Nagyon súlyos a helyzet az ukrajnai hadszíntéren, a frontvonal nem sokat változott az ukrán fegyveres erők ellentámadásának kezdete óta, de az orosz csapatok jelentős veszteségeket szenvednek mind a személyi állományt, mind a felszerelés tekintve – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a brüsszeli sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg kérdésre válaszolva, hogy hogyan néz ki a helyzet az ukrajnai fronton, és mire dó a NATO a zsákutcából való kilábalás érdekében, azt mondta, hogy a helyzet nagyon nehéz. „Intenzív harcokat látunk. Nagyon nehéz a helyzet a frontvonalon. Főleg keleten. Sok áldozatot látunk. És a harcok legintenzívebb időszakait a háború kezdete óta az elmúlt hónapokban és hetekben. És eközben a frontvonal nem változott jelentősen. Vagyis különbséget kell tenni aközött, hogy a frontvonal nem mozog, és a között, hogy intenzív harci műveletek zajlanak” – magyarázta.
A NATO-főtitkár hozzátette: a szövetséget és a partnerországokat „igazán lenyűgözi az ukrán fegyveres erők bátorsága és hozzáértése, valamint az a képességük, hogy az orosz védelmi vonal mögé csapnak le a megszállt területeken”. „Természetesen az ukrán fegyveres erők katonai eredményeit a haladás mértékével, de az ellenség által elszenvedett veszteségekkel is értékelni lehet. A frontvonal nem sokat változott. De úgy is, ha az orosz csapatok jelentős mértékben szenvednek veszteség mind a személyi állomány, mind a képességek tekintetében, akkor ez jelentős eredmény, és az ukránok visszaszorították az orosz Fekete-tengeri Flottát is. És ez nagy eredmény” – hangsúlyozta Stoltenberg.
[type] => post
[excerpt] => Nagyon súlyos a helyzet az ukrajnai hadszíntéren, a frontvonal nem sokat változott az ukrán fegyveres erők ellentámadásának kezdete óta, de az orosz csapatok jelentős veszteségeket szenvednek mind a személyi állományt, mind a felszerelés tekintve ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1701103920
[modified] => 1701099919
)
[title] => Stoltenberg: Nagyon nehéz a helyzet az ukrán hadszíntéren
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=96471&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 96471
[uk] => 96481
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 85418
[image] => Array
(
[id] => 85418
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[original_lng] => 30848
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1701104215:3
[_thumbnail_id] => 85418
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3738
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508242517000
[_oembed_db916036df1972838b25a601091f1634] =>
[_oembed_time_db916036df1972838b25a601091f1634] => 1747248365
[_oembed_3fa660b2a726c5fad26d3f0f2890c4b7] =>
[_oembed_time_3fa660b2a726c5fad26d3f0f2890c4b7] => 1750098390
[_oembed_b7aa4cee416f0c87974636afa1aec349] =>
Russia continues to escalate its terror, launching another barrage of hundreds of drones and missiles, damaging residential areas, killing and injuring civilians.
Western cities of Chernivtsi, Lviv, and Lutsk suffered a particularly horrible attack, other regions were also hit.… pic.twitter.com/hLJFe03xqL
A NATO-tagországok külügyminiszterei a november 28-29-i találkozójukon ajánlásokat fogalmaznak meg Ukrajnának a szövetséghez való csatlakozásra vonatkozóan, az ország a reformok végrehajtása után lesz a NATO tagja – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „A szövetségesek egyetértenek abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. A NATO-Ukrajna találkozón megegyezünk az ukránoknak szóló reformjavaslatokról, mivel továbbra is támogatjuk Kijevet a NATO-tagság felé vezető úton.”
Ebben a hónapban Németország és Hollandia vállalta, hogy 10 milliárd eurót ad Ukrajnának, és szövetségesei közül az Egyesült Államok és Finnország, további forrásokat küld légvédelemre és lőszerre, hogy az ukránok megvédjék a városaikat az orosz támadásoktól – vázolta a NATO-főtitkár. „Svédország jövőbeli NATO-csatlakozása mindannyiunkat biztonságosabbá teszi, és felszólította Törökországot és Magyarországot, hogy fejezzék be a ratifikációt” – tette hozzá.
Mint Stoltenberg megjegyezte, a NATO-szövetségesek figyelemmel kísérik és végrehajtják az Ukrajnával és a NATO-tagsággal kapcsolatos döntéseiket, amelyeket az idén júliusban Vilniusban tartott csúcstalálkozón hoztak. „Három fontos döntést hoztunk. Mindenekelőtt lerövidítettük Ukrajna tagsághoz vezető útját egy kétlépcsős folyamatról egylépcsősre, megszüntettük a tagsági akcióterv követelményét Ukrajnára vonatkozóan, így ez a lépés már megtörtént” – emlékeztetett.
Másodszor, folytatta a főtitkár, létrejött a NATO-Ukrajna Tanács, amely egy olyan fontos testület, amelyben Ukrajna és az összes NATO-szövetséges egy asztalnál találkozik azonos jogokkal és kötelezettségekkel, és ez egy olyan testület, amelyben „döntéseket lehet hozni együtt”.
Mint Stoltenberg megjegyezte: harmadszor, az ukrán és a NATO-erők közötti teljes műveleti interoperabilitást biztosító programról állapodtak meg, amely elősegíti Ukrajnának a Szövetséghez való közelítését. „Emellett persze az is, hogy a NATO-szövetségesek F–16-osokat, harckocsikat, tüzérséget szállítanak, kiképzést biztosítanak. Mindez nagyon praktikus azt tekintve, hogy Ukrajna közelebb kerüljön a NATO-hoz, mert egyre inkább képesek együtt cselekedni és együttműködni a NATO- katonákkal, a NATO doktrínáira és kiképzési eljárásaira alapozva” – mutatott rá a NATO-főtitkár.
Koszovói haderejének tartós növelését mérlegeli a NATO – jelentette be Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára hétfőn Pristinában.
A NATO-főtitkár szerint a nyugat-balkáni haderő létszámának a növelése segítene a térségbeli feszültségek kezelésében. „Azt vizsgáljuk, hogy szükség van-e a haderő tartósabb növelésére annak érdekében, hogy ez (a koszovói helyzet) ne csússzon ki az irányítás alól, és ne hozzon létre újabb erőszakos konfliktust Koszovóban vagy a tágabb régióban” – magyarázta.
A NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR létszámát októberben ezer fővel megnövelték.
„A döntés a koszovói rendőrséget ért szeptember 24-i erőszakos támadás, illetve a térségben megnövekedett feszültségek miatt született.
Ez észszerű lépés annak érdekében, hogy a KFOR biztosítsa a kellő erőt, képességet és rugalmasságot küldetésének teljesítése érdekében” – indokolta a lépést a KFOR.
Szeptember 24-én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj Észak-Koszovóban, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek.
Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.
A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.
Jens Stoltenberg hétfőn Pristinában a szeptemberi támadás elkövetőinek felkutatását és felelősségre vonását sürgette. Mint mondta: fontos, hogy az elkövetők szembesüljenek a következményekkel, hogy a májusihoz és a szeptemberihez hasonló erőszakos cselekmények ne ismétlődhessenek meg.
A NATO főtitkára leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség támogatja a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet, a térség stabilitása és békéje ugyanis nem kerülhet veszélybe. A KFOR az 1999-es jugoszláviai NATO-csapások lezárását követően jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján.
Az akkor mintegy 50 ezer fős kontingens feladata az volt, hogy biztosítsa a koszovói ENSZ-adminisztráció számára a biztonságos környezetet. 2008-ban Koszovó függetlenné vált Szerbiától, a KFOR azonban az azóta is fel-fellobbanó zavargások miatt a helyszínen maradt. Jelenleg 27 ország több mint 4500 katonája teljesít Koszovóban szolgálatot.
Aggodalmának adott hangot Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Szarajevóban, nyugat-balkáni körútjának első állomásán a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései, valamint amiatt, hogy Oroszországnak jelentős befolyása van Bosznia-Hercegovinára.
A NATO-főtitkár – akit a legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba idézett – a boszniai kormány küldöttségével folytatott tárgyalást követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott: nagyon aggasztja a boszniai szerbek elszakadást pártoló retorikája, de az országban tapasztalható jelentős külföldi, főként orosz befolyás is. E két tényező alááshatja az ország stabilitását, és gyengítheti a reformokat – vélte.
Hozzátette: az ország vezetőinek egységesnek kell lenniük, és a fejlődésért kell dolgozniuk.
A NATO-főtitkár a kijelentéseivel arra utalt, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi két évtizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, mert szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen. Dodiknak ezért több olyan törvényt is sikerült elfogadtatnia, amelyek a boszniai Szerb Köztársaság függetlenné válását segítik elő.
Ezek között szerepelt például a szövetségitől független adó- és igazságügyi rendszer létrehozása. Emellett a boszniai szerbek a történelmi és kulturális kapcsolatokra hivatkozva nem akarják megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal, és ellenzik, hogy Bosznia-Hercegovina szankciókat vezessen be Moszkva ellen.
Jens Stoltenberg beszélt arról is, hogy szeretné, ha Szarajevó és a NATO kapcsolatai tovább mélyülnének, mert az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elkötelezett a térség biztonsága, stabilitása és az ország euroatlanti integrációja mellett. Mint mondta: minden országnak jogában áll külföldi beavatkozás nélkül eldönteni, hogy milyen biztonsági megállapodásokat köt.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát, mert ez nemzetbiztonsági érdeke – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az amerikai kongresszusi meghallgatásán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a NATO-főtitkárt az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásokról és az erről szóló vitáról kérdezték az Egyesült Államok Kongresszusában. Stoltenberg azt válaszolta: szerinte fontos, hogy minden szövetséges továbbra is ragaszkodjon a vilniusi csúcstalálkozón közösen elfogadott döntésekhez. „Minden állam- és kormányfő, minden NATO-szövetséges megígérte, hogy támogatja Ukrajnát, nemcsak azért, mert Putyin elnök győzelme tragédia lesz az ukránok számára, hanem azért is, mert veszélyes lesz ránk nézve is” – mutatott rá.
Ezzel kapcsolatban Stoltenberg hozzátette: orosz győzelem esetén az lenne az elképzelés, hogy amikor a tekintélyelvű vezetők katonai erőt alkalmaznak, amikor megsértik a nemzetközi jogot, ha megszállnak egy másik országot, megkapják, amit akarnak, és ez veszélyesebbé teszi a világot, a NATO-tagokat pedig sebezhetőbbé.
A NATO-főtitkár úgy vélte, minden NATO-szövetségesnek, így az Egyesült Államoknak is nemzetbiztonsági érdeke, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor ne nyerjen Ukrajnában. „És ezért vagyok biztos abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy a támogatások Ukrajna számára a szövetségesek részéről növekedni fognak.
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Sikeresek az ukrán csapatok támadásai az orosz haditengerészeti létesítmények ellen az ideiglenesen megszállt Krímben, ami arra kényszeríti a betolakodókat, hogy alternatív helyeket keressenek saját hadiflottájuk állomásoztatásához – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben az EU-külügyminiszterek tanácsülése utáni sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország bejelentette, miszerint Abháziában haditengerészeti katonai bázist kíván létrehozni, a főtitkár hangsúlyozta, hogy a NATO határozottan támogatja Grúzia területi integritását és szuverenitását, és nem tudja elfogadni, hogy Oroszország saját céljaira használja fel az ország elcsatolt területeit.
„Ez sérti Grúzia szuverenitását és területi integritását, és megmutatja, hogy Oroszország milyen messzire hajlandó elmenni a katonai céljai elérése érdekében Ukrajnában. De ez azt is mutatja, hogy az ukránok sikeresen támadták a Krím félszigeten lévő haditengerészeti létesítményeket, mert Oroszország keresi az alternatívát. Ez demonstrálja, hogy az ukránok milyen eredményeket értek el az orosz katonai flotta támadásával” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
Russia continues to escalate its terror, launching another barrage of hundreds of drones and missiles, damaging residential areas, killing and injuring civilians.
Western cities of Chernivtsi, Lviv, and Lutsk suffered a particularly horrible attack, other regions were also hit.… pic.twitter.com/hLJFe03xqL
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az észak-atlanti katonai szövetség számára nem jelent problémát, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök kapcsolatot tart a Hamásszal – nyilatkozta Stoltenberg a dpa német hírügynökségnek adott interjúban.
„Sosem egyszerű, ha a szövetségen belül különböző nézeteket képviselünk” – jelentette ki Stoltenberg, aki szerint az izraeli-palesztin konfliktus körül tapasztalható nyilvánvaló véleménykülönbségek ellenére a szövetségben a legtöbb alapelvet illetően egyetértés van, ugyanakkor a 31 tagú katonai szövetség megosztottságát tükrözi, hogy a gázai tűzszünetre felszólító határozatról eltérően szavaztak az államok képviselői az ENSZ Közgyűlésében.
A főtitkár leszögezte: a török elnök Hamásszal kapcsolatos megjegyzései nem befolyásolják a szervezet tevékenységét, mert a NATO soha nem játszott és feltehetőleg nem is fog szerepet vállalni ebben a konkrét konfliktusban, és nem is keresi az erre szolgáló alkalmat. A főtitkár emellett arra emlékeztetett: a szövetség legfőbb feladata a tagállamok területének megvédése.
Stoltenberg ugyanakkor hozzátette, hogy a legfőbb feladat most a konfliktus kiszélesedésének megelőzése.
Miközben a Hamászt terrorszervezetként tartják nyilván az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is, Erdogan „a hazájuk védelméért küzdő felszabadító csoportnak” nevezte a palesztin iszlamista terrorcsoportot az október 7-i támadás után.
Erdogan november elején jelentette be, hogy minden személyes kapcsolatot megszakít Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, mert „Netanjahu már nem olyan ember, akivel tárgyalni tudna.”
A török államfő ugyanakkor a palesztin ügy szószólójaként lépett fel, miközben Izraelt terrorista államnak bélyegezte a palesztinokkal szembeni fellépés miatt.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
A NATO tagállamai támogatják a „humanitárius szünetet” Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet között annak érdekében, hogy a segélyszállítmányok bejussanak az övezetbe – jelentette ki csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
„Tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, a civileknek pedig védelmet kell nyújtani” – közölte újságírókkal Stoltenberg Berlinben, nem sokkal Olaf Scholz német kancellárral tartandó egyeztetése előtt.
A főtitkár emellett figyelmeztetett arra is, nem szabad, hogy a gázai háború regionális konfliktussá szélesedjen: „Iránnak és a Hezbollahnak ki kell maradni a harcokból” – szögezte le.
Az ukrajnai háborúra kitérve a főtitkár hangsúlyozta a kijevi kormánynak nyújtott támogatások fontosságát Mint mondta: a fegyverszállítmányok segítségével az ukrán erők erősek lehetnek a fronton, ezáltal pedig erősek lesznek a tárgyalóasztalnál is.
Méltatta egyúttal Berlin e téren tett erőfeszítéseit, kiemelve, hogy az Egyesült Államok után Németország Ukrajna legnagyobb támogatója, példaként pedig kiemelte a kijevi kormánynak küldött légvédelmi rendszert.
„E hozzájárulások segítenek Ukrajnának, hogy megvédje szabadságát, és hozzájárulnak Európa biztonságához” – fogalmazott.
A főtitkár leszögezte, Oroszország immár „biztonsági fenyegetést jelent” Európára nézve, emlékeztetve arra, hogy a moszkvai kormány májusban felmondta az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést (CFE), arra hivatkozva, hogy a megállapodás mára elavult, és új szabályozásra van szükség. A felmondás hivatalosan kedden lépett életbe.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia a régió biztonságának teljes körű szavatolása érdekében – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követően.
A biztonság szavatolása szempontján fontos lenne, hogy Svédország minél hamarabb a NATO tagjává válhasson, az észak-európai ország már minden ehhez szükséges kötelezettségvállalását teljesítette – jelentette ki Stoltenberg.
Hangsúlyozta, hogy Svédország NATO-csatlakozásával a szövetség erősebbé válik, ezért is üdvözli a magyar köztársasági elnök támogató szavait a svéd csatlakozást illetően, amelyeket reményei szerint a magyar parlament ratifikációja követ.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: folytatni kell Kijev támogatását, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. A támogatás elapadása ugyanis „tragédia lenne” az ukrajnaiak számára, Oroszország győzelme pedig fenyegetést jelentene a szövetségeseknek.
Szavai szerint egy esetleges orosz győzelem azt az üzenetet hordozná, hogy az erő alkalmazása, a nemzetközi jog megsértése, illetve egy másik ország elfoglalása esetén a győztes azt tehet, amit akar, ez pedig sebezhetővé tenné a katonai szövetséget – írja az MTI.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Az Izrael és a Hamász közötti háború nem gyengítheti Ukrajna szövetségesei részéről a támogatását, mert az országnak fegyverekre van szüksége jó minőségben és nagy mennyiségben – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Amerika Hangja rádiónak, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „Továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát. Ez több fegyvert jelent. És ezt azért mondom, mert békét akarok Ukrajnában. Putyin elnök ma megállíthatja a háborút, ha abbahagyja szomszédja támadását. Ukrajnának nincs ilyen lehetősége. Ha Ukrajna abbahagyja a védekezést, megszállják. És a megszállás nem béke.”
A NATO-főtitkár hozzátette: az a kitartás és bátorság, amellyel az ukránok harcolnak, nem állítja meg a bombákat, és nem hárítja el a rakétákat. „Ez az, amit a fegyverek csinálnak. Minőség és mennyiség. Tankok, légelhárító rakéták, vadászgépek és lőszerek” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Izrael és a Hamasz közötti háború nem gyengítheti Ukrajna szövetségesei részéről a támogatását, mert az országnak fegyverekre van szüksége jó minőségben és nagy mennyiségben – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1698844380
[modified] => 1698842297
)
[title] => Ukrajnának továbbra is fegyverekre van szüksége jó minőségben és nagy mennyiségben – Stoltenberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=94034&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 94034
[uk] => 94038
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 94035
[image] => Array
(
[id] => 94035
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg.jpg
[original_lng] => 16488
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1698835438:8
[_thumbnail_id] => 94035
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3246
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5aa634f8ab9f953a0a3a1a9d26d773f9] =>
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
