Előrehozott parlamenti választások kiírását követelte a legnagyobb spanyol ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) vezetője, a „Maffia vagy demokrácia” jelmondattal vasárnapra meghirdetett tömegtüntetésen Maridban.
„Spanyolországnak forradalomra van szüksége, a tisztesség és a szabadság forradalmára, és ezt mi fogjuk vezetni az utcáktól a szavazóurnákig” – fogalmazott Alberto Nunez Feijóo, a számításai szerint 100 ezer ember előtt a belvárosi Plaza de Espana téren.
Mint mondta, a tisztesség, a demokrácia méltósága és Spanyolország védelme érdekében szólították utcára az embereket.
„A demokrácia mindannyiunké, ezért védelmének a felelőssége is mindannyiunké” – tette hozzá.
A pártelnök szavai szerint a spanyol kormány beszennyezte a politikát, az intézményeket, a hatalmi ágak szétválasztását, a szólásszabadságot és az együttélést. „Spanyolország hogyan maradhatna csendben szemben ezzel a hanyatlással?” – jegyezte meg.
„Hagyjon fel a bujkálással, a hazudozással, a meneküléssel! Spanyolország már tudja kicsoda Ön, és hogy miket tett. Adja meg magát a demokráciának! Írjon ki választásokat! Ha valóban annyira demokrata, ahogy állítja” – mondta Pedro Sánchez miniszterelnöknek üzenve.
A tüntetésen megjelent a PP két korábbi elnöke és miniszterelnöke, José María Aznar és Mariano Rajoy, valamint több, a Néppárt vezette autonóm tartományi kormány elnöke is a fővárosba utazott, ahova a párt szimpatizánsait szervezett buszokkal szállították az ország más részeiről.
Az tiltakozóakciónak helyt adó teret teljesen betöltötte a nemzeti zászlókat és kormánykritikus transzparenseket tartó tömeg, amely többször skandálva követelte Pedro Sánchez lemondását – írja az MTI.
A tüntetés oka, hogy a nagyobbik kormánypárt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) körül több botrány is kirobbant az utóbbi időben a miniszterelnök közvetlen környezetét, feleségét, testvérét és egykori közlekedési miniszterét érintő, korrupció gyanújával indult bírósági ügyek miatt.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Portugáliában vasárnap, 2022 óta a harmadikat, és a legutolsó közvélemény-kutatások alapján óriási kérdés, hogy lesz-e belőle stabil kormány.
A voksolás azután vált szükségessé, hogy márciusban váratlanul megbuktatták Luís Montenegro, 52 éves miniszterelnök konzervatív kisebbségi kormányát az általa kért bizalmatlansági szavazáson.
A bizalmatlansági szavazást Montenegrónak a családi vállalkozásával kapcsolatos, átláthatatlannak ítélt ügyletek váltották ki. Az ellenzék azért kérdőjelezte meg a miniszterelnök a feddhetetlenségét, mivel
továbbra is rendszeresen kapott pénzt egy általa alapított és a felesége nevére íratott tanácsadó cégtől.
A miniszterelnök tagadta, hogy etikai vétséget követett el, de a parlament többsége megvonta tőle a bizalmat, így a kormány bukása miatt előrehozott választásokra volt szükség.
A közvélemény-kutatások szerint a Montenegró-féle Demokratikus Szövetség (AD) kapja a legtöbb szavazatot és valószínűleg néhány mandátummal többet, mint az előző, 2024. márciusi választáson, de ismét nem lesz parlamenti többsége – vetít előre a Reuters.
Az AD örök riválisa, a balközép Szocialista Párt (PS) a Radio Renascenca a közvélemény-kutatások összesítője szerint 26% körüli választási eredményt produkálhat, kissé elmaradva a több mint 32%-os támogatottságra számító AD mögött.
Antonio Costa Pinto politológus szerint az új parlament valószínűleg hasonló lesz az előzőhöz, és lehetetlen megjósolni, hogy meddig tart majd a kormányzás, mivel ez a nemzetközi helyzettől kezdve a nemzetközi helyzettől kezdve az AD azon képességéig, hogy képes-e alkut kötni más pártokkal, sok mindentől függ.
Az egyetlen kétséges kérdés az, hogy az AD új kisebbségi kormányt alakít-e… vagy a választások után koalíciót köt az IL-lel, még akkor is, ha ez a koalíció nem garantálja az abszolút többséget – mondta, utalva a közvélemény-kutatásokban negyedik helyen álló, üzletbarát Liberális Kezdeményezés (IL) pártra.
A pártnak van némi hasonlósága a montenegrói AD-val, és sok elemző természetes partnerként tekint rájuk, de az IL szavazatszámai a kampány során végig elégtelenek voltak ahhoz, hogy egy esetleges szövetség a kettőjük között elérje a 116 fős többséget a 230 fős parlamentben, amihez a szavazatok legalább 42%-a szükséges.
Mark Carney Liberális Pártja megnyerte Kanadában az előrehozott parlamenti választásokat a kanadai híradások szerint, de még nem világos, hogy sikerül-e többségi kormányt alakítaniuk. Az uniós intézmények vezetői már gratuláltak is a kanadai miniszterelnöknek a választási győzelméhez. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: az Európa és Kanada közötti kötelék Carney győzelmével egyre erősebbé válik.
Carney, aki az év elején vette át a miniszterelnöki posztot Justin Trudeau lemondása után, legyőzte a Konzervatív Párt vezetőjét, Pierre Poilievre-t a CBC és a CTV News előrejelzései szerint. Ugyanakkor a CTV News úgy véli, hogy a liberálisok nem érik el a többségi kormányzáshoz szükséges mandátumszámot, míg a CBC szerint még túl korai ezt kijelenteni.
A választások kezdetben egyértelműen a konzervatívok győzelmének tűntek, akik kétszámjegyű előnyt élveztek a liberálisokkal szemben Trudeau lemondása előtt, de Donald Trump beavatkozása Carney pártjának támogatottságát növelte.
Trump többször is kijelentette, hogy Kanada váljon az Egyesült Államok 51. államává, majd széles körű vámokat vetett ki Kanadára. Carney megígérte, hogy keményebb fellépést tanúsít Washingtonnal szemben a vámok miatt, és hangsúlyozta, hogy Kanadának milliárdokat kell költenie arra, hogy csökkentse az Egyesült Államoktól való gazdasági függését.
Ha Carney pártja csak kisebbséget szerez a 343 fős Képviselőházban, akkor más pártokkal kell majd egyezkednie a hatalom megtartása érdekében – írja a Sky News.
Kanadában az ilyen kisebbségi kormányok ritkán tartanak tovább két és fél évnél.
A hétvégén egy vancouveri utcai vásáron történt halálos támadásban 11 ember életét vesztette. Ez az incidens több órára felfüggesztette a kampányt.
A rendőrség kizárta a terrorizmus lehetőségét, és közölte, hogy a gyanúsított egy helyi férfi, aki korábban is ismert volt mentális problémáiról.
Az uniós vezetők már gratuláltak is Carneynek, aki korábban Kanada központi bankjának elnöke volt, majd ő lett az első nem brit állampolgár, aki a Bank of England kormányzója lett.
Ursula von der Leyen az X-en közzétett üzenetében azt írta, várja a szoros együttműködést, úgy az EU és Kanada közötti kétoldalú formában, mint a világ hét legfejlettebb iparú országának, a G7-csoportnak a keretein belül.
„Meg fogjuk védeni közös demokratikus értékeinket, előmozdítjuk a multilateralizmust, és támogatni fogjuk a szabad és tisztességes kereskedelmet. Az Európa és Kanada közötti kötelék erős, és egyre erősebb lesz” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke.
António Costa, az Európai Tanács elnöke bejegyzésében azt emelte ki, hogy az EU és Kanada közötti partnerség szoros és hosszú időre nyúlik vissza. „Szövetségesek és erős kereskedelmi partnerek vagyunk. Ugyanazokat az értékeket valljuk. Ragaszkodunk az ENSZ Chartához és a szabályokon alapuló nemzetközi rendhez” – fogalmazott.
A tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke leszögezte: az EU és Kanada továbbra is szorosan együtt fog működni, többek között a G7-es formátumban.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében azt írta: az európaiak és kanadaiak közötti régóta fennálló barátság és stratégiai partnerség a közös értékeik alapján egyre erősebbé fog válni.
A szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig vannak nyitva, a voksolás 299 szavazókörben folyik.
A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatja le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhat.
A 2023 márciusában elfogadott új választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntenek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indul a választáson.
Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani Németországban, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki február 23-ra.
A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) számíthat a legtöbb szavazatra, a második legnépszerűbb párt várhatóan az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) lesz. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) a harmadik helyre számíthat az előrejelzések szerint, míg a Zöldek a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyen végezhet.
Öt párt nevezett meg kancellárjelöltet. A kancellárt nem közvetlenül választják, a személyéről az új összetételű Bundestag fog majd dönteni.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Grönland, amely váratlanul a világ figyelmének középpontjába került Donald Trump amerikai elnök a Föld legnagyobb szigetének kisajátításáról szóló megjegyzése miatt meghatározta a sorsa szempontjából kulcsfontosságú parlamenti választások időpontját.
A The Guardian értesülései szerint a dán félautonóm terület képviselői egyhangúlag támogatták Mute Egede miniszterelnök azon javaslatát, hogy a szavazás időpontját március 11-re tűzzék ki – a törvényben meghatározott határidőnél csaknem egy hónappal korábban.
Egede kijelentette, Grönland „a történelemben még soha nem látott komoly időket él át, és ez nem a belső megosztottság ideje”. Trumpot nem említette beszédében.
Várhatóan a választási kampány kiemelt témája nemcsak az amerikai elnök beavatkozásaival szembeni védelem lesz, hanem a sziget Dániától való függetlenségének kérdése is. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége támogatja a teljes szuverenitás gondolatát. A dán törvények kimondják, hogy Grönlandnak joga van függetlenné válni, ha ezt a vágyat egy népszavazás eredménye is megerősíti.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) határozatot fogadott el, amelyben szankciókat vezet be a georgiai hatóságokkal szemben, és követeli, hogy indítsák el az előrehozott parlamenti választások folyamatát a PACE felügyelete mellett – számolt be a Jevropejszka Pravda strasbourgi tudósítójaa PACE erre vonatkozó, január 29-én este elfogadott határozatának szövegére hivatkozva.
A PACE-határozat szigorú feltételeket szab a georgiai hatóságoknak, hogy elindítsák az előrehozott parlamenti választási folyamatot, amelyet a PACE felügyelete mellett kell tartani.
„A politikai zsákutcát, amely alapja a Georgiai hatóságok és a civil társadalom közötti bizalom megbomlása… csak új, valóban demokratikus parlamenti választások szervezésével lehet legyőzni, ha ezeket a parlamenti választásokat szigorú nemzetközi megfigyelés alatt tartják meg”, áll a határozatban.
A PACE jóváhagyta a grúz parlamenti küldöttség mandátumát a jelenlegi ülésszakra, de áprilisbanfelülvizsgálja azokat.
[type] => post
[excerpt] => Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) határozatot fogadott el, amelyben szankciókat vezet be a georgiai hatóságokkal szemben, és követeli, hogy indítsák el az előrehozott parlamenti választások folyamatát a PACE felügyelete mellett.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738444140
[modified] => 1738428618
)
[title] => A PACE jóváhagyta a Georgia elleni szankciókat, és előrehozott választásokat követel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=139546&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 139546
[uk] => 139254
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 139255
[image] => Array
(
[id] => 139255
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b.jpeg
[original_lng] => 120849
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1738421422:12
[_thumbnail_id] => 139255
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3047
[_oembed_9628d51246d05bed10b9827a7bb995d8] =>
Who paid for this MASSIVE Ukrainian flag that was unfurled in front of the White House today?
Robert Fico szlovák miniszterelnök nem tervezi lemondását. Pénteken az ország 20 városában mintegy 100 ezren tüntettek Fico politikája ellen, ebből 60 ezren Pozsonyban.
A tiltakozó megmozdulások egy részét ellenzéki pártok, nagyobb hányadát civil szervezetek, köztük az Állítsuk Meg a Korrupciót alapítvány és a Békét Ukrajnának kezdeményezés hirdették meg. A tüntetések szervezői szerint a megmozdulásokat az tette indokolttá, hogy az elmúlt időszakban nőtt a demokratikus értékek fenyegetettsége Szlovákiában, és kérdésessé vált az ország irányultsága és helye az Európai Unióban és a NATO-ban.
Fico az állami rádióban nyilatkozott
A kormányt csak választásokon lehet leváltani – mondta Fico egy szombati interjúban az állami rádióban, arra a kérdésre, hogy az ellene irányuló népi mozgalom lemondásra kényszerítheti-e.
A miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya nem tervezi, hogy veszélybe sodorja Szlovákia európai uniós vagy NATO-tagságát, és úgy véli, hogy a tiltakozásokat kormánya megdöntésére irányuló szándékkal szervezték meg. Ugyanakkor Fico nem zárta ki az előrehozott választások lehetőségét, ha a koalíció elvesztené parlamenti többségét, de szerinte ez nem a legjobb megoldás.
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Fehéroroszországban január 21-én megkezdődött az előzetes szavazás az elnökválasztáson. Ezt a Központi Választási Bizottság közölte.
Az előzetes szavazás január 21-től január 25-ig tart. A választás fő napja január 26-ra esik.
Az emberi jogi aktivisták az előzetes szavazást a választási eredmények meghamisítása egyik eszközeként tekintik. Általában a választók mintegy 40%-a vesz részt rajta.
A korábbi választások megfigyelői és jogvédők szerint a végrehajtó hatalom határozza meg, hogy hány és kik szavaznak előzetesen. Ez a terv a régiók és vállalatok között terjed, így gyakorlatilag kényszeríti a polgárokat arra, hogy előzetesen szavazzanak.
A Központi Választási Bizottság tagadja ezeket a vádakat, és az előzetes szavazást a nemzetközi gyakorlat szokásos részének tartja.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
Steinmeier elnök feloszlatta a Bundestagot, hogy szabaddá tegye az utat az új választások előtt, amire a tervek szerint február 23-án kerül sor – számolt be a Magyar Nemzet.
„Nehéz időkben cselekvőképes kormányra van szükség” – jelentette be Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök a Bundestag feloszlatását, írta a Tagesschau.
Mai döntésével Steinmeier megnyitja az utat a február 23-ra tervezett új választás előtt. A Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezetői is megállapodtak erről a napról. „A mostanihoz hasonló nehéz időkben a stabilitáshoz hatékony kormányra és megbízható parlamenti többségre van szükség” – indokolta a döntését Steinmeier.
„Ezért meg vagyok győződve arról, hogy az új választások a helyes út, ami hazánk javát szolgálja” – tette hozzá.
Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) december 16-án kért bizalmi szavazást önmaga ellen a Bundestagtól, amire a 717 képviselő közül 394-en szavazott nemmel, 207 képviselő igennel szavazott, 116 képviselő tartózkodott, ami ezen a szavazáson elutasításnak számít. Scholznak 367 igen szavazatra lett volna szüksége a többséghez, így a bizalmi szavazást elbukta.
Az a tény, hogy a Bundestag idő előtt feloszlott, kivételes eset Németország történetében. Scholz bizalmi szavazása csak a hatodik volt 1949 óta. Három esetben a választási időszak idő előtt véget ért. Ez 1972-ben a szociáldemokrata Willy Brandt, 1982-ben a kereszténydemokrata Helmut Kohl és 2005-ben a szociáldemokrata Gerhard Schröder kancellárokat érintette.
Schröder 2001-ben is bizalmi szavazást kért, de nem azért, hogy elveszítse azt, hanem a részben ellenszegülő vörös–zöld koalíciót akarta maga mögé állítani a Bundeswehr részvétele mellett az afganisztáni terrorizmus elleni harcban. Helmut Schmidt (SPD) 1982-es bizalmi szavazása is hasonlóan fegyelmezett volt, ugyanis ki akarta kényszeríteni az SPD/FDP koalíció jóváhagyását biztonsági és munkaerőpiaci politikájához. A Szociáldemokrata Párt mindkét kancellárja megnyerte a bizalmi szavazást, és a Bundestag nem oszlott fel. Olaf Scholznak ez nem sikerült.
