A Tomahawk rakéták Ukrajnának történő szállítása, valamint az orosz árnyékflotta betiltása béketárgyalások felé terelheti Vlagyimir Putyin orosz diktátort – jelentette ki kedden Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a La Repubblica című olasz lapnak adott interjújában.
A jelentés szerint az amerikai diplomata egy mélyen Oroszországba irányuló, Tomahawk rakétákkal mért csapás valószínűsége, valamint sok más dolog is megváltoztathatja Putyin számításait az ukrajnai háborúval kapcsolatban. „Egy mélységi csapás lehetősége megváltoztathatja Putyin számításait, és sok mindent veszélyeztethet, beleértve a kritikus fontosságú oroszországi energiainfrastruktúrát is” – mondta.
Whitaker azt is megjegyezte, hogy most az oroszok nagy valószínűséggel nem állnak készen arra, hogy feladják maximalista céljaikat, de minden megváltozhat. „Lássuk, hogy az olyan lépések, mint az árnyékflotta blokkolása, a Tomahawkok szállítása és más módszerek, amelyekkel nyomást gyakorolhatunk Vlagyimir Putyinra, rá tudják kényszeríteni Oroszországot a béketárgyalásokra. Ha valaki meg tudja tenni, az Trump elnök” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok NATO-nagykövete azt is kifejtette, hogy a háborúnak és az öldöklésnek véget kell vetni, és ehhez mindkét félnek tárgyalóasztalhoz kell ülnie.
A parlamentek és kormányok vezetőinek vállalniuk kell, hogy Ukrajnát erősebb légvédelmi rendszerekkel és rakétákkal látják el – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a NATO Parlamenti Közgyűlés 71. éves ülésszakán elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Oroszországnak meg kell értenie, hogy büntetlenül nem terrorizálhat egyetlen országot sem.” Felidézte, hogy az elmúlt napokban kétszer is megvitatta az együttműködés részleteit Donald Trump amerikai elnökkel. A témák között szerepelt a légvédelem, a Patriot rendszerek, a Tomahawk rakéták, valamint a szükséges energetikai berendezések és a partnerek orosz olaj vásárlásának megtiltása – tette hozzá.
Az elnök hangsúlyozta, hogy még az egyes országok politikai érvei sem indokolhatják a Putyin pozícióját erősítő finanszírozást. „Nem lehetsz a szabad világ része, és ugyanakkor finanszírozod azokat, akik el akarják pusztítani azt” – mondta.
„A légiterror Putyin utolsó lépése. Meg kell állítanunk. Meg kell akadályoznunk a győzelmét a földön és a levegőben. Akkor válik lehetővé az igazi diplomácia” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Kuba külügyminisztériuma visszautasította az Egyesült Államok vádjait, miszerint az ország részt venne az Ukrajna elleni háborúban Oroszország oldalán.
A havannai kormány „hamisnak és rágalmazónak” nevezte az Egyesült Államok állításait a kubaiak ukrajnai harci részvételéről.
A hatóságaink nem rendelkeznek pontos információkkal azokról a kubai állampolgárokról, akik saját kezdeményezésükre részt vettek vagy részt vesznek a konfliktusban bármelyik fél fegyveres erőinek soraiban. Az viszont egyértelmű, hogy egyikük sem a kubai állam ösztönzésére cselekszik
– áll a közleményben.
A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a nemzeti jogszabályokkal és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban Kuba zéró toleranciát alkalmaz a zsoldosság, az emberkereskedelem és az állampolgárai külföldi fegyveres konfliktusokban való részvételének bármilyen formája iránt.
Oroszország nem merne atomfegyvereket bevetni, mivel ez az „őrület” megnyilvánulása lenne – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a riporter megkérdezte, hogy az ukrán vezető véleménye szerint mit tehetne Donald Trump amerikai elnök Oroszország, mint atomhatalom ellen, és felidézte, hogy a közel-keleti béke érdekében a Hamász csoport teljes megsemmisítésével fenyegetőzött. Zelenszkij azt válaszolta, hogy „most már nem számít, mekkora egy ország, vagy hogy van-e atomfegyvere”.
„Egy harmadik világháborús atomháború kirobbantása őrültség lenne. Ezért el sem tudjuk képzelni, hogy Oroszország atomfegyvereket vethetne be. Mert különben egy új bolygóra van szükségünk” – mondta az elnök. Mint hangsúlyozta, vannak olyan eszközök, amelyek fájdalmasan sújtják az agresszort – elsősorban a szankciók és a korlátozások, elsősorban az orosz energiaforrások exportjára vonatkozóan.
Zelenszkij egyetértett Trumppal abban, hogy az európai magáncégeknek abba kellene hagyniuk az oroszországi energiaforrások vásárlását. Ugyanakkor arra kérte az amerikai vezetőt, hogy ne ehhez kösse az amerikai szankciók bevezetését. „Értem az álláspontját és a lépéseit, azt akarja, hogy Európa először is hagyja abba az oroszországi vásárlást. De ez nehéz nekünk, nincs sok időnk. Ezért jobb nekem, ha az USA párhuzamos döntéseket hoz” – jegyezte meg.
Volodimir Zelenszkij azt is felvetette, hogy Trump nyomást gyakorolhat Magyarországra az orosz energiaszállítások leállítása érdekében, és hozzátette, hogy Ukrajna kész segíteni Szlovákiának „alternatívát találni”.
Volodimir Zelenszkij elnök gratulált Donald Trump amerikai elnöknek az Izrael és a Hamász között létrejött gázai övezeti békemegállapodáshoz – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán elnök Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmodta, hogy gratulál Trumpnak a gázai sikeréhez. Az amerikai elnök válaszul panaszkodott neki, hogy remélte, meg tudja állítani Putyint, még mielőtt békemegállapodás született volna a Közel-Keleten.
Az ukrán államfő hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a gázai béketerv első fázisa a tűzszünet volt. Ez reményt ad szerinte arra, hogy rá lehet kényszeríteni az orosz rezsimet az ukrajnai tűzszünetre.
Természetesen ez jelzésértékű és reményt keltő nyomást gyakorol számunkra, mint amilyen nyomást Trump elnök a Közel-Keleten alkalmazott a béke elérése érdekében, ugyanazokat az eszközöket, sőt még többet fog használni a Putyin elleni nyomásra, és arra fogja kényszeríteni, hogy leállítsa az ukrajnai háborút
Hollandia fokozott nyomásgyakorlásra szólított fel Oroszországgal szemben az ukrán energetikai infrastruktúrát ért újabb támadások után.
A Holland Királyság külügyminisztere, David van Weel hangsúlyozta, hogy Oroszország tömegesen támadja Ukrajna energetikai létesítményeit, miközben a hőmérséklet csökken.
„Ahelyett, hogy komolyan venné a békét, Putyin hidegben és sötétségben hagyja a civil lakosságot. A tél közeledtével fokoznunk kell a nyomást Oroszországra, és növelnünk kell Ukrajna támogatását” – fogalmazott a holland külügyminiszter.
Donald Trump csütörtökön Alexander Stubb finn elnök társaságában azt mondta, hogy Washington és a NATO szövetségesei „növelik a nyomást” Oroszországra, hogy véget vessenek a több mint három éve tartó ukrajnai inváziónak.
„Igen, növeljük a nyomást” – mondta Trump az Ovális Irodában az AFP egyik tudósítójának, amikor arról kérdezték, fokozza-e az erőfeszítéseket egy megállapodás érdekében.
Stubb állami látogatását Washingtonban azzal kezdte, hogy gratulált Trumpnak a héten a Gázai övezetben Izrael és a Hamász közötti tűzszünet közvetítéséhez, és nyilvánosan kifejezte bizalmát, hogy az amerikai kormányzat hasonló megállapodást hozhat létre Ukrajnában is.
„Szerintem ez lesz a következő nagy siker” – mondta Stubb az újságíróknak.
Az orosz Állami Duma törvényt fogadott el az amerikai-orosz, a hadi plutónium megsemmisítéséről szóló megállapodásból való kilépésről, jelentette a The Moscow Times.
A megállapodás felszólította mindkét felet 34 tonna nukleáris rakéta feltöltésének megsemmisítésére, amelyeket akkoriban feleslegesnek ítéltek meg hadi célokra. Ezenkívül a megállapodáshoz tartozó számos jegyzőkönyvet is érvénytelenítettek.
„Elfogadhatatlan, hogy Oroszország fenntartja az Egyesült Államokkal kötött plutónium-megállapodás szerinti kötelezettségeit”, jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
Az értelmező dokumentum szerint a megállapodás felmondásának oka „az Egyesült Államok intézkedései” voltak, és „a megállapodás tárgyát képező plutóniummal kapcsolatos további kötelezettségek fenntartása helytelennek tűnik”.
A megállapodás felmondásáról szóló törvényjavaslat célja „az Oroszország nemzetbiztonságát fenyegető veszélyek megelőzése” – közölte a Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottsága.
Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti megállapodást 2000 augusztusában írták alá, és ez volt az egyik első nemzetközi megállapodás, amelyet Vlagyimir Putyin első elnöki ciklusára való beiktatása után fogadtak el. 2011-ben ratifikálták. A megállapodásban megjelölt plutónium feldolgozásának megkezdését, amelyet atomerőművek üzemanyagának alkotóelemeként való felhasználásával terveztek, 2018-ra tervezték. Oroszország azonban 2016-ban felfüggesztette a dokumentumot, azzal vádolva az Egyesült Államokat, hogy megszegte a megállapodás szerinti kötelezettségeit. Putyin erre vonatkozó rendelete kimondta, hogy a döntés oka „a stratégiai stabilitást fenyegető veszély megjelenése az Egyesült Államok Orosz Föderációval szembeni barátságtalan fellépéseinek eredményeként”.
A Kreml számos olyan követelést is megfogalmazott, amelyek nem kapcsolódtak a plutónium megsemmisítésének kérdéséhez. Oroszország többek között azt követelte, hogy Washington csökkentse a katonai infrastruktúrát és az amerikai csapatok létszámát a 2000. szeptember 1. után a NATO-hoz csatlakozott országokban, valamint az Egyesült Államok által a Krím-félsziget orosz megszállása és a 2014-es donbászi háború kitörése után bevezetett szankciók feloldását. Emellett Putyin kártérítést szeretett volna elérni a szankciók és az orosz ellenszankciók okozta veszteségekért, valamint a Magnyickij-törvény, az emberi jogi jogsértésekben részt vevő oroszokkal szembeni pénzügyi és vízumkorlátozások feloldását.
India és Oroszország megkezdte a 15 napos „Indra 2025” katonai gyakorlatot Radzsisztán sivatagi régiójában.
Az Új-Delhiben található orosz nagykövetség szerint körülbelül 250 orosz katona vesz részt az indiai csapatok mellett a gyakorlatokon.
„A közös gyakorlatok megerősítik Moszkva és Új-Delhi közötti különleges, kiváltságos stratégiai partnerség jellegét” – közölte a nagykövetség.
A manőverek Bikaner város közelében zajlanak, szimulálva a sivatagi körülményeket – tette hozzá a közlemény.
Az Indra sorozatú hadgyakorlatok az indiai-orosz katonai együttműködés rendszeres elemei, körülbelül kétévente kerülnek megrendezésre, és a két ország felváltva látja vendégül őket. A legutóbbi gyakorlatra 2021–2022-ben került sor.
Moszkva és Új-Delhi kijelentette, hogy a közös gyakorlatok nem irányulnak egyetlen országra sem, és nincsenek kapcsolatban a jelenlegi globális feszültségekkel.
Az amerikai nagy hatótávolságú Tomahawk rakéták Ukrajnának történő leszállítása arra kényszerítheti az oroszokat, hogy kijózanodjanak és tárgyalóasztalhoz üljenek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő megjegyezte, hogy Donald Trump amerikai elnök „olyan nagy hatótávolságú dolgokat adhat Ukrajnának”, amelyek mindenképpen erősíteni fogják az országot. Mint mondta, először tavaly ősszel New Yorkban vetette fel ezt a kérdést Trumpnak, amikor még csak elnökjelölt volt. Ugyanakkor az utolsó találkozón nem volt elutasítás, ígéretek hangzottak el arra, hogy technikai szinten együttműködik, és megfontolja ezt a lehetőséget.
Az elnök rámutatott, hogy Joe Biden adminisztrációjának is felvetette az új nagy hatótávolságú fegyverek szállításának kérdését, de akkor elutasították. „Most fontos jelzés, hogy minden lehetséges eszközzel meg kell erősíteni Ukrajnát. És ez az egyik ilyen eszköz, ami fontos számomra – a Tomahawk. Mindezek a dolgok megerősíthetik Ukrajnát, és józanságra kényszeríthetik az oroszokat. Hogy egy kicsit kijózanodjanak, hogy leüljenek a tárgyalóasztalhoz” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
