A republikánus elnökjelölt, Donald Trump megerősítette, hogy részt vesz a Kamala Harris alelnökkel folytatandó vitán az ABC News műsorán. A vita szeptember 10-én kerül megrendezésre, és a szabályok megegyeznek a júniusi CNN-vitán alkalmazottakkal ‒ tudósított a Politico.
Donald Trump azt is elárulta, hogy a vita során a jelöltek mikrofonjai le lesznek némítva, amikor az ellenfelük beszél. Állítja, ez lehetővé teszi az érdemi eszmecserét a jelöltek között.
A vita szabályai körül korábban nézeteltérés alakult ki a két kampánycsapat között. Harris emberei azt szerették volna, ha a mikrofonok végig bekapcsolva maradnak, míg Trump kampánycsapata ragaszkodott az eredeti, júniusi feltételekhez.
A vita során a jelöltek nem támaszkodhatnak jegyzetekre és egyéb segédanyagokra
‒ írta Trump a közösségi médiában. Hozzátette, hogy az ABC biztosítékot adott a vita tisztességes és méltányos lebonyolítására is.
Korábban Trump kétségeket fogalmazott meg a részvételével kapcsolatban, miután elégedetlen volt azzal, ahogy a csatorna Tom Cotton republikánus szenátorral bánt egy interjú során.
„Amikor megnéztem az ellenséges hangnemet, azt mondtam: Miért csinálom? Csináljuk meg egy másik csatornával. De meg akarom csinálni” ‒ nyilatkozta újságíróknak egy virginiai kampányeseményen.
A szeptember 10-i vita jelenleg az egyetlen egyeztetett időpontban a két elnökjelölt között, bár Trump további vitákat javasolt más csatornákon is.
A venezuelai legfelsőbb bíróság megerősítette Nicolás Maduro elnök július 28-i választási győzelmét, hivatalosan is legitimálva a kormányzó párt hatalmát. A választások eredménye azonban rendkívül vitatott, és a döntést követő tüntetések során több ember életét vesztette. Számos ország nem ismerte el Madurót hivatalos vezetőként.
A legfelsőbb bíróság a választási bizottságtól kapott dokumentumok áttekintése után egyetértett azzal, hogy Nicolás Maduro nyerte meg a választást Venezuelában – mondta a testület elnöke, Caryslia Rodriguez. Kiemelte, hogy a döntés kötelező érvényű, nem megfellebbezhető.
A legfelső bíróság megerősítésével a 2013 óta hivatalban levő venezuelai elnök januárban újabb 6 éves mandátumát kezdheti meg.
A választási bizottság július 28-án hivatalosan is Nicolas Madurót nyilvánította az elnökválasztás győztesének, de az ellenzék választási csalást kiáltott. A választási bizottság a szavazás utáni éjszaka óta állítja, hogy a szavazatok több mint felét Maduro szerezte meg, de az ezt alátámasztó részletes adatokat nem tette közzé.
Az ellenzék ezzel szemben internetre feltöltött dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy az ellenzék jelöltje, Edmundo González Urrutia ért el 67 százalékos támogatottságot a választók körében.
A július 28-i elnökválasztást követően Venezuelában kiterjedt tüntetések voltak. Emberi jogi szervezetek szerint ezek során huszonöten életüket vesztették, kétszázan megsebesültek, 2400 embert letartóztattak le, köztük volt olyan, akit „terrorizmussal” vádoltak, köztük néhány ellenzéki vezetőt.
Az Egyesült Államok és több latin-amerikai ország is az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzálezt ismeri el a venezuelai elnökválasztás győztesének, nem pedig a Caracasban hivatalosan kihirdetett Nicolás Madurót, mert osztja azt a véleményt, hogy csalás történt.
Már a 2018-as választásokat követően sem ismerte el számos külföldi kormány Nicolás Madurót.
Több latin-amerikai ország is az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzálezt ismeri el a venezuelai elnökválasztás győztesének, nem pedig a Caracasban hivatalosan kihirdetett Nicolás Madurót, mert osztja azt a véleményt, hogy csalás történt. Az Egyesült Államokhoz előbb Peru és Argentína csatlakozott, majd követte őket Ecuador, Panama, Uruguay és Costa Rica is.
A múlt vasárnap tartott választást követően a venezuelai választási bizottság hétfőn nyilvánította elnöknek a 2013 óta hatalmon lévő Madurót, aki így a harmadik hatéves mandátumát kezdheti meg. Az ellenzék azonban választási csalással vádolja a kormányt, és a választási bizottság által közölt adatok szerint a mögötte végzett Gonzálezt tartja az ország legitim elnökének. A hivatalos adatok szerint Maduro 51,2 százalékkal nyert, González pedig 44,2 százalékkal került a második helyre, viszont az egyéni választókerületek részletes eredményeit még nem hozta nyilvánosságra a választási bizottság.
Ellenzéki csoportok azonban azt mondják, hogy saját szavazatszámlálásuk alapján – a választókerületekben leadott szavazatok több mint 80 százalékának összesítése után – González a voksok 67 százalékát kapta meg, Maduro viszont csak a 30 százalékát.
Számos külföldi kormány már a 2018-as választás után sem ismerte el Madurót az ország régi-új elnökének. Akkor Juan Guaidó házelnök ideiglenes államfőnek nyilvánította magát. Az Egyesült Államok és több más ország el is ismerte Guaidót, de ő ezt nem tudta érvényre juttatni, mert a hadsereg Madurót támogatta. Ahogy akkor, a fegyveres erők most is hűséget fogadtak Madurónak.
Donald Trump, az amerikai republikánus párt elnökjelöltje és volt elnök, elfogadta a Fox News meghívását, hogy szeptember 4-én élő adásban vitázzon Kamala Harris, a demokrata párt alelnökével.
A bejelentést maga Trump tette közzé Truth Social nevű közösségi médiaoldalán helyi idő szerint péntek éjjel. „A szabályok hasonlóak lesznek, mint az Álmos Joe-val folytatott vitám esetében, akivel szörnyen bánt a pártja, de az esemény ezúttal népes közönség előtt zajlik” – fogalmazott Trump, utalva Joe Biden amerikai elnökre és visszalépésére a választási indulástól.
A posztot néhány percre eltávolították az oldalról, az újabb bejegyzésben azonban már nem szerepelt Trump arra vonatkozó elképzelése, hogy ugyanezen a napon „nagyszabású” gyűlést szervezne, ha Harris „nem hajlandó vagy nem képes vitázni”.
A Fox Joe Biden június 21-i visszalépését követően vetette fel Trumpnak és a demokrata párt várható elnökjelöltjének, hogy szeptember 17-én vitázzanak egymással a kameráik előtt.
Kamala Harris akkor kijelentette, hogy „készen áll” a vitára, Donald Trump azonban – miután korábban Harris hivatalos elnökjelöltségének hiányában attól elzárkózott – feltételes módban beszélt a demokrata riválisával való összecsapásról.
A Demokrata Párt vezető testülete, a Demokrata Nemzeti Bizottság pénteken tudatta, hogy Kamala Harris megszerezte a demokrata konvención szavazati joggal bíró delegáltak több mint felének a voksát, és így a Demokrata Párt elnökjelöltjévé válik már hétfőn, miután lezárul a delegáltak virtuális szavazása.
Az Egyesült Államok elismerte Edmundo Gonzálezt a vitatott venezuelai választások győzteseként, azt állítva, hogy „elsöprő bizonyíték” van Nicolás Maduro vereségére. Közben a kormányellenes tüntetők arra készülnek, hogy visszatérjenek az utcára, politikai változást követelve.
Nicolás Maduro, akinek 11 éves elnöksége alatt Venezuela egyre inkább tekintélyelvű irányt vett és gazdasági káoszba süllyedt, a múlt vasárnapi szavazáson annak ellenére aratott győzelmet, hogy egyre több bizonyíték utal arra, hogy vesztett.
Csütörtök este az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken elutasította a hivatalban lévő elnök állításait, és Edmundo Gonzálezt ismerte el Venezuela megválasztott elnökének. Blinken szerint a venezuelai ellenzék által megszerzett szavazólapok azt mutatják, hogy González kapta a legtöbb szavazatot ezen a választáson – írta meg a The Guardian.
Nicolás Maduro nem mutatta jelét annak, hogy hajlandó lenne elismerni a vereséget vagy lemondani a hatalomról, ehelyett azzal vádolja az ellenzéket, hogy erőszakos „ellenforradalmat” próbálnak kirobbantani az uralma ellen. Csütörtökön a venezuelai elnök a külföldi médiának azt nyilatkozta, hogy börtönben akarja látni Gonzálezt és legfontosabb támogatóját − María Corina Machado ellenzéki vezetőt, akiket terroristáknak nevezett.
A The Wall Street Journalben órákkal később megjelent véleménycikkében Machado elárulta, hogy félti az életét. „Lehet, hogy elfognak, miközben ezeket írom” − jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki ennek ellenére fogadkozott, hogy tovább harcol. „Nem nyugszunk, amíg nem leszünk szabadok” – tette hozzá.
Nem sokkal később felszólította az ellenzék támogatóit, hogy szombat reggel térjenek vissza az utcára, és fokozzák az ellenállást. Ugyanis az elnököt hibáztatják a modern történelem egyik legsúlyosabb, háborús övezeten kívüli gazdasági összeomlásáért. Maduro ugyanerre a napra hívta össze saját gyűlését, hogy megpróbáljon erőt sugározni.
Blinken „a politikai részvétel elnyomására és a hatalom megtartására irányuló antidemokratikus kísérletnek” nevezte az elnök fenyegetését, hogy letartóztatja két kihívóját.
Megfigyelők szerint két fontos tényező kedvez a venezuelai ellenzéknek az elnök hatalomból való eltávolítására tett újabb kísérletében. Az első, hogy a legszegényebb régió lakossága is az ellenzéket támogatja, és tiltakozik Maduro elnöksége ellen. A második, hogy a vasárnapi választási csalás széles körű közfelháborodást és nemzetközi elítélést váltott ki. Chile elnöke, Gabriel Boric „nehezen hihetőnek” nevezte a választási eredményt, míg Kolumbia elnöke, Gustavo Petro azt mondta, hogy „komoly kétségek” merültek fel a szavazással kapcsolatban.
Luiz Inácio Lula da Silva baloldali kormánya Brazíliában, amely a színfalak mögött a békés politikai megoldásért dolgozik, nem bírálta az eredményt. Lula azonban nem ismerte el Maduro győzelmét, és sürgette, hogy hozza nyilvánosságra a győzelmi igényét alátámasztó adatokat. Maduro ezen a héten azt nyilatkozta, hogy átadja a szavazatok összesítését a legfelsőbb bíróság ellenőreinek, de nem vállalt rá kötelezettséget.
Venezuelában a hivatalban lévő elnököt, Nicolas Madurót a szavazatok 51 százalékával újraválasztották az ország élére, immáron a harmadik ciklusra – jelentette be a Nemzeti Választási Tanács (CNE) nem sokkal vasárnap éjfél után.
Maduro 5,15 millió szavazatot kapott, megelőzve az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzalez Urrutiát, aki 4,5 millió voksot (44,2 százalék) szerzett – derült ki a CNE elnöke, Elvis Amoroso által közölt hivatalos adatokból, miután összeszámolták a voksok 80 százalékát.
A választáson a szavazásra jogosultak 59 százaléka vett részt.
Korábban több exit poll is ellenzéki győzelmet vetített előre. Az ellenzék úgy fogalmazott, hogy „van ok az ünneplésre”, és arra kérte támogatóit, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a szavazatok számlálását.
Az ellenzéki jelölt, Gonzalez az X közösségi portálon helyi idő szerint 23 óra körül, az eredmények kihirdetése előtt közzétett bejegyzésében azt írta:
„Az eredményeket nem lehet eltitkolni. Az ország békésen a változást választotta”.
Az Egyesült Államok hétfőn „tisztességes és átlátható” szavazatszámlálásra szólított fel az elnökválasztást követően. Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy nyilatkozatában azt mondta: „Most, hogy a szavazás véget ért, létfontosságú, hogy minden szavazatot tisztességesen és átláthatóan számoljanak meg. Felszólítjuk a választási hatóságokat, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság szavatolása érdekében tegyék közzé a szavazatok részletes megszámlálásának adatait”.
Az amerikai Republikánus Párt Milwaukeeban tartott jelöltállító gyűlése a várakozásoknak megfelelően hivatalosan is elnökjelöltjének választotta Donald Trumpot hétfőn. Az elnökjelölt ezután azt is bejelentette, hogy J.D. Vance ohiói szenátort jelöli alelnökének.
A rendezvényteremben a „Tegyük naggyá ismét Amerikát” feliratú transzparensek övezte delegátusok üdvrivalgásban törtek ki, ahogy a tagállamok delegáltjai sorra Trumpot támogatták, hogy induljon újra a párt színeiben a novemberi elnökválasztáson.
A volt elnök Truth Social-oldalán közzétett nyilatkozatában a 39 éves James David (J.D.) Vance ohiói szenátort nevezte meg alelnökjelöltjének, aki Trump egyik legélesebb bírálójából egyik legelkötelezettebb védelmezőjévé lépett elő.
Donald Trump azt írta, hogy Vance a legalkalmasabb alelnökjelöltnek, s a választási kampány során egyebek között a csatatérállamoknak számító Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, Ohio és Minnesota munkásainak, illetve farmereinek megnyerésére fog összpontosítani.
Joe Biden jelenlegi amerikai elnök kampánycsapata élesen bírálta Vance jelölését, egyebek között úgy vélve, hogy „tekintet nélkül az amerikai népnek okozott károkra” végre fogja hajtani „Trump szélsőséges politikai terveit”.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai Republikánus Párt Milwaukeeban tartott jelöltállító gyűlése a várakozásoknak megfelelően hivatalosan is elnökjelöltjének választotta Donald Trumpot hétfőn. Az elnökjelölt ezután azt is bejelentette, hogy J.D. Vance ohiói szenátort jelö...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721124180
[modified] => 1721093293
)
[title] => Hivatalosan is Donald Trump a republikánusok elnökjelöltje, megnevezte alelnökjelöltjét is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121815&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121815
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121816
[image] => Array
(
[id] => 121816
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/trump-kapmany.png
[original_lng] => 870404
[original_w] => 1052
[original_h] => 496
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/trump-kapmany-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/trump-kapmany-300x141.png
[width] => 300
[height] => 141
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/trump-kapmany-768x362.png
[width] => 768
[height] => 362
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/trump-kapmany-1024x483.png
[width] => 1024
[height] => 483
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/trump-kapmany.png
[width] => 1052
[height] => 496
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/trump-kapmany.png
[width] => 1052
[height] => 496
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/trump-kapmany.png
[width] => 1052
[height] => 496
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1721082494:12
[_thumbnail_id] => 121816
[_edit_last] => 12
[views_count] => 597
[_oembed_f3a503a85e4af16fee939db2b6633ff9] =>
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
A mérsékelt politikusként ismert Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter győzött az iráni elnökválasztáson – jelentette be szombaton Mohszen Eszlami, az iráni választási hatóság szóvivője az állami televízióban. Az újonnan megválasztott elnök arra kérte az embereket, hogy tartsanak ki mellette az ország előtt álló „nehéz úton”. Győzelméhez gratulált Ali Hamenei ajatolláh legfőbb iráni vezető és sok külföldi állam-, illetve kormányfő, köztük a szaúdi király és a koronaherceg is – számolt be a Portfolio.
„Kedves irániak, a választásnak vége, de ez csak a kezdete a közös munkánknak. Nehéz út áll előttünk, amely csak a ti együttműködésetekkel, empátiátokkal és bizalmatokkal lehet zökkenőmentes. Kezet nyújtok nektek, és becsületemre esküszöm, hogy nem hagylak cserben benneteket ezen az úton. Cserébe azt kérem, hogy ti se hagyjatok cserben engem!” – írta Peszeskján az X közösségi média oldalon közzétett bejegyzésében.
Számos ország vezetője gratulált az újonnan megválasztott elnöknek, mások között Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, Narendra Modi indiai kormányfő, valamint Szaúd-Arábia részéről Szalmán bin Abdel-Aziz király és Sarif Mohamed bin Szalmán koronaherceg külön is küldött üdvözlő üzenetet.
Az SPA szaúdi hírügynökség jelentése szerint Szalmán király gratuláló táviratában azt írta, hogy a két ország közötti „kapcsolatok további fejlődését”, illetve a „regionális és a nemzetközi stabilitást, valamint a béke” közös elősegítését várja. Az SPA úgy tájékoztatott, hogy a szaúdi koronaherceg is hasonló tartalmú gratulációt küldött.
Tavaly Irán és Szaúd-Arábia kínai közvetítéssel – hét évnyi szünet után – megállapodott diplomáciai kapcsolataik helyreállításában, nagykövetségekeiket is újra megnyitották. A tájékoztatás szerint Peszeskján a pénteki második elnökválasztási fordulóban a voksok 53,7 százalékát szerezte meg, míg kihívója, Szaíd Dzsalili egykori nukleáris főtárgyaló a szavazatok 44,3 százalékát. Az iráni választópolgárok 49,8 százaléka járult az urnák elé.
A választóhelyiségek az iráni belügyminisztérium által engedélyezett többszöri hosszabbítás miatt pénteken a késő esti órákig nyitva tarthattak. Iránban azért kell előrehozott elnökválasztást tartani, mert az ország államfője, Ebrahim Raiszi májusban helikopterbalesetben életét vesztette.
A 69 éves Peszeskján az ország északnyugati részéből származik, a szomszédos Irakkal vívott háború (1980-1988) idején orvosi tanulmányokat folytatott és egy ideig a frontvonalon is szolgált. A háborút követően szívsebészként folytatta karrierjét Tabríz városában. Mohammed Hatami második elnöki megbízatása idején, 2001-től 2005-ig az egészségügyi tárcát vezette.
Az orvosból lett politikus az elnökválasztás során a kormányzat és a nép közötti új bizalom kiépítésével kampányolt a politikai és gazdasági nehézségek orvoslására, s a Nyugattal ápolt kapcsolatok javítását szorgalmazta. Televíziós vitákban olyan konzervatív politikusként jellemezte magát, aki hisz a reformok szükségességében.
A szavazópolgárok két jelölt közül, Maszúd Pezeskian és Szaíd Dzsalili között választhatnak. A választásokat azért kellett kiírni, mert az előző elnök, Ebrahim Raíszi májusban helikopter-balesetben elhunyt.
Az iráni belügyminisztérium tájékoztatása szerint az első forduló alkalmával, amit június 28-án tartottak, a szavazati joggal rendelkezőknek csupán mintegy 40 százaléka járult az urnák elé, ez rekord alacsony részvételt jelent. Az első fordulót egyébként a reformista Pezeskian nyerte, viszont a második körben a konzervatív Dzsalilit tartják esélyesebbnek.
Jill Biden férje, Joe Biden amerikai elnök folytatódó támogatására kérte a demokraták vagyonos pénzügyi donorjait a vitán nyújtott gyenge teljesítményt követően a hétvégén New York és New Jersey államokban. A first lady szerint férje nem pusztán a megfelelő személy a feladatra, hanem az egyetlen is.
Jill Biden first lady férje folytatódó támogatására kérte a Demokrata Párt vagyonos pénzügyi donorjait a vitán nyújtott gyenge teljesítményt követően szombaton több, zárt körben rendezett találkozón – adta hírül az MTI.
Joe Biden és Donald Trump első 2024-es elnökjelölti vitáját csütörtökön Atlantában, a CNN stúdiójában, helyszíni közönség nélkül tartották. A demokrata és a republikánus jelölt 90 percen keresztül fejtette ki nézeteit, és reagált a másik megállapításaira, előre megállapított témákban.
Szombaton Joe Biden a Demokrata Párt vagyonos anyagi támogatóival találkozott felesége oldalán New York és New Jersey államban, két nappal azt követően, hogy az egybehangzó értékelések szerint alulmaradt az elnökjelölti televíziós vitában Donald Trumppal szemben.
A kampányeseményeken a demokrata elnök mellett felesége, Jill Biden first lady érvelt, a többi között azzal, hogy
Joe nem pusztán a megfelelő személy az elnöki feladatra, hanem ő az egyetlen személy rá.
Pénteken egy New Yorkban tartott kampányeseményen, az LMBTQ-közösség rendezvényén is Jill Biden biztatta férje támogatására az összegyűlteket. Szintén pénteken Joe Biden Észak-Karolina államban választási gyűlésen vett részt, ahol beszédében kifejtette, tisztában van azzal, hogy nem fiatal, és hogy nem vitázik úgy, mint régen, ám ennek ellenére meggyőződése, hogy képes ellátni az elnökséggel járó feladatokat.
Joe Biden megosztotta a támogatókat
A CNN felmérést készített a vitát követően, amely szerint a nézők 67 százaléka Donald Trumpot látta az érvütköztetés győztesének. Joe Biden szereplését több baloldali médium is „katasztrofálisként” értékelte. Egyebek mellett a baloldalhoz sorolt CNN, NBC, MSNBC és ABC országos televíziók műsorai is az elnök gyenge teljesítményét és annak lehetséges következményeit elemezték demokrata párti megszólalókkal.
Több választott demokrata párti tisztségviselő folytatódó támogatásáról biztosította Joe Bident mint a párt elnökjelöltjét. Így nyilatkozott mások mellett Kamala Harris alelnök, Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, valamint Hakeem Jeffries, a kongresszus alsóházában kisebbségben lévő demokrata képviselőcsoport vezetője.
A The New York Times pénteken délután szerkesztőségi cikkben szólította fel az elnököt arra, hogy lépjen vissza a választási indulástól. A lap mindezt azzal indokolta, hogy Joe Biden „nem az az ember, aki négy évvel ezelőtt volt”.
„Az elnök csütörtökön este egy nagyszerű közszolga árnyékának tűnt” – olvasható az írásban, amely hozzátette, hogy Joe Biden „küszködött azzal, hogy kifejtse, mit szeretne elérni egy második elnöki ciklusban, és azzal is, hogy reagáljon Donald Trump provokációira”.
A The New York Times szerkesztőségi cikke arra a tényre is rámutatott, hogy az elnök többször nem volt képes befejezni a mondatot, amit elkezdett. A lap szerkesztőségi cikke arra az összegzésre jutott, hogy Joe Biden azzal tenné a legnagyobb szolgálatot a köznek, ha nem folytatná a küzdelmet az újraválasztásáért.
Joe Biden kampánystábjának társigazgatója, Cedric Richmond az írásra közleményben reagált, amelyben elutasította az abban szereplő felszólítást, és megjegyezte, hogy a The New York Times 2020-ban sem Joe Bident támogatta a demokrata előválasztási folyamatban, „mégis jó vége lett a számára”. A napilap ugyanakkor 2020 novemberében, az elnökválasztáskor már Joe Biden mellett állt. A The New York Times 1956 óta hagyományosan a Demokrata Párt elnökjelöltjét biztosítja támogatásáról.
