Eljött az ideje, hogy az Európai Unió elkezdje programok kidolgozását az ukránok hazatérésére, de ehhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket Ukrajnában – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter a Jaltai Európai Stratégiai (YES) nemzetközi konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta, hogy a Külügyminisztérium már dolgozik az európai partnerekkel azon, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a teljes körű orosz invázió következtében külföldre távozott ukránok visszatéréséhez. „Ideje felvetni az ukránok visszatérését szolgáló programok európai uniós fejlesztésének kérdését. Természetesen ehhez megfelelő feltételeket kell teremteni. A biztonsági feltételektől az egészségügyi szolgáltatásokon át a lakásújjáépítésig. Ennek napirenden kell lennie” – hangsúlyozta.
A külügyminiszter hozzátette, hogy a külügyi tárca továbbra is aktívan együttműködik az Európai Bizottsággal olyan kezdeményezések kidolgozásában, amelyek az ukránokat a szülőföldjükre való visszatérésre ösztönzik. „A vonatkozó kezdeményezéseknek mindenekelőtt pozitív motivációt kell teremteniük a jelenleg külföldön tartózkodó ukránok számára, hogy tájékozottan dönthessenek a visszatérés mellett” – mutatott rá Andrij Szibiha.
Az európai országoknak meg kell szüntetniük a kifizetéseket az ukrán menekülteknek, mert a támogatás negatívan hat Ukrajna mozgósítási potenciáljára – jelentette ki pénteken Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a Le Monde című francia lapnak adott interjújában, számolt be a hromadske.ua hírportál.
A jelentés szerint Sikorski hangsúlyozta, hogy Kijevnek mindenekelőtt felszerelésre és csapatokra van szüksége. Sajnálatosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa késlekedik az Ukrajnának nyújtott segélyek jóváhagyásával, Ukrajna pedig késlekedik a mobilizációs törvény elfogadásával.
A lengyel diplomácia vezetője hozzátette: „Csökkentjük a mozgósítási potenciáljukat az ukrán menekülteknek nyújtott segélyek kifizetésével.” Emlékeztetett arra, hogy a lengyelországi ukrán menekültek nem részesülnek szociális ellátásban.
A lengyel külügyminiszter szerint, ha az ukrán állampolgárok menekültként az Európai Unió védelme alatt állnak, gyermekenként 200 eurót kapnak havonta. Ugyanakkor Nyugat-Európában az ukránoknak más támogatásuk is van. „Ez pénzügyi visszatartó erő a fiatal férfiak és nők számára, akik hazatérhetnének, hogy megvédjék a hazájukat. Nem szabad támogatnunk az engedetlenséget” – hangsúlyozta Radosław Sikorski.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Antonio Tajani, Olaszország külügyminisztere és a Hajrá Olaszország jobbközép párt vezetője, javasolta, hogy az Olaszországban iskolába járó ukrajnai menekültgyerekek számára biztosítsanak olasz állampolgárságot. Ezt a véleményét a La Repubblica című napilap szerdai számában fejtette ki, miközben a külföldiek és bevándorlók állampolgárságáról folytatott vitához kapcsolódott.
Antonio Tajani elmondta, hogy az utóbbi két évben százhetvenezer ukrán érkezett az országba. Meglátása szerint az ő gyermekeiket lehetne olasz állampolgárságban részesíteni.
Antonio Tajani hangsúlyozta, hogy az Olaszországba családjával érkezett vagy ott született bevándorló gyerekek és fiatalok állampolgárságban való részesítése nem képzi részét a kormányprogramnak, és nem számít prioritásnak a Hajrá Olaszország, az Olasz Testvérek és a Liga szövetsége számára.
Ettől még minden pártnak lehet elképzelése a kérdésről – tette hozzá Antonio Tajani.
A miniszter azt kizárta, hogy az Olaszországban születetett bevándorló gyerekek automatikusan állampolgárságot kapjanak. Azt sem támogatja, hogy illegális bevándorlóként érkezett családok gyermekei részesüljenek állampolgárságban.
A Hajrá Olaszország politikusa szerint az egyetlen járható út az lehet, ha az olasz oktatási intézményekbe járó külföldi gyerekek állampolgárságban való részesítését mérlegelik (latinul ius scholae). Emlékeztetett, hogy azt még Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő vetette fel.
„Ébredjünk fel, a világ megváltozott, Olaszország készen áll a ius scholae-ra!” – jelentette ki Antonio Tajani. Úgy vélte, az számít „jó olasznak, aki hisz Olaszországban, ismeri, megvédi”. Hangsúlyozta, hogy egyre több külföldi származású fiatal szolgál az olasz fegyveres erőknél, vagy jeleskedik a sportéletben.
Antonio Tajani hozzátette: nem tartja elegendőnek az iskolába való beiratkozást, az olasz állampolgárság kérelmezéséhez, a diákoknak végig kell járni a kötelező oktatási ciklust.
Antonio Tajani megjegyezte, hogy a Hajrá Olaszország elképzelései semmilyen módon nem egyeznek a baloldali Demokrata Párt (PD) kezdeményezéseivel. A PD több törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentbe, melyeket a képviselőház őszi újraindulásával akar napirendre tűzni.
A PD képviselőházi frakcióvezető-helyettese, Paolo Ciani elmondta, állampolgárságot adnának azon bevándorló gyerekeknek és fiataloknak, akiknek szülei legalább hét éve folyamatosan Olaszországban élnek tartózkodási engedéllyel. Más esetekben azoknak a migráns gyerekeknek adhatnának állampolgárságot, akik végigjárják az első öt osztályt, vagy ha 12 éves koruk után érkeznek Olaszországba, akkor a hároméves felső tagozatot, esetleg a gimnáziumot, szakközépiskolát.
A jobboldali Olasz Testvérek (FdI) és a Liga elzárkózik minden javaslattól, ami a migránsok állampolgárságára vonatkozik. Tommaso Foti, az FdI képviselőházi frakcióvezetője hétfőn azt mondta, ha a baloldal nagyon akarta a migránsok állampolgárságát, miért nem cselekedett, amikor kormányon volt.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Antonio Tajani, Olaszország külügyminisztere és a Hajrá Olaszország jobbközép párt vezetője, javasolta, hogy az Olaszországban iskolába járó ukrajnai menekültgyerekek számára biztosítsanak olasz állampolgárságot. Ezt a véleményét a La Repubblica c... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1724343180 [modified] => 1724282820 ) [title] => Antonio Tajani olasz állampolgárságot adna az ukrajnai menekült gyerekeknek [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=124622&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 124622 [uk] => 124732 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 60865 [image] => Array ( [id] => 60865 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/antonio-tajani.jpg [original_lng] => 49548 [original_w] => 800 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/antonio-tajani-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/antonio-tajani-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/antonio-tajani-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/antonio-tajani.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/antonio-tajani.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/antonio-tajani.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/antonio-tajani.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1724404361:2 [_thumbnail_id] => 60865 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 815 [translation_required_done] => 1 [_oembed_cbe97d4687d91b4fb56e1cd87027a16a] =>
Kijev az Ukrajnán illegálisan elhagyó, Moldovába menekülő ukrán mozgósításkerülők hazatoloncolásáról tárgyal a hivatalos Chisinauval, mivel moldovai határőrök által feltartóztatott ukrán szökevények egy része Moldovában kap menedékjogot – jelentette ki kedden Marko Sevcsenko, Ukrajna moldovai nagykövete, számolt be az rbc.ua hírportál a Newsmakerre hivatkozva.
A jelentés szerint a diplomata elmondta, hogy Kijev „bizonyos párbeszédet folytat Chisinauval a Moldovába menekült hadköteles korú ukránok visszaadásáról. A nagykövet szerint a moldovai határőrök által feltartóztatott szökevények egy része Moldovában kap menedékjogot, másik részük pedig „ismeretlen helyre” távozik. Nem tartják fogva őket, így valószínűleg vagy Moldova területén maradnak, vagy más országokba mennek, az ilyen emberek számáról nincs pontos kimutatás – tette hozzá.
„Amikor a kollégáimmal beszélek, azt mondom, hogy ha egy nagy problémát nem tudunk megoldani, jobb, ha egyedül oldjuk meg a kisebbeket – mit kezdjünk azokkal, akiktől Moldova megtagadta a menedékjogot” – emlékeztetett Marko Sevcsenko.
Marko Buschmann német igazságügyi miniszter elutasította az ellenzéki Keresztényszociális Unió (CSU) párt javaslatát a munkanélküli ukrán menekültek hazatoloncolására. A hírt a Tagesschau közölte.
Bushman jelezte, kétségei vannak afelől, hogy a kiutasítás ötletét előterjesztő Alexander Dobrindt „az alkotmányos és európai jogi kereteken belül lehetséges intézkedésekre gondolt”.
„Inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehetne gyorsabban és nagyobb számban integrálni a munkaerőpiacra a hazánkban védelmet kereső ukránokat” – mondta a német igazságügyi tárca vezetője.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
A német kormány elutasította a nem dolgozó ukránok kitoloncolásának ötletét – közölte a német szövetségi külügyminisztérium szóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál az NTV német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a német külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Oroszország nap mint nap támad Ukrajna-szerte célpontokat, és megpróbálja tönkretenni az ország nyugati részén lévő infrastruktúrát is. „Éppen ezért nem tudom, hol lehet biztonságos hely Ukrajnában” – hangsúlyozta.
Alexander Dobrindt német politikus vasárnap azt mondta, hogy az ukrán menekülteknek vagy Németországban kell munkát találniuk, vagy vissza kell térniük Ukrajna biztonságos területeire, ahol lehetőséget találhatnak arra, hogy hozzájáruljanak szülőföldjük újjáépítéséhez.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Bírálta a Németországban kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke a bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) arra vonatkozó javaslatát, hogy visszaküldhetnék hazájukba a munkanélküli ukrán menekülteket.
Saskia Esken, az SPD társelnöke az Augsburger Allgemeine című napilapnak nyilatkozva reagált az Alexander Dobrindttól, a CSU szövetségi parlamenti frakcióvezetőjétől származó javaslatra. A nyilatkozat a lap hétfői számában fog megjelenni, de a dpa német hírügynökségnek már vasárnap birtokába került az anyag.
Esken úgy fogalmazott: a berlini kormánynak nem az a feladata, hogy az ukrán menekültek kárára végrehajtson mindenféle javaslatot, hanem az, hogy gondoskodjon olyan működőképes szociális infrastruktúráról, amely rendelkezésére áll mindazoknak, akik biztonságban akarnak élni Németország területén.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültek között sok a nő és a gyerek, és gondot okoz, hogy nincs elegendő gyermekellátó létesítmény. „Biztos vagyok benne, hogy a CSU többet tudna segíteni (ezen a téren) Bajorországban” – jegyezte meg.
Alexander Dobrindt a Bild című lap vasárnapi számában megjelent cikk szerint azt mondta: „két évvel az (ukrajnai) háború kirobbanása után most már azt az irányelvet kellene követni, hogy a menekültek vagy vállaljanak munkát, vagy térjenek vissza a biztonságos nyugat-ukrajnai régiókba”.
Martin Rosemann, az SPD munkaerőpiaci szakpolitikusa viszont arra mutatott rá, hogy az ukrán menekülteknek azért okoz nehézséget elhelyezkedni a németországi munkaerőpiacon, mert a gyerekeiket nem tudják elhelyezni az ellátórendszerben, nem beszélnek elég jól németül, illetve rendkívül hosszadalmas eljárás elismertetni az Ukrajnában szerzett szakképesítéseiket.
Május közepén Csehországban jelent meg a sajtóban, hogy a TOP 09 kormánykoalíciós párt felvetette: vissza kellene küldeni a hadköteles korú ukrán férfiakat Ukrajnába. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter akkor határozottan kijelentette, hogy a javaslat nem megvalósítható, egy ilyen eljárást a nemzetközi jog és a különféle szerződések rendelkezései nem tesznek lehetővé.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Az EU-tagállamok támogatják az Európai Bizottság javaslatát, miszerint 2026. március 4-ig meghosszabbítják az Oroszország agressziós háborúja elől menekülő több mint négymillió ukrán számára biztosított ideiglenes védelmet – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos csütörtökön Luxemburgban.
A biztos az uniós tagállamok belügyminisztereinek tanácskozást követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a javaslat támogatása nagyon fontos üzenet küld Ukrajnának és az ukránoknak.
Idén márciustól az EU megszüntette az ellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös légi és tengeri határokon, és Ylva Johansson reményét fejezte ki, hogy az év végére Ausztria megszünteti vétóját e két tagállam szárazföldi schengeni csatlakozása kapcsán.
„A júliustól kezdődő uniós magyar elnökség prioritásként kezeli, hogy a Románia és Bulgária szárazföldi határainak megszüntetéséről szóló döntés megszülessen. Szeretném, ha így történne, és meg is vagyok róla győződve, hogy így is fog történni” – jelentette ki.
Az uniós belga elnökséget képviselő Nicole de Moor menekültügyi államtitkár elmondta, hogy a tanácskozáson megvitatták a közös uniós vízumpolitika jövőjét. Hangsúlyozta, hogy a közös migrációs politika megvalósításához egy erősebb vízumpolitikára is szükség van. Felhívta a figyelmet, hogy a vízumkérdés kevesebb figyelmet kapott az illegális migráció visszaszorítására tett erőfeszítések miatt.
„Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy jelentős számú menedékjogi kérelmet olyan emberek nyújtanak be, akik szabályosan, vízummal vagy vízumdíjas utazást követően érkeztek” – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a miniszterek egyetértettek abban, hogy a vízumszabályokkal és -feltételekkel való visszaélés, és azok nem megfelelő használata ellen is határozottabb európai válaszra van szükség.
Abban is megállapodtak, hogy a vízumot stratégiai szempontból célzottabban használják az EU harmadik országokkal való kapcsolataiban. Ha az EU és egy harmadik állam közötti együttműködés a migráció területén nem kielégítő, akkor annak következményei kell, hogy legyenek a vízumkedvezmények felfüggesztése vagy megvonása formájában – tette hozzá.
Hangsúlyozta azt is, hogy a nemrégiben elfogadott új uniós migrációs és menekültügyi paktum intézkedéseit csak úgy lehet sikeresen megvalósítani, ha azt a lehető leghamarabb és a leghatékonyabb módon hajtják végre a tagállamok. A tagállamoknak december közepéig kell elkészíteniük a megvalósítással kapcsolatos nemzeti terveiket.
Andrzej Duda lengyel elnök aláírta az ukrán menekültek jogszerű Lengyelországban való tartózkodásának meghosszabbításáról szóló törvénymódosítást, olvasható a lengyel államfő honlapján.
A dokumentum 2024. június 30-tól 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítja az ukránok ideiglenes védelmének idejét. Ez idő alatt Ukrajna állampolgárai továbbra is igénybe vehetik az egészségügyi szolgáltatásokat, családi és szociális támogatásban részesülnek.
A törvény néhány újítást ír elő az ukránok számára. Az ukrán állampolgárok pénzügyi támogatást kaphatnak a Dobry Start program keretében attól függően, hogy a gyermek lengyel oktatási intézményben tanul-e. Ezenkívül a törvény 36 hónapos időszakot ír elő a tanulók számára, amely alatt további ingyenes lengyel nyelvórákon vehetnek részt, ha azt az előző tanévben már megkezdték.
A dokumentum módosítja az UKR státuszú PESEL-szám igénylésének határidejét is, Lengyelország területére való érkezéstől számított 30 napról „ a közvetlenül az érkezés után” időpontra.
Ezen kívül a PESEL szám igénylése során a személyazonosság igazolására csak érvényes úti okmány alapján lesz lehetőség. Azoknak az ukrán állampolgároknak pedig, akik más okirat alapján kaptak PESEL számot, ezentúl a kiállítástól számított 60 napon belül bármely önkormányzati szervben meg kell erősíteniük személyazonosságukat.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Csehországban támogatási program indult azoknak az ukrán menekülteknek a számára, akik ideiglenes védelemben részesültek az országban, és jelezték, hogy szeretnének visszatérni Ukrajnába – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Radio Prague International adására hivatkozva.
A jelentés szerint a Cseh Köztársaság belügyminisztériuma kísérleti projektet indít az ukrán menekültek önkéntes hazatérésének elősegítésére. Eszerint az állam fizeti a menekülteknek a menetjegyet és a betegek mentőautóval történő szállítását. A projekt júniustól novemberig tart. Az állam maximum 400 fő menetjegyét kész állni, valamint legfeljebb harminc beteg egészségügyi szállítását megszervezni.
A cseh kormány május közepén fogadta el a koncepciót. A programra az állami költségvetésből 5,5 millió koronát különítettek el. A menekültek csak egyszer élhetnek majd a fizetett önkéntes hazatérés lehetőségével.
A cseh belügyminisztérium közlése szerint áprilisban mintegy 339 ezer ukrán állampolgár élt Csehországban, akik Oroszország teljes körű inváziója miatt hagyták el hazájukat. Az elmúlt hónapokban gyakorlatilag nem változott az ideiglenes védelem alatt álló ukrán menekültek száma az országban.
