Ukrajna részvétele nélkül nem lehet tárgyalásokat folytatni az ukrajnai háborúról, az uniós országoknak továbbra is segíteniük kell az országot Oroszország agressziója ellen – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Scholz elmondta: „Van egy elv, amiben szinte mindenki egyetért – Ukrajnával kapcsolatban Ukrajna nélkül semmit. Ennek így kell maradnia. Nem lehet megegyezni az ukránok feje fölött. Ezért véleményem szerint nagyon-nagyon világosnak kell lennie, hogy mindent megbeszélünk, mi kell ebből a szempontból a jövőre nézve.”
A német kancellár ezenkívül kiemelte, hogy továbbra is segíteni kell Ukrajnát Oroszország agressziója ellen, mert szerinte „ez nagyon fontos”. „Ukrajnát megtámadták. Úgy döntött, hogy európai állam lesz, egy olyan állam, amely az Európai Unióhoz, valamint a demokrácia és a jogállamiság értékeihez tartozik. Úgy gondolom, hogy ha valami világossá vált ebben a szörnyű háborúban, akkor az az, hogy Ukrajna európai nemzet, amely egyértelműen Európára, az Európai Unióra, valamint a rendelkezésünkre álló célokra és értékeinkre orientálódik” – szögezte le Olaf Scholz.
A német kormánykoalíció tegnap éjjeli felbomlása után a szociáldemokraták kisebbségben kormányoznak tovább – valószínűleg az első parlamenti szavazásig. Olaf Scholz kancellár a kirúgott szabaddemokraták miniszteri posztjait a Zöldeknek adta át.
A német kormánykoalíció tegnap éjjel szétszakadt, a szociáldemokrata Scholz kancellár kivágta a szabaddemokratákat (FDP), a Bild című német lap információi szerint az FDP-s tárcákat a Zöldek kapták meg, így kisebbségben kormányoznának tovább. A Zöldekhez tartozó Robert Habeck gazdasági miniszter vette át az FDP-s Christian Lindnertől a pénzügyminiszteri posztot.
Az általában jól értesült német lap úgy tudja, hogy az új vörös-zöld kisebbségi kormányban egyelőre jelentősen megnő a Zöldek szerepe, miután ők veszik át az FDP-s miniszteri posztokat, míg Scholz nem nevez ki új vezetőket a tárcák élére. Ugyanakkor Volker Wissing közlekedési miniszter a hírek szerint a helyén maradhat, ő ugyanis nem volt jelen tegnap éjjel, amikor Lindner kiborította a bilit, s előre hozott választásokat sürgetett; s a pletykák szerint átáll Scholzékhoz.
Az, hogy ezek a miniszterek (volt) FDP-s kollégáikat váltják, nem a körülmények által kikényszerített ötlet. A Bild szerint a kabinet a koalíciós kormányzás kezdetén döntött a kormánytagok úgynevezett reprezentációs szabályozásáról. Ez rögzíti, hogy ilyen esetekben ki melyik minisztériumot veszi át, vagyis Scholzék már a legelejétől kezdve felkészültek a koalíció bukására.
A legnehezebb feladat Robert Habeck gazdaság- és pénzügyminiszterre vár, az ő feladata lenne a 2025-ös költségvetést keresztülverni a Bundestagon. Parlamenti többség nélkül azonban ennek valószínűsége meglehetősen csekély. Mindez keresztülhúzhatja Scholz számításait, aki január 15-re szeretett volna bizalmi szavazást kérni maga ellen a törvényhozásban. Ennek valószínű sikertelensége esetén a német elnök 21 napon belül feloszlathatja a parlamentet, és 60 napon belül – legkésőbb április 6-án – előrehozott választásokat rendelhet el.
Korábban is bukhat Scholz, mint ahogy tervezte
A közvélemény-kutatásokban toronymagasan vezető CDU/CSU pártszövetség azonban könnyen lehet, hogy már korábban bizalmatlansági indítvánnyal él, hiába jelentette be Scholz, hogy megkeresi őket a közös kormányzás érdekében.
A francia elnök Donald Trump győzelme után azt javasolta az uniós tagállamoknak, hogy hangolják össze közös stratégiájukat.
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár telefonbeszélgetést folytatott, hogy egyeztessék álláspontjukat az amerikai elnökválasztás eredményét illetően, amelyet Donald Trump nyert meg, számolt be a Reuters november 6-án, szerdán.
A hírek szerint Franciaország és Németország védelmi miniszterei szerdán Párizsban találkoznak. A kormánytisztviselők valószínűleg megvitatják Ukrajna stratégiáját, a NATO-t és az EU védelmi stratégiáját.
Ismertté vált, hogy Macron Trump győzelme után felajánlotta az uniós országoknak, hogy a közös európai stratégiáról tárgyaljanak.
„Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta, hogy az Európai Unió 27 tagállama hangolja össze stratégiáját Európa megerősítése érdekében, miután Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást”, közölte egy francia kormánytisztviselő.
A berlini kancellárián összegyűltek az úgynevezett „jelzőlámpás koalíció” vezetői.
A kormányzó német koalíció láthatóan összeomlott: több sajtóértesülés szerint Olaf Scholz szociáldemokrata (SPD) kancellár menesztette Christian Lindner liberális (FDP) pénzügyminisztert.
A Németországban „közlekedési lámpás koalíciónak” nevezett – SPD, FDP és a Zöldek – vezetői este a berlini kancellárián gyűltek össze.
Lindner állítólag új választásokat javasolt Scholznak 2025 elejére.
A hírek szerint Scholz hamarosan megjelenik a sajtó előtt.
Olaf Scholz német kancellár kiállt az Ukrajna elleni orosz háború politikai rendezése mellett, és támogatta India közvetítését ebben az ügyben – írta a Deutsche Welle.
„Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja sok szempontból érinti Németországot és Indiát. Senki sem hunyhat szemet ezen konfliktus felett. Éppen ezért határozottan amellett szólók, hogy India álljon ki a tartós és igazságos béke mellett” – mondta Scholz pénteken Új-Delhiben sajtótájékoztatón, ahol Narendra Modi indiai miniszterelnökkel találkozott.
Scholz elmondása szerint Németország üdvözli India hajlandóságát, hogy „erős kapcsolatokat használjon minden féllel a konfliktus politikai megoldásához”. Berlin Ukrajna területi integritását is támogatja.
„Ennek a háborúnak, amely oly régóta dúl, és oly sok áldozatot követelt, végre véget kell vetni. Ukrajna integritását és szuverenitását meg kell őrizni. Ezt képviseljük” – hangsúlyozta Sholtz.
A német kancellár Indiába utazik. Olaf Scholz kínai kudarcai után indiai megrendelésekkel próbálná meg felrázni a német gazdaságot.
Németország igyekszik kereskedelmi és geopolitikai támogatást nyújtani Indiának. Olaf Scholz német kancellár indiai látogatása során a kínai kudarcaira igyekszik gyógyírt találni – írja a Bloomberg.
Olaf Scholz kancellár csütörtökön háromnapos látogatásra indul Indiába egy nagyszámú miniszteri és vezetői delegáció kíséretében, hogy stratégiai partnerséget alakítson ki Narendra Modi miniszterelnökkel. A két vezető péntek reggel találkozik, és közös kabinetülést tart.
Az út Scholz számára, aki az ukrajnai háború és a kínai verseny által sújtott német gazdaság újjáélesztéséért küzd, kulcsfontosságú időpontban történik. Modi nemrég tért vissza az oroszországi BRICS-csúcstalálkozóról, ahol többek között Vlagyimir Putyin orosz, valamint Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt. India nemrég írt alá egy határmegállapodást Kínával, hogy enyhítse a szomszédjával fennálló feszültséget a négy éve tartó patthelyzet után. A következő fontosabb kérdések kerülnek napirendre.
Tengeralattjáró-szerződés
India hat új tengeralattjáró megrendelését tervezi. Igyekeznek ellensúlyozni az indo-csendes-óceáni térségben Kína növekvő haditengerészeti jelenlétét. A 400 milliárd rúpiás (4,8 milliárd dolláros) megrendelésre a német Thyssenkrupp is pályázik. Versenyben vannak a spanyolok is, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök még ebben a hónapban Indiába látogat, hogy megnyissa az Airbus SE üzemét Gudzsarát államban. A spanyol Navantia szintén versenyben van a szerződésért.
India igyekszik diverzifikálni haditechnikai beszállításait, miután Oroszország, a legnagyobb korábbi fegyverszállítója ellen az ukrán invázió miatt nemzetközi szankciókat léptettek életbe.
Oroszország és Ukrajna
India hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol a Kremllel, és Scholz azt tervezi, hogy a Putyinnal és Hszivel folytatott megbeszélései után Modival is megvitatja az ukrajnai háború problémáját. Nem megerősített hírek szerint India katonai felszereléssel látja el az orosz hadsereget. Philipp Ackermann, Németország indiai nagykövete szerint
India nagyon jó helyzetben van ahhoz, hogy mindkét oldalt meghallgassa, és mindkét fél érdekeit figyelembe vegye.
Kína és a globális kereskedelem
Berlin igyekszik rávenni a német vállalatokat, hogy csökkentsék függőségüket Kínától, India, a világ ötödik legnagyobb gazdasága kézenfekvő alternatívát jelent. Ugyanakkor veszélyes befektetési terep is, hiszen szoros a kapcsolata Oroszországgal, s csak nemrég tett lépéseket, hogy lezárja határvitáját Kínával. Így erősen kérdéses, hogy Berlin ajánl-e teljes körű stratégiai partnerséget. Viszont azt a tényt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy
Németország már most is India legnagyobb kereskedelmi partnere Európában.
A kétoldalú kereskedelem 2020–2021-ben 22 milliárd dollár volt az indiai kormány adatai szerint.
Scholz valószínűleg erősen lobbizik majd a német kis- és középvállalatok indiai tevékenységének megkönnyítéséért. Az Indiai–Német Kereskedelmi Kamara júniusban közzétett felmérése szerint a német vállalkozások több mint 60 százaléka a bürokratikus akadályokat – például a protekcionista intézkedéseket és a közbeszerzési szabályokat – nevezte meg az országban való működés legnagyobb akadályaként.
Scholz szombaton Vasco da Gama kikötővárosában folytatja útját, ahol meglátogatja a német haditengerészet két hajóját, amelyek a kínai figyelmeztetések ellenére 22 év óta először haladtak át a Tajvani-szoroson.
Scholz a német munkaerőhiányt is igyekszik enyhíteni
Becslések szerint Németország munkaerő-állománya a következő évtizedben hétmillió fővel csökken a népesség elöregedése miatt. Berlin a munkaerőhiányt képzett bevándorlókkal próbálná meg enyhíteni. Egy német gazdaságkutató intézet, az IWD szerint a munkaerőhiány idén már közel 50 milliárd euróba kerül a gazdaságnak. A tendencia megfordítására tett kísérletként Scholz kormánya enyhített a szakképzett munkaerőre vonatkozó bevándorlási szabályozáson.
Németország különösen fontos partnernek tekinti Indiát, amikor a szakképzett munkaerő migrációjáról van szó – mondta Hubertus Heil munkaügyi miniszter, aki a delegáció tagja lesz.
A másik oldalon Modira nagy nyomás nehezedik, hogy több munkahelyet teremtsen a fiatalok számára, akik az ország 1,4 milliárdos lakosságának több mint felét teszik ki. Kormánya már több mobilitási megállapodásról is tárgyalt más, elöregedő társadalmakkal küzdő országokkal.
Jelenleg 137 ezer indiai dolgozik Németországban, a kormány számításai szerint az országnak évente mintegy 400 ezer migráns munkavállalóra van szüksége ahhoz, hogy stabilan tartsa a munkaerőpiacát.
Egy háborúzó ország nem lehet a NATO tagja, ezért nincs napirenden Ukrajna meghívása a szövetségbe – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár, számolt be az rbc.ua hírportál a ZDF német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Scholz emlékeztetett arra, hogy a NATO a vilniusi és a washingtoni csúcson döntött Ukrajna csatlakozásának kilátásairól, és véleménye szerint „jelenleg nincs szükség ezen túlmenően semmilyen új döntésre”. „Egy háborúban álló ország nem válhat a NATO tagjává. Ezt mindenki tudja, ebben nincs nézeteltérés. A NATO-ban pedig a meghívásokat általában elég gyorsan a tagsághoz kötik” – hangsúlyozta.
A német kancellár azt is elmondta, hogy az Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót tekintve megfontolt fellépésekre van szükség, amelyek egyrészt garantálják Kijev támogatását, másrészt biztosítják, hogy ez ne fajuljon Moszkva és a NATO közötti háborúvá. „Itt nagyon világosan kifejezem az álláspontomat, és ezen nem fogok változtatni” – mutatott rá Olaf Scholz.
A látogatás fordulópontot jelenthet a kétoldalú kapcsolatokban.
Olaf Scholz, Németország kancellárja munkalátogatáson tartózkodik Isztambulban, ahol a török elnökkel találkozik. A találkozón a közel-keleti háborúról és a migrációról tárgyalnak. Néhány órával korábban Törökország részvétét fejezte ki a Hamásznak vezetője, Jahja Szinvár meggyilkolása miatt – írta meg a welt.de.
Olaf Scholz német kancellár Isztambulban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A TRT török állami műsorszolgáltató szerint a két politikus Erdogan Besiktas városrészben lévő irodájába vonult vissza konzultációra. A török kommunikációs igazgatóság szerint a megbeszélés témái között szerepelt a migráció és a közel-keleti háború.
A látogatás fordulópontot jelenthet a kétoldalú kapcsolatokban. Berlin különösen Ankara támogatását kéri a török állampolgárok kitoloncolásának megkönnyítése érdekében.
Törökország viszont reméli, hogy az Eurofighter vadászrepülőgépek tervezett beszerzésével kapcsolatban előrelépés történik. A NATO-partner Scholz egy másik kérdésben is segítségére lehet, hiszen Törökország jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Ezzel szemben a Közel-Kelet kérdése konfliktuspotenciált rejt magában.
A külügyminiszter vádakat emel Izrael ellen
Eközben Hakan Fidan török külügyminiszter Isztambulban azzal vádolta Izraelt, hogy háborúba akarja keverni Iránt. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „folyamatosan új frontokat nyit a térségben” és „megpróbálja belerángatni Iránt ebbe a háborúba” – mondta Fidan szombaton iráni kollégájával, Abbasz Araghcsival tartott közös sajtótájékoztatóján.
„Izrael agresszív álláspontja törvényes lépésekre kényszeríti Iránt” – folytatta Fidan. Nem részletezte, hogy ez mit jelenthet. A török külügyminiszter figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a háború egész térségre való átterjedésének kockázatát.
Araghcsi „nagyon aggasztónak” nevezte a libanoni harcok közelmúltbeli fokozódását. Azt mondta: „A háború lehetősége a régióban mindig komoly, és a cionista rezsim kivételével senki sem akarja, hogy ez megtörténjen”. Irán „csökkenteni akarja a feszültséget, de […] minden forgatókönyvre felkészültünk”.
Mint erről már korábban beszámoltunk, Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök az Ukrajnának nyújtott további támogatásokról és Zelenszkij elnök győzelmi tervéről tárgyalt pénteken Berlinben – számolt be szombaton az Ukrajinszka Pravda hírportál a német kormány honlapján közzétette sajtóközleményre hivatkozva.
A jelentés szerint a közlemény megállapította: „A vezetők elítélték Oroszország jelenleg is zajló agressziós háborúját Ukrajna ellen, megvitatták a terveiket, hogy Ukrajnának további biztonsági, gazdasági és humanitárius segítséget nyújtsanak, beleértve a befagyasztott orosz eszközökből származó rendkívüli bevételek felhasználását.”
A felek megvitatták Zelenszkij elnök győzelmi tervét is. Megerősítették eltökéltségüket, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát az igazságos és tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseiben, amelyek a nemzetközi jogon, ezen belül az Egyesült Nemzetek Alapokmányán, valamint a szuverenitás és a területi integritás tiszteletén alapulnak – áll a közleményben
Joe Biden és Olaf Scholz megerősítette Kijev támogatását. A kancellár azonban nem akarja, hogy a szövetség az ukrajnai háború részesévé váljon.
Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök péntek délután zárt ajtók mögött tárgyalt egymással a berlini kancellári hivatalban az ukrajnai háborúról és a közel-keleti helyzetről, de előtte megerősítették eddigi álláspontjukat újságírók előtt.
A német kancellár a Deutsche Welle tudósítása szerint megismételte: „A lehető leghathatósabban támogatjuk Ukrajnát, ugyanakkor ügyelünk arra, hogy a NATO ne váljon a háború részesévé, a háború ne váljon még nagyobb katasztrófává” – jelentette ki.
Addig fogunk Ukrajna mellett állni, amíg szükséges – folytatta. „Vlagyimir Putyin elszámította magát. Együtt elkötelezettek vagyunk egy erős NATO mellett, amely a szövetség területének minden négyzetcentiméterét megvédi. Szövetségünk minden tagja számíthat rá” – hangsúlyozta Scholz.
Biden dicsérte Németországot
Az amerikai elnök, Biden dicsérte Scholzot, amiért válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára alapvetően megváltoztatta Németország régóta fennálló elvét, amely szerint nem küld vagy ad el fegyvereket konfliktusövezetekbe. A kancellár az elnök szavai szerint „vezetői képességről és bölcsességről tett tanúbizonyságot, hogy felismerte, hogy ez a háború fordulópontot jelent az európai történelemben, és elhatározta, hogy cselekszik”.
Üdvözölte azt is, hogy Németország a védelmi kiadásait a NATO által kitűzött , a GDP 2 százalékát kitevő célértékre emelte. Biden megígérte, hogy az Egyesült Államok, Németország és Európa többi része továbbra is fokozni fogja az ukrán hadsereg és infrastruktúra támogatására irányuló erőfeszítéseket, és a befagyasztott orosz erőfeszítések értékének felszabadításával segíteni fogja Kijev talpra állását.
Tudom, hogy nagy az ár, de eltörpül ahhoz képest, hogy mennyibe kerül egy olyan világban élni, ahol a diktátorok egyszerűen elvehetik, amit akarnak – fogalmazott.
Németország Amerika egyik legfontosabb szövetségese
Biden kiemelte, hogy Németország az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese, Európa és a világ stabilitása „a szoros amerikai–német kapcsolatoktól” függ. Biden a tárgyalás előtt átvette Frank-Walter Steinmeier elnöktől a legmagasabb német kitüntetést, a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének nagykeresztjét, amelyet kizárólag államfők kaphatnak meg. Az amerikai elnök Németország, Európa és a transzatlanti szövetség támogatásával érdemelte ki a megtiszteltetést.
