Olaf Scholz német kancellár pénteki telefonbeszélgetése Vlagyimir Putyin orosz diktátorral nem segíti elő az igazságos béke elérését, a Kreml ura ugyanis gyengeségnek tartja a nyugati győzködést – jelentette ki Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium sajtószóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tihij megjegyezte, hogy a német fél figyelmeztetett Scholz Putyinnal folytatandó tárgyalási terveire. „De még ha Németország kancellárja nem is fogalmazott meg Ukrajna álláspontjával ellentétes álláspontokat a megbeszélésen, az orosz diktátorral folytatott tárgyalások önmagukban nem teremtenek hozzáadott értéket az igazságos béke eléréséhez” – fogalmazott.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a hosszú megbeszélések olyan erőforrást jelentenek, amelyet a Kreml vezetője „20 éve használ fel érdekeinek megvalósítására”. Egy ilyen párbeszéd reményt ad a diktátornak a nemzetközi elszigeteltség gyengülésére – tette hozzá. „Konkrét határozott cselekedetekre van szükség, amelyek békére kényszerítenek, nem pedig rábeszélésre és megbékítési kísérletekre, amelyeket a gyengeség jelének tart, és saját céljaira használ fel. Ismeretesek a konkrét cselekvések – és ez mindenekelőtt a megszálló csapatok visszavonása Ukrajna területéről” – mutatott rá Heorhij Tihij.
Az oroszországi kazanyi BRICS-csúcs mellett az észak-koreai csapatok közelebb kerülhetnek az ukrajnai fronthoz, miközben a résztvevők a feszültség megelőzésére szólítanak fel – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Krími Platform harmadik parlamentközi csúcstalálkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő azt mondta, hogy az ENSZ Alapokmánya a valódi békéről szól, nem arról, hogyan lehet normalizálni a háborút. „És most, amikor egyes állami vezetők összegyűltek Putyin kazanyi csúcstalálkozóján, és amikor valójában megkerülve ezt a csúcsot, közelebb vihetik a csapatokat Észak-Koreából az ukrajnai fronthoz, az állítólagos feszültség-megelőzésről szóló szavak kíséretében, mindig tudjuk, hogy nem az lesz a győztes, aki pusztít” – emelte ki.
„Az nyeri meg a háborút, aki az alapvető emberi értékek és az ENSZ Alapokmánya alapján egyesíti a nemzeteket” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
J. D. Vance ohiói szenátor, Donald Trump fő szövetségese és alelnökjelöltje bírálta Volodimir Zelenszkij elnököt egy nappal a Trumppal történt találkozója után – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság megírta, hogy Vance a pennsylvaniai Newtownban mondott beszédét azzal kezdte, hogy bírálta Zelenszkij, amiért a scrantoni lőszergyárba látogatott Josh Shapiro demokrata kormányzóval. „Azért jött, hogy az ország demokratáinak vezetésével együtt választási kampányt folytasson. 200 milliárd dollárt költöttünk Ukrajnára. Tudják, mit szeretnék, amikor Zelenszkij az Egyesült Államokba érkezik? Mondjon köszönetet Pennsylvania népének és mindenki másnak” – hangsúlyozta.
Ahogy a NYT megjegyezte, az üzemben tett látogatása során Zelenszkij megköszönte az Egyesült Államok támogatását. Azt mondta a gyár alkalmazottainak, hogy ukránok millióit mentették meg. Az ukrán elnök a közösségi oldalain megjegyezte, hogy „ilyen helyeken lehet igazán érezni, hogy a demokratikus világ győzhet”.
Az Egyesült Államok hanoi nagykövetsége hétfőn bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnök vietnami látogatásának tervét, kiemelve, hogy a külföldi út „legitimálná az Oroszország által elkövetett súlyos, a nemzetközi jogba ütköző jogsértéseket”.
„Egyetlen országnak sem szabad teret adnia Putyinnak, hogy agressziós politikáját népszerűsítse, s ezáltal természetesnek tüntesse fel az atrocitásokat” – szögezte le a diplomáciai képviselet szóvivője, utalva Oroszország Ukrajna elleni, több mint két éve indított háborújára.
A vietnami külügyminisztérium egyelőre nem reagált a bírálatra.
Vietnami tisztviselők – egyelőre nem hivatalos – közlése szerint Putyin ezen a héten tesz kétnapos látogatást a délkelet-ázsiai országban, ahol To Lam államfővel is egyeztet majd, és a tervek szerint több kétoldalú szerződést kötnek a kereskedelem, a technológiai fejlesztések és az oktatás területén.
Vietnam nem küldött képviselőt a hét végén Svájcban tartott, az ukrajnai rendezésről szóló békekonferenciára, ellenben képviseltette magát a BRICS-országok külügyminisztereinek a múlt héten, az oroszországi Nyizsnyij-Novgorodban rendezett találkozóján.
Bár a látogatás hírére az Európai Unió még nem reagált, a szervezet a múlt héten bírálta Hanoit, amiért elhalasztott egy, az orosz szankciókról szóló egyeztetést az EU képviselőjével.
Dél-koreai várakozások szerint Vlagyimir Putyin még a héten Észak-Koreába is ellátogat.
Moszkva és Phenjan mélyülő kapcsolatai miatt Szöul többször aggodalmát fejezte ki, Sin Von Sik dél-koreai védelmi miniszter mindazonáltal hétfőn azt mondta, nem valószínű, hogy Oroszország megosztaná haditechnológiájának legfejlettebb részeit Észak-Koreával.
A Bloomberg News hírügynökségnek adott interjújában a tárcavezető úgy vélte, Vlagyimir Putyin lőszert és ballisztikus rakétákat kér Phenjantól az ukrajnai háborúhoz, hozzátéve, hogy Szöul már legalább 10 ezer hajókonténernyi, Észak-Koreából Oroszországba érkező szállítmányt észlelt.
Elmondta továbbá, hogy Észak-Korea szerintük orosz technológia segítségével igyekszik fejleszteni kémműholdjait, például azt is, amelyet május végén lőtt fel, azonban röviddel a kilövés után darabjaira hullott.
London emlékeztetett arra, hogy az EU gazdasági potenciálját tekintve halmozottan messze felülmúlja Oroszországot, és képes többet tenni Ukrajnáért – írja az Unian hírügynökség.
„A Nyugatnak fel kellene hagynia az ukrajnai fronton kialakult patthelyzetről való beszéddel, és arra kellene összpontosítania, hogy megerősítse az Ukrajnának nyújtott támogatását” – mondta David Cameron brit külügyminiszter a The Timesnak adott interjújában.
Cameron kitart amellett, hogy a Nyugatnak jóvá kell hagynia azt a döntést, hogy a befagyasztott orosz vagyont 350 milliárd dollár értékben használják fel a háború sújtotta Ukrajna gazdaságának újjáépítésére. Ennek jogi, erkölcsi és politikai okai vannak – mondta.
Az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal kapcsolatos problémákat és Oroszország nagyszabású offenzívába lépését kommentálva Cameron elutasította azt a narratívát, hogy a háború patthelyzetbe jutott, és Ukrajna nem lesz képes győzni.
Putyin már elszenvedett egy hatalmas stratégiai vereséget, és abba kell hagynunk, hogy patthelyzetről beszéljünk, vagy arról, hogy az idő nem Ukrajna oldalán áll. A mi gazdaságunk 25-ször akkora, mint Oroszországé. Abszolút be tudjuk bizonyítani, hogy az idő a mi oldalunkon van, és nem Putyin oldalán – tette hozzá.
Cameron arról is biztosított, hogy ezt az üzenetet megpróbálja majd eljuttatni Donald Trumphoz, ha visszatér a Fehér Házba.
Meg kell mutatnunk, hogy folyamatosan tudunk fegyvereket biztosítani Ukrajnának. Tekintettel a mai békére és állapotra, ezzel egyidejűleg a saját készleteinket is fel kell töltenünk – mondta.
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bírálta Oroszország és Irán „veszélyes együttműködését” a Vlagyimir Putyinnal vasárnap folytatott telefonbeszélgetésében – közölte Netanjahu hivatala.
Netanjahu Oroszország képviselőinek Izrael elleni, egyebek között az ENSZ-ben elhangzott szavaiért is nemtetszését fejezte ki az orosz elnöknek a közlemény szerint.
Viszont Netanjahu nagyra értékelte az orosz állampolgársággal rendelkező izraeli túszok kiszabadításáért tett orosz erőfeszítéseket, és arra kérte Putyint: gyakoroljon nyomást a nemzetközi vöröskeresztre annak érdekében, hogy eljussanak a szükséges gyógyszerek a Gázai övezetbe a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet által elrabolt izraeli túszokhoz – írták.
Netanjahu a vasárnapi kormányülést otthagyva beszélt ötven percet telefonon Putyinnal. A háború október 7-i kitörése óta másodszor beszélgetett egymással a két politikus.
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetősége kritikusan értékelte a Vlagyimir Putyin elnöksége alatti korábbi Oroszország-politikáját.
Lars Klingbeil, az SPD vezetője a pártkongresszuson azt mondta, „hiba volt, hogy nem határolódtunk el korábban Putyin rendszerétől”. Rolf Mützenich, az SPD Bundestag-frakciójának vezetője elismerte: „teljesen alábecsülte” Putyin birodalmi gondolkodását.
Kritizálták a szociáldemokratáknak az ukrajnai háború előtti orosz politikáját is – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Ma az Oroszországgal szembeni biztonság megszervezéséről van szó” – mondta Klingbeil. Szerinte Németország határozottan a megtámadott Ukrajna oldalán áll.
Mützenich ugyanakkor szót emelt az Oroszországgal való hosszú távú enyhülési politikát lejárató kísérletek ellen. Szerinte „szégyenletes”, hogy azt „egy szintre helyezik az Ukrajna elleni agressziós háborúval”. És megismételte felhívását, hogy a konfliktusok lezárására diplomáciai eszközöket kell alkalmazni.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja azt mutatja, hogy „nem mindig értékeltük helyesen az elmúlt évek eseményeit” – olvasható a pártvezetés által benyújtott kulcsfontosságú javaslatban.
„Hiba” volt azt feltételezni, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése hozzájárulna Oroszország demokratizálódásához. Ez odavezetett, hogy Németország „egyoldalúan függővé vált Oroszországtól az energiapolitikában”.
Amíg Oroszország szuverén államok meghódítására és elnyomására irányuló imperialista célját követi, addig nem lehet normalizálni a kapcsolatokat Oroszországgal – hangsúlyozza a javaslat.
Abban, hogy az Elnöki Hivatal szombaton bírálta Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát a legújabb nyilatkozatai miatt, a nyugati média „egyértelmű nyilvános szemrehányást” lát, amely jól mutatja a szakadékot Ukrajnában a katonai és a polgári vezetés között – számolt be vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság arra reagált, hogy Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője Zaluzsnijnak a The Economist című brit magazinban megjelent cikkét kommentálva azt mondta, hogy „a katonák ne hozzák nyilvánosságra azt, ami a fronton történik”. „Ez egy világos nyilvános feddés volt, amely a katonai és a polgári vezetés közötti szakadékot jelzi az Ukrajna számára amúgy is nehéz időszakban. A tábornok és az elnök közötti szakadás akkor következik be, amikor Ukrajna katonai és diplomáciai harcot vív. A patthelyzet mentén végzett műveletei nem jártak előrenyomulással, hanem mindkét oldalon súlyos veszteségeket okoztak, és Ukrajnának megnövekedett orosz támadásokkal kell szembenéznie keleten. Ugyanakkor egyes európai fővárosokban és az Egyesült Államok Republikánus Pártjának tagjai körében megnőtt az Ukrajnának nyújtott segélyekkel kapcsolatos szkepticizmus” – mutatott rá a lap.
Az amerikai kiadvány úgy vélte, hogy a szakítás jelei pénteken jelentek meg, amikor Zelenszkij hivatala magyarázat nélkül elbocsátotta Zaluzsnij tábornok egyik első helyettesét, a különleges műveleti erők parancsnokát, Viktor Horenko tábornokot. Az újságírók azt állították, hogy a Horenko tábornokkal együtt dolgozó amerikai katonatiszteket meglepte a hír, hogy elmozdították, mert „szorosnak és hatékonynak” minősítették a vele való munkakapcsolatukat.
A The New York Times azt írta, hogy Horenko kirúgása sok embert zavarba ejtett, bár „a belső berkekben zúgolódnak a politikailag vezérelt stratégiai döntések miatt, beleértve a Dnyeper folyó dél-ukrajnai szakaszán a megszállt túlpart elleni támadásokat, amely még nem hozott létre hídfőt az orosz ellenőrzés alatt álló keleti folyóparton.”
Az európai intézmények több mint 850 alkalmazottja által aláírt levélben az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek az álláspontját bírálják, aki „feltétel nélküli támogatást” ígért Izraelnek.
„Az Ön által képviselt Európai Bizottság feltétlen támogatása a két fél egyikének különösen aggaszt bennünket” – áll a munkatársak által pénteken (október 20-án) elküldött háromoldalas levélben.
A levelet a világ különböző részein lévő EU-delegációknak is elküldték, beleértve az Európai Bizottság külképviseleti irodáit is az Unió tagállamaiban. Az EU körülbelül 32 000 embert foglalkoztat. Feltételezések szerint már csaknem 850 alkalmazott aláírta a levelet, írja az euractiv.sk portál.
„Mi, az Európai Bizottság és más uniós intézmények alkalmazottainak egy csoportja elítéljük a Hamász által a tehetetlen civilek ellen elkövetett terrortámadásokat […]. Ugyanúgy határozottan elítéljük az izraeli kormány aránytalan reakcióját is a Gázai övezetben rekedt 2,3 millió palesztin civil ellen” – írják. „Éppen ezek miatt az atrocitások miatt lep meg bennünket az Európai Bizottság – sőt, más uniós intézmények – álláspontja, amellyel támogatják azt, amit a sajtó európai kakofóniaként jellemez” – áll a levélben.
Az uniós intézmények munkatársai azt is hozzáteszik, hogy aggodalommal tölti el őket „intézményünk által az elmúlt napokban tanúsított látszólagos közöny a Gázai övezetben zajló civilek lemészárlása iránt, amely figyelmen kívül hagyja az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot”.
„Az EU a hitelességét kockáztatja” – figyelmeztettek.
A Bizottságnak a múlt hét elején vissza kellett lépnie a korábbi kijelentésétől, miszerint a palesztinoknak nyújtott „minden segély” megszakítását fontolgatja. A lépést más uniós intézmények széles körű bírálata és az EU végrehajtó hatalmán belüli megosztottság előzte meg.
Egyes EU-tisztviselők és tagállamok bírálták Ursula von der Leyent amiatt is, hogy múlt pénteken (október 13-án) Izraelben kárt.
Ott ugyanis – más uniós vezetőktől eltérően – nem jelentette ki, az Unió Izraeltől elvárja, hogy a Hamász-támadásra adott válaszában betartsa a nemzetközi humanitárius jogot.
„A tagállamok álláspontja elsősorban a Tanácson, jelen esetben Josep Borrell főképviselőn keresztül hangzott el, a tagállamok közötti megbeszélést követően” – mondta az Elysee-palota egyik forrása az uniós külügyminiszterek erről a témáról tartott első rendkívüli találkozója után.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
