A venezuelai elnök, Nicolás Maduro hétfőn bejelentette, hogy az idei ünnepek októberben kezdődnek – írja a Guardian.
„Szeptember van, és máris olyan érzés, mintha karácsony lenne. Ezért idén – tiszteletem és köszönetem jeléül – elrendelem, hogy a karácsonyt előrehozzuk október 1-jére” – jelentette ki Maduro gyakori televíziós szerepléseinek egyikén.
Venezuela tekintélyelvű vezetője, aki a szakértők szerint viharos tizenegy éves uralmának legnagyobb politikai kihívásával néz szembe, minden venezuelai számára „béke, boldogság és biztonság” karácsonyát ígérte.
A Guardian szerint azonban nem valószínű, hogy boldog és biztonságos lesz a karácsony, tekintve a bizonytalanságot és a dühöt, amelyet Maduro azon döntése okozott, hogy bizonyíték nélkül győzelmet aratott a júliusi elnökválasztáson.
Egyre több bizonyíték utal ugyanis arra, hogy Maduro valójában csúnyán elvesztette a választást ellenzéki riválisával, Edmundo Gonzálezzel szemben – ezért nem volt hajlandó kiadni a szavazóhelyiségek részletes szavazási eredményeit. Hétfőn a hatóságok elfogatóparancsot adtak ki González letartóztatására.
A Guradian megjegyzi: bármikor is kezdődik, a karácsony valószínűleg hideg téli éjszakának bizonyul majd Maduro egyre tekintélyelvűbbé váló rezsimjének vezető tagjai számára.
Az Egyesült Államok lefoglalta Nicolas Maduro venezuelai elnök repülőgépét a Dominikai Köztársaságban, miután megállapította, hogy annak megvásárlása többek között az amerikai szankciók megsértését jelentette – számolt be a CNN forrásokra hivatkozva.
Két amerikai tisztviselő elmondása szerint az Egyesült Államok szeptember 2-án Floridába szállította a repülőgépet.
Hivatali személyek a venezuelai repülőgépet az Air Force One megfelelőjének nevezték, és Maduro korábbi állami látogatásai során lefotózták.
„Ez üzenet a felsővezetésnek. Külföldi államfő repülőgépének lefoglalása büntetőügyekben hallatlan. Világos üzenetet küldünk arról, hogy senki sem áll a törvények felett, senkire sem vonatkoznak amerikai szankciók”, – mondta az egyik amerikai tisztviselő a CNN-nek.
A körülbelül 13 millió dollárra értékelt gép az elmúlt hónapokban a Dominikai Köztársaságban tartózkodott. Amerikai tisztviselők nem hozták nyilvánosságra indokaikat, de ez lehetőséget adott az amerikai tisztviselőknek a gép lefoglalására.
A gép lefoglalásában több szövetségi ügynökség vett részt, köztük a belbiztonsági szervek, kereskedelmi ügynökök, az Ipari és Biztonsági Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium. Egy amerikai tisztviselő elmondása szerint az amerikai tisztviselők szorosan együttműködtek a Dominikai Köztársasággal, amely értesítette Venezuelát a lefoglalásról.
Az Egyesült Államokba érkezés után az egyik következő lépés a lefoglalás lesz, ami azt jelenti, hogy a venezuelai kormánynak lehetősége nyílik indítványozni azt, valamint bizonyítékokat gyűjteni a repülőgépről.
A venezuelai legfelsőbb bíróság megerősítette Nicolás Maduro elnök július 28-i választási győzelmét, hivatalosan is legitimálva a kormányzó párt hatalmát. A választások eredménye azonban rendkívül vitatott, és a döntést követő tüntetések során több ember életét vesztette. Számos ország nem ismerte el Madurót hivatalos vezetőként.
A legfelsőbb bíróság a választási bizottságtól kapott dokumentumok áttekintése után egyetértett azzal, hogy Nicolás Maduro nyerte meg a választást Venezuelában – mondta a testület elnöke, Caryslia Rodriguez. Kiemelte, hogy a döntés kötelező érvényű, nem megfellebbezhető.
A legfelső bíróság megerősítésével a 2013 óta hivatalban levő venezuelai elnök januárban újabb 6 éves mandátumát kezdheti meg.
A választási bizottság július 28-án hivatalosan is Nicolas Madurót nyilvánította az elnökválasztás győztesének, de az ellenzék választási csalást kiáltott. A választási bizottság a szavazás utáni éjszaka óta állítja, hogy a szavazatok több mint felét Maduro szerezte meg, de az ezt alátámasztó részletes adatokat nem tette közzé.
Az ellenzék ezzel szemben internetre feltöltött dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy az ellenzék jelöltje, Edmundo González Urrutia ért el 67 százalékos támogatottságot a választók körében.
A július 28-i elnökválasztást követően Venezuelában kiterjedt tüntetések voltak. Emberi jogi szervezetek szerint ezek során huszonöten életüket vesztették, kétszázan megsebesültek, 2400 embert letartóztattak le, köztük volt olyan, akit „terrorizmussal” vádoltak, köztük néhány ellenzéki vezetőt.
Az Egyesült Államok és több latin-amerikai ország is az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzálezt ismeri el a venezuelai elnökválasztás győztesének, nem pedig a Caracasban hivatalosan kihirdetett Nicolás Madurót, mert osztja azt a véleményt, hogy csalás történt.
Ukrajna és még 20 ország csatlakozott a Venezueláról szóló közös nyilatkozathoz. Az aláírásra a Dominikai Köztársaság elnökének, Luis Abinadernek a beiktatása keretein belül került sor. Ukrajnát Ukrajna első miniszterelnök-helyettese, Ukrajna gazdasági minisztere, Julia Szviridenko képviselte, közölte az ukrán gazdasági minisztérium.
A nyilatkozatot aláíró országok határozott felszólításuknak adtak hangot Venezuela valamennyi politikai szereplőjének nyilvános tevékenysége kapcsán.
A nyilatkozatot aláírók a békés tüntetések során önkényesen fogva tartott venezuelaiak szabadon bocsátását követelték.
„Mélységesen elítéljük a tüntetők elleni elnyomást és az erőszakot, amely sok venezuelai életét követelte a választások után. Sürgősen felszólítjuk Venezuelát, hogy hagyja abba az erőszakot, és engedje szabadon az összes fogvatartottat, beleértve az ellenzék képviselőit is. Ezenkívül kérjük az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalának azonnali visszaküldését Venezuelába, és felszólítjuk Venezuelát, hogy biztosítsa a szükséges feltételeket a mandátumuk maradéktalan teljesítéséhez” – áll a nyilatkozat szövegében.
Az aláírók az eredeti választási jegyzőkönyvek közzétételét, valamint ezen eredmények pártatlan és független – lehetőleg nemzetközi szervezet által történő – ellenőrzését kérték, hogy biztosítsák a venezuelai nép a választásokon kifejezett akaratának tiszteletben tartását.
A nyilatkozatot aláíró országok között van az Argentin Köztársaság, Kanada, a Chilei Köztársaság, Csehország, a Costa Ricai Köztársaság, Ecuadori Köztársaság, Spanyol Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, a Guatemalai Köztársaság, Guyana Szövetkezeti Köztársasága, Olaszország, a Holland Királyság, a Panamai Köztársaság, a Paraguayi Köztársaság, a Perui Köztársaság, Portugália, a Dominikai Köztársaság, Surinamei Köztársaság, Keleti Uruguayi Köztársaság, az Európai Unió.
Az Egyesült Államok korábban 15 millió dolláros díjat ígért annak, aki segít a venezuelai elnök letartóztatásában. Maduro azonban a jelek szerint ragaszkodik hatalmához, noha egyre több bizonyíték utal arra, hogy óriási vereséget szenvedett az elnökválasztáson.
Az Egyesült Államok titkos tárgyalásokon ajánlott amnesztiát Nicolas Maduro venezuelai elnöknek cserébe azért, hogy a politikus átadja a hatalmat az ellenzéknek a múlt havi elnökválasztás után, melyet egyre több bizonyíték szerint hatalmas fölénnyel az ellenzék jelöltje, Edmundo Gonzalez nyert meg.
Bár a választást július 28-án tartották, Maduro államfői mandátuma csak januárban jár le, így viszonylag sok idő áll rendelkezésre, hogy a hatalom átadása kapcsán alku szülessen Maduro és az ellenzék között. Ugyanakkor a választás másnapján győzelmet hirdető Maduro egyelőre úgy tűnik, hogy ragaszkodik hatalmához, és a hadsereg, valamint a karhatalmi erők lojalitását is képes volt megőrizni.
Az amerikaiak által felkínált amnesztia ráadásul csak az amerikai vádakra vonatkozik. Az Egyesült Államok 15 millió dolláros váltságdíjat tűzött ki Maduro fejére, amiért a venezuelai államfő kokainnal árasztja el az országot – idézi fel a The Wall Street Journal.
Maduro erőszakkal próbálja elnémítani az ellenzéket
A titkos tárgyalások reményt nyújthatnak a venezuelai ellenzék számára, hiszen úgy tűnik, a nemzetközi nyomás lehet az egyetlen lehetőség Maduro eltávolítására a hatalomból, miután az elmúlt két hét során Maduro a karhatalomra támaszkodva igyekszik elnyomni a belföldi ellenállást, több ezer embert vetve börtönbe.
A 11 éve hatalmon lévő Maduro országlása alatt a venezuelai gazdaság szakadékba zuhant, miközben az ország menedéket biztosított nemzetközi szervezett bűnözői csoportoknak a szomszédos Kolumbia és az Egyesült Államok szerint.
Venezuelából nyolcmillióan menekültek el hatalomra kerülése óta, ami több, mint ahányan a háború sújtotta Szíriát vagy Ukrajnát elhagyták.
Az amnesztiát az Egyesült Államok tavaly ajánlotta fel Madurónak a katari Dohában, ám a venezuelai államfő akkor nem kívánta megvitatni a kérdést. A mostani tárgyalásoknak már részesei Latin-Amerika legnépesebb országai – Brazília, Venezuela és Kolumbia – is, akiket Washington arra kíván ráveni, hogy határozottabban követeljék a választási eredményekre vonatkozó bizonyítékokat a rezsimtől, noha mind a három országot a baloldal vezeti, amely megengedőbb Maduróval szemben.
Nem bízik az amerikaiakban Maduro
A megállapodást azonban nehezíti az is, hogy Maduro nem bízik a Biden-adminisztrációban, ráadásul Donald Trump esetleges győzelme felülírhatja az amerikai ígéreteket. Míg a Biden vezette Fehér Ház kaláccsal kívánta rávenni Madurót politikája megváltoztatására, addig Trump vezetése alatt az Egyesült Államok a korbács eszközéhez nyúlt.
A Biden-adminisztráció a legtöbb szankciót is feloldotta Venezuelával szemben a júliusi tiszta választások ígéretéért cserébe. A választást az ellenzéki szavazatszámlálók által összegyűjtött adatok szerint döntő fölénnyel Gonzalez nyerte, ám hivatalosan a rendszer az eddigi elnök győzelmét hirdette ki. Ám míg az ellenzéki adatok szavazóköri bontásban mutatják Gonzalez győzelmét, addig a rezsim nem közölt részletes eredményeket, mondván, az ország elektronikus választási rendszerét egy északmacedón hekker feltörte.
Az ellenzék által összesített adatok szerint Gonzalez 7,3 millió voksot gyűjtött be, szemben Maduro 3,3 millió szavazatával.
Maduro még olyan területeken is vereséget szenvedett, amelyek korábban a rendszer bástyái voltak.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok korábban 15 millió dolláros díjat ígért annak, aki segít a venezuelai elnök letartóztatásában. Maduro azonban a jelek szerint ragaszkodik hatalmához, noha egyre több bizonyíték utal arra, hogy óriási vereséget szenvedett az eln...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1723477680
[modified] => 1723466378
)
[title] => Amnesztiát ajánl az USA Madurónak, akire korábban fejpénzt tűztek ki
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123807&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 123807
[uk] => 123787
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 123808
[image] => Array
(
[id] => 123808
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg
[original_lng] => 82725
[original_w] => 1024
[original_h] => 683
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723455579:5
[_thumbnail_id] => 123808
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1137
[_oembed_c32dd26aadde9d0cdd0b5f6b878c904b] =>
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
A venezuelai ügyészség nyomozást indított María Corina Machado ellenzéki vezető és Edmundo González volt ellenzéki elnökjelölt ellen a hatalom megdöntésére való szervezkedés gyanújával. Az ügyészség erről hétfőn tájékoztatott.
Machadót és Gonzálezt bűnszervezet létrehozásával, összeesküvés szervezésével, hivatalbitorlással és felkelésre való uszítással gyanúsították meg.
A július 28-i elnökválasztás győztesének a központi választási bizottság a hivatalban lévő Nicolás Madurót hirdette ki, az ellenzék szerint viszont a kormány csalt. Tiltakozásul tüntetések sorozata kezdődött, amely ellen a biztonsági erők kíméletlenül fellépnek. Machado és González hétfőn felszólította a rendőrséget és a hadsereget: tagadják meg a kormány utasításainak végrehajtását, és „álljanak át az emberek oldalára”.
„Arra kérjük Önöket, hogy akadályozzák meg a rezsim népellenes ámokfutását, tartsák tiszteletben az elnökválasztás eredményét, és gondoskodjanak arról, hogy mások is tiszteletben tartsák azt” – írták nyílt levelükben. Nicolás Maduro „államcsínyt hajtott végre, szembe megy az alkotmányos renddel, és cinkostársaivá akarja tenni önöket ebben” – szögezték le.
A Maduro hivatalosan bejelentett választási győzelme elleni tiltakozásokon eddig legkevesebb tizenegyen vesztették életüket, és tüntetők százait állítottak elő a hatóságok a Foro Penal nevű helyi emberi jogi szervezet szerint. Az ellenzék Edmundo Gonzálezt tartja az ország legitim elnökének, és őt ismerte el győztesnek az Egyesült Államok, valamint több latin-amerikai ország is. Az Európai Unió vasárnap közölte: az EU sem ismeri el a venezuelai elnökválasztás hivatalos eredményét.
A nemzetközi választási megfigyelők jelentéseikben egyértelműen megállapították, hogy az elnökválasztás nem felelt meg a választási integritás nemzetközi normáinak. Az EU emellett arra szólította fel a venezuelai hatóságokat, hogy állítsák le az ellenzék és a civil társadalom tagjaival szembeni önkényes letartóztatásokat, az elnyomást, és hagyjanak fel az erőszakos retorikával, valamint engedjék szabadon az összes politikai foglyot.
Már a 2018-as választásokat követően sem ismerte el számos külföldi kormány Nicolás Madurót.
Több latin-amerikai ország is az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzálezt ismeri el a venezuelai elnökválasztás győztesének, nem pedig a Caracasban hivatalosan kihirdetett Nicolás Madurót, mert osztja azt a véleményt, hogy csalás történt. Az Egyesült Államokhoz előbb Peru és Argentína csatlakozott, majd követte őket Ecuador, Panama, Uruguay és Costa Rica is.
A múlt vasárnap tartott választást követően a venezuelai választási bizottság hétfőn nyilvánította elnöknek a 2013 óta hatalmon lévő Madurót, aki így a harmadik hatéves mandátumát kezdheti meg. Az ellenzék azonban választási csalással vádolja a kormányt, és a választási bizottság által közölt adatok szerint a mögötte végzett Gonzálezt tartja az ország legitim elnökének. A hivatalos adatok szerint Maduro 51,2 százalékkal nyert, González pedig 44,2 százalékkal került a második helyre, viszont az egyéni választókerületek részletes eredményeit még nem hozta nyilvánosságra a választási bizottság.
Ellenzéki csoportok azonban azt mondják, hogy saját szavazatszámlálásuk alapján – a választókerületekben leadott szavazatok több mint 80 százalékának összesítése után – González a voksok 67 százalékát kapta meg, Maduro viszont csak a 30 százalékát.
Számos külföldi kormány már a 2018-as választás után sem ismerte el Madurót az ország régi-új elnökének. Akkor Juan Guaidó házelnök ideiglenes államfőnek nyilvánította magát. Az Egyesült Államok és több más ország el is ismerte Guaidót, de ő ezt nem tudta érvényre juttatni, mert a hadsereg Madurót támogatta. Ahogy akkor, a fegyveres erők most is hűséget fogadtak Madurónak.
Az Egyesült Államok elismerte Edmundo Gonzálezt a vitatott venezuelai választások győzteseként, azt állítva, hogy „elsöprő bizonyíték” van Nicolás Maduro vereségére. Közben a kormányellenes tüntetők arra készülnek, hogy visszatérjenek az utcára, politikai változást követelve.
Nicolás Maduro, akinek 11 éves elnöksége alatt Venezuela egyre inkább tekintélyelvű irányt vett és gazdasági káoszba süllyedt, a múlt vasárnapi szavazáson annak ellenére aratott győzelmet, hogy egyre több bizonyíték utal arra, hogy vesztett.
Csütörtök este az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken elutasította a hivatalban lévő elnök állításait, és Edmundo Gonzálezt ismerte el Venezuela megválasztott elnökének. Blinken szerint a venezuelai ellenzék által megszerzett szavazólapok azt mutatják, hogy González kapta a legtöbb szavazatot ezen a választáson – írta meg a The Guardian.
Nicolás Maduro nem mutatta jelét annak, hogy hajlandó lenne elismerni a vereséget vagy lemondani a hatalomról, ehelyett azzal vádolja az ellenzéket, hogy erőszakos „ellenforradalmat” próbálnak kirobbantani az uralma ellen. Csütörtökön a venezuelai elnök a külföldi médiának azt nyilatkozta, hogy börtönben akarja látni Gonzálezt és legfontosabb támogatóját − María Corina Machado ellenzéki vezetőt, akiket terroristáknak nevezett.
A The Wall Street Journalben órákkal később megjelent véleménycikkében Machado elárulta, hogy félti az életét. „Lehet, hogy elfognak, miközben ezeket írom” − jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki ennek ellenére fogadkozott, hogy tovább harcol. „Nem nyugszunk, amíg nem leszünk szabadok” – tette hozzá.
Nem sokkal később felszólította az ellenzék támogatóit, hogy szombat reggel térjenek vissza az utcára, és fokozzák az ellenállást. Ugyanis az elnököt hibáztatják a modern történelem egyik legsúlyosabb, háborús övezeten kívüli gazdasági összeomlásáért. Maduro ugyanerre a napra hívta össze saját gyűlését, hogy megpróbáljon erőt sugározni.
Blinken „a politikai részvétel elnyomására és a hatalom megtartására irányuló antidemokratikus kísérletnek” nevezte az elnök fenyegetését, hogy letartóztatja két kihívóját.
Megfigyelők szerint két fontos tényező kedvez a venezuelai ellenzéknek az elnök hatalomból való eltávolítására tett újabb kísérletében. Az első, hogy a legszegényebb régió lakossága is az ellenzéket támogatja, és tiltakozik Maduro elnöksége ellen. A második, hogy a vasárnapi választási csalás széles körű közfelháborodást és nemzetközi elítélést váltott ki. Chile elnöke, Gabriel Boric „nehezen hihetőnek” nevezte a választási eredményt, míg Kolumbia elnöke, Gustavo Petro azt mondta, hogy „komoly kétségek” merültek fel a szavazással kapcsolatban.
Luiz Inácio Lula da Silva baloldali kormánya Brazíliában, amely a színfalak mögött a békés politikai megoldásért dolgozik, nem bírálta az eredményt. Lula azonban nem ismerte el Maduro győzelmét, és sürgette, hogy hozza nyilvánosságra a győzelmi igényét alátámasztó adatokat. Maduro ezen a héten azt nyilatkozta, hogy átadja a szavazatok összesítését a legfelsőbb bíróság ellenőreinek, de nem vállalt rá kötelezettséget.
Venezuelában a hivatalban lévő elnököt, Nicolas Madurót a szavazatok 51 százalékával újraválasztották az ország élére, immáron a harmadik ciklusra – jelentette be a Nemzeti Választási Tanács (CNE) nem sokkal vasárnap éjfél után.
Maduro 5,15 millió szavazatot kapott, megelőzve az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzalez Urrutiát, aki 4,5 millió voksot (44,2 százalék) szerzett – derült ki a CNE elnöke, Elvis Amoroso által közölt hivatalos adatokból, miután összeszámolták a voksok 80 százalékát.
A választáson a szavazásra jogosultak 59 százaléka vett részt.
Korábban több exit poll is ellenzéki győzelmet vetített előre. Az ellenzék úgy fogalmazott, hogy „van ok az ünneplésre”, és arra kérte támogatóit, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a szavazatok számlálását.
Az ellenzéki jelölt, Gonzalez az X közösségi portálon helyi idő szerint 23 óra körül, az eredmények kihirdetése előtt közzétett bejegyzésében azt írta:
„Az eredményeket nem lehet eltitkolni. Az ország békésen a változást választotta”.
Az Egyesült Államok hétfőn „tisztességes és átlátható” szavazatszámlálásra szólított fel az elnökválasztást követően. Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy nyilatkozatában azt mondta: „Most, hogy a szavazás véget ért, létfontosságú, hogy minden szavazatot tisztességesen és átláthatóan számoljanak meg. Felszólítjuk a választási hatóságokat, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság szavatolása érdekében tegyék közzé a szavazatok részletes megszámlálásának adatait”.
Nicolás Maduro venezuelai elnök szerdán aláírta az országával határos, guayanai ellenőrzésű, olajban gazdag Essequibo nevű terület annektálásáról szóló törvényt.
„A venezuelai nép referendumán meghozott döntés minden szempontból teljesülni fog, továbbá ez a törvény Venezuela védelmére is szolgál a nemzetközi színtéren” – jelentette be helyi idő szerint szerdán az államfő.
A 160 ezer négyzetkilométeren elterülő, 125 ezer lakosú Essequibo kapcsán több mint egy évszázada húzódik vita, a feszültség pedig az utóbbi években újult ki, amikor újabb olajlelőhelyeket fedeztek fel a régióban, majd tavaly szeptemberben Guyana olajkitermelési koncessziókat hirdetett meg.
Caracas ezután tartott népszavazást decemberben a régió Venezuelához csatolásáról, amelyen hivatalos adatok szerint a szavazók 96 százaléka az annektálás mellett döntött, és elutasította a határvita ügyében eljáró Nemzetközi Bíróság (ICJ) joghatóságát.
Az ICJ Guyana kérésére foglalkozott az üggyel. A venezuelai elnöki palota közleménye szerint a szerdán elfogadott törvénnyel létrehozzák az ország 24. szövetségi államát.
A törvény értelmében a térség lakossága saját képviselőt küldhet a 2025-ben megalakuló új venezuelai parlamentbe, és egy Essequibo védelmére létrehozott főbiztosság megalakítását is előírja állami és országos szinten. Ez alapot adhat olyan aggodalmakra, amelyek szerint Venezuela megpróbálhatja megszállni a területet, és ezzel háborút indít el.
A venezuelai döntésre Guyana külügyminisztériuma közleményében úgy reagált, hogy „az súlyosan sérti a nemzetközi jog alapelveit, mivel annektálni próbálja Guyana területének több mint kétharmadát”; hozzátéve, hogy Guyana felhívja Venezuela és a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ figyelmét arra, hogy „nem fogja eltűrni a szuverén területe bármely részének elfoglalását.”
A közleményt azzal zárták, „Maduro venezuelai elnök sértő és méltatlan kijelentései nem maradnak észrevétlenül,
mert ellentmondanak azon korábbi kötelezettségvállalásának, amelyben a két ország közötti békés egymás mellett élés és az arra való törekvés folytatása mellett szállt síkra”.
A két ország közötti jelenlegi határokat 1899-ben állapították meg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által kezdeményezett, de egy párizsi törvényszéken létrehozott választottbíróság határozatában. Venezuela ezzel szemben egy 1966-os megállapodásra hivatkozik, amelyet Nagy-Britanniával kötött néhány hónappal azelőtt, hogy Guyana felszabadult a brit gyarmati uralom alól.
