Csak halvány remény van arra, hogy júniusra meglesz a közös uniós oltási igazolvány a kedd este befejeződött EU-csúcson elhangzottak alapján – mondta a Nézőpont Intézet biztonságpolitikai szakértője szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Georg Spöttle hozzátette: azok az országok, amelyek rá vannak szorulva a turistákra – Spanyolország, Görögország, Olaszország és Görögország -, mindenkit beengednek majd és bármilyen oltást elfogadnak. Jelezte: Izrael és Görögország már tavaly megállapodott az oltások kölcsönös elfogadásáról.
Az elemző szerint a közelgő választások miatt a németek politikai kérdést csinálnak a klímaügyből. Azt akarják, hogy a lakosság fizesse meg a klímasemlegesség árát, ami egy átlagos négyfős magyar családnak évi 300 ezer forintba kerülne – tette hozzá. Hangsúlyozta: Orbán Viktor miniszterelnök jogosan vetette fel, hogy ne az átlagemberek fizessenek, miközben a nagyvállalatok üzletet csinálnak a károsanyaggal való üzletelésből. Németország 2030-tól már csak elektromos autókat szeretne forgalomba engedni, az áram jelentős részét viszont a lengyelektől vásárolják, ahol jelenleg is szénerőművek működnek – jegyezte meg a szakértő.
Kitért arra: az EU-csúcson téma volt a fehérorosz gépeltérítés is, amely Raman Prataszevicsnek, a fehérorosz kormány által szélsőségesnek nyilvánított NEXTA Telegram-csatorna volt főszerkesztőjének letartóztatását célozta. A német sajtó a szankciókkal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy nem lehet teljesen elzárni Fehéroroszországot, és diplomáciai megoldások kellenek a további szankciók helyett – mondta Georg Spöttle.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
Az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói politikai megállapodást kötöttek az unión belül a járvány idején is szabad mozgást biztosító, koronavírus elleni beoltottságot igazoló közös uniós dokumentum bevezetéséről – közölte az uniós parlament csütörtökön.
Az intézményközi megállapodás szerint az igazolvány papíralapon vagy digitálisan lesz elérhető. Közös uniós szabályrendszer teszi majd lehetővé, hogy az egyik tagállamban kiadott igazolványt a többi uniós országban is elfogadják. Három eltérő igazolványtípusról van szó, amelyek igazolják, hogy tulajdonosát beoltották a koronavírus ellen, vagy nemrég készült negatív teszteredménnyel rendelkezik, esetleg már felgyógyult egy fertőzésből.
A tagállamoknak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett oltóanyaggal, jelenleg a Pfizer/BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen vakcináival elvégzett védőoltásokról szóló igazolásokat kell elfogadniuk. Az egyes tagállamok dönthetnek arról, hogy olyan oltóanyaggal elvégzett oltásról szóló igazolást is elfogadnak-e, amelyet egy másik tagállam saját eljárásban engedélyezett, vagy amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listáján szerepel a veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokról. Egyik ilyen a kínai Sinopharm vakcina.
A tagállamoknak a koronavírus-járványra válaszul nem lehetne további utazási korlátozásokat, például kötelező otthoni karantént vagy tesztkötelezettséget előírni. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az intézkedés arányos a felvetődő vagy lehetséges közegészségügyi veszéllyel. A döntés meghozatalában a meglévő tudományos eredményekre, köztük az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) epidemiológiai adataira kell támaszkodni, és a korlátozó intézkedések bevezetéséről legalább 48 órával előre tájékoztatni kell a többi tagállamot és az Európai Bizottságot.
Az igazolványokban szereplő személyes adatokat utazás során a célország nem őrizheti meg, és uniós szinten sem jön létre központi adatbázis. Az uniós koronavírus-igazolványra vonatkozó rendelet 12 hónapig lesz érvényben. Az igazolvány birtoklása nem lesz feltétele a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának, és az igazolvány nem tekinthető úti okmánynak.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy legalább 100 millió eurót a koronavírus-fertőzést érzékelő tesztek megvásárlására költ. Ezeket a teszteket csak a koronavírus-igazolvány kiállításához lehet felhasználni. A tárgyalók megállapodtak abban, hogy szükség esetén az EP és a tagállamok jóváhagyásával a 100 millió eurón túlmenően további forrásokat is biztosít ehhez az unió – közölték.
Az ideiglenes megállapodás jóváhagyásáról először május 26-án az EP állampolgári jogi bizottságában, majd az EP júniusi plenáris ülésén szavaznak. A tagállami minisztereket tömörítő Tanács ezután hozza meg a végleges döntést.
A blokkon belüli mozgásszabadságot biztosító Covid-igazolványokról egyeztek meg informálisan csütörtök este az Európai Parlament és az EU-tagállamok.
A tervek szerint a nyár elején működésbe lépő rendszer keretében papíralapú vagy digitális dokumentáció készül, amely igazolhatja, hogy a birtokosát beoltották a koronavírus ellen, frissen készült negatív PCR-teszttel rendelkezik vagy pedig már felgyógyult a vírusból és védettséget élvez.
A keleti vakcinákkal beoltottaknak jó hír, hogy az intézményközi tárgyalásokon a tagállamok és az Európai Bizottság akarata érvényesült, miszerint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett oltóanyaggal elvégzett védőoltásokat automatikusan el kell fogadni, a többi vakcina esetében pedig a tagállamok saját hatáskörébe utalták az erről szóló döntést.
Utóbbi lehet egy másik tagállam által saját eljárásban engedélyezett oltóanyag vagy egy olyan vakcina, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján szerepel.
A csütörtöki megállapodás értelmében az EP-nek azt mindenesetre sikerült kiharcolnia, hogy a dokumentumot többé ne nevezzék „zöldnek”, így annak uniós Covid-igazolvány lesz a neve.
Szintén az EP követelése volt, hogy a tagállamok tegyenek ígéretet rá: a koronavírus-igazolvány kiállításához szükséges teszteket – például azok esetében, akik nem akarnak oltást – megfizethetővé teszik. Erre a célra az Európai Bizottság százmillió eurót folyósít az unió szükséghelyzeti támogatási eszközéből.
Az EU-intézmények előzetesen ugyancsak egyetértettek abban, hogy a tagállamok a továbbiakban csak a felmerülő közegészségügyi veszélyekkel arányos korlátozó intézkedéseket hozhatnának. Ekkor minden esetben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ epidemiológiai adataira kellene támaszkodni, és a korlátozások bevezetéséről legalább 48 órával előre tájékoztatni kellene a többi tagállamot és az Európai Bizottságot.
Az ideiglenes alkut jövő héten az uniós parlament állampolgári jogi bizottsága, majd június elején az EP egésze hagyja jóvá. A jogalkotási folyamat a tagállamokat tömörítő tanács döntésével zárul, várhatóan ugyancsak a nyár legelején.
