„Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – mondta Brüsszelben Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a kisebbségi jogok az unió bővítési folyamatában című konferencián. Az Európai Parlamentben megtartott rendezvényen a politikus úgy fogalmazott: a kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajna európai integrációját, azonban fontos, hogy – a koppenhágai kritériumoknak megfelelően – tiszteletben legyenek tartva a nemzetiségek jogai. A KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, az 1992-ben megszerzett, európai mértékkel mérhető törvény széleskörű jogokat biztosított a kisebbségek számára. Azokat azonban a nemrégiben elfogadott oktatási, a nyelvtörvény, majd pedig a kisebbségi törvény hatálybalépésével az ukrajnai kisebbségek elvesztették. Bocskor Andrea, EP-képviselő a konferencián azt mondta, az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását. A kisebbségek pozitívan állnak a többséghez és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön. Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke beszédében azt mondta: az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani. A konferencián felszólalt Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos is, aki azt mondta, hogy a csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nem csak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után egyaránt szükséges. Hozzátette: Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat pedig a kisebbségekkel együtt kell megoldani.
https://youtu.be/ZGEE_NGpOlQ
[type] => post
[excerpt] => „Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – mondta Brüsszelben Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a kisebbségi jogok az unió bővítési folyamatában című konferencián.
[autID] => 14
[date] => Array
(
[created] => 1684944000
[modified] => 1684943654
)
[title] => Brüsszeli konferencia: a kisebbségek és jogaik védelme alapvető fontosságú az uniós csatlakozási folyamatban (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=79798&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 79798
)
[aut] => djkovach1979
[lang] => hu
[image_id] => 79800
[image] => Array
(
[id] => 79800
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n.jpg
[original_lng] => 600241
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1684932854:14
[_oembed_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] =>
[_oembed_time_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] => 1684930997
[_thumbnail_id] => 79800
[_edit_last] => 14
[views_count] => 1248
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_dad4a3fb3dd08c8f7857343783895ce2] =>
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek és jogaik védelme alapvető fontosságú az uniós csatlakozási folyamatban – jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos Brüsszelben kedden.
Várhelyi Olivér, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának szervezésében a kisebbségi jogok az uniós bővítési folyamata témájában tartott konferencián emlékeztetett: a bővítés feltételei között szerepel az uniós alapértékek és elvek, köztük az emberi jogok védelme.
A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték – húzta alá.
Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájárulnak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség – mondta.
A csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nem csak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után egyaránt szükséges – emelte ki.
Ukrajnával kapcsolatban Várhelyi Olivér azt mondta, a konfliktus megnehezíti az országban és a szomszédos államokban élő kisebbségek helyzetét. Az Ukrajnának nyújtott, az uniós követelmények végrehajtását célzó támogatás az országban élő kisebbségek megsegítését is jelenti – húzta alá.
A bővítési folyamatnak segítenie kell a kisebbségeket abban, hogy még jobb körülmények között élhessenek az országban – tette hozzá.
A magyar uniós biztos közölte ugyanakkor, Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat a kisebbségekkel együtt kell megoldani – húzta alá.
„Ha a kisebbségek boldogok abban az országban, ahol élnek, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő megoldást sikerült megtalálnunk” – tette hozzá Várhelyi Olivér.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke beszédében azt mondta, az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani.
„Brüsszelben gyakran látjuk, hogy nincsenek tisztában az Ukrajnában élő magyar, román, bolgár kisebbségek helyzetével, ezért is fontos, hogy felhívjuk Európa figyelmét a jogfosztó és diszkriminatív gyakorlatokra” – fogalmazott.
A politikus kijelentette: Ukrajna csak úgy csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, és egyenjogú állampolgárként tekint az országban élő nemzeti kisebbségekre. Éppen ezek a közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának. A nemrégiben elfogadott, a kisebbségek jogait csorbító ukrán törvények azonban nem ezt segítik elő – emelte ki.
Ukrajna uniós csatlakozásának előfeltételének kell lennie a kisebbségi és nyelvi jogok biztosítása. Ehhez első lépésnek pedig a nemzeti kisebbségek korábban birtokolt jogainak maradéktalan visszaállításának kell lennie – hívta fel a figyelmet Gál Kinga.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője azt mondta, az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását. A kisebbségek pozitívan állnak a többséghez és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.
Fontosnak nevezte, hogy a kisebbségek jogainak kérdése megnyugtató módon rendeződjön, a 2022 decemberében elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvény ugyanis nem tekinti partnernek a nemzeti kisebbségi közösségeket. Nem szavatolja ugyanazokat a jogokat, amelyeket a korábbi törvények biztosítottak. Nem csak a közösségi jogokat veszi el, hanem beszűkíti az egyéni lehetőségeket is – hívta fel a figyelmet.
„Senki sincs az ellen, hogy az állam nyelvét meg kell tanulni, de nem az anyanyelv helyett, vagy annak rovására. Ezért arra kérjük az Európai Unió intézményeit, hogy ezt belátva segítsenek visszatérni a korábbi jogok biztosításához” – tette hozzá Bocskor Andrea.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője beszédében hangsúlyozta, a kisebbségek nem veszélyeztetik a többségi társadalmat, a kisebbségi nyelvek használata nem fogja sosem elnyomni a többségi nyelvet. A kisebbségek nyelvhasználatának biztosításához jogi rendszerre van szükség, amely segít megőrizni a kisebbségek identitását.
„A kisebbségeknek meg kell őrizniük identitásukat, jogaik védelme pedig állami kötelesség” – fogalmazott Vincze Loránt.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, az 1992-ben megszerzett, európai mértékkel mérhető törvény széleskörű jogokat biztosított a kisebbségek számára. Azokat azonban a nemrégiben elfogadott oktatási, a nyelvtörvény, majd pedig a kisebbségi törvény hatálybalépésével az ukrajnai kisebbségek elvesztették.
„Azt kérjük, hogy állítsák vissza jogainkat Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel összhangban” – fogalmazott.
A kárpátaljai kisebbség reménykedik abban, hogy az uniós csatlakozási folyamat során a kisebbségi jogokat helyreállítják, ugyanis az Európai Unió értékközösség, aminek részét képezi a kisebbségi jogok szavatolása – tette hozzá Brenzovics László.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Ma délelőtt (február 2-án – a szerk.) az Európai Parlamentben a holnapi EU-Ukrajna csúcstalálkozó prioritásait vitatták meg a képviselők. „A háború árnyékában, a reformok teljesítése nagy erőfeszítéseket igényel Ukrajnától, azonban az uniós tagságra vonatkozó kritériumok, beleértve a koppenhágai kritériumok és az Európai Bizottság által júniusban meghatározott feltételek végrehajtása nélkülözhetetlen követelményei a csatlakozásnak. Ezen feltételek egyike a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása” – fejezte ki Bocskor Andrea.
A képviselő hozzátette: „Az ukrán parlament azonban decemberben olyan új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről, melyet nem egyeztettek a Velencei Bizottsággal, és a nemzeti kisebbségek képviselőinek véleményét sem vették figyelembe a szöveg elfogadásánál. Ennélfogva, a törvény nem garantálja a nemzeti kisebbségek alapvető jogainak érvényesítését és védelmét, így nem javítja például az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét, csupán bebetonozza a 2017-es oktatási törvény és a 2019-es nyelvtörvény által okozott jogszűkítéseket”.
Bocskor Andrea elmondta: „Felháborító és sajnálatos, hogy az Európai Parlament határozata egyáltalán nem foglalkozik az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzetével, így, bár őszintén támogatom Ukrajna EU-s előrehaladását, a mielőbbi béke és stabilitás helyreállását, a jelentés elfogadásában nem vettem részt.”
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
A 2022-ben történt eseményekről, azok hatásairól, az uniós kisebbségvédelem jelenlegi helyzetéről, valamint a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekről beszélgettünk Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselővel.
– Számos alkalommal hangsúlyozza, hogy munkáját az Európai Parlamentben (EP) a magyar emberek és a magyar nemzet érdekei határozzák meg. Milyen eredményeket emelne ki az elmúlt évre vonatkozóan?
– 2022 súlyos kihívások elé állította a kárpátaljai magyar közösséget, de Magyarországot és a Kárpát-medence különböző régióiban élő magyar közösségeit is. A február 24-én kitört orosz–ukrán háború felborította az életünket, családokat szakított szét, még nehezebbé tette a mindennapok megélését, a kisebbségi jogainkért vívott küzdelmet. Mindezek ellenére 2022-ben példátlan összefogásról, támogatásról, közösen elért eredményekről is tanúbizonyságot tett a magyar nemzet határon innen és túl, tettekkel bizonyítva, hogy közös erővel még a legnehezebb helyzetekben is talpon tudunk maradni és eredményeket tudunk elérni. Az összefogás ékes példája volt az április 3-i választáson a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelme, mely támogatottság is bizonyította, hogy a nemzetben való gondolkodás és felelősségvállalás működik.
A Fidesz EP-delegációjának tagjaként és 2014-ben „nemzeti listán” bekerült kárpátaljai képviselőként számomra természetes, hogy a magyar emberek, a magyar nemzet érdekeinek megvédése elsődleges célunk és feladatunk. Képviselőtársaimmal egy csapatként igyekszünk kiállni a külhoni magyar nemzetrészek érdekében, fellépni a liberális baloldal által Magyarország ellen indított boszorkányüldözés ellen, és a magyar érdekeket érvényesíteni, ami manapság nem könnyű feladat. Az EP-ben küzdünk a minősített többségi döntéshozatal ellen, amely sérti a tagállamok szuverenitását, az LMBTQ- és genderideológia ellen, amelyet rá akarnak erőszakolni a családközpontú keresztény társadalmakra, továbbá az olyan brüsszeli mainstream politikai kötelezettségekkel szemben, melyek tönkretennék Magyarországot. És ez csak néhány dolog, hiszen már nincs olyan uniós törvénytervezet, jelentés vagy határozat, ahová ezeket a témákat ne erőszakolnák bele.
2022-ben a koronavírus-járvány okozta korlátozások megszűnésével számos olyan területen visszatérhettem feladataim ellátásához, amelyet a járvány során el kellett halasztanom.
Bár a háború kitörésével az EP-ben tabutéma lett az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzete, azért a munkám során mindent megtettem, hogy ez a kérdés a felszínen maradjon mind a Parlamentben, mind a nemzetközi fórumokon. Februárban, még a háború kitörése előtt az EP Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén lehetőségünk volt bemutatni a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény ukrajnai végrehajtásáról készített alternatív jelentést, mely magyar szemszögből mutatja be annak végrehajtását, s már akkor egyértelmű volt, hogy sok probléma van a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésével Ukrajnában.
Örömmel fogadtam a hírt, hogy Ukrajna megkapta júniusban az EU-s tagjelölti státuszt, melynek egyik feltétele, hogy Ukrajna rendezi a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvényeit, összhangba hozva azokat a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal, így számos fórumon – szem előtt tartva a kárpátaljai magyarok érdekeit – kifejtettem, mennyire fontos ez a tagjelölti státusz, és milyen fontos odafigyelni, hogy Ukrajna pozitív módon rendezze a kisebbségi jogok törvényi keretét.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében részt vettem a kereszténydemokrata pártokat tömörítő Kereszténydemokrata Internacionálé (IDC–CDI) ülésein, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (ang.: Federal Union of European Nationalities – FUEN) tisztújító kongresszusán, továbbá az ENSZ Kisebbségi Fórumán is sikerült felszólalnom a kárpátaljai kisebbség védelmében.
Fontos volt számomra, hogy a politika mellett a tudományos élet is teret kapjon újra az életemben, így nagy örömmel vállaltam az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform által szponzorált és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történészei és tudósai által írt Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című angol nyelvű tanulmánykötet szerkesztését és kiadás alá szervezését, mely nagy segítséget jelent azon külföldi politikusok, döntéshozók számára, akik szeretnék megismerni és megérteni a kárpátaljai magyarok múltját és jelenét.
A kárpátaljai magyarság múltjának nagy tragédiája a málenkij robot, melyről kevesen tudnak Nyugat-Európában. Ebből a szempontból volt fontos, amikor a szovjet kommunista diktatúra áldozatairól emlékeztünk meg az EP-ben, és sikerült elérnem, hogy a málenkij robot kárpátaljai magyar áldozatairól is megemlékezzenek, és 500 kárpátaljai magyar nemzetiségű férfi neve is bekerült abba a listába, amelyet EP-képviselők, EU-s nagykövetek és uniós tisztségviselők olvastak fel.
2022-ben már lehetőségem volt látogatócsoportokat is fogadni, így májusban a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző IV. évfolyamát, szeptemberben Kárpátaljáról, novemberben pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből fogadhattam látogatókat.
– Amíg az év első heteiben olyan aggasztó híreket olvashattunk a világsajtóban, hogy Oroszország bármelyik pillanatban megtámadhatja Ukrajnát, február 24-én hajnalban ez a rémálom szörnyű valósággá vált. A háború mindenki életét felforgatta. Véleménye szerint az Unió megfelelően reagált az eseményekre?
– Igen, szörnyű hírekre ébredtünk február 24-e reggelén. Az EP Külügyi Bizottságának ülésein már a háború előtti hetekben is számos EP-képviselő hozzászólásában nem a tárgyalásos rendezést, a minszki megállapodások végrehajtását szorgalmazta, hanem háborús retorikát. De valójában sokan bíztunk abban, hogy a háború elkerülhető, és megdöbbentünk azon, hogy a putyini Oroszország megtámadta Ukrajnát. Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborúja több tízezer ember tragédiáját idézte elő, több mint 11 millióan menekültek el Ukrajnából az EU-ba, ebből Magyarországon is több mint egymillióan kerestek menedéket. A magyar emberek példátlan összefogással kezdték el segíteni a háború elől menekülőket, és a magyar kormány is története legnagyobb humanitárius akcióját indította nemcsak a menekültek, de az Ukrajnában, többek között a Kárpátalján maradt emberek megsegítése érdekében. A háború kitörését követően márciusban Gál Kinga képviselőtársammal mi is a magyar–ukrán határhoz siettünk, hogy személyesen lássuk az ott kialakult helyzetet, a menekülthullám kezelését, és adományokkal segítsük a háború szörnyűségei elől menekülő embereket, valamint az értük éjjel-nappal dolgozó önkénteseket.
A háború óriási kihívások elé állította az egész világot, alapjaiban ingatta meg az EU gazdaságát, hisz a mindig a béke pártján álló Európai Unió szomszédságában tíz hónapja elhúzódó háború zajlik, és az EU elkötelezett támogatója Ukrajnának. Magyarország amellett, hogy elvei mentén támogatja Ukrajnát ebben a háborúban, a mielőbbi békét sürgeti minden fórumon, és az elmúlt évben én is folyamatosan a béke mellett szólaltam fel, számtalanszor adtam hangot annak, hogy elítélem az orosz agressziót, és kiállok Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, de minél előbb véget kell vetni a harcoknak, az emberi szenvedéseknek.
– Az év elején tisztújításra került sor a Parlamentben, melynek eredményeként ön a továbbiakban is a Kulturális és Oktatási, valamint a Külügyi Bizottság tagjaként tevékenykedik. Kiáll amellett, hogy Ukrajna sokszínű kulturális öröksége a béke által menthető meg?
– Januárban az európai parlamenti ciklus félidejéhez érve újra főtagként folytathatom a munkám a Kulturális és Oktatási Bizottságban, illetve a Külügyi Bizottságban póttagként tevékenykedhetem tovább, ami számomra nagyon fontos, hiszen így számos, Ukrajnát érintő politikára is rálátást nyerhetek. Úgy gondolom, minél inkább elhúzódik ez a háború, annál nagyobb a veszteség minden téren. A békével sok minden megmenthető lenne, elsősorban az emberéletek, de a kulturális és művészeti értékek is, melyek terén így is nagy károkat szenvedett már el az ország. Az EU segítséget nyújt a kulturális örökség megmentéséhez, átköltöztetéséhez vagy digitális megőrzéséhez, de az épített örökség terén felbecsülhetetlen károk keletkeztek már ez idáig.
Ukrajna soknemzetiségű ország, és úgy gondolom, az egyik legnagyobb érték az, hogy a különböző nemzetiségek mindig békében éltek egymás mellett ebben az országban, és ha ezt elveszítenénk, az lenne a legnagyobb veszteség, tragédia. Ilyen soknemzetiségű vidék Kárpátalja is, amely példaként szolgálhat a békés egymás mellett élés szempontjából, az itt élők egymás nyelvét, kultúráját, hagyományait, vallását tisztelve élték és élik mindennapjaikat. Bár sajnos vannak, akik ezt a békét is megbontani kívánják, és ellentéteket próbálnak szítani a nemzetiségek között. Nagy megdöbbenéssel és szomorúan fogadtam a hírt, hogy a munkácsi városvezetés úgy döntött, eltávolítja a munkácsi várból a több évtizede ott álló turulszobrot, ami nagyon barátságtalan és provokatív lépés volt ebben a pattanásig feszült háborús helyzetben, így remélem, csak elszigetelt esetről van szó. Az Európai Unióba tartó ukrán vezetés nyilvánvalóan tisztában van az Unió „Egyesülve a sokféleségben” jelmondatával, amely egymás nyelvének, kultúrájának és hagyományainak tiszteletét jelképezi. Ezt vallom én is, fontos, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsuk egymás hagyományait, történelmi és kulturális örökségeit, egymás nyelvét, hiszen az egymás iránt való tisztelet kulcsfontosságú eleme a békének.
– Június 23-án Ukrajna (és Moldova) megkapta az uniós tagjelölti státuszt, melyet előzőleg a Fidesz európai parlamenti képviselői is egyhangúlag támogattak. Mit gondol, Ukrajna európai uniós tagjelöltsége előmozdítja a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak érvényesítését?
– Örömmel fogadtam a hírt, hogy Ukrajna megkapta az EU-s tagjelölti státuszt, hisz képviselői munkám kezdete óta támogatom és segítem ezt a folyamatot. Pozitív hír volt az is, hogy a tagjelöltség 7. feltételeként azt kérte az Európai Bizottság, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályokat a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban kell rendeznie Ukrajnának, aminek ez év végéig kellett megtörténni. Sajnos azonban a december folyamán az ukrán törvényhozók által gyors iramban elfogadott, Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény amellett, hogy visszalépést jelent a hatályon kívül helyezett 1992-es nemzeti kisebbségi törvényhez képest, az ígéretek ellenére nem orvosolja a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvhasználati jogait sem, s csupán a 2017-es és 2019-es jogszűkítéseket betonozza be. Szomorúnak tartom, hogy a törvény megalkotása során nem vették figyelembe a kisebbségi szervezetek által megfogalmazott javaslatokat, és a velük való egyeztetések is csak szimbolikusan voltak lefolytatva. Az Ukrajnában élő magyar közösséget képviselő két szervezet, a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatban bírálta az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló új törvényt. Teljes mértékben támogatom és egyetértek a nyilatkozatban foglaltakkal. A törvénnyel kapcsolatban már Románia is kifejezte nemtetszését. Nagyon remélem, hogy az EU részéről is alapos elemzésnek vetik majd alá a törvény tartalmát, és az lenne a minimum, hogy az újonnan elfogadott törvényt küldjék el véleményezésre a Velencei Bizottsághoz, hiszen a törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez.
– Kicsit más vizekre evezve… A pandémia miatti több mint két és fél év kényszerszünet után szeptemberben ismét Kárpátaljáról érkezett látogatócsoportot fogadott Strasbourgban. Mindig fontosnak tartotta a személyes találkozásokat az „otthoniakkal”.
– Örömömre szolgált, hogy idén több mint 120 látogatót köszönthettem az EP brüsszeli vagy strasbourgi székhelyén. Szeptemberben valóban Strasbourgban járt egy nagyobb látogatócsoport Kárpátaljáról. A látogatócsoportok külön fontossággal bírnak számomra, hiszen amellett, hogy az ide érkezők közelről ismerhetik meg az EP-t és annak működését, betekintést nyerhetnek a parlamenti munkámba, de lehetőségünk van a kötetlenebb, építő beszélgetésekre is, melyek során én is aktuálisabb képet kapok a hazai helyzetről. A kárpátaljai látogatók mindig elhoznak a szívükben egy darabot Kárpátaljából, ami számomra erőt és kitartást ad a munkámhoz, amelyet a kárpátaljai magyarság jogainak megőrzéséért folytatok.
– Kárpátaljai születésű képviselőként nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minél közelebbről megismerjék vidékünket Brüsszelben is. Ezt szolgálta az idén hetedik alkalommal megszervezett Brüsszeli Kárpátalja Nap is, melyet a Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022), azaz a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című tanulmánykötet angol nyelvű verziójának bemutatója előzött meg november 15-én. Miért tartja fontosnak ezeket a rendezvényeket?
– A Brüsszeli Kárpátalja Nap immár hagyománnyá nőtte ki magát. Örömmel tapasztaltuk, hogy a brüsszeli magyar közösség már várja a rendezvényt. Ez hatalmas elismerés és visszacsatolás, hiszen Kárpátalja mint fogalom – részben a rendezvénynek köszönhetően – Brüsszelben is bekerült a köztudatba. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy évről évre több nem magyar anyanyelvű látogató is érkezik az alkalomra. A Brüsszeli Kárpátalja Nap nemcsak egy rendezvény számomra, hanem egy küldetés, melynek célja a kultúrdiplomácia eszközeivel bemutatni a vidéket és az ott élő emberek mindennapjait, küzdelmeit a megmaradásért a szülőföldjükön. A rendezvény minden évben aktuális témákkal foglalkozik, így 2022-ben az volt a célunk, hogy a mindennapi életet mutassuk be a háború árnyékában, a légiriadók, áramszünetek és egyéb nehézségek közepette működő oktatási folyamatot a magyar iskolákban, az egészségügyben vagy a családok és a fiatalok körében. Panelbeszélgetés keretében tértünk ki az oktatás- és egészségügyre, a társadalmi változások, valamint a belső-ukrajnai menekültek segítésének kérdésköreire, melyek felvezetéseképpen a közönség megtekinthette a TV21 Ungvár rövid dokumentumfilmjét a február 24-e óta eltelt időszakról. Az est második felében Szűcs Nelli és Tarpai Viktória kárpátaljai származású színésznők elevenítették fel vidékünk kiemelkedő dívájának, Fedák Sárinak az életét. A rendezvény zárásaként szintén hagyománnyá vált, hogy a Kárpátalján jellemző káposztás paszulyt kóstolhatták meg a résztvevők.
A Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című tanulmánykötet bemutatóját az EP-ben szerveztük meg. A kötet első bemutatója sikeres volt, hiszen a nyugati közönség számára angol nyelven készült el a vidék politikai életét és társadalomtörténetét bemutató kiadvány. A munka nemcsak a történelem kedvelői számára hasznos, hanem azok számára is, akik a jelenben zajló folyamatok jobb megértésére törekednek, akik kíváncsiak a miértekre a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatosan. Az, hogy az EP-ben mutattuk be először a kötetet, szintén üzenettel bír: mutatja, hogy a kárpátaljai magyarság minden nehézség ellenére továbbra is hallatja a hangját, kiáll jogaiért, és szeretné megőrizni anyanyelvét, kultúráját szülőföldjén.
– Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– Múltunk már megmutatta az erőt, amely a kárpátaljai magyarságban lakozik, azt az erőt, amely minden nehézség ellenére is az életet és a megmaradást segíti. 1920 óta folyamatosan ez az erő tartja meg a maroknyi magyarságot Kárpátalján. Számos nehézséget, fájdalmat éltünk már át, vettek el tőlünk apákat, férjeket, fiúkat, elveszítettünk elődeink megfeszített munkájából származó gazdaságokat, rangokat és tisztségeket. De mégis megmaradtunk, összefogtunk, megerősítettük közösségünket, kiépítettük a kárpátaljai magyar oktatást, értelmiséget, kultúrát, társadalmat.
A tíz hónapja zajló háború sokak életét megtörte, sok családot űzött messze szülőföldjétől. A szülőföldjüktől távolra kerülteknek és a minden nehézség ellenére otthon maradottak számára nehéz most olyan szavakat találni, amelyek valódi vigaszt tudnak adni. Így az elődeink számára is erőt adó Isten igéjét hívom segítségül: „Bíztam az Úrban, bizakodtam, s ő lehajolt hozzám és meghallgatta kiáltásomat” (Zsoltárok 40, 2).
Békés, örömökben és egészségben gazdag új évet kívánok!
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Az Európai Parlamentben a Holodomor népírtássá nyilvánításáról vitáztak a képviselők, továbbá egy állásfoglalási indítvány is elfogadásra került a témában. Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője kiemelte: „Mi magyarok is megszenvedtük a sztálini diktatúra kegyetlenségeit, így átérezzük a tragikus esemény borzalmait. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták Kárpátalját, és mintegy harmincezer 18 és 50 év közötti magyar nemzetiségű férfit három napig tartó helyreállítási munkára toboroztak össze, a nép nyelvén málenkij robotra, ám a kis munka helyett kényszermunka-táborokba internálták őket, ami egyértelmű etnikai tisztogatás is volt.
A képviselő hozzátette: „A málenkij robot és a Holodomor áldozatai is a sztálini diktatórikus rendszer elszenvedői. Fontos, hogy európai szinten is elítéljük ezeket a cselekedeteket, és ne engedjük, hogy hasonló megismétlődhessen. Magyarország jószomszédként mindig kiállt Ukrajna mellett, elsők között ismerte el a holodomort népírtásnak, és itt az Európai Parlamentben is támogatjuk ezt a kezdeményezést.”
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke emlékeztetett: az európai intézmények éveken keresztül nem voltak hajlandóak valós súlyának megfelelően kezelni a kommunizmus rémtetteit. „Egy nép halálra éheztetését nem szabad engedni, hogy elfelejtődjön. Ahogy a Gulágra elhurcolt, munkatáborokba halálba küldött magyarokat sem. A kommunizmus és a bolsevik diktatúrák áldozatainak, meghurcolt, halálra ítélt férfiaknak, nőknek és gyermekek százezreinek, széttépett családok tömkelegének mai napig nem szolgáltattak igazságot. A történelmet jóvátenni, megváltoztatni nem lehet. De az áldozatokról kegyelettel emlékezni, az elhurcoltak méltó emlékét megőrizni kötelességünk. Ez segít hozzá ahhoz, hogy az élet és az igazságosság örökségét hagyjuk a következő generációkra” – hangsúlyozta a vita kapcsán a képviselő.
Вітаю історичне рішення ?? Сенату щодо визнання Голодомору 1932-1933 рр. геноцидом ?? народу. Вдячний усім сенаторам, які ініціювали й підтримали резолюцію. Черговий важливий крок на шляху до відновлення історичної справедливості та увічнення пам‘яті мільйонів закатованих голодом… pic.twitter.com/R2ww1Yqv1Z
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2023
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Az Európai Parlament plenáris ülése Oroszország Ukrajna elleni háborújának eszkalációjáról vitázott. „Határozottan elítéltük és elítéljük az orosz agressziót, a háború eszkalálódását, az ukrán területek annektálását, a látszat-népszavazásokat és minden háborús bűncselekményt” – hangsúlyozta a kárpátaljai származású Bocskor Andrea EP-képviselő a plenáris vitán.
„A kezdetektől kiállunk Ukrajna mellett, segítjük az ország polgárait! Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtási programja során eddig már több mint egymillió Ukrajnából érkezett háborús menekültet fogadott be. Támogatjuk Ukrajna területi integritását, nem fogadjuk el az orosz látszatnépszavazásokat! A mielőbbi, Ukrajna szuverenitásán és területi integritásán alapuló béke megvalósulásában vagyunk érdekeltek” – mondta Bocskor Andrea.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke megerősítette: „Elutasítjuk az orosz agressziót, a területek annektálását, valamint háborús bűncselekmények elkövetését és a nemzetközi jog sorozatos megsértését!”
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
A konfliktushelyzetben élő kisebbségek helyzete az egyik központi témája az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója szeptember 29-én kezdődő 66. kongresszusának. A FUEN a legnagyobb európai kisebbségvédelmi ernyőszervezet. A vasárnapig tartó rendezvénynek Berlin ad otthont, házigazdái a németországi őshonos kisebbségek. A szombati küldöttgyűlésen választják meg a FUEN új elnökségét hároméves mandátumra. A jelenlegi elnöke, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, aki az egyedüli jelölt az elnöki tisztségre. A küldöttgyűlés határozatot készül elfogadni az európai és nemzetközi kisebbségvédelemről is.
Július 22-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban a határon túli magyarok helyzetéről és a magyar közösségek jövőjéről értekeztek Tusnádfürdőn. „A kárpátaljai magyarság van a legrosszabb helyzetben a határon túli nemzetrészek közül” – emelte ki a fórumon Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus szerint alapvető érdek, hogy a háború mielőbb véget érjen, s ezáltal a kárpátaljai magyar családok újra visszatérhetnek majd szülőföldjükre. A magyar kormány által elkezdett gazdaságfejlesztési és más programok további folytatására mindehhez elengedhetetlenül szükség van.
Fotó: Bocskor László
A képviselő szerint Oroszország arra hivatkozva támadta meg Ukrajnát, hogy az ott élő oroszokat akarja megmenteni, ez pedig az egész kisebbségi jogvédelmet hitelteleníti. Szerinte az orosz agresszió mindent megváltoztatott a közösség életében. „Bízunk benne, hogy elmondhatjuk majd: Kárpátalja a híd szerepét tölti be a többségi nemzet és a kisebbségek között. Számos etnikai alapú provokációt próbálnak egyesek gerjeszteni, a KMKSZ azon dolgozik, hogy ez ne történjen meg” – mondta el Bocskor Andrea. Szerinte azzal, hogy Ukrajna megkapta az európai uniós tagjelölti státuszt, lehetőség nyílik a kisebbségek számára is arra, hogy a nemzetközi porondon is képviseljék maguk. Hozzátette: a politikai párbeszéd a legfontosabb mind az ukrán kormányzattal, mind az Európai Unióval és egymás között is. Hangsúlyozta: a legfontosabb cél az, hogy a kárpátaljai magyarság biztonságban megmaradhasson szülőföldjén.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Kárpátalját illetően megjegyezte: jelenleg az a legfontosabb a nemzet számára, hogy a kárpátaljai magyarságot a fizikai létében tudjuk megőrizni. Mint mondta, az elmúlt közel tíz évben folyamatosan elhangzik, hogy a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben a nemzetrészek közül. Azonban ez most még inkább igaz február 24-e óta, most a tét az, hogy megtudjuk-e a szülőföldjén őrizni ezt a nemzeti közösséget. Mint fogalmazott, az elmúlt hónapokban a határon túli magyar pártelnökök is egy testként, együttesen álltak fel a Híd Kárpátaljáért humanitárius segélyprogramban. Mindez azt tükrözi, hogy a nemzet egésze számára fontos a kárpátaljai magyarok sorsa. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a nemzetpolitikában a forrásokat úgy csoportosították át, hogy azokkal a kárpátaljai magyarságot tudják támogatni. „Arra kell törekednünk, hogy Magyarország és a magyar nemzet egésze kimaradjon a háborúból” – hangsúlyozta Potápi.
Fotó: Bocskor László
A beszélgetés során a határon túli magyar nemzetrészek pártelnökei beszámoltak az elmúlt három év kihívásairól, valamint a közösségekben elért fejlődésekről. A politikusok egyetértettek abban, hogy közösen kell keresni a felmerülő problémákra a megoldást, és egymás jó gyakorlataiból merítve kell segíteni a helyi közösségeket. S mint mondták, ki-ki lehetőségéhez mérten próbál segíteni a most legnehezebb helyzetben lévő nemzetrészen, a kárpátaljai magyarságon, s ezáltal a háború sújtotta területekről érkező több százezer menekülten is.
Július 12-én hozta nyilvánosságra a 106 jobbközép pártot tömörítő Kereszténydemokrata Internacionálé (IDC-CDI) annak a határozatnak a szövegét, amely a július 8–9. között Luandában, Angola fővárosában tartott közgyűlésen született.
Ezek egyikében a tagpártok szolidaritásukat fejezik ki Ukrajnával és az ország lakosságával. A határozati javaslatot a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt – mely 2018 óta tagja a keresztény értékeket képviselő szervezetnek – terjesztette be magyarországi és külhoni magyar pártok támogatásával. A közgyűlésen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében részt vett Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő, aki a kárpátaljai magyar közösség nevében megköszönte a háború sújtotta Ukrajnában élő lakosok, a mielőbbi béke, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása melletti kiállást és politikai támogatást. A képviselő asszony újságírónk kérdéseire adott válaszaiban kifejtette az említett határozat relevanciáját.
– Milyen lényeges témákat érintettek, tárgyaltak a Kereszténydemokrata Internacionálé luandai közgyűlésén?
– A Kereszténydemokrata Internacionálé legutóbbi közgyűlésére Angola fővárosában, Luandában került sor. A koronavírus-járvány kezdete óta a szervezet is hibrid formában szervezi üléseit, hogy minél többen részt tudjanak venni annak munkájában.
A kétnapos ülés során több témát érintettünk, és több nyilatkozatot is elfogadtunk. Így a Luandai Nyilatkozat, melynek fő üzenete, hogy az augusztus 24-én sorra kerülő parlamenti választások során az angolai hatóságoknak garantálni kell a szabad és tisztességes választásokat az országban, de elfogadtunk egy állásfoglalást a Mexikóban tapasztalható megnövekedett erőszak helyzetéről, valamint a politikai pártok megerősítéséről is készült állásfoglalás mint a demokrácia sarokkövéről, melyben az IDC-CDI aggodalmát fejezi ki a populista politikai erők által végrehajtott összehangolt fellépések növekedése miatt, valamint elítéli az orosz álhíreket és propagandakampányokat. A Kereszténydemokrata Internacionálé elnöksége beterjesztett egy határozatot A demokrácia és a biztonság megerősítéséről az európai kontinensen címmel, melyben elítélik az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított agresszióját, és arra ösztönzik az Európai Unió tagállamait, hogy maradjanak egységesek az agresszióra adott válaszukban, illetve erősítsék meg a biztonsági és védelmi képességeiket. Üdvözlik a NATO-szövetségesek múlt héten Madridban hozott döntését, mely szerint elfogadták Finnország és Svédország szövetséghez való csatlakozási kérelmét és felszólítják a NATO tagjait, hogy mielőbb hagyják jóvá ezt a döntést nemzeti parlamentjeikben, hogy biztosítsák a békét és a stabilitást az európai kontinensen. Emellett üdvözlik és támogatják az Európai Tanács 2022. június 23-i döntését, miszerint tagjelölt státuszt biztosított Ukrajnának és Moldovának.
Elfogadásra kerültek továbbá még Mozambik és Mali helyzetéről szóló határozatok is.
– A közgyűlés elfogadott egy, a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt által beterjesztett határozati javaslatot. Mit érdemes kiemelni az említett határozatról?
– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség aktívan részt vesz a nemzetközi szervezet munkájában és fontosnak tartotta, hogy kifejezzük véleményünket a Kereszténydemokrata Internacionálé közgyűlésén az Ukrajnában dúló háborúval kapcsolatban, hiszen így lehetőség nyílik hallatni az Ukrajnában élő magyar kisebbség véleményét is a nemzetközi színtéren. Az IDC-CDI-szervezet 106 pártot tömörít a világ 73 országából, ezáltal az üzenetünk a világ számos pontjára eljuthat.
A KMKSZ Az ukrajnai lakossággal való szolidaritásról szóló határozatot az anyaországból a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), valamint a külhoni magyar pártok támogatásával terjesztette be: Szlovákiából a Szövetség, Szerbiából a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Romániából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatta az állásfoglalási indítványunkat.
A szövegben kifejeztük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását, területi integritását és elítéljük Oroszország Ukrajna ellen indított katonai agresszióját, valamint követeljük, hogy az haladéktalanul szüntessen be minden katonai tevékenységet Ukrajnában, feltétel nélkül vonja ki katonai erőit és felszerelését Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről. Kifejeztük hálánkat a szomszédos országok – Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és a Moldovai Köztársaság – lakosságának, hatóságainak, akik azonnal és késedelem nélkül segítették a háború elől menekülő ukrán lakosságot, de emellett az Ukrajnában maradt lakosságról sem feledkeztek meg. Megköszöntük az Európai Unió által tanúsított szolidaritást is. Írásba foglaltuk, mennyire fontos számunkra, hogy létrejöjjön a mielőbbi béke, természetesen Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásával. Üdvözöltük az Európai Tanács június 23-ai döntését, mely jóváhagyta Ukrajna uniós tagjelölt státuszát. Kifejeztük szolidaritásunkat Ukrajna lakosságával, akik hatalmas veszteségeket szenvedtek el.
A kárpátaljai magyar közösség, mely szintén megszenvedi a háború viszontagságait és következményeit, azonnal segítségére sietett a háború szörnyűségei elől menekülő kelet-ukrajnai embereknek. Mind a kárpátaljai lakosság, mind a magyar szervezetek, intézmények aktív szerepet vállaltak abban, hogy a belső menekültek mielőbb megfelelő szállást, élelmet kapjanak, biztonságban elhelyezésre kerüljenek. Ezért is szorgalmazzuk a mielőbbi békét határozatunkban, hiszen a térséget és lakosságát hatalmas kihívások elé állította a háború, továbbá az egyre romló gazdasági helyzet miatt kétséges, hogy meddig bírják ellátni Kárpátalján a menekülteket. Csak a béke segítheti elő azt, hogy megkezdődjön Ukrajna újjáépítése és az otthonukat elhagyni kényszerült lakosok hazatérhessenek.
– Mi a véleménye a határozat elfogadását követően arról, hogy annak szövegébe bekerült a kisebbségi jogok teljesítéséről szóló pont is?
– A kárpátaljai magyar kisebbség és az Ukrajnában élő összes kisebbség számára égetően fontos témát is felvetettünk, mégpedig a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Erre vonatkozóan hangsúlyoztuk, hogy Ukrajnának az Európai Unió tagjelöltjeként tiszteletben kell tartania a jogállamiságot, teljesítenie kell az alapvető jogokra vonatkozó EU-normákat, beleértve a kisebbségi jogokat is. Hiszen ha a háború véget ér, a kárpátaljai magyar közösség megmaradásának záloga a többséggel azonos jogok biztosítása. Mi azt kérjük, hogy Ukrajna tartsa tiszteletben és garantálja a nemzeti kisebbségi jogokat az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak eleget téve. Ez a téma egy kisebb vitát váltott ki, de végül sikerült keresztül vinni, hogy az elfogadott szöveg része legyen, hiszen, mint már említettem, a magyar kisebbség szempontjából a szülőföldön való megmaradás egyik életbevágóan fontos kérdése, hogy Ukrajnában tartsák tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, és fontos, hogy ezt továbbra is napirenden tartsuk minden lehetséges politikai platformon. Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszánál az Európa Bizottság is feltételként szabta meg, ha Ukrajna az Európai Unió tagja szeretne lenni, tiszteletben kell tartania a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, és úgy kell megalkotnia a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvényeket, hogy azok összhangban legyenek a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal.
Remélem, hogy a béke belátható időn belül helyreáll, és Ukrajna az Európai Unió tagjelölt országaként végrehajtja a Bizottság által megfogalmazott feltételeket, hogy minél előbb annak tagja lehessen.
Határozat az ukrajnai lakossággal való szolidaritásról
1. Határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását és elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított jogtalan, provokálatlan és indokolatlan katonai agresszióját és invázióját;
2. Követeli, hogy az Oroszországi Föderáció haladéktalanul szüntessen be minden katonai tevékenységet Ukrajnában, feltétel nélkül vonjon ki minden katonai erőt és felszerelést Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről;
3. Méltatja az uniós polgárok, a tagállamok és maga az Európai Unió által tanúsított szolidaritást, továbbá háláját fejezi ki a szomszédos országok, különösen Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és a Moldovai Köztársaság hatóságainak és polgárainak, akik akadálytalanul és késedelem nélkül fogadtak be több százezer háború elől menekülő ukrán állampolgárt és nyújtottak példátlan támogatást az Ukrajnában maradt embereknek;
4. További diplomáciai erőfeszítéseket sürget a felek közötti béketárgyalások előmozdítása érdekében, az Ukrajna elleni orosz agresszió befejezésének elősegítésére, valamint az Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásán alapuló békés megoldás megtalálására;
5. Elismeri Ukrajna európai törekvéseit, és üdvözli Ukrajna uniós tagjelölt státuszának jóváhagyását, ami az ukrajnai lakossággal való szolidaritás egyértelmű politikai jele;
6. Legmélyebb szolidaritását fejezi ki Ukrajnával és annak polgáraival, akik hatalmas veszteségeket szenvedtek el, és reméli, hogy hamarosan létrejön a béke, mivel ez mindenki érdeke, és amely lehetőséget nyújt Ukrajna újjáépítésének megkezdésére;
7. Hangsúlyozza, hogy Ukrajnának az Európai Unió tagjelöltjeként tiszteletben kell tartania a jogállamiságot, teljesítenie kell az alapvető jogokra vonatkozó EU-normákat, beleértve a kisebbségi jogokat is.
Luanda, 2022. július 09.
Az ukrajnai lakossággal való szolidaritásról szóló határozati javaslatot a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt terjesztette be, az alábbi politikai pártok támogatásával:
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Magyarország
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Magyarország
Szövetség, Szlovákia
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Szerbia
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Románia
Július 12-én hozták nyilvánosságra a kereszténydemokrata pártokat tömörítő IDC-CDI közgyűlésen elfogadott határozatok szövegét. Ezek egyikében a 106 tag párt szolidaritását fejezi ki Ukrajnával és lakosságával. A határozati javaslatot a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt terjesztette be, anyaországi és külhoni magyar pártok támogatásával, számolt be közösségi oldalán Bocskor Andrea.
A fideszes EP képviselő a kárpátaljai magyar közösség nevében megköszönte a háború sújtotta Ukrajnában élők, valamint a mielőbbi béke, illetve a kisebbségi jogok tiszteletben tartása melletti kiállást és politikai támogatást.
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
