Izrael-szerte tömegtüntetéseket váltott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök döntése, hogy elbocsátja az országban népszerű Yoav Galant védelmi minisztert.
A BBC az írja, az utcára vonuló tüntetők közül többen Netanjahu lemondását, illetve azt követelték, hogy az új védelmi miniszter helyezze előtérbe a túszok kiszabadítását.
Még hónapokkal a háború 2023. októberi kezdete előtt Netanjahu politikai nézeteltérések miatt egyszer már kirúgta Gallantot, majd a nagy közfelháborodást követően visszavette. Most azt mondta, hogy „egy háború közepén teljes bizalomra van szükség a miniszterelnök és a védelmi miniszter között”.
A helyi média szerint néhány tüntető tüzeket gyújtott az Ayalon autópályán, és mindkét irányban akadályozták a forgalmat.
Nicolás Maduro győzelmét nem csak, hogy vitatja, el sem ismeri a demokratikus világ.
A venezuelai ellenzék világszerte több mint száz városban szólított fel tüntetésekre a múlt hónapban tartott elnökválasztás vitatott eredménye, Nicolás Maduro „győzelme” ellen.
Lisszabonban a tüntetők a szerintük valós választási eredmény adataival demonstráltak. Amelyek szerint a venezuelaiak 67 százaléka, több mint 7,3 millió szavazó voksolt a Demokratikus Egység Platform jelöltjére, Edmundo Gonzálezre. Mig Maduróra a szavazók 30 százaléka, 3,3 millió ember szavazott.
A tüntetők felszólították a kormányokat, hogy álljanak González mögé, és fejezzék ki támogatásukat a venezuelai nép felé, akik otthon – félve a retorzióktól – nem mernek nyíltan felszólalni Maduro ellen.
González az X-en azt írta; „nem fogják tudni elfedtetni a július 28-i valóságot: elsöprő győzelmet arattunk”.
Emmanuel Macron államfő a pártjának a múlt vasárnapi európai választásokon elszenvedett veresége után kétfordulós előrehozott választásokat írt ki június 30-ra és július 7-re, amelyeknek a felmérések szerint a legnagyobb esélyese a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN). Az öt legjelentősebb szakszervezet és számos civil szervezet „a lehető legszélesebb körű megmozdulásokra” szólított fel „a szélsőjobboldal ellen”, attól tartva, hogy az előrehozott választásokat követően a 28 éves Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje alakíthat kormányt. A legnagyobb megmozdulás Párizsban volt, ahol a rendőrség szerint 75 ezren vonultak az utcára. A felhíváshoz csatlakoztak a baloldali pártok is, amelyek Új Népfront néven közös jelölteket állítanak az előrehozott választásokon.
Francois Hollande volt szocialista államfő szombaton meglepetést okozott azzal, hogy bejelentette, egykori választókörzetében a közép-franciaországi Tulle városában elindul a képviselői helyért. „A helyzet még soha nem volt ilyen súlyos” – indokolta döntését az exelnök. Gabriel Attal miniszterelnök szombat este számos intézkedést ígért a megélhetési problémák javítására, egyebek mellett az energiaszámlák 15 százalékos csökkentését jövő téltől. Az Opinionway kutatóintézet szombaton közzétett felmérése szerint ha vasárnap tartanák a választások első fordulóját, az RN 33 százalékos támogatottságra számíthatna, a baloldali szövetség 25, míg az elnöki tábor 20 százalékot érne el. A jelöltállítás vasárnap este 6 órakor ér véget. A nemzetgyűlés tagjait kizárólag egyéni körzetekben választják, listás szavazás nincs. Az első fordulót június 30-án tartják, s azok a jelöltek jutnak tovább az egy hét múlva esedékes második fordulóba, akik legalább 12,5 százalékot elértek, így akár három jelölt is megküzdhet egy-egy helyért július 7-én.
A kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) több ezer támogatója vonult az utcákra szombaton Madridban, hogy arra kérjék a lemondását fontolgató Pedro Sánchez miniszterelnököt, maradjon hivatalban.
Sánchez szerdán jelentette be váratlanul az X közösségi oldalon, hogy hétfőig átgondolja, lemond-e posztjáról, miután bírósági vizsgálat indult a feleségével szemben egy korrupciós ügy kapcsán. A kormányfő azt állította, hogy a vádak alaptalanok, és a vizsgálattal politikai ellenfelei próbálják lejáratni őt és a családját. Minden előre egyeztetett programját lemondta, és azt írta, hogy hétfőn közli a döntését.
A kormány adatai szerint több mint 12 ezren demonstráltak a jó hangulatú, zenés megmozduláson Pedro Sánchez maradásáért.
Eközben a katalóniai Tarragonában egy rendezvényen Alberto Núnez Feijóo, az ellenzéki Néppárt (PP) vezetője arra intette az embereket, hogy ne hagyják magukat átverni.
A PP megbízásából a Sigmados közvélemény-kutató intézet által készített felmérés eredménye szerint a válaszadók több mint fele, 54 százaléka úgy vélte, Sánchez bejelentése a gondolkodási időről pusztán politikai stratégiájának része, amelynek az a célja, hogy a szocialisták erősítsék támogatásukat a május 12-i katalóniai választások, illetve a júniusi európai parlamenti választások előtt. Szintén a megkérdezettek többsége, 56 százaléka tippelt arra, hogy Sánchez nem fog lemondani hétfőn, és 21 százalék vélte úgy, hogy a kormányfő bizalmi szavazást kezdeményez majd maga ellen a parlamentben.
Egy madridi bíróság befolyással üzérkedés és üzleti korrupció gyanújával indított vizsgálatot Sánchez feleségével, Begona Gómezzel szemben. Sánchez közlése szerint a Manos Limpios (Tiszta kezek) nevű „szélsőjobboldali szervezet” bejelentése nyomán indították el az előzetes eljárást.
Görögországban ma parlamenti választásokat tartanak, a jelenlegi jobbközép kormány négyéves mandátuma ugyanis júliusban lejár. Az elmúlt időszak azonban az Új Demokrácia vezette kormány botrányaitól volt hangos: a kormányzat megfigyelte többek között a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét, de az is előfordult, hogy titkos megbeszélést folytatott a szaúdiakkal a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezéséről. Mindemellett a társadalmat a februárban történt vonatkatasztrófa is megrázta, országszerte ezrek tüntettek a vasúttársaság és a kormány ellen, a vasutasok pedig sztrájkot hirdettek.
Az Új Demokrácia elnöke, Kiriákosz Micotákisz vezette kormány hivatala alatt számos nehézséggel kellett szembenéznie, mely időszakot a demokráciát erősen aláásó botrányok is tarkították, így különösen érdekes lehet milyen eredményeket hoz a vasárnapi görög parlamenti választás.
Lehallgatási botrány: ellenzéki pártvezetőt is megfigyelt a kormány
A görög társadalmat az elmúlt évben telefonlehallgatásokkal kapcsolatos botrány rázta meg, mely során politikusokat – többek között az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) pártjának vezetőjét, Níkosz Andrulakiszt – és újságírókat hallgatott le a jelek szerint a görög kormány a Predator elnevezésű kémprogram segítségével.
A helyzetet a jelenlegi miniszterelnök azzal tetézte, hogy – míg korábbi nyilatkozata szerint nem tudott a szocialista párt vezetőjének megfigyeléséről –, a május 10-én megtartott pártvezetői vitán már arról beszélt, tudja, hogy miért figyelték meg Andrulakiszt, azonban a politikus nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.
A lehallgatásokhoz használt kémprogram minden alkalmazáshoz hozzáfér a célpont mobiltelefonján, beleértve üzeneteket, fényképeket, valamint jelszavakat is, továbbá a készülék kamerája és mikrofonja felett át tudja venni az irányítást.
Az ügy kivizsgálására létrejött uniós PEGA vizsgálóbizottság megállapította, hogy a Predator kémprogramot politikusok, újságírók és állampolgárok ellen használták fel, továbbá a technológiát a görög kormány még más országokba, többek között Madagaszkárra és Szudánba is eljuttatta.
Ötvenhét halálos áldozata volt Görögország eddigi legnagyobb vasúti katasztrófájának
Február végén halálos vonatbaleset történt Lárisza város közelében, amely 57 áldozatot követelt, több százan pedig megsérültek. A vasúti szerencsétlenség – amelyet egy személyvonat és tehervonat ütközése okozott, mivel ugyanazon a vágányon haladtak – komoly tüntetési hullámot váltott ki országszerte, a megmozdulásokhoz a vasutasok is csatlakoztak. A demonstrálók mindamellett, hogy megemlékeztek a baleset áldozatairól, az infrastruktúra felújítását követelték az államtól, szerintük ugyanis a fejlesztések elmaradása szerepet játszott a katasztrófa bekövetkezésében.
A kormány emberi mulasztásnak tulajdonította történteket, azonban a vasúti dolgozók szakszervezetei hangsúlyozták, a szerencsétlenség a hiányos biztonsági rendszerek és a létszámhiány miatt elkerülhetetlen volt. A balesettel összefüggésben Lárisza város pályaudvarának állomásfőnökét őrizetbe vették.
A tragédia kapcsán Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök elismerte, hogy a biztonsági intézkedések és az automatizált ellenőrző rendszer hiánya okozhatta a balesetet – miután a mindenkori görög kormány az elmúlt húsz évben elhanyagolta a vasútfejlesztéseket –, továbbá bocsánatot kért az áldozatok családtagjaitól.
A vonatbaleset áldozatainak hozzátartozói azonban további lépéseket tesznek az ügyben, 17 személy ellen nyújtottak be keresetet, akik közt a görög miniszterelnök is szerepel a török Anadolu hírügynökség értesülései szerint.
Elharapódzó rendőri erőszak
A vonatszerencsétlenség miatt március elején mintegy kétezer diák vonult végig a görög fővároson, és egyperces néma csenddel emlékezetek meg az áldozatokról az athéni parlament előtt, majd a kormány lemondását követelték. Diákok tüntettek mindemellett Lárisza és Szaloniki városában is.
Azonban a csendes virrasztásnak indult tüntetés zavargásba csapott át, melynek következtében a résztvevők összetűzésbe kerültek a rohamrendőrökkel.
A hatóságoknak könnygázt kellett bevetniük, hogy megfékezzék az indulatokat. A rendőrség a demonstráció kezelésével kapcsolatban számos kritikát kapott, mely szerint indokolatlan erőszakot alkalmaztak tüntetőkkel szemben. Az egyik ilyen eset során a motoros rendőrök egy csoport békés tüntető elé petárdákat dobtak.
A rendőrség korábban is a bírálatok össztüzébe került, többek között a Sziriza baloldali párt azzal vádolta meg a kormánypártot, hogy hagyja, hogy a rendőrséget szervezett bűnbandák irányítsák.
Mindemellett a görög ombudsman adatai azt mutatják, hogy fokozódott az elégedetlenség a rendőri tevékenység tekintetében, ugyanis 2019-hez képest három év alatt a rendőrséggel szembeni állampolgári panaszok száma 50 százalékkal emelkedett, és 14 százalékkal nőttek a rendőri fellépésekkel kapcsolatos incidensek is.
„A rendfenntartó erők politikai, valamint természetes, operatív vezetése által megütött hangnem kétségtelenül fontos szerepet játszik a panaszok számának növekedésében” – mondta Andreasz Pottakisz, a görög ombudsman munkatársa a Politico lapnak. Pottakisz szerint a kormány hozzáállása a rendőrséghez túlságosan elnéző, és a rendőrök félreértelmezhetik, ezért pedig azt gondolhatják, hogy szabad kezet kapnak arra, hogy azt tegyenek, amit akarnak.
A titkos szaúdi terv a világbajnokság megvásárlására
Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg a Politico értesülései szerint titokban ajánlatot tett Görögországnak és Egyiptomnak, mely szerint a szaúdiak új sportstadionok építését finanszírozzák, ha a két ország mindezért cserébe közösen pályázik az öböl menti országgal a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezésére. A javasolt megállapodás továbbá kiemelte, az összes mérkőzés háromnegyedét Szaúd-Arábiában rendeznék.
A nagyvonalú ajánlat – amely valószínűleg több milliárd eurós építési költséget jelent – egy 2022 nyarán a szaúdi koronaherceg és görög miniszterelnök közötti magánbeszélgetésen hangzott el az ügyet ismerő magas rangú tisztviselő állítása szerint.
A Politico ugyan nem tudta megerősíteni, hogy a felajánlást a görög és egyiptomi fél elfogadta-e, azonban kiemelték: a három ország egy közös pályázatot készül beadni, amelyet tavaly Ahmed al-Khatib szaúdi idegenforgalmi miniszter is megerősített.
Mindezek ellenére a Politico által végzett friss közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, habár az Új Demokrácia pártjának előnye a vonatbaleset óta csökkent, továbbra is hét százalékponttal vezet a a legerősebb ellenzéki ellenpólussal, a Szirizával szemben.
Grúzia kormánypártja bejelentette, hogy visszavonja a „külföldi befolyás visszaszorítása érdekében” hozott törvényjavaslatot, miután Tbilisziben két éjszakán át széles körű tüntetések zajlottak, az Európai Unióval szimpatizáló lakosság felháborodását követően.
„Gondoskodnunk kell a békéről, a nyugalomról és a gazdasági fejlődésről országunkban, valamint Grúziának az európai integráció felé haladásáról. Ezért minden polgár energiáját nem a konfrontációra, hanem országunk helyes irányú fejlődésére kell fordítanunk” – indokolta döntését a Grúz Álom kormánypárt.
A visszavonásról szóló bejelentést, amelyet az ország közszolgálati műsorszolgáltatója közvetített, néhány órával azután tették, hogy több tízezer ember gyűlt össze a grúz parlament előtt a második éjszakai tüntetéseken, és néhányan összecsaptak a rendőrséggel.
A tüntetők az Európai Unió – amelyhez Grúzia tavaly kérte felvételét –, az Egyesült Államok és Ukrajna zászlaját, valamint a grúz zászlót lengették.
A vitatott jogszabály előírta volna, hogy azok az országban működő szervezetek, amelyek éves bevételük minimum húsz százalékát külföldi forrásból kapják, „külföldi ügynökként” regisztrálják magukat. Ennek elmulasztása komoly bírsággal járt volna.
A javaslatot jogvédő szakértők bírálták, és annak első olvasatban való elfogadásakor hangsúlyozták, az előírás megbénítja Grúzia civil társadalmát, és károsítja a demokráciát. A kritikusok szerint a javaslat hasonlított az Oroszország által a másként gondolkodók és a politikai ellenzék elfojtására alkalmazott hasonló törvényekhez.
It is reported that protesters in Tbilisi were forced out from the central Rustaveli Avenue by special forces.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) March 8, 2023
Az Európai Unióval rendkívül nagy számban szimpatizáló lakosság egy része a törvénytervezet elfogadását követően az utcákra vonult, és felháborodott tüntetések kezdődtek. Sokan a rendőrökkel is összecsaptak.
Az Európai Unió a volt szovjet köztársaságban működő képviselete üdvözölte a törvényjavaslat visszavonását.
Bátorítjuk Grúzia minden politikai vezetőjét, hogy folytassák az EU-párti reformokat, inkluzív és konstruktív módon – írta a hivatal a hivatalos Twitter-fiókján.
A grúz belügyminisztérium közölte, hogy további 66 embert tartóztatott le a tüntetésekben való részvételük miatt. „A tüntetés résztvevői egész éjszaka különböző helyszíneken megsértették a közrendet, és ellenálltak a rendőröknek” – áll a közleményben. A bejelentéssel 142-re emelkedett a kedden és szerdán tartott tüntetésekkel összefüggésben letartóztatott személyek száma.
“We will fight, we will die, we will get our rights” chanted a group of brave Afghan women during a protest against Taliban regime in Kabul.
Among other restrictions, Taliban have banned female education almost altogether & placed severe restrictions on female employment. pic.twitter.com/jtTN6cTM9s
#Afghanwomen took to the street in Kabul today afternoon and asked the world not to recognize the Taliban while they were violently dispersed. The protesters chanted “recognition of the Taliban is a disgrace to the world”, and “Afghan people are hostages of the Taliban”. pic.twitter.com/5dvmMiC2dB
I condemn in the strongest terms attacks on #UNESCO world heritage sight - #Odesa and its peaceful residents, blunt violations of all norms of international law
— Salome Zourabichvili (@Zourabichvili_S) July 23, 2023
🇬🇪 Salome Samadashvili, MP of the opposition LELO party, went live on air and showed what is happening in the Parliament of Georgia right now. Journalists are not allowed in. pic.twitter.com/9VT8zBSJ8B
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa csütörtökön missziót hozott létre az iráni tüntetők elleni erőszak kivizsgálására, számolt be az ENSZ sajtószolgálata.
A misszió speciális ülésen vitatta meg a válságot, amelyet a 22 éves Gina Mahsa Amini halála váltott ki, akit az úgynevezett erkölcsrendőrség a nem megfelelő öltözék viselése miatt tartóztatott le.
Volker Turk emberi jogi főbiztos bírálta az iráni hatóságokat, mondván, véget kell vetni a „felesleges és aránytalan erőszak alkalmazásának”.
A főbiztos elmondta, hogy a biztonsági erők éles lőszert, könnygázt és botokat vetettek be a tüntetések résztvevői ellen, amelyek Irán tartományaiban 150 városra és 140 egyetemre terjedt ki.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint szeptember 13-a óta, amikor Amini meghalt, több mint 300 embert, köztük 40 gyereket öltek meg a tüntetések során. Minimum 15 000 embert tartóztattak le, sokan közülük halálbüntetésre számíthatnak.
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
Undeniable tragedy. The helicopter crash killed Interior Minister Denys Monastyrskyi, MIA leadership, children. Denys & his colleagues played a big role in ensuring ?? defense. Investigation began. All versions will be checked. Sincere condolences to the families of the victims
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
A bűnüldöző szerveknek nagyobb felhatalmazást kellene kapniuk annak érdekében, hogy vissza tudják szorítani az utcai tiltakozásokat – jelentette ki kedden Maia Sandu moldovai elnök. A tüntetéseknek ugyanis – amellett hogy destabilizálják az országot – az az egyetlen céljuk, hogy elősegítsék egy oroszbarát vezető kinevezését.
Az országban az elmúlt néhány hétben emberek ezrei vonultak az utcára és állítottak fel sátrakat a parlament, illetve az elnök rezidenciája előtt, hogy tiltakozzanak az emelkedő árak ellen, illetve követeljék a Nyugat-barát kormány lemondását.
Maia Sandu a jogszabályok módosítására kérte a kormányt annak érdekében, hogy a bűnüldöző szervek nagyobb jogkörhöz jussanak, arra azonban nem tért ki, hogy mik lennének ezek a jogkörök – írja a Szabad Európa.
A hazaárulást szigorúan meg fogjuk büntetni. Aki pánikot szít és háborút akar, azt a törvény szerint megbüntetjük – mondta Sandu, hozzátéve, hogy a tüntetők „azt ígérik Moszkvának, hogy olyan kormányt hoznak létre, amely lojális Oroszországhoz”.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Haiti kormánya külföldi katonai segítséget kér, hogy úrrá tudjon lenni az országot megbénító bűnbandákon, tüntetéseken, illetve humanitárius válságon – közölte pénteken egy magas rangú haiti tisztségviselő.
Az AP amerikai hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó illetékes elmondta, hogy a hivatalos kérelmet a nemzetközi közösségnek még nem terjesztették elő írásban. Egyelőre az sem világos, hogy a kérelem az ENSZ öt éve véget ért helyi békefenntartó missziójának újraélesztésére irányul-e, vagy esetleg csak meghatározott országhoz intézték azt.
A minisztertanácsban múlt éjjel született döntés, hogy katonai segítséget kérjünk a nemzetközi közösségtől a felfoghatatlan mértékű humanitárius válság közepette – ismertette Ariel Henry miniszterelnök szóvivője egy szöveges üzenetben, amelyet a Reuters idézett. Az AP felidézte, hogy Luis Almagro, az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) főtitkára csütörtökön megbeszélést folytatott a többi között Antony Blinken amerikai és Jean Victor Geneus haiti külügyminiszterrel a szigetországban egyre romló állapotokról.
Almagro csütörtök este mikroblogján azt írta, hogy Haitinak „sürgősen segítséget kell kérnie a nemzetközi közösségtől, hogy úrrá legyen a biztonsági válságon és meg kell határoznia egy nemzetközi biztonsági erő keretfeltételeit”.
Sok haiti lakos azonban ellenzi egy újabb nemzetközi beavatkozás ötletét az ENSZ békefenntartóknak tulajdonított nemierőszak-esetekre és a 2010-ben csaknem tízezer halálos áldozatot okozó kolerajárványra hivatkozva – írja az MTI.
„Nem hiszem, hogy Haitinek egy újabb beavatkozásra lenne szüksége” – hangoztatta Mathias Pierre, Haiti választásokért felelős volt minisztere. Pierre mindazonáltal felkérte az Egyesült Államokat, hogy segítsen csökkenteni az országba áramló fegyvereket és lőszert, ugyanakkor támogassa a rendőrség munkáját felszereléssel és a bűnbandákra vonatkozó hírszerzési értesülésekkel.
Nem egy hadsereggel állunk szemben, hanem a szegénynegyedeket uraló bandákkal, amelyek a helyi lakosságot használják élő pajzsként – tette hozzá. A 11 milliós Haitin szűkös forrásokkal és állománnyal, vagyis mindössze 12 800 fővel rendelkező rendőrség próbálja fenntartani a rendet.
Haitin valóságos bandaháborúk dúlnak, számos térség pedig már kikerült a központi kormány ellenőrzése alól. Az erőszakhullám emberek százainak életét követelte, és ezrek kénytelenek elmenekülni otthonukból. A bandák azt követően erősödtek meg, hogy Jovenel Moise elnök merénylet áldozata lett 2021 júliusában. Az erőszakhullám mellett az országból koleramegbetegedéseket is jelentettek, amit tovább súlyosbít az ivóvíz- és üzemanyaghiány.
???? The value of the new Lithuanian military support package for Ukraine will reach about 41 million €. It will consist of sent equipment, new acquisitions, contributions to international funds. pic.twitter.com/XCHENW6GvQ
Every time there are doubts about the type of weapons for ??, about the range or other characteristics – it means that ?? soldiers are giving their lives so that we have this time. The time that is spent to convince so that the supply of the necessary weapons takes place. pic.twitter.com/0k9dMOZl1X
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
Elmenekült országából Sri Lanka elnöke szerda hajnalban, alig néhány órával azelőtt, hogy ígérete szerint le kellett volna mondania.
Gotabaya Rajapaksa elnök, felesége és két testőre a Sri Lanka-i légierő repülőgépén a Maldív-szigetek fővárosába tart a bevándorlási hivatal egyik munkatársa szerint, aki névtelenséget kérve beszélt.
Rapajaksa nyomás hatására mondott le. Ranil Wickremesinghe miniszterelnök azt mondta, akkor távozik, amikor új kormány áll fel.
Az elnök távozása előtt hónapokon át tüntetések folytak. A tetőpont az volt, amikor szombaton a demonstrálók megrohamozták az elnök otthonát és hivatalát, valamint a miniszterelnöki rezidenciát.
Szerda reggel a Sri Lanka-iak továbbra is özönlöttek az elnöki palotába. Hosszú sorban várakoztak a rezidencia előtt, hogy beléphessenek, közülük sokan tömegközlekedéssel érkeztek a fővárosba.
„Gyávaság volt, amit Rajapaksa tett. Én nem ünnepelek, nincs mit ünnepelni. Semmink sincs ebben az országban most” – mondta a 24 éves Bhasura Wickremesinghe villamosmérnök-hallgató, aki panaszkodott, hogy az ország politikáját évek óta „régi politikusok” uralják, „mindnek mennie kell”.
A válságnak nem látszik a vége, és a tiltakozók megfogadták, hogy addig tartják elfoglalva a hivatalos épületeket, amíg a legfelsőbb vezetők nem távoznak.
Az emberek napok óta úgy áramlanak az elnöki palotába, mintha turistalátványosság lenne: úsznak a medencében, megtekintik a festményeket, az ágyakon hevernek. Egy alkalommal felgyújtották a miniszterelnök lakását.
Az elnöki irodát elfoglaló egyik tüntető, a 25 éves Malik D’Silva azt mondta, „Rajapaksa tönkretette az országot és ellopta a pénzt”.
„Azt vártuk, hogy rács mögé kerüljön, nem azt, hogy egy trópusi szigetre szökjön! Miféle igazságszolgáltatás ez?” – kérdezte a 28 éves Sithara Sedaraliyanage.
A légierő közleménye szerint a védelmi minisztérium jóváhagyásával biztosítottak repülőgépet az elnöknek és feleségének, hogy a Maldív-szigetekre utazzanak. Közölték, hogy minden bevándorlási és vámügyi törvényt betartottak.
A Sri Lanka-i törvényhozók megállapodtak abban, hogy új elnököt választanak jövő héten. Kedden még nem tudtak dönteni az új kormány összetételéről, hogy a csődbe jutott országot kihúzzák a gazdasági és politikai összeomlásból.
A Sri Lanka-i elnököket nem lehet letartóztatni, amíg hatalmon vannak, valószínű, hogy Rajapaksa addig tervezte meg a szökést, amíg alkotmányos mentesség védte. A szigetország eladósodott a korrupció és a rossz gazdálkodás miatt, nem tudja kifizetni az alapvető szükségleti cikkek importját.
