siegfried Murezan európai parlamenti képviselő. Moldova előrelépése Ukrajna egyidejű lépése nélkül azonban rossz reakciót válthat ki Kijevben, amelynek EU-csatlakozási kísérlete 2023 eleje óta szinkronban van Moldovával. „Fennáll annak a veszélye, hogy rossz jelzést küldünk az ukránoknak. Miközben Alaszkán a békéjének jövőjéről tárgyalunk, Ukrajna EU-tagságának kilátásait a lehető legerősebben kell fenntartani” – jegyezte meg egy ukrán diplomata. Mindkét ország jelentős reformokat hajtott végre az EU-csatlakozáshoz, és minden szükséges lépést megtett az első tárgyalási klaszter megnyitásához – közölte az Európai Bizottság egyik tisztviselője. A probléma az, hogy Ukrajna kérelmét Magyarország blokkolja, amelynek miniszterelnöke, Orbán Viktor újraválasztási kampányának egyik fő elemévé tette Kijev EU-csatlakozásának ellenzését. Amíg Moldova a szeptember 1-jei informális általános ügyek Tanácsának ülésén mind a 27 tagállam jóváhagyását megkaphatja a klaszter megnyitásához, Ukrajna valószínűleg nem kap egyhangú támogatást. Az EU alternatív lépéseket fontolgat Ukrajna számára: hozzáférést biztosít a Horizon Europe programhoz vagy az Erasmus diákcsereprogramhoz. „Számos módja van annak, hogy Ukrajna közelebb kerüljön Európához a hivatalos tárgyalási eljáráson kívül” – jegyezte meg az EU diplomata. A helyzet gyorsan megváltozhat Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozója miatt. Ha a vezetők egyetértenek abban, hogy Ukrajna EU-tagsága a megállapodás kulcsfontosságú eleme, Trump befolyásolhatja Orbánt a blokád feloldása érdekében.
