Először nyilatkozott orosz diplomata arról, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén jöhet létre diplomáciai megoldás. Putyin különleges megbízottja szerint Zelenszkij nyilatkozata lehetővé teszi az orosz–ukrán háború befejezését.
„Diplomáciai megoldás” körvonalazódik az orosz–ukrán háború befejezésére – mondta Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges elnöki megbízottja.
Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok „meglehetősen közel állnak” ahhoz, hogy megállapodásra jussanak az ukrajnai háború lezárásáról – közölte egy magas rangú orosz tisztviselő. Kirill Dmitrijev kijelentése azután hangzott el, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán azt mondta: a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasztani a háborút „jó kompromisszum”. Dmitrijev péntek este a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy nagy lépés Zelenszkij elnök részéről, hogy már elismeri: a kérdés a frontvonalakról szól.
Közeledik a diplomáciai megoldás az orosz–ukrán háború befejezésére
„Tudja, korábban az volt az álláspontja, hogy Oroszországnak teljesen ki kell vonulnia. Szóval úgy gondolom, meglehetősen közel vagyunk egy diplomáciai megoldáshoz, amit ki lehet dolgozni” – mondta Dmitrijev.
Ugyanakkor Ukrajna és európai szövetségesei pénteken arra is figyelmeztettek, hogy „a határokat nem lehet erővel megváltoztatni”. Oroszország viszont további területi engedményeket követel Ukrajnától, mielőtt beleegyezne a tűzszünetbe.
Orbán Viktor: nem került le a napirendről a budapesti békecsúcs
Dmitrijev szombaton Floridában találkozott Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal, hogy megoldást keressenek az ukrajnai háborúra. Várhatóan Trump és Vlagyimir Putyin is másodszor ül majd tárgyalóasztalhoz az ügyben, feltehetően egy budapesti csúcstalálkozón. A budapesti tárgyalásokat házigazdaként szervező magyar miniszterelnök, Orbán Viktor szombaton kijelentette, hogy a találkozó „nem került le a napirendről”.
Az időpont még bizonytalan, de meg fog történni – mondta a magyar miniszterelnök.
Finnország külügyminisztere, Elina Valtonen, pozitívan értékelte az Egyesült Államok és az Európai Unió által bevezetett, az az orosz energetikai szektort érintő szankciókat. Azonban szerinte, még nagyobb nyomást kellene gyakorolni az oroszokra, ha a szövetségesek azt akarják, hogy a Kreml véget vessen az ukrajnai háborúnak – írja az Unian.
Az Egyesült Államok és Európa által a közelmúltban tett lépés az Oroszország elleni szankciók szigorítására rendkívül fontos. Azonban fokoznunk kell a nyomást. Sajnos úgy tűnik, nem vagyunk képesek megváltoztatni Oroszország imperialista céljait, de képesnek kell lennünk megváltoztatni a számításaikat – jegyezte meg Valtonen.
A miniszter szerint a háború sokba kerül Oroszországnak, de a világ látja, hogy az agresszor ország gazdasága képes elviselni ezt a terhet.
Japán új miniszterelnöke, Takaicsi Szanae a parlament előtt tartott beszédében kijelentette, hogy Tokió békeszerződést kíván kötni Moszkvával – számolt be a Ria Novosti.
„Jelenleg a kapcsolatok Oroszországgal nehéz helyzetben vannak, de a japán kormány célja a területi probléma megoldása” – mondta.
A miniszterelnök élesen fogalmazott az ukrajnai konfliktusról is, amelyet a status quo megváltoztatására irányuló kísérletnek nevezett. Az Egyesült Államokkal való szövetségi kapcsolatokat Japán külpolitikájának sarokkövének tartja. „Együtt fogunk működni a két ország előtt álló feladatokban, és erősítjük az amerikai–japán szövetség elrettentő és reagáló képességét. Trump elnök látogatása során igyekszem bizalmi kapcsolatot kiépíteni” – mondta Takaichi.
Moszkva és Tokió kapcsolatára hosszú évek óta árnyékot vet a békeszerződés hiánya. 1956-ban a Szovjetunió és Japán közös nyilatkozatot írt alá, amelyben Moszkva vállalta, hogy a békeszerződés megkötése után megvizsgálja a Hábomai- és Sikotan-szigetek átadásának lehetőségét Tokió számára, míg Kunashir és Iturup sorsa nem került szóba. A Szovjetunió akkor azt remélte, hogy a közös nyilatkozat lezárja a vitát, Japán azonban csak a probléma megoldásának egyik részének tekintette a dokumentumot, nem mondott le az összes szigetre vonatkozó igényéről.
Moszkva álláspontja szerint a szigetek a második világháború eredményeként kerültek a Szovjetunióhoz, és Oroszország szuverenitása felettük kétségbevonhatatlan.
Újabb szankciók jönnek Oroszország ellen, amelyek összehangban lesznek az Egyesült Államok döntésével – közölte Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a közösségi oldalán péntek este.
Mint írta, „egy londoni vezetői találkozó már lezajlott – ez Ukrajna számára a harmadik pozitív fejlemény néhány napon belül”.
Újabb szankciók jönnek Oroszország ellen, amelyek összehangban lesznek az Egyesült Államok döntésével. Ez nagyon helyes lépés az amerikai elnök részéről – a szankciók két orosz olajvállalatot érintenek, amelyek nagy mennyiségű olajat exportálnak. Ma a Hajlandók Koalíciójának (Coalition of the Willing) valamennyi résztvevője, kivétel nélkül, egyetértett abban, hogy pontosan így kell folytatni a nyomásgyakorlást – az orosz olajra: az orosz olajvállalatokra, terminálokra, a tankerflottára és az agresszor teljes infrastruktúrájára. Ma olyan döntéseket fogadtunk el, amelyek nagy segítséget jelenthetnek számunkra. Még nem hozzuk nyilvánosságra az összes részletet, hogy megnehezítsük Putyin dolgát – fogalmazott az ukrán elnök. „És bár Oroszország most azt próbálja üzenni a világnak, hogy a szankciók állítólag nem hatnak a gazdaságára, mindenki láthatja a valóságot: benzinkúti sorok Oroszországban, csődbe ment orosz régiók és a szövetségi költségvetés hiánya. A szankciók továbbra is az egyik legfájdalmasabb csapást jelentik Putyinnak – személyesen számára is” – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor túl sok katonát és pénzt veszített az Ukrajna elleni háborúban, most fokozni kell rá a nyomást – jelentette ki pénteken Mark Rutte, a NATO főtitkára az elszántak koalíciójának ülését követő sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár megjegyezte, hogy Ukrajnában Putyin „marginális haszonra” tesz szert hatalmas árat fizetve. Több százezer orosz hal meg a diktátor őrült háborúja miatt – tette hozzá. Ugyanakkor Ukrajna bátor marad, és a nyugati támogatás működik – mutatott rá.
„Az igazság az, hogy Putyinnak fogytán van a pénze, az ötletei és a katonái. Trump elnök nagyon jól mondta, hogy ott kell megállniuk, ahol most vannak. Itt az ideje fokozni a nyomást Oroszországra, hogy igazságos békét érhessünk el Ukrajna számára” – tette hozzá Mark Rutte.
Pénteken az Egyesült Államokba érkezett Vlagyimir Putyin Washingtonnal való kapcsolattartásért felelős különmegbízottja, Kirill Dmitrijev, nem sokkal azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök szankciókat vetett ki a Rosznyeft és Lukoil olajvállalatokra – írja a CNN.
A hírtelevízió forrásai szerint Dmitrijev a Trump-kormányzat képviselőivel találkozik Washingtonban, hogy megbeszéléseket folytasson az amerikai–orosz viszonyról.
Az Axios értesülései szerint Dmitrijev szombaton találkozik Steve Witkoff ingatlanmágnással, Trump közel-keleti különmegbízottjával, akit az amerikai elnök az ukrajnai háborúval kapcsolatos békeerőfeszítéseinek elősegítésével is megbízott. Witkoff már több alkalommal személyesen is találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Miközben Trump és Putyin múlt hét csütörtökön bejelentették, hogy hamarosan újabb csúcstalálkozóra kerülhet sor közöttük, méghozzá Budapesten, ezen a héten az amerikai fél visszakozott, és a találkozót bizonytalan időpontra elhalasztották. Ráadásul az amerikai elnök szerdán szankciókat vetett ki a Rosznyeft és Lukoil orosz olajvállalatokra. Putyin úgy reagált, nem tesznek semmit nyomás alatt.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő pénteken azt mondta, Putyin és Trump nyilatkozataiból az következik, hogy a két elnök nem zárja ki egy jövőbeli csúcstalálkozó lehetőségét.
Igen, Trump elnök kijelentette, hogy jelenleg nem gondol a csúcstalálkozó megrendezésére. Ugyanakkor az elmúlt két napban többször megismételte, hogy nem zárja ki egy ilyen csúcstalálkozó megtartását. Ezt a nézetet osztja Putyin elnök is, amit ő maga is elmondott tegnap, amikor a média képviselőivel beszélt – mondta Peszkov.
A szóvivő megjegyezte, sem Trump, sem Putyin nem akar pusztán a találkozó kedvéért összeülni egymással.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke új szankciócsomag bevezetését jelentette be Oroszország ellen, miután a terrorista ország október 22-én egy harkivi óvodára mért csapást, közölte a CNN Fehér Ház egy magas rangú tisztviselőjére hivatkozva.
A források adatai szerint még a kormányzati tisztviselőket is meglepte a szankciók előkészítésének gyorsasága. Trump hónapok óta tárgyalt tanácsadóival az Oroszország elleni határozottabb fellépés lehetőségéről, de ezúttal az „ösztönei” azt súgták, hogy ideje megváltoztatni a Putyinnal kapcsolatos hozzáállását.
„Ez a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetések, valamint a hírek olvasásának és annak az eredménye volt, hogy Oroszország továbbra is aktívan bombázza Ukrajnát” – tette hozzá a tisztviselő.
Trump döntése összefügg a gázai tűzszünet létrehozásában való sikeres részvételével is, amelyet az elnök szerint az izraeli miniszterelnökkel, Benjámin Netanjahuval szembeni keményebb fellépése tett lehetővé.
[type] => post [excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke új szankciócsomag bevezetését jelentette be Oroszország ellen, miután a terrorista ország október 22-én egy harkivi óvodára mért csapást, közölte a CNN Fehér Ház egy magas rangú tisztviselőjére hivatkozva. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1761334200 [modified] => 1761317238 ) [title] => Trump jóváhagyta Oroszország elleni új szankciókat a harkivi óvoda elleni támadás után [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=166716&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 166716 [uk] => 166698 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 166699 [image] => Array ( [id] => 166699 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6666.jpeg [original_lng] => 56049 [original_w] => 445 [original_h] => 280 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6666-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6666-300x189.jpeg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6666.jpeg [width] => 445 [height] => 280 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6666.jpeg [width] => 445 [height] => 280 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6666.jpeg [width] => 445 [height] => 280 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6666.jpeg [width] => 445 [height] => 280 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6666.jpeg [width] => 445 [height] => 280 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1761306484:12 [_thumbnail_id] => 166699 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2204 [_algolia_sync] => 466091980001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 783 [1] => 368480 [2] => 124 [3] => 192 [4] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => Donald Trump [1] => harkivi támadás [2] => Oroszország [3] => szankciók [4] => USA ) ) [7] => Array ( [id] => 166692 [content] =>
Tíz éven át brit vállalatok akaratlanul járultak hozzá az orosz tengeralattjárók fejlesztéséhez, egy Oroszországhoz kötődő beszerzési hálózat révén – állítja a The Times és az ICIJ közös vizsgálata. A hálózat 2014 és 2024 között több mint 50 millió euró értékben szerzett tengeralattjáró-technológiát és kutatóhajókat Európából, az USA-ból, Kanadából és Japánból.
A brit cégektől beszerzett szenzorok és távirányítású eszközök segítették létrehozni az Északi-sarkvidéken működő korai előrejelző rendszert, amely képes a NATO tengeralattjáróinak detektálására, és védi az orosz nukleáris létesítményeket. Kulcsszerepet játszott a ciprusi Mostrello Commercial Ltd, amely több mint 50 millió dollár értékben vásárolt felszerelést, vezetőjét pedig Németországban elítélték haditechnológia eladása miatt.
A brit hatóságokat a vizsgálatok arra szólították fel, hogy szigorítsák a szankciók megkerülésének ellenőrzését. Emily Thornberry, a külügyi bizottság vezetője hangsúlyozta: a szankciók csak akkor hatékonyak, ha képesek ellenállni a kifinomult kijátszási kísérleteknek, és szükség esetén határozott fellépést kell alkalmazni.
Oroszország megismételheti a Szovjetunió sorsát, és széteshet, mert végül is nem minden nemzet csatlakozott hozzá önként – jelentette ki csütörtökön Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Jermak elmondta, maguk az oroszok is tuják, hogy országuk mérete ellenére az ukrán katonák mindenhová eljutnak. „A háború már átterjedt a területükre. Minden birodalom, minden diktatúra erőszakra épül, és vannak, akik különféle érdekekből alávetik magukat ennek. És sokan – sőt, a többségük – egyszerűen csak félnek” – jegyezte meg.
Az elnöki hivatalvezető hangsúlyozta, hogy a félelem gyengül, amikor a birodalom inogni és szétesni kezd. Ennek eredményeként – tette hozzá – „elkerülhetetlenül teljesen váratlan lehetőségek jelennek meg”, és ezek felbukkanása nem sokáig várat magára. „Formálisan az Orosz Föderáció állítólag a népek önkéntes szövetsége. De milyen a valóságban? Nem mindenki csatlakozott hozzá önként. És nem mindenki boldog ott. Oroszország a Szovjetunió paródiája. És nem zárnám ki, hogy megismétli a sorsát” – vélekedett.
Az Elnöki Hivatal vezetője megjegyezte, hogy a nemzetközi politikában Moszkva sokaknak barátságot mutat, de mindenki tudja ennek a barátságnak az árát. Senki sem kívánja az agresszor ország győzelmét, mivel mindenki, még Kína is, tudja, milyen Oroszország korlátlan hatalommal – vélekedett Andrij Jermak.
Az ukrán elnök szerint csak a hazai védelem megfelelő távhatósága képes visszarántani Putyint a valóságba.
Az oroszok újabb hullámban támadják az energetikai infrastruktúrát, többek között FPV-dronókkal a transzformátorokat, ami a Kreml elleni nemzetközi nyomás enyhülésének következménye – írta Volodimir Zelenszkij elnök kedden, október 21-én a Telegramon.
Elmondta, hogy Csernyihiv és Szumi megyében tovább folynak a helyreállítási munkák az orosz támadások után, és felhívta a figyelmet az ellenség megváltozott módszereire: „Még FPV-dronokkal is támadtak transzformátorokat Zaporizzsja megyében.”
Az államfő meghallgatta a kormánytagok jelentéseit, és köszönetet mondott a helyreállító csapatoknak, az energetikai dolgozóknak, a közszolgáltatóknak és a sürgősségi szolgálatoknak a „csaknem folyamatos” munkáért az orosz támadások következményeinek felszámolásában.
„A szükséges erők rendelkezésre állnak, minden megyében mindent megtesznek az energiaellátás helyreállításáért” – hangsúlyozta az elnök.
Zelenszkij egyértelmű párhuzamot vont az orosz aktivitás és a nemzetközi nyomás mértéke között.
Amint néhány hete Putyin valódi nyomást és a Tomahawk rakéták fenyegetését érezte, azonnal készen állt a diplomáciai visszatérésre. És amint a nyomás kicsit enyhült, az oroszok igyekeztek elhúzni a diplomáciát, elhalasztani a párbeszédet
