Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken rendkívüli ülést tart Iránról, hogy megvitassák a tüntetők ellen alkalmazott „riasztó erőszakról” szóló jelentéseket – derül ki egy kedden közzétett dokumentumból.
„A helyzet fontossága és sürgőssége miatt rendkívüli tanácskozásra van szükség, különösen a riasztó erőszakról, a tüntetők elleni fellépésekről és a nemzetközi emberi jogi törvények megsértéséről szóló hiteles jelentések miatt” – fogalmazott a Németországot és Nagy-Britanniát is magában foglaló országcsoport nevében írt levélben Einar Gunnarsson izlandi nagykövet.
Egy iráni tisztviselő szerint a tüntetéseknek az iráni hatóságok adatai alapján legkevesebb 5000 halálos áldozata van. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa elítélte az erőszakot.
Az ENSZ megerősítette, hogy a rendkívüli ülést pénteken tartják, a közlemény szerint eddig 21 ország támogatta a javaslatot.
A Human Rights Watch elítélte a tömeges jogellenes gyilkosságokat, és felkérte a 2022-es iráni megmozdulások miatt létrehozott bizottságot, hogy vizsgálja ki a mostani haláleseteket.
Az ENSZ-ben dolgozó diplomaták szerint Irán többoldalas cáfolatot küldött a misszióknak a megtorlásokkal kapcsolatos vádakra, amelyben azt állította, hogy az iráni biztonsági erők csak az ellenük végrehajtott fegyveres támadások után csaptak össze a tüntetőkkel.
António Guterres, az ENSZ főtitkára sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok tucatnyi ENSZ-szervezetből való kilépéséről szóló döntése miatt – jelentette ki Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője, számolt be a Reuters, írta az Ukrinform.
Donald Trump amerikai elnök szerdán kijelentette, hogy az Egyesült Államok kilép tucatnyi nemzetközi és ENSZ-struktúrából, mert azok „az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel ellentétesen járnak el”.
Dujarric elmondása szerint az amerikai listán szereplő 31 ENSZ-szervezet „többségét” az ENSZ rendes költségvetése finanszírozza. A szóvivője hozzátette, hogy a szervezet nem kapott hivatalos értesítést a Trump-adminisztrációtól, megjegyezve, hogy vannak olyan szervezetek az amerikai listán, amelyeknek hivatalos leveleket kellene küldeni a listáról való eltávolításhoz.
„Minden ENSZ-szervezet továbbra is teljesíti a tagállamai által meghatározott megbízatását. Az Egyesült Nemzetek Szervezete elszámoltatható azok felé, akik tőlünk függenek” – mondta Dujarric.
Az Egyesült Államok a legnagyobb befizető az ENSZ rendes költségvetéséhez, a Közgyűlés által elfogadott becslések szerint a maximális 22%-ot fizeti. Ezek a befizetések kötelezőek. Dujarric elmondta, hogy az Egyesült Államok tavaly nem fizetett be a rendes költségvetésbe. Washington jelenleg körülbelül 1,5 milliárd dollárral tartozik.
„Az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendes költségvetéséhez és a Közgyűlés által jóváhagyott békefenntartó műveletek költségvetéséhez való hozzájárulás az ENSZ Alapokmánya értelmében jogi kötelezettség minden tagállam, beleértve az Egyesült Államokat is” – hangsúlyozta Dujarric. A rendes költségvetés, amely 2026-ra 3,45 milliárd dollárt tesz ki, politikai, humanitárius, gazdasági, társadalmi, leszerelési és kommunikációs tevékenységeket fedez. A legtöbb ENSZ-ügynökséghez, alaphoz és programhoz, például a Világélelmezési Programhoz és az UNICEF gyermekvédelmi szervezethez való hozzájárulás önkéntes.
[type] => post
[excerpt] => António Guterres, az ENSZ főtitkára sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok tucatnyi ENSZ-szervezetből való kilépéséről szóló döntése miatt – jelentette ki Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője, számolt be a Reuters, írta az Ukrinform.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768041120
[modified] => 1767969386
)
[title] => Az ENSZ reagált az USA több nemzetközi szervezetből való kilépéséről szóló döntésére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174670&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174670
[uk] => 174607
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174608
[image] => Array
(
[id] => 174608
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677.png
[original_lng] => 292068
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677-300x171.png
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677.png
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1767962187:12
[_thumbnail_id] => 174608
[_edit_last] => 12
[views_count] => 883
[_algolia_sync] => 624282368001
[_oembed_befbab4e2153b29d57201c779fc820e9] =>
[_oembed_time_befbab4e2153b29d57201c779fc820e9] => 1775744253
[_oembed_13ef47192214d4c2942c1ebc3bcecb58] =>
Russian investment envoy Kirill Dmitriev has said that Russia will have contacts with US negotiators Steve Witkoff and Jared Kushner this week, state news agency RIA reports. https://t.co/Vh6J0tj9tV
— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) June 5, 2026
Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen 66 ENSZ programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A döntésről a Fehér Ház sajtószolgálata adott tájékoztatást.
A kilépés által érintett szervezetek között szerepel az Ukrán Tudományos és Technológiai Központ (UTTC) is, amelyet az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada közösen finanszírozott. A központ az 1990-es évek elején, Ukrajna nukleáris és vegyi leszerelésének időszakában jött létre, hivatalos célja pedig az volt, hogy megakadályozza a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos ismeretek illetéktelen kezekbe kerülését, valamint az, hogy a tudományos kutatásokat békés irányba terelje – írta cikkében a Strana.
Az UTTC az elmúlt években komoly geopolitikai viták kereszttüzébe került.
Oroszország 2022-ben azt állította, hogy Washington több mint 350 millió dollárt fordított a központ projektjeire, köztük – Moszkva szerint – katonai-biológiai programokra és a Pentagon érdekeit szolgáló kutatásokra. Ezeket az állításokat később Kína is átvette az oroszoktól.
Az Egyesült Államok, Ukrajna és maga a kutatóközpont határozottan tagadta a vádakat, hangsúlyozva, hogy az UTTC kizárólag békés tudományos tevékenységet folytat.
A háború kitörése után az érintettek úgy értékelték, hogy a vádak Oroszország ukrajnai inváziójának politikai igazolását szolgálták.
Trump döntése nemcsak az ukrán központot érinti. Az Egyesült Államok kilép többek között az Európai Nemzeti Közúti Kutatólaboratóriumok Fórumából, a Kulturális Örökség Megőrzésével és Restaurálásával Foglalkozó Nemzetközi Központból, valamint a Pánamerikai Földrajzi és Történeti Intézetből is. A Fehér Ház nem részletezte, hogy ezek a szervezetek pontosan miként sértik Washington érdekeit.
A döntés várhatóan újabb vitákat vált ki az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalásáról és globális intézményekhez fűződő viszonyáról.
Zseniálisnak tartotta Putyin szóvivője Trump biofegyverek visszaszorítását célzó ötletét
Ahogy arról a hirado.hu-n korábban beszámoltunk, Dmitrij Peszkov azt mondta, zseniális Donald Trump amerikai elnök biológiai fegyverek fejlesztésének leállítására irányuló kezdeményezése.
Az amerikai elnök az ENSZ-ben akkor tartott beszédében emlegette, hogy problémásnak tartja a biofegyver-egyezmény ellenőrzését. „Kétségtelen, hogy ez egy nagyon fontos javaslat, és csak üdvözölni lehet” – hangsúlyozta még 2025 szeptemberében Peszkov. Az orosz fél készséget fejezte ki, hogy részt vegyen a biológiai fegyverek globális elutasításának folyamatában.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen 66 ENSZ programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A döntésről a Fehér Ház sajtószolgálata adott tájékoztatást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767984360
[modified] => 1767969394
)
[title] => Az Egyesült Államok leállította a tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó ukrán központ finanszírozását – és még 65 ENSZ programot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174648&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174648
[uk] => 174725
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174649
[image] => Array
(
[id] => 174649
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump.png
[original_lng] => 1038878
[original_w] => 1324
[original_h] => 832
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-1024x643.png
[width] => 1024
[height] => 643
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump.png
[width] => 1324
[height] => 832
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump.png
[width] => 1324
[height] => 832
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump.png
[width] => 1324
[height] => 832
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1767977917:8
[_thumbnail_id] => 174649
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1124
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 670401062000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 589
[1] => 463
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ENSZ
[1] => támogatás
[2] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 174262
[content] =>
Az Európai Unió nyugalomra és önmérsékletre szólít fel a venezuelai válság elmérgesedésének elkerülése és a békés megoldás biztosítása érdekében – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn.
Brüsszeli nyilatkozatában Kaja Kallas hangsúlyozta: a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának alapelveit minden körülmények között be kell tartani. Hozzátette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai különös felelősséggel tartoznak a nemzetközi biztonság alappillérének számító elvek fenntartásáért.
Közlése szerint az Európai Unió támogatja a bűnözés, valamint a világszerte jelentős biztonsági fenyegetést jelentő kábítószer-kereskedelem elleni nemzetközi küzdelmet, ugyanakkor hangsúlyozza, a kihívásokat fenntartható együttműködéssel kell kezelni a nemzetközi jog, valamint a területi integritás és szuverenitás elveinek teljes tiszteletben tartása mellett.
„Szoros kapcsolatban állunk az Egyesült Államokkal, valamint a regionális és nemzetközi partnerekkel, hogy támogassuk és elősegítsük a párbeszédet minden érintett fél között, ami a válság tárgyalásos, demokratikus és békés, venezuelaiak által vezetett megoldásához vezet” – fogalmazott Kallas.
A főképviselő kijelentette, Nicolás Maduro venezuelai elnök nem rendelkezik egy demokratikusan megválasztott elnök legitimitásával. Tiszteletben kell tartani a venezuelai nép jogát az ország és saját jövője eldöntéséhez – hangsúlyozta.
A venezuelai nép akaratának tiszteletben tartása továbbra is az egyetlen módja annak, hogy Venezuela helyreállítsa a demokráciát és megoldja a jelenlegi válságot – tette hozzá.
Kallas kijelentette: ebben a kritikus időszakban elengedhetetlen, hogy minden szereplő teljes mértékben tiszteletben tartsa az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot. A Venezuelában jelenleg fogva tartott összes politikai foglyot feltétel nélkül szabadon kell engedni – tette hozzá.
Az uniós tagállamok konzuli hatóságai szorosan együttműködnek az uniós polgárok, köztük a Venezuelában illegálisan fogva tartottak biztonságának védelme érdekében – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Az uniós külügyi szolgálat tájékoztatása szerint a válsággal kapcsolatban kiadott nyilatkozatot 26 uniós tagállam – Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország – támogatta.
Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) vezetője BBC Radio 4-nek adott interjújában kijelentette, az Egyesült Királyságba évente kis csónakokon érkező 40 000 menekült érkezése megfelelő szervezés mellett nem jelenthet problémát az ország számára, számolt be a The Telegraph.
Elmondása szerint a La Manche csatornán idén átkelt 40 000 ember a menekültek „napi mutatójának” felel meg egyes országokban, például Csádban. Hozzátette, hogy a nyugati országokban a bevándorlást „sokkal jobban meg kell szervezni”, és a politikusokra is ráhárította a felelősséget a társadalom a bevándorlókkal szembeni negatív hozzáállásáért.
„Semmi sem teremt olyan ellenséges légkört, mint a migránsok rosszul megszervezett fogadása, és sajnos mi már láttunk ilyet” – mondta Grandi, aki a hónap végén távozik posztjáról.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának vezetője véleménye szerint a rossz szervezés miatt „káosz” alakul ki, majd a nyilvánosság részéről felhívások hangzanak el, hogy „álljanak ellen, építsenek falakat, ne mentsék meg az embereket a tengeren”.
A brit belügyminisztérium adatai szerint idén valamivel több mint 41 000 ember érkezett az országba kis csónakokon. Ez több, mint 2024-ben, de kevesebb, mint 2022-ben.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint Ukrajna orosz ellenőrzés alá került területein korlátozzák az általános szabadságjogokat – írja az MTI. Volker Türk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt kijelentette: „arra következtetünk, hogy az Oroszország által elfoglalt területeken fokozódott a vélemény- és a vallásszabadság, valamint a szabad mozgáshoz való jog korlátozása”.
Hozzátette, hogy az internethez és az üzenetküldő portálokhoz való hozzáférést még „ennél is jobban korlátozzák”. Volker Türk kijelentette, hogy „a nemzetközi humanitárius jogot sértő vagyonelkobzások növekvő aggodalmakat ébresztenek”.
2025 novemberéig több mint 38 ezer lakást minősítettek feltehetően elhagyottnak a megszállt régiókban, de az ukránok közölték, hogy eljárásjogi okok miatt nem tudják ellenőrizni az ingatlanjaik státusát, és megőrizni azok tulajdonjogát – mondta a főbiztos.
Azt hangoztatta, hogy „miközben folynak a béketárgyalások, a megfigyeléseink és az értesüléseink azt mutatják, hogy a háború fokozódik, többen halnak meg, nagyobbak a károk és a pusztítások”. Szorgalmazta továbbá, hogy a tűzszüneti tárgyalások keretében hozzanak „a károkat mérséklő és a bizalmat hosszú távon erősítő intézkedéseket”.
Ezek között említette, hogy mellőzzék a hosszú hatótávolságú fegyverek, illetve a rövid hatótávolságú drónok használatát a sűrűn lakott területeken, valamint a létfontossági energetikai infrastruktúrák elleni támadásokat. Felszólított továbbá valamennyi hadifogoly kicserélésére és minden fogva tartott ukrán polgári személy hazatelepítésére.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága kilencvenhat hadifogoly és nem harcoló személy bíráskodás nélküli kivégzését dokumentálta a háború kezdete óta – közölte.
Elmondta, hogy „november közepe óta (…) hitelesnek ítéltünk meg tizennégy ukrán hadifogoly elfogása utáni kivégzéséről szóló információkat, tíz másik ügyben nyomozást folytatunk”.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szeptemberben közzétett jelentése szerint az ukrán hadsereg 13 500 ukrán katonája esett fogságba, közülük hozzávetőlegesen 169-en haltak meg a fogságban, megközelítőleg 6800-at szabadon engedtek és hazatelepítettek, mintegy 6300-an maradtak fogságban.
Az ENSZ-főbiztos az ukrán hatóságokat is felszólította arra, hogy védjék meg az orosz hadifoglyokat a kínzástól és a kegyetlen bánásmódtól. Hozzátette: november közepétől 127, Ukrajnában őrzött orosz, illetve tíz más országból származó hadifogollyal is beszéltek, és a megkérdezettek fele arról számolt be, hogy kínzásokat és rossz bánásmódot szenvedett el, miközben a hivatalos őrizeti helyre szállították őket.
Volker Türk közölte, hogy az emberi jogi főbiztosságnak négy olyan esetről van megbízható értesülése, amelyben az ukrán hadsereg fegyveresei orosz katonákat végeztek ki, és három további ilyen esetet vizsgál.
Irán fokozza a ballisztikus rakéták gyártását az ENSZ fegyvereladásokat és rakétatevékenységet tiltó szankcióinak újraindítása ellenére – írta a CNN.
Az európai hírszerző ügynökségek szerint több nátrium-perklorát szállítmány érkezett Kínából Bandar Abbas iráni kikötőjébe, amely kulcsfontosságú összetevője a közepes hatótávolságú rakéták szilárd üzemanyagának. Ez körülbelül 2000 tonna anyag, amelyet Irán az izraeli 12 napos háborúja után vásárolt.
A rakományt szállító hajók közül több már amerikai szankciók hatálya alatt áll. A szállításokra egy snapback-mechanizmus után került sor, amely szeptemberben automatikusan visszaállította a Teheránnal szembeni régi szankciókat a 2015-ös nukleáris megállapodás feltételeinek megsértése miatt. A CNN megerősítette néhány hajó – köztük az MV Basht, a Barzin, az Elyana és az Artavand – útvonalát, amelyek szeptember és október között kínai kikötők és Irán között közlekedtek. Az egyikük kikapcsolta az AIS nyomkövető rendszerét, hogy elrejtse a mozgását.
Kína hivatalosan kijelentette, hogy „nem ismeri a konkrét helyzetet”, de betartja „az exportellenőrzésre vonatkozó összes nemzetközi kötelezettséget”. Peking azonban a szankciók visszaállítását „konstruktívnak” és „a diplomáciai rendezés akadályának” nevezte. A szakértők úgy vélik, hogy a nátrium-perklorát köztes termék lehet a betiltott ammónium-perklorát előállításában, amelyet a rakéta hajtóműveiben használnak. A szankciók megfogalmazásában található „kiskapu”, amely nem említi kifejezetten ezt a vegyületet teszi lehetővé Kína számára, hogy jogilag elkerülje a jogsértéseket.
Az ENSZ Független Nemzetközi Bizottsága a tervek szerint 2025. november 3. és 6. között tesz látogatást Ukrajnában, hogy folytassa a jogsértések és emberi jogi visszaélések feltárását.
A bizottság tagjai találkoznak áldozatokkal és tanúkkal, valamint gyűjtik az információkat a nemzetközi humanitárius jog esetleges megsértéseiről – közölte a bizottság bécsi titkársága.
A látogatáson mindhárom tag részt vesz: Erik Mese, Pablo de Greiff és Vrinda Grover. Programjuk részeként Kijevben találkoznak a kormány képviselőivel, civil szervezetekkel és az ENSZ intézményeivel.
A látogatás végén, november 6-án, a bizottság sajtótájékoztatót tart, ahol ismertetik a látogatás tapasztalatait és eredményeit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadta Oroszország kormányának javaslatát, ezzel elrendelte az ENSZ Közgyűlésén 2024-ben elfogadott kiberbűnözésről szóló ENSZ-egyezmény aláírását – számolt be róla csütörtökön a TASZSZ orosz hírügynökség.
A döntés szerint a dokumentumot az orosz Legfőbb Ügyészség képviselői írják alá.
Fogadják el az orosz kormány javaslatát az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiberbűnözés elleni egyezményének aláírására – utasította Vlagyimir Putyin az ügyészséget.
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov szerint a NATO-országok „komolyan megbánnák”, ha úgy döntenének, hogy lelövik az orosz légijárműveket Oroszország légterében. Lavrov állítása szerint Moszkva soha nem irányít drónokat vagy rakétákat az európai országok területére.
„Ha a NATO-országok megpróbálják lelőni a légijárműveket Oroszország légterében – komolyan meg fogják bánni” – mondta Lavrov majdnem üres teremben.
Ugyanakkor az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva soha nem támad drónokkal vagy rakétákkal EU- és NATO-tagállamokat.
Sosem támadunk polgári célpontokat. Előfordulnak incidensek, de soha nem vezetünk célzott tűzharcot ellenük. És soha nem irányítjuk drónjainkat vagy rakétáinkat az Európában található, EU-tag, Észak-atlanti Szövetséghez tartozó országok felé
