A francia hatóságok engedélyt adtak kikötni a Standart orosz hajónak, annak ellenére, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziója miatt szankciókat szabtak ki az oroszokra e téren is. A hírt az AFP közölte.
Az AFP információi szerint a Standard augusztus 6-án, kedden éjjel érkezett meg a Franciaország délnyugati partján fekvő La Rochelle kikötővárosba, hogy üzemanyagot tankoljon.
„Hétfő reggel érkezett és kedd délután indult” – mondta a hírügynökségi forrás, hozzátéve, hogy nem világos, merre megy tovább a hajó.
Az orosz hajóknak a szankciók miatt általában tilos belépniük az EU kikötőibe. Az 1999-ben épült háromárbocos, 34 méter hosszú Standardnak, amely az I. Péter tulajdonában lévő fregatt pontos mása, a múlt hónapban megtiltották, hogy belépjen a francia Brest kikötőbe, és részt vegyen egy helyi tengeri fesztiválon.
A Standard egykor az európai tengeri fesztiválok kedvence volt, és gyakran használták körutazásokon és képzéseken.
[type] => post
[excerpt] => A francia hatóságok engedélyt adtak kikötni a Standart orosz hajónak, annak ellenére, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziója miatt szankciókat szabtak ki az oroszokra e téren is.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1723202880
[modified] => 1723130755
)
[title] => Franciaország beengedett egy orosz hajót a kikötőjébe
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123601&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 123601
[uk] => 123555
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 123556
[image] => Array
(
[id] => 123556
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/shtandart.jpg
[original_lng] => 551494
[original_w] => 2560
[original_h] => 1677
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/shtandart-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/shtandart-300x197.jpg
[width] => 300
[height] => 197
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/shtandart-768x503.jpg
[width] => 768
[height] => 503
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/shtandart-1024x671.jpg
[width] => 1024
[height] => 671
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/shtandart-1536x1006.jpg
[width] => 1536
[height] => 1006
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/shtandart-2048x1342.jpg
[width] => 2048
[height] => 1342
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/shtandart.jpg
[width] => 2560
[height] => 1677
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723119956:5
[_thumbnail_id] => 123556
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3959
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_2ae611aed4c8e962da4b5a4acd9f5cc7] =>
Jean-Marie Le Pen était un homme clairvoyant, courageux. On ne l’a pas écouté. Qu’il repose en paix. pic.twitter.com/s8KSEuuSQg
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Ukrajnával kapcsolatban a legfontosabb az európai uniós egység megőrzése – jelentette ki Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Brüsszelben hétfőn.
Stéphane Séjourné, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak nyilatkozva fontosnak nevezte, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos minden kezdeményezés Európa érdekében és ne annak ellenében szülessen.
Közölte, a védelmi ipar erősítése és az Oroszországgal szemben hozott szankciók betartatása által fel kell lépni az európai stabilitást aláásó orosz tevékenyéggel szemben. A tárcavezető továbbá szükségesnek nevezte a jogi alapok megteremtését az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználáshoz Ukrajna védelme és katonai támogatása céljából.
A francia külügyminiszter kérdésre válaszolva azt mondta: országa szívesen látja az izraeli delegációt a párizsi olimpiai játékokon. A francia külügyi tárcavezető Thomas Portes, az Engedetlen Franciaország (LFI) nevű párt képviselőjének kijelentésére reagált, amely szerint „az izraeli delegációt nem látják szívesen a párizsi olimpián”.
„Franciaország nevében szeretném elmondani, hogy az izraeli delegációt szívesen látjuk Franciaországban az olimpiai játékokon. Hamarosan lehetőségem lesz ezt megismételni az izraeli kormánynak is” – tette hozzá Séjourné.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Az elnök pártja és a jobbközép törvényhozók sikeresen összefogtak, hogy megakadályozzák a baloldali hatalomátvételt a Nemzetgyűlés felett. Macronnak így esélye nyílik arra, hogy saját politikai táborából nevezzen ki miniszterelnököt.
Elkerülheti a politikai-gazdasági paralízist Franciaország, ugyanis Emmanuel Macron elnök összetákolt egy koalíciót, amely csütörtök éjjel újra megválasztotta a törvényhozás korábbi elnökét. Így halvány esély nyílik arra, hogy egy Macron által kinevezett miniszterelnök megkapja a nemzetgyűlés támogatását.
A két képviselőcsoport ad-hoc szövetséget hozott létre, hogy Yaël Braun-Pivet-t, újraválasszák nemzetgyűlés élére. A szavazást széles körben annak tesztjeként tekintették, hogy ki tud együttműködni az erősen fragmentálódott parlamentben a leendő miniszterelnök és kormánya megszavazása érdekében.
Az erők egyesítésével a centristák és a jobbközép politikai lendületet vettek, és egyúttal megdöbbentő csapást is mértek a baloldali riválisaikra. Úgy tűnik tehát, hogy Macron taktikája – ha némi szerencsével is –, de bejött.
A választásokon összefogott a baloldallal és a szélsőballal, hogy megakadályozza a Marine Le Pen nevével fémjelzett radikális jobboldal tarolását a második fordulóban.
Ehhez az kellett, hogy a centristák és a jobboldal, valamint a baloldalt és a szélsőbalt egyesítő Új Népfront jelöltjei kölcsönösen visszalépjenek egymás javára.
A választásokat így végül az Új Népfront nyerte, de többséget nem szerzett, a részt vevő pártok nem tudtak megállapodni a miniszterelnök jelölt személyéről sem.
A helyzetet Macron ügyesen használta ki, s a házelnök újraválasztásával magához ragadta a politikai kezdeményezést.
Braun-Pivet győzelme valószínűvé teszi, hogy Macron képes lesz miniszterelnököt kinevezni a saját táborából – kommentálta a helyzetet a Politico című lapnak nyilatkozva Matthieu Hocque, a párizsi Millénaire közpolitikai agytröszt politikai elemzője.
„Franciaország modern kori történelmében a nemzetgyűlés elnöke mindig ugyanabba a táborba tartozott, mint a miniszterelnök, történelmi lenne, ha ez nem így lenne” – tette hozzá.
A választások eredménytelensége a francia politikát zűrzavarba sodorta, és az EU második legnagyobb gazdaságát hónapokig vagy akár évekig tartó politikai és gazdasági bénulás fenyegeti. A csütörtök esti szavazás a nemzetgyűlésben azonban fényt jelez az alagút végén.
A házelnök megszavazása azonban a végsőkig kiélezett volt. Miután a háromfordulós szavazás első fordulója után a jobbközép visszaléptette saját jelöltjét, Braun-Pivet és baloldali ellenfele, a kommunista André Chassaigne között mindössze nyolc szavazat volt a különbség.
Braun-Pivet végül csak néhány független törvényhozó támogatásának köszönhetően győzött.
Utóbbiak játszanak majd kulcsszerepet, ha Macron saját táborából kér fel valakit – várhatóan Gabriel Attal korábbi kormányfőt –, hogy alakítson kormányt.
Macron még nem mehet biztosra
Egyelőre azonban még az sem biztos, hogy a konzervatívok hajlandóak lesznek hosszabb távon is összebútorozni az elnökkel. Egy konzervatív törvényhozó a brüsszeli lapnak elmondta, hogy az újonnan alakult Republikánus Jobboldal nevű politikai csoport lépésről lépésre halad majd, erőfeszítései egyelőre a nemzetgyűlésben betöltött kulcspozíciók biztosítására összpontosítanak, nem pedig a közös kormányalakítás megvitatására.
A republikánusok hivatalosan az ellenzék részeként regisztráltatták magukat – tette hozzá a törvényhozó.
A konzervatívok korábban nyilvánosan elutasították a Macron-párti táborral való nyílt koalíció lehetőségét, de folyamatosan jelezték, nyitottak arra, hogy közös nevezőre jussanak a politikában – egy „jogalkotási csomagot” terjesztettek elő, amely a „munka jobb elismerését és a tekintély helyreállítását” célzó politikákra összpontosít. (Jelentsen ez bármit is – a szerk.)
Népfront a pácban
A Népfront viszont választási győzelem ide – választási győzelem oda – közelebb áll az összeomláshoz, mint valaha. A szövetség civakodása és belharcai megakadályozták, hogy egyetlen miniszterelnök-jelölt mögé sorakozzanak fel, és még a viszonylag népszerű és respektált parlamenti képviselőnek számító Chassaigne személyében való megegyezéshez is napokig tartó tárgyalásokra volt szükség a szavazás előtt.
A koalíciókötés és a pártok közötti kompromisszum meglehetősen ritka a francia politikában. Egy kisebbségi kormány azonban valószínűleg túl törékeny lenne ahhoz, hogy túlélje a bizalmatlansági indítványok várható sorozatát. Mivel az előrehozott választásokon egyetlen politikai párt sem jutott közel az abszolút többséghez, a koalíciós kormányzás már régóta a legvalószínűbb eredménynek tűnik.
Nincs más választásunk. Ki kell jönnünk egymással, együtt kell működnünk, kompromisszumot kell kötnünk, párbeszédet kell folytatnunk, meg kell hallgatnunk és előre kell lépnünk – mondta Braun-Pivet győzelmi beszédében.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Norway joins France's nuclear umbrella initiative, becoming the 9th European ally in Macron's forward deterrence plan as NATO members race to boost self-defense amid Russia concerns and Trump's push for… #NATO#EuropeanDefense#NuclearDeterrence#Trumphttps://t.co/FSdvtbD5sg
— @GlobalRightWatch (@AutonomusRepost) June 2, 2026
A francia képviselők újraválaszották a nemzetgyűlés elnökének az államfői táborhoz tartozó Yael Braun-Pivet-t csütörtök este, miután Emmanuel Macron államfő centrista pártszövetsége megállapodást kötött a hagyományos jobboldallal.
Franciaország harmadik legfontosabb tisztségéért hatan indultak. Az új nemzetgyűlés alakuló ülésén a leköszönő házelnök a harmadik fordulóban 220 szavazattal végzett az élen, maga mögé utasítva a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező baloldal jelöltjét, André Chassaigne-t, aki 213 szavazatot kapott. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés jelöltje, Sébastien Chenu 141 szavazatot kapott.
A nemzetgyűlés elnökének személye körül született megállapodással tovább csökkentek az előrehozott nemzetgyűlési választások július 7-i második fordulójában élen végzett Új Népfront nevű baloldali szövetség kormányalakítási esélyei. A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták, a zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött választási szövetség még mindig egyedül szeretne kormányozni annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége a nemzetgyűlésben, miközben az elnöki tábor alternatív többséget próbál kialakítani a választások negyedik helyén végzett jobbközép Köztársaságiakkal, akik a Köztársasági Jobboldal nevet vették fel az újjáalakult nemzetgyűlésben.
„Teljes mértékben vállaljuk a felelősségünket. Ez azt jelenti, hogy megakadályozzuk az Engedetlen Franciaországot és azokat, akik zűrzavart csinálnak a nemzetgyűlésben, hogy hozzájussanak az elnöki székhez” – mondta az AFP hírügynökségnek Vincent Jeanbrun, a saját jelöltjét a harmadik fordulóban visszaléptető jobbközép frakció szóvivője.
Emmanuel Macron a X közösségi oldalon gratulál Yaël Braun-Pivet újraválasztásához. „Mindenki, aki ismeri önt, tudja, hogy biztosítja a vélemények pluralitásának tiszteletben tartását, és az érzékenységek sokszínűségének kifejezését” – írta az elnök.
Az előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, s egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz.
A baloldal 190 mandátummal rendelkezik az eddig 151 helyett, Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, s 168 képviselője, míg a Nemzeti Tömörülésnek a korábbi 89 helyett 143 mandátuma van.
Emmanuel Macron kedden elfogadta Gabriel Attal miniszterelnök és kormánya lemondását, de a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradnak ügyvivő minőségben még néhány hétig, feltehetően a párizsi olimpiai játékok (július 26. – augusztus 11.) végéig. Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy utána milyen kormánya lesz Franciaországnak.
A baloldali pártok tíz napja nem tudnak megállapodni egy konszenzusos személyben, akit megnevezhetnének miniszterelnök-jelöltjüknek.
A folyamatos egyeztetéseken a legnagyobb feszültségek az Új Népfront parlamenti irányításáért egymással rivalizáló radikális baloldal és a szocialisták között mutatkoznak. Emmanuel Macron kedden a kormányülésen úgy vélte, hogy az elnöki tábornak javaslatot kellene letennie az asztalra „vagy egy többségi koalícióról, vagy pedig egy széles körű törvényhozási paktumról”, a mérsékelt baloldal és a hagyományos jobboldal bevonásával. A nemzetgyűlés elnökének megválasztása előtt a CGT szakszervezet felhívására több százan követelték „a választások tiszteletben tartását” Párizs belvárosában, és azt, hogy a nemzetgyűlés elnöki széke és a miniszterelnöki poszt is a baloldali szövetséghez kerüljön.
Gabriel Attal francia miniszterelnök és kormánya lemondását kedd este elfogadja Emmanuel Macron államfő, akinek pártja alulmaradt az előrehozott nemzetgyűlési választások július 7-i második fordulójában, de a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradnak ügyvivő minőségben még néhány hétig, feltehetően a párizsi olimpiai játékok (július 26. – augusztus 11.) végéig – közölték kormányzati források a keddi kormányülést követően.
Emmanuel Macron kezdeményezésére a kormány először ült össze a választások óta, és egyben az utolsó alkalommal.
Az államfő emlékeztett arra, hogy Gabriel Attal a választásokat követően lemondott, s a leköszönő, s ezért politikailag minimális szerepet kapó kormány helyzete ügyvivőként még egy ideig megmaradhat, várhatóan az olimpiai játékok végéig, azért, hogy „a folyamatosság jegyében biztosítsa a francia állam minimális működését”. A köztársasági elnök kedden köszönetet mondott a minisztereknek, Gabriel Attal pedig kifejezte háláját a kormánytagoknak és az államfőnek a bizalomért, amit az elmúlt hónapokban élvezett. Beszélt „a szenvedélyről, amellyel fél éve, két éve, hét éve szolgáltuk Franciaországot, és elindítottuk a nagy átalakulásokat hazánk számára”, valamint „a francia nép iránti kötelességéről”.
„Eltűnhettünk volna. Elkerültük a legrosszabbat. A jövő előttünk áll” – írta közleményében a miniszterelnök, aki pártja veresége ellenére az egyik legnépszerűbb francia politikus továbbra is.
A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, s a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a Nemzetgyűlésben.
A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, s 190 mandátuma lesz az eddig 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, s 168 képviselővel fog a jövőben rendelkezni. A kormány formális lemondása lehetővé teszi, hogy a kormány képviselőnek megválasztott tagjai visszaszerezzék parlamenti mandátumukat, és így részt vehessenek csütörtökön a Nemzetgyűlés elnökének megválasztásában, akinek személyéről a háttérben már folynak az egyeztetések.
Ez az átmeneti időszak eközben időt ad a politikai csoportosulásoknak is, hogy hogy megpróbáljanak kompromisszumokat és szövetségeket kötni.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség még mindig egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége. Ehhez azonban elsőként konszenzusos személyben kellene megállapodniuk, akit megnevezhetnének miniszterelnök-jelöltjüknek. Az egy hete tartó egyeztetéseken a legnagyobb feszültségek az Új Népfront parlamenti irányításáért egymással rivalizáló radikális baloldal és a szocialisták között mutatkoztak.
Az Engedetlen Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon a nemzetgyűlés elnöki tisztére is „egységes jelöltet” követel.
„Nem folytatjuk a tárgyalásokat semmiről, amíg ez a kérdés nem rendeződik” – írta a baloldali politikus az X-en.
A baloldalon nagy a nyomás, mert az elnöki tábor egy része már napok óta próbál alternatív többséget kialakítani a jobbközép Köztársaságiakkal az Új Népfronttal szemben a nemzetgyűlés elnöki tisztének megtalálásához, amelyet egyébként a jelenlegi elnök, az elnöki táborhoz tartozó Yaël Braun-Pivet szeretne megtartani. Emmanuel Macron kedden a kormányülésen úgy vélte, hogy az elnöki tábornak javaslatot kellene letennie az asztalra „vagy egy többségi koalícióról, vagy pedig egy széles körű törvényhozási paktumról”.
A politikai bizonytalanság közepette egy dolog biztos a leendő francia kormány számára: az államháztartás ismét mínuszba kerül.
Franciaország államadóssága jelenleg 3100 milliárd euró (a GDP mintegy 110 százaléka), és 2027-ben elérheti a 3600 milliárd eurót – jelentette ki Pierre Moscovici, az állami számvevőszék elnöke hétfőn. A korábbi miniszter és uniós biztos főszámvevő szerint az adósságszolgálat jelenleg évi 60 milliárd euróba kerül az országnak, ez 2027-ben 80 milliárd euróra emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy kevesebb forrás jut olyan területekre, mint például az oktatás, az igazságszolgáltatás, a biztonság vagy a gazdaság zöld átállítására – fűzte hozzá.
Moscovici szerint az új kormány legfontosabb feladata az államadósság csökkentése kell, hogy legyen. Hozzátette: Ez nem jobboldali vagy baloldali feladat, ez mindenki számára kötelező.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Politikai bizonytalanság következhet Franciaországban, miután az előre hozott parlamenti választás vasárnapi, második fordulójában egyik párt sem tudott abszolút többséget szerezni.
A választást a baloldali Új Népfront pártszövetség nyerte, második helyen végzett Emmanuel Macron pártkoalíciója, és a legnagyobb meglepetésre harmadik lett a jobboldali Nemzeti Tömörülés – hangzott el az M1 Híradójában. A legtöbb voksot Marine Le Penék kapták, de a francia választási rendszer torzulásai miatt mégsem ők kerültek ki győztesen.
A meghökkentek
Rengetegen gyűlek össze Párizsban a Köztársaság téren a választások előzetes eredményének közzététele előtt. A környéken megteltek a kávézók is, ahol képernyőket függesztettek fel, hogy a választási műsort onnan nézhessék a vendégek. A visszaszámlálás után a kivetítőkön megjelent a francia nemzetgyűlés patkója és az exit poll eredmények. Volt, aki örömében ünnepelni kezdett, volt, aki döbbenten vette tudomásul a második forduló előzetes eredményét.
A patkón vörössel jelölték a francia választás második fordulójának győztesét, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI), a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfrontot. (Mint arról a hirado.hu is beszámolt, a baloldal és a kormánypárt rendszerszerű, kölcsönös visszaléptetései járultak hozzá a győzelemhez.) A második helyen végzett Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége, amit narancssárgával jelöltek, és harmadik lett a jobboldali Nemzeti Tömörülés.
A nép akaratát tiszteletben kell tartani – mondta győzelmi beszédében a baloldali Új Népfront elnöke, aki bejelentette: készek a kormányzásra.
Valóra vált ingovány
A biztos befutónak hitt jobboldali Nemzeti Tömörülés a legnagyobb meglepetésre csak a harmadik helyen végzett.
„Az az ingovány, amire figyelmeztettem, valóra vált. Három, közel egyforma befolyással bíró politikai csoport fogja az elkövetkező egy évben blokkolni a nemzetgyűlés munkáját.
Még egy évet elvesztegetünk, még egy évig nem rendeződik a migráció kérdése,
még egy évig romlani fog az országban a biztonsági helyzet. De ezen túl kell lenni” – fogalmazott az eredmények ismeretében Marine Le Pen, akinek pártja megduplázta képviselőinek számát. Hozzátette: a Nemzeti Tömörülés (RN) lett a legerősebb politikai tényező.
A Mandiner megjegyzi: Marine Le Pen ellenfeleinek összefogása miatt úgy veszítették el a korábban akár abszolút többséggel is kecsegtető választást, hogy vasárnap az RN kapta messze a legtöbb szavazatot. Mégis, a két fordulóra és az egyéni választókörzetekre épülő francia rendszer torzításai miatt a szavazatszámokban való győzelem nem volt elég Le Penéknek a győzelemhez – írja Mandiner.
Precedens nélküli lenne
Elemzők szerint a vasárnap este kialakult háromosztatú parlamenti alsóház teljes bizonytalanságot teremtett a francia politikai életben.
A jelenlegi helyzet alapján a három blokk közül egyik sem tud kormányt alakítani, így a szakértői kormányzás is egy lehetséges forgatókönyv. Franciaországban ez precedens nélküli lenne Csepeli Réka, az NKE Eötvös József Kutatóközpont munkatársa szerint.
Valamilyen formában kormányt kell alakítani – jelzik szakértők –, ellenkező esetben egyévnyi patthelyzet következik, mert a francia alkotmány szerint egy parlamenti választás után csak egy év múlva lehet újabb választást kiírni.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett az élen vasárnap a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában. A második legtöbb voksot Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége gyűjtötte be, míg a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) a harmadik helyre szorult – derült ki az urnazáráskor ismertetett, becslésen alapuló exit poll eredményekből.
Az Új Népfront 172 és 215 közötti helyet ért el négy közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint. Az elnöki tábor – amely eddig 245 képviselővel a relatív többséget biztosította a parlament alsóházában – 150 és 180 közötti mandátummal fog rendelkezni, míg Marine Le Pen pártjának az eddigi 89 után 115 és 155 közötti képviselője lesz.
Az új francia nemzetgyűlés július 18-án ülhet össsze, de a helyzet bizonytalan, mivel nem egyértelmű, hogy ki az igazi győztes és vesztes.
„Elsőként a baloldali Engedetlen Franciaország vezetője, Jean-Luc Mélanchon szólalt meg, követelve a miniszterelnöki tisztséget” – számolt be Venczel Katalin, a közmédia párizsi tudósítója. „A szövetségben négy párt vesz részt, és változtak az erőviszonyok a szövetségen belül” – tette hozzá.
Emmanuel Macron vasaárnap nem szólal meg, hanem megvárja, hogyan strukturálódik az új nemzetgyűlés és utána fog dönteni arról, hogy melyik pártot kéri fel a vezetésre.
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) miniszterelnök-jelöltje is megszólalt. Megköszönte a támogatást, valamint jelezte, hogy pártja növekedett. Ha megduplázni nem is tudták azt, így is 130-150 hellyel fog rendelkezni az új nemzetgyűlésben. Le Pen ezen kívül elítélte a Macron által szervezett szövetséget, amelyet a „becstelenség szövetségének” nevezett.
Más, a Nemzeti Tömörüléshez tartozó politikusok „természetellenes szövetségről” beszéltek.
Jordan Bardella, az RN elnöke beszédében egyértelműen a baloldalt támadta. Azt mondta: Jean-Luc Mélanchon a radikális baloldal karjaiba lökte Franciaországot. Megszólaltak a kormánypárt politikusai is, Gérald Darmanin belügyminiszter azt mondta, egyáltalán nem biztos, hogy baloldali kormányfő lesz.
A tudósító arról is beszélt, hogy július 18-án, a nemzetgyűlés megalakulásakor és egyben a törvényhozás elnökének kinevezésekor kiderülhet a miniszterelnök személye is. Kiemelte: nagyon bizonytalan a helyzet, mivel nem volt példa koalíciós kormányzásra Franciaországban 1958 óta.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
A Marine Le Pen vezette jobboldali Nemzeti Tömörülés vezeti a francia nemzetgyűlési választások vasárnap tartott első fordulóját, a voksok körülbelül 34 százalékával az IFOP, Ipsos, OpinionWay és Elabe közvélemény-kutató cégek exit poll felmérései alapján.
A radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség második helyen végezhetett mintegy 29 százalékos támogatottsággal, míg Emmanuel Macron francia elnök centrista tábora a szavazatok 20,5-23 százalékát tudhatja magáénak.
Az Elabe BFM TV televízió számára elvégzett becslése szerint a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei 260-310 parlamenti helyhez juthatnak a július 7-én esedékes második fordulóban, míg az Ipsos 230-280 mandátumot előlegezett meg a France Television megbízásából elvégzett előrejelzésében.
A francia alsóházban 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Megkezdődött Franciaországban az előrehozott kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója vasárnap reggel, több mint 49 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.
A voksolás legfőbb tétje, hogy a felmérések élén álló Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés fennállása óta először a legnagyobb parlamenti párttá válik-e, és meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges többséget – számolt be parameter.sk.
Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre voksolhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 4011-en mérettetik meg magukat.
A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz 1 szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.
A közvélemény-kutató intézetek a vasárnapi első fordulóban több mint 60 százalékos részvételt jeleznek előre, amire 1997 óta nem volt példa nemzetgyűlési választásokon. Két évvel ezelőtt a választópolgárok 47 százaléka járult az urnákhoz. A magas részvétel miatt egyes körzetekben akár három jelölt is továbbjuthat a második fordulóba.
A rendkívüli mozgósítás egyik jele, hogy a külföldön tartózkodó franciák közül 410 ezren adták le voksukat interneten keresztül a két évvel ezelőtti 250 ezerhez képest, s rekordszámúan, több mint 2 millióan jelezték előre, hogy vasárnap meghatalmazás útján kívánnak szavazni, miután a nyári szünet kezdetén már elhagyták lakóhelyüket. Ez hatszor több, mint 2022-ben. Akkor csak nyolc körzetben jutott tovább három jelölt, most valószínűsíthetően több mint száz helyen, azaz a választókerületek csaknem 20 százalékában.
A tengerentúli francia megyékben élő több mint egymillió választópolgár már szombaton szavazott, az anyaországban reggel 8 órakor nyitottak meg a választóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Két, pénteken közzétett közvélemény-kutatás az Ifop és az Odoxa intézetek részéről 35 és 37 százalék közötti támogatottságot jelzett a Nemzeti Tömörülésnek, a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség előtt, amely 27-29 százalék közötti támogatottságra számíthat, míg Emmanuel Macron államfő tábora 20,5-21 százalékot kaphat, a jobbközép Köztársaságiak pedig 8 százalékot érhetnek el.
Egyes közvélemény-kutatások szerint pedig az abszolút többség, azaz a legalább 289 képviselői hely is megszerezhetővé vált Marine Le Pen pártja számára. A mandátumbecslések azonban egyelőre azért nem tekinthetők biztosnak, mert azokban a körzetekben, ahol három jelölt jut tovább, számítani lehet visszalépésekre a baloldal vagy az elnöki tábor részéről annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nemzeti Tömörülés győzelmét.
Emmanuel Macron államfő a választásokat alig három hete, a pártjának az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írta ki, s ez nem csupán a választókat, de a kormány tagjait is felkészületlenül érte, ugyanis az elnök őket sem avatta be a hírek szerint a már egy ideje meghozott döntésébe.
A háromhetes villámkampány legfőbb témája az életszínvonal javítását célzó gazdasági intézkedések sora, valamint azok finanszírozhatósága volt. Míg a kormánypárt jelezte, hogy továbbra sem kíván adót emelni, a Nemzeti Tömörülés és a baloldal is módosítaná a tavaly elfogadott nyugdíjreformot, és visszacsökkentené a nyugdíjkorhatárt, Marine Le Pen pártja az üzemanyagok általános forgalmi adóját is jelentősen mérsékelné, míg a baloldal a magas jövedelemmel rendelkezők adóját növelné számottevően.
A kampány egyik fő kérdése azonban az volt, hogy a korábbi választásokhoz hasonlóan összefognak-e a jobbközép, a centrum és a baloldal jelöltjei a Nemzeti Tömörülés ellen, amelynek először van esélye kormányra kerülni, vagy pedig nem kívánnak állást foglalni.
A három nagy politikai blokk között ugyanakkor olyannyira felerősödött az ellenségeskedés, hogy az elnöki tábor egyelőre hivatalosan sem a Nemzeti Tömörülést, sem a baloldalt nem kívánja támogatni a második fordulóban azokban a körzetekben, ahol nem jut tovább a jelöltje, ugyanakkor helyi szinteken nem kizárt az összefogás.
Akár egy intézményi válság lehetősége is fennáll a második forduló után, miután Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget szerez a nemzetgyűlésben.
Emmanuel Macron – aki szélsőségesnek tekinti a Nemzeti Tömörülést és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország által dominált baloldali összefogást is – úgy vélekedett, hogy a szélsőségek programja “polgárháborúhoz” vezetne Franciaországban. Marine Le Pen ezt visszautasította, ugyanakkor jelezte: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy pártja győzelme esetén a radikális baloldal utcára viszi az embereket, és erőszakba forduló megmozdulásokat szervez.
Nem engedélyezné a biztonsághoz vagy a védelemhez köthető szektorokban a stratégiai munkahelyek betöltését a kettős állampolgároknak a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN), amennyiben a párt alakíthat kormányt a június 30-án és július 7-én esedékes kétfordulós előrehozott nemzetgyűlési választásokat követően.
A „rendkívül érzékeny állások” listáját rendeletben fogja meghatározni a párt – jelentette be hétfőn a TF1 kereskedelmi csatornán Sébastien Chenu, az RN képviselője.
A hírt a pártelnök, Jordan Bardella miniszterelnök-jelölt is megerősítette hétfőn a Marine Le Pen frakcióvezető, korábbi és 2027-es elnökjelölt, valamint Éric Ciotti, a jobbközép Köztársaságiak vitatott vezetőjének jelenlétében tartott párizsi sajtótájékoztatóján.
A tilalom a „rendkívül érzékeny munkakörökre vonatkozik majd, például a francia-orosz kettős állampolgárokra, hogy ne tölthessenek be stratégiai vezetői pozíciókat a védelemben” – mondta Sébastien Chenu. Elismerte, hogy ehhez törvénymódosításra és rendeletre is szükség lesz a „külföldi beavatkozások” megakadályozása érdekében, „önmagunk védelmére az érzékeny ágazatokban”.
A képviselő kiemelte: ellentétben Marine Le Pen 2022-es elnökválasztási programjával a Nemzeti Tömörülés a kettős állampolgároknak minden más területen ugyanolyan jogokat biztosítana, mint minden más franciának, s már nem kívánja eltörölni a kettős állampolgárság intézményét.
Jordan Bardella megerősítette, hogy a biztonsághoz és a védelemhez köthető ágazatok stratégiai munkaköreiben kizárólag francia állampolgárok alkalmazhatók majd. A miniszterelnök-jelölt szerint „valójában nagyon kevés emberről van szó”. „Készen állunk” a kormányzásra – hangsúlyozta a felmérések szerint az első fordulóban 35,5-36 százalékos támogatottságra mért párt elnöke.
A Nemzeti Tömörülés „az egyetlen mozgalom, amely jelenleg és észszerűen képes megvalósítani a francia nép vágyait” – mondta a 28 éves ellenzéki politikus, aki „a tekintély ősrobbanását” ígérte a közoktatásban, a mobiltelefonok iskolai használatának betiltásával, a kötelező magázás és az egyenruha viselésének kísérleti bevezetésével.
Jordan Bardella a megélhetési gondokon való javítást tekinti a legsürgősebb feladatnak, a költségvetés módosításával és az áfa csökkentésével.
A miniszterelnök-jelölt az állami kiadások teljes átvizsgálását ígérte egy bizottság által, „amelynek feladata az államháztartás és a leköszönő kormány példátlan költségvetési túlkapásainak feltárása” lesz. Jordan Bardella a választási kampány kezdete óta többször is kijelentette, hogy fel akarja mérni, „hogyan szervezte meg Emmanuel Macron” az államháztartás „majdnem csődjét az elmúlt hét évben”.
A bevándorlás területén az RN megszüntetné annak a lehetőségét, hogy a Franciaországban született külföldi állampolgárok nagykorúvá válásukkor automatikusan igényelhessék az állampolgárságot.
„A francia állampolgárság megszerzése nem igazolható egy olyan világban, ahol nyolcmilliárdan élnek, miközben hazánkban egyre több hétköznapi probléma adódik abból, hogy nem vagyunk képesek integrálni és asszimilálni” – mondta a pártelnök, aki minden külföldi állampolgárságú bűnözőt kitoloncolna az országból, s újra bevezetné „az illegális tartózkodás szabálysértését”.
Az év elején elfogadott új bevándorlási törvény tartalmazta ezt a szigorítást, de az Alkotmánytanács utóbb törölte azt a jogszabályból.
Jordan Bardella megerősítette, hogy népszavazás kiírását fogja javasolni a köztársasági elnöknek a bevándorlásról.
A miniszterelnök-jelölt azt is megerősítette, hogy a 2023-ban elfogadott és zavargásokba torkolló tüntetéseket kiváltó nyugdíjreformot hosszú távon visszavonná. A tavaly 64 évre megemelt nyugdíjkorhatárt illetően úgy fogalmazott, hogy „azok a franciák, akik húsz éves koruk előtt kezdtek dolgozni, már ősztől nyugdíjba mehetnének hatvan évesen”.
„Annak a Franciaországnak, amelyik korán kel és nehéz munkakörökben dolgozik, kétkezi munkát végez, joga van ahhoz, hogy egészségesen legyen nyugdíjas” – fogalmazott. A többieknek progresszív nyugdíjazási rendszert javasol, amelyben 62 év lenne a nyugdíjkorhatár, s 42 év járulékfizetés után járna teljes összegű nyugdíj.
A legfrissebb felmérések szerint, ha most tartanák a nemzetgyűlési választások első fordulóját a Nemzeti Tömörülés a szavazatok 35,5-36 százalékát érné el, az Új Népfront nevű baloldali koalíció 27-29,5, míg az elnöki tábor 19,5-20 százalékos támogatottságra számíthatna.
