Oroszország Oresnyik (Mogyoróbokor) ballisztikus rakétával csapott le Ukrajna területén, ami a tesztelése volt – jelentette be csütörtök este Vlagyimir Putyin orosz diktátor az Oroszország népéhez intézett beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a diktátor elmondta, hogy Oroszország kombinált támadást intézett egy ukrán védelmi létesítmény ellen, válaszul az amerikai és brit fegyverek Oroszország elleni csapásaira. „Oroszország legújabb közepes hatótávolságú rakétarendszerét harci körülmények között tesztelték. Ebben az esetben a rakétát nem voltak ellátva nukleáris felszereléssel” – mutatott rá.
Putyin azt mondta, hogy a mai orosz rakétacsapás állítólag válasz volt arra, hogy Ukrajna nyugati partnerei engedélyezték, hogy csapást mérjen Oroszország területére. Szokásához híven kijelentette, hogy a világnak nincs eszköze az orosz Oresnyik rakéták ellen.
A partnerek engedélyt adtak Ukrajnának, hogy a fegyvereikkel csapjon le Oroszország területére, ezért Vlagyimir Putyin orosz diktátor átmenetileg „alámerülhet” – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának adott interjújában.
Mint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó megjegyezte, valószínűleg az orosz diktátor eltűnik, mint korábban Oroszország válságos pillanataiban.
Néhány nap múlva újra látni fogjuk, hogy az illető (Putyin – a szerk.) nem veszi fel a kapcsolatot. Mindig eltűnik valahová, ha válsághelyzet adódik. Szerintem elrejtőzik, és megpróbál nem a megszokott módon válaszolni a kihívásokra
Vlagyimir Putyin orosz elnök Indiába utazik – derült ki egy keddi sajtónyilatkozatból, amelyet utóbb a Bloomberg hírügynökség kérdésére a Kreml szóvivője is külön megerősített. A látogatás azért feltűnő, mert az orosz elnök az ukrajnai háború kezdete óta legfeljebb Oroszország legközelebbi szövetségeseit látogatta meg.
Mint a Bloomberg írta, Vlagyimir Putyin orosz elnök most először látogathat el Indiába azóta, hogy 2022 februárjában megkezdődött a háború Ukrajnában.
Bár az utazás konkrét időpontját még nem közölték, az orosz fél szerint Putyin találkozik Narendra Modi indiai miniszterelnökkel – közölte kedden a Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az indiai ANI hírügynökséggel egy videókommentárban. A szóvivő később a Bloombergnek is megerősítette a fentieket.
Modi miniszterelnök két oroszországi látogatása után most Putyin elnök látogatása következik Indiában. Nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk ezeknek a kapcsolatoknak – mondta Dmitirj Peszkov a hírügynökségnek.
Az orosz elnök indiai látogatása azért is jelentős, mert Putyin az utóbbi szűk három évben egytől egyig csak olyan országokba látogatott el, amelyek szoros viszonyt ápolnak Oroszországgal (zömében közép-ázsiai posztszovjet államokban járt). Szemléletes, hogy 2023 őszén is Indiába várták volna Putyint egy hasonló találkozóra, de azt végül kihagyta.
Az orosz elnök külföldi mozgásterét jelentősen csökkentette például az is, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 tavaszán elfogatóparancsot adott ki ellene. Ez már több látogatásnál is felvetődött lehetséges problémaként, és Putyin erre (is) hivatkozva mondott le néhány eseményt, legutóbb például a G20-országok csúcstalálkozóját (bár volt olyan eset is a közelmúltban, amikor egyszerűen figyelmen kívül hagyták az elfogatóparancsot).
A Bloomberg szintén úgy értékelte Putyin indiai látogatását, hogy ez „újabb jele annak, hogy az Egyesült Államok által vezetett, a világszíntéren való elszigetelésére irányuló erőfeszítések kudarcot vallanak”. Ha Putyin most Indiába utazik, az azt jelzi, hogy egyre magabiztosabban mer külföldre utazni az elfogatóparancs dacára is – tették hozzá valamivel később.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor állítólag kész megbeszélni Donald Trumppal az ukrajnai tűzszünetről és a háború befagyasztásáról szóló megállapodást.
Erről öt forrás, a Kremlhez közel álló jelenlegi és volt orosz tisztségviselők számoltak be a Reutersnek.
Három tárgyalópartner szerint a tárgyalások során szóba kerülhet Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye „leválasztása”.
A két tisztviselő azt is állítja, hogy Oroszország készen állhat arra, hogy kivonuljon a Harkiv és Mikolajiv régióban birtokolt viszonylag kis területről. A források szerint azonban „a Krím jövője nem vita tárgya”.
Ugyanakkor szerintük megnehezítheti a konfliktusrendezést, hogy Joe Biden amerikai elnök döntése megengedi, hogy Ukrajna ATACMS rakétákat lőjön ki mélyen Oroszország területére.
A források arról is beszámolnak, hogy Oroszország követelheti Ukrajnától fegyveres erői létszámának korlátozását, illetve Ukrajnának vállalnia kell, hogy nem korlátozza az orosz nyelv használatát.
Az oroszok számára Putyin a tűzszüneti megállapodást úgy mutathatta be, mint „olyan győzelem, amely biztosította az orosz ajkú lakosság védelmét Kelet-Ukrajnában, és megvédte a Krím felé vezető szárazföldi hidat”.
Volodimir Zelenszkij elnök tudta, hogy Olaf Scholz német kancellár fel fogja hívni az orosz diktátort, jóllehet figyelmeztette, hogy ne beszéljen Putyinnal – közölte szerdán az rbc.ua hírportál az elnöknek a Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújában tett kijelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte: Scholz a beszélgetés során azt mondta, hogy fel fogja hívni Vlagyimir Putyint. Ő azonban úgy gondolja, hogy a hívás nem hozott eredményt. „Mit kapott a kancellár úr ettől a telefonhívástól? Semmit. Semmi újat” – tette hozzá.
Az elnök jelezte, hogy az orosz vezető politikai elszigeteltsége is nyomást gyakorol rá. „Nemcsak fegyverekkel harcolunk, hanem diplomáciával is. A diplomácia nagyon fontos. És csak a diplomácia vethet véget ennek a háborúnak” – mutatott rá. Szerinte az amerikai és az európai hírszerzés még az ukrajnai háború alatt is interakcióba lép az orosz féllel, de ez nem mond ellent politikai az elszigetelési politikájuknak. „Nem szabad elismerni Putyint elnököt, mert ő egy gyilkos. Ellenkező esetben lerombolja ezt a politikai elszigeteltséget” – magyarázta Volodimir Zelenszkij.
Bővült azon katonai fenyegetések listája, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását – derült ki az Oroszország állami politikájának alapjai a nukleáris elrettentés területén című dokumentumból, amelyet kedden hagyott jóvá rendeletben Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A megújított orosz doktrína a nukleáris fegyvereket az ország szuverenitásának védelmére szolgáló utolsó eszköznek nevezi. A dokumentum szerint azonban új katonai fenyegetések és kockázatok miatt Oroszországnak pontosítania kellett azokat a paramétereket, amelyek lehetővé teszik a használatát.
Bővült az orosz nukleáris elrettentés hatálya alá tartozó államok és katonai szövetségek kategóriája.
Ennek megfelelően bármely nem nukleáris állam által, de egy nukleáris ország részvételével vagy támogatásával elkövetett agresszió Oroszország elleni közös támadásnak minősül.
Olaf Scholz német kancellár felhívta Vlagyimir Putyin orosz diktátort, a telefonhívások azonban nem állítják meg a Kreml urát – jelentette ki vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lengyel kormányfő elmondta: „Senki nem fogja megállítani Putyint telefonhívásokkal. A vasárnapi támadás az egyik legnagyobb ebben a háborúban, bebizonyította, hogy a telefondiplomácia nem helyettesítheti Ukrajna valódi támogatását az egész Nyugat részéről.”
„A következő hetek nemcsak a háború, hanem a világ jövője szempontjából is meghatározóak lesznek” – hangsúlyozta Donad Tusk.
Vlagyimir Putyin, a Kreml ura nem változtatta meg a véleményét az ukrajnai háborúról, de megérte Putyinnal beszélni – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a The Guardian című brit lapnak nyilatkozva, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Scholz vasárnap a berlini repülőtéren közvetlenül a brazíliai G20-csúcsra történő elindulása előtti nyilatkozatában azt mondta: érdemes volt Putyinnal beszélni, hogy eloszlassa az esetleges illúzióit, miszerint a Nyugat megvonja Ukrajna támogatását. „A beszélgetés nagyon részletes volt, de hozzájárult annak felismeréséhez, hogy az orosz elnök háborúval kapcsolatos nézetei alig változtak – és ez rossz hír” – szögezte le.
Donald Trump amerikai elnöki posztba való gyors visszatérésére utalva a német kancellár megjegyezte: az is rossz lenne, ha Washington rendszeres kapcsolatot tartana fenn Putyinnal, miközben egyetlen európai vezető sem.
Olaf Scholz német kancellár november 15-én telefonbeszélgetést folytatott a Kreml urával, Vlagyimir Putyinnal. Előtte konzultált Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki ellenezte a telefonhívást.
Olaf Scholz német kancellár pénteki telefonbeszélgetése Vlagyimir Putyin orosz diktátorral nem segíti elő az igazságos béke elérését, a Kreml ura ugyanis gyengeségnek tartja a nyugati győzködést – jelentette ki Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium sajtószóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tihij megjegyezte, hogy a német fél figyelmeztetett Scholz Putyinnal folytatandó tárgyalási terveire. „De még ha Németország kancellárja nem is fogalmazott meg Ukrajna álláspontjával ellentétes álláspontokat a megbeszélésen, az orosz diktátorral folytatott tárgyalások önmagukban nem teremtenek hozzáadott értéket az igazságos béke eléréséhez” – fogalmazott.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a hosszú megbeszélések olyan erőforrást jelentenek, amelyet a Kreml vezetője „20 éve használ fel érdekeinek megvalósítására”. Egy ilyen párbeszéd reményt ad a diktátornak a nemzetközi elszigeteltség gyengülésére – tette hozzá. „Konkrét határozott cselekedetekre van szükség, amelyek békére kényszerítenek, nem pedig rábeszélésre és megbékítési kísérletekre, amelyeket a gyengeség jelének tart, és saját céljaira használ fel. Ismeretesek a konkrét cselekvések – és ez mindenekelőtt a megszálló csapatok visszavonása Ukrajna területéről” – mutatott rá Heorhij Tihij.
Telefonon beszélt pénteken Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök, ami a két vezető közötti első közvetlen kommunikáció volt közel két éve.
A beszélgetésre Ukrajna szempontjából kritikus pillanatban került sor, hiszen az orosz támadás óta az ország már a harmadik telére készül, miközben az ukrán energetikai infrastruktúra nagy része megsérült vagy megsemmisült az orosz bombázások miatt. Scholz kancellári pozíciója sem tűnik tartósnak a német kormánykoalíció összeomlása után. Ukrajna nyugati támogatása is kérdésessé vált Donald Trump amerikai elnökválasztáson aratott győzelme után, és
Németország Kijev második legnagyobb támogatója Washington után.
Néhány európai tisztviselő igyekszik rávenni a távozó Biden-adminisztrációt, hogy utolsó napjaiban erősítse meg Ukrajna pozícióját, mielőtt Trump január 20-án átvenné a hatalmat – emlékeztet a Bloomberg. A megválasztott elnök azt ígérte, hogy gyorsan megállapodásra bírja a feleket, ami azonban az aggodalmak szerint Kijev számára lehet hátrányos, és orosz kézen hagyná az elfoglalt ukrán területeket.
Az európaiak azt szeretnék, ha az Egyesült Államok további fegyvereket küldene Ukrajnának, és újabb szankciókkal sújtaná az oroszok fontosabb bevételi forrásait, valamint gátolná Moszkva lehetőségeit arra, hogy tiltott, fegyvergyártáshoz szükséges technológiákhoz jusson.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter sebtében megszervezett brüsszeli útján igyekezett a NATO-t és az Európai Uniót biztosítani arról, hogy Washington fokozza az erőforrások Ukrajnába küldését még Trump beiktatása előtt. A diplomata szerint a Kongresszus által korábban elfogadott 61 milliárd dolláros támogatás minden fillérjét igyekeznek eljuttatni az ukránokhoz.
Az egyórás beszélgetésen Scholz elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és csapatai visszavonására kérte Putyint, valamint jelezte Németország eltökéltségét Ukrajna támogatásában.
