Az Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország közötti háromoldalú tárgyalások jelenleg „szünetelnek”, Washington ugyanakkor bizonyos feltételek mellett engedélyezi azok folytatását – számolt be az rbc.ua hírportál Marco Rubio amerikai külügyminiszternek a NATO-külügyminiszterek svédországi találkozóján jelentette kijelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Rubio Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok azért csatlakozott a tárgyalási folyamathoz, mert szerinte ez az egyetlen, amellyel mind Ukrajna, mind Oroszország kész tárgyalni. „Sajnos ezek a tárgyalások nem hoztak eredményt. Készen állunk arra, hogy továbbra is betöltsük ezt a szerepet. A kiszivárgott hamis információk, a történetek ellenére, miszerint az ukránokat erre vagy arra az álláspontra kényszerítjük, ami nem igaz” – mutatott rá.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy jelenleg nincsenek folyamatban ilyen jellegű tárgyalások. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok készen áll a további találkozókra, amennyiben lehetőséget lát olyan tárgyalások megszervezésére, amelyek produktívak és eredményeket hozhatnak.
„Az elmúlt néhány hónapban úgy éreztük, hogy nem történt sok előrelépés, de talán a dinamika megváltozik. Az sem érdekel minket, hogy beleragadjunk végtelen, sehová sem vezető megbeszélések ördögi körébe” – mondta Marco Rubio, hangsúlyozva, hogy az ukrajnai háború csak tárgyalásos rendezés útján zárulhat le. Véleménye szerint az nem fog Kijev vagy Moszkva katonai győzelmével végződni, „a katonai győzelmek meghatározásának hagyományos nézőpontjából”.
Amerika háttérbe vonulása után Európa előtt nehéz feladat áll, egyetlen kulcsfigurát kell találnia, aki képes asztalhoz ültetni az orosz és az ukrán felet. Bár a háttérben már megkezdődtek a találgatások a lehetséges közvetítő személyéről, kérdéses, hogy az uniós tisztviselők meg tudnak-e állapodni. Vajon képes lesz az Európai Unió közös stratégiát kialakítani, vagy a belső viták és a bizalmatlanság miatt a békefolyamat még sokáig várat magára?
Mivel Donald Trump amerikai elnök és az amerikai kormányzat figyelme az iráni helyzet megoldására irányul, egyre nagyobb nyomás helyeződik Európára, hogy saját maga nevezzen ki különmegbízottat az orosz–ukrán béketárgyalások előmozdítására — és meglepő módon Kijev és Moszkva is nyitottnak mutatkozik erre – számolt be róla a Reuters.
Washington először pénzügyileg hátrált ki Ukrajna mögül, most pedig a jelek szerint Európának át kell vennie a közvetítői szerepet a béketárgyalásokon. A Reuters szerint Kijev és Moszkva egyetért abban, hogy Európának egyetlen személyt kellene kijelölnie, nem pedig egy bizottságot.
A legfontosabb kérdés, hogy ki képviselhetné megfelelően Európát az orosz–ukrán egyeztetések jövőbeli fordulóin.
Vlagyimir Putyin Gerhard Schröder volt német kancellára tett javaslatát azonnal elutasították — Ukrajna külügyminisztere viccelődve azt mondta, hogy Putyin ennyi erővel az oroszbarát színészeket, Steven Seagalt vagy Gérard Depardieut is jelölhette volna.
Ki képviselheti Európát az orosz–ukrán béketárgyalásokon?
Kaja Kallas
Kaja Kallas az egyik kézenfekvő jelölt. Az EU külügyi főképviselője sokáig ellenezte a közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal, de azóta nyitottá vált egy különmegbízott kinevezésére, és azt mondta hogy az uniós külügyminiszterek még ebben a hónapban tárgyalhatnak erről a kérdésről. Múlt héten újságíróknak kifejtette: Úgy gondolom, át tudnék látni azokon a csapdákon, amelyeket Oroszország állít.
Három uniós diplomata azonban arra figyelmeztetett, hogy Kallas kemény, oroszellenes álláspontja gyors ellenszenvet válthatna ki Putyinból. Emiatt egy uniós diplomata szerint kis esélye van, hogy rá essen a választás.
Angela Merkel
A volt német kancellár az egyik legesélyesebb jelölt lehet, mivel közvetlenül tárgyalt már Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Vlagyimir Putyinnal is. Angela Merkel neve azért merül fel rendszeresen, mert kancellárként kulcsszerepet játszott a minszki békefolyamatban, amely éveken keresztül az egyik legfontosabb diplomáciai keretet jelentette az ukrajnai konfliktus kezelésére. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Merkel közben egyértelművé tette, hogy nem kíván közvetítőként fellépni Oroszország és Európa között az ukrán konfliktus ügyében. A volt német kancellár szerint az ilyen tárgyalásokhoz politikai hatalomra és hivatalos felhatalmazásra van szükség, ezért a közvetítői feladatot a hatalmon lévő európai vezetők közül kell valakinek ellátnia.
Alexander Stubb
A finn elnök rendelkezik közvetítői tapasztalattal hazájában és korábban érdeklődést mutatott a szerepkör iránt, ugyanakkor széles körű uniós támogatásra lenne szüksége és Finnország NATO-tagsága Moszkva szemében nagy eséllyel hátrányt jelent.
Mario Draghi
Az egykori olasz miniszterelnököt széles körben tisztelik Európában és nem tartják túlzottan Kreml-barátnak. Ugyanakkor egyelőre nincs jele annak, hogy a gazdasági fókuszú Draghi egyáltalán vágyik-e a közvetítői szerepre.
A vita jól mutatja, hogy miközben Európa nagyobb szerepet akar vállalni az orosz–ukrán háború lezárásában, továbbra sem világos, hogy a tagállamok képesek-e közös geopolitikai stratégiát kialakítani.
Az uniós különmegbízotti irány zsákutca?
A Kijev gondolkodását ismerő források szerint a leendő európai különmegbízottnak erős uniós támogatást kell élveznie, de nem szabadna az Európai Unióból érkeznie, mivel az orosz elnök mélyen bizalmatlan a blokkal szemben. Egyes elemzők szerint éppen ezért olyasvalaki lehet a legalkalmasabb közvetítő, aki ugyan szoros kapcsolatban áll Európával, mégsem az Európai Unió intézményrendszeréből érkezik. India és Norvégia merült fel, mivel mindkét ország igyekezett fenntartani a kommunikációs csatornákat Moszkvával a háború alatt is. Ez olyan szereplők felé mutathat, mint Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, aki tapasztalt közel-keleti szakértő, vagy akár S. Jaishankar indiai külügyminiszter, aki mindkét féllel jó diplomáciai kapcsolatot ápol.
Ukrajna az E3 európai diplomáciai formátum visszaállítására törekszik Nagy-Britannia, Franciaország és Németország részvételével a béketárgyalások lefolytatása érdekében – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint diplomáciai források elmondták, hogy az ukrán fél már nem tekinti az Egyesült Államokat hatékony közvetítőnek a tárgyalásokon. Emiatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „potenciált lát” az E3 formátum felélesztésében. Az államfő már a múlt héten egy telefonbeszélgetés során tett is egy javaslatot francia kollégájának, Emmanuel Macronnak, kifejezve azon szándékát, hogy ezt a formátumot „további tartalommal” töltse meg.
Egy E3-as forrás megerősítette, hogy a tárgyalások folyamatban vannak, de jelenleg nincsenek konkrét megállapodások az Oroszországgal való közvetlen kapcsolatfelvételről. Források szerint Ukrajna azt szeretné, ha az európai tárgyalók azt a benyomást keltenék a Kremlben, hogy a béketárgyalások Oroszország saját érdekeit szolgálják. Különösen azért, mert „Ukrajna tönkreteheti az orosz ünnepi szezont”.
Várhatóan az orosz állampolgárok utazásának akadályozása és az orosz diktátorba vetett bizalom további csökkentése az Oroszországon belül hatékony módja lehet annak, hogy Putyint önkéntesen tárgyalóasztalhoz ültesse.
Az E3 formátum egy informális mechanizmus Franciaország, Németország és Nagy-Britannia közötti diplomáciai együttműködésre. 2003-ban hozták létre, hogy tárgyalásokat folytasson Iránnal nukleáris programjáról. Abban az időben az európai trojka fő közvetítőként működött Teherán, az Egyesült Államok és az ENSZ Biztonsági Tanácsa között.
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
Az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezését célzó, amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalások jelenleg szünetelnek, de Moszkva reméli, hogy a folyamat újraindul – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője május 18-án.
A nyilatkozat változást jelez Moszkva retorikájában, miután Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 18-i nyilatkozatában kijelentette, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások nem Oroszország legfőbb prioritása – írja a Kyiv Independent.
„Arra számítunk, hogy (a békefolyamat) végül mégis folytatódik. És arra számítunk, hogy amerikai kollégáink folytatják a béketeremtő és közvetítő erőfeszítéseiket ebben a tekintetben” – mondta Peszkov.
A legutóbbi háromoldalú tárgyalások, amelyeken Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok vett részt, február 16-án zajlottak. A kezdetben február végére tervezett, majd március elejére elhalasztott követő találkozót röviddel az iráni háború kitörése előtt törölték.
Volodimir Zelenszkij elnök ismételten sürgette mind Washington, mind Moszkva részéről a tárgyalások újraindítását, mondván, nem hiszi, hogy a békefolyamat zsákutcába jutott volna.
Az ukrán elnök május 8-án azt is elmondta, hogy Kijev arra számít, hogy Donald Trump amerikai elnök küldöttsége a tárgyalások újraindítása érdekében még ez év tavaszán vagy nyár elején látogatást tesz az országban.
Európának jelen kell lennie az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokon, és „erős hanggal” kell képviselnie magát – közölte Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte: „Beszéltem Antonio Costával. Nagyon köszönöm, hogy támogatja államunkat és népünket. Részletesen megvitattuk az Ukrajna és egész Európa békéjéért folytatott tárgyalási folyamat kilátásait.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy Európának részt kell vennie a tárgyalásokon. Fontos, hogy erős hangja és jelenléte legyen ebben a folyamatban, és érdemes meghatározni, hogy ki fogja képviselni Európát.
Természetesen Ukrajna európai integrációjáról is beszéltünk. Készen állunk a klaszterek megnyitására – megbeszéltük az ütemtervet és a szükséges kommunikációt ezzel kapcsolatban. Hálás vagyok mindenkinek, aki támogat minket
A kétoldalú béketárgyalások elkezdéséhez Volodimir Zelenszkij elnöknek parancsot kell adnia az ukrán fegyveres erőknek a tűz beszüntetésére és arra, hogy vonuljanak ki az Oroszország által elcsatoltnak nyilvánított régiókból – hangoztatta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak szerdán Moszkvában.
„Ahhoz, hogy tűzszünet lépjen életbe, és megnyíljon az út a teljes körű béketárgyalások előtt, amint erről (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) már tavalyelőtt júniusban, az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának vezetői testülete előtt megtartott beszédében is kijelentette, Zelenszkij elnöknek parancsot kell adnia az ukrán fegyveres erőknek a tűz beszüntetésére és a Donyec-medence, valamint az orosz régiók (az Oroszország által magáénak nyilvánított Zaporizzsja és Herszon megye) területének elhagyására.
Ekkor lép hatályba a tűzszünet, és a felek nyugodtan elkezdhetik a tárgyalásokat” – mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov szerint a teljes körű orosz–ukrán béketárgyalások „elkerülhetetlenül nagyon bonyolultak lesznek, és számos fontos részletet fognak tartalmazni”. Közölte, hogy az ukrajnai rendezés ügyében
Oroszország folyamatos kapcsolatban áll a közvetítő szerepet betöltő Egyesült Államokkal, amelyen keresztül információcsere zajlik az ukrán féllel is.
Az új Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta keddi teszteléséről elmondta, hogy Moszkvához ezzel kapcsolatban nem érkezett hivatalos reagálás Washingtontól, amelyet előre értesített az indításról, „szigorúan összhangban a létező nemzetközi gyakorlattal”.
Az orosz–amerikai kapcsolatokról szólva úgy vélekedett, hogy a két ország mindkét fél számára előnyös gazdasági projektben működhetne együtt.
Kifejezte reményét, hogy az ehhez vezető utat meg fogja nyitni az ukrajnai rendezés vagy az Egyesült Államoknak az a döntése, miszerint nem köti többé a kétoldalú kapcsolatok fejlődését ehhez a témához.
Egyetlen napnyi háború Oroszország ellen körülbelül 450 millió dollárjába kerül Ukrajnának, és 2026 döntő fontosságú lehet a béke megteremtése szempontjából, de az Egyesült Államok részvétele nélkül ez lehetetlen – jelentette ki szerdán Andrij Szibiha külügyminiszter Varsóban a Stratégiai Bárka nemzetközi biztonsági konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a külügyminiszter azt mondta: „Egyetlen háborús nap körülbelül 450 millió dollárjába kerül Ukrajnának. Ráadásul katonák vérével fizetünk. Tehát ez a legnagyobb kihívás számunkra, mert mi fizetjük a legmagasabb árat.” Szerinte ez az év döntő lehet Ukrajna számára a béke elérésében, de ehhez az Egyesült Államok részvételére van szükség.
„Nem hiszem, vagy irreális lenne, hogy az amerikai fél nélkül valódi békefolyamatot érjünk el. Ez lehetetlen. Szükségünk van a részvételükre, de ugyanakkor a befolyásukra és a nyomásgyakorlásukra Oroszországra” – jegyezte meg Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Egyetlen napnyi háború Oroszország ellen körülbelül 450 millió dollárjába kerül Ukrajnának, és 2026 döntő fontosságú lehet a béke megteremtése szempontjából, de az Egyesült Államok részvétele nélkül ez lehetetlen – jelentette ki szerdán Andrij Szi... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1778705400 [modified] => 1778697750 ) [title] => Ukrajnának egyetlen háborús nap körülbelül 450 millió dollárjába kerül – Szibiha [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186193&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186193 [uk] => 186209 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186194 [image] => Array ( [id] => 186194 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-7.jpg [original_lng] => 22921 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-7-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-7-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-7.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-7.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-7.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-7.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-7.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1778694073:2 [_thumbnail_id] => 186194 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1221 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 73259501000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 17 [5] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Sürgős [5] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 259308 [1] => 77411 [2] => 2085910 [3] => 63 [4] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => Andrij Szibiha [1] => béketárgyalások [2] => háborús költségek [3] => Ukrajna [4] => USA ) ) [7] => Array ( [id] => 184139 [content] =>
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottjának és Jared Kushnernek az ukrajnai látogatása elsősorban maguknak a washingtoni tárgyalóknak fontos – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő hétfő esti televíziós interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij kommentálta Steve Witkoff és Jared Kushner lehetséges kijevi látogatását, akik részt vesznek az Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatokban. Szerinte erre a látogatásra inkább az amerikai félnek van szüksége. Az elnök hangsúlyozta, hogy helytelennek tartja Kijev figyelmen kívül hagyását a moszkvai látogatások során.
Az államfő szerint az ilyen cselekedetek tiszteletlenségnek tűnnek, a logisztikai nehézségek ellenére is. „Nem szabad különösebb feltűnést keltenünk Jared és Witkoff érkezéséből, mert először is kapcsolatban állunk velük. Másodszor… Úgy vélem, hogy az érkezésükre nem nekünk van szükségünk, hanem nekik. Miért? Mert, ahogy láthatják, nem túl tisztességes dolog Moszkvába menni, és Kijevbe nem jönni. Ez egyszerűen tiszteletlenség” – jegyezte meg.
Az elnök ugyanakkor kifejezte véleményét, miszerint kész Trump képviselőivel a világ bármely országában találkozni. „Megértem, hogy a mi logisztikánk bonyolultabb. Mindenki utazik. Az emberek utaznak. Ha nem akarnak, akkor más országokban találkozunk. Nem a helyszínről van szó, hanem az eredményről. Telefonon tartják a kapcsolatot, és kifejezik azon szándékukat, hogy folytassák a kommunikációt és a tárgyalásokat” – hangsúlyozta.
Zelenszkij leszögezte, hogy Ukrajna nyitott bármilyen formátumú és bármely országban megrendezésre kerülő találkozókra, ha azok eredményeket hoznak. Szerinte jelenleg is folytatódnak a telefonos kapcsolatfelvételek, de a fő probléma továbbra is Oroszország vonakodása a háború befejezésével kapcsolatban.
A béketárgyalások jelenleg stagnálnak, de Ukrajna folytatja a diplomáciai munkát a háború befejezése érdekében, jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az ADF-Talks nyilvános vitáján az antalyai diplomáciai fórumon, számolt be az Interfax-Ukrajina.
Igen, mondhatjuk, hogy sajnos „megrekedtünk” a békefolyamatban. Tehát mindenképpen folytatnunk kell ezeket az erőfeszítéseket, hogy véget vessünk ennek a háborúnak. Ez a mi érdekünkben áll – mondta.
Szibiha hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a diplomáciai erőfeszítések hozhatnak kézzelfogható eredményt a konfliktus megoldásában.
„A közel-keleti helyzet miatt valószínűleg késedelem van a béketárgyalásokban. De folyamatos kapcsolatban állunk” – jegyezte meg a miniszter.
A külügyi tárca vezetője megerősítette, hogy Ukrajna az amerikai tárgyalócsoport látogatását várja, hogy megvitassák a további lépéseket.
„Várjuk az amerikai tárgyalócsoport ukrajnai látogatását, hogy megvitassuk, hogyan folytassuk” – mondta.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok folyamatos kapcsolatban áll a békefolyamattal kapcsolatban.
Szibiha külön hangsúlyozta a nyomás fokozásának szükségességét Oroszországra.
„Nincsenek illúziók. Nincsenek hiú remények. Csak határozott lépések. A Putyin-rezsimnek fel kell ismernie a konstruktív álláspont elutasításának következményeit. Ahogy már említettem, készen állunk a tűzszünetre” – mondta.
A miniszter hozzátette, hogy Vlagyimir Putyinnak, a Kreml vezetőjének fel kell ismernie, hogy lehetetlen elérni céljait a csatatéren.
Az ukrán tárgyalócsoport vezetője és az Elnöki Hivatal vezetője, Kirilo Budanov a Bloombergnek adott interjújában kijelentette, előrelépést lát az Oroszországi Föderációval kötendő békemegállapodást illetően. Úgy véli, hogy ez egy kis időbe telik.
„Mindannyian tudják, hogy a háborúnak véget kell vetni. Ezért tárgyalnak… Nem hiszem, hogy sokáig fog tartani” – mondta Budanov.
Ugyanakkor az Elnöki Hivatal vezetője megjegyezte, hogy mind az ukrán, mind az orosz fél „maximalista” álláspontot képvisel az USA közvetítésével folytatott tárgyalásokon. Ugyanakkor reménykedik a közeledés lehetőségében is a kompromisszum keresése érdekében.
„Ellentétben velünk, ők a saját pénzüket költik. Ezek hatalmas összegek – már most billiós nagyságrendűek” – magyarázta Budanov Moszkva megállapodásra irányuló törekvését.
Azonban nem volt hajlandó megmondani, hogy milyen lehet egy lehetséges kompromisszum a területekkel kapcsolatban.
„A végső döntés még nem született meg. De elvileg most már mindenki világosan látja az elfogadható határokat. Ez hatalmas előrelépés” – mondta Budanov.
