Az állampolgárok az ország társelnökeiről, az ország parlamentjéről, az entitásuk parlamentjéről és a kantoni parlamentekről dönthetnek. Emellett a szerb köztársaságban még elnököt is választanak.
Az ország választási rendszere az egyik legbonyolultabb a világon. Ennek oka Bosznia speciális felépítése, melyet a daytoni békeszerződés határozott meg.
Az országban három nagy etnikai csoport él. A muszlim bosnyákok, a katolikus horvátok és az ortodox szerbek.
A szerbek és a horvátok általában saját nacionalista pártjaikra szavaznak, ezért valódi tétje a választásnak csak a bosnyákok körében van. A kérdés, hogy Bakir Izetbegovic pártja meg tudja-e őrizni a társelnöki széket, vagy az urbánus ellenzék tud diadalmaskodni.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Recep Tayyip Erdogan török és Zoran Milanovic horvát államfő ellentétes véleményen volt Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban csütörtöki zágrábi találkozójukon – közölte a horvát közszolgálati televízió.
A török elnök, aki boszniai és szerbiai vizit után érkezett egynapos hivatalos látogatásra Horvátországba, megismételte két nappal korábbi szarajevói kijelentését, miszerint a bosnyák, a szerb és a horvát vezetőknek kell megállapodniuk Bosznia-Hercegovina választási reformjáról. A horvát elnök ezzel szemben úgy véli: a változtatásokat a nemzetközi közösség főképviselőjének kell előírnia.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.
Zágráb a népcsoportok parlamenti képviselői megválasztásának módját kifogásolja,
például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe, függetlenül attól, hogy ott milyen a lakosság nemzetiségi összetétele. A horvát kisebbség szerint ez a módszer nekik igazságtalan hátrányt okoz. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok.
Milanovic kiemelte: hisz a török elnök jó szándékában Bosznia-Hercegovinát illetően, de szerinte nincs kellő ismerete az ottani állapotokról, ezért többet kell beszélni a helyzetről.
A horvát elnök mindazonáltal hangsúlyozta, hogy Törökország és Horvátország kapcsolatai jók. Recep Tayyip Erdogan nagy delegációval érkezett, és Ankara kiállt Zágráb mellett, amikor annak nagy szüksége volt rá – utalt Milanovic a honvédő háborúra.
A két elnök a gazdasági együttműködésről is tárgyalt. Milanovic szerint Horvátország és Törökország között nem elég nagy volumenű az árucsere, de optimizmusának adott hangot a növekedést illetően, utalva arra, hogy Törökország többet exportál Horvátországba.
A török elnök hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy az év végére a Törökország és Horvátország közötti árucsere-forgalom eléri az egymilliárd dollárt, és ez az összeg később megduplázódik.
Emlékeztetett arra, hogy török cégek építették meg az első horvát geotermikus erőművet, a Kapronca és Kőrös (Koprivnica és Krizevci) városok közötti vasútvonalat, és jelenleg a horvát külügyminisztérium épületének felújításán is ők dolgoznak.
A közös sajtótájékoztatót követően a török és a horvát elnök a közép-horvátországi Sziszekre látogatott, ahol közösen megnyitották az Iszlám Kulturális Központot.
Az intézmény Recep Tayyip Erdogan nevét viseli, mert nagyrészt Ankara finanszírozta a felépítését. Sziszek-Monoszló megyében az utolsó népszámlálási adatok szerint 4140 muszlim él, többségükben a szomszédos Bosznia-Hercegovinából települtek át. A központ 50,9 millió kunábakerült, és egy dzsámi is helyet kapott benne.
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
- 6 people dead, 53 others injured - Wishing Allah’s mercy on those who lost their lives - Türkiye not to bow down to terrorism - All the perpetrators to be identified pic.twitter.com/r75oGEgfev
Threatening Greece with a missile attack by a NATO ally is both unacceptable and utterly condemnable. North Korean-style attitudes cannot and must not be allowed to enter into the North Atlantic Alliance. (statement upon arrival at the #EU#FAC). pic.twitter.com/OJwHxnFqZU
A boszniai szerbek vezetője, Milorad Dodik a Boszniai Szerb Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulóján arról beszélt, hogy szerinte minden nemzeti mozgalom célja a saját állam megteremtése. A volt Jugoszlávia szétesése óta Bosznia-Hercegovina nem állt még annyira közel a szétszakadáshoz, mint most – vélik az elemzők.
Súlyos politikai krízis közepette emlékeztek meg Boszniai Szerb köztársaság kikiáltásának 30. évfordulójáról. Az utóbbi időben ismét felerősödtek az elszakadást célzó törekvések a Bosznia-Hercegovinához tartozó entitásban, ami miatt sokan attól tartanak, hogy visszatérhetnek a kilencvenes évek etnikai háborújának sötét évei. Az ország muszlim közössége régóta provokációnak tekinti az évforduló megünneplését.
„Minden nemzeti mozgalomnak, így a miénknek is, egyetlen célja egy népállam, mégpedig a saját államának a felépítése – mondta az ünnepségen a boszniai szerbek vezetője. – A megvalósítás kételye soha nem befolyásolhatja a szerbek és más, a Szerb Köztársaságban élők elméjét. Mert ez valóban lehetséges” – tette hozzá Milograd Dodik.
Bosznia-Hercegovina 1995 óta két entitásból áll: a Boszniai Szerb Köztársaságból, valamint a bosnyákok és horvátok által alapított Bosznia-hercegovinai Föderációból. Persze nacionalista hangok mindig is voltak, szakértők szerint az elmúlt évtizedekben sosem állt még annyira közel az ország a szétszakadáshoz, mint most.
A feszültség akkor erősödött fel, amikor Dodik javaslatára a helyi parlament decemberben megszavazta a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvételét. A lépést az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte. A magyar kormány azonban jelezte: semmilyen szankciót nem fog megszavazni a boszniai szerb vezető ellen.
Kezdjük azzal a ténnyel, hogy az utóbbi időben a világközösség és a politika résztvevői komolyan aggódnak az egyre súlyosbodó, a háborút követő időszak alatt példátlan bosznia-hercegovinai belpolitikai helyzet kapcsán.
A bosznia-hercegovinai események komoly aggodalomra adnak okot, mivel nagy a valószínűsége egy új nemzeti konfliktusnak a Balkánon, amely, mint tudjuk, vagy ahogyan mondani szokták, az egyik „legérzékenyebb pontja”. Bármilyen konfliktus a Balkánon, jelen esetben, Bosznia-Hercegovinában, amelynek fővárosa Szarajevó, azonnal kellemetlen, az első világháborúval valamint a közelmúltban, az 1992–1995-ös boszniai háborúval kapcsolatos asszociációkat vált ki.
A jelenlegi konfliktus lényege, hogy a Szerb Köztársaság, egyike annak a két formációnak Bosznia-Hercegovinán belül, határozott lépéseket tett Bosznia-Hercegovinából való kilépéshez azért, hogy a későbbiekben megvalósítsa azon elképzelését, hogy a Belgrád fővárosú Szerb Köztársasághoz csatlakozzon.
A Daytoni egyezmény (1995) értelmében Bosznia-Hercegovina két részből áll: a Bosznia-Hercegovina Föderáció (a muszlim-horvát rész) és a Szerb Köztársaság. A Daytoni megállapodás alapján létrehozták a Legfelsőbb Képviselő intézményét is, amelyet a legnagyobb hatalommal és az Alkotmány „egyszemélyes” értelmezési jogával ruházták fel. Az ország erőegyensúlyának támogatására egy Elnökség is működik, amelyben mindhárom nép képviselői képviseltetik magukat: a bosnyákok, a szerbek és a horvátok.
A jelenlegi konfliktus eszkalációjának oka az volt, hogy Valentin Incko, az előző Legfelsőbb Képviselő ez év augusztusában aláírta a Bosznia Büntető Törvénykönyve módosításáról szóló rendeletet, amely öt évig terjedő szabadságvesztést ír elő a „népirtás vagy háborús bűnök elkövetésének kísérletéért”. A jóváhagyott rendelet a srebrenicai bűntettekre vonatkozik, ahol 1995 júliusában a Ratko Mladic tábornok parancsnoksága alatt közel 8 ezer muzulmánt öltek meg.
A Szerb Köztársaság határozottan ellenezte az állásfoglalást. Szakértők szerint azonban az elmúlt hetekben a konfliktus eszkalálódott. Többek között, Milorad Dodik, a bosnyákok három oldalú elnökségének tagja frontális támadást intézett Bosznia állami intézményei ellen.
Ugyanakkor kijelenette, hogy Bosznia-Hercegovina egy „mesterséges” állam, amelyet fel kell „oszlatni”, és a muszlim lakosságtól meg kell szabadulni, és csatlakozni kell Belgrádhoz, és „mítosznak” nevezte a srebrenicai eseményeket. Dodik még komoly embereket is ledöntött az osztályról. Így ez év szeptember végén bejelentette azon szándékát, hogy Csehországban külön adminisztrációt alakítson ki, és olyan törvényeket hozzon, amelyek megfosztják az embereket jogaiktól. Dodik ennek kapcsán már komoly lépéseket tett. Ez év szeptember végén bejelentette azon szándékát, hogy létrehozza a Szerb Köztársaság külön hadseregét, és olyan törvényeket jóváhagyni, amelyek megfosztják a bosnyák állam intézményeit jogaiktól.
A bosnyákok vezetőjének egy újabb manővere – a bosnyák horvátok pártjával, a Horvát Demokratikus Unióval való szövetség. A horvátok, akik közül néhányan szintén támogatják a szétválást, támogatják Dodikot arra számítva, hogy siker esetében ők is meg tudják ismételni az ő szeparatista cselekményeit.
Csak a muszlim bosnyákokat képviselő pártok maradnak Bosznia-Hercegovinában az „állami intézmények egyetlen fellegvárai”. A bosnyák politikusok azonban egyfajta „politikai csapdába” estek, mert ha nem reagálnak minden provokációra, azt gyengeségként értelmezik. És amikor azt ígérik, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel megvédik Bosznia területi integritását, „háborús felbujtóknak” nevezik őket.
Ugyanakkor valójában új politikai helyzetet teremtve az országban, szorosabbra fűzve az Oroszországgal való a kapcsolatokat, a Szerb Köztársaság legmagasabb politikai vonzerőközpontjaként pozicionálva magát, Milorad Dodik státuszát arra használja, hogy befolyásolja az USA és az EU álláspontját. Ezért sok szakértő szerint Joe Biden amerikai elnök adminisztrációjának újra a boszniai misszióra kell utasítania a NATO-erőket (amelyet 2004-ben adott át az EU-haderőnek).
Tekintettel arra, hogy jelenleg mindössze néhány száz katona tartózkodik Boszniában, az Európai Unió hadereje nyilvánvalóan képtelen ellenállni a regionális és összeurópai biztonság fenyegetettségének. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy csak a NATO-erők és azok Boszniába való áthelyezése lehet az elrettentő erő, ami garantálja, hogy a daytoni egyezmény nem lesz lerombolva.
Ám a NATO-erők Bosznia-Hercegovinába való bevezetése nem kisebb geopolitikai helyzetet okozhat, mint amit az első világháború okozott. Ha 1992-ben Oroszország nem igazán tudta befolyásolni a helyzetet, akkor ma már más a helyzet, ami sokkal inkább emlékeztet az 1914-ben kialakult helyzetre.
A kutatók szerint akkoriban az Orosz Birodalom katonai körei aktívan támogatták az Ifjú Bosznia („Mlada Boszna”) szervezetet, amelynek a szerb Gavrilo Princip is tagja volt. Ez a szervezet szorgalmazta Bosznia kiválását az Osztrák–Magyar Birodalomból és a Szerb Királysághoz való csatlakozást.
Ezért attól, hogy sikerül-e még kiutat találni az újabb „bosnyák” válságból, és attól, hogy tanóraként fog-e szolgálni Európa, az EU, a NATO és az Egyesült Államok számára függ a Balkán és az egész világ nyugalma és biztonsága. Azt azonban az idő dönti, hogy ez megtörténhet-e, és milyen módon.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Kezdjük azzal a ténnyel, hogy az utóbbi időben a világközösség és a politika résztvevői komolyan aggódnak az egyre súlyosbodó, a háborút követő időszak alatt példátlan bosznia-hercegovinai belpolitikai helyzet kapcsán.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1636321560
[modified] => 1636318304
)
[title] => Újabb nemzetközi válsággá fajulhat a bosznia-hercegovinai politikai krízis?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=33150&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 33150
[uk] => 33112
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 33113
[image] => Array
(
[id] => 33113
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-96.jpg
[original_lng] => 1367651
[original_w] => 1874
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-96-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-96-300x173.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-96-768x443.jpg
[width] => 768
[height] => 443
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-96-1024x590.jpg
[width] => 1024
[height] => 590
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-96-1536x885.jpg
[width] => 1536
[height] => 885
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-96.jpg
[width] => 1874
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-96.jpg
[width] => 1874
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1636311104:12
[_thumbnail_id] => 33113
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4331
[_oembed_25e6ccf4e7fe2953db07d53a102ab457] =>
[_oembed_time_25e6ccf4e7fe2953db07d53a102ab457] => 1636311105
[_oembed_c5e80ab8c9856e30ddc66018e9cec031] =>
[_oembed_time_c5e80ab8c9856e30ddc66018e9cec031] => 1643134796
[_oembed_da566672ae9f58d0326a2939400505b4] =>
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
A közelmúltban vált közismertté, hogy Christian Schmidt, az ENSZ bosznia-hercegovinai képviselője kijelentette, az országot a szétesés veszélye fenyegeti, és nagyon valószínűsíthető egy újabb katonai konfliktus kialakulása.
Christian Schmidt jelentésében kihangsúlyozta, hogy ha a szerb szeparatisták betartják fenyegetéseiket, hogy „újra felépítik saját hadseregüket, kettéosztva a nemzeti fegyveres erőket”, a nemzetközi közösségnek több békefenntartót kell odaküldenie egy esetleges katonai konfliktus megállítása érdekében.
Mint ismeretes, jelenleg a nemzetközi békefenntartói funkciókat Bosznia-Hercegovinában az EU 700 fős erői biztosítják, valamint a NATO is támogatja a szarajevói központját. Ezen kívül az ENSZ Biztonsági Tanácsának meg kell hosszabbítania ezen szervezetek mandátumát, de Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja a határozatot, mivel Moszkva kezdettől fogva ellenezte Schmidt békefenntartói, a BT általi kinevezését és nem hajlandó elismerni hatásköreit.
Milorad Dodik, a bosnyákok vezére pedig azzal fenyegetőzik, hogy a jövőben elhagyja az állami intézményeket, így a nemzetközi segítségnyújtás céljából létrehozott nemzeti hadsereget is. Dodik október 14-én kijelentette, hogy arra fogja kényszeríteni a bosnyák hadsereget, hogy vonja ki csapatait Szerb Köztársaságból (Bosznia szerb része), ha a Nyugat pedig megpróbál „katonai úton beleavatkozni”, vannak „barátai”, akik támogatásukról biztosították. Több mint valószínű, hogy Szerbiára és Oroszországra gondolt.
„Ez egyenértékű a szétválással, annak a kihirdetése nélkül” – írta Christian Schmidt a közgyűlés előestéjén az ENSZ főtitkár elé terjesztett jelentésében. Elmondása szerint Milorad Dodik cselekedetei „nemcsak az ország és a régió békéjét és stabilitását veszélyeztetik, és (ha a nemzetközi közösség nem reagál) a Dayton-i békeegyezmény kudarcához vezethetnek.
Yasmin Mujanovics szakértő és politológus, Milorad Dodik fenyegetőzéseit kommentálva úgy véli, hogy „készen áll hazárdjátékot játszani”, és valószínűleg megússza a büntetést, gyorsan új helyzetet teremtve és arra számítva, hogy a zűrzavar eléri mind Szarajevót, mind a nemzetközi közösséget, és nem lesznek jelentős nemzetközi következményei”.
A maga részéről Alida Vracic, a boszniai Populari elemző központ vezetője számos hírügynökségnek kijelentette, hogy „az állandó válságérzet, amely egyre csak erősödik, lehetővé teszi az ország vezetőinek, hogy álcázzák az ország irányításával kapcsolatos szakmaiatlanságukat”. „Általánosságban elmondható, hogy a politikusok abban reménykednek, hogy pontokat szereznek a válsággal kapcsolatban, és a várakozásoknak megfelelően, csak a lakosság lesz az, aki veszít” – hangsúlyozta ki Vracic asszony. Elmondása szerint a konfliktust „nagyon kapóra jött” a vezetés számára, mivel minden jelentős vitát háttérbe szorít, például: „Szarajevo belefúl a szmogba”; hogy a regionális hatóságok pénzt sajátosítottak ki a Covid-19 válság idején; hogy Szarajevóban az áldozatok száma nagyobb, mint a háború alatt; az ország fele szegénységben él; hogy egyetlen reformot sem hajtottak végre; hogy hónapok óta egyetlen törvényt sem tárgyaltak meg a parlamentben.
Bosznia-Hercegovinát a szétesés veszélye fenyegeti, ugyanis az ország stabilitását alapvetően aláássák a szerb területek vezetésének egyre határozottabb függetlenségi törekvései – figyelmeztetett az ENSZ illetékes főképviselője.
Christian Schmidt a héten ismerteti az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) a helyzetről készített jelentését. Hírügynökségi jelentések szerint arról fog beszámolni, hogy a nyugat-balkáni ország „a legnagyobb egzisztenciális fenyegetéssel nézhet szembe a háborút követő időszakban”, amennyiben a nemzetközi közösség nem lép fel kellő hatékonysággal a szakadár törekvések ellen.
„A további megosztottság és konfliktus esélye nagyon is valós” – hangsúlyozta a német diplomata.
Bennfentes források szerint Schmidt eredetileg már kedden bemutatta volna jelentését az ENSZ BT előtt, ezt azonban végül elnapolták Oroszország tiltakozása miatt.
Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta ismételgeti, hogy az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna. Nemrég pedig bejelentette, hogy a szerbek kivonulnak az ország szövetségi intézményeiből, adózási rendszeréből, valamint hadseregéből, és önálló fegyveres erőket hoznak létre.
Az ENSZ-jelentéstevő úgy vélekedett, hogy az ilyen és ezekhez hasonló lépések „végső soron aláássák az állam működőképességét, azt, hogy eleget tegyen alkotmányos felelősségének”. Dodik tervezett lépései szerinte „elszakadással érnek fel, anélkül hogy kinyilvánítanák”.
„Ez nem pusztán az ország és a térség békéjét és stabilitását veszélyezteti, de – amennyiben a nemzetközi közösség nem ad megfelelő választ – a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés összeomlásához vezethet” – jelentette ki.
Dodik a jelentést „propagandapamfletnek” nevezte, szerinte a boszniai muszlimoknak kedvez. „Ha mi szeparatisták vagyunk, akkor ő megszálló” – fogalmazott.
Az 1992–1995-ös boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.
