Az Egyesült Államok nem szabott semmilyen határidőt Oroszország Ukrajna elleni háborújának a befejezésére, Washington azt akarja, hogy a harcok a lehető leghamarabb véget érjenek – jelentette ki hétfőn Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete írta a rbc.ua a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Whitaker emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök korábban kijelentette, hogy az Egyesült Államok tervei szerint június végéig be kell fejezni a háborút. „Nem hiszem, hogy az Egyesült Államok ezt mérlegelné… Azt akarjuk, hogy véget érjenek a harcok. Azt akarjuk, hogy mindkét fél összefogjon és megállapodjon egy békemegállapodásban. Szeretnénk, ha ez a lehető leghamarabb megtörténne, és csak azt akarjuk, hogy véget érjen a szenvedés és az öldöklés Ukrajnában” – mondta.
Az amerikai diplomata szerint az ilyen helyzetben a határidők általában „nagyon veszélyesek”. „Békemegállapodást akarunk. Azt hiszem, amint elkészül, meg is csináljuk. De végső soron mindkét félnek – az oroszoknak és az ukránoknak – bele kell egyeznie minden létrejött megállapodásba” – mondta Matthew Whitaker.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok azt javasolja, hogy a felek 2026 nyarának elejére vessenek véget a háborúnak, és ennek az ütemtervnek megfelelően gyakorolhatnak megfelelő diplomáciai nyomást. Az államfő szerint az amerikai fél júniusra összpontosít, és azon dolgozik, hogy világos ütemtervet alakítson ki a tárgyalásokra, ami az Egyesült Államok belpolitikai tényezőinek tudható be.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok nem szabott semmilyen határidőt Oroszország Ukrajna elleni háborújának a befejezésére, Washington azt akarja, hogy a harcok a lehető leghamarabb véget érjenek – jelentette ki hétfőn Matthew Whitaker.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1770663720
[modified] => 1770661447
)
[title] => Az USA nem szabott semmilyen határidőt a háború befejezésére – amerikai NATO-nagykövet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=177484&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 177484
[uk] => 177490
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 177485
[image] => Array
(
[id] => 177485
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/whitaker-1.jpg
[original_lng] => 19870
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/whitaker-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/whitaker-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/whitaker-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/whitaker-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/whitaker-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/whitaker-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/whitaker-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1770657816:2
[_thumbnail_id] => 177485
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1127
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_79a152e47edaa825d258e2c8a6560556] =>
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
A február 4-5-i Abu-Dzabiban megtartott tárgyalások során az amerikai küldöttség iránymutatást adott Ukrajnának és Oroszországnak a háború nyár elejére történő befejezésére vonatkozóan. Az Egyesült Államok valószínűleg ragaszkodni fog ehhez az ütemtervhez, jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtóval folytatott beszélgetése során.
Az államfő elmondása szerint ez az amerikai álláspont összefügg az amerikai belpolitikai folyamatokkal.
„Tudjuk, hogy az Egyesült Államok belpolitikai kérdéseinek egyre nagyobb befolyásuk lesz. A nyár után más prioritásaik lesznek, többek között a kongresszusi időközi választások” – magyarázta Zelenszkij.
Megjegyezte, hogy az amerikai fél júniusra minden kulcsfontosságú szakaszt be akar fejezni, és ragaszkodik egy világos cselekvési tervhez.
Az elnök arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok azt javasolta, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti következő tárgyalási fordulót egy héten belül az Egyesült Államokban tartsák – valószínűleg Miamiban. Az ukrán fél megerősítette, hogy készen áll a találkozón való részvételre.
Ezenkívül az Egyesült Államok ismét azt javasolta, hogy Ukrajna és az Oroszországi Föderáció támogassa Donald Trump elnök kezdeményezését az energetikai infrastruktúra elleni támadások leállítására. Ukrajna megerősítette készségét, míg Moszkva egyelőre nem reagált.
Petteri Orpo finn miniszterelnök kedden kijelentette, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalásai három fő területre összpontosítottak, amelyek közül a legfontosabb Ukrajna volt – számolt be az Yle.
„Kína Oroszország közvetett támogatása jelentős, mert aláássa az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatokat, és segíti Oroszországot abban is, hogy folytassa ezt az értelmetlen háborút és gyilkosságokat. Kína és Hszi segíthet végre békét teremteni Ukrajnában” – mondta Orpo újságíróknak a pekingi finn nagykövetségen.
A megbeszéléseken az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokról is szó esett, amelyeket Orpo kiegyensúlyozatlannak nevezett. Megjegyezte, hogy Kína sokkal többet exportál Európába, mint Európa Kínába, és hogy a kereskedelem szükségtelen akadályokkal szembesül. Orpo hozzátette, hogy „Kína globális státusza, és befolyása a világban növekszik”.
A finn diplomata azt is megjegyezte, hogy felvetette az emberi jogok kérdését és a szabályokon alapuló világrend fontosságát. Tajvan kérdését is röviden megvitatták ebben az összefüggésben.
„Világosra tettük, hogy a Kínával és Tajvannal kapcsolatos politikánk nem változott” – mondta Orpo.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Ukrajna, és nem Oroszország akadályozza a békemegállapodást – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Trump Reuters brit hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump azt mondta Putyinról: „Azt hiszem, készen áll a megállapodásra. Azt hiszem, Ukrajna kevésbé áll készen a megállapodásra.” Amikor arról kérdezték, hogy az USA vezette tárgyalások miért nem oldották meg még a második világháború óta legnagyobb európai konfliktust, Trump azt válaszolta: „Zelenszkij”.
Ahogy a Reuters megjegyezte, Trump kijelentései az ukrán vezetővel szembeni újabb frusztrációt jelezik. A két elnök kapcsolata régóta megromlott, bár úgy tűnik, hogy interakcióik javultak Trump hivatalba lépésének első évében. Trump azt is kijelentette, hogy nem tudott Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottak lehetséges moszkvai útjáról, amiről a Bloomberg korábban beszámolt.
Amikor arról kérdezték, hogy találkozik-e Zelenszkijjel a jövő héten Davosban megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórumon, Trump azt mondta, hogy igen, de utalt arra, hogy egyelőre nincsenek tervei. „Találkoznék vele, ha ott lenne” – mondta. „Ott leszek.” Amikor arról kérdezték, hogy szerinte miért hátráltatja Zelenszkij a tárgyalásokat, Trump nem válaszolt, csak annyit mondott: „Azt hiszem, nehezen tudja véghezvinni.”
A Reuters felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij nyilvánosan kizárta a Moszkvának tett bármilyen területi engedményeket, kijelentve, hogy Kijevnek az ország alkotmánya értelmében nincs joga feladni semmilyen földet.
Donald Trump amerikai elnök látványos „előrelépésről” beszél az ukrajnai békefolyamatban, ám Európában egyre kevésbé hisznek a gyors rendezésben. Mély bizonytalanság uralkodik: a NATO jövője kérdéses, az amerikai elkötelezettség pedig feltételekhez kötöttnek tűnik.
Donald Trump szerint az orosz–ukrán háború a végéhez közeledik, és a diplomácia új lendületet kapott. Az amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságíróknak azt mondta: „Haladunk előre”, hangsúlyozva, hogy számára az életek megmentése a legfontosabb szempont – számolt be róla a Kyiv Post.
„Életeket akarok menteni – orosz és ukrán életeket. Ez az egyetlen ok, amiért ezt teszem. Ez Biden háborúja – nem Trump háborúja… Csak annyit tehetek, hogy megállítom, és úgy gondolom, hogy haladunk előre ennek mentén” – fogalmazott. Mások azonban jóval óvatosabbak. A háttérben megszólaló diplomaták szerint valóban van mozgás, de a bizalom továbbra is törékeny, különösen Moszkva szándékait és Washington hosszú távú megbízhatóságát illetően.
Van mozgás, de senki ne keverje össze a lendületet a határozottsággal – mondta egy nyugati diplomata. Hozzátette: A politikai jelek valósak. A végkifejlet azonban nem.
Rubio megállás nélkül egyeztet a háttérben
Miközben Trump a haladásról beszél, Marco Rubio külügyminiszter a színfalak mögött intenzív diplomáciai egyeztetéseket folytat. Vasárnap Jean-Noel Barrot francia külügyminiszterrel tárgyalt az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségeiről és a tágabb transzatlanti kérdésekről. Telefonon egyeztetett a ciprusi külügyminiszterrel is Ciprus EU-elnöksége kapcsán.
A tisztviselők szerint Ukrajna „kiemelt helyen szerepel a napirenden”. A látogatás időzítése kényes: nemcsak az ukrajnai háború miatt, hanem a Grönland körül kialakult feszültségek miatt is. Wadephul Washington előtt Reykjavíkban tárgyalt az Északi-sarkvidék biztonságáról, jelezve: Ukrajna ügye egyre szorosabban összefonódik a nagyhatalmi versennyel. Közben Lars Klingbeil német pénzügyminiszter is az amerikai fővárosban egyeztet a kritikus nyersanyagokról – olyan kérdésekről, amelyet diplomáciai körök Ukrajna újjáépítésével kötnek össze.
Még soha nem volt ilyen fontos befektetni a transzatlanti partnerségbe – mondta Wadephul Berlinben, elismerve, hogy „véleménykülönbségek” vannak Washingtonnal, amelyeket párbeszéddel kívánnak rendezni.
Európai vita a csapatokról
A feszültség az európai vitákban is megjelenik. Emmanuel Macron francia elnök javaslata, miszerint francia csapatok állomásoznának Ukrajnában egy fegyverszünet után, széles körű ellenállást váltott ki.
A tervek szerint akár hatezer katona is érkezhetne, „biztonsági”, nem harci feladattal.
Közben az Egyesült Királyság és Franciaország már nyilatkozatot írt alá Ukrajnával a csapattelepítésről és katonai központok létrehozásáról. Németország is készül: Friedrich Merz kancellár szerint Berlin a fegyverszünet után csapatokat küldhet az Ukrajnával szomszédos NATO-területre. A koalíció részt venne egy amerikai vezetésű megfigyelő rendszerben is, drónokkal és műholdakkal.
Ukrajna eközben nem vár. Volodimir Zelenszkij elnök közölte: kiterjesztik a mélységi csapásokat Oroszország területén.
Még túl korai nyilvánosan beszélni egyes műveletekről – azokról, amelyeket az oroszok már megéreztek – mondta. „Aktívan védekezünk, és minden orosz veszteség közelebb hozza a háború végét.”
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
Robertas Kaunas litván védelmi miniszter bejelentette, hogy a békekötés után az országa több száz katonát küldhet Ukrajnába – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az LRT litván tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Kaunas elmondta: „Nem mehetek bele a pontos részletekbe, ilyen jellegű megbeszélést folytatunk. Mindenképpen hozzá fogunk járulni a biztonsági garanciákhoz, (…) béke esetén ez több száz katonai személyzetet is jelenthet.”
A litván védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy nem kíván részleteket elárulni arról, hogy Litvánia milyen konkrét eszközökkel segíthet biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának. „Minden nagyon dinamikus. Nem szeretnék semmire sem koncentrálni, nehogy később hazugságnak tűnjön. Önök maguk is láthatják, hogyan változik a geopolitikai helyzet, hogyan változik különböző irányokba” – mutatott rá Robertas Kaunas, hozzátéve, hogy a legfontosabb, hogy minden ország erőfeszítéseket tegyen a béke eléréséért és biztosításáért Ukrajnában.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Ukrajna elérte, hogy módosítsanak az amerikai béketerv több vitatott pontján, azonban továbbra is van öt olyan kérdés, amelyben nem tud megegyezni Moszkva és Kijev.
A The Wall Street Journal megnevezte a legérzékenyebb témákat, az elemzést az Unian szemlézte:
Területek: a lap szerint Oroszország azt akarja, hogy az ukrán csapatok elhagyják a Donyecki régiót, de a kijevi vezetés azon az állásponton van, hogy nem kell átadni a területeket. Egy ukrán szakértő szerint a Donbász feladása súlyos társadalmi válságot okozna Ukrajnában;
NATO-csatlakozás: Vlagyimir Putyin a háború elindításának egyik okának nevezte meg a katonai tömb esetleges bővítését Ukrajna felvételével. Az Egyesült Államok nem venné fel a szövetségbe a kelet-európai országot;
A fegyveres erők létszáma: a korábbi amerikai javaslat 600 ezerre korlátozta volna az ukrán hadsereg létszámát, ez a szám később 800 ezerre módosult;
Kultúra: a Kremlnek célja, hogy a harcok lezárását követően visszaállítsa az orosz nyelvű médiát és oktatást Ukrajnában. Kijev korábban korlátozásokat vezetett be orosz sajtótermékekkel szemben;
Zaporizzsjai atomerőmű: az erőmű felügyelete sem tartozik az egyszerűbb témák közé, ugyanis Ukrajna nem támogatja a megosztott jogot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint számos fontos részlet nincs tisztázva az ügyben.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Az emberi jogoknak kell az ukrajnai béketeremtő erőfeszítések alapját képezniük, a hangsúlyt az üzleti szempontú tárgyalásokról az emberközpontú megközelítésre helyezve át – jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa csütörtökön.
Az ukrajnai látogatását követően közétett jelentésében Michael O’Flaherty hangsúlyozta: bármely olyan rendezés, amely túlnyomórészt a termőföldre, az erőforrásokra vagy a katonai stratégiára összpontosít, pusztán „tranzakciós békét” eredményez, és másodlagossá teszi az emberi tényezőt.
„Az áldozatok millióinak figyelmen kívül hagyása igazságtalan és fenntarthatatlan békéhez vezet” – fogalmazott az emberi jogi biztos, majd leszögezte: igazságos és tartós békéhez vezető útnak az emberi jogokon, az igazságosságon és az elszámoltathatóságon kell alapulnia.
A jelentés szerint a jelenlegi nemzetközi mechanizmusok hatástalanok Oroszország agressziójának megállításához, ezért tanulni szükséges a múltbeli béketeremtő tapasztalatokból és szövetségeket építve kell előre lépni találékony diplomácia révén. A békefolyamatnak minden nemzeti és nemzetközi szereplő, köztük az áldozatok és a civil szervezetek hozzájárulására kell támaszkodnia, és biztosítania kell benne a nők teljeskörű és egyenlő részvételét – írta.
Az emberi jogi biztos hangsúlyozta továbbá, hogy az elszámoltathatóság érvényesítése több úton, köztük az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményeivel foglalkozó különleges bíróság, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), valamint Ukrajna ügyészi hatóságai és az ukrán igazságszolgáltatás támogatása révén valósítható meg. Kijelentette: a méltányos jóvátétel biztosítása szükséges ahhoz, hogy a 2014 óta tartó orosz agresszió minden áldozata megfelelő kártérítést kaphasson.
O’Flaherty aggodalmát fejezte ki az elfoglalt területeken élő mintegy 1,6 millió gyermek miatt, akik – meglátása szerint – egy olyan militarizált oktatási rendszerben kénytelenek tanulni, amelynek célja nemzeti identitásuk erőszakos megváltoztatása. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi humanitárius és emberi jogi szervezetek nem férnek hozzá az Oroszország által fogva tartott ukrán hadifoglyokhoz, akiknek túlnyomó többségét feltehetően megkínozták.
Az európai fegyverkezéssel kapcsolatban végezetül megjegyezte, a védelem kritikus fontosságú, de egy olyan szélesebb körű demokratikus biztonsági megközelítés része kell legyen, amely integrálja az emberi jogokat.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Volodimir Zelenszkij elnök kedden kijelentette, hogy a háborút úgy kell befejezni, hogy Oroszország harmadszorra ne kezdjen inváziót Ukrajna ellen – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán államfő Micheál Martin ír miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna világosan tudja, kivel áll jelenleg konfliktusban, és hogy a probléma nem a döntéshozatal bonyolultsága, hanem annak tisztességessége és átláthatósága. „Az fogja meghozni a döntéseket, aki képes rájuk. Én képes vagyok erre” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Ukrajna részvétele nélkül semmilyen megállapodást nem szabad elfogadni.
Az ukrán vezető különös figyelmet fordított a biztonsági garanciákra. Szerinte fontos, hogy az ukránok ne csak papíron kapjanak garanciákat, hanem mindenekelőtt világosan értsék, hogy pontosan mit garantálnak a szövetségesek, és hogyan fogják azt végrehajtani. „Ez nem embereken végzett kísérlet, ezek élő emberek, a mi polgáraink” – hangsúlyozta az elnök.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy a háborút Oroszország indította azzal a céllal, hogy elpusztítsa Ukrajnát, és a világ tanúja volt ennek az agressziónak. Ukrajna polgárai, hadserege erejének, valamint a nemzetközi partnerek, elsősorban Európa és az Egyesült Államok támogatásának köszönhetően tudta visszaverni a támadást. Mint hangsúlyozta, már így is elég vérontás történt, és megköszönte az Egyesült Államok támogatását.
Zelenszkij ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a háborút úgy kell befejezni, hogy Oroszország a jövőben ne legyen képes harmadik invázióra. „Nem érték el céljukat, hogy elfoglalják az államunkat, de a céljaik továbbra is relevánsak lehetnek. Megbízható védelemre van szükségünk” – hangsúlyozta.
Az államfő kitért a katonák hazatérésének kérdésére is: „Katonáink hazatérnek, de sajnos nem mindannyian élik túl. Amikor visszatérnek a békés életbe – tanárokká, mérnökökké, szakemberekké válnak –, biztosaknak kell lennünk abban, hogy Oroszország nem fog új inváziót indítani.”
Az elnök hangsúlyozta az ukránok biztonságának szükségességét és a nemzetközi garanciák támogatását: az USA kész Ukrajna biztonságának garantálója lenni, Európa Ukrajnát az EU részének tekinti, és ez is a garanciák része. „Csak idő kérdése, hogy mikor lesz Ukrajna az EU teljes jogú tagja: ebben az évszázadban vagy a következőben. Az embereknek bizonyosságra van szükségük” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Hakan Fidan a Welt am Sonntag lapnak adott interjúban arról beszélt, hogy négy év kimerítő háború után mindkét fél számára világossá vált a szenvedés, a rombolás és a katonai lehetőségek korlátja. Szerinte ez az a pont, ahol az érintettek belátták: ideje tárgyalóasztalhoz ülni. A miniszter úgy fogalmazott, hogy egy jól felépített békemegállapodás akár 50–70 évnyi stabilitást hozhat a térségnek, miközben továbbra is helyet kapnának benne a szükséges biztonsági garanciák – írja a Lenta.
Fidan szerint Oroszország és Ukrajna egyaránt felismerte, hogy a folyamatos harc nem vezet sehová, a további véráldozatok pedig már egyik fél számára sem elfogadhatók.
Az interjúból az is kiderül, hogy Törökország aktívan segítené a folyamatot, és készen áll közvetítő szerepet játszani.
A konfliktust jól ismerő diplomaták szerint valóban érzékelhető némi elmozdulás. Washingtonban már készülnek az újabb egyeztetésekre: az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio, valamint Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és Jared Kushner november 30-án találkoztak az ukrán delegációval. A találkozón a lehetséges rendezési irányokról egyeztettek, ami további lendületet adhat a békefolyamatnak.
Az orosz és ukrán álláspont továbbra is jelentősen eltér, mégis egyre több jel mutat arra, hogy mindkét fél felismerte: a végtelen háború minden szereplő számára katasztrofális. A török miniszter nyilatkozata ezért is tekinthető mérföldkőnek, hiszen ritkán hangzik el ilyen egyértelmű állítás arról, hogy Oroszország és Ukrajna egyszerre mutat készséget a rendezés felé.
