Emmanuel Macron jelenlegi államfő mellett, akit első alkalommal 2017-ben választottak meg köztársasági elnöknek, tizenegy másik politikus indult a franciaországi elnökválasztáson. Az ország tengerentúli területein már szombaton megkezdődött az elnökválasztás. Macron legesélyesebb kihívója a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke, Marine Le Pen.
Franciaország a világ hetedik legnagyobb gazdasága és az Európai Unió politikájának meghatározó alakítója. A felmérések szerint Emmanuel Macron államfőnek és a szuverenista jobboldali Marine Le Pennek van esélye arra, hogy bejusson az április 24-i második fordulóba.
Az indulók között az elemzők – Macron mellett – hat politikust tartanak számon jelentős jelöltként, három baloldalit és három jobboldalit: a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont, az Engedetlen Franciaország nevű politikai mozgalom vezetőjét, akinek szintén van esélye bejutni a második fordulóba, Yannick Jadot-t, aki a Zöldek jelöltje, a szocialista párti Anne Hidalgót, Párizs polgármesterét, illetve a jobbközép Valéria Pécresse-t, a Köztársaságiak jelöltjét, Éric Zemmourt, a radikális publicistából lett politikust és Marine Le Pent, a szuverenista Nemzeti Tömörülés vezetőjét.
Miután Franciaország és a tengerentúli megyéi között nagy az időeltolódás, sok helyen, így a Kanada keleti partjai közelében fekvő Saint-Pierre-and-Miquelon szigetcsoporton, vagy Francia Guyanán, Guadeloupe-on, Martinique-on és Francia Polinéziában is szombaton szavaznak.
Szombaton egyébként Franciaországban kampánycsend volt. A szavazóhelyiségek vasárnap reggel nyolc órakor nyílnak.
Az elnökválasztás második fordulóját április 24-én tartják.
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Mener le combat pour les droits LGBT+ c’est aussi le porter au-delà de nos frontières. Pour les défendre, un ambassadeur sera nommé d’ici la fin de l’année. pic.twitter.com/LcG9l4mmpc
Les membres des centres LGBT+ et des associations font chaque jour un travail exemplaire qui doit être soutenu. Je lance aujourd’hui un fonds de 3 millions d’euros pour renforcer leur action. pic.twitter.com/MKu7F5hLCi
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
⚡French defense chief speaks with Zaluzhniy, promises continued support.
Ukraine's top commander Valeriy Zaluzhnyi spoke on the phone to French Chief of Defense Staff Thierry Burkhard to discuss the situation on the front on April 8.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 8, 2023
Вітаю історичне рішення ?? Сенату щодо визнання Голодомору 1932-1933 рр. геноцидом ?? народу. Вдячний усім сенаторам, які ініціювали й підтримали резолюцію. Черговий важливий крок на шляху до відновлення історичної справедливості та увічнення пам‘яті мільйонів закатованих голодом… pic.twitter.com/R2ww1Yqv1Z
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2023
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Emmanuel Macron francia államfő csütörtök este hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul az elnöki tisztségért az áprilisi elnökválasztáson.
Az ukrajnai háború miatt Emmanuel Macron megvárta az utolsó pillanatot, hogy bejelentse, felhatalmazást kér a franciáktól a második ötéves mandátumra. A jelöltállítás határideje péntek 18.00 óra.
A „franciákhoz intézett levélben” – amelyet az AFP hírügynökség és a BFM hírtelevízió tett közzé – Emmanuel Macron következő mandátumára tervezett intézkedései is szerepelnek.
Ha most tartanák az elnökválasztás első fordulóját, Emmanuel Macron a szavazatok 25-28 százalékával végezne az élen. Őt követi Marine Le Pen, és Eric Zemmour.
Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Calls to avoid humiliation of Russia can only humiliate France and every other country that would call for it. Because it is Russia that humiliates itself. We all better focus on how to put Russia in its place. This will bring peace and save lives.
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
Massive "49.3" protests in France after Macron forces through pension reforms by using article 49.3, which effectively enables the government to dissolve any opposition. The French aren't having it. This could spell the end for the Macron dictatorship. pic.twitter.com/cjRRJMbeQD
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Alaposan megcsappant Volodimir Zelenszkij elnök egykori népszerűsége az orosz invázió veszélye közepette: az egyik januári felmérés szerint csak a megkérdezettek 30 százaléka szeretné, hogy másodszor is induljon az elnökválasztáson.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által január végén végzett közvélemény-kutatás szerint csak az ukránok 30 százaléka szeretné, hogy Zelenszkij induljon a második mandátumért, és kevesebb mint 23 százalékuk szavazna rá.
A megkérdezettek többsége nem nagyon bízik abban, hogy Zelenszkij képes biztosítani az ország stabilitását.
A kelet-ukrajnai szakadárokkal folytatódó konfliktus és az esetleges háború azonban – az AP amerikai hírügynökség szerint – nem egyedüli okai az elnök népszerűség-vesztésének. Az ukránok a szemére vetik a korrupció folytatódását, az életszínvonal romlását is.
„Zelenszkij hibát követett el, amikor egyszerre kezdett konfrontációt a főbb politikai erőket, pártokat, televíziós csatornákat ellenőrző ukrajnai oligarchákkal. Ez nagyon veszélyes, kockázatos játék” – mondta az AP-nek Volodimir Feszenko, a Penta agytröszt elemzője.
Az oligarchák között Feszenko Petro Porosenko csokoládégyárost, az ellenzéki csoportokat irányító Rinat Ahmetov kelet-ukrajnai iparmágnást és az ismert oroszbarát politikust, a Vlagyimir Putyin orosz elnök komájaként emlegetett Viktor Medvedcsukot említette. Medvedcsuk három televíziójának működését függesztették fel állítólagos álhírterjesztés címén.
„Nincsenek olyan nyílt oroszbarát erők, amelyek legálisan győzhetnének a választásokon” – jegyezte meg Feszenko, aki szerint Moszkva gazdasági, energetikai és politikai szálakat mozgat, így próbál rátalálni a „rugalmas” politikai erőkre.
A következő parlamenti választás 2023-ban esedékes, és valamennyi közvélemény-kutatás szerint Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája kormánypárt elveszíti a többségét a törvényhozásban. Ez megnehezíti Zelenszkij újrázását a 2024-i elnökválasztáson, így alaposan átrajzolódhat az ország politikai térképe – mutatott rá az AP.
Az amerikai hírügynökség brit hírszerzői értesülésekre hivatkozva arról ír: Oroszország a Zelenszkij-kormány megbuktatását és olyan, oroszbarát kis párt vezetőjével, Jevhen Murajevvel történő leváltását tervezi, aki ellenzi Kijev NATO- és európai uniós csatlakozási törekvéseit.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács pénteken öt évre szankciókkal sújtotta a Murajev tulajdonában lévő oroszbarát NAS televíziót.
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
Today, our team managed to bring back 45 more of our warriors from ?? captivity. They all defended Azovstal. National Guardsmen. 35 privates and sergeants, 10 officers. We must return and will return all our people from ?? captivity! Thank you to each and every one who helps… pic.twitter.com/vhEQJY4Quk
Відкриття в Румунії центру підготовки пілотів F-16, на базі якого проходитимуть навчання наші льотчики, – це важливий практичний внесок у авіаційну коаліцію. Наші домовленості з Президентом ?? Клаусом Йоханнісом та Премʼєр-міністром ?? Марком Рютте втілюються в життя. Дякую…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 13, 2023
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
On the eve of Christmas, I spoke with His All-Holiness Ecumenical Patriarch Bartholomew. I expressed my gratitude for His spiritual support of Ukraine and prayers for the Ukrainian people.
We deeply value the Patriarchate’s efforts to strengthen support for Ukraine within the…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 24, 2024
Újabb öt évre megválasztotta Németország szövetségi elnökének Frank-Walter Steinmeiert vasárnap Berlinben a szövetségi közgyűlés.
A 2017-ben hivatalba lépett államfő 73,3 százalékos támogatottsággal kezdi meg második ciklusát.
Megválasztása után elmondott beszédében kiemelte, hogy „egy katonai konfliktus, egy kelet-európai háború veszélyének kellős közepén vagyunk”, és „Oroszország viseli a felelősséget ezért”.
Hozzátette: azt kéri Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy „vegye le a kötelet Ukrajna nyakáról”.
A jelképes szerepet betöltő államfőt megválasztó szövetségi közgyűlés a szövetségi parlament (Bundestag) tagjaiból és a tartományi parlamentek küldötteiből áll. A tartományok számos hírességet delegáltak, köztük Angela Merkel volt kancellárt és Hansi Flicket, a férfi felnőtt labdarúgó válogatott szövetségi kapitányát.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Calls by some German politicians to launch NS2 for a little while and close it later are totally irrational. This resembles drug addiction, when a person says “Just one last time!” without realizing the devastating consequences of each “last time”. Addiction to Russian gas kills!
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Joachim Gauck eddigi államfőt várhatóan a korábbi külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier követi. A szociáldemokrata Steinmeier az egyik legnépszerűbb politikus Németországban – jelölését a kormányzó kereszténydemokraták és a keresztényszociális unió is támogatta.
Az elnököt a szövetségi közgyűlés választja meg, mandátuma öt évre szól. Az állam vezetésében azonban csak jelképes szerepet tölt be, nagyrészt reprezentatív feladatokat lát el.
A Föderáció Kongresszusa (Bundesversammlung) meg fogja biztosítani az ország új államfőjét 5 évre.
Frank Walter-Steinmeier német államfő 2017-ben kezdett állásba Joachim Gauck után, és 2021 májusában bejelentette, hogy jelölt lesz második időszakban is.
Másrészről az iszlám- és menekültellenes Németországért Alternatíva Párt jelöltként mutatta Prof.Dr. Mex Otte közgazdást és írót.
A Baloldalú párt jelöltje Dr. Gerhard Trabert, A Szabad Választók jelöltje pedig Dr. Stefanie Gebauer lett.
A Szociális Demokrata Párt, a Zöldek, a Szabad Demokrata Párt és a Keresztény Demokrata Egység Pártból és Keresztény Szociális Egység Pártjából álló Keresztény Egység parlamenti csoportja támogatja Steinmeiert.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
A franciaországi elnökválasztás témája fokozatosan vezetőtémává válik az információs áradatban. És nem csak Franciaországban, hiszen ez az ország a világ egyik vezető országa, és számos nemzetközi szervezet tagja, többek között a G7, G20, EU, NATO, a G20 állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (és az összes ENSZ alegységének), saját atomfegyverrel rendelkezik stb…
Ezért sok múlik az véleményén és a külpolitikája irányvonalán, többek között Ukrajnában is, mivel Franciaország a fent említettek mellett a „normandiai négyek” tagja is.
Január 27-én Franciaországban hivatalosan is megkezdődött az elnökjelölteket támogató aláírásgyűjtés. Most csaknem másfél hónapjuk lesz a politikusoknak arra, hogy benyújtsák az Alkotmányozó nemzetgyűlésnek a minimum 500 képviselő aláírását, amely támogatásuk bizonyítéka. Aki pedig március 4-ig nem tudja megtenni, az nem kerül fel a szavazólapra, és nem vehet részt a választási kampányban.
A francia törvények értelmében az elnökjelöltek számára az 500 aláírás összegyűjtése kötelező. Ez a választási rendszer 1958 óta van érvényben. Franciaországban. A korábban 50 vagy 100 választmányi tag vagy képviselő támogatására volt szükség. Az aláírásgyűjtés jelenlegi formája 1976 óta van hatályban, és a procedúra nem esett át jelentős változásokon.
Hogy mindenki számára érthető legyen, a képviselő aláírását csak egy konkrét elnökjelölt neve mellett csak egyszer teheti oda. Erre közel 42 000 ember jogosult – az Országgyűlés és a helyi tanácsok képviselői, polgármesterek, szenátorok és EP-képviselők.
A hatályban lévő törvény értelmében visszavonni az aláírást nem lehet, ellenben a képviselő nem kötelesek bárkit is támogatásáról biztosítani. Aláírásgyűjtést követően az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összeállítja az elnökjelöltek hivatalos névsorát, amely a leadott aláírások alapján történik. A szavazólapokon a jelöltek sorrendjét egy hónappal a választások előtt véletlenszerűen határozzák meg. Idén a szavazás első fordulója április 10-én, a második pedig április 24-én lesz.
Az ellenzéki képviselők, akik esetleg nem tudják összegyűjteni a szükséges számú aláírást, ismét bírálták a jelenlegi rendszert. Jean-Luc Melenchon, a „Lázadó Franciaország” vezetője, e hónap elején bejelentette, hogy mindössze 391 képviselő kész támogatni őt. Az Ouest-France információja szerint Marin Le Pen körülbelül 400-450, az Eric Zemmur pedig körülbelül 400 aláírással rendelkezik.
Korábban volt rá példa, hogy a politikusok kénytelen volt lemondani az elnökválasztáson való részvételét az aláírások hiánya miatt: 1981-ben a szélsőjobboldali Marin Le Pen nem került fel a szavazólapra.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
A hétfőn kezdődött olasz elnökválasztás nyolcadik fordulójában a római parlament a szükséges 505 szavazatot túllépve 759 vokssal az eddigi államfőt, Sergio Mattarellát választotta meg ismét köztársasági elnöknek szombat este – számolt be az MTI.
A parlament felső- és alsóházának elnöke az államfői palotában nyújtotta át a választási jegyzőkönyvet Sergio Mattarellának, aki rövid beszédet mondott.
Mattarella több szavazatot kapott, mint hét évvel ezelőtt, amikor az elnökválasztás negyedik fordulójában 665 vokssal választották meg. A most kapott 759 szavazat a második legtöbb, amellyel elnököt választottak 1946 óta: nagyobb támogatást, 832 szavazatot, Sandro Pertini kapott 1978-ban a tizedik szavazási fordulóban.
Amikor a Sergio Mattarellára leadott voksok száma túllépte az 505-t a parlamenti ülésterem tapsban tört ki.
A szavazási számok azt mutatják, hogy a pártok közül egyedül a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) nem támogatta a baloldali Mattarella újraválasztását.
Sergio Mattarellát a parlamenti frakcióvezetők és a tartományi kormányzókból álló, úgynevezett elektori küldöttség szombat délután kérte fel az egymás utáni második mandátum elfogadására, miután a pártok nem tudtak más közös jelöltben megegyezni.
A 2015. február 3-án megválasztott államfő az utóbbi hónapokban kizárta újabb mandátum elvállalását. A felkérésre azonban azt válaszolta: „ha szükség van rá, itt vagyok, bár más terveim voltak” – idézték szavait a frakcióvezetők.
A nyolcvanéves régi-új államfő várhatóan február 3-án teszi le a hivatali esküt a következő hét évre. Elődje, a szintén baloldali Giorgio Napolitano után ő a második államfő, aki egymás után két mandátumot vállal. Napolitano 2006-tól 2015-ig maradt az elnöki székben, mivel az első hétéves mandátuma után egy másodikra is megszavazták, amelyet két év után, kilencvenévesen megszakított.
Sergio Mattarella újraválasztása azt jelenti, hogy Mario Draghi kormányfő marad.
Antonio Tajani a Hajrá, Olaszország! (FI) alelnöke „kiegyensúlyozott, komoly, a piacokat megnyugtató” döntésnek nevezte az állam- és kormányfő páros fenntartását. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke az elsők között üdvözölte Mattarella újraválasztását, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió mindig Olaszország mellett áll.
Matteo Salvini, a Liga vezetője találkozót sürgetett Draghitól a kormány munkájának „újragondolására” a 2023-as parlamenti választások előtti utolsó évben. Elemzők szerint a Liga a pozíciója megerősítését akarja elérni új tárcák megszerzésével. A kormányzás folytatásának feltételeiről kíván egyeztetni Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke is.
Giorgia Meloni, az FdI elnöke „szégyennek” és „a politika kudarcának” nevezte, hogy a pártoknak többnapos szavazás sem volt elegendő, és a hét év után távozni akaró Mattarellát kérték maradásra. Meloni bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indítanak a közvetlen elnökválasztásra. A FdI elnöke nem titkolta, hogy csalódott a Liga és a FI döntésében, miszerint közös jobboldali jelölt helyett Mattarellát támogatták.
A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Enrico Letta a „politika bénultságának” nevezte a jelentősebb fordulat nélküli elnökválasztást, és parlamenti, elsősorban választási reformot sürgetett. Letta azt hangoztatta, hogy a Draghi-kormánynak a jelenlegi formájában kell folytatnia a munkáját.
Elemzők szerint a „minden maradt a régiben” megoldás csak látszólagos, mivel az elnökválasztás napjai „megtörték” az eddigi széles kormánytöbbséget. Az államfőválasztás lezárása elindította a már a következő kormányra készülő pártok választási kampányát. A régi-új elnök beiktatásával megszűnik a parlament feloszlatásának tiltása, amely az utóbbi hónapokban volt érvényben.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A hétfőn kezdődött olasz elnökválasztás nyolcadik fordulójában a római parlament a szükséges 505 szavazatot túllépve 759 vokssal az eddigi államfőt, Sergio Mattarellát választotta meg ismét köztársasági elnöknek szombat este – számolt be az MTI.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1643536500
[modified] => 1643535276
)
[title] => Ismét Sergio Mattarellat választották meg olasz államfőnek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=39307&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39307
[uk] => 39485
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 39308
[image] => Array
(
[id] => 39308
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella.jpg
[original_lng] => 100842
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sergio-mattarella.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1643645804:8
[_thumbnail_id] => 39308
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 1
[views_count] => 5455
[translation_required_done] => 1
[_oembed_db3ee7001f5bea262c260878f9615416] =>
[_oembed_time_db3ee7001f5bea262c260878f9615416] => 1657277274
[_oembed_4dc575a73e7ac3b17a8d9a4ae69c0a93] =>
I value that @Antonio_Tajani held his first call as Italy’s new Foreign Minister with me. A clear sign of the new government’s priorities. I wished him all the success in his endeavors and emphasized that Ukraine’s highest priority now is to swiftly receive air defense systems.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Az olaszországi elnökválasztás hatodik eredménytelen parlamenti fordulójával egy időben, péntek este Matteo Salvini, a Liga vezetője és Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az államfőjelölt személyéről, aki nő lesz.
Matteo Salvini a képviselőház előtti téren tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy minél előbbi eredménnyel számol. Hozzátette, az államfőjelölt „nő lesz, mégpedig talpraesett”.
„Szombaton le kell zárnunk a voksolást, a kormánynak minél gyorsabban vissza kell állnia dolgozni” – jelentette ki Matteo Salvini. Néhány perccel később Giuseppe Conte is megerősítette, hogy nő jelölésében gondolkodnak.
Elemzők szerint a két parlamenti erő vezetőjének „meglepetésszerű” bejelentése arra utal, hogy megállapodás született a Liga és az M5S között. Hétfő óta ez az első alkalom, hogy pártok vezetői közös jelölt lehetőségét jelentették be. A két párt azonban nem elegendő az 505 szavazatnyi többség biztosításához.
A találgatások szerint az esetleges jelölt a karrierdiplomata Elisabetta Belloni lehet, aki jelenleg a parlament nemzetbiztonsági bizottságát vezeti. Neve már a korábbi napokban is az esélyesek között szerepelt. Mások szerint nem kizárt Marta Cartabia alkotmányjogász, igazságügyi miniszter neve sem.
Elisabetta Belloni jelölésével kapcsolatban a Hajrá, Olaszország! (FI) közleményben hangoztatta, hogy nem előnyös, ha Mario Draghi kormányfő mellett az államfői székbe is egy politikán kívüli szakértőt ültetnek. Fenntartását fejezte ki Matteo Renzi, az Élő Olaszország (IV) vezetője is, aki szerint a titkosszolgálat vezetője nem töltheti be az államfői tisztséget.
A hétfőn kezdődött elnökválasztás ötödik napján két voksolási fordulót tartottak a minél előbbi eredmény érdekében. A délelőtti szavazáson a Liga jelöltje, Maria Elisabetta Casellati, a szenátus elnöke, a FI politikusa nem kapott elegendő támogatást. Mint kiderült, hetvenegy szavazat hiányzott Casellati megválasztásához, és ezek többsége a FI soraiból nem került az urnákba.
A délutáni szavazási fordulón a Liga és jobboldali szövetségesei tartózkodtak, a legtöbb szavazatot, 336-ot a mandátuma végéhez érkezett Sergio Mattarella államfő kapta. A pártok vezetői szünet nélkül egyeztetnek: Matteo Salvini a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkárával, Enrico Lettával is tárgyalt, valamint Mario Draghi miniszterelnökkel.
Enrico Letta úgy nyilatkozott, hogy „a pártok közötti igazi egyeztetés most kezdődött el, de egyáltalán nem egyszerű megállapodni”. A PD főtitkára végső megoldásnak Sergio Mattarella maradását nevezte, egy második mandátummal.
Szombaton délelőtt folytatódik a szavazás, és ha akkor is eredménytelennek bizonyul, délután újabb fordulót tartanak. A parlamentnek Mattarella február 4-i távozásáig van ideje megtalálni az utódot.
A szavazás helyszínén, a képviselőház előtti téren olasz és külföldi újságírók tömege igyekszik információkat gyűjteni az elnökválasztás lehetséges alakulásáról. Általános vélemény, hogy ha nő lesz az államfő, az megoldás lehet arra, hogy Mario Draghi „elfogadja, hogy ne ő legyen az elnök, és a kormány élén maradjon”.
Az Il Giornale jobboldali napilap szerint hosszú éjszaka vár a pártokra, amelyek az utolsó pillanatig egyeztetni fognak, de a „megállapodás közel van”.
A La Stampa úgy vélte, a politika kudarcának számít, ha a pártok hat nap alatt sem tudnak megegyezni a következő államfőről, és azért nem engedik a „legtekintélyesebb jelölt” Draghit az államfői palotába, mivel a kormány szétesésétől tartanak.
I value that @Antonio_Tajani held his first call as Italy’s new Foreign Minister with me. A clear sign of the new government’s priorities. I wished him all the success in his endeavors and emphasized that Ukraine’s highest priority now is to swiftly receive air defense systems.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Jelentős fölénnyel, a szavazatok 56 százalékának megszerzésével Gabriel Boric nyerte a vasárnapi chilei elnökválasztást.
A 35 éves egykori diákvezér meggyőző fölénnyel utasította maga mögé a radikális jobboldali jelöltet, José Antonio Kastot, akire a szavazók 44 százaléka adta le voksát. Kast arra építette kampányát, hogy tapasztalatlan ellenfele a kommunista párt vezetőinek bábja lesz, ezzel veszélybe sodorja Dél-Amerika legstabilabb, legfejlettebb gazdaságát.
„Úgy érzem, én vagyok az örökös, és úgy érzem, hogy projektünk egy hosszú történelmi pálya folytatása. Igazolás azok számára, akik különböző pozíciókból fáradhatatlanul keresték az igazságot, a demokrácia kiterjesztését, az emberi jogok védelmét, a szabadságjogok védelmét. Ez az én nagy családom, amelyet szeretnék újra egyesíteni a ma kezdődő időszakban, mert történelmi ciklusváltás előtt állunk” – mondta a győztes.
Ellenfele még vasárnap elismerte vereségét, és sok sikert kívánt Boricnak.
„Mindenekelőtt gratulálok Gabriel Boricnak. Minden tiszteletünket megérdemli, komoly fölénnyel nyert. Eltérő nézeteink ellenére szeretnénk hozzájárulni az ország fejlődéséhez. Egyesítenünk kell a chileieket, együtt kell növekednünk, vissza kell nyernünk rendkívüli országunkba vetett hitünket” – mondta Kast.
Boric minden idők legfiatalabb chilei elnöke. Megválasztását megelőzően, 2019-ben óriási tüntetéshullám söpört végig az országon, ami arra kényszerítette a most távozó Pinera elnököt, hogy népszavást írjon ki az új alkotmányról, mivel a korábbi még a Chilét hosszú időn át vezető diktátor, Pinochet idejében készült.
A referendum eredményeként 2022-re várhatóan elkészül az új alaptörvény. Boric politikai platformja ezt a hullámot lovagolta meg, de ígéretei között szerepel az egészségügyi és nyugdíjrendszer reformja, a gazdagok komolyabb adóztatása és a diákhitelek eltörlése is.
José Antonio Kast jobboldali politikus és Gabriel Boric volt diákvezér versenyez a chilei szavazók voksaiért az elnökválasztás második fordulójában vasárnap. A választás során eldől, hogy Chile kitart-e a két évvel ezelőtti diáktüntetések után kijelölt irányvonal mellett, és tényleg szakít Augusto Pinochet diktatúrájának örökségével, illetve a neoliberális gazdasági modellel, vagy megáll a társadalmi nyitás folyamata.
A mindössze 35 éves Boric állami finanszírozású oktatási rendszert és jobb egészségügyet szeretne, valamint eltökélten védi a kisebbségek, az őslakosok és a migránsok jogait.
Kast ezzel szemben kilencgyermekes családapa és a katolikus egyház elkötelezett híve. Kampánya során adócsökkentést, a bűnözőkkel szemben szigorú fellépést és erőteljesebb határvédelmet ígért.
Chile sokáig a biztonság és a nyugalom szigete volt a szegénység, erőszak és politikai zavargások jellemezte dél-amerikai térségben. Az országban a legmagasabb az egy főre eső jövedelem Dél-Amerikában, és az elmúlt évtizedekben sikerült tovább javítani az emberek életszínvonalán. Ugyanakkor nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, az oktatás és az egészségügy jelentős részét privatizálták, és egyre többen úgy érzik, hogy az állam megfeledkezett róluk – írta a DPA német hírügynökség. A szavazóhelyiségek reggel nyolc és este hat között vannak nyitva. Előzetes eredmények hétfő reggel várhatók.
