Gheorghe Pipera szélsőjobboldali román európai parlamenti képviselő bizalmatlansági szavazást kezdeményezett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben a koronavírus-vakcinákat gyártó Pfizer vállalat vezetőségével folytatott levelezés törlése miatt, számolt be a Politico.
Pipera megszerezte a szükséges 70 európai parlamenti képviselő támogatását ahhoz, hogy bizalmatlansági szavazást tartson von der Leyen ellen az úgynevezett Pfizergate-ügyben.
Az ügy az Európai Bizottság vezetője és Albert Bourla, a Pfizer gyógyszeróriás vezérigazgatója közötti titkos levelezésről, a koronavírus-járvány idején az EU oltóanyag-ellátásáról folytatott megbeszélésekről szól.
Az Európai Parlament jelenleg Pipera javaslatának elfogadhatóságát vizsgálja, és ha jóváhagyják, július közepén vitára kerülhet sor a von der Leyennel szembeni bizalmatlansági szavazásról.
A meghallgatások során az Európai Bizottság vezetőjének meg kell jelennie az Európai Parlamentben, hogy megvédje magát, ezt követően vitára kerül sor, amelyen a politikai csoportok vezetői fejtik ki véleményüket.
A Politico által végzett közvélemény-kutatás szerint az Európai Parlament legnagyobb politikai csoportjai – von der Leyen saját Európai Néppártjától a „Renew Europe” szocialistáiig és liberálisaiig – megerősítették, hogy a bizalmatlansági szavazás ellen fognak szavazni.
A javaslatot csak a szélsőjobboldali Patriots for Europe és a Sovereign Nations Europe csoportok EP-képviselői támogatták, de szavazataik nem elegendőek a döntés elfogadásához.
[type] => post
[excerpt] => Gheorghe Pipera szélsőjobboldali román európai parlamenti képviselő bizalmatlansági szavazást kezdeményezett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben a koronavírus-vakcinákat gyártó Pfizer vállalat vezetőségével folytatott l...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1751031300
[modified] => 1751017707
)
[title] => Bizalmatlansági szavazást kezdeményeznek az Európai Bizottság vezetőjével szemben a Pfizerrel folytatott botrányos levelezés miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155079&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155079
[uk] => 155063
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 155064
[image] => Array
(
[id] => 155064
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1.jpg
[original_lng] => 368121
[original_w] => 1280
[original_h] => 853
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1751006908:5
[_thumbnail_id] => 155064
[views_count] => 2325
[_edit_last] => 5
[_algolia_sync] => 176415272002
[_oembed_cf2a4bbc28f0743de67156412dacd5b6] =>
Macron called for dialogue with Putin again
This means that Western Europe does not want to protect Eastern Europe and wants to have buffer zones?
The buffer zones like Ukraine are meant to take death blows for Western Europe when Russia goes mad again pic.twitter.com/QuDKBAPOGv
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Following a good call with @POTUS, we have agreed to meet in Scotland on Sunday to discuss transatlantic trade relations, and how we can keep them strong.
Frau von der Leyen hält sich für Ludwig XIV und will Kontakte zur Rüstungsindustrie nicht vollständig offenlegen. Daher verklage ich sie nun vor dem europäischen Gericht 👇🏼 https://t.co/whtSwRqvGx
Ursula von der #Leyen hält sich für Ludwig XIV. Die EU-Kommissionspräsidentin vernichtete nicht nur rechtswidrig ihre Textnachrichten zu den milliardenschweren #Pfizer-Deals in der #Corona-Pandemie, sondern will auch ihre Kontakte mit der Rüstungsindustrie nicht umfassend… pic.twitter.com/vVDSYPEWyw
A csütörtökre virradó éjszaka tartott szavazáson a 120 fős Kneszet jelen lévő tagjai közül 61-en elutasították, míg 53-an támogatták az ellenzék által benyújtott, a kormány ellen irányuló indítványt.
A parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását célzó kezdeményezést azt követően utasították el, hogy az utolsó pillanatban a korábban támogatást ígérő ultraortodox pártok legtöbb képviselője is megváltoztatta álláspontját, és ellene szavazott – írja az MTI-re hivatkozva a hirado.hu.
A parlamenti szabályok szerint hasonló javaslat hat hónapig nem terjeszthető újra a plénum elé, kivéve, ha „lényeges változás állna be a körülményekben”, amelynek nyomán a Kneszet elnöke engedélyezné az újabb voksolást legalább 61 képviselő támogatásával.
Az askenáziakat, vagyis európai országból származókat, illetve az arab országokból érkezett ultraortodoxokat tömörítő vallásos pártok korábban azt ígérték, hogy támogatják a Kneszet feloszlatását, de az éjszakai egyeztetések után a legfőbb ultraortodox rabbik végül arra utasították a pártok képviselőit, hogy ellene szavazzanak.
Éjjel ugyanis az egyik vitás kérdésben a Kneszet külügyi és védelmi bizottságának (a Likud párt által delegált) elnöke, Juli Edelstein megállapodott az ultraortodox pártokkal egy „elvi dokumentumról”, amely az új katonai szolgálati törvény alapját képezné, s meghatározná a szolgálatmegtagadók elleni szankciókat.
A kompromisszum keretében az ultraortodox pártok elfogadták a sorkötelezettségi reform főbb elveit, köztük azt, hogy azonnali szankciók sújtsák a katonai szolgálat alól kibújókat, elvegyék jogosítványukat, megtiltsák külföldre utazásukat, megvonják oktatási támogatásukat.
Más szankciók viszont csak egy év múlva lépnének életbe. A szavazás eredménye azt jelenti, hogy a jelenlegi kormánykoalíció legalább az év végéig fennmaradhat.
A voksoláson az egyik askenázi ultraortodox párt, az Agudat Izrael két tagja az ellenzékkel, a feloszlatás mellett, míg harmadik képviselőjük a rabbinikus tanács utasításai ellenére a javaslat ellen szavazott. Ez példátlannak számít a párton belül.
Az ellenzék a rabbik határozata után is fenntartotta a törvényjavaslat szavazásra bocsátását, mert az szerintük feltárta a koalíción belüli töréseket. Jaír Lapid ellenzéki vezető a szavazás után ironikusan „61-es koalíciónak” nevezte a kormányt a minimális többségre utalva.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Donald Tusk kormánya szerdán megerősítést kapott a lengyel alsóházban, miután a miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményezett az elnökválasztás eredményét követően. A kormánykoalíció egységes támogatással megőrizte parlamenti többségét, de a közeljövő politikai kihívásait súlyosbítja az új, kormánykritikus elnök augusztusi hivatalba lépése és a koalíció gyengülő népszerűsége.
Megerősítette szerdán a lengyel parlamenti alsóház, a szejm a Donald Tusk kormánya iránti bizalmat. Az időközi szavazást a miniszterelnök kezdeményezte azt követően, hogy Karol Nawrocki ellenzéki jelölt megnyerte az elnökválasztást. A lengyel alkotmány értelmében a miniszterelnök a kormány hivatali időszaka folyamán bizalmi indítványt nyújthat be, ennek megszavazásához abszolút többség szükséges a képviselők legalább felének jelenlétében.
A 460 fős szejmben 453-an vettek részt a szavazáson, közülük 243 képviselő támogatta a 2023 végén beiktatott kormányt, 210-en nem szavaztak bizalmat neki. Tartózkodás nem volt. Igennel szavazott a 242 fős kormánykoalíció összes képviselője és egy független országgyűlési képviselő.
A szavazás előtt mondott programbeszédben Tusk kijelentette: kész továbbra is irányítani a kormányt.
Úgy látta: az elnökválasztás nem eredményezett földrengést a lengyel politikai színtéren, de a kabinetre két és fél évnyi nagyon nehéz, komoly munka vár nehéz politikai körülmények között. A kormányoldal által javasolt változásoktól „idegenkedő elnököt augusztusban egy olyan elnök váltja, aki legalább ugyanolyan mértékben vonakodik ezek megvalósításától” – utalt a kormányfő Andrzej Duda jelenlegi elnök és Karol Nawrocki augusztusban hivatalba lépő elnök személyére.
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
A skóciai parlament szerdán többségi szavazással elutasította a Skót Nemzeti Párt (SNP) által vezetett kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A kormányt az SNP korábbi szövetségesei, a Zöldek mentették meg szavazataikkal, jóllehet a két párt az elmúlt napokban látványosan összeveszett.
A kormány elleni bizalmi szavazást a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezte, miután Humza Yousaf miniszterelnök, a Skót Nemzeti Párt távozó vezetője a múlt héten felmondta az SNP és a Zöldek 2021-ben kötött kormányzati együttműködési megállapodását.
A zöldpárti miniszterek ezután kiléptek a kormányból és bejelentették, hogy támogatják a Skóciában szintén ellenzékben lévő Konzervatív Párt Yousaf személye ellen kezdeményezett bizalmatlansági indítványát.
Humza Yousaf ugyanakkor hétfőn bejelentette lemondását, elismerve, hogy alábecsülte azokat az indulatokat, amelyeket a Zöldekkel folytatott kormányzati együttműködés felmondásáról – és ennek előzményeként a hosszú távú környezetvédelmi célok visszavonásáról – hozott döntése szított az SNP eddigi zöldpárti szövetségesei körében.
A Zöldek ezután megpróbálták rávenni a Munkáspártot a bizalmi szavazásra tett indítvány visszavonására, azzal az érvvel, hogy felesleges politikai káoszt okozna, ha Yousaf távozása után az egész skót kormány is megbukna.
A Labour azonban kitartott a kezdeményezés mellett, de az edinburgh-i parlamentben megtartott szerda délutáni bizalmi szavazáson a képviselők 70 ellenszavazattal, 58 támogató voks ellenében elvetették az indítványt.
Az SNP-nek jelenleg 63 képviselője van a 129 tagú skót parlamentben, így szüksége volt a héttagú zöld frakció támogatására a bizalmatlansági indítvány leszavazásához.
A figyelem így most ismét Yousaf utódjának megválasztására összpontosul.
A szabályok szerint a Skót Nemzeti Pártnak 28 napon belül kell új vezetőt találnia, ellenkező esetben parlamenti választást kell kiírni Skóciában.
Humza Yousaf az utódválasztási folyamat végéig ellátja a kormányfői feladatokat.
Az SNP fő politikai programja Skócia függetlenné válása.
Erről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor a választók 55 százalékos többséggel elvetették azt az indítványt, hogy Skócia kiváljon az Egyesült Királyságból.
Following a good call with @POTUS, we have agreed to meet in Scotland on Sunday to discuss transatlantic trade relations, and how we can keep them strong.
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be csütörtökön a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) Danijel Besic Loredan egészségügyi miniszter ellen a „közegészségügy helyzetének romlása” miatt. Az SDS azzal vádolja a tárcavezetőt, hogy nem hajtotta végre azokat a reformot, amelyek ütemét saját maga határozta meg. Az indítvány szerint Besic Loredan 2022 júniusában vette át a miniszteri tisztséget, és ígéretet tett a kórházi várólisták csökkentésére. „Ám annak ellenére, hogy mintegy 137 millió eurót költött erre, 2022. szeptember 1. és 2023. március 31. között közel 50 ezerrel nőtt azon betegek száma, akik a megengedettnél hosszabb ideje várnak kezelésre” – áll az indítványban.
Az sds azzal is vádolja besic loredant, hogy számos ígéretét megszegte a minisztérium reformjának ütemtervével kapcsolatban.
A reformok között szerepelt, hogy a tárca június végéig kidolgozza a háziorvoshiány kezelésére és az állami egészségügyi intézmények irányításának átalakítására vonatkozó rendszerszintű jogszabályokat, továbbá áprilisra elkészíti az egészségügy új bértábláját. „Az idő lejárt, ki fogja vállalni a politikai felelősséget?” – kérdezte az ellenzéki párt.
Az SDS szerint miniszter intézkedései az egészségügyi rendszer romlásához, a polgárok egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos jogának megsértéséhez és az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének korlátozásához vezettek, valamint olyannyira aláásták az egészségügyi miniszter szerepét, hogy elvesztette a lakosság bizalmát – írja az MTI.
Amikor az SDS a hét elején bejelentette az indítványt, a két nagy kormányzó párt, valamint a másik ellenzéki párt, a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) közölte, hogy nem támogatják. A Baloldal (Levica), a kisebbik koalíciós párt azonban kijelentette: itt az ideje, hogy megvitassák Besic Loredan teljesítményét.
Ez már a negyedik bizalmatlansági indítvány, amelyet a hivatalban lévő kormány 2022. júniusi beiktatása óta nyújtottak be az ellenzéki pártok. Az első Tatjana Bobnar belügyminiszter ellen irányult, akit ugyan nem tudtak leváltani, de később lemondott a Robert Golob miniszterelnökkel kialakult vitája miatt.
Ezt követte a Tanja Fajon külügyminiszter elleni indítvány, aki szintén túlélte a szavazást. Az év elején az SDS az egész kormány ellen bizalmatlansági szavazást indított, de az is megbukott.
A spanyol parlament elutasította a kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt szerdán Madridban.
Az ellenzéki jobboldali Vox párt Pedro Sánchez leváltását célzó javaslatát 53 igen, 201 nem és 91 tartózkodó szavazat mellett vetette el a törvényhozás. A miniszterelnök elmozdításához abszolút többségre, 176 támogató szavazatra lett volna szükség. A Vox a 89 éves Ramón Tamames független közgazdászt nevezte meg miniszterelnök-jelöltként bizalmatlansági indítványában, aki a Franco-diktatúrát követő demokratikus átmenet idején a Spanyol Kommunista Párt parlamenti képviselője volt. Az előterjesztés kedden kezdődött parlamenti vitájában Tamames programját ismertetve gazdasági és társadalmi paktumot szorgalmazott az „alkotmányos pártok” között az ország előrehaladása érdekében, javasolta a választási törvény módosítását „a nacionalista és szeparatista képviselet túlsúlyának” elkerülése érdekében, valamint nemzeti megállapodás megkötését a spanyolok közötti „egyetértés és béke helyreállítása” céljából. A Vox ebben a parlamenti ciklusban másodszor nyújtott be bizalmatlansági indítványt a szocialista Pedro Sánchez ellen. A kezdeményezés ezúttal két hónappal a helyhatósági és kilenc hónappal a parlamenti választások előtt került a törvényhozás elé. A spanyol demokrácia 45 éves történetében ez volt a hatodik bizalmatlansági indítvány, amelyek közül csak egy volt eredményes: 2018-ban Pedro Sánchez váltotta a kormányfői poszton Mariano Rajoyt, a konzervatív Néppárt (PP) elnökét.
Pedig két javaslatot is benyújtott a kormány buktatására az ellenzék. A nyugdíjreform körüli indulatok azonban aligha csitulnak.
A francia nemzetgyűlésben elbukott hétfőn a kormánnyal szembeni első bizalmatlansági indítvány, amelyet a nyugdíjreform parlamenti szavazás nélküli elfogadását követően a centrista és korábbi kormánypárti képviselőkből álló, független LIOT csoport és öt ellenzéki, elsősorban baloldali frakció kezdeményezett.
A javaslat elfogadásához a nemzetgyűlés tagjainak abszolút többségére van szükség, ami 287 szavazatot jelent.
A kormány megbuktatását célzó első indítványt 278 képviselő szavazta meg.
A második bizalmatlansági indítványra, amelyet a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés nyújtott be, mindössze 94 képviselő szavazott, miután a többi ellenzéki párt nem állt a javaslat mellé.
Mind a két bizalmatlansági indítványt, valamint a lakosság utcai akciókban és sztrájkokban is megnyilvánuló haragját az váltotta ki, hogy az elnök – élve egy kiskapu adta lehetőséggel – parlamenti jóváhagyás nélkül hirdette ki nyugdíjreformját, mely 64 évig emelné a nyugdíjkorhatárt az országban. A szakemberek szerint enélkül összeomolhat a rendszer.
A szakszervezetek és az ellenzék további tüntetéseket és sztrájkokat jelentett be.
Massive "49.3" protests in France after Macron forces through pension reforms by using article 49.3, which effectively enables the government to dissolve any opposition. The French aren't having it. This could spell the end for the Macron dictatorship. pic.twitter.com/cjRRJMbeQD
In an hour-long conversation with @EmmanuelMacron, the ??-?? defense interaction was effectively discussed. I briefed in detail on the situation at the front. We dwelled on further steps to implement #PeaceFormula, coordinated actions for the upcoming international events.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Elbukott Horvátországban az ellenzék bizalmatlansági indítványa Andrej Plenkovic jobboldali kormányfő ellen – jelentette a HRT horvát közszolgálati televízió pénteken.
Az indítványt 56 képviselő támogatta és 77 ellenezte. A kormányfő leváltásához 76 támogató szavazatra lett volna szükség a 151 fős parlamentben (szábor).
A múlt pénteken megtartott maratoni vitában az ellenzék számos ügyben elmarasztalta a kormányfőt. Őt hibáztatták a sziszeki (Sisak) finomító bezárása, a földrengés utáni újjáépítés kudarca, az egészségügyi reform elmaradása és több korrupciós ügy miatt, amelyekben korábbi miniszterek is érintettek voltak.
A kormány visszautasította a miniszterelnök felelősségét, a parlamenti vita során pedig az is kiderült, hogy a többség határozottan kiáll Plenkovic mellett. Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016-os hivatalba lépése óta először szavazott a parlament az elmozdításáról. Az elmúlt években az ellenzék sikertelenül próbálta meg visszahívni a kormány több miniszterét és a teljes kabinetet is.
Az előterjesztést a Haza Mozgalom (Domovinski Pokret) nyújtotta be, amelynek sikerült összegyűjtenie a szükséges 33 aláírást az ellenzéki képviselők körében ahhoz, hogy a parlament napirendre vegye a bizalmatlansági indítványt.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
A jövő évi költségvetésitörvény-javaslat elfogadásához kapcsolódóan bizalmatlansági szavazást kezdeményez a parlament alsóházában Elisabeth Borne miniszterelnök kormánya ellen a francia Nupes ellenzéki blokk – jelentette be szerdán a baloldali tömörülés.
Az indítványt azért terjesztették elő, mert a kormány különleges alkotmányos jogosítványokkal élt a költségvetés elfogadása érdekében.
Az alkotmány 49. cikkének (3) bekezdését alkalmazták, amely lehetővé teszi a kabinet számára, hogy rendelet útján fogadjon el egy törvénytervezetet, gyakorlatilag megkerülve a törvényhozókat.
A mi felelősségünk, hogy országunknak legyen költségvetése – mondta Elisabeth Borne a parlamentben.
Politikai elemzők a töredezett pártstruktúra miatt valószínűtlennek tartják a bizalmatlansági indítvány sikerét.
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) Tatjana Bobnar belügyminiszter ellen a migráció szlovéniai növekedése miatt. Az SDS kötelességszegéssel és a nyilvánosság félrevezetésével vádolja a tárcavezetőt.
Branko Grims, az SDS parlamenti képviselője sajtótájékoztatóján elmondta: az indítvány benyújtásának oka a horvát–szlovén határon húzódó kerítés eltávolítása volt.
A politikus szerint Bobnar több dologgal félrevezette a közvéleményt, köztük azzal, hogy a menekülteket egyenrangúnak tekinti a migránsokkal. Úgy vélte: a kerítés eltávolítása biztonsági és politikai következményekkel járt.
Augusztus végéig több határsértéssel foglalkozott a rendőrség, mint tavaly egész évben – mondta Grims, hozzátéve, hogy várhatóan a négyszeresére emelkedik a nemzetközi védelem iránti kérelmek száma is.
„Szlovénia az illegális migránsok célországává válik” – fogalmazott a képviselő, rámutatva, hogy Bobnar migránsintegrációs politikája a multikulturalizmuson alapul, amit az SDS ellenez.
Az ellenzéki párt továbbá azzal vádolja belügyminisztert, hogy a kerítés lebontása előtt nem tett eleget a szakvélemények elkészítésére vonatkozó kötelezettségének, a kerítés eltávolítását mindössze néhány határ menti polgármester támogatta.
Bobnar közleményben reagált az SDS lépésére. Mint írta, nem tart a bizalmatlansági indítványtól, amelyben szerinte „szolidaritással, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával” vádolják.
„Ha becsületesen és törvényesen dolgozol, jó lelkiismerettel bárkivel szembenézhetsz, és döntéseidet bármikor észszerű érvekkel megvédheted” – írta.
A Robert Golob vezette új baloldali kormány még júniusban jelentette be, hogy az év végéig teljesen eltávolítja a kerítést Horvátországgal közös határáról. A szlovén közszolgálati televízió (RTV) legutóbbi riportja szerint azonban a kerítés lebontása lassabban halad a tervezettnél, eddig mindössze négy kilométert távolítottak el.
Szlovénia még 2015-ben 176 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített a migrációs hullám miatt Horvátországgal közös, mintegy 670 kilométeres határán. Ezt később fokozatosan panelkerítésre cserélték, valamint bővítették. Jelenleg 51 kilométer pengés drótkerítés és 143 kilométer panelkerítés húzódik a közös határszakaszon.
Szlovéniában az év első nyolc hónapjában 11 409 határsértőt tartóztattak fel a hatóságok, 93 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában, és nőtt a nemzetközi védelemért folyamodók száma is – közölte hétfőn a belügyminisztérium.
A feltartóztatott illegális bevándorlók mintegy 90 százaléka kért védelmet Szlovéniában. Többségük azonban még a menekültügyi eljárás vége előtt elhagyja az országot.
A migránsok főként Szerbián és Montenegrón keresztül érkeznek Bosznia-Hercegovinába, onnan Horvátországba, majd Szlovéniába folytatják útjukat, ahonnan Nyugat-Európába szeretnének eljutni.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
