Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének ukrajnai különmegbízottja szerint Ukrajna kész átadni Oroszországnak az általa elfoglalt területeket de facto, ugyanakkor de jure nem – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál Kellogg Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Kellogg a múlt héten Londonban megtartott, európaiak és ukránok részvételével zajló találkozó részleteiről beszélt. „22 konkrét feltételünk volt, és beleegyeztek. Amit akarnak. Amit megkaptak” – jegyezte meg. „Az első dolog, amit akarnak, egy átfogó és állandó tűzszünet, amely békemegállapodáshoz vezet. Úgy értem, egy átfogó tengeri, légi és szárazföldi infrastruktúrára vonatkozó, legalább 30 napra” – mondta, megjegyezve, hogy ez a 30 nap azért fontos, mert segít megállítani a gyilkosságokat, és Donald Trump ezt szeretné elérni.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Steve Witkoff, Trump különmegbízottja moszkvai találkozóival, illetve Oroszország azon kívánságával kapcsolatban, hogy megkapja az Ukrajnától elfoglalt területeket, Kellogg megjegyezte, hogy Ukrajna beleegyezett a területi engedményekbe, de „nem de jure, állandó jelleggel, hanem de facto” – a jelenlegi helyzetnek és a harcok tényleges térképének megfelelően.
„Az ukránok készek feladni az oroszok által megszállt területeket, de nem de jure, azaz örökre, hanem de facto, mert az oroszok ténylegesen elfoglalták ezt a földet. Ebbe beleegyeztek… És ezt a múlt héten mondták nekem. Tudják, hogy amikor tűzszünet jön létre, mindkét fél a jelenlegi álláspontjánál marad. Erre fel vannak készülve” – jegyezte meg Keith Kellogg.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Keir Starmer brit miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Ukrajnában nyárra kihirdethetik a tűzszünetet – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a brit kormányfő The Telegraph című brit lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a brit miniszterelnök reményét fejezte ki és megismételte a felhívását, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciákat ad a béke megfigyelésére Ukrajnába telepítendő brit és más nyugati erőknek. Kiemelte azt is, hogy az ukrajnai tűzszünetnek hosszú távúnak és minden fél számára elfogadhatónak kell lennie. „Tűzszünetnek kell lennie olyan feltételekkel, amelyeket minden fél el tud fogadni, beleértve Ukrajnát is, és hosszú távú tűzszünetnek kell lennie. Amit nem akarok látni, az az ideiglenes tűzszünet, mert meg vagyok győződve arról, amennyire csak lehetséges, ez egyszerűen lehetőséget és eszközöket hagyna Oroszországnak arra, hogy a jövőben újra visszatérjen. Ezt megtették korábban is, és nem kételkedem” – tette hozzá.
Starmer ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajnának lehetőséget kell adni az Oroszországgal kötött békemegállapodás feltételeinek meghatározására, és követeli, hogy Moszkva járuljon hozzá a „feltétel nélküli tűzszünethez”. „A tárgyalások intenzív szakaszában vagyunk. Végső soron mindig arra emlékeztetek, hogy Ukrajnának kell döntenie ezekről a kérdésekről – nem másoknak kell dönteniük Ukrajna nevében. Ezt Ukrajnának kell eldöntenie. Oroszországnak pedig tárgyalóasztalhoz kell ülnie ehhez a feltétel nélküli tűzszünethez” – mondta.
A brit kormányfő szintén nem volt hajlandó támogatni az Egyesült Államok azon terveit, hogy hivatalosan is elismerje a Krím-félszigetet oroszként, amiről a média a békemegállapodás egyik feltételeként számolt be. „Nem én döntök. Ez a megbeszélések része” – tette hozzá Keir Starmer.
A The Telegraph értesülései szerint Keir Starmer továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Amerika biztonsági garanciákat adjon a „hajlandóak koalíciója” számára, amelynek keretében a nyugati csapatok Ukrajna területére fognak bemenni.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Another IAEA-brokered local ceasefire is now in effect to enable restoration of the 330 kV backup power supply to the Zaporizhzhya Nuclear Power Plant.
Ukraine has repeatedly stated that we are ready for symmetrical steps. We proposed a ceasefire during the Easter holidays this year and will act accordingly. People need an Easter free from threats and real movement toward peace, and Russia has a chance not to return to strikes…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 9, 2026
A londoni tárgyalások során Ukrajna európai partnereivel közösen kidolgozta az Oroszország elleni háború megoldási tervének saját változatát, amit már átadott az Egyesült Államoknak – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Kijev ötpontos követeléscsomagjáról részletes tájékoztatást kapott a The Telegraph, „ami azt mutatja, hogy a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is komoly különbségek vannak a héten megjelent hétpontos amerikai tervvel”. „A követelések középpontjában az áll, hogy a Krímet – Vlagyimir Putyin kremli vezér csapatai által 2014-ben annektált ukrán területet – hivatalosan ne ismerjék el orosz területként” – áll a cikkben.
Az Ukrajna által előterjesztett követelések részleteit egy ötpontos terv tárta fel, amely Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint már Trump asztalán van. „Az amerikai javaslat után más dokumentumok is megjelentek, és úgy gondolom, hogy ma ez a formátum, ez a dokumentum Trump elnök asztalán van. Bármi, ami ellentmond értékeinknek vagy alkotmányunknak, nem lehet része semmilyen megállapodásnak” – mondta Zelenszkij.
A The Telegraph által látott követelések dossziéja egyértelművé teszi, hogy Ukrajna azt reméli, hogy hatékonyan megszünteti az orosz szuverenitás bármely formális nemzetközi elismerését a Krím-félszigeten vagy más megszállt területeken.
Az első és a második pont arra összpontosít, hogy a békemegállapodásokat „nemzetközi jogon, nem pedig kapituláción alapulóként” fogalmazzák meg, különös tekintettel a lehetséges kínai invázióra Tajvanon. Hangsúlyozzák az egyértelmű „biztonsági garanciák” fontosságát is, mint minden olyan leendő békemegállapodás árát, amelyben Ukrajna területet engedne át Oroszországnak, akár ideiglenesen is” – állítottak az újságírók.
A harmadik pont „kísérlet arra, hogy elvegyék a tárgyalások irányítását Trumptól, és visszahelyezzék Ukrajnát a békefolyamat középpontjába”.
A negyedik pont figyelmeztetésül szolgál mind az Egyesült Államoknak, mind a NATO-nak arra vonatkozóan, hogy ha Oroszország ellenőrizni tudja a Krímet, az nemcsak Ukrajnát, hanem a fekete-tengeri szövetségeseit – Törökországot, Romániát és Bulgáriát – is támadásokkal fenyegeti.
Az ötödik és egyben utolsó pont egyértelművé teszi, hogy Oroszország nem használhatja fel a megállapodást Ukrajna fegyveres erői vagy védelmi-ipari bázisa méretének a korlátozására.
Donald Trump amerikai elnök úgy véli, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás részeként a Krímet oroszként ismerik el, szerinte ezt Volodimir Zelenszkij elnök is megérti – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Trumpnak a The Time magazinnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Trumpot arról kérdezték, hogy elfogadható lenne-e számára, ha a Krímet és Ukrajna négy, Oroszország által részben megszállt régióját átengednék Moszkvának. Az amerikai elnök megjegyezte, hogy „csak a Krímről kell beszélnünk, mert mindig róla beszélnek”. „A Krím Oroszországnál marad. Zelenszkij pedig megérti ezt, és mindenki megérti, hogy ez már régóta velük van” – mondta.
Az amerikai elnök hozzátette: a félsziget elfoglalására Barack Obama elnöksége idején került sor. Azt is állította, hogy Oroszország „nem szállta volna meg a Krímet”, ha akkoriban ő lett volna az elnök, és a teljes körű háborút „Obama háborújának” nevezte.
„Nos, a Krím az oroszokhoz került. Barack Obama adta oda nekik, nem én. Tekintettel erre, visszavehetik (az ukránok – a szerk.)? Ott tartották az oroszokat. Sok éven át ott voltak a tengeralattjáróik minden olyan időszak előtt, amiről beszélünk. A Krím félszigeten élők többnyire oroszul beszélnek. De ezt Obama tette. Ezt nem Trump tette” – mondta az amerikai elnök.
Donald Trump elnök kormánya egy olyan megállapodási tervet mutatott be Kijevnek, amely Moszkva számára nagyon kedvező feltételeket tartalmaz, az Európai Unió számára azonban elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok elismerje Oroszország szuverenitását a félsziget fölött, hogy megtagadja Ukrajna NATO-csatlakozását – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság megjegyezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök nem volt hajlandó elismerni Oroszország szuverenitását a 2014 óta elfoglalt területek felett. Trump kifogásolta Zelenszkij álláspontját, és azt „nagyon károsnak” és „lázítónak” nevezte a béketörekvésekre nézve. „Békét érhet el vagy még három évig harcolhat, mielőtt elveszíti az egész országot” – írta az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán.
Washington azon ajánlata, hogy elismeri Moszkva Krím feletti ellenőrzését, megsértve az elfogadott NATO-politikát, talán a legnagyobb engedmény, amit Moszkvának tett az elmúlt hónapokban a megegyezésre törekvő rohanásban – írta a Financial Times.
A Trump-kormányzat Ukrajna NATO-tagságát is kizárta, ami egy régóta fennálló orosz követelés. Míg Moszkvát nagylelkűen bátorították, Kijevet nyomásnak és fenyegetéseknek vetették alá. Keveset ajánlottak neki cserébe azért, hogy feladja a területét – jegyezte meg a brit lap.
Nyugati kormánytisztviselők azt mondták az FT-nek, hogy az európai fővárosok nem hagynak jóvá semmilyen amerikai lépést, amely a Krím félszigetet oroszként ismerné el, sem nyomásgyakorlást Kijevre, hogy egyetértsen vele, és fenntartották azt a régóta fennálló álláspontot, hogy nem fogadnak el semmit Ukrajna szuverenitásának a rovására. „A Krím Ukrajna” – mondta Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője.
Az európaiak számára elfogadhatatlan az a gondolat, hogy elismerjék a Krím annektálását – 1945 óta az első katonai erővel elfoglalt területet Európában –, mert aláásná a szabályokon alapuló rendet, amely generációkon keresztül fenntartotta a békét a kontinensen. „A Krím félsziget és a NATO-tagságra vonatkozó jövőbeli törekvések vörös vonalak számunkra” – mondta egy másik magas rangú EU-diplomata, hozzátéve, hogy „nem adhatjuk fel őket”.
Még ha az Egyesült Államok egyoldalúan cselekszik is, jutalmazza az orosz agressziót, és arra ösztönzi Moszkvát, hogy érvényesítse követeléseit Grúziában és Moldovában, és fenyeget más volt szovjet országokat, például a balti államokat, amelyek egyszerre NATO- és EU-tagok.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Donald Trump elnök kormánya egy olyan megállapodási tervet mutatott be Kijevnek, amely Moszkva számára nagyon kedvező feltételeket tartalmaz, az Európai Unió számára azonban elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok elismerje Oroszország szuvereni... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1745508900 [modified] => 1745497737 ) [title] => Trump ukrajnai megállapodásának két pontja kategorikusan elfogadhatatlan az EU számára – FT [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148704&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 148704 [uk] => 148715 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 148705 [image] => Array ( [id] => 148705 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg [original_lng] => 27031 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1745490571:3 [_thumbnail_id] => 148705 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2877 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1271483862001 [_oembed_744f5a754f7f3a400bc51bade77be714] =>
With SAFE we are producing the capabilities Europe needs most.
We will focus on pan-European projects from drones, cyber defence and air defence systems.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárását célzó bármely békemegállapodásnak tartalmaznia kell Ukrajna területi integritásának megőrzését, közölte Emmanuel Macron francia elnök hivatala, írta az AFP-re hivatkozva a The Guardian.
„Ukrajna területi integritása és európai törekvései nagyon erős követelések az európaiakkal szemben”, szögezte le Macron.
A nyilatkozat azt követően hangzott el, hogy J. D. Vance amerikai alelnök azt javasolta, hogy Ukrajnának és Oroszországnak „fel kell adnia a jelenleg birtokolt területek egy részét”.
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Norway joins France's nuclear umbrella initiative, becoming the 9th European ally in Macron's forward deterrence plan as NATO members race to boost self-defense amid Russia concerns and Trump's push for… #NATO#EuropeanDefense#NuclearDeterrence#Trumphttps://t.co/FSdvtbD5sg
— @GlobalRightWatch (@AutonomusRepost) June 2, 2026
A Trump-kormányzat úgy véli, hogy Ukrajna de facto beleegyezhet abba, hogy területének 20%-át átadja az orosz megszállóknak a Moszkvával kötendő esetleges békemegállapodás részeként – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The New York Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság azt írta, hogy noha a potenciális béke/fegyverszünet feltételei még mindig nem eldöntöttek, mivel Kijev és Moszkva „belső megbeszéléseket folytat a tervről”, a Trump-adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője azt mondta a lapnak, hogy a háború leállítása és a tűzszünet megkötése esetén belefoglalhatják az európai erők Ukrajnában való bevetését.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy ezen a héten nyilvánosságra hozza az Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos béketervének tartalmát. Ez magában foglalhatja az európai csapatok ukrán területre való beküldését a javasolt tűzszünet érvényre juttatása érdekében.
Washington azt várja Kijevtől és Moszkvától, hogy reagáljanak a békemegállapodásra, miután az amerikai vezető múlt pénteken azzal fenyegetőzött, hogy véget vet az Egyesült Államok részvételének a tűzszüneti tárgyalásokon, miután több hónapig tartó megbeszéléseket folytattak mindkét féllel.
„A következő három napban teljes körű tájékoztatást adok önöknek” – mondta Trump április 21-én újságíróknak. Ugyanakkor hozzátette, hogy „a trükkös rész az, hogy hogyan néznek ki a biztonsági erők” – mi „rugalmassági erőknek” hívjuk őket” – mondta a tisztviselő a kiadványnak. Hozzátette, hogy „a rugalmasság ereje része azoknak a biztonsági garanciáknak, amelyeket az ukránok akarnak, és reméljük, meg is fogják kapni”. Azt is megjegyezte, hogy egy külön békefenntartó erő is „terítéken” van a tűzszünet megfigyelésére, ami úgy nézne ki, mint egy oroszok, ukránok és egy harmadik, NATO-n kívüli ország „vegyes bizottsága”, amely figyelné a frontvonalat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy egyik fél sem lövöldöz – írta a The New York Post. Egy amerikai tisztviselő azt mondta az NYP-nek, hogy az Egyesült Államok is részt vehet, de nem szárazföldi erőként, hanem „pénzügyi erőként egy harmadik féllel együtt”.
A The Wall Street Journal című amerikai lap vasárnapi beszámolója szerint a javaslatban szerepelhet az is, hogy Washington „elismeri” a megszállt ukrán Krím félszigetet „orosz területként”. Az első Trump-adminisztráció még ellenezte a Krím orosz fennhatósága alá tartozásának „elismerését”. Mint minden más amerikai elnök az Ukrán félsziget 2014-es orosz megszállása óta.
„Bár a The New York Post nem tudta önállóan ellenőrizni ezeket az információkat, egy magas rangú adminisztrációs tisztviselő pénteken azt mondta, hogy Kijev az amerikai delegációval folytatott múlt heti tárgyalások során leginkább a megállapodás szárazföldi része miatt aggódott, arra hivatkozva, hogy Moszkva szuverén területként ismerte el Ukrajna oroszok által megszállt részeit” – írta az amerikai újság.
A Hamász csoport kijelentette, hogy kész szabadon bocsátani az összes fogságban maradt izraeli túszt. Cserébe a mozgalom egy átfogó békemegállapodás bevezetését követeli, amely magában foglalja a gázai háború befejezését, a palesztin foglyok szabadon bocsátását az izraeli börtönökből, és a lerombolt enklávé újjáépítését.
Ezt a Hamász egyik magas rangú képviselője, Khalil al-Hayya, a mozgalom tárgyalócsoportjának vezetője nyilatkozta televíziós beszéde során – írta a Reuters.
A Hamász közölte, hogy a továbbiakban nem fog beleegyezni az ideiglenes fegyverszünetbe vagy az ideiglenes megállapodásokba, azzal vádolva az izraeli kormányt, hogy az ilyen megállapodásokat fedezékként használja a gázai lakosság elnyomásának és éheztetésének folytatására.
„Netanyahu és kormánya a részleges megállapodásokat fedezékként használja politikai programjuk végrehajtására – folytatva a megsemmisítő háborút, még izraeli foglyok élete árán is”, jelentette ki al-Hayya.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Nem reális, hogy az ukrajnai háború igazságos módon érhet véget – vélekedett Zoran Milanovic horvát államfő kedden Zágrábban, Andrzej Duda lengyel elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján az MTI szerint.
Milanovic kijelentette: Horvátország hűséges a NATO-szövetségeseihez, de ezen túl minden más „hideg és ismeretlen világ”, ezért csak megfigyel, és nem avatkozik bele a folyamatokba. Rámutatott: Lengyelország is bejelentette, hogy nem küld katonákat a NATO Ukrajnát támogató missziójába, amit – mint mondta – ő már régóta hangsúlyoz a horvát katonák esetében.
Európának többet kell költenie fegyverekre – foglalt állást.
Andrzej Duda jelezte: Varsó azt szeretné, ha az ukrajnai háború igazságos és tartós békével érne véget, továbbá úgy értékelte: kulcsfontosságú az európai védelem, illetve a fegyvergyártási kapacitások megerősítése. A lengyel államfő utalt azokra az orosz híresztelésekre, melyek szerint a NATO meg akarja támadni Oroszországot és Fehéroroszországot. Ezt a retorikát „szovjet típusú” megfélemlítésnek nevezte. „Ha valaki támad, az Oroszország, civileket és lakott településeket bombáz” – fogalmazott.
Duda megköszönte Horvátországnak, hogy katonákat küldött a NATO lengyelországi kontingensébe, valamint megkérte Milanovicot, hogy idővel növeljék a horvát katonák számát, mert a szövetség szerinte így tudja megmutatni jelenlétét. Ugyanakkor felajánlotta a lengyel határőrség segítségét Horvátország határainak hatékony védelmében az illegális migráció elleni küzdelem segítésére.
[type] => post [excerpt] => Nem reális, hogy az ukrajnai háború igazságos módon érhet véget – vélekedett Zoran Milanovic horvát államfő kedden Zágrábban, Andrzej Duda lengyel elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján az MTI szerint. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1744801920 [modified] => 1744778020 ) [title] => A horvát elnök szerint nem reális az igazságos béke az orosz–ukrán háborúban [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=147804&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 147804 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 147805 [image] => Array ( [id] => 147805 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/milanovic.png [original_lng] => 473830 [original_w] => 984 [original_h] => 497 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/milanovic-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/milanovic-300x152.png [width] => 300 [height] => 152 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/milanovic-768x388.png [width] => 768 [height] => 388 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/milanovic.png [width] => 984 [height] => 497 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/milanovic.png [width] => 984 [height] => 497 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/milanovic.png [width] => 984 [height] => 497 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/milanovic.png [width] => 984 [height] => 497 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1744767220:12 [_thumbnail_id] => 147805 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1563 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 862485051002 [_oembed_a07a9bef0dab37c70840e75c57c8fed9] => [_oembed_time_a07a9bef0dab37c70840e75c57c8fed9] => 1756471571 [_oembed_65f39487978d89347d1918ef04197098] =>
HISTORIC PEACE BETWEEN THAILAND & CAMBODIA.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Ukrajna NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan folyamat, azonban nem szabad az orosz-ukrán háborút lezáró esetleges békemegállapodásához kötni – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár az Odesszában adott televíziós interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a főtitkár arról biztosított, hogy Ukrajna NATO-tagsága minden megbeszélés ellenére továbbra is a szövetség napirendjén van. „Igen, feltétlenül. Ez volt a washingtoni csúcs eredménye: Ukrajna útja a NATO felé visszafordíthatatlan. És semmi sem változott” – mutatott rá.
Amikor Ruttét Donald Trump amerikai elnök szavairól kérdezték, hogy Ukrajna NATO-tagságának kérdése lezárult-e, megismételte: „Ukrajna útja visszafordíthatatlan”. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrajnai béke megteremtéséről szóló tárgyalásokat nem szabad a szövetséghez való csatlakozásához kötni. „Amikor azt mondtuk, hogy Ukrajna egy napon a NATO tagja lesz, nem ígértük meg, hogy ez egy békemegállapodás része lesz” – hangsúlyozta Mark Rutte.
