Vasárnap hajnalban száz vadászgéppel megelőző támadást indított dél-libanoni célpontok ellen az izraeli hadsereg. Válaszul a Hezbollah több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki Izraelre. További támadásoktól tartva az izraeli kormány Tel-Avivtól északra rendkívüli állapotot hirdetett. Az izraeli miniszterelnök közölte, hogy az országa ellen indított összes rakétát és drónt megsemmisítették, az izraeli csapás pedig „csak a kezdet volt”. A Hamász közben üdvözölte a Hezbollah Izrael elleni válaszcsapását.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap egyértelművé tette, hogy az Irán által támogatott libanoni Hezbollah elleni fellépés „nem a történet vége”. Netanjahu továbbá arról is beszélt, hogy a Hezbollah és Irán vezetőinek tudniuk kell, hogy a válaszlépés „egy újabb lépés az északi helyzet megváltoztatása és lakosaink biztonságos hazatérése felé”.
Mindeközben a Hamász, a Hezbollah-szövetséges palesztin militáns csoport a Telegramon közzétett bejegyzésében üdvözölte a Hezbollah Izrael elleni válaszcsapását, mondván: „A palesztin és a libanoni nép elleni bűnök nem múlnak el válasz nélkül”.
A kialakult helyzet miatt vasárnap reggel összeült a izraeli biztonsági kabinet.
„Hajnalban a hírszerzés megállapította, hogy a Hezbollah előkészületeket végez, hogy támadást indítson Izrael ellen. Megbeszélést folytattunk a védelmi miniszterrel és a vezérkari főnökkel és kiadtuk a parancsot, hogy a hadsereg mérjen megelőző csapásokat Libanonban. Több ezer olyan rakétát semmisítettünk meg, amit észak-Izraelre akartak kilőni. Továbbra is kitartunk amellett, hogy aki bennünket bánt, azt mi is bántjuk” – fogalmazott az izraeli miniszterelnök.
A feszült helyzetben Bejrútban rendkívüli ülést tartott a libanoni ideiglenes kormány is. A kabinet egyik tagja szerint a kairói béketárgyalások sikere és a túszok szabadon engedése jelentősen enyhítene a konfliktuson.
„Nagyon fontos most az, hogy mi fog Kairóban történni. Hiszek abban hogy az elkövetkező órákban pozitív irányban mozdul majd el a helyzet ez nagy megkönnyebülést jelentene az országnak” – mondta a libanoni gazdasági miniszter.
Közben a Hezbollah további támadásaitól tartva rendkívüli állapotot vezettek be Tel-Avivtól északra. Korlátozták a gyülekezést, Galileában és a Golán-fennsíkon az óvóhelyek közelében kell tartózkodni, Tel-Avivban és Haifában lezárták a tengerpartot is.
Az M1 Híradója szerint a vasárnap hajnali támadásokat Izrael és a Hezbollah is sikeresnek nevezte. Izrael 100 vadászgéppel 40 célpontot semmisített meg, köztük a terrorszervezet rengeteg rakétáját.
A Hezbollah azt állítja, befejeződött a támadássorozat első része, amelyben 11 izraeli katonai bázisra mértek csapást. Mint mondták, az offenzívát bosszúnak szánták, amiért Izrael júliusban Bejrútben megölte a Hezbollah magas rangú vezetőjét, Fuad Sukrt.
A támadásokkal valószínűleg nem ér véget Izrael és a Hezbollah konfliktusa, bár megfigyelők szerint egyik fél sem szerelné, ha a helyzet annyira elmérgesedne, hogy abba az Egyesült Államok és Irán is bekapcsolódjon.
Szakértők szerint azonban az izraeli vezetés továbbra sem fogja eltűrni, hogy Libanonból folyamatosan fenyegessék az ország északi részét, a Hezbollah pedig addig nem fog leállni a támadásaival, amíg nem rendeződik a gázai helyzet.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Donald Trump, az amerikai republikánus elnökjelölt és korábbi elnök, valamint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken tárgyaltak a közel-keleti béketeremtés és rendezés esélyeiről, módjairól, valamint az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti egyeztetésekről.
A két politikus Floridában, Donald Trump mar-a-lagói rezidenciáján tanácskozott. Első alkalommal találkoztak 2020 óta, amikor az izraeli kormányfő a Fehér Házban kereste fel az akkor elnök Donald Trumpot.
A tárgyalás sajtónyilvános részén Benjámin Netanjahu reményét fejezte ki, hogy hétfőn kezdett egyesült államokbeli hivatalos útja – amelynek során beszédet mondott a kongresszusban, valamint találkozott Joe Biden elnökkel és Kamala Harris alelnökkel – közelebb visz a tűzszüneti megállapodáshoz. Úgy vélekedett, hogy a megállapodást segíti az izraeli hadsereg által Gázában kifejtett katonai nyomásgyakorlás is.
Az izraeli miniszterelnök kérdésre válaszolva azt mondta, Kamala Harris kettejük csütörtöki egyeztetése után tett nyilatkozata Izraelről a Hamász számára olyan olvasatot közvetít, hogy nem felhőtlen Izrael és az Egyesült Államok viszonya, majd reményét fejezte ki, hogy az alelnöki megjegyzés nem változtat a tűzszüneti tárgyalások felgyorsult ütemén.
Donald Trump a találkozó elején kifejtette, hogy soha nem volt rossz a kapcsolata Izrael kormányfőjével, és saját elnöki szerepéről úgy fogalmazott: egyetlen amerikai államfő sem tett annyit Izraelért, mint ő.
Idesorolta a többi között az amerikai nagykövetség átköltöztetését Jeruzsálembe, azt Izrael fővárosaként ismerve el. Emellett Izrael számára a leghasznosabb döntéseként említette az iráni nukleáris megállapodás felmondását.
Elnökké választása esetére Donald Trump ismét gyors megoldást ígért a közel-keleti konfliktusra, és azt hangoztatta, hogy Kamala Harris győzelme eszkalációhoz, több nagyobb közel-keleti háborúhoz, esetleg harmadik világháborúhoz vezethet. Megismételte azt a véleményét is, hogy a világ jelenleg közelebb áll a harmadik világháborúhoz, mint a második világháború lezárása óta bármikor.
Donald Trump a találkozón fellépést ígért az Egyesült Államokban felerősödött antiszemitizmussal szemben, a többi között az egyetemeken tapasztalt megnyilvánulások ellen. Az amerikai média szerint Donald Trump és Benjámin Netanjahu politikai kapcsolatában törést okozott, hogy az izraeli kormányfő 2020-ban gratulált Joe Biden elnökké választásához; ezt Donald Trump rosszallással fogadta.
Benjámin Netanjahu az amerikai fővárosból utazott Floridába. Washingtonban, a Fehér Házban csütörtökön Joe Biden elnökkel találkozott, akivel a gázai tűzszüneti tárgyalásokról beszélt, és ugyanez volt a témája külön tanácskozásának Kamala Harris alelnökkel, nem hivatalos demokrata elnökjelölttel.
Kamala Harris az egyeztetés után újságírók előtt is megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael biztonsága iránt, ugyanakkor kritikát is megfogalmazott a gázai humanitárius helyzet, valamint az izraeli hadsereg hadműveletei során meghalt palesztin civilek magas száma miatt.
Izraeli tisztségviselőkre hivatkozó amerikai sajtóbeszámolók szerint a washingtoni találkozó után Benjámin Netanjahu rosszallását fejezte ki Kamala Harris nyilatkozata miatt, amely a közlés szerint jóval kritikusabb volt, mint ami kettejük megbeszélésének hangvételéből következett volna.
Kamala Harris csapatának egyik tagja értetlenségét fejezte ki az izraeli kormányfő véleményéről szóló sajtóbeszámolókra reagálva.
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
Benjámin Netanjahu kormányfő vasárnap este bejelentette azokat az „alapelveket”, amelyek az izraeli delegáció mozgásterét határozzák meg a túsztárgyalások során.
A miniszterelnöki hivatal közleményében kiadottak szerint az alkunak lehetővé kell tennie, hogy Izrael tovább harcolhasson összes célja eléréséig, meg kell akadályoznia, hogy Egyiptomból fegyvert csempészhessenek a Hamászhoz, és nem térhetnek vissza palesztin fegyveresek ezrei a Gázai övezet északi részébe.
Netanjahu a fegyveresek mozgását megakadályozó követelésének elsősorban az az oka, hogy nem világos, lehetséges-e olyan felügyeleti mechanizmust létrehozni, amelybe a Hamász beleegyezik.
Az alapelvek „Izrael biztonsági aggályait fejezik ki, melyek a közvetítőkkel való érintkezés során egy idő után felmerültek” – mondta a tárgyalásokról beszámoló tisztségviselő a Háárec című újságnak.
„A Hamász már beleegyezett az Izrael által előterjesztett legutóbbi álláspontba, de a pénteki találkozón Izrael új pontokat tűzött ki, amelyek elfogadását követeli” – tette hozzá.
Az izraeli kormányfő vasárnap este találkozott a Moszad vezetőjével, a tárgyalódelegáció tagjaival, Joáv Galant védelmi miniszterrel és a védelmi szervezetek más magas rangú tisztségviselőivel. Az „alapelveket” még a velük folytatott megbeszélés előtt adta közre.
A tervek szerint hétfőn Kairóba indulnak az izraeli tárgyalók, ahol várhatóan szerdán David Barnea Moszad-főnök találkozik az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetőjével, a katari kormányfővel és az egyiptomi hírszerzés vezetőjével. Lehetséges, hogy a héten újabb delegáció indul Dohába is.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy „az igazságot fogja bemutatni” a Hamász elleni gázai háborúról, amikor július 24-i washingtoni látogatása során felszólal az amerikai kongresszus előtt – közölték amerikai republikánus párti vezetők csütörtökön.
Netanjahu a képviselőház és a szenátus együttes ülésén fog felszólalni – közölte Mike Johnson, a képviselőház elnöke és Mitch McConnell, a szenátus vezető republikánus politikusa közleményben.
„Nagyon meghatott, hogy lehetőségem van képviselni Izraelt a Kongresszus mindkét háza előtt, és bemutatni az igazságot a jogos háborúnkról azok ellen, akik meg akarnak semmisíteni minket” – idézték Netanjahut.
Az amerikai képviselőház és a szenátus vezetői május végén meghívták Netanjahut, hogy mondjon beszédet a kongresszusban – ezt Mike Johnson jelentette be még május 31-én.
A kongresszusban külföldi vezetők által mondott beszéd az Egyesült Államok közeli szövetségesei számára fenntartott megtiszteltetés. Benjámin Netanjahu már három ilyen beszédet mondott, a legutóbbit 2015-ben.
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
Izrael miniszterelnöke reagált Joe Biden amerikai elnök szavaira, aki pénteken a Hamász és Izrael közötti újraindult tárgyalásokat úgy kommentálta, hogy itt az ideje, hogy véget érjen ez a háború.
Izrael továbbra is csak a következő feltételek megvalósulása esetén fogja befejezni a háborút: a Hamász katonai és kormányzati képességeinek megsemmisülése, az összes túsz kiszabadulása és annak biztosítása, hogy Gáza többé ne jelentsen fenyegetést Izraelre – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Guardian tudósítása szerint.
A kormányfő tévesnek nevezte azt a felfogást, miszerint Izrael belegyezne egy tartós tűzszünetbe azt megelőzően, hogy ezek megvalósulnának.
Korábban Izrael új tűzszüneti megállapodást ajánlott a Hamásznak, ebben egy hathetes tűzszüneti periódus, valamint további fogolycserék szerepeltek, illetve az a kitétel is, hogy a két félnek további tárgyalások folyamán kell törekednie a gázai háború lezárására. Reménykeltő lehetett az a rész is, miszerint, ha ezek a tárgyalások túllépnék a tűzszünet keretét, akkor a megállapodásig a fegyvernyugvás ideje is meghosszabbodik.
„Mindenkinek, aki most békét akar, fel kell emelnie a hangját, és azon kell dolgoznia, hogy ez megvalósuljon. Itt az ideje, hogy ez a háború véget érjen” – üdvözölte Joe Biden amerikai elnök az ajánlatot pénteken, majd szombaton azt is kijelentette, hogy az izraeli ajánlat a tartós tűzszünet felé vezető utat jelölte ki.
Ennek lehet részleges cáfolataként értelmezni Netanjahu nyilatkozatát, hiszen nagyon nehéz elképzelni, hogy a Hamász elfogadna olyan feltételeket, amik a katonai és politikai értelemben való megsemmisülését tartalmazzák.
Ugyanakkor nem csak Biden, de a brit külügyminiszter, David Cameron is azt tanácsolta a palesztin terrorszervezetnek, hogy fogadja el az izraeli ajánlatot. Netanjahu kijelentését megelőzően a Hamász még azt közölte, hogy tervet pozitív előrelépésként értékeli.
[type] => post
[excerpt] => Izrael miniszterelnöke reagált Joe Biden amerikai elnök szavaira, aki pénteken a Hamász és Izrael közötti újraindult tárgyalásokat úgy kommentálta, hogy itt az ideje, hogy véget érjen ez a háború.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1717335900
[modified] => 1717327100
)
[title] => A Hamász elpusztításáig nincs vége a háborúnak – Netanjahu
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114910&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114910
[uk] => 114875
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 114876
[image] => Array
(
[id] => 114876
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/630-360-1624308023-900.jpg
[original_lng] => 58868
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/630-360-1624308023-900-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/630-360-1624308023-900-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/630-360-1624308023-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/630-360-1624308023-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/630-360-1624308023-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/630-360-1624308023-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/630-360-1624308023-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717316301:5
[_thumbnail_id] => 114876
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1051
[_oembed_d8bf24f4dfbf5b0ac0c68ea9e982799d] =>
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
A palesztin állam elismerésével az európai államok a terrort jutalmaznák – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az X-re feltöltött videónyilatkozatában.
A kormányfő a „terrorizmus által elnyert díjnak” nevezte Írország, Norvégia és Spanyolország szerdai bejelentését, miszerint hamarosan elismerik a palesztin államot.
„Ciszjordániában (Júdeában és Szamáriában) a palesztinok nyolcvan százaléka támogatja az október 7-i szörnyű mészárlást. Az ilyen gonoszságnak tilos államot adni” – hangoztatta Netanjahu.
„Ez egy terrorista állam lesz, mely újra és újra megpróbálja végrehajtani az október 7-i mészárlást, és mi ebbe nem fogunk beleegyezni” – mondta az izraeli kormányfő az iszlamista fegyveresek őszi terrortámadására utalva, mely nyomán kitört a gázai háború.
„A terrorizmus díjazása nem hoz békét – és nem akadályoz meg bennünket sem abban, hogy legyőzzük a Hamászt” – zárta nyilatkozatát Netanjahu.
A miniszterelnök néhány perccel azután jelentette meg videonyilatkozatát, hogy az elrabolt katonalányok szülei közzétették azokat a videófelvételeket, melyeket a Hamász fegyveresei készítettek október 7-én a 18-20 éves lányok túszul ejtéséről.
A Hamász tavaly október 7-i, Izrael elleni támadását követő hetekben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) legfőbb ügyésze, Karim Khan többször is figyelmeztette a háborúban részt vevőket, hogy rendkívül óvatosan járjanak el a konfliktusban. Különösen az élelmezési helyzet háborús fegyverként való alkalmazására hívta fel a figyelmet.
Jelenleg, hat hónappal később, amikor Gázában már általános az éhínség, és a lakosság több mint 75 százalékát kitelepítették, az izraeli és a nemzetközi médiában arról szólnak a hírek, hogy az ICC letartóztatási parancsot adhat ki magas rangú izraeli tisztviselők, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen.
Izrael elvárja a szabad világ vezetőitől, hogy határozottan álljanak ki az ICC Izrael önvédelemhez való joga elleni támadásával szemben – mondta Netanjahu egy múlt heti videonyilatkozatában.
Bár sokan, többek között az amerikai kormányban és médiában is megkérdőjelezték az ICC joghatóságát, a nemzetközi bíróságnak joga van ítélkezni mind Izrael, mind a Hamász háborús magatartásának jogszerűségéről.
Mi az ICC?
A 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság egy olyan nemzetközi bíróság, amely képes büntetőeljárást indítani olyan személyek ellen, akiket népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és háborús agresszióval vádolnak.
A Nemzetközi Bíróságtól (ICJ) eltérően, amely szintén Hágában székel, és az államok felelősségét bírálja el, az ICC nem államok ellen ítélkezik. Múlt heti videonyilatkozatában Netanjahu azt mondta, hogy az ICC elfogatóparancsaival „Izrael a vádlottak padjára kerül”. Ez a nézet téves. Az ICC büntetőeljárásai az egyének felelősségre vonására korlátozódnak. Az ICC nem foghatja perbe Izrael államot.
Van-e joghatósága a Nemzetközi Büntetőbíróságnak izraeli állampolgárokkal szemben?
Az ICC a római statútumot aláíró államok állampolgárai ellen indíthat büntetőeljárást. A szerződésben részes államok területén elkövetett bűncselekményeket is üldözheti, függetlenül attól, hogy az alperes állama részese-e a római statútumnak.
Bár Izrael nem részese a szerződésnek, Palesztina igen. Így az ICC vádat emelhet izraeli tisztviselők ellen az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái által palesztin területen elkövetett bűncselekményekben való bűnrészesség miatt. Emellett a bíróságnak joghatósága van a Hamász egyes tagjai (mint palesztin állampolgárok) ellen is vádat emelni azokért a bűncselekményekért, amelyeket Izraelben követtek el.
Ugyanezt a jogi elvet alkalmazták Oroszország esetében is, amely nem tagja a római statútumnak. 2022-ben egy 39 országból álló csoport – Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – felszólította az ICC-t, hogy vizsgálja ki az ukrajnai orosz invázió esetét. Ennek eredményeképpen az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, mert az orosz elnök beismerte, hogy ukrán gyermekeket raboltak el az orosz erők, és szállítottak orosz területre – ami a nemzetközi jog szerint népirtásnak számít. Ezt a lépést Joe Biden amerikai elnök is üdvözölte.
Ennek ellenére ellentmondásos lenne, ha bármelyik állam elfogadná az ICC joghatóságát az orosz állampolgárokkal szemben, de Izrael állampolgáraival szemben nem.
Miért ellentmondásos a szituáció?
Robert H. Jackson, az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírája, amikor kinevezték a nürnbergi per főügyészévé, azt mondta, hogy nem tudunk sikeresen együttműködni a világ többi részével a jog uralmának megteremtésében, hacsak nem vagyunk felkészülve arra, hogy ez a jog néha a mi nemzetünket is elmarasztalja.
Ez a jóhiszeműség szabálya, amely szerint a nemzetközi bíróságoknak működniük kell.
A vádak kivizsgálásakor az ICC kizárólag arra összpontosít, hogy a vádlott a nemzetközi jog szerint bűnös-e a vád szerinti bűncselekményben. Ez a vizsgálat mentes a politikától – vagy a politikai beavatkozástól.
Sajnálatos módon néhány állam nem hajlandó támogatni a bíróságot – különösen a letartóztatási parancsok végrehajtásában –, amikor az adott ügyben szövetségeseik érintettek. Számos afrikai és közel-keleti ország, például a Kongói Demokratikus Köztársaság, Jordánia, Malawi, Nigéria és Dél-Afrika futni hagyta Omar al-Basir volt szudáni elnököt, amikor az országukba utazott.
Ennek következtében a bíróság számos letartóztatási parancsát nem hajtották végre. Egyes esetekben a tagállamok, például Kanada, Németország, Nigéria és az Egyesült Királyság nyilatkozatokat tettek a bíróság előtt álló politikai szövetségeseik támogatására. Bár ezek a nyilatkozatok tisztán politikai jellegűek, alá tudják ásni a bíróság globális megítélését.
„A 76 évvel ezelőtti függetlenségi háború idején kevesen voltunk sokak ellen” – közölte. Nem voltak fegyvereink, fegyverembargó volt Izraellel szemben, de a lélek erejével, bátorságunkkal és egységünkkel győztünk – hangsúlyozta.
„Ma sokkal erősebbek vagyunk. Eltökéltek és egységesek vagyunk, hogy legyőzzük ellenségünket és azokat, akik el akarnak pusztítani minket. Ha kell, a puszta kezünkkel, a körmünkkel fogunk harcolni” – tette hozzá. Az izraeli hadsereg (IDF) csütörtökön kijelentette, hogy a hadseregnek elegendő hadianyaga van tervezett küldetéseihez, miután Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke kilátásba helyezte, hogy bizonyos fegyverszállítmányokat visszatartanak, ha Izrael széles körű offenzívát indít Rafahban.
Az IDF elég fegyverrel rendelkezik a tervezett küldetésekhez, benne a rafahi hadművelethez. Megvan, amire szükségünk van – mondta Daniel Hagari katonai szóvivő. Az IDF rafahi hadműveletét péntekig a Gázai övezet déli csücskében fekvő város keleti szélére és az egyiptomi határátkelőre korlátozták. Rafahban több mint egymillió palesztin menekült tartózkodik, és ezért elfoglalását az Egyesült Államok csak akkor támogatja, ha előbb az IDF gondoskodik biztonságos elhelyezésükről.
A Fehér Ház korábban megerősítette, hogy késleltetik precíziós bombák és más támadó fegyverek átadását Izraelnek, mert aggodalmaik szerint az IDF sűrűn lakott területek ellen is bevetheti őket Rafahban, vagy az övezet más részein.
Izraelben megjelent hírek arról szólnak, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság hasonló lépésre készülhet más izraeli kormánytagok ellen is.
Az izraeli média szerint az izraeli kormány olyan értesülésekhez jutott, miszerint a Nemzetközi Büntetőbíróság azt fontolgatja, hogy elfogatóparancsot ad ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök ellen.
A médiaértesülések arról is szólnak, hogy a kormány más magas rangú tagjai ellen is elfogatóparancsot adhatnak ki a megszállt Ciszjordániában és Gázai övezetben történt izraeli fellépés miatt.
Izraelben közben folytatódnak a tiltakozások. Tüntetők azt követelik a kormánytól, hogy tegyen többet a Hamász által Gázában még mindig fogva tartott túszok kiszabadítása érdekében.
Az elmúlt napokban felgyorsultak az elakadt fegyverszüneti tárgyalások újraélesztésére irányuló erőfeszítések annak érdekében, hogy megelőzzék a fenyegető izraeli szárazföldi offenzívát Rafahban, ahol a Gázai övezet lakosságának több mint fele keresett menedéket.
„A legkisebb támadás is elég ahhoz, hogy mindenki Palesztina elhagyására kényszerüljön, és akkor a palesztin nép történetének legnagyobb katasztrófájának leszünk a tanúi. Fel kell szólítani Izraelt, hogy állítsa le a támadást”- mondta Mahmúd Abbász, palesztin elnök.
A Hamász egyik tisztviselője azt mondta, hogy küldöttségük hétfői kairói látogatása során megvitatják az izraeli fegyverszüneti javaslatot.
Izrael azt állítja, hogy egyre több segélyszállítmány jut el Gázába, mivel például az Egyesült Államok és Jordánia is folyamatosan dobja le azokat az övezetbe. Az izraeli katonai szóvivő, Daniel Hagari azt is mondta, hogy a segélyszállítmányok mennyisége a következő napokban tovább növekszik, a Világélelmezési Program szóvivője azonban arra figyelmeztetett, hogy – a segélyszállítmányok mennyiségének növekedése ellenére – korai lenne még a gázai éhínség megszűnéséről beszélni.
Joe Biden amerikai elnök kedden egy interjúban kijelentette, hogy Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke hibát követett el a gázai konfliktus kezelésében, és arra kérte az izraeli kormányt, hogy azonnal hozzon létre tűzszünetet a Hamász palesztin terrorszervezettel, hogy humanitárius segélyeket tudjanak bejuttatni.
„Szerintem hiba, amit tesz. Nem értek egyet a megközelítésével” – mondta Biden az Univision spanyol nyelvű amerikai tévécsatornának, amikor Netanjahu háborús politikájáról kérdezték. Korábbi nyilatkozataiban Biden az izraeli hadsereg gázai bombázásait „válogatás nélkülinek”, hadműveleteit pedig „túlzónak” nevezte.
Biden a múlt csütörtöki telefonbeszélgetésük során arra figyelmeztette Netanjahut, hogy Washington kénytelen lesz változtatni Izraelt feltétel nélkül támogató politikáján, ha az nem tesz konkrét lépéseket a civilek védelme érdekében. Az amerikai elnök felhívását egy izraeli légicsapás előzte meg, amelyben a World Central Kitchen (WCK) nevű nonprofit segélyszervezet hét önkéntese vesztette életét.
Izrael válaszul még aznap beleegyezett újabb segélyátkelőhelyek megnyitásába, a hét végén pedig bejelentette, hogy kivonja csapatait a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz városából.
A keddi interjúban Biden újból sürgette az izraeli kormányfőt, hogy Izrael azonnal kössön tűzszünetet a Hamásszal. „Arra kérem az izraelieket, hogy hirdessenek tűzszünetet, mégpedig most, és a következő hat-nyolc hétre tegyék lehetővé, hogy minden élelmiszer és gyógyszer akadálymentesen bejuthasson az országba, a térségbeli országok pedig segíthessenek a segélyek elosztásában” – mondta.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Joe Biden amerikai elnök kedden egy interjúban kijelentette, hogy Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke hibát követett el a gázai konfliktus kezelésében, és arra kérte az izraeli kormányt, hogy azonnal hozzon létre tűzszünetet a Hamász palesz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712770200
[modified] => 1712753869
)
[title] => Joe Biden kritikával illette az izraeli kormányfő háborús politikáját
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109315&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109315
[uk] => 109473
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 102840
[image] => Array
(
[id] => 102840
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden.jpg
[original_lng] => 506538
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712834423:8
[_thumbnail_id] => 102840
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1176
[_oembed_24f15b266934a17836372d80773c2e5d] =>
Trump demands Biden to issue apology over 'blasphemous' Trans Visibility Day on Easter Sunday: 'Appalling' https://t.co/C65ENy4fwR
