Olekszandr Lukasenko rendeletet írt alá 31, úgynevezett „szélsőséges” bűncselekményekért elítélt személynek. A határozatról a BelTA állami ügynökség számolt be.
A megkegyelmezettek között két nő és 29 férfi van; közülük 17-en krónikus betegségben szenvednek, hárman fogyatékkal élők.
„Az elítélteket a büntetett előélet törlése nélkül mentesítik a büntetés alól. A Belügyminisztérium biztosítja a jogkövető magatartásuk ellenőrzését”, áll a közleményben.
Ez az ötödik kegyelmi ügy politikai foglyok esetében Fehéroroszországban 2024-ben. A több tucat ember tölti büntetését a börtönökben, akiket Lukasenko „sértegetéséért”, „hazaárulásért” és a Btk. más politikai indíttatású cikkelyei miatt ítéltek el.
Júliusban legkevesebb 18 politikai foglyot engedtek szabadon: négy nőt és 14 férfit, köztük a rákos beteg Hrihorij Kosztuszevet, aki a Fehérorosz Népfront ellenzéki párt elnökét, és akit 10 év börtönre ítéltek.
Lukasenko augusztus közepén írta alá a második rendeletet. Ekkor 30 ember kapott kegyelmet, akiket szintén „ellenállási irányú bűncselekményekért” ítéltek el. A szabadultak között 14 nő és 16 férfi volt, köztük nyugdíjas korúak és súlyos betegek is.
Szeptember elején további 30 elítélt politikai fogoly kapott kegyelmet. Többségük kiskorú gyermekek szülei.
Az Egyesült Államok korábban 15 millió dolláros díjat ígért annak, aki segít a venezuelai elnök letartóztatásában. Maduro azonban a jelek szerint ragaszkodik hatalmához, noha egyre több bizonyíték utal arra, hogy óriási vereséget szenvedett az elnökválasztáson.
Az Egyesült Államok titkos tárgyalásokon ajánlott amnesztiát Nicolas Maduro venezuelai elnöknek cserébe azért, hogy a politikus átadja a hatalmat az ellenzéknek a múlt havi elnökválasztás után, melyet egyre több bizonyíték szerint hatalmas fölénnyel az ellenzék jelöltje, Edmundo Gonzalez nyert meg.
Bár a választást július 28-án tartották, Maduro államfői mandátuma csak januárban jár le, így viszonylag sok idő áll rendelkezésre, hogy a hatalom átadása kapcsán alku szülessen Maduro és az ellenzék között. Ugyanakkor a választás másnapján győzelmet hirdető Maduro egyelőre úgy tűnik, hogy ragaszkodik hatalmához, és a hadsereg, valamint a karhatalmi erők lojalitását is képes volt megőrizni.
Az amerikaiak által felkínált amnesztia ráadásul csak az amerikai vádakra vonatkozik. Az Egyesült Államok 15 millió dolláros váltságdíjat tűzött ki Maduro fejére, amiért a venezuelai államfő kokainnal árasztja el az országot – idézi fel a The Wall Street Journal.
Maduro erőszakkal próbálja elnémítani az ellenzéket
A titkos tárgyalások reményt nyújthatnak a venezuelai ellenzék számára, hiszen úgy tűnik, a nemzetközi nyomás lehet az egyetlen lehetőség Maduro eltávolítására a hatalomból, miután az elmúlt két hét során Maduro a karhatalomra támaszkodva igyekszik elnyomni a belföldi ellenállást, több ezer embert vetve börtönbe.
A 11 éve hatalmon lévő Maduro országlása alatt a venezuelai gazdaság szakadékba zuhant, miközben az ország menedéket biztosított nemzetközi szervezett bűnözői csoportoknak a szomszédos Kolumbia és az Egyesült Államok szerint.
Venezuelából nyolcmillióan menekültek el hatalomra kerülése óta, ami több, mint ahányan a háború sújtotta Szíriát vagy Ukrajnát elhagyták.
Az amnesztiát az Egyesült Államok tavaly ajánlotta fel Madurónak a katari Dohában, ám a venezuelai államfő akkor nem kívánta megvitatni a kérdést. A mostani tárgyalásoknak már részesei Latin-Amerika legnépesebb országai – Brazília, Venezuela és Kolumbia – is, akiket Washington arra kíván ráveni, hogy határozottabban követeljék a választási eredményekre vonatkozó bizonyítékokat a rezsimtől, noha mind a három országot a baloldal vezeti, amely megengedőbb Maduróval szemben.
Nem bízik az amerikaiakban Maduro
A megállapodást azonban nehezíti az is, hogy Maduro nem bízik a Biden-adminisztrációban, ráadásul Donald Trump esetleges győzelme felülírhatja az amerikai ígéreteket. Míg a Biden vezette Fehér Ház kaláccsal kívánta rávenni Madurót politikája megváltoztatására, addig Trump vezetése alatt az Egyesült Államok a korbács eszközéhez nyúlt.
A Biden-adminisztráció a legtöbb szankciót is feloldotta Venezuelával szemben a júliusi tiszta választások ígéretéért cserébe. A választást az ellenzéki szavazatszámlálók által összegyűjtött adatok szerint döntő fölénnyel Gonzalez nyerte, ám hivatalosan a rendszer az eddigi elnök győzelmét hirdette ki. Ám míg az ellenzéki adatok szavazóköri bontásban mutatják Gonzalez győzelmét, addig a rezsim nem közölt részletes eredményeket, mondván, az ország elektronikus választási rendszerét egy északmacedón hekker feltörte.
Az ellenzék által összesített adatok szerint Gonzalez 7,3 millió voksot gyűjtött be, szemben Maduro 3,3 millió szavazatával.
Maduro még olyan területeken is vereséget szenvedett, amelyek korábban a rendszer bástyái voltak.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok korábban 15 millió dolláros díjat ígért annak, aki segít a venezuelai elnök letartóztatásában. Maduro azonban a jelek szerint ragaszkodik hatalmához, noha egyre több bizonyíték utal arra, hogy óriási vereséget szenvedett az eln...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1723477680
[modified] => 1723466378
)
[title] => Amnesztiát ajánl az USA Madurónak, akire korábban fejpénzt tűztek ki
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123807&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 123807
[uk] => 123787
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 123808
[image] => Array
(
[id] => 123808
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg
[original_lng] => 82725
[original_w] => 1024
[original_h] => 683
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723455579:5
[_thumbnail_id] => 123808
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1136
[_oembed_c32dd26aadde9d0cdd0b5f6b878c904b] =>
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Fehéroroszország vezetője, Aljakszandr Lukasenka aláírta az amnesztiáról szóló törvényt Fehéroroszország németfasiszta hódítók alóli felszabadításának 80. évfordulója alkalmából. A vonatkozó dokumentum július 3-án, szerdán jelent meg a Nemzeti Jogi Internetes Portálon.
A törvény meghatározza azon elítéltek kategóriáit, akik a büntetés további letöltése alól mentesülnek:
kiskorúak;
terhes nők;
18 éven aluli gyermeket nevelő nők és egyedülálló férfiak, kivéve azokat, akik kiskorú ellen szándékos bűncselekményt követtek el;
nyugdíjkorhatárt betöltött személyek;
az I. és II. csoportba tartozó fogyatékkal élők;
a tuberkulózis aktív formájában és onkológiai betegségekben szenvedők;
a csernobili atomerőmű katasztrófája által érintett állampolgárok;
azok a személyek, akik katonai szolgálatuk alatt megsérültek vagy megbetegedtek.
A spanyol parlament véglegesen elfogadta a szeparatista katalán politikusok és aktivisták számára közkegyelmet biztosító amnesztiatörvényt csütörtökön Madridban.
A kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) által több mint hat hónapja benyújtott javaslatot 177 igen és 172 nem szavazattal hagyta jóvá az alsóház.
A jogszabályt először március közepén szavazta meg az alsóházi képviselők többsége, amely ezután a felsőház elé kerül, ott viszont megvétózták az indítványt, ezzel visszaküldve az alsóházba.
A törvény kihirdetését követően a bíróságoknak két hónapjuk lesz tanulmányozni, hogy az új jogszabály miként befolyásolja a folyamatban lévő eljárásokat.
Az amnesztiatörvény lényege, hogy megszünteti a „büntetőjogi, közigazgatási és számviteli felelősségét” azoknak, akik közreműködtek a katalán függetlenségi törekvések előmozdításában a 2011 novemberétől 2023 végéig tartó időszakban.
Az előterjesztésről szóló parlamenti voksolás, és az azt megelőző rövid vita feszült hangulatban, számos bekiabálás mellett zajlott le.
Artemi Rallo, a PSOE vezérszónoka arról beszélt, hogy az amnesztia hozzájárul a helyzet normalizálásához Katalóniában, példaként hozta fel, hogy a május 12-i tartományi választások eredménye már igazolta a szocialisták politikáját.
„Ez a hatalom elcserélése kiváltságokért” – ezekkel a szavakkal bírálta a jogszabályt Albero Núnez Feijoó, a legnagyobb ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) elnöke, hozzátéve, hogy a kormányfő hazudott a spanyoloknak, mert korábban azt ígérte: nem lesz amnesztia.
Személyes érdekeinek előtérbe helyezését rótta fel a miniszterelnöknek Santiago Abascal, a Vox párt elnöke, aki szerint az amnesztiában részesülő katalán politikusok „a legrosszabb bűnöket” követték el, amelyeket politikai képviselők elkövethetnek.
A spanyol parlament katalán függetlenségi pártjai történelmi napról, győzelemről beszéltek felszólalásaikban, de kiemelve azt is, hogy már eleve senki sem érdemelt volna börtönbüntetést.
„Soha nem lett volna szükségünk erre a törvényre, ha a spanyol állam a szabadság európai normáinak megfelelően lépett volna. (…) ha a PSOE és a PP nem vett volna részt az elnyomásban” – fogalmazott Míriam Nogueras, az Együtt Katalóniáért (Junt pel Catalunya) frakcióvezetője.
A függetlenségi párt abban bízik, hogy alapítója, Carles Puigdemont volt katalán elnök a jogszabálynak köszönhetően a nyáron büntetlenül visszatérhet Spanyolországba több mint hat éve tartó brüsszeli emigrációjából.
Isabel Díaz Ayuso, a madridi autonóm tartomány elnöke még a szavazás előtt egy csütörtöki interjúban közölte: alkotmányossági kifogást nyújtanak be az amnesztiatörvény ellen a spanyolok „egyenjogúságának védelmében, a jogbiztonság és különösen a jogállamiság érdekében”. Hasonló lépést jelentettek be más, szintén néppárti vezetésű régiók is.
Igor Girkin, Putyin egyik kihívója – aki jelenleg börtönben van, de indul a 2024-es orosz elnökválasztáson – közölte, attól fél, hogy meggyilkolják.
„Egy hónappal Prigozsin lázadása után tartóztattak le. A legjobban attól félek, hogy a szokásos bűnügyi elszámoltatás helyett olyan »amnesztiát« kapok, mint amilyet a Séf is kapott” – mondta az orosz Baza portálnak adott interjúban, utalva ezzel a „Putyin séfjeként” is emlegetett Jevgenyij Prigozsinra, aki augusztusban halt meg egy oroszországi repülőgépes incidensben, miután az orosz elnök ellen fordult (és miután Putyin amnesztiát adott neki és a Wagner többi tagjának).
Megjegyezte azt is, alapvetően arra számít, hogy határozatlan időre bebörtönzik, és hogy az Oroszországban ellene zajló eljárás miatt „nem maradt hely a Földön”, ahol törvénytisztelő polgárként tartanák számon – utalva ezzel arra, hogy Hágában egy nemzetközi törvényszék már elítélte őt az MH–17-es maláj utasszállító 2014-ben történt lelövése miatt.
Több mint hétezer elítéltre kiterjedő amnesztia keretében csökkentették Aung Szan Szú Kji volt mianmari vezető börtönbüntetését, akit a 2021-es katonai hatalomátvétel idején vettek őrizetbe, majd több büntetőperben elítéltek – tudatta a mianmari állami média kedden.
Zav Min Tun, a délkelet-ázsiai országot irányító junta szóvivője azt közölte, Aung Szan Szú Kji börtönbüntetését hat évre csökkentették.
A múlt héten a politikust kiengedték a najpjidói börtönből, és házi őrizetbe került. Egy név nélkül nyilatkozó illetékes közölte, hogy a politikus továbbra is házi őrizetben marad.
A volt mianmari vezetőn kívül több mint 7000 elítélt részesült amnesztiában, és csökkentették Vin Mint, Mianmar korábbi elnökének börtönbüntetését is, de ő is őrizetben marad.
A 78 éves Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit a 2021-es katonai hatalomátvétel után 19 vádpontban összesen 33 év börtönbüntetésre ítélték. Több ellene folyó eljárásban még nem született jogerős ítélet.
Mianmarban a hadsereg 2021 február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával erőszakkal átvette a hatalmat, letartóztatta Aung Szan Szú Kjít és az általa vezetett Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) számos politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a 2020. novemberi választással kapcsolatos kifogásait. A választást toronymagasan az NLD nyerte meg.
A puccs nyomán országszerte tömegtüntetések robbantak ki, amelyeket a hadsereg rendre vérbe fojtott.
A mianmari junta szerdán egy buddhista holdünnep alkalmából bejelentette, hogy amnesztiát ad 2153 ellenzéki elítéltnek.
Az elítéltek egy vitatott törvény megsértése miatt töltik büntetésüket, amelyet a junta gyakran vet be újságírók vagy aktivisták ellen olyan kijelentések miatt, amelyek félelmet vagy riadalmat kelthetnek a lakosság körében. A jogszabályra – amelynek értelmében az elítéltek három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók – a hadsereg 2021. február elsejei puccsa után kezdtek el szélesebb körben hivatkozni a hatóságok.
A hadsereg közleményében hozzátette: azoknak, akik újból megszegik a törvényt, az elengedett büntetésüket is le kell tölteni.
Helyi jogvédők szerint több mint huszonegyezer embert tartóztattak le a 2021-es államcsíny óta, amely véget vetett az ország demokratizálódásának.
Az ENSZ szerint a junta, amelyet a másként gondolkodókkal szembeni túlzó fellépéssel vádolnak, legalább 170 újságírót ítélt börtönbüntetésre.
A mianmari kormány korábban is többször hirdetett amnesztiát a nemzeti vagy buddhista ünnepek alkalmából.
